Viharsarok, 1954. szeptember-december (10. évfolyam, 206-309. szám)
1954-11-23 / 277. szám
/ KLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I VIHAR X. ÉVI ULYAM, 277. SZÁM fi« ÁRA: 50 FILLÉR SAGÁNAK LAPJA Elitre a tanácsválasztások sikeréért, épülő hazánk, boldoguló népünk, erősödő békénk ügyének győzelméért! Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke mondott beszédet a vásárhelyi választási nagygyűlésen TJ ideg,éltes reggel. A fellobogózott vásárhelyi ** utcák mégis népesek. A választópolgárok csoportosan sietnek a Béke-szálló, a városi tanács közgyűlési terme, a Petőfi kultúrház, a Béke- és az ötéves Terv mozi felé. A Béke-szálló emeleti nagytermében tartandó választási nagygyűlésről az említett középületekbe hangszórók továbbítják majd Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének választási beszédét. Közben a Kossuth téri hangszórók előtt is gyülekeznek a város választói, hiszen dél felé haladva langyosodik az idő, az őszi nap bár bágyadtan sírt, valamit mégis melegít. Kilenc óra. A városi tanács székháza előtt felsorakozott katonai díszegység készen áll az Elnöki Tanács elnökének fogadására. Pattogó vezényszavak hangzanak, majd a katonazenekar a Himnuszt játszó. Vásárhely dolgozói köszöntik a városba érkező Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, a választási nagygyűlés szónokát. Rövid üdvözlés után Dobi elvtárs, a megyei és városi vezetők, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának több tagja, a választási nagygyűlés díszelnökségének tagjai elindulnak a Békeszálló felé, amelynek nagyterme már zsúfolásig megtelt. A város többi nagytermét is megtöltötték már a választók, sőt kint a Kossuth-téren is egyre növekszik a tömeg. Elfoglalja helyét a Béke-szálló nagytermében a nagygyűlés elnöksége, amelynek tagjai között van többek között Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Károly elvtárs, az MDP Csongrád megyei Pártbizottságának első titkára, Lövő Ferenc elvtárs, az MDP Csongrád megyei Pártbizottságának másodtitkára, Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, Forgó László elvtárs, az MDP vásárhelyi városi bizottságának első titkára, Gyáni Imre, a Hazafias Népfront vásárhelyi bizottságának elnöke, Bereczki János, a városi tanács elnöke, Nagy Sándor, a mátyáshalmi olvasókör elnöke, Mucsi Istvánná, a Kötöttárugyár kétszeres sztahánovistája, Csikós Miklós festőművész, Kovács Mária, a vásárhelyi Dózsa tsz DISZ-titkára és még számosan. Váljék a Hazafias Képfront Iránti bizalomból politikai és közéleti tevékenység A vasutas zenekar a Himnuszt játsza, majd Gyáni Imre mond megnyitó beszédet. — Városunk társadalmát, munkásságát, dolgozó parasztságát, értelmiségét, az alkalmazottak és városi kisemberek, kisiparosok, kiskereskedők rétegeit megmozgatta a Hazafias Népfront mozgalma. Várakozással és bizalommal fordultak a népfront politikája felé. De mi azt akarjuk, hogy a várakozás és bizalom továbblendüljön. A várakozásból nyílt odaállás, a bizalomból politikai és közéleti tevékenység legyen. Erre nagyszerű alkalmat szolgáltat a most következő tanácsválasztás. • Kellően ismeretesek-e már a Hazafias Népfront politika nagy népi-nemzeti célkitűzései? Látjuk-e mindnyájan világosan e politikából ránk háramló feladatokat és kötelességeket? Tudatában vagyunk-e teljesen a mostani tanácsválasztás igazi demokratikus jelentőségének? Nem, nyilván vannak még problémáink, vannak még előttünk homályos kérdések. Mai választói nagygyűlésünkön éppen e mindenkiben élő kérdésekre kívánunk választ adni és utat mutatni, hogy városunk minden hazafias és demokratikus ereje egy egységes folyammá nőve