Napló, 2017. január (73. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-24 / 20. szám
2017. JANUÁR 24., KEDD KULTÚRA — Tartást ad a kulturális örökség ÜNNEP Gyertyagyújtás, irodalmi est, festménykiállítás és kitüntetések Szabó Péter Dániel szerkeszttoseg@naplo.pl.hu Várpalota - Pápai Erika Jászai Mari-díjas színésznő adott ünnepi műsort a magyar kultúra napján a Thury-várban, ahol a tehetséges várpalotai alkotó, Kühl Júlia festményeiből is kiállítás nyílt. A városi ünnepségen elsőként Campanari-Talabér Márta polgármester gyújtott meg egy gyertyát, majd a rendezvénytermet megtöltő érdeklődők egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg az olaszországi busztragédia áldozatairól. - Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, s van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa és a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is - mondta el Campanari-Talabér Márta polgármester. Az ünnepi rendezvény keretében nyílt meg Kohl Júlia Etűdök című festménykiállítása, amelyet Mészáros Imréné művésztanár ajánlott a megjelentek figyelmébe. - Juli elérkezett alkotói létének kereső, kitaláló szakaszába, s ez - mivel kreatív ember - addig fog tartani, amíg él benne az alkotói vágy. A falakon lévő képekben azt szeretem, hogy a két csendéletet kivéve megvan a maguk titka. Arra biztatok mindenkit, hogy keresse s fejtse meg ezeket a titkokat, így lehet ő is a festő alkotótársa - hangsúlyozta Mészáros Imréné. A kiállítás megnyitóján Kühl Júlia unokatestvérei zenéltek, a gitáron játszó Vörös Milán, valamint a Hősök zenekar élő formációjából ismert énekesnő, Vörös Janka fotó: Szabó Péter Dániel adott emlékezetes műsort. A várpalotai hagyományoknak megfelelően a magyar kultúra napjához kapcsolódva adtak át elismeréseket a város kulturális életében aktív és példamutató szerepet vállaló helyieknek. A legrangosabb kitüntetést, a Szelestey László-nívódíjat Szűcsné Galambos Ildikó és családja vehette át a polgármestertől. A magyar népi hagyományok ápolásáért és Várpalota zenei életében való aktív részvételéért elismerő oklevelet kapott Tamás-Magyar Judit, a Rákóczi Telepi Tagiskola pedagógusa, valamint a zeneművészet területén nyújtott példaértékű tevékenységéért Nagy Ildikó, a Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola pedagógusa. A város kulturális életében aktív szerepet vállaló helyieknek adtak át elismeréseket A Szivárvány Tagóvoda és Bölcsőde kulturális programjainak szervezésért Novák Ildikó óvodapedagógus önzetlen munkáját ismerték el oklevéllel. Az ünnepség második felében Pápai Erika Hangok és szavak című, zenei betétekkel fűszerezett prózai műsorát láthatta a közönség, amelynek során a Jászai Mari-díjas színművésznő több évtizedet átölelő gazdag pályafutásának legjobb pillanatait idézte fel a színpadon, látogasson el weboldalunkra a Napló Online A Jászai Mari-díjas Pápai Erika Hangok és szavak című, zenei betétekkel fűszerezett prózai műsorát láthatta a közönség az ünnepség második felében (felső kép). A rendezvény keretében nyílt meg a tehetséges fiatal alkotó, Kohl Júlia Etűdök című festménykiállítása (balra) Az egyszerű nép is éltette alkotásaival Ajka (ta) A magyar kultúra napja tiszteletére szervezett programot a bódéi Nosztalgia Nyugdíjas Klub a közösségi házban január 22-én. Szimeiszter Imréné klubvezető köszöntötte a megjelenteket, majd Gerencsér Hilda, a településrész önkormányzati képviselője szólt a Himnuszról, a magyar kultúra történetéről. Elmondta, hogy abban az időben történelmi átalakulás zajlott az országban, felbomlott a régi társadalmi-gazdasági rend, kibontakozóban volt a reformkor. A magyar nyelv is megújult, hiszen egy nemzet számára alapvető, hogy saját nyelvén tudja megfogalmazni a gondolatait, amelyeket minden társadalmi réteghez tartozó ért. Épületekkel, alkotásokkal is gyarapodott a kultúránk, máig gyönyörködhetünk az Árpád-kori épületekben, freskókban. Élt a kultúra az egyszerű nép alkotásaiban, a fafaragásokban, a szőttesekben, a néptáncban is. A magyar része az egyetemes kultúrának, sokszínűbbé teszi azt. Az ünnepségen verset mondott Szimeiszter Imre, BíróJózsefné, Sárái Ferencné, Tóth Sándor, Üveges Jánosné, Kalmárné Kollár Ida. Beszédet mondott Gerencsér Hilda, mellette Utassy István NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Cimbi lovagi címet kapott Kiscsősz (ta) A Falvak Kultúrájáért Alapítvány lovagi és apródcímet adományozott a kultúra különböző területein régóta kiemelkedő tevékenységet folytatóknak. Az elismeréseket január 22-én adták át Budapesten a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központban. Az alapítvány a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozta a Kiscsőszön élő Kovács Norbert Cimbi örökös aranysarkantyús néptáncosnak. Irodalmi est Bakonybél (mah) - Égboltsapkájú estek mottóval január 27-én 20 órai kezdettel a faluházban Bereményi Géza zenés irodalmi estje lesz, melyen énekkel közreműködik Bárdos Deák Ágnes, zenél és énekel Másik János. 