Viharsarok Népe, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-153. szám)

1954-05-06 / 106. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! 1054 MÁJUS CSÜTÖRTÖK Juhtenyésztésünk fejlesztéséért Ma: Totó-útmutató Ára SO fillér X. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Szilárdítsuk meg a bérfegyelmet Megyéink ipara az elmúlt ne­gyedév folyamán komoly ered­­m­ényinket ért el. IttiUöszíösem a termelési tervek teljesítésénél, fejlődés tapasztalható a termé­kein­ke minősége, valamint a ter­melékenység a­la­kulásában is.­Az exportra gyártó vállalatok, szö­vetkezetek dolgozói is mindhi­ I­ább átérzik munkájuk jelentő­ségét, — népgazdaságunk fejlő­dése, lakosságunk jobb ellátása szempontjából. Mindezek mel­lett azonban a legsúlyosabb dí­jjá továbbra is a bérfegyelem­ be­tartásánál van. Az elmúlt néhány­ hónapban elharapódzott egyes vállalatoknál, hogy a tervben előírt létszámot és béralapot túllépik. Nem véletlen: ma­ho­ a bér­alapot túllépik, ott egy­helyben topog a termelés. Keve­sebb áru készült el így az el­múlt negyedévben a Békéscsa­bai Ruhagyárban, sőt téglagyá­rainkban is. Kevesebb tégla ju­tott így a Mslalkás építkezésekre, az iskoláik, bölcsődék, kultúrott­­honok építésére, ami hátráltatta az építőipari dolgozóik munkáját. Joggal kérdezik a Sarkad­i Cukor­gyárban a dolgozóik: mikor kap­juk már meg a megígért új ebéd­lőt f A pénz is megvan rá. Vár­jon, tudják-e: a téglagyárakban, hogy éppen azzal, hogy tervüket nem teljesítik tervszerűen, gá­tolják a cukorgyári dolgozóik szo­ciális ellátásának megvalósítását is. Ilyen eseteket még sorolhat­nánk fel. A kormány a népgaz­dasági tervben mindenkor meg­állapítja, mikor mennyi áru ké­szüljön el, mennyi kerüljön az fiz­etőkbe." Most ha valamelyik üzem nem teljesíti tervét, akkor hogyan láthatjuk el a vásárló­kat? A Központi Vezetőség az elmúlt hónap során — e téren mutatkozó súlyos lazaságokból eredő, népgazdaságunk további fejlődését, életszínvonalunk to­vábbi emelését gátló körülmé­ny­ekre való tekintettel — külön is megtárgyalta a bérfegyelem és általában a tervfegyelem kérdé­sét és az ezzel kapcsolatban ki­alakult helyzetet. A határozat megállapítja, hogy ezekért a sú­lyos hibákért elsősorban a bér­alapot túllépő vállalatok vezetői a felelősek. A bérfegyelem la­zulása, a termelési tervek nem­­ teljesítése sok fontos területen, nagymértékben okozója annak a helyzetnek, amelyben lakossá­gunk­­ ellátását fontos közszükség­leti cikkekből nem tudjuk bizto­sítani. A jogtalan bérekkel olyan vásárlóerőt teremtünk, amelyhez termelés­ü­nk jele,illegi színvonala nem biztosítja a megfelelő áru­­mennyiséget. Az utóbbi időben számos veze­tő elvtársnál olyan káros nézet kapott lábra, hogy úgy akarják a KV által múlt év júniusában olyan élesen feltárt hibákat hely­rehozni a tömegkapcsol­at terén, hogy jogtalan, a törvényeinkkel szembenálló lazaságoknak adnak teret úgy a bérezésnél, mint a tervfegyelem betartásánál. Ez vég­telen káros és a párt, a kormány politikájával szöges ellentétben álló, olcsó népszerűségre való tö­rekvés. Ez nem elősegíti, hanem gátolja a párt és a tömegek közti kapcsolat helyes kialakítását. Különösen a helyi ipari vállala­tainknál kell azt tapasztalnunk, hogy egyesek a munkadarabok el­végzésének idejét utólag utalvá­nyozzák. Becsapják ezzel sok esetben a dolgozót, máskor a vállalatot. Emellett nem ösztönöz ez a versen­ytre sem. Tudott do­log, hogy a műszaki vezetőnek kell megállapítani azt a műveleti időt, ami sem az országos,­­sem a helyi normában kiala­kítva nin­csen, ezek szerint felelős azért, hogy az utalványozott idő meg­felelő legyen. A művezetőinek min­denkor kellő gy­a­korlata van, hogy el tudja dönteni, mennyi idő alatt kell azt elvégezni. A bérlazítás pillanatnyilag, átmenetileg eme­li egyes dolgozók, esetleg egyes munkás csoport­ok keresetét. A töb­bi dolgozót, a munkások többsé­gét viszont megkárosítja és vég­­­ső soron fékezi az egész munkás­­osztály, az egész nép életszínvo­nalának állandó, rendszeres eme­­lését. A kereset gyors növelésé­nek "egy útja