küzdjön dolgozó népünk további felemelkedéséért. — mondotta többek között Gyáni Imre. Ezután Dobi István mondott beszédet. Dobi István beszéde ’ Tisztelt Nagygyűlés! Vásárhely Dolgozó Népe! Nemrég bontotta ki zászlaját a Hazafias Népfront, népünk legszélesebb rétegeit, az egész nemzetet összefogó tömegmozgalmunk. Dolgozó népünk lelkesedése és bizalma, amely a Népfront Országos Kongresszusán éppúgy, mint a helyi népfrontgyűléseken, a mindennapi életben megmutatkozott, a nemzeti egység győzelmes kibontatkozásáról tanúskodik. Munkást, parasztot, értelmiségit, mérnököt, orvost, írót, művészt és dolgozó kisembert, minden hazafit foglalkozásra és világnézetre való tekintet nélkül egységbe szólít a Hazafias Népfront az egész nemzet előtt álló nagy, történelmi feladatok megoldására. A legutóbbi hetek eseményei azt bizonyítják barát és ellenség előtt, hogy a Hazafias Népfront zászlóbontása népünk legbensőbb vágyát juttatta kifejezésre, megdobbantotta minden hazafi szívét és népünk apraja, nagyja, nagyszerű tettekkel, az országépítő munka új sikereivel tett hitet a népfront ügye mellett. Felszabadult hazánk és népünk tíz éves története ország-világ előtt bizonyítja, hogy a magyar nép — bár hosszú évszázadokon keresztül sikertelenül küzdött szabadságáért és függetlenségéért — éppen a legyőzhetetlen nemzeti összefogásból erőt merítve, tudott élni a szabadsággal, melyet a szovjet nép áldozatos harca hozott el számára. S ma valóra válnak régi harcaink nemes célkitűzései. A mi népünk rövid évtized leforgása alatt olyan változásokon ment át, mint soha még a történelem folyamán. Munkásosztályunk kiemelkedett a keserű proletársorsból, a népi demokratikus állam, a legfontosabb termelőeszközök gazdája, s a társadalom vezetőosztálya lett. Parasztságunk nem kifosztott koldus, a holnaptól félő kiszolgáltatott többé földet kapott a népi demokráciától, az államhatalom hathatós támogatását élvezi. Dolgozó parasztságunk jelentős része rálépett a boldogulás új, leggyorsabban felfelé ívelő útjára: a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra tért. Egymásra talált a két nagy baráti osztály, a munkásság és a dolgozó parasztság. Társadalmunk e két alapvető osztályának megbonthatatlan szövetsége volt a tíz év alatt elért eredményeink legfőbb alapja, s ez további sikereink legbiztosabb záloga. Értelmiségünk urak szolgájából a szocializmust építő társadalom egyenjogú tagja, megbecsült dolgozója lett s a tíz év alatt nem egyszer tett hitet, tanúbizonyságot a haladás, a nemzet,a haza szent ügy mellett. S minél jobban távolodik tőlünk a nagy történelmi fordulat, a felszabadulás napja, annál értékesebb lesz számunkra az elért eredmény, annál inkább összeforraszt minket együttes munkánk, elért sikereink tudata jövőnk nagy célkitűzései. A szocializmust építő munkánkban jelentős állomás a most következő tanácsválasztás. Erre készül most nagy figyelemmel az egész ország. Mindenütt jelölőgyűléseken vitatta meg a lakosság, hogy megfeleltek-e a tanácstagok választóik négy évvel ezelőtt beléjük helyezett bizalmának. Akik megfeleltek, azokat újra jelölték. Akik nem, azoknak helyére jobbat állít a nép akarata. Egész politikánk vezérfonalává az életszínvonal emelését tettük meg Tisztelt Nagygyűlés! A Hazafias Népfront nemzetépítő erejének kibontakozása és a tanácsválasztás, e két nagy politikai és társadalmi tömegmegmozdulási sikereihez nagyban hozzájárult a párt Központi Vezetőségének ez év októberi ülésén hozott határozata. A Központi Vezetőség októberi ülésén mélyrehatóan elemezte a múlt év júniusa óta elért eredményeket és feltárta azokat a hibákat, amelyek akadályozzák az új