Viharsarok, 1955. szeptember-december (11. évfolyam, 205-308. szám)
1955-10-29 / 255. szám
Szombat, 1955. október 29. Műszaki fejlesztéssel segítjük elő a gazdaságos termelést és az önköltségcsökkentést Irta: Mucsi János, a Vásárhelyi Harisnya- és Kötöttárugyár igazgatója A dolgozók több és jó minőségű fogyasztási cikkekkel való ellátása, továbbá az exporttervek maradéktalan teljesítése állandóan növekvő feladatot jelent a textiliparnak. A termelési tervek arányainak emelkedése mellett fokozott figyelmet kell fordítanunk a gazdaságos termelésre, ami azt jelenti, hogy a vállalatoknak, a termelési terv mennyiségi és értékmutatóinak teljesítésén túlmenően, a rendelkezésükre bocsátott gépi berendezés megfelelő kihasználásával kell termelési feladatukat megoldaniuk. A Hódmezővásárhelyi Harisnya- és Kötöttárugyár ennek a az évnek folyamán, de a korábbi években is, általában jó eredménnyel teljesítette termelési feladatát. Ebben a tervévben azonban adós maradt népgazdaságunknak az önköltségcsökkentésben, s ez a körülmény a tervteljesítés értékét jelentősen csökkenti. A vállalati mérlegbeszámolóknak, a műszaki konferenciáknak, a termelési értekezletek tapasztalatainak és elemzéseinek figyelembevételével a II. félév folyamán a következő feladatokat akarjuk megoldani: Korszerűsítjük a gépi berendezést és új gépi berendezéseket készítünk. Tovább fokozzuk a technológia fejlesztését, az új gyártmányok és az élenjáró munkamódszerek kiterjesztését, valamint az önköltségi alakulásának és az önköltségcsökkentésnek állandó és szervezett ellenőrzését. Gépi berendezéseink egy része elavult és nem felel meg a korszerű követelményeknek. Különösen megmutatkozott ez a festés-kikészítésnél, továbbá a vállalat által korábban készített sapkakötő gépeknél, a körkötőgépeknél, valamint az energiahálózatnál. E téren a III. negyedévben már jelentős javulás tapasztalható, így a kézi kádban való fonalfestést már nagyrészt felszámolták fonalfestő apparátok beállításával, amelyek nemcsak a festés minőségére, de a termelékenységre is kedvezően hatottak. Egy kiló fonal festési költsége például 67 fillérrel csökkent. Ugyancsak festődénkben két 300 kilós teljesítőképességű kelmefestő-fémkádat állítottunk be. Mintegy 40 százalékos bérköltségcsökkentést értünk el az új berendezésen festésre kerülő kelméknél, s egyidejűleg az itt korábban mutatkozó szűk keresztmetszetet felszámoltuk. Villamosenergia hálózatunkat, s a termék világítását korszerűsítettük, s egyidejűleg a munkakörülményeket megjavítottuk. "A technológia fejlesztése érdekében megerősítettük a gyártásközi ellenőrzést. Gyártmányaink túlnyomó részét anyagnormák és műszaki előírások szempontjából feldolgoztuk. A IV. negyedévi, valamint 1956. évi műszíni tervünkben fokozott gondot fordítottunk a szabászati hulladék csökkentésére, a kelmék gazdaságos feldolgozására. Ezen intézkedések közé tartozik a matricás szabási módszer fokozatos bevezetése, a varrodai hulladék csökkentése érdekében a gépeken áruvezető alkalmazása és a szabászati terítési hossz növelése. Idetartozó intézkedés még a kötődés és egyéb üzemi selejtbérezés kidolgozása. A választéknövelés érdekében számos új gyártmány bevezetését tervezzük, illetve már ténylegesen megkezdtük gyártásukat. Az új gyártmányok közül a legjelentősebbek a fésült gyapjúfonalból készülő kézi