Napló, 2006. november (62. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-28 / 278. szám
2006. NOVEMBER 28., KEDD TV-JEGYZET Keller György Négy okos és bölcs úriember vasárnaponként összehajol Nem könnyű néznivaló a Törzsasztal, még a vasárnap délutáni terpeszkedő pihenésben sem. Okos, tudós emberek beszélgetnek egymással, bár kifejezéseik közérthetőek, de azért mégsem konyhanyelven cserélnek véleményt, így aztán a Duna Tv Törzsasztala rétegműsor, vagy legalábbis az igényesebbeknek való, olyanoknak, akik ehhez a csatornához szoktak. Mert hát lehet őket bírálni, cikizni, egy-két kollégájuk szakmai hozzáértését és tehetségét megkérdőjelezni, buzgó magyarkodásukon mosolyogni, de tény, tartanak egy színvonalat, amely indulatokat vált ki, vitára ingerel. A langyos középszerűség időnként belengi műsoraikat, de morális hadállásaikat nem adják fel a részrehajlás ellenére sem. A Törzsasztalt talán más csatornák nem is tűrnék meg. Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök, agykutató vezeti a beszélgetéseket, legutóbb Romsics Ignác történészt, Szabó István református püspököt és Balázs Csaba egyetemi tanárt hívta meg. A téma pedig: mikor szegény és mikor gazdag egy ország. Mindnyájunkat érintő kérdések kerültek szóba. Vizi E. Szilveszter csokornyakkendőben bölcsen irányította a társalgást, és mindjárt kimondta a vezérgondolatot, amely az én és nyilván sokunk fülének rendkívül jólesett, vagyis: a kiművelt emberfő a nemzet igazi hatalma. Ezt nem lehet félreérteni, a szellemi tőke, a kultúra fölénye vitathatatlan. Az emberi tényező mindennél fontosabb, a tudomány egyre inkább nemzeti és nemzetközi kinccsé válik. A Törzsasztal tehát hadat üzent a bunkóságnak, akár tetszik valakinek, akár nem. Hogy aztán ettől „reszketnek-e" a műveletlenségükkel kérkedő pénzhajhászok, ki tudja. Mindenesetre a javak egy főre eső része nem lehet abszolút mérőszám, hiába magas egy ország nemzeti jövedelme, ha az emberek egy része szegény vagy éppenséggel nyomorog, mert néhány ember kezében összpontosul a nemzeti vagyon. A Törzsasztalban különböző nézőpontok, vélemények csaptak össze. Romsics szangvinikusan elméleti következtetésekkel érvelt, Szabó püspök gyakorlati tapasztalatokkal mérlegelt, Balázs racionális visszafogottsággal a történelmi viszonyokhoz, időszakokhoz való alkalmazkodást emelte ki. Ő ismer olyan milliárdost, aki örökké elégedetlen a sorsával, és ismer olyan nyugdíjast, aki boldog a havi ötvenötezrével. Hogy aztán mitől gazdag, közepesen fejlett vagy szegény egy ország, nem derült ki egyértelműen, konstans meghatározás nincs erre. Az elosztási viszonyok azonban perdöntőek. Marad tehát a mi vulgáris konklúziónk: gazdag egy ország, ha gazdag vagyok, közepesen fejlett, ha átlagos szinten éldegélek, és szegény, ha csak létezem és nélkülözöm. S a többi ki a fenét érdekel?! Ovisok játszóháza Veszprém (la) - Szent Márton-napi játszóházat tartottak a Regina Gyermekklubban. A Regina Mundi-templomban minden hónap második szombatján szentmisét tartanak óvodásoknak és szüleiknek. A Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola alsó tagozatos tanítónői a szentmisék után az év jeles napjaihoz kapcsolódóan kézműves játszóházat vezetnek, tájékoztatott Pálfalvi Erzsébet tanítónő. Az első foglalkozást a Márton-naphoz kapcsolódva tartották. Barabás Andrea tanítónő felidézte Szent Márton püspök életének azt az epizódját, amikor a legenda szerint, hogy ne tudják őt püspökké választani, egy libaólban bújt el. A jó hangulatot közös éneklés alapozta meg, majd a gyerekek játékos feladatok közül választhattak, az állatokról szóló találós kérdések, labirintusjáték után krepp-papírból libát készítettek. A következő, Mikulás-napi