Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-02-23 / 16. szám
bér azonban szép tehetséget mutat, é s mi szeretnék, ha egykor nagy névrokona nyomába léphetne. Az újévi üdvözlések megváltásából az idén 604 c. ft. gyűlt be. Ez őszi él eredeti rendeltetésénél fogva a helybeli ker- és nunkaházat illetne, mert annak jövedelmei gyarapítására szánta azt aálságu Ürményi Ferő excilja, a m. partvidék előbbi —’s mint levelezőnk mondja — felejthetetlen kormányzója.—Most azonban e szép esziét, melly újabb szép tanúsága a finnn lakosok bőkezűségének, egy szinte szent czélra ,a nem régiben alapított kisdedóvó intézet tőkéi szaporítására fordíttatott Érdekesebb e pontra nézve. levelezőnk értesitése, semhogy azt elmellőzhetőnek vélnők, ’s mihelyt helyünk engedendi, adni fogjuk azt egész terjedelmében A farsang rövidsége daczára sem volt ollyf élénk , mint előbbi esztendőkben. Ennek okát levelezőink egyrészt a pénzcrisisnek is tulajdonítják , melly Triestből ide is elhatott, vannak azonban más okai is, de mellyeket örömest mellőzünk. „Húshagyó-kedd —igy ír egyik levelezőnk—mellyen előbbi években egész kis városunk mozgásban volt, most mintha a nagyböjt vigíliája volna!“ Január 29-kén bocsáttatott tengerre egy új vas három árboczos; neve: „Gitta Lu biana“ (Laibach városa)!!—A tulajdonosokat ismerve, értjük mi, hogy szülőföldükhözi vonzalmuk adata hajójoknak e nevet. De, engedjék meg szerényen kérdeznünk: nem Magyarországé hazájok, miután számos évekig laknak Fiumében, hol ha nem csalódunk—szerezték egyszersmind az építésre szükséges tőkék legnagyobb részét ? Igaz, hogy egészen magán dolog ez, de ha már városról akaják nevezni a hajót, tán lett volna új, é s őket édes anyaként felfogadott hazájoknak is némi igénye ahhoz , hogy városai közöl választanának nevet hajójoknak? Vannak, tudjuk, ’s méltányolva említjük ezt, magyar családnevek , mellyekkel messze tengereken úsznak a magyar partvidéki hajók; de Buda vagy Pest, Székes-Fejér vár , Pozsony ’sat.— tudtunkra legalább a kormányszéki hajó-lajstromokban mindeddig nincsenek.—A hazafiságot —úgy hiszszük—csekélységekben sem felesleges kitüntetni. Olly időkben élünk, hogy minden parányiság, melly nemzetiségünk virágzását láttatja — örömet; minden, mi az ellenkezőt tanúsítja— bát költ kebleinkben! Bírjuk a tervezett kikötő építését illető adatokat is, ’s legközelebb, habár kivonatban csak, adandjuk azokat. Ausztria. Az augsb. Allg. Zeitung 47. száma Bécsből febr. 12 től következő levelet közöl. „Épen most veszszük azon mélyen megszomorító hírt, hogy gróf Dessewffy Aurél, f. héskén , élte legvirulóbb szakában Budán, világban jobb létre szenderült.“ Ezen váratlan halálozás a fejdelmet egyik leghűbb ’s legnagyobb talentomu hivatalnokától, az összes állományt legkitűnőbb polgárai egyikétől, ’s barátit a legnemesb ’s legszellemdúsabb baráttól fosztá meg. IVli Magyarországot, az elhunytnak saját képein hazáját illeti, arra nézve e veszteség olly nagy, olly pótolhatatlan, hogy halálát a jelen körülmények közt méltán sorscsapásnak nevezhetjük. Gróf Dessewffy Aurél kir. helytartósági tanácsos, az országszerte ismeretes, nagyérdemű gr. Dessewffy Józsefnek fia, a szinte elmedús Emil és Marezel grófok testvére nemcsak elmebéli tehetségei által múlta felül jeles rokonit, hanem egyike volt azon tündöklő szellemeknek, kiknek felsőbbsége olly kétségtelen ’s olly időben, mint e miénk, szükségképen középpontot és mintegy magvat képeznek, melly körül a rokon-elvűek kristályokkint csoportoknak össze. így történt, hogy az alig 30 éves férfiú már a múlt országgyűlés alatt is a kormánypártiaknak a felső táblánