Viharsarok, 1955. január-április (11. évfolyam, 1-101. szám)
1955-02-02 / 27. szám
rrrJk pnokrimAi skyssüt, tstek i 'vy-v A ZM DP Xl. isvruLIAM, 27. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR i, r --i .■ ■ [UNK] - * - — --- -Gazdagabb vizeken Gyümölcsből — fehérkenyér Levelekből —- sorokban CSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZERDA, 1955. FEBRUÁR 2. A begyűjtés a dolgozó parasztságnak is érdeke A dolgozó parasztság zöme igazságszerető és a kapott szívességet hasonlóval viszonozza. De ezenkívül törvénytisztelő is, különösen most, amikor tudja és tapasztalja: a törvények, rendelkezések a dolgozó nép érdekében vannak. Éppen ezért a becsületesen gondolkodó parasztembereket bosszantja, hogy amíg ők időben eleget tesznek beadási kötelezettségüknek, például kifizetik az adót, addig egy kisebb réteg kibúvókat keres a kötelezettségvállalás alól. Az egyéni érdek önmagában nem helyteleníthető, csupán akkor, ha nincs összhangba a közösség törekvéseivel, vagy amikor az egyéni érdeket egyesek a közösség rovására akarják előtérbe helyezni. Sajnos számos dolgozó paraszt így cselekszik, amikor halogatja a beadást és nem az ütemezésnek megfelelően teljesíti kötelezettségét. Mi következik mindebből? Elsősorban az, hogy kevesebb termény és termék jut a fogyasztóknak és az állam is kevesebb támogatást tud nyújtani a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. Hogy tavaly 400 millió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint a megelőző évben, ehhez azok a dolgozó parasztok is hozzájárultak, akik beadásukat teljesítették és kifizették az adót. Világos, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott gazdasági segítség mértéke az idén csak abban az esetben növekedhet, ha egyrészt minden dolgozó paraszt eleget tesz tartozásának, másrészt idei beadása teljesítésével és adója megfizetésével anyagilag maga is hozzájárul ehhez. Sokfelé panaszkodnak még, hogy egyes iparcikkekben hiány van, egyes mezőgazdasági szerszámokat még nehéz beszerezni. Az elmúlt évben azonban lényegesen javult a helyzet. Ezt bizonyítja, hogy csupán Kisteleken tavaly 65 ekét, 76 pár koronát és 165 tengeridarálót vásárolt a dolgozó parasztság, viszont a megelőző évben egyet sem, mert egyszerűen nem volt a szövetkezeti boltban. Nos, ha az ipari munkásság megteszi kötelességét a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, akkor minden dolgozó parasztnak is becsületbeli kötelessége ugyanezt tenni. A kormányprogram adta új lehetőségekkel, kedvezményekkel a dolgozó parasztság elégedett. Elégedettek a sövényházi, a baksi, a nagymágocsi, a kisteleki, vagy éppen a csengelei dolgozó parasztok, mégis az új esztendő második hónapjában ezekben a községekben még igen sok múlt évi hátralékos van. Saját ügyét-baját, de kötelességét és jogait is minden ember maga érzi és tudja legjobban. De mert népi demokráciánkban még nem nagyon beszélhetünk az új szocialista embertípusról, nagy szükség van az agitációra és az állami ellenőrzésre is. Sajnos egyes községekben megfeledkeznek erről és a beadásnak egyszerűen nincs gazdája. Másutt a begyűjtő vállalatok csak felvásárló szerveknek tekintik magukat és a begyűjtési tervek teljesítéséért nem éreznek felelősséget. Ezért Csongrád megyében az egy nap alatt felvásárolt baromfinak és tojásnak csak legfeljebb 10 százaléka olyan áru, amit a beadás teljesítésére szállítanak be, a többi szabad felvásárlás. Nagy hiba az is, hogy a helyi tanácsok sok helyen utak a begyűjtési hivatal feladatának tekintik a begyűjtést, nem segítik a begyűjtési hivatal dolgozóinak munkáját, akik önmagukban nem is képesek ennek a fontos feladatnak megoldására. De különösen nagy feladatuk van a pártszervezeteknek, amelyeknek szüntelenül magyarázniok