síkkötőgépi férfi és női mellények, illetve kardigánok, továbbá a kártoltgyapjú női és leányka kardigánok és huligánok, amelyek kedvelt divatszínekben készülnek. Számos új pamutfelsőruházati cikket is gyártunk, például többféle kivitelben férfi és női mellényeket, illetve kardigánokat. A munkaszervezés megjavítása érdekében a konfekcióban, valamint a nyersharisnya-megmunkálóban továbbfejlesztjük a blokk-rendszert és megkezdtük a sapkagyártás blokkosításának előmunkálatait a műszaki tervezéssel. Igen nagy jelentőségű lesz a legjobb munkamódszer kidolgozása a harisnya szárkötésére, amelyet a műszakiak a legjobb dolgozók bevonásával állítanak össze. Mind e feladatok végrehajtása szervezett és széleskörű ellenőrzést kíván. Ennek érdekében az osztályvezetői és műszaki értekezleteken beszámoltatjuk az intézkedések felelőseit. Ugyanakkor az önköltségcsökkentési bizottság a gazdaságos termelés napi kérdéseivel foglalkozik és feladatát megszabott ütemterv alapján végzi. A fent leírtak átfogó képet adnak az elért eredményekről. Mindezek mellett azonban számos hiányosság is fennáll. Több esetben tapasztalható, hogy egyes osztályok együttműködése nem megfelelő, nem tájékoztatják egymást a közös feladatokról. A vezetés elmerül az apró napi kérdések megoldásában és időnként a távlati feladatokat elkésve készíti elő. Az egyes termelő üzemrészek elszigetelten akarják megoldani feladataikat. A Központi Vezetőségnek és Minisztertanácsnak az ipar dolgozóihoz intézett felhívása nyomán a pártvezetőség segítségével részletesen elemeztük hiányosságainkat.A dolgozók bevonásával igen jó javaslatok kerültek felszínre, amelyeket az elkövetkezendő időkben hasznosítunk. A javaslatok gazdasági eredménye egy feltételezett évre 4321623 forint értéket jelent. Magunkévá téve pártunk márciusi határozatát, a vezetés színvonalának további megjavításával, a műszaki intézkedések pontos végrehajtásával, a szocialista munkaverseny kiszélesítésével tovább fokozzuk harcunkat a gazdaságos termelésért, népünk életszínvonalának növeléséért. Csütörtököm virradattól napnyugtáig tűzött a nap, s amellett eléggé szeles volt az idő ahhoz, hogy legalább délután még a vizesebb és a mélyebb fekvésű helyeken is — bár nehezen, de — akár traktorral is lehetett szántani. Igazolhatják ezt Joó István és Farkas Mihály traktorvezető elvtársak és váltótársaik, Baka István és Bódi Lajos, akik csütörtökön reggeltől estig szántottak meglehetősen sáros talajon, sőt vasárnap délelőtt még esőben is. Ám ugyanazon a napon (csütörtökön) délelőtt, ugyanabban a termelőszövetkezetben (Makói Úttörő TSZ) az ott lévő 18 erőgép közül az említett két traktoron kívül alig dolgozott legfeljebb még kettő — a többiek álltak. Apátfalva Apátfalván az egyénileg dolgozó parasztok kenyérgabona vetésterve 2418 hold, a termelőszövetkezeteiké és a tszcs-ké meg 550 hold, és csütörtökig — a tanácselnök és a községi agronómus szerint — az egyéni termelők csak 360 holdat, a termelőszövetkezetek pedig 140 holdat vetettek el. A tanácselnök ugyan szép szavakkal elmondotta azt ,hogy a tanácstagok milyen nagyszerű felajánlásokat tettek november 7-e tiszteletére, de a szép szavak tettek nélkül mit sem érnek. Márpedig az a valóság, hogy a dolgozó paraszt tanácstagok közül igen sokan nem vetettek még el. És meglepő, hogy a csütörtöki napos időben Apátfalva határában sem nagyon mozgolódtak a termelők. Az pedig egyenesen megmagyarázhatatlan, hogy ebben a szép időben a tanácselnök, a községi agronómus és az elnökhelyettes — akiknek most a határban volna a helyük a dolgozó parasztok között — miért ültek lelki nyugalommal fűtött szobájukban még délelőtt 11 órakor is. Magyarcsanád Dorogin Szlávkó magyarcsanádi mezőgazdasági megbízott ellen hanyagsága és nemtörődömsége miatt fegyelmi eljárás indult a közelmúltban, ő ennek ellenére nem rest kijelenteni, hogy a község helyzetéről az őszi munkákat illetően fogalma sincs, mert már régen nem járt a határban. Dorogin elvtárs szégyenérzet nélkül, nyugodtan bevallotta azt is, hogy a tervfelbomláson meg nem jelent termelőkkel nem közölte a reájuk eső vetési tervet. Hát akkor hogy akar eredményt elérni? Sehogyan. És ahelyett, hogy felelősséget érezne hanyagsága miatt, a felelősséget teljesen a tanácselnökre hárítja. Csütörtökre például azt a feladatot kapta a végrehajtó bizottságtól, hogy délelőtt a fogatokat mozgósítsa az őszi munkákra, délután pedig ellenőrizze, hogy a fogatok valóban kimentek-e a földekre. Ehelyett Dorogin elvtárs egész nap a szobájában ült és bizonyos földrendezési ügyeket intézett. Vajon a felelősség ebben az esetben is a tanácselnököt terheli?... Ferencszállás Makra István elvtárs, a ferencszállási VB-elnök így beszélt: ■— Nem dicsekedhetünk ugyan, bár van eredményünk ... Az őszi vetéstervünket már 8 százalékra (!) teljesítettük... A hangjából bizonyos szemrehányás érezhető, hogy lám csak: október végén már 8 százalék és nem is dicsérnek. De vajon dicsérendő-e és eredménynek ismerhető-e ez az a 8 százalék akkor, ha még figyelembe vesszük azt is, hogy Ferencszálláson az őszi árpát sem vetették el! Kiszombor A kiszombori tanácselnöknő bevallása szerint községükben előreláthatóan legfeljebb ha november 15-re befejezik a vetést. Még szép, hogy nem a jövő aratásra»saccolja«! Elhihető, hogy a községben nagy a tétlenség, mert a megszabott 2300 holdból csütörtökig csak 70 holdat vetettek el, de hihetetlen, hogy a dolgozó parasztok ne értenék meg a vetés mielőbbi befejezésének fontosságát, ha a tanács is jobban sürgetné azt. Az a baj, hogy a tanács belenyugszik az eredménytelenségbe. Maroslele Maroslelén a termelők körében viszont az a hangulat járja, hogy «ne biztassanak minket, tudjuk mi jól, hogy mi a kötelességünk», vagy Nagylakról, Földeákról és még jónéhány községről, ahol az előbbiekhez hasonló a helyzet. November 1-ig most már valóban csak pár nap van hátra. A termelők jól véssék emlékezetükbe, hogy ha késlekednek a vetéssel, a törvény értelmében számos állami kedvezménytől eleshetnek, ami súlyos veszteségeket jelenthet kis gazdaságuknak. A helyi tanácsok pedig ne feledkezzenek meg arról, hogy az őszi munkák hanyagolásáért súlyos felelősséggel tartoznak a dolgozó nép államának, amiért őket, a község vezetőit személy szerint is felelősségre vonhatják. Most már sem az eső, sem a sár, sem pedig a még földben lévő kapásnövényeik nem fogadhatók el mentségnek! Vetni kell, ha azt akarjuk, jusson elegendő kenyér jövőre az asztalra. Zelei Béla Esők lehetnek ismét, a napsütésre ne várjunk ölbe tett kezekkel Határszemle Újabb kedvezmény a szerződéses sertéshizlalóknak Kormányzatunk kedvezményben részesíti azokat a sertéshizlalási szerződést kötő