játszóház december 9-én lesz. Jól érezték magukat a gyerekek a Márton-napi játszóházban Tortaszelet és munka Klausz Melinda az egyetemisták motiválását tartja fontosnak Megtanultam beosztani az időmet, mindig az adott feladatra koncentrálok Kutasi Zsófia Veszprém - Általában egyszerre minimum három rendezvényt szervez. Legutóbb a Pannon Egyetemen működő Tudás Sziget 7KöZnap című fórumát, ahol közéleti szereplőkkel beszélgetést kezdeményezett a város és az egyetem kapcsolatáról. A veszprémi Klausz Melinda emellett többek között újságíró, rádiós, PhD-hallgató, a Hallgatói Médiumokért Egyesület elnöke. Képtelenség végigmenni vele az utcán vagy beülni egy kávézóba úgy, hogy közben ne köszönnének rá vagy jönnének oda hozzá ismerősök, barátok. Ettől függetlenül visszahúzódó természetűnek vallja önmagát. - Nagyon zárkózott voltam, főleg gyerekkoromban. Ezért tudatosan kezdtem el az újságírást, hogy nyissak az emberek felé. Ez egy próbatétel volt számomra: megtanulok-e kommunikálni másokkal vagy sem? Sokat változtam, de ma is nehezen nyílok meg. Már az általános iskolában érdeklődött az újságírás iránt, középiskolában pedig európai uniós pályázati kiírásokra nyújtott be munkákat az Oktatási és a Külügyminisztériumhoz. Mint mondta: az elején érték kudarcok is, de nem adta fel, hanem megfigyelte, miből mit tud tanulni. Aztán fokozatosan fejlődött és országos eredményeket is elért. Társadalmi kutatást végzett, külföldi tanulmányutakon és konferenciákon vett részt. A Pannon Egyetemen gazdálkodási és műszaki menedzser szakokon végzett, jelenleg PhD- hallgató. Az egyetemen alapított Tudás Sziget Menedzsment Gondolkodó és Gyakorló Műhely projektvezetőjeként társaival projekteket és kutatásokat végez vállalatok, cégek és az egyetem számára is. A vállalatok pozitívan fogadták a kezdeményezést, több közülük újabb megbízást is adott a műhelynek. Az egyetemisták megmozgatása azonban nem ilyen egyszerű. Nehezen lehet motiválni, rávenni őket arra, hogy legyenek aktívak saját és az egyetemet érintő ügyekkel, kérdésekkel kapcsolatban. A 7KÖZnap fórumon a közérdekű témákat felvető beszélgetéseken a várthoz képest kevés hallgató vett részt, de Melinda úgy gondolja, nem lehet feladni a tanulók bevonását a közügyekbe. - A fórum után egy kicsit elkeseredtem. Azonban a nehézségek megoldásából és kezeléséből is sokat lehet tanulni. Kiderült például, hogy a széles kulturális kínálat ellenére sokan nem mennek el a rendezvényekre, az egyetemisták nem élnek a lehetőségekkel. Ettől függetlenül érdemes közelebb vinni a kultúrát a fiatalokhoz - mondta Melinda, aki újabb ötletek kidolgozásán vesz részt: legközelebb várhatóan a tömegközlekedés területén végez kutatásokat a műhely keretén belül. Emellett rádiózik, oktat, kutatást és egyesületi munkát végez. - Állandóan megkapom, hogy egyszerre túl sok mindennel foglalkozom, de nekem ez az egészséges - vallja Melinda. - Megtanultam beosztani az időmet, és mindig az adott feladatra koncentrálok. Az emberrel szembejönnek a feladatok és lehetőségek, csak nyitott szemmel kell járni. A munkák nekem olyanok, mint a tortaszeletek, melyek végül egy egészet alkotnak. Nem lennék boldog, ha bármelyikről is le kellene mondanom. Állandóan megkapom, hogy egyszerre túl sok mindennel foglalkozom, de nekem ez az egészséges Nyílt szerda az egyetemen Veszprém (la) A Pannon Egyetem a veszprémi kampuszon november 29-én, szerdán rendezi meg nyílt napját. A hagyományos nyílt nap szerdán délelőtt tíz órakor Gaál Zoltán rektor köszöntőjével kezdődik, majd az érdeklődők az aulában felállított standoknál kapnak tájékoztatást a szakokról, megismerhetik az idei jelentkezés sajátosságait. A nap programját kulturális és