áll nyitva m­inden "munkás előtt és ez a termelés gyors emelésének útja. Ez egy­aránt szolgálja az egyes dolgo­zók és az egész nép közös ér­dekét. Megyénkben az elmúlt negyed­év során csupán a minisztériumi iparhoz tartozó mintegy 30 ön­álló vállalat közül 22 túllépte a béralapját és hasonló arányban több munkást fogla­lk­oztatott, mint amennyi a tervezett volt. Ahelyett, hogy ezen a téren vál­toztattunk volna az elmúlt év ta­pasztalatai nyomán okulva, most az év első három hónapjában másfélmillió forinttal túlléptük a béralapot. Ugyanezt kell sajnos elmondani egyes helyi ipari vál­lalatok mun­k­ájával kapcsolatban is. A Bánya- és Építőannyagipari Egyesülés 20,3 százalékk­al lép­te túl a tervtelljesítésih­ez viszo­nyítva a béralapját. Ez részben abból adódott, hogy fel kellett volna készülni az egy­es telepe­ken az üzemeltetés megindulása előtti munkálatok elvégzésére. Szerepelni kellett volna a terv­ben bizonyos takarításijaik, vagy a bánya víztelenítésének, a se­lejtes téglák válogatási költségé­nek is. A Békési Girokládaelem­­gyártó Vállalat 5,7 s­zázalékk­al lépte túl a béralapját, —­­24 munkanap kiesése volt a vál­lalatnak az elmúlt negyedévben, mivel nem biztosították az anya­got a dolgozók részére. Ez rész­ben a helyi vezetők hibájából is adódott, így a dolgozókat idős bérben bár foglalkoztatták a te­lepen, de e mögött nem volt sem­mi termelési érték. A bérfegyelem megszilárdítása, amint az ebből következik, nem csupán a fegyelmezettség kér­dése, hanem rendkívül komoly jelentőségű politikai kérdés is. Épp>en­ ezért az ipar területén dol­gozó kommunista vezetők és min­den párttag egyaránt a terv- és bérfegyelem betartásánál mutat­kozó lazaságok és bérlazítások, normacsalások ellen induljanak harcba. Pártbizottságaink és párt­­szervezeteink­­ legfontosabb fela­data, hogy jó szervezéssel biz­tosítsák a Központi Vezetőség ez­­irányú határozata alapján az üzem pénzgazdálkodásának terv­­szerűségét. Mozgósítani kell erre a szakszervezetet és az üzem­i DISZ-szervezete­ket is. Az üzemen belüli szigorú takarékosság be­vezetésének váljanak szerveink kezdeményezőivé. Tegyenek meg mindent a termelékenység emelé­séért, a terv teljesítéséért. Ezzel megteremtik a jobb élet anyagi feltételeit. A tisztasági hónapban jól dolgoztak az egészségügyi aktívák Városunk területén a tiszta­sági hónap alatt 25 egészség­­ügyi aktívánk házanként beszél­getett el a tisztaság jelentőségé­ről a háziasszonyokkal. A jó munkájáért dicséret illeti Szántó Ágos­tonnát, Táncos Lajosnét, Lászlót­ Lászlónál és Csömör Fe­rencnél. Csomorné és Táncos La­­josné három utcában végzett csa­ládlátogatást. Azonkívül közösen ellátogattak 18 üzletbe. Gálik Jó­zsefné és Nagy Gáborné a na­gyobb üzemekbe látogattak el. Aktíváink munkája nem volt eredménytelen, mert április hó­napban az udvarokból nagyon sok trágyát, szemetet hordott ki a lakosság. . A fásítási munkában Táncos Lajosné, Árgyelán Teréz, Vecseri Sándorné, Arató Mihályné, Sel­­meczi Mária és Takács Mária végzett eredményes munkát. Ti­zenkét diapozitives előadást is tartottunk; a TBC-ről, a mező­gazdasági egészségügyi problé­mákról és »Tartsuk tisztán há­zunk táját« címmel. Az előadá­sokat a Kiskörnél, a Rákóczi-tele­­pen, az Állami Áruházban és az MNDSZ alapszervezeteiben tar­tottuk meg. Ezenkívül dr. Sze­rényi az iskolai Szülői Munka­­közösségnél tartott előadást a TBC-ről és szívbetegségekről. A szülők kérték, hogy­ máskor is tart­son számukra ilyen tanulságos előadást. Kéri Péterné, Orosháza, Városi Vöröskereszt. Rádió A Budapesti Orion Rádió és Villamossági Vállalatnál a mű­szaki vezetők intézkedései nyo­mán a szerelőüzemekben már hat szalagon gyártják a külön­böző típusai rádiókészülékeket. A dolgozók korszerű, gondosan el­lenőrző technológiai utasítások alapján végzik munkájukat. gyár áprilisban 4262 rádiókészü­­­léket gyártott terven felül. Május 29-én és 30-án nemzetközi gyermeknap lesz Idén a nemzetközi gyer­meknapot május 29-én és 30-án rendezik meg. A nem­zetközi gyermeknapon az MNDSZ, a DISZ, az MSZT _ és a tanácsok népművelési­­ osztályai adnak gazdag mű­­­­sort. | A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti: Újszalonta, Zsadány, Kötegyán és Sarkad községek dolgozói befejezték a kukorica vetését. Termelőszövetkezeteink életéből NIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIII1IIIIHIIIN Egészévi sertésbeadásukat teljesítették »Még az egyéniek nem kapáltak, mikor mi hozzáláttunk a zöldség, a mák és a borsó kapálásához« — írja egyik utóbbi leve­­lében Deres Vazulné, a magyarbánhegyesi Dózsa tsz-ből. Ugyan­­akkor arról is beszámol, hogy április 26-án egészévi sertésbe­ adásukat teljesítették. Boldogan ünnepelték május elsejét. To­­vábbi eredményes munkájuk biztosítéka, hogy olyan brigádve­­zetőt választottak, aki minden dolgot megbeszél a tagokkal és jól irányítja a munkát. Jól halad a növényápolás A battonyai Május 1. tsz nemcsak a tavaszi szántást és vés­zést fejezte be az elmúlt hónap utolsó hetében, hanem a so­­rontevő növényápolási munkáikat is, így a hagyma, a borsó és a mák sarako­sát is. A növényi ápolószerszámok, kapák rendbehozásáinál k­ülön­ös­en: Pattyián bácsi végzett jó munkát. Dicséretet érdemel valame­nye­njyi­ tsz-tag, hiszen a sikereik közös igyekezetük eredményei. (Ifj. Szabó Lajos.) l­O hold kukoricát elvetettek Szépen zöld és a tótkomlósi Viharfarok­­sz földje. A gabona­félék jó fejlődéséhez nagyban hozzájárult, hogy valamennyi őszit fejtrágyázták. A fogasolást már a tavasziaknál is elvégez­ték- A vetések nem tartottak sokáig, egy-két nap alatt 180 hold kukoricát is elvetettek — 8 §ép segítette munkájukat. Most már csk a növényápolással van munka. Ezzel sem késlekednek. Mind­­azt, amit tehetett, már napokkal előbb megkapálták. (Dobó János.) A családtagok is dolgoznak A sarkadi járásban elsőként a sarkadi Haladás tsz. tagjai kezdték meg a növényápolást. Jóval május elseje előtt sarabolták meg a 2­1 hold cukorrépát. Eredményesen halad a munka többek között a sarkadi Le* nin és a zsadányi Új Barázda tsz-ekben is. Az utóbbinál figye­lemreméltó, hogy a két hold mák sorközi művelését a családta­gok végezt­ék el. (Cserfán Róza.) Megkezdték a dohány kiültetését A medgy­esegyh­ázi Győzelem és a Moravszki tsz-elkben m­ár hétfőn hozzáláttak a dohány k­iü­ltetéséhez. Nem félnek állóig hogy kifagy a palánta, hiszen a dohány pár­tok hideget még Ildi­­bír. Jól tudják, hogy a korai ültetéssel a növényinél szebb, egyenletesebb a fejlődés és nagyobb a jövedelem. (Kárász György.) Rádió — a jó munkáért Milán György elvtárs, a kondorosi Viharsarok tsz-ből a következőkről számol be levelében: »Az őszi kalászosokból csak 20 holdat fejtrágyáztunk. Ké­sőn határoztuk el magunkat, nem bíztunk hangb­a a hasznos­ságában. De most már látjuk az eredményt. Bánjuk, hogy nem alkalmaztuk teljes mértékben ezt a kiváló módszert. A talaj­munkákat és a vetéseket idejében végeztük el, előbb, mint a járás többi tsz-e. Boldogan hallgathatjuk a járási pártbizott­ságtól jutalomként kapott rád­iót x Nevelők napja Battonyán A battonyai KIOSZ székházá­ban a mezőkovácsházi járás 21 községéből 233 nevelő gyűlt ös­­­sze április utolján, hogy a me­gye vezetőivel megvitassa ifjú­ságunk nevelésének, az oktatói­­nevelői munkának problémáit. Nagyselmeczi Istvánná reformá­­tuskovácsházi nevelő előadását az öntudatos fegyelemre való ne­velésről, nagy figyelemmel hall­gatták a megjelent pedagógusok. A sikeres összejövetel hangula­tos kultúrműsorral fejeződött be. Hosszúlejáratú hitel Termelőszövetkezeteink az idei ütemtervük szerint sok kisgépet akarnak beszerezni, hogy csök­kenthessék a termelés önköltsé­­­­gét és könnyebbé tegyék a mun­kát. A kormányzatunk 29 millió forintos hosszúlejáratú hitellel támogatja törekvésüket. A ter­vek szerint különösen sok MIA - és M1B motort, különböző kala­pácsos darálót, szivattyút, fogatos fűkaszát, szénagyűjtő lógereblyét, házi porozót, gépi szecskavágót és répavágót akarnak vásárolni. Több termelőszövetkezet számol­­va a szarvasmarhatenyésztés fel­­lendülésével tejszeparátort, fejős gépagregátort, tejhűtőt szándé­kozik beszerezni a hitelből.

Next