Viharsarok, 1955. január-április (11. évfolyam, 1-101. szám)
1955-01-01 / 1. szám
SZOMBAT, 1955 JANUÁR 1. Szoros termelési kapcsolatot alakít ki a vásárhelyi gépállomás a termelőszövetkezetekkel Csatlakozás az RM-Művek felszabadulási versenyfelhívásához A vásárhelyi gépállomás dolgozói aktíva értekezleten és röpgyűlésen megtárgyalták a Rákosi Mátyás Művek versenyfelhívását és elhatározták: csatlakoznak felszabadulásunk 10. évfordulója méltó megünneplésére kezdeményezett versenyhez. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat valóra váltása érdekében meg I 2.1 A téli gépjavítást a február ■ * * 25-i határidő helyett február 22-re fejezzük be százszázalékos minőségi munka mellett. A jó minőségű javítással elérjük, hogy a tavaszi talajmunkák alkalmával a traktorok álltal ledolgozandó műszakokból 2,5 százaléknál több műszaki kiesés nem lesz, a múlt évi 10 százalékkal szemben, azáltal, hogy az egyes és kettes számú karbantartást ellenőrizzük. Mind az erőgépeket, mind a munkagépeket javítás után a, brigádok részére csak előzetes kipróbálás után adjuk át jegyzőkönyvileg. A kijavított gépeket a tavaszi gépjavítási szemle befejezése után azonnal kihúzatjuk a termelőszövetkezetekhez, hogy tavasz kezdetkor azonnal mindenütt megkezdhessük a munkát ! 2. | A munka termelékenysége!__Linek emelése érdekében az erőgépjavító brigádokhoz és a munkagépjavító brigádokhoz egyegy munkaelőkészítőt állítunk be január 1-től, amivel elérjük, hogy a szakmunkát és a munkaidőt gazdaságosabban fogjuk kihasználni. A várakozási időt teljesen megszüntetjük. December 15-től kezdve, egyszerre 12 erőgépet vettünk javítás alá, amelyeknek egy részénél folyik a szétszerelés, a tisztogatás, a hibafelvételi jegyzőkönyv, a másik részénél folyik az alkatrész pótlás, az összeszerelés, a bejáratás és az átvétel. Bevezetjük a tíz perces mozgalmat és a munkaidőt fegyelmezetten végigdolgozzuk. FT7 Tartorékosság szempontjából 4*** 1 a kijavítandó gépek alkatrészeit kijavítjuk,vagy újakat készítünk előregyártással. Tizenhárom erőgép főjavítását is vállaltuk a Megyei Gépjavító Vállalat igénybevétele nélkül, amellyel önköltségünket 104.000 forinttal csökkentjük azáltal, hogy házilag is készítünk alkatrészeket a főjavításokhoz. A javításokhoz a lehetőséghez képest minden esetben hulladékanyagot használunk fel, j—! Az új lemezcséplőknél, valamit mint az E. 42-es gépeknél a szemveszteség csökkentéséért a szemfogót kiszélesítjük és a zavartalan cséplésért a törekasztalt előre megvasaljuk. A MÁVAG ekéknél akarjuk tenni, amit szorgalmunkkal, szaktudásunkkal, odaadó munkánkkal megtehetünk. Elért sikereinkkel választ akarunk adni a nyugati háborús törekvésekkel szemben békeakaratunkról és az alábbi felajánlásokat tesszük: egyben felhívással fordulunk megyénk összes gépállomásához, hogy zárkózzanak fel mellénk, a mélységszabályozó-karokat csuklósra alakítjuk át. Dolgozóinkról való gondoskodás érdekében a téli idő 5. szakban a javítóműhelyt állandóan 1. A termelőszövetkezetek termelési tervét úgy készítettük el és úgy igyekszünk segíteni, hogy jövedelmezőségük fokozódjék. A vetési sorrend figyelembevételével terveztük a növényféleségeket és előtérbe hoztuk az állattenyésztés fejlesztését, melyet több takarmány termeléssel kívánunk biztosítani. A melléküzemágakat jelentős mértékben bővítjük; például: a Somogyi TSZ-ben a haltenyésztést és méhészetet. Több termelőszövetkezetben darálót létesítünk. 2. A gépek teljes kapacitásának kihasználása érdekében az egy katasztrális holdra jutó gépi munkát az elmúlt évi 2.8 normálholdról 3.5 normálholdra emeljük. A műszak által a munkára kiadott gépeket személyes kipróbálás után vesszük át. 3. A talajerő-pótlás érdekében az istállótrágya szakszerű kezelésén kívül vállaljuk, hogy a bentlévő istállótrágyát időben kihordatjuk, vagy szarvasokba leföldeltetjük. Vállaljuk, hogy a vetés megkezdése előtt az őszi szántások simítózását elvégeztetjük és kultivátorozással gyomtalanítjuk a földeket. Az idejében előkészített magágyakba a tavaszi vetést a minisztertanács határozatában lefektetett határidő előtt két nappal befejezzük. A kukoricát,, négyzetesen, vetjük, illetve ,csokrosítjuk. Ezzel a Szántó Kovács < Járos Termelőszövetkezetben az 50 hold kukorica vetésnél 200 munkanap megtakarítást érünk el, a termésátlagot pedig katasztrális holdanként 4—10 mázsával növeljük. Csokrosítjuk a bevetésre kerülő napraforgóterületek 50 százalékán is és csokrosítást alkalmazunk a mán, a cukorrépa és a takarmányrépa-félék vetésénél is. Hat termelőszövetkezetben összesen 490 katasztrális hold területen a fejtrágyázást repülőgépről végezzük és teljes mértékben bevezetjük a vegyszeres gyomirtást. 4. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében vállaljuk a zavartalan fűtjült. A tavaszi munkák megkezdésétől kezdve, amíg szüksége mutatkozik, gondoskodunk a brigádszállások fűtéséről is és ellenőrizzük, hogy traktorosaink naponta rendesen megkapják az egyszeri meleg ételt. A vállalt kötelezettségeket rendszeresen értékeljük, hogy élenjáró dolgozóink megillető jutalmukat megkaphassák. Terven felül vállaljuk, hogy a termelőszövetkezetek részére két darab vetőgépet és egy darab aratógépet kijavítunk. áttelelést. A tehenészetekben a rendelkezésre álló tejelő takarmány szabvány szerinti etetésével a fejési átlagot felemeljük; például a Szántó Kovács János Termelőszövetkezetben bevezetjük a háromszori fejést és a fejési átlagot 11 literről április 4-re 15 literre emeljük. A Somogyi Béla Termelőszövetkezetben 7 literről 11 literre emeljük fel a fejési állagot. Célkitűzéseink valóra váltását elősegítjük azzal, hogy a makói Úttörő Termelőszövetkezetben dolgozó Baranyi István tehenész munkamódszerét átvesszük, mivel jó fejési eredményeket ért el. 5. Még a tél folyamán kialakítjuk a' növénytermelő' és ' állattenyésztő brigádokat.' Ezzel a szervezéssel gondoskodunk a brigádok állandó létszámáról és jobb szakmai összetételéről. Ily módon a sertéstenyésztésben is el akarjuk érni a malacelhullás teljes kiküszöbölését. Az MNDSZ és DISZ segítségével agitációt fejtünk ki és szervezéssel is elősegítjük, hogy a termelőszövetkezeti tagok hozzátartozói is részt vegyenek a közös termelőmunkában. 6. Vállaljuk, hogy a téli időszakban a termelőszövetkezeti tagok részére összesen 10 órát kitevő szakmai előadást tartunk, melynek keretében a fejlettebb növénytermesztési és állattenyésztési módszereket ismertetjük. Ezek bevezetésével elősegítjük a termelőszövetkezetek jövedelmezőbb gazdálkodását. A tett versenyvállalást havonként értékeljük és amely termelőszövetkezetekben a versenyvállalás értékelése történik, azon az oda kihelyezett agronómus köteles megjelenni. A verseny értékelését az agronómusokból összeállított bizottság végzi. Peták Mihály igazgató h. Nagy István párttitkár h. Kovács József VB elnök, Gala István DISZ titkár. Műszaki vállalás Agronómusaink vállalása 3 Köszönjek ezerkilencszázötvenet! Nem azért, mintha én különb ember lennék a többinél. Nem. Egy köszöntőd vagyok a sok közül. Hanem te, jó komám, különb legyél, mint elődeid. Ne értsd félre a dolgot. Látom, gondolkodásod még gyermeteg, könnyen lélekreveszed a szót. Hogy apád, nagyapád, meg ősapáid rosszak lettek volna? Nem mondtam