szakasz célkitűzéseinek, főkép gazdaságpolitikájának maradéktalan végrehajtását. A párt októberi ülésének határozata minden kétséget kizáróan megállapította, hogy az új szakasz célkitűzései helyesek voltak és helyesek ma is. Helyes volt az, hogy az életszínvonal emelését tettük meg egész politikánk vezérfonalává. Ennek rendeltük és rendeljük alá a jövőben is egész gazdasági politikánkat. Az is helyes volt, hogy az életszínvonal emelésének fő eszközeképpen a mezőgazdasági termelés nagyarányú és gyors fellendítését jelöltük meg. Az ipar elé azt a feladatot állítottuk, hogy több és olcsóbb fogyasztási cikkeket gyártson a falu és a város lakosságának, hogy minél több és minél jobb minőségű gépet, munkaeszközt, műtrágyát és növényvédőszert gyártson a mezőgazdaság számára. A feladatok helyessége mellett tanúskodott az a nagy lelkesedés, amellyel a dolgozók az új szakasz célkitűzéseit s megvalósításukat szolgáló intézkedéseit fogadták. A lakosság legszélesebb rétegei bizalommal fogadták ezeket az intézkedéseket, mert azok nap mint nap könnyítették életét, nagyobb lehetőségeket teremtettek a termelés növelésére, a népjólét emelésére. Az új szakasz célkitűzéseinek megvalósítására összefogott az egész nemzet. Minden dolgozó megértette, hogy az iparban elért eredményeink továbbfejlesztése, a Folytatás a második oldalon V. M. Molotov válaszai a »Pravda« tudósítójának kérdéseire Jó vezetéssel nagyobb eredményekkel zárhatta volna a gazdasági évet a pusztamérgesi Rákóczi tsz KEDD, 1954 NOVEMBER 23. A. J. Visinszkij elvtárs hétfőn New Yorkban meghalt New York (MTI) Andrej Januarjevics Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, a Szovjetunió ENSZ küldöttségének vezetője november 22-én New Yorkban szívbénulás következtében hirtelen meghalt. Andrej Januarjevics Visinszkij szovjet államférfi, kiváló jogtudós, akadémikus. 1883-ban Ogyesszában született. 1902-től tevékenyen résztvesz a forradalmi mozgalomban. 1920-tól tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. A kievi egyetem jogi karának elvégzése után 1913-ban professzori képesítés elnyerése céljából az egyetemen marad, de a cári hatóságok politikai okokból eltávolítják. Visinszkij ettől az időtől kezdve irodalmi és pedagógiai munkássággal foglalkozik. Az 1921—1922. években Visinszkij a Moszkvai Állami Egyetem tanára és a »Plehanov« népgazdasági intézet közgazdasági karának dékánja. Az 1923—1925 években a Szovjetunió Legfelső Bírósága büntetőbírói kollégiumának ügyésze. 1925—1928: a Moszkvai Állami Egyetem rektora. 1928—1931 az OSZSZSZK közoktatási népbiztossága kollégiumának tagja. Visinszkij az 1931—1933 években az OSZSZSZK főügyészének és igazságügyi népbiztoshelyettesének tisztségét töltötte be. 1933-ban kinevezték a Szovjetunió főügyészének helyettesévé. 1935—1939-ig a Szovjetunió főügyésze. Az 1939— 1944 években a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsa elnökének helyettese. 1940—1946-ban a Szovjetunió külügyi népbiztosának első helyettese, 1946 márciusától a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese. 1949-től Visinszkij a Szovjetunió külügyminisztere. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XVIII. kongresszusán (1939) megválasztják a párt Központi Bizottsága tagjának. 1947-ben Visinszkijt választják meg a Szovjetunió alkotmányának kiegészítésével és módosításával megbízott szerkesztőbizottság elnökévé. Visinszkij 1937-től 1941-ig a Szovjetunió Tudományos Akadémiája jogi intézetének igazgatója. 