28-án, ugyancsak a faluházban 19 órakor Másik Jánoskoncert lesz, közreműködik Mülhauser Martina. 26-27-28-án a Bakony Hotelben 14 órakor kezdődik a Bereményi-filmklub. Találkozás az olvasókkal Tapolca (tbzs) - Lőwey Lilla irodalomkutatóval és Váradi Péter Pál fotográfussal találkozhatnak az olvasók a Wass Albert Könyvtár és Múzeumban január 26-án 17 órakor. Bevezetés Hamvas Béla világába A valóságban felébredni - Dokumentumfilm és kötet mutatja be az író sorsát Lovas (szp) - Nem sokkal karácsony előtt jelent meg a Hamvas Béla életét szemelvényekkel, fotókkal és filmmel bemutató könyv, A valóságban felébredni című kötet. A könyv mellékletét képezi A nevezetes névtelen című fikciós dokumentumfilm is. Nemrégiben a település faluházának nagytermében mutatták be a könyvet és a filmet. Legelőször Ferenczy Gáborné polgármester köszöntötte az érdeklődőket és a Hamvas Béla Alapítvány két kuratóriumi tagját, a Lovason élő Fazekas Gábort és Szakács Gábort. Ezután Fazekas Gábor mesélt néhány szóban arról, hogyan kapcsolódtak mindketten a hamvasi életműhöz. A film vetítése után pedig Szakács Gábor kiadóvezető tartott rövid előadást a filmről, a könyvről, a hamvasi gondolatokról. „Az emberi létet nem a tény határozza meg, hanem az elhatározás. A tény külső körülmény, mint az időjárás, a koszt, a kényelem, az elhatározás belső. S az emberi sors nem a külső körülményeken, hanem a belső elhatározáson áll vagy bukik, győz vagy visszavonul.” Ez a pár sor pontos leképezése Hamvas Béla életútjának, melynek állomásait most fotókban, írásokban és filmben elbeszélve is megismerhettük. A huszadik század Magyarországon is kemény megpróbáltatások elé állított minden embert. Hamvas ebben a sorozatos és állandósult válságban tett kísérletet arra, hogy beváltsa azt, amit az általa oly fontosnak tartott szent könyvek írnak. Kevés beszélni és írni róla, nála a realizáláson van a hangsúly, Hamvas számára minden kategória szűknek bizonyult a szavak beváltásán. Tudni, hogy kik is vagyunk valójában. Nem író, segédmunkás, filozófus, tanár, eladó, könyvtáros, ez csak pillanatnyi élethelyzet. Ha nem tévesztjük össze magunkat szerepeinkkel, akkor tudjuk megvalósítani azt, amiről Hamvas ír Szarepta című írásában egy tiszapalkonyai vasbetonszerelő letisztult, egyszerű és precíz mozdulatait figyelve. Ki ez a nevezetes névtelen? Amióta létezik történetírás, a legtöbb feljegyzés a hatalomért, a hírnévért és a pénzért folytatott harcról szól. A nevezetes névtelen ezzel szemben más mérték szerint él, élete súlypontja máshol van. „Keressétek Isten országát, a többi ráadás” - idézi Hamvas több helyen Jézust. Hamvas Béla élete erről a keresésről, az önmagunk megtalálásáról, a minden körülmények közötti helytállásról szólt. Számára minden kategória szűknek bizonyult. Tanult zenét, filozófiát, irodalmat, nyelveket, megélt két világháborút, volt újságíró, könyvtáros, földműves, segédmunkás. Bárhol dolgozott, bármilyen témáról írt, minden esetben a rá jellemző centrális látásmóddal tette ezt, és az ebből fakadó tudással. Ugyanakkor nem tartotta magát mesternek. Tanítvány vagyok - mondta többször -, akkor lettem volna boldog, ha egy lehettem volna a tizenkettő közül. A mű az ember. Tekintet nélkül arra, milyen sikereket ért el, akár ismeretlenül és névtelenül. Életében a hatalmas írott életműből az újságokban publikált írásokon kívül mindössze egy kötete jelent meg, az ötvenes években pedig segédmunkásként teljes hallgatásra volt ítélve. De nem tört meg, mindvégig a hiteles, teljes élet megvalósításának lehetőségeit kereste. A film és könyv bevezetést ad ebbe a példaértékű, szokatlan, de mégis mindannyiunk számára ismerős világba. Fazekas Gábor (balra) és Szakács Gábor a bemutatott kötettel