ezt. Nem beszélhetek róluk sokat, hiszen nem ismertem közülük jóformám csak húszon egynéhányat. A kívánságom hát azt jelenti, hogy Te még jobb legyél, mint amelyik elődödet eddig dicsérte a vén föld kétmilliárdnyi embere. Hogy mit is kívánok tőled? Azám. Hát elsősorban azt intézkednéd érdekünkben, hogy uralkodásod idején a munka serényebb és gyümölcsözőbb legyen. Ez kell barátom legelőször is, hogy a munkálkodó nép asztalán minél sűrűbben megpezsdüljön a roskatag gerezdek jóízű bora, s hogy bőségesen jusson melléje magasra hasadt, piros magyar kenyér. Tíz esztendő futott végig az élet síkján, amióta miénk a haza és miénk a jog. Hidd el, sokat erősödtünk azóta. Már jobb az életünk és sokkalta szebb a réginél, de mennünk kell tovább, hogy munkánk nyomán csordultig töltsük a bőség kosarát. Sok függ tőled ezen az úton bölcs évek unokája. Szólj reánk, figyelmeztess, ha rosszul dolgozunk. Tudom, kíváncsi vagy az életre. Eleget mi sem tudunk, ezt mondhatom, de van akaratunk. Jöjj, tarts velünk, dolgozzunk úgy, hogy életedben a szellem napvilága új és megint új házak ablakát ragyogja be. Van még kérés a tarsoly fenekén, —• hallgasd meg ezt is mielőtt parolára nyújtanád kezed. Békét akarunk! Jó kis barátom! Hallottad-e már ezt a szót, amely atyáid életében immmár harsogássá éledt? Egy torz cilinderes, egy nyugati hazug kincssóvár, nézd, háborút akar indítani. Súlyos a tét, barátom. Ezért ne ródd fel, ha utadhoz sokadmagam nevében tanácsot adok: emberek barátja légy! Mi azt kívánjuk a gépek és a barázda, meg az íróasztal mellett, hogy majd utódaink alkotó, vidám mosolya emlegessen, ne hadiözvegyek és árvák könnyei jelezzék egykori létedet. Jó komám, hát akkor kezet rá! Gyerünk. Alkossunk békével tovább. S ha útunkat valaki mégis zavarni szándékozik, térítse észre az ember s a melléje állt idő. — KACZUR — Változások a vonatok közlekedésében A MÁV napok óta jelzi, hogy január 1-én és 2-án — tekintettel az ' utasok számának csökkenésére —’ jegyes' vbpátiratokat megszűritel1 Ezzel" kapcsolatban a vásárhelyi’ vásútájíórrás 'a következőkről tájékoztatta szerkesztőségünket: A vonatok január 1-én, szombaton a vasárnapra érvényes menetrend szerint közlekednek, míg 2-án, vasárnap a hétfői menetrend szerint. Vasárnap a munkásvonatok közlekednek. Nem közlekedik, csak január 1-én, a budapesti Nyugati pályaudvarról induló esti gyorsvonat, mely 22.38 órakor érkezik Vásárhelyre, úgyszintén nem indul január 2-án, vasárnap reggel Vásárhelyről 4.42 órakor Szegedre, illetve Budapestre induló gyorsvonat. Hódmezővásárhely és Szentes között január 1-én, szombaton nem közlekedik a Szentesről 6.10 perckor induló személyvonat, és Vásárhelyről 17 óra 34 perckor Szentesre induló személyvonat. A MÁV közli továbbá, hogy január 3-val, mely járatok szűnnek meg. Egyelőre január 3-tól megszűnik a délután 5 órakor Szegedre induló Hargita-motorvonat, továbbá a Vásárhelyről Szegedre 9.30 órakor induló személyvonat és Szegedről Vásárhelyre 11.15 órakor induló személyvonat. Szentes és Vásárhely között megszűnik a Szentesről 13.15 perckor induló személyvonat és Vásárhelyről 15.24 perckor Szentesre induló személyvonat. Egyébként a menetrendek jelzik, hogy mely vonatok szűnnek meg január 3-tól. A. J. Visinszkijről nevezték el a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Jogtudományi Intézetét Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának jogtudományi intézete december 29-én Moszkvában kibővített ülést tartott. A ülést A. J. Visinszkij akadémikus tudományos tevékenységének szentelték azzal kapcsolatban, hogy az intézetet A. J. Visinszkijről nevezték el. (MTI) Legjelentősebb három állomása az emberi életnek: a születés, a házasságkötés és a végállomás, amikor az ember búcsút veszen, végső búcsút az élettől. Ezek közül talán mégis a legkomolyabb, legjelentősebb a házasságkötés; a házasságkötéssel válnak a fiatalok felnőtt emberré, hiszen a családalapítás nem kis felelősséggel jár. Erre a nagy vállalkozásra kötöttek szerződést Berta Ilona és Süli János, a kiszombori Petőfi TSZ fiatal tagjai. 