Viharsarok, 1956. július-szeptember (12. évfolyam, 154-231. szám)
1956-08-31 / 205. szám
Wildi proletárjai egyesüljetek ! tVILLARSAROK AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 205. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. augusztus 31. Néphez hű értelmiség — erősebb haza (P. Z.) Ma délelőtt ül össze az MDP Csongrád megyei Bizottsága, hogy kibővített ülésén megtárgyalja a Központi Vezetőségnek az értelmiségről szóló határozatát s a megvalósítással kapcsolatos tennivalókat. Ez az első eset, hogy szélesebb tömegek alkotó módon, véleményükkel kapcsolódtak be a pártbizottság előkészítő munkájába. Ugyanis az ülés anyagát megyénk értelmiségének tényleges helyzete, az értelmiség valós véleménye szolgáltatja, mely helyzet és vélemény az értelmiség helyzetét vizsgáló és felmérő brigádok jelentéseiből kerül az ülés plénuma elé. Aki benne él mai életünk változásaiban, ismeri politikánk menetét és fő irányvonalát, jól tudja, milyen sok hibát követtünk el az elmúlt évek során az értelmiséggel szemben. Azokban az időkben szem elől tévesztettük az értelmiségnek a szocializmus építésében betöltött fontos szerepét s megfeledkeztünk Leninnek arról a tanításáról, hogy a szocializmusba való átmenet lehetetlen az értelmiség széles köreinek tevékeny, alkotó részvétele nélkül. Bizalmatlanok voltunk: múltbeli hibák felhánytorgatásával, rokoni kapcsolatok kutatásával egzisztenciális bizonytalanságot keltettünk, sok becsületes értelmiségi dolgozóban. Nem egyet közülük igazságtalanul távolítottunk el munkahelyéről. Nem voltunk elég türelmesek fejlődésükkel, előrehaladásukkal szemben, — sőt, nem is nagyon bíztunk abban, hogy régi értelmiségünk egy része megváltozhat, elsajátíthatja a marxizmus—leninizmust. Nem fordítottunk elég gondot az értelmiség anyagi helyzetének javítására, — ugyanakkor szűkmarkúsággal, garasoskodással akadályoztuk nemegyszer a tudományos intézmények alkotó munkájának kibontakozását is. E pártbizottsági ülés feladata, hogy megyénk vezető értelmiségének bevonásával megtárgyalja a tennivalókat, •s megtárgyalja azt, hogyan változtathatunk a meglévő helyzeten és hol, hogyan, milyen módon tehetjük jóvá a múlt hibáit. Bizakodással tekint a pártbizottsági ülés elé megyénk értelmisége. Mindazok, akik olvasták a Központi Vezetőség ismeretes határozatát, tudják, hogy nem egyszerű szavakról, hanem lényeges változásokat, javulást jelentő tettekről van itt szó. Értelmiségi politikánk új utakra lépett s itt az idő, hogy végre tiszta lapot adjunk az értelmiség kezébe is és erre a lapra a jövő gyümölcsöző terveit és tevékenységét elősegítő cselekedeteket írjuk fel. Ennek kapcsán beszéljünk egy kicsit a magyar értelmiségről. Azt mondják: kis ország vagyunk. De: nagy nép. S csak nagy nép tehet csuda dolgokat. A magyar tudomány és művészet különösen a tizenkilencedik és huszadik században feltétlenül túlnőtt országunk határain és európai jelentőségűvé izmosodott. A világon mindenütt ismerik és tisztelik a magyar orvosokat és mérnököket. Puskás Tivadart Edison mellett emlegetik. Kandó Kálmán a modern villamosítás atyja. Európaszerte olvassák és tanulmányozzák Verebély Tibor orvosprofesszor műveit. Nemzetünk egy Petőfit, Adyt, Bartók Bélát adott a világnak. Jogos nemzeti büszkeséggel emlegetjük ezeket a neveket, amelyek népünk erejét, alkotókészségét testesítik meg előttünk s a világ szemében. És ma sem panaszkodhatunk. A szegedi klinikák orvosgárdája valóban európai színvonalú, hogy csak néhány nevet említsünk: Kukán, Hetényi, Láng, Czenniczer, Batizfalvy professzorok nevét. Fodor Gábor professzor szerves kémiai kutatásai az egész világon ismertek. Kalmár László neve fogalom a mai matematikai világban. De így folytathatnánk tovább a névsort a többiekkel: Nagy Sándorral a Szegedi Textilművek főmérnökével, Gyáni Imre gimnáziumi igazgatóval, Kis Lajos néprajztudóssal és a többiekkel: tanítókkal, tanárokkal, képző- és színművészekkel, régészekkel, jogászokkal. Van mire büszkélkednünk nekünk, Csongrád megyeieknek! S épp e büszkeség kötelez bennünket arra, hogy fokozott megbecsüléssel foglalkozzunk megyénk értelmiségi problémáival, gondjaival és örömeivel, mert megérdemlik: a népet, a hazát szolgálják munkálkodásukkal. Thomas Mann életművében találkozunk ezzel a meghatározással: az emberi élet értelme a személyiség önélvezete. No nem, nem valami magába húzódó individuális örömet jelent ez, hanem emberi rangot, felelősséget. A személyiség önélvezete akkor igaz és akkor valósul meg a maga teljességében, ha a célratörő szándék egybeesik az emberiségért való küzdelemmel, — ha a személyiség céljai azonosak az emberiség érdekeivel, a társadalom célkitűzéseivel. S értelmiségünknél éppen erről a problémáról kell beszélnünk. A népért küzdeni, alkotni nagy és szent dolog. De lehetőségek kellenek hozzá: megbecsülés, anyagi gondtalanság, egzisztenciális és világnézeti biztonság. Nem egy kiváló tudósunk még nem tette magáévá a marxizmus—leninizmust. Sok tudósunk, bár kutatásának módszerében és tartalmában materialista, világnézetében nem vallja meg a dialektikus materializmus szemléletét. Módot és időt kell nekik adni arra, hogy személyükben is — éppen alkotásaik közvetítésével — mind közelebb és közelebb kerüljenek a dolgozó néphez, a szocializmus építéséhez. Csak így lehet az értelmiség mind szélesebb tömegeit aktivizálni, bevonni az átalakítás nagy munkájába. A személyiség önélvezetének az emberiségért, a népért való küzdés ténye mellett vannak más tartozékai is. Ilyen a gondtalan, harmonikus életforma. A huszadik század technikája sok kényelmet megad már az embernek. Adjuk meg mi is a lehetőséget értelmiségünknek, hogy minél gondtalanabbá, kényelmesebben éljen. Ez elősegíti az alkotás zavartalanságát, az értelmiségnek a szocializmushoz való tartalmi, világnézeti közeledését. Mert az anyagi kérdés csak a megvalósulásban anyagi, kihatásában erkölcsi, nagy politikai jelentőségű. Sok mindenről beszélhetnénk még. De elégedjünk meg annyival, hogy a mai kibővített pártbizottsági ülés biztos feleletet ad majd nemcsak a jelen, de a jövő problémáira is. Ma ülést tart az MDP Csongrád megyei Bizottsága A Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei Bizottsága augusztus 31-én, pénteken délelőtt 9 órakor kibővített ülést tart Hódmezővásárhelyen, a Pártoktatók Házában. Az ülésen a Központ Vezetőségnek az értelmiség helyzetéről szóló határozata alapján megvitatják a Csongrád megyei értelmiség problémáit. Ezt a munkát hosszas előkészítés előzte meg. A pártbizottság tagjai vezető értelmiségiek bevonásával tanulmányozták az értelmiség helyzetét a megyében. Az alaposan előkészített vitára a megyei pártbizottság közel száz vezető értelmiségit is meghívott. Megalakult az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportja Csütörtökön délelőtt nagy jelentőségű esemény színhelye volt a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának helyisége: megalakult az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportja. A képviselőcsoport megalakulása a szocialista demokrácia új hajtása; segítségével sorosabbá válik az országgyűlési képviselők és a választók kapcsolata, az országgyűlés pedig az eddiginél jobban betöltheti feladatát. Az alakuló ülés három feladatot tűzött maga elé: a csoport megalakítását, a képviselőcsoport vezetőségének megválasztását, a képviselő elvtársak területi elosztását. Az alakuló ülés napirendjéhez tartozott még a rövid tájékoztató meghallgatása. A Csongrád megyei képviselők az ülés elején elnökké választották Nagyistók József elvtársat. A képviselőcsoport elnökhelyettese Lövő Ferenc elvtárs lett, titkára pedig Karácsonyi Béla elvtárs. A képviselőcsoport ezzel kimondotta megalakulását. A megbeszélés során a képviselő elvtársak több problémát vetettek fel a csoport munkájával kapcsolatban. Megállapodtak abban, hogy a Hazafias Népfront szervezze a képviselői beszámolókat és a képviselők fogadónapjait. A képviselő elvtársak sürgették a tájékoztatás megjavítását. Megyénk képviselőcsoportja leszögezte, hogy munkájában elengedhetetlen a tanács és pártszervek messzemenő támogatása. Valamennyi képviselő elvtárshoz havonta több száz kéréssel fordulnak, amit ha csupán ezt a munkát végezné is, képtelen volna ellátni. A képviselők feladata tehát nem az, hogy minden ügyet személyesen elintézzenek, hanem az, hogy az ügyeket megoldáshoz segítsék. A tanács- és pártszerveknek ebben kell megfelelő segítséget nyújtani. Alkalomadtán szükséges, hogy az országgyűlési képviselők megfelelő járművet is kapjanak munkájuk végzésére. Az alakuló ülésen Nagy Dániel rámutatott arra a hatalmas érdeklődésre, ami a képviselők munkája iránt megnyilvánul. Ez a megnövekedett érdeklődés fokozott erőfeszítésre kötelezi a képviselő elvtársakat és alkalmat ad arra is, hogy az országgyűlés, valamint a képviselők tekintélyét nagyban növeljük és tettekkel agitáljunk a szocialista demokratizmus mellett. Lövő Ferenc elvtárs is ezt a kérdést fejtegette felszólalása során, majd a képviselői csoport munkarendjéről beszélt. A képviselői csoport a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága mellett működik, szoros kapcsolatban a népfronttal. A képviselői csoport az országgyűlés ülésszakai előtt tanácskozik. A képviselők területi beosztása A Csongrád megyei képviselők csoportja ezután felosztotta a megye városait, községeit aszerint, ki melyik területen tevékenykedjék, tartson beszámolókat, fogadónapokat és képviselje választói ügyét. Révai József és Rusznyák István elvtársak szűkebb terület meghatározása nélkül Szeged város területén fejtik ki képviselői tevékenységüket. Nagyistók József elvtárshoz Hódmezővásárhely várós kirendeltsége, Szikáncs, Batida, Mátyáshalom, Felsőkopáncs, a város II. és III. kerülete tartozik. Lövő Ferenc elvtárshoz tartozik Hódmezővásárhely I— IV, valamint V. és VIII. kerülete, továbbá a vásárhelyi Vasútállomás, Mérleggyár. A vásárhelyi külterület részeiből Külsőerzsébet, Sámsonoldal, Szentkirályi iskola és a Barattyási Állami Gazdaság tartozik még Lövő Ferenc elvtárshoz. Borbás Lajos elvtárshoz Csongrád, Mindszent, Mártély, Derekegyháza, Nagymágocs, Székkutas, Bokros választói tartoznak. Nagy Dániel elvtárs területe Szentes, Magyartés, Cserebökény, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagytőke, Szegvár, Katona Sándor elvtárs a Makói Gépgyár, a makói Úttörő Tsz, a makói IV. kerület, továbbá Kiszombor, Klárafalva, Ferencszállás, Óföldeák, Magyarcsanád, Apátfalva, Rákos, Királyhegyes választóinak problémáival foglalkozik. B. Papp Mihály elvtárshoz a makói Viharsarok Tsz, a makói József Attila Tsz, a makói V. kerület, valamint Nagylak, Maroslele, Nagyér, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Csanádpalota és Kövegy tartozik. Dombi Jánosné elvtársnő területe Felgyő, Csanytelek, Tömörkény, Baks, Sövényháza, Dóc, Szeged és Szeged környéke a szegedi járás jó részével együtt Nagy Sándor, Vigh Istvánná, Várkonyi László és Karácsonyi Béla képviselő elvtársakhoz tartozik. Nagy Sándor elvtárs a Szeged III. kerületi választók, továbbá Kiskundorozsma, Domaszék, Csórva, Pusztamérges, Zákányszék, Zsombó, Forráskút, Öttömös, Bordány és Szentmihálytelek választóinak problémáival foglalkozik. Karácsonyi Béla elvtárs területe Szeged I. és II. kerülete, valamint Kistelek. Várkonyi László elvtárs területe Deszk,Kübekháza, Ásotthalom, Mórahalom, Röszke, Újszentiván, Tiszasziget, Szőreg, Gyálarét. Vigh Istvánná elvtársnőhöz Sándorfalva, Szatymaz, Tápé, Algyő, Balástya, Csengele, Pusztaszer községek választói tartoznak. A területi elosztás után a képviselő elvtársak Lövő Ferenc elvtárs tájékoztatóját hallgatták meg. Lövő Ferenc elvtárs ismertette képviselőtársai előtt a legidőszerűbb megyei problémákat. Az alakuló ülés ezzel véget ért. Létesítsünk zöldövezetet Vásárhelyen Hódmezővásárhelyen sokszor előfordul, hogy a legkeresettebb zöldáruk napokig hiányzanak az árudákból. Ebben a hónapban például alig lehetett főzőtököt, vagy káposztaféleséget kapni. Gyakori az is, hogy az áru nem friss, hanem fonnyadt és törődött. Mindezeknek az okát érdemes közelebbről megvizsgálni. A vásárhelyi földművesszövetkezet zöldség- és gyümölcsfelvásárló telepe augusztus 1-től 18-ig a forgalomba hozott zöldség- és gyümölcsféleségeknek mintegy 85 százalékát vidékről szállította. Ezzel szemben 1953-ban az év hasonló időszakában Hódmezővásárhelyről szállítottak az ország iparvidékeire 14 vagon zöldséget. Csak olyan gyümölcsöt kellett más vidékről hozni (őszibarack, szőlő stb.), melyek nem kedvelik az itteni talajt. Az említett visszaesés abból adódik, hogy a vásárhelyi tsz-ek és állami gazdaságok nem állítanak be sem száraz, sem öntözéses kertészetet, illetve a meglévőket is felszámolják. Zöldségtermelésben nemcsak a szocialista mezőgazdasági üzemeknél van kiesés, hanem az egyéni termelőknél is. Talán nem volna kifizető a kertészet? Szó sincs róla. Ha csak közepes termést veszünk alapul, egy holdon 65—70 mázsa zöldpaprika terem s ennek mázsáját ebben az évben 130 forintért vették át! A zöldségtermelés fellendítése tehát az egyéni termelőnek is anyagi érdeke, ugyanakkor a földművesszövetkezet is friss árut tudna a lakosságnak eladni, sőt, megszabadulna a szállítási költségektől. Éppen ezért érdemes volna a vásárhelyi tsz-ek, állami gazdaságok és egyéni termelők figyelmét a zöldségtermelésre fordítani, mert nemcsak a város komoly problémája nyerne elintézést, hanem ipari vidékeink ellátása is megkönnyebbülne. Kerekes Ernő földművesszövetkezeti dolgozó Amikor e sorok íródnak, még hangyabolyhoz hasonlít a kiállítás hatalmas területe. A sétányokon lovaskordék, gépkocsik szállítják az érkezett rakományokat. Nyomukban a kertészek, hogy rendezzék a területet, a 20.000 négyzetméter parkírozott rész 120.000 virága közé 6000 rózsát ültettek. De már elhalkult a pavilonokban a munka zaja. Az új külkereskedelmi rendkívül tetszetős, nyolcszögletes kupolamennyezetes üvegcsarnok 10 méter magas. Erkélyéről a külföldi vendégek tekintik meg a szokásos versenyjátékokat és állatbemutatókat.* A bíráló bizottságok is befejezték munkájukat. Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy eddig jóformán kizárólag csak a külső testformákat, a testalakulásokat bírálták az állatoknál, az idei bírálatoknál mindenütt előtérbe helyezték az állatok termelőképességét is, amitől nagy nevelőhatást várnak. A szarvasmarhatenyésztésben például az olyan tenyészállatok kerültek előtérbe, amelyek jó takarmányértékesítés mellett, kellő húsformákat is mutatnak. A többi állatfajnál is döntő szempont a termelőképesség: sertéseknél például a takarmányértékesítés, a szaporulat és a jó malacnevelés, juhoknál elsősorban a gyapjúhozam, a Leghom-tyúkoknál a tojáshozam, a kettőshasznú baromfiaknál pedig mind a tojás-, mind a hústermelés. * Lépten nyomon találkozik az ember a kiállítás területén a Csongrád megyeiekkel. Még-megsétáltatja a földeáki Dózsa Tsz ,,39-es Piros“-át Lajtos Imre, a szentesi Felszabadulás Tsz „Kávé“ és „Páva“ nevű tehenét Tóth Pál és Bán István. Pál Sándor és Nagyváradi Mihály a vásárhelyi Méntelep „Norszter a 19-es“ ménjeit járatják sok büszkeséggel. De nem adja alább Bujaki István (Székkutas, Új Élet Tsz), Gruber István és Kiss István (Hódmezővásárhely, Csapajev Tsz), Borda István (Hódmezővásárhely, Rákóczi Tsz), no meg a vásárhelyi Aszalai János egyéni paraszt sem, amikor pompás lovaikat megsétáltatják. A Pankotai Állami Gazdaság juhfogata pedig máris a legnépszerűbb események közé tartozik. És mennyien vannak még, akik várják a zsűri döntését: nyertek-e díjat állataikkal, termelvényeikkel?* Az idén is a SZÖVOSZ rendezi a mezőgazdasági kisgépkiállítást. Több mint 210 magyar gyártmányú kisgépet mutatnak be és adnak el a helyszínen a vásárlóknak. A gépeket a vállalat szakemberei gyakorlatban is bemutatják az érdeklődőknek. Sok olyan kisgépet is kiállítanak, amik itt kerülnek első ízben a közönség elé. Csak néhányat említünk: „Harmat“ 10 és 14 literes magasnyomású permetező, „Juliska“ új típusú kézi répavágó, „Béke“ új típusú rotációs tolókapa, 3 méteres fogatos láncos mikrágyaszóró, gépi szerelőrosta, 28—45 és 75 literes kézi és részben villanymotorral ellátott magyar tejszeparátor, kézi hajtású dobszecskavágó gép, burgonyaosztályozó, fogatos tárcsás borona, széna rendrakó és sodró, új típusú házi vízellátó berendezés. A SZÖVOSZ-on kívül a Kohó- és Gépipari Minisztérium közel 5000 négyzetméternyi területen mutatja be erő- és munkagépeit. A magyar ipar legkiválóbb mezőgazdasági gépeit mutatja be külön kiállítási részen a Földművelésügyi Minisztérium is. • Az idén is bőségesen állnak majd szórakozási lehetőségek az Országos Mezőgazdasági Kiállítás látogatóinak rendelkezésére. A legnagyobb érdeklődésre bizonyára a televízió pavilonja tarthat számot, ahol nemcsak bemutató lesz, hanem már a helyszínen felvett műsort is sugároznak. A Divatcsarnok és a Corvin Áruház naponta rendez divatbemutatókat, a kiállítás szabadtéri színpadán pedig hazánk legkiválóbb művészei és népi együttesei lépnek fel. Az idén is megrendezik az elmúlt években nagy sikert aratott lovasversenyeket, kutyabemutatókat, továbbá a kiállításon díjat nyert állatok és fogatok bemutatását. Megrendezik a tárgysorsjátékot is, amelynek főnyereménye egy 300 kg-os sertés, vagy egy televíziós vevőkészülék. ■* A kiállítás S0 százalékos utazási kedvezménnyel tekinthető meg. Minden jel arra mutat most, két nappal a megnyitás előtt, hogy az idei kiállítás szebb és érdekesebb lesz, mint a tavalyi és sokáig emlékezetes élményt hagy majd a látogatók sokaságában. KAPUNYITÁS ELŐTT Vasárnap nyílik a mezőgazdasági kiállítás r