szórakoztató műsorok, filmvetítések színesítik, a továbbtanuló diákok videón ismerkedhetnek a korábbi rendezvényekkel, vetélkedőkkel. Kora délután indul az egyetemi körjárat, melynek során a hallgatói önkormányzat képviselői bemutatják az intézményt. A keszthelyi kampuszon, a Georgikon karon december 1 -jén, pénteken tartják a nyílt napot. KULTÚRA NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Tudományos szakbizottság Veszprém (la) A Veab orvostudományi szakbizottság gasztroenterológiai munkabizottsága november 30- án, csütörtökön délelőtt tizenegy órai kezdettel tartja ülését a Veabszékházban, ahol a nyolcvanéves Jávor Tibor professzor beszél életéről, munkájáról útravalóul a jövő orvosainak. Karácsonyi képeslapok Veszprém (la) - A veszprémi magyar-finn egyesület készül a karácsonyra. November 29- én, szerdán délután öt órakor a megyei könyvtárban H. Vass Ildikó tanárnő segítségével készíthetnek karácsonyi üdvözlőlapokat az érdeklődők, míg december 5-én megérkezik a lappföldi Mikulás, aki délután fél négykor részt vesz az egyesület hagyományos „pikkujoulu” (kis karácsonyi) ünnepségén. Könyvbemutató Nagy Lászlóról Pápa (kgy) - „Már itt kuksolok”-Nagy László és Pápa címmel írt könyvet Kerecsényi Zoltán a költőről. A kiadványt december elsején délután három órakor zenés irodalmi műsor kíséretében mutatják be a Homo első emeleti csarnokában. Érdi Tamás esti koncertje Balatonfüred (kgy) A Fiatal Balatonfüredi Muzsikusok Egyesülete Érdi Tamás zongoraművészt látja vendégül december 3-án, vasárnap este öt órakor az evangélikus templomban. Az év kutatói pályáztak Az akadémiai bizottság a Kodolányi főiskolával ünnepelte a tudomány napját Székesfehérvár (la) A Kodolányi János Főiskolával közösen ünnepelte a magyar tudomány napját a Veszprémi Akadémiai Bizottság. A Magyar Tudományos Akadémia veszprémi területi bizottsága (Weabo) néhány éve minden évben más-más felsőoktatási intézménnyel közösen ünnepli a magyar tudomány napját, ahol az év kutatója díjakat is átadják. Az idén a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán rendeztek ünnepi ülést. Az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzetközi és lokális narratívái címmel, tudományos előadásokkal. A Weab által kiírt Az év kutatója pályázatot természettudomány és matematika kategóriában Abonyi János, valamint Kiss Gyula nyerte el, társadalomtudományok kategóriában pedig Szulovszky János. Az év kutatóinak a díjakat Mészáros Ernő, a Vealo elnöke adta át. Abonyi János a Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi docense. 2000-től 2003-ig az MTA Bolyai János-ösztöndíj díjazottja, a vegyészmérnöki doktori iskola alapító tagja. Kutatási területe: irányítástechnika, rendszeridentifikáció, adatbányászat, számítási intelligencia mérnöki alkalmazásai. Kiss Gyula a légköri aeroszol szerves alkotóinak jellemzésével, ezen vegyületek felhőképződésben betöltött szerepének modellezésével foglalkozik. Az általa művelt kutatási terület nemzetközi viszonylatban is a kátadták a Weabo által kiírt. Az év kutatója pályázat elismeréseirtuális, eredményei beépültek a hazai és nemzetközi tudományosságba. Tudományos tevékenységével kétszer nyerte el az MTA ifjúsági díját, kétszer a Szádeczky-Kardoss Elemér-díjat, kétszer a Bolyai János kutatási ösztöndíjat. Szulovszky János történész egyetemista korában kapcsolódott a Veal kézművesipar-történeti munkabizottsága munkájába, a tudományos műhelynek a harmadik ciklusban a vezetője. A magyar kézművesipar története című kézikönyv létrehozásáért, szerkesztői és szerzői munkájáért Bátky Zsigmond-díjat kapott. Tudományos kutatásai elsősorban a kézművesipar története különböző vetületeinek a feltárására irányulnak.