Napló, 2019. január (Veszprém, 75. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-02 / 1. szám
2 napló RÖVIDEN Orbán külföldről üzent haza BRAZÍLIAVÁROS Orbán Viktor részt vett a jobboldali radikálisnak mondott Jair Bolsonaro brazil elnök beiktatásán. Az ünnepségen 12 állam- és kormányfő vett részt, köztük Netanjahu izraeli miniszterelnök. Részvételét jelezte a portugál elnök, Marcelo Rebelo de Souza is. Az Egyesült Államokból Mike Pompeo külügyminiszter volt ott. Orbán érkezése után küldött haza újévi jókívánságot: Boldog új évet, Magyarország! - írta a miniszterelnök. MW Felsírt a baba, így élhette túl MAGNYITOGORSZK Élve találtak rá 35 órás kutatás után egy 11 hónapos kisfiúra Magnyitogorszkban, ahol hétfőn gázrobbanásban beomlott egy tízszintes lakóháztömb része. Súlyos az állapota, az intenzív osztályon ápolják. A mentők a kisfiút azután találták meg, hogy a kutatás közben meghallották a sírását. A robbanásban 9 ember halt meg, öt sérültet kórházban ápolnak, 36 ember sorsa ismeretlen. MW Meghalt az internet atyja WASHINGTON Nyolcvanegy éves korában meghalt Larry Roberts amerikai tudós, az internet egyik atyja, aki az 1960-as években létrehozta az ősinternetet, az Arpanetet. Számtalan mérnököt toborzott, hogy megépítse a rendszer hardverjét és a programokat. MTI Lehetőség a túlórázás Kevesebb a többletmunka hazánkban, mint Nyugaton BUDAPEST Az OECD-nek a túlórákról készült hivatalos statisztikája tényszerűen is cáfolja azokat az ellenzéki, szakszervezeti vádakat és félreértelmezéseket, melyek szerint a munka törvénykönyve (Mt.) módosításával itt elszabadul a pokol, mivel a magyarok már így is „rommá dolgozzák" magukat. Többször jeleztük: az önkéntességet betartva a törvénykönyvi módosítás célja az, hogy aki megteheti, többet keressen a többletmunkával. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) a napokban tette közzé a túlóra kapcsán készült statisztikai adatait. A PestiSrácok áttekintéséből kiderül, azt mutatták be grafikonon, a 45 tagországban milyen arányban jellemző, hogy heti 60 órát - vagy annál többet - dolgoznak az emberek. Kiderült, Európában, sőt a világ nagy részén többet dolgoznak az emberek, mint a magyar munkavállalók. A szervezet kategorizálásában erős túlmunkának heti 60 órányi munkavégzés számít, ami napi 12 óra. Ebben a törökök járnak az élen, akiknek több mint 20 százaléka dolgozik ennyit. Négy-öt százalék közötti eredménnyel a középmezőnyben szerepelnek Franciaország, Belgium, Ausztria, Portugália. Magyarország a maga alig 1,4 százalékával a 45 OECD-tagország közül az utolsók között található. A szervezet által közzétett grafikon 2016-os adatokat és összehasonlítást mutat be, de a helyzet ma is hasonló. Mivel a munkaerőhiány a többi tagországot éppúgy sújtja, mint hazánkat, általánosan jellemző, hogy még több munkát vállalnak azok, akik dolgoznak. Az EuroStat szerint átlagosan évente 31,2 túlóra jut egy magyar munkavállalóra. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara úgy látja, a túlóratörvény lehetőséget teremt azonak, akik többet szeretnének dolgozni. Amihez a munkaadó és munkavállaló megállapodása szükséges, betartva, a törvényben rögzített önkéntesség elvét. MW KRÓNIKA Sok múlik rajtunk Áder: Összetartó közösségben az egyes ember is erősebb MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu BUDAPEST „Csak rajtunk múlik, hogy mire mondunk nemet és mire mondunk igent" - fogalmazta meg a köztársasági elnök a közszolgálati televízióban elhangzott újévi köszöntőjében. Az új esztendőnek számos régi-új elhatározással vágunk neki, a szilveszter elmúltával azonban néha úgy tűnik, mintha az újévi jókívánságok beteljesülését, az újévi fogadalmak betartását rajtunk kívül álló erők akadályoznák - mondta ünnepi beszédében Áder János köztársasági elnök. Megfogalmazása szerint mondhatunk nemet mindarra, ami mérgezi hétköznapi életünket: az elaljasult közbeszédre, az embertársainkat vallásukban, identitásukban, méltóságukban sértő cselekedetekre. Külső erők nem akadályozhatják meg, hogy nemet mondjunk „a másokra való mutogatásra, a magunk felelősségének palástolására, a mindenkin átgázoló törtetésre, a becstelenségre, mások tisztességének elvitatására”. „Mondhatunk nemet az igénytelenségre, az ünnepeinkből gúnyt űző cinizmusra, az érdekek szerint torzított valóságra, a rövidlátó gondolkodásra” - folytatta Áder János. Hozzátette azt is, hogy környezetünk felelőtlen kirablására, a vizeinket mérgező, a levegőt szennyező, a jövőnket felélő kíméletlen valóságra is lehet nem a válasz. „Mint ahogy mondhatunk igeneket is” - emelte ki az államfő. Majd példaként említette, hogy „mondhatunk igent mindarra, amilyennek a jövőt, a magunk és gyermekeink életét szeretnénk látni”. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy „mondhatunk igent a magyar nemzetre, Kárpát-medencei együvé tartozásunkra, a magyar érdekek képviseletére, hagyományaink ápolására, anyanyelvünk „Nemet kell tudni mondani a másik tisztességének elvitatására, megóvására”. Továbbá egy erős Európára, egy erősebb Európai Unióban erős Magyarországra, és mondhatunk igent a vizeink, földjeink, erdeink védelmére. Áder János beszédében felidézte, hogy a csángó magyarok az esztendő első óráiban még ma is házról házra járnak és áldást kérnek a falunak, szülőföldnek, a közös nyelvet beszélőknek, mert tudják: az összetartó közösségben az egyes ember is erősebb. „Szeressük embertársunkat, vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen” - idézte Szent Ágostont a köztársasági elnök, aki beszéde végén boldog „új évet kívánt Magyarországnak. Áder János újévi köszöntőjét Weisz Fanni jeltolmács jelenítette meg Fotó: MTI Gulyás: nem támogatja a többség a tüntetőket BUDAPEST A kancelláriaminiszternek meggyőződése, a munka törvénykönyve módosítása csupán ürügyként szolgált az ellenzéknek a parlamenti és az utcai demonstrációkhoz. Ezzel pedig demokratikus alapértékeket sértenek meg. Egy tízmilliós országban nem teljesítmény elérni, hogy néhány ezer ember radikalizálódjon és szívből utálja a kormányt - közölte az Atv.hu-n Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ellenzék „a kemény magnak politizál”, ami kizárja a többségi támogatást. Gulyás szerint a tüntetések tömegtámogatásra aligha fognak szert tenni. Kijelentette: a tiltakozók állításával ellentétben nincs „rabszolgatörvény”, tehát nem is kell semmit módosítani. A túlóra szabályozása önkéntességen alapul, ezért a „rabszolgaság” nettó butaság, a törvény csak ürügy volt a tiltakozásokhoz. Közölte: az intellektuálisan szerény képességű ellenzék nagy része a demokrácia alapértékeit sem tiszteli és végtelenül antidemokratikus. A demokratikus döntéshozatalban ugyanis az országgyűlési többség fogad el törvényeket, ennek az ellehetetlenítése a képviseleti demokrácia működése elleni támadás. Szerinte ez