kell a begyűjtés teljesítésének nagy nemzetgazdasági jelentőségét. Itt is szükség van a kommunisták példamutatására. Kevés még az olyan példa, mint ami a vásárhelyi III/I. pártalapszervezetben történt, ahol Gál Imre kommunista egynéi gazda a taggyűlésen vállalta, hogy féléves beadási tervét április 4-ig teljesíti és versenyre hívta a kerület egyéni parasztjait. A kihíváshoz elsőnek Becsei Imre egyéni paraszt csatlakozott példát mutatva ezzel valamennyi párttag dolgozó parasztnak. Ezek a kommunisták nyugodt lélekkel kereshetik fel hátralékos paraszttársaikat, hiszen olyan agitációs eszköz van birtokukban, amit úgy neveznek: személyes példamutatás. Az idén nem ismétlődhet meg a tavalyi eset, amikor a termelők nagy része az év utolsó hónapjáig húzta-halasztotta a beadás teljesítését. Ehhez azonban az szükséges, hogy a negyedévenkénti beadásra már most gondoljanak ne csak a begyűjtők, hanem a termelők is. Azt a hízót, amit a nyár folyamán kell a begyűjtőhelyre vinni, már kora tavasszal be kell fogni hizlalásra. A hízónak valót pedig már most leghelyesebb beszerezni, illetve a meglévőt megtartani, mert később, tavasszal, már általában magasabbak az árak s emiatt is körülményesebb a beszerzés. De nemcsak a sertés-, hanem a baromfibeadás is olyan dolog, amiről sokan szeretnek «megfeledkezni». Alig néhány hét és elérkezik a baromfikeltetés ideje, éppen ezért minden termelőnek készülnie kell erre. Hiszen a beadási kötelezettséget könnyen csak akkor teljesíthetik a termelők, ha a házi szárnyasok nevelésére időben felkészülnek. Ellenőrzés nélkül azonban a begyűjtési terv sem teljesíthető. Erre annál inkább nagy szükség van, mert a beadási hátralékosok többsége kulák, vagy kulákokra hallgató dolgozó paraszt. Csanki Sándor Szentes Puszta 27. szám alatti kulák 34 kiló tojással és négy mázsa sertéssel, Nagy G. János szentesi kulák 14 kiló tojással, 24 kiló baromfival és több mint 13 mázsa vágómarhával tartozik az államnak. Azonban a kulák is csak akkor teljesítheti a beadást, ha van neki miből. Éppen ezért a begyűjtési hivatal dolgozóinak kötelességük felhívni a kulákok figyelmét a gondos gazdálkodásra, az állattenyésztés fejlesztésére,és ellenőrizni, hogy így is dolgozzanak. A begyűjtés meggyorsításában nagy szerepe van a felszabadulási versenynek. A szentesiek begyűjtési versenyre hívták a megye valamennyi városát és vállalták, hogy minden cikkből túlteljesítik első negyedévi begyűjtési tervüket. Ennek érdekében arra törekszenek, hogy az elmúlt évi 300-al szemben az idén hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára kétezer dolgozó paraszt vállalja a begyűjtés határidő előtti teljesítését. Ha a szentesieknek sikerül ezt a merész célkitűzést elérniök, akkor a város valóban túlteljesítheti első negyedévi begyűjtési tervét. Ezt a példát kövesse minden város és község! ^ ü^Jr-o Csongrád megyében eddig 73 termelőszövetkezet csatlakozott a felszabadulási versenyhez Újabban a makói Köztársaság Termelőszövetkezet csatlakozott a makói Úttörő felhívásához és vállalták, hogy április 4-ig egész évi marhabeadásukat teljesítik. Eddig a napig az első negyedévi tojás- és tejbeadást is 25 százalékkal túlteljesítik. A makói Viharsarok Termelőszövetkezet azt fogadta meg vállalásában, hogy 500 hold kalászost március 31-ig fejtrágyáznak és 30 hold vöröshagyma-duggatást befejeznek. A makói József Attila Termelőszövetkezet pedig többek között vállalja, hogy a tavaszi vetőmagtisztítást február 20-ig, 10 hold fokhagyma duggatását pedig március 1-ig elvégzi. A fejési átlagot a szövetkezet tehenészetében április 4-ig 1,5 literrel növelik. Hódmezővásárhelyen újabban a következő termelőszövetkezetek is csatlakoztak a makói Úttörő Termelőszövetkezet versenyfelhívásához: Rácz