termelőket, akiknek már nagy súlyú hízott sertésük van, viszont a szerződés megkötésétől számított kéthónapos tartási idő még nem telt el. Engedélyezték, hogy november 30-ig a kész, meghízlalt sertések már 30 napos tartás után átadásra kerülhessenek. Az átvételi árak változatlanul azonosak a szerződésiben megállapított árakkal, tehát a korábbi átadás miatt senki sem kerül hátrányos helyzetbe. Mindazok a termelőszövetkezetek, tsz-tagok és egyéni termelők, akiknek átadásra alkalmas sertésük van, igyekezzenek azokat az Állatforgalmi Vállalatnak átadni a hozzájuk tartozó legközelebbi átvételi helyen. 3 Segítséget a téli felkészüléshez A napokban az Árpádhalmi Gépállomáson a brigádvezetők azon tanácskoztak, miként pótolják az időjárás okozta késedelmet. Elhatározták, hogy személyesen felkeresik Nagymágocs, Fábiánsebestyén és Eperjes községek tanácsait és rajtuk keresztül is sürgetik az egyéni termelők és termelőszövetkezetek betakarítási munkáját. A brigádokban pedig úgy szervezik meg a munkát, hogy nyolc vetőgéppel két műszakban dolgoznak s ezzel a módszerrel 24 óránként 120—130 katasztrális holdat be tudnak vetni. A gépállomás dologzóinak lelkesedését azonban hűti a téltől való félelem. Közeledik a téli gépjavítások időszaka, amikor az Árpádhalmi Gépállomás dolgozói többségének óriási fáradságba kerülne a ki- és hazajárkálás, hiszen a dolgozók többsége Nagymágocson, Fábiánsebestyénen és Gádoroson lakik. Kénytelenek naponta a gépállomásról hazautazni, mert munkahelyükön semmilyen pihenő szállás nem létezik. A gépállomás vezetőségének az a véleménye, hogy a szomszédságban lévő állami gazdasági helyiségekből egy kevés jóindulattal lehetne 20—25 férőhelyes pihenőszállás létesítésére helyet biztosítani. A jóindulat azonban hiányzik. Néhány hete ebben az ügyben írtak a MEDOSZ megyei bizottságának Hódmezővásárhelyre, de választ sem kaptak... Helyes lenne, ha az illetékesek — és elsősorban a MEDOSZ megyei bizottsága — megvizsgálnák a lehetőségeket és sürgősen intézkednének. Úgy véljük, ebben segíthetne a megyei tanács gépállomási igazgatósága is. Az Árpádhalmi Gépállomás dolgozói megérdemlik, hogy az amúgyis nehéz és fáradságos munka után ne kelljen hóban és sárban hat-hét kilométert gyalogolniok, hanem a pihenőszálláson tölthessék el az éjszakát. KOVÁCS LÁSZLÓ KIBŐVÍTETTE üzemét a Szentesi Szabóipari Szövetkezet. A Bartha János utca 10. szám alatt 20 ezer forintért épületrészt vásároltak, amelyet 80 ezer forintos költséggel műhellyé alakítottak át. A Komszomol első kongresszusa 1918. október 29-én nyalt meg. Ezt a dátumot tekintik a Komszomol születésnapjának. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az első Komszomol-szervezetek ezen a napon alakultak meg. Már ,1917-ben, a február és október közötti időszakiban, az egész országban, főként pedig a nagy ipari központokban kezdtek kialakulni a szocialista ifjúsági szövetségek, amelyek a szovjet hatalom győzelme utáni első hónapokban gyorsan megerősödtek. A munkás- és parasztifjúság szövetségeinek első kongresszusa idején, több mint 22.000 fiú és leány tartozott soraikba. Ezek a szervezetek egyesülésük után komoly erőt jelentettek. Az ifjúsági szövetségek egyesülése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első évfordulójának előestéjén történt. Nehéz idők jártak akkoriban. A fiatal szovjet köztársaságot az ellenség tűzgyűrűje vette körül. A belső ellenforradalmárokat, a fehérgárdistákat támogatták a külföldi imperialisták. Az egész nép, s az ifjúság előtt is az a feladat állt, hogy fegyverrel a kezében védelmezze október vívmányait, megvédje hazáját. A fiatalok bátran és hősiesen küzdöttek a polgárháború frontjain. A párt világos és nemes célt tűzött a Komszomol elé, megmutatta fejlődésének útját. 