történt a parlament utolsó idei ülésén, a köztévénél tartott fellépése pedig jogellenes volt. MW 2019. JANUÁR 2., SZERDA A világ vezetői is köszöntötték az új évet EURÓPA A világ vezető politikusainak szilveszteri üzenetei közül is kiemelkedik Angela Merkel kancelláré, aki nagyobb német szerepvállalást helyezett kilátásba az idei évre. A világ vezető állam- és kormányfői is köszöntötték az új évet. Emmanuel Macron francia elnök szólt „a mély megosztottságról és az igazságtalanságok, a néha érthetetlen globalizáció, a túl bonyolulttá váló és a jó szándékot nélkülöző közigazgatás elleni haragról és a társadalom önazonosságát és értelmét megkérdőjelező mély változások elleni dühről”. Angela Merkel kancellári beszédében kiemelte: az a meggyőződés vezeti munkájában, hogy „korunk kihívásaival csak az összetartás és a határokat átívelő együttműködés révén lehet megbirkózni”. Németországnak a saját érdekében nagyobb szerepet kell vállalnia a nemzetközi közösséget feszítő gondok megoldásában. Putyin orosz államfő üdvözlőlevelet küldött Trump elnöknek. Moszkva sok témáról kész tárgyalni Washingtonnal. Putyin Bassár el-Aszad szíriai elnöknek is küldött újévi üdvözletet, és további támogatásáról biztosította Szíriát és a szíriai népet „a terrorizmus elleni küzdelemben, az ország szuverenitásának és területi egységének megvédésében”. A világ más vezetőinek is küldött üdvözletet, köztük például Orbán Viktornak. MW Terrorakciók ünnepre EU A megerősített biztonsági intézkedések ellenére is történtek terrortámadások szilveszterkor. Három embert megsebesített egy késes támadó hétfőn késő este a manchesteri Victoria pályaudvaron, két áldozatot, egy férfit és egy nőt kórházba szállítottak, és egy a vállán megsebesült rendőrt is el kellett látniuk a mentőknek. A tettest elfogták, a rendőrség a késelést terrortámadásként kezeli. Egy szemtanú szerint a gyanúsított „Allah” nevét kiáltotta a támadás közben, a rendőröknek pedig kijelentette, hogy „amíg folytatjátok más országok bombázását, addig az effajta hülyeségek is folytatódni fognak”. A városközponttól északra lévő vasúti pályaudvart a hatóságok lezárták. A németek sem úszták meg merénylet nélkül: gyalogosok közé hajtott egy autós szilveszter éjjel Bottropban, a hatóságok szerint a szándékos támadásban legkevesebben öten megsérültek. Az 50 éves esseni férfi több helyszínen próbált elgázolni embereket, és a belvárosban sikerült is belehajtania egy csoportba. Áldozatai között szíriaiak és afgánok is vannak, több sebesült állapota súlyos. Budapesten annyiban volt „más a helyzet”, hogy egy részeg 24 éves afgán férfi szilveszter éjjel ököllel bántalmazott egy párt a Keleti pályaudvarnál. A két sértett egy buszra menekült fel, nyomukban az afgánnal. A sofőr egy Thököly úti megállóban leszállásra szólította fel az agresszív migránst, aki ezután pókhálós törést okozva berugdalta a jármű szélvédőjét. Az őrjöngő afgánt a rendőrök elfogták. MW A manchesteri támadó Allah nevében állt neki késelni Fotó: AFP TOKIÓBAN IS GÁZOLT EGY ŐRÜLT AUTÓS Kilenc ember megsérült, amikor egy autó kedd hajnalban járókelők közé hajtott Tokió egyik bevásárlóutcájában. Az esetet szintén terrorakcióként kezelik. A rendőrség emberölési kísérlet gyanújával őrizetbe vette a 21 éves Kuszakabe Kazuhirót. A férfi szándékosan hajtott a gyalogosok közé. A bérelt kocsiban egy tartályban kerozin is volt, amellyel fel akarta gyújtani az autót.