Ferenc, Somogyi Béla, Rózsa Ferenc, Lenin, Előre, Dózsa, Petőfi, Viharsarok és az Úttörő Termelőszövetkezet. A Felgyői Állami Gazdaság megyei versenyfelhívásához ugyanakkor Hódmezővásárhely határában a Gorzsai és a Barattyosi Állami Gazdaság jelentette be csatlakozását. A Barattyosi Állami Gazdaság gépcsoportja többek között vállalta, hogy az Előre Termelőszövetkezet tagságának segít kijavítani a tsz vetőgépeit, ekéit, fűkaszálóját és más mezőgazdasági kisgépeit. A szegvári Puskin Termelőszövetkezet is összeállította felszabadulási versenyvállalását. Többek között vállalják, hogy az elmaradt, 30 hold őszi mélyszántást és istállótrágyázást március 1-ig befejezik. Ezzel már 73-ra növekedett azoknak a termelőszövetkezeteknek száma, amelyek csatlakoztak a felszabadulási versenyhez. A fejési átlag: 14 liter A szentesi Felszabadulási Termelőszövetkezet tagjai április 4-re 14 literes fejési átlag elérését fogadták meg. Az állatok jó gondozásával, megfelelő takarmányozással ezt a célkitűzést már elérték. A vállalás óta 2 literrel növekedett a fejési átlag. Az első negyedévben kétszáz mázsával több húst termel a Szegedi Sertéstenyésztő Vállalat A Szegedi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozói a felszabadulási versenyvállalásukban azt ígérik, hogy az első negyedévi hizlalási tervet 200 mázsával túlteljesítik. A sertéstenyészetben az első negyedévi választási malac-tervet 103, a választási átlagsúly-tervet pedig 101 százalékra teljesítik és ezzel 15 ezer forint többtermelést érnek el, — fogadták meg a többi között, A Gencsháti Állami Gazdaságban a Kurai-brigád vezet A Gencsháti Állami Gazdaságban értékelték a kongresszusi verseny januári eredményeit. A téli gépjavításban 139 százalékkal első a Kurai-brigád, 133 százalékkal második a Baranyi-brigád, harmadik pedig a Sipos-brigád. Amíg január 14-én még csak 114 dolgozó versenyzett, január végén már 181-re növekedett a versenyzők száma. Aki a szövetkezés útját választja , 1950-ben alakult meg a gyula ] réti Komszomol Termelőszövetkezet. Az eltelt időben különböző gazdasági évek voltak: aszályos, amikor a termésátlag gyenge volt, de a négy év alatt közepes és jó termésű esztendő is volt. Nem mondhatjuk, hogy az időjárás kielégítő volt az elmúlt évben, mégis jó termést takarítottunk be. A kalászosokat idejében fejtrágyáztuk szervestrágyával, szuperfoszfáttal és pétisóval. Először történt meg, hogy a kapásnövények területét tagonként felosztottuk. Kibontakozott a verseny ilyen módon és ennek következtében a cukorrépát ötször, a paprikát négyszer, a tengerit háromszor kapáltuk meg. Én egyedül dolgozom a szövetkezetben, mert feleségem beteges. De azt mondom, hogy nem cserélnék két egyénivel sem. (LEVÉL) Az elmúlt évben 12 mázsa búzát, 3 mázsa árpát, 14 mázsa tengerit, 4 mázsa burgonyát, 140 kiló cukrot és egyebeket, valamint 4400 forintot kaptam munkaegységeim után. A háztáji, földön termett vagy 25 mázsa kukorica és a háztáji tehenem után is szép jövedelmem lett. A termelőszövetkezetben érdemes dolgozni, mert mindenki megtalálja számítását. Aki a szövetkezés útját választja, helyesen választ. Ezt példával is alátámasztom. A kormányprogram után akadt, aki úgy látta, hogy egyénileg gazdálkodva jobban boldogul, ezért kilépett a szövetkezetből. Most azt mondja: tévedett és újra jelentkezett felvételre. Bodó Antalné is így járt. De egyelőre a közgyűlés úgy határozott, hogy nem veszi fel ismét tagnak. Azt mondja Bodóné: ha még egy helyesen választ szer beléphetek, soha többé ki nem lépnék, mert mióta kiléptem, egy ruhát sem tudtam venni, a szövetkezet tagjai pedig kivétel nélkül jól ruházkodnak. (Azt tanácsoljuk a gyálaréti tsz.-tagoknak: ha valami súlyos indok nem szól ellene, vegyék vissza Bodónét a szövetkezetbe. — A szerk.) De nem egyedüli Bodóné esete. Az eredmények láttán mások is a termelőszövetkezeti utat választják. A napokban lépett soraink közé Farkas Mihály, Nacsa Gizi, Almási Mihály, Vecsernyés Imre és Vass Vilmosné is. Szövetkezetünk erősödik és fejlődik. A fejlődést igazolja, hogy most már hetenként háromszor — szerdán, szombaton és vasárnap — hízott sertéshúst is árulunk a szabadpiacon, Nacsa János Az első találkozás Hűvös az idő, de a lobogókkal díszített termekben pattog a kályhában a tűz. A teherfalon szinte lángolnak a piros betűk: „Legmegtisztelőbb feladat honvédségünk tagjának lenni“. Nagy napja van ma a húszéves legényeknek. A sorkötelesek jelentkeznek a parancsnokságon, most találkoznak először igazán a néphadsereggel. Telve van minden terem... Az elsőben most állnak a mérce alá. Azután vizsgálja meg őket a katonaorvos, hogy egészségesek-e, alkalmasak-e katonának. Sok fiatal „katonajelölt“ köszönheti az egészségét ennek az előzetes vizsgálatnak. Aki beteg, azt a honvédség is gyógykezelteti és mire eljön a devormálás napja, olyan egészséges lesz, mint a makk. Bellér János lép most a mérce alá. A katonaorvos jólesően mosolyog, amikor a szép szál legényt látja. Mosolyognak akkor is, amikor az adatait írják: magassága 186 centiméter... Valamikor a Szegedi Honvéd birkózója volt, — most ismét visszakerül a honvédséghez. A százados elvtárs is jóleső mosollyal tekint végig a megtermett legényen. Szinte látszik a szemén a gondolat is: „Jó műszaki leszel majd fiam...“ Börcsök Antal elvtárs már olyan soványabb legény, de egészséges és edzett. Majd megbízik egy éves katona korára úgy, hogy alig ismer rá a tulajdon édesanyja. A szomszédos szobában egy népes csoport Andó József őrnagy elvtárssal beszélget. Csűri László, az FTC labdarúgója a sportolási lehetőségekről érdeklődik. Csamangó József pedig már szinte katonának érzi magát, mert arról faggatja az őrnagy elvtársat, hogy mikor kapnak a harcosok szabadságot. Andó elvtárs mindenre válaszol. Közli, hogy a megyei bajnokságban az idén már a honvédcsapat is részt vesz. Ami pedig a szabadságot illeti, az attól függ, hogy melyik harcos hogyan dolgozik. ... Közben új és új sorkötelesek érkeznek. Még igazi civilek. Némelyik nagykabáton fel van hajtva a gallér, — de amint a terembe lépnek, mintha máris lehullana róluk egy darab a külső világból. Eegyenesebb lesz a testtartásuk és tisztelettudóbb a szavuk. Jól látják és érzik, hogy jövendő elöljáróik a rendet és a fegyelmet már itt, az első pillanattól kezdve megkövetelik. A Repülőszövetség előadója is itt van. Amíg a hivatalos dolgokat elintézik, addig se unatkozzék senki. A fiatalok nagy érdeklődéssel hallgatják az előadást és nagy figyelemmel szemlélik a repülőmodelleket, az új típusú gépeket, az ejtőernyőket és a szép légi felvételeket. Biztosan nagyon soknak megjön majd a kedve a repülős élethez. Az udvaron a cigaretták füstje kéklik. Kis csoportok állnak itt-ott. Messziről jött emberek barátkoznak egymással. Ilyenkor szövődnek az első kapcsolatok, amelyek talán később egy életre szóló bajtársi és elvtársi kötelékké válnak. A sorozáskor majd újra találkoznak egymással, s a bevonuláson már mint régi ismerőst köszöntik egymást. Nincs kizárva az sem, hogy esetleg egy századba kerülnek. Volt erre már elégszer példa... Repül az idő. Újak és újak hagyják el az orvosi vizsgálat helyét, a számbavétel könyvekkel teli szobáját. Ahogy egymással beszélgetnek, mind derűsebb és derűsebb lesz a kedvük. Közbe-közbe körülfogják a szolgálatos tiszteket, és emezt-amazt kérdezgetnek tőlük. Néha-néha mosoly ömlik szét az arcukon. Megszokják és megbékülnek az újjal, a katonává válás gondolatával. Rájönnek arra, hogy nem is lesz rossz dolog katonának lenni. (b. j.) v