Napló, 2008. március (64. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-31 / 75. szám
.08. MÁRCUS 31., HÉTFŐ KULTÚRA Bozzay Pál szellemében Eredményekben gazdag, nevelésközpontú oktatás a zánkai általános iskolában Toldi Éva pltli.eva@naplo.plt.hu lanka - Ha Zánkát említjük, ma is mindenki az egykori úttörővárosra gondol, amelyet ma már gyermek- és ifjúsági centrumként ismerünk. Pedig az ősközség, az ősi Zánka történelmileg sokkal jelentősebb része volt a Dunántúlnak mindig. Már a honfoglalás korában is lakott terület volt, hiszen utak csomópontjában állt akkor is, a Nivegy-völgy és a Káli-medence találkozási pontján. A mai falut, ezt az alig 900 lelkes települést méltóképpen kiemeli kiváló szellemiségű, pedagógiai eredményekben gazdag iskolája a környező települések karéjából. A közelmúltban volt alkalmam betekinteni a nemes célokat maga elé tűző iskola életébe, terveibe, országosan is meglepő eredményeibe. Épp akkor jártam ott, amikor az országosan sajnos méltatlanul elfeledett költő és jogász, Bozzay Pál (Petőfi kortársa, a Pilvax-kör tagja) nevét viselő intézmény egy becses ereklyével gazdagodott: a Pápán előkerült Bozzay-biblia Zánkára érkezését ünnepelték kicsinyek és nagyok. H. Szabó Lajos, a pápai helytörténész hozta el a Károli-féle Szent Bibliát, melyet a község megvásárolt az iskolának. A tanárok, a diákok, Filep Miklós polgármester lelkesedéssel állták körül a szent könyvet, melyet a költő bejegyzései tesznek még értékesebbé. Látható volt, a diákok milyen jó ismeretségben állnak H. Szabó Lajossal (aki gyakori országos viszonylatban jók az eredményeik, fővárosi iskolákat előznek meg vendége az iskolának), micsoda érdeklődéssel hallgatják szavait, melyekkel ama 1848/49-es eseményeket idézi meg, melyben honvédként szolgált a haza védelmében Bozzay Pál is. A hős honvédet a szabadságharc bukása után önkényesen besorozták az osztrák hadseregbe, ahonnan halálos betegen érkezett zánkai rokonához, ahol hamarosan meghalt. Sírja ma is megtalálható a község temetőjében. Az iskola jelmondatául is egy Bozzay-vers sorait tűzte homlokzatára: „A hazaszeretet jótékony, mint a meleg napsugár, s áldással sikerítendi munkáitokat!” Örömmel konstatálom, a ma oly sokat bántott klasszikus nevelési célokat gyakran elvető, érdektelennek találó tanítási trend helyett itt a nevelés is éppolyan hangsúlyos, mint a nebulók oktatása. A zánkai iskola abban is különbözik sok más társától, hogy 18 településről járnak ide (a helyieket is beszámítva) diákok Mindszentkállától Balatonfüredig, s 9 faluból megszervezték a napi iskolabuszjáratot is. Jelenleg 139 diáknak második otthona ez az épület. Német nemzetiségi nyelvet is tanítanak, s végzőseik nagy arányban tesznek sikeres alapfokú német nyelvvizsgát nyolcadikban. Az iskolában egyéni törődést biztosító kis létszámú osztályokban foglalkoznak a gyerekekkel, tájékoztat Horváth Lajos igazgató. Hatodik osztálytól kezdődően - a szülők döntése alapján - fakultatív angoloktatásban is részesülhetnek. Továbbtanulási eredményeik kiválóak. Az iskolát elhagyó diákok döntő része érettségit adó középiskolában tanul tovább, legjobbjaik megállják a helyüket az országosan is számon tartott középiskolákban, illetve más középiskolák speciális tagozatain. A különféle központi mérések rendre azt igazolják, mutatja az igazgató a dokumentumokat, hogy az iskola a falusi és kisvárosi iskolákat messze megelőzve, a megyeszékhelyek és a budapesti iskolák átlagszintjén, illetve felette teljesít, Így például tavaly a zánkai 8. évfolyam diákjai a matematikai kompetenciafelmérés szerint 60 ponttal az országos átlag, 30 ponttal a budapesti átlag felett teljesítettek. Ugyanakkor a