1920-ban Vlagyimir Iljics Lenin, a Komszomol III. kongresszusán mondott beszédében rámutatott arra, hogy a felnövekvő nemzedéknek milyen óriási szerepe van az új társadalmi rendszer megteremtéséért folyó harcban és Oroszország ipari állammá alakításában. A nagy vezér felszólította az ifjúságot, hogy tanuljon, önfeláldozóan dolgozzék a társadalom javára, első legyen a kommunizmus építői között, ragadja magával az egész munkás- és parasztiifjúságot. Lenin szavait a Komszomol harci programjává tűzte ki. A szocializmus építésének esztendeiben, amikor a Kommunista Párt megvalósította az ország iparosításának és a mezőgazdaság kollektivizálásának lenini tervét, a komszomolisták az új társadalom építőinek első soraiban küzdöttek. Csupán az első ötéves terv esztendeiben a Komszomol Központi Bizottsága 200.000 fiatalt mozgósított a rohamépítkezésekre. Több mint 8000 komszomolista dolgozott a gorkiji autógyár építkezésén, 7000 a sztálingrádi traktorgyár, 12 ezer pedig a kuznyecki kohókombinát építkezésén. A moszkvai Metro első gyűrűjét több mint 18 000 fiú és leány építette. 36 000 komszomolistát irányítottak a Donyec-A medence bányáiba. Sok tízezer komszomolista épített új várost az ország keleti és északi részein — az Amur menti Komszomolsz építőinek tiszteletére kapta nevét. A fasiszta Németország támadása egy időre megszakította a kommunizmus építését a Szovjetunióban. Az ifjú hazafiaknak, mint az egész népnek, fegyvert kellett ragadnia, hogy megvédje a szocializmus vívmányait. A komszomolisták az egész szovjet néppel együtt önfeláldozóan harcoltak az ellenség ellen. A háború befejezése után a szovjet nép megkettőzött energiával folytatta a kommunizmus építését. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés hatalmas lépéssel haladt előre. A Komszomol sok ezer fiút és leányt irányított az erőművek építkezéseire. Az Ukrán Komszomol-szervezetek több mint 16.000 komszomolistát irányítottak a Donyecmedence szénbányáiba. A vasbeton-szerkezeteket és alkatrészeket gyártó üzemek építkezését túlnyomórészt komszomolisták vállalták. A párt kitűzte a feladatot: a mezőgazdaság gyors fellendítése. E célból határozták el 28—30 millió hektár szűzföld termővé tételét az ország keleti és délkeleti vidékein. A komszomolisták lelkesen fogadták ezt a határozatot. Körülbelül 300.000 fiatal hazafi utazott a szűzföldekre. A szovjet ifjúság számos hazafias tette tanúskodik arról, milyen nagy segítséget nyújt a Komszomol a Kommunista Pártnak, a kommunizmus építésében. A Komszomol az első kongresszus óta eltelt időszakban hatalmasat fejlődött. Az 1954 márciusi XII. kongresszuson csaknem 19 millió fiút és leányt számlált soraiban. A párt körül tömörült, a kommunizmusért küzdő fiatal harcosok e hatalmas hadserege hű Marx—Engels— Lenin—Szitáim legyőzhetetlen zászlajához. A. Blatyin A Komszomol — a Párt segítőtársa a kommunizmus építésében Lenin a Komszomol III. Kongresszusán