1950 óta dolgoznak a tsz-ben és a négy esztendő alatt mindenki megszerette őket. Tulajdonképpen ők a csoport gyermekei: szüleik nagyon messzi, más országban élnek, s nem lehetnek itt a két boldog fiatal esküvőjén. A csoportban erősödtek, nevelődtek, s ennek a közösségnek gondos védőszárnya alatt formálódott erős, szétszakíthatatlan kapoccsá az emberi érzések nemes szála, a szerelem. S a közösség támogatta, táplálta és vigyázott ezekre az érzésekre. És amikor a két ember megérett arra, hogy saját szárnyára eresszék, mint madár a fiókáit, egy gondolat lobbant fel mindenkiben: szüleik helyett a csoportnak kell a nagy útra induló alapot megteremteni a fiataloknak. És a gondolat még egészen szavakká sem érett, máris megindult a szervezkedés, a tanácskozás, a fiatal pár érdekében, ők talán nem is vártak, nem is sejtettek semmit, amikor az öregek érdekükben megkezdték az »összeesküvés« szálait fűzögetni. Elérkezett 1954. december 25-e. Az egész csoport lázban égett, az asszonyok a konyha körül sürgölődtek, előkészítették a főzni valót, a férfiak meg a munka nehezebb részét, a beszerzést vállalták magukra. Végül aztán, amikor mindent előkészítettek, a tsz irodából elindult a menet a házasságkötésre. Az esküvő után a menyasszony a hagyományoknak megfelelően virágot szórt a várakozó nép közé. Hosszú, fehér ruhájában, sudár termetével, úgy állt az emberek között, mint egy igazi, mesebeli királykisasszony. Hamvas barna arcán lángoló rózsák nyíltak, s a szeméből ragyogó fények mindenki lelkét beragyogták. Így állt Berta Ilona meghatódottan, kedvesen, mint a nagykorúsított gyermek, aki rádöbben felnőtté válására, s egyben a felelősségre is, ami azzal jár. S talán ilyenkor kétségbeesés venne erőt rajta, ha nem érezné szerelmes párjának erős, izmos karját, amelybe remegve kapaszkodik, ha nem látná acélosan csillogó, erőt, bizakodást és biztonságot sugárzó tekintetét. Amint ránéz Süli Jánosra, az ő emberére, az ő szíveválasztottjára, megnyugszik, lecsillapodik lelkében a vihar, hogy pár perccel később még erősebben zúgjon föl. Az esküvő után a fiatal pár elindul vissza a csoport irodájához. A mozihelyiséget rendezték be lakodalmas háznak. Koszorúslányok és legények büszkén lépegetnek az ifjú pár után. Talán bennük is feltámad ez a gondolat, hogy jövőre őutánuk lépegetnek a köszönis párok, hogy egyszer ők is elérkeznek életük legnagyobb állomásához. Sül a rezesbanda a nagyteremben, s a párok forognak, járják a tüzes magyar csárdást. Aztán körbe állanak, s nagyokat dobbantva seregnek, gyorsan, frissen, míg a sok tarka női ruha, meg a férfiak fekete öltözete egybefolyik, s különös színegyveleget alkot. Az idősebbek körülülik a táncolókat, beszélgetnek, poharazgatnak. Közben megjelenik a vőfély is, Laczi János. Piros arca, eleven szeme, jókedvre deríti még a szomorkodót is. De hát ismeri ő az embereket, tudja, hogyan kell mulattatni őket, hiszen ez már az ezerötszázkilencvennyolcadik lakodalom, amelyben vőfélykedik. Kaláccsal kínálja a vendégeket, de előzően így köszönt be: ,,Szerencsés jóestet kívánok mindennek í az ide egybegyúrt tisztelt vendégeknek! Ide beszólított ékes szép szüzeknek, az itt