Napló, 2019. november (Veszprém, 75. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-08 / 259. szám
2 NAPLÓ RÖVIDEN Terrorizmus elleni ENSZ-iroda nyílik BUDAPEST A magyar fővárosban lesz az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) terrorizmus elleni hivatalának regionális programtámogató irodája - jelentette be tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter A terrorizmushoz vezető radikalizáció: regionális politikai válaszok és kockázatcsökkentés című, kétnapos konferencián. Az új irodában a terrorizmusellenes harc regionális koordinációja zajlik majd. A tömeges illegális bevándorlási hullámok teremtik meg a lehetőséget a terrorszervezeteknek arra, hogy keresztül-kasul küldözgessék a világban harcosaikat. Éppen ezért az ilyen migrációs folyamatok megállítása jelentős eszköze a terrorizmus visszaszorításának - hangsúlyozta a miniszter. MW Vörös kódot adott ki a rendőrség BUDAPEST Az elmúlt időszak baleseti adatai miatt vörös kódot adott ki a rendőrség, miután szeptembertől két hónap alatt 127-en haltak meg az ország közútjain - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. Ismertették: a vörös kód egyfajta figyelemfelhívás a közlekedőkhöz. Minden baleset-megelőzési kampány, erőfeszítés kevés, ha a közlekedők ennek a negatív folyamatnak a megfékezésében nem partnerek - hangsúlyozta a rendőrség. MW KRÓNIKA Nyelvvizsga eltörölve Gulyás: Óvatosnak kell lenni az euró bevezetésével MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu BUDAPEST A felsőoktatási felvételihez nem lesz kötelező a nyelvvizsga, 34 milliárd forinttal növeli a kormány az Egészségbiztosítási Alapot - hangzott el tegnap a kormányinfón. Nem lesz kötelező a nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez, a kormány elhalasztotta a bevezetését - ismertette Gulyás Gergely a tegnapi kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, korábban minden érdekképviselet támogatta a szigorítást, de most azt kérték, változtasson a kormány. Hozzátette: a fiatalok idegennyelv-tudása továbbra sem jó, a helyzet javítására több intézkedést is hozott a kabinet. A kormány 34 milliárd forinttal megemelte az Egészségbiztosítási Alapot, így több fontos gyógyszer lesz elérhető, főleg a daganatos betegségek esetében. A kórházak finanszírozásában a pontozási rendszeren is változtatni kellene, hogy ne termelődjön évente újra az intézmények többmilliárdos adóssága. Ez nem annyira egyszerű, hiszen az onkológia és a szívsebészet jól van finanszírozva, míg a traumatológia csak hiányt termel - mondta a miniszter, kifejtve, hogy különféle csoportok között kell egyensúlyt teremteni. Gulyás Gergely hozzátette: Karácsony Gergely főpolgármester nem nyilvánított véleményt a budai szuperkórház jövőjéről, csak az új XI. kerületi polgármester emelt szót a megépítése ellen. Kijelentette: ha egységes álláspontra jutnak a kerületek és a főváros, akkor a kabinet figyelembe veszi a véleményüket. Úgy vélte, nagyban rontja Budapest hitelességét a jövőbeni rendezvényekkel kapcsolatban, ha visszamondják az atlétikai világbajnokság megrendezését. Mint megírtuk, Karácsony a kormányülésen időt kért a tájékozódásra, a kabinet november végéig várja a fővárosi közgyűlés döntését. Bővülhet jövőre a családok és a vállalkozások támogatása Gulyás Gergely elmondta, amint korábban is jelezték, szükség lesz egy második gazdaságvédelmi akciótervre, és tovább bővülhet a családtámogatási rendszer is, az ezekhez szükséges törvényeket a jövő év első felében fogadhatja el az Országgyűlés. A Miniszterelnökség vezetője kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy óvatosnak kell lenni az euró bevezetésével. Ha túl nagy a különbség a csatlakozó állam életszínvonala és a többi tagországé között, annak nagy