1939-től a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának rendes tagja. Visinszkij a Szovjetunió államügyésze minőségében az 1933—1938 években részt vett a legnagyobb perekben: a „Metrovickers“-ügyben, az áramfejlesztő telep kártevőinek ügyében (1933), az egyesült Trockista—Zinovjevista terrorista központ ügyében (1936), a párhuzamos trockista központ ügyében (1937), az egyesült szovjetellenes jobboldali trockista tömb ügyében (1938). Visinszkij e perek alkalmával éles politikai felszólalásokban leleplezte a szovjet nép és a szovjet szocialista állam ellen irányuló terrorista, kártevő és egyéb államellenes bűntetteket. Visinszkij az állam és a jog marxista-leninista elmélete terén végzett munkáját alkotó szellemben kapcsolja össze a szocialista építés gyakorlatával. Visinszkij a Nagy Honvédő Háború idején és a háborút követő időszakban részt vett a legfontosabb nemzetközi konferenciákon és értekezleteken. Az ENSZ közgyűlésében Visinszkij a nagy szocialista hatalmat képviseli, amely következetesen harcol a nagy és kis népek egyenjogúságán, szuverenitásuk tiszteletben tartásán, a béke megőrzésén alapuló nemzetközi politika lenini-sztálini elveinek győzelméért. Kíméletlenül leleplezi az Egyesült Államok és Anglia reakciós uralkodó köreinek hódító politikáját. A Szovjetunió és az egész haladó emberiség nevében erélyesen követeli annak a bűnös háborús propagandának betiltását, amelyet ezekben az országokban az imperialista agresszorok büntetlenül folytatnak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Visinszkij felszólalásaiban bebizonyította, hogy azok a támadások, amelyeket az amerikai-angol imperialisták az államok szuverenításának elve ellen, a Biztonsági Tanácsban a nagyhatalmak egyhangúságának elve ellen és számos nemzetközi egyezmény ellen intéznek, az Egyesült Államok világuralmának megteremtését célozzák. Visinszkij több, mint kétszáz munka szerzője: könyveket, brosúrákat, cikkeket stb. írt. Legfontosabb tudományos munkái: „A bírósági bizonyítékok elmélete a szovjet jogban“ (1941., a Sztálin-díj első fokozatával tüntették ki 1947- ben), „Igazságszolgáltatás a Szovjetunióban“ (1939), „A büntető eljárás tankönyve“ (1927), „Az állam- és jogelmélet kérdései“ (1949), „A nemzetközi jog és a nemzetközi jogelmélet kérdései“ (1949), „A nemzetközi jog és a nemzetközi politika kérdései“ (1949). Visinszkijt négy ízben tüntették ki Lenin-renddel, megkapta ezenkívül a Munka Vörös Zászlójarendet, és több más kitüntetést. Lengyel jegyzék az Egyesült Államokhoz Varsó (TASZSZ). Mint a „PAP“ hírügynökség közli, a lengyel külügyminisztérium november 20-án jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok varsói nagykövetségéhez a lengyel kereskedelmi hajók elrablásával kapcsolatban. A Lengyel Népköztársaság kormánya — mondja a jegyzék — korábbi jegyzékeiben e kérdés kapcsán már tiltakozott azok ellen a törvénytelenségek ellen, amelyeknek lengyel tengerészek és lengyel hajók lettek áldozatai. Követelte az Egyesült Államok kormányától, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a fogságban tartott tengerészeket, az elrabolt hajókat és azok rakományát haladéktalanul indítsák útnak Lengyelország felé. Az Egyesült Államok kormányának és alárendeltjeinek cselekedetei — mutat rá a jegyzék — megszegik a nemzetközi jog általánosan kötelező normáit és a személyes szabadság elemi szabályait, amelyeket az Egyesült Államok politikusai oly szívesen hangoztatnak. A Lengyel Népköztársaság kormánya erélyesen tiltakozik e cselekedetek ellen, egyszersmind követeli a Tajvan-szigetén fogvatartott tengerészek szabadonbocsátását, a „Praca” és a „Prezydent Gottwald“ hajók és rakományuk visszajuttatását Lengyelországnak, továbbá követeli e törvénytelenségek elkövetésében vétkes szem iyek megbüntetését.