jelenlévő büszke legényeknek! Alázatossággal engedelmet kérek, hogy én ily bátran, hangosan beszélek,leké y szavaimnak, kérem, engedjen-k, kik itt ily szép sereggel most egybe gyűltenek. Hebus is Indítja futásnak lovait Apolló örömmel mulatja múzsáit. Készítgeti szépen a játszadozásra, ^ Rebegő nyelvem is most indul szólásra. Ezután legszebb szavait veszi elő, s azokkal dicséri a készülő vacsorát, amely még ugyan nincsen készen, csak az étvágyat gerjeszti hozzá. _ "Al Amikor a vőfély az elnök, Juhos Miklós asztalához ér, Miklós bácsi bazsalyogva szól rá: — János, aztán a sok kínálgatásban éhen ne maradjon ... A film arcán pajkos mosoly bujkál. * — Még sohasem hallottam, hogy vőfély éhen veszett vóna... Ezen mindketten kacagtak. A rezesbandát közben felváltja a népi vonószenekar. Itt is, ott is felhangzanak a szebbnél szebb népdalok. Egyszer csak a hetven éves elnök rákezd a híres kuruc nótára: »Csinom Palkó, csínom Jankó, Csontos karabélyom ...« Először csak ketten-hárman csatlakoznak hozzá, majd mind többen veszik át a dallamot. Néhány perc, s az egész lakodalmas nép dalol, hangjuk feszíti a falakat. Erőteljesen, egészségesen! A nép vigad most itt, ahol nem is olyan régen Rónay nagyságos urak dorbézoltak ezeknek az embereknek verítékéből. Az idő egyre múlik, elérkezik a vacsora. A vőfély ismét betoppan, tállal a kezében, s erős hangjával túlharsogja a dalolókat. ..Jóestét elvtársak! Ismét megérkeztem. Igaz, hogy sokára, de merem mondani, nem jártam hiába. Mert én mostan olyan jó eledelt hoztam, mey első eminens az étkek sorában. Ezen eledelért nagy próbát is tettem, egy szilaj bikával hét nap verekedtem. Kicsiben múlt, hogy fogam ott nem felejtettem, de oda se neki! Csakhogy legyőzhettem. Nosza hevenyébe, bőrét levetettem, a nyakát pediglen fejestül leszeltem. Ezt a jó eledelt abból készítettem, megvallom, evtársak, ezt én is szeretem. De mivelhogy nincs több, ily jóizi étek, de a magyarnak vizet inni vétek. Itt a jó paprikás, elvtársak, vegyétek, széles — jó étvággyal kívánom, egyétek! A vőfély szavaira egy tréfás öreg megjegyzi: — Könnyű a bikát legyőzni, amikor már a kondérban van. De emlékezzünk mag a konyha hőseiről is, akik, amíg a vendégek mulatnak, sok-sok fáradsággal és nagy gonddal, jóízléssel készítik a vacsorát, B. Nagy Zsigmondné, özv. Sebőkné és Bertáné, na meg a főszakács Pugyina Tamás. Jó ételt, ízes ételt főztek! Mindenki megelégedett, nem győznek eleget enni. A jó vacsora után kicsit elcsendesedik az ének, kipihenik az evés fáradalmait. De a fiatalság nem sokáig lustálkodik, a legények hamarosan kézről kézre adják a szépséges szép menyasszonyt. Megértők, kedvesek a fiatal párhoz. Mindenki dédelgeti őket, kedveskedik nekik. A férfiaknak a férjhez, az asszonyoknak az asszonykához van egy-egy jó szavuk, tanácsuk. És egyszer csak eltűnik a fiatal párocska, bebújik az egyik sarokba, s bizalmasan susorog. De nem sokáig. Valaki nagyot kiált: — Szökik a menyasszony! Erre aztán ismét előhozzák és táncoltatják, boldog, huncutkodó nevetéssel. Mígnem elérkezik az éjfél. Jön a menyasszony búcsúztató. Tulajdonképpen ekkor válik igazán asszonnyá a menyasszony, s férjjé a vőlegény, nem az esküvőkor. Sokan megkönnyezik a vőfély búcsúztatóját. A tekintetek elrévednek a messzeségbe. Az idősebbek a múltra, a fiatalok a jövőre gondolnak. De határozottan látszik, hogy itt már egy újfajta embertípus vigad, mulatozik. Nagy család ez, ahol száz ember gondoskodik, töprenkedik két fiatal, tapasztalatlan gyerek sorsáért. Két emberért, akik most léptek a családalapítás boldog, küzdelmes útjára. Kövesdy Lajos A NAGY CSALÁD ÜNNEPE