hátránya lehet, és belpolitikai problémákhoz is vezet. Elmondta, Magyarország esetében azért is problémás a visegrádi országokhoz való hasonlítás, mert azok 2002-2010 között jelentősen tudtak növekedni, míg nálunk komoly visszaesést hozott a balliberális kormányzás, éppen csak sikerült megmenekülni az államcsődtől - idézte fel Gulyás Gergely. Az érintettek kezdeményezésére elhalasztotta a kormány a kötelező nyelvvizsga előírásátFotó: MTI Épül az új gázvezeték Megállapodásokat írtak alá a csúcstalálkozón BUDAPEST Abból indulunk ki, hogy Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európai Unió felé tartó migrációt - hangsúlyozta Orbán Viktor, miután a török elnökkel tárgyalt. Jelenleg 3,6 millió arab és közel 300 ezer kurd menekült van Törökországban, és sokan szeretnének továbbmenni Európába, de az Európai Unióval kötött megállapodás alapján feltartóztatták őket - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő az Orbán Viktor miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján tegnap Budapesten. Erdogan hozzátette: az EU nem tartotta a szavát, nem adott annyi pénzt a menekültek feltartóztatására, mint ígérte. „Ha látjuk, hogy nincs megoldás, akkor ki kell tárni a kapukat” - mondta. Orbán Viktor erre úgy reagált: „Az a kérdés foglalkoztat minket, hogy merre nyílik ez a kapu”, majd leszögezte: szükség esetén meg tudjuk védeni a határainkat. A török elnök fogadása ellen tegnap az ellenzéki pártok több helyen és többféle módon is tiltakoztak, de nem sikerült megzavarniuk a magyar-török csúcstalálkozót, amelynek során több megállapodást is aláírtak a török és a magyar miniszterek. Orbán Viktor elmondta: egy 2013-ban kötött megállapodás értelmében évente egyszer magas szinten találkoznak, ennek a soros ülése volt most hazánkban. Hozzátette: Magyarország szempontjából az Isztambul- Moszkva-Berlin háromszög a mérvadó. Külpolitikánk abból indul ki, hogy Törökország nélkül nem lehet megállítani az EU felé irányuló migrációt, emiatt Magyarország stratégiai partnere Törökországnak. NATO-tagként katonai szövetségesek is vagyunk, és a két ország között jó ütemben halad a katonai és hadiipari együttműködés is. Közös magyar-török projektek vannak Afrikában is, például Kenyába orvosmissziót küldtünk, Ghánának pedig vízügyi és egészségügyi segítséget fogunk nyújtani - ismertette a magyar miniszterelnök. Gazdasági ügyekről szólva Orbán Viktor bejelentette, hogy az Eximbank több mint 200 millió dolláros keretet nyitott a török-magyar vállalatközi együttműködés elősegítésére. Elmondta: az ország energiafüggőségének csökkentésére hamarosan az épülő Török Áramlat gázvezetéket is használhatjuk, legkésőbb 2021 végére azon is érkezhet Magyarországra gáz. Erdogan arról beszélt, hogy nagyon fontos dolgokról tárgyaltak a migrációval kapcsolatban, de szóba került az oktatás, a kultúra és a gazdasági kapcsolatok is. Kijelentette: sokra értékeli, hogy Magyarország mindig támogatta Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz - amely az elmúlt időszakban szerinte negatívan kezelte országa lépéseit -, és szeretné továbbfejleszteni kapcsolatát a V4 országaival. MW Erdogan jó hangulatban tárgyalt a magyar kormányfővel Fotó: MTI Bővítési uniós biztos lehet Várhelyi Olivér BUDAPEST Brüsszelben a kormány ellen lobbiztak az ellenzéki képviselők. Várhelyi Olivér a bővítés- és szomszédságpolitikáért felel majd, és ebben nincsen semmi változás - mondta el tegnap a kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: „Nyilvánvaló, hogy a biztosok a szerződések szerint az unió egészének az érdekeit képviselik, de ne legyünk álszentek, mivel az országok arra törekednek, hogy minél fontosabb portfoliójuk legyen, mert abból az országunknak sem származik hátránya.” Ursula von der Leyen, az új Európai Bizottság megválasztott elnöke szerdán este közölte, hogy Adina Valeant választotta a két román jelölt közül a bizottság közlekedésért felelős biztosi posztjára. Bár erre nem tértek ki a tájékoztatásban, ez azt jelenti, hogy Várhelyi Olivér kaphatja a szomszédság- és bővítéspolitikai tárcát, amelyet eredetileg is elődjének, az Európai Parlament jogi bizottságában elutasított Trócsányi Lászlónak kínáltak fel. Korábban a magyar ellenzék is azért lobbizott, hogy a magyar kormány jelöltje, Várhelyi Olivér ne a bővítési, hanem a súlytalanabbnak tartott közlekedési feladatkört kapja. Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége szerdán kora délután még arról beszélt: szinte biztos, hogy nem bővítési biztos lesz Várhelyi Olivér. MW 2019. NOVEMBER 8., PÉNTEK Cseh Katalin is a román jelöltnek kampányol NAGYSZEBEN A magyar helyett román államfőjelöltet támogat a magyarországi párt újabb vezető politikusa is. Fekete-Győr András pártelnök után Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti (EP-) képviselője is beszállt a hétvégi romániai elnökválasztás kampányába a liberális USR mellett. A Hír TV szúrta ki, hogy részt vett Nagyszebenben Nicu Stefanita EP-irodájának a megnyitóján, ahol mosolyogva, románul köszöntötte a jelenlévőket, majd belevágott kampánybeszédébe. - A történelmünk is rengeteg ponton közös, együtt élünk, egymás mellett. Újra kell építeni a román-magyar kapcsolatokat. El kell érni, hogy ez egy együttműködés, közös értékeken és érdekeken alapuló együttműködés legyen - hangoztatta beszédében a Momentum politikusa. Gulyás Gergely román ügynöknek nevezte Fekete-Győr Andrást a kormányinfón. Eddig a román ügynökök fedésben dolgoztak. Fekete-Győr András romániai kampánya, egy magyar jelölttel szembeni román liberális politikus támogatása új jelenség - fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter. „A Momentum elnöke szégyellje magát, és aki azt hiszi, hogy egy román majd jobban védi a magyar kisebbségek ügyét, mint egy magyar politikus, az azonnal távozzon a közéletből” - mondta a miniszter. MW Szigorítanának már Németországban is BERLIN Felhagynak az eddigi engedékeny migrációs politikával. Valamennyi határszakaszon megerősítik az ellenőrzést Németországban. Horst Seehofer belügyminiszter utasítására előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést végezhetnek a rendőrök az átkelőknél, és a határtól számított 30 kilométeres övezetben ideiglenes ellenőrzőpontokat állíthatnak fel, amelyeknél szúrópróbaszerűen, jogsértés gyanúja nélkül is bárkit feltartóztathatnak. Bevezetik a többi között azt is, hogy kitoloncolási őrizetbe kell venni mindazokat, akik a kitiltásuk ellenére visszatérnek Németországba menedékjogot kérni. A liberális német Szabad Demokrata Párt (FDP) azt szeretné, hogy az ilyen migránsok ne is kérhessenek menedékjogot. A berlini kormány arról is határozott, hogy ezentúl igazolniuk kell német nyelvtudásukat a külföldi imámoknak, mielőtt Németországban elkezdenék működésüket. A döntést még a parlamentnek (Bundestag) is jóvá kell hagynia. Horst Seehofer szerint ez a társadalmi integrációt hivatott elősegíteni, mivel a hitszónokok sok bevándorló számára útmutatásként, példaképként szolgálnak, és tanácsadói szerepük is van. A nyelvtudási követelmények minden felekezet papjaira, tehát nemcsak a muszlim imámokra vonatkoznak. A német kormány korábban jelezte, a megbukott dublini rendszer után az uniós menekültügyi rendszer átalakítását célzó javaslattal készül a 2020 júliusában kezdődő német soros EU-elnökségre. Ennek az a lényege, hogy a védelemre nem szoruló és a veszélyesnek minősített embereket már az unió külső határáról visszaszállítanák a hazájukba. MW Berlin, 2015: tömegével engedték be a migránsokat