szövegértési kompetenciavizsgálaton ugyanez a korcsoport 40 ponttal az országos, 6 ponttal a budapesti iskolák átlaga feletti eredményt ért el. Az iskola szülői munkaközössége és tantestülete a 2004/2005-ös tanévtől létrehívta a Bozzay-díjat, amely elismerő oklevéllel és értékes tárgyjutalommal tünteti ki az intézmény legkiválóbb tanulóit. De kiemelt figyelmet fordítanak a tanulási zavarokkal küzdőkre is. Különórákon, fejlesztő pedagógus vezetésével igyekeznek segíteni nekik, óriási terhet véve le így a szülők válláról. Jó empátiaérzékkel rendelkező, szakmailag képzett, lelkes pedagógusaik vezetésével számos hasznos és érdekes tanórán kívüli foglalkozáson, szakkörön (labdarúgás, sakk, labdajátékok) vehetnek részt a diákok. Alapfokú művészeti oktatás keretében zeneiskolai, képzőművészeti képzést és néptáncoktatást is biztosítanak a diákoknak, akik hangszeres muzsikával, néptáncegyüttesük fellépéseivel gazdagítják a települési ünnepségeket is. Terveik között szerepel már hosszú idő óta az iskolaépület bővítése és egy új, modern tornacsarnok megépítése. De ehhez eddig még nem sikerült pályázati támogatást szerezniük. Pedig a bővítés nagyon is időszerűnek mutatkozik: a demográfiai mutatók szerint ugyanis hat év múlva az iskolában tanuló diákok létszáma 160-170-re emelkedhet - mondja boldogan Horváth Lajos igazgató. A zánkai általános iskolában oldott légkörben nevelődnek és művelődnek a jövendő generációk. Tervezik az iskolaépület bővítését Legendák Mátyás királyról Veszprém (szó) - A Pannon Egyetemen megrendezett Reneszánsz napok keretében mutatta be a Forrás Színház Németh Ervin Mátyás király krónikái című zenés játékát múlt héten az E épület kamaratermében. A rendező, Komáromi Sándor neve már az előadás megtekintése előtt garancia volt arra, hogy érdekes színházi élményekkel leszünk gazdagabbak. Az egyszerűen berendezett, reneszánsz figurákkal benépesített színtéren átsétálva foglalhatott helyet a közönség, így kellő ráhangolódás után kezdődött el az előadás. A zenés játék története szerint Mátyás király elhatározza, hogy megíratja saját krónikáját, mégpedig oly módon, hogy ő maga, valamint felesége és a nép „ajka” is részt vesz az elkészítésében. A közös mesélés eredményeképpen megelevenedtek olyan jól ismert legendák, mint például a bíró megleckéztetése, a juhász megvendégelése, továbbá a Kinizsi Pál alakja köré csoportosuló történetek közül néhány. Életre kelt a versbeli Szép Ilonka ,s és ezáltal gyönyörű lírai színezetet kapott az amúgy alapvetően humoros előadás. A darab középpontjában a krónika megírása, egy történelmi személy alakjának megrajzolása állt. A valódinak tartott és a szájhagyomány útján elterjedt történetek elbeszélése rávilágított a történelem szubjektív voltára, arra, hogy olyan események vál(hat)tak történelemmé, melyeket a krónika írója említésre méltónak talált, melyek egy adott emberről kialakítani szánt képbe beleilleszkedtek. A főszereplő Mátyás király sokszor tréfás megjegyzésekkel kritizálta a krónikaíró erre utaló tevékenységét, fölényes mindentudását. A színészek mozgása, az erőteljes gesztusok, a sokszor markánsan stilizált beszéd, a közönséghez való állandó odafordulás azt hangsúlyozta, hogy az elmondás, az elmesélés a lényeges. A szöveggé formált történetek ugyanis valósággá válnak, hitelességre tesznek szert. A legendás történetekhez ötletes jelmezek társultak, a színészek különböző álarcokat öltöttek. Minden szereplő „újjászületett”, átlényegült a jelenetek során. De valljuk be, egy reneszánsz témájú darabnál a határtalan alaköltéstől nem lehet eltekinteni. A legendás történetekhez ötletes jelmezek társultak, mindegyik szereplő átlényegült, „újjászületett" a jelenetek során NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Nagy Lászlóra emlékeznek Ajka (gju) Vers- és prózamondó-találkozót tartanak felső tagozatos, valamint középiskolás diákok számára április 26-27-én délelőtt tíz órakor a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpontban. Nevezéseket le lehet adni április 11 -éig két Nagy László-verssel, prózával vagy műfordítással, valamint két szabadon választott magyar művel. Tanításból versenyeznek Pápa (gju) A Pannon Egyetem BTK Neveléstudományi Intézete és magyar nyelvtudományi tanszéke anyanyelvtanítási versenyt szervez, amelyet március 30-e és április 1 -je között rendeznek meg a PE Neveléstudományi Intézetében, valamint az érintett iskolákban. A zsűri elnöke dr. habil. Falus Iván, a PE tanára lesz. Géczi-könyv bemutatója Veszprém (gju) - Géczi János Tiltott Ábrázolások Könyve című művét Alexa Károly kritikus, irodalomtörténész mutatja be április 2-án, szerdán délután négy órakor a városháza Kossuth Termében. A könyvbemutatón közreműködik Tóth Leon színművész. Hasutasok a filmklubbanSelymes suhanás Veszprém (kgy) - Az Indul a bakterház című vígjáték pénteki bemutatója előtt nyílt meg Szajkó István festőművész kiállítása a Petőfi Színház előcsarnokában. A külföldi útja miatt távol levő Kopetzky Róna művészettörténész megnyitóbeszédét Gere Dénes Ákos színművész, a Petőfi Színház tagja olvasta fel. „Szajkó István képei, bár elsőként a dekorativitásuk, színességük tűnik fel és simogatják tekintetünket, olyan ajtóknak a zárai, amelyeket csak türelemmel, csendben, elmélyült megfigyeléssel lehet megnyitni. A bezárt kapu arra ösztönzi a látogatót, hogy hökkenjen meg és gondolkodjon el a képzőművészet vizuális és érzelmi alkotói folyamatairól” - jellemzi Szajkó István művészetét Kopeczky Róna. Elemzése arról is szól, hogy ez a művészet nehezen besorolható más kortárs irányzatokhoz, Szajkó képeinek nincsenek pontosan meghatározható technikai és kifejezésbeli határai: „A közvetítő eszköz hiányának köszönhetően közvetlenül a krétából születik színszál a vászon felületére, a művész pedig ujjaival eligazítja, összemossa, eltörli vagy összeilleszti más szálakkal, végeit szándékosan nem elkötve, szabad útra engedve őket” - hallhattuk a megnyitón. Szajkó István impreszsziófüzérei érzelmi gazdagságról szólnak, buján egymásba olvadó színszálaiból - mintegy az emlékezet távolából - meleg fény árad, selymes suhanás hatja át műveit. A tárlat a következő premierig, május elejéig tekinthető meg. Szajkó István képeinek nincsenek pontosan meghatározható technikai és kifejezésbeli határai Veszprém (Napló-információ) - Szőke András Hasutasok című ironikus filmjét vetítik a VMK filmklubjában ma 18 órakor. Bevezetőt Horváthy György filmklubvezető mond. Az amerikai burleszk és a cseh kisrealista iskola humora sajátosan egyedi ötvözetének magyar változata Szőke András legújabb filmje, a Hasutasok is, éppúgy, mint a korábbiak. A Vattatyúk, Az Európa Kemping, a Kiss Vakond című filmjeivel fiatalon szakmai és közönségsikert aratott rendező, forgatókönyvíró, operatőr és színész ironikus önreflexióval előadott történetei megnevettetik a közönséget. A Hasutasok munka nélküli vasutasokról szóló filmjét a rendező lakóhelye térségében, Taliándörögdön forgatta, olyan kitűnő színészekkel, mint Hernádi Judit, Szarvas József, Badár Sándor és olyan médiaszemélyiséggel, mint Farkasházy Tivadar. Szokásához híven Szőke András színészként játszik a filmben. A zenét a kapolcsi kötődésű Márta István jegyzi, aki kisebb filmszerepet is vállalt. A film cselekménye egy elhagyott, szétlopott falusi vasútállomás körül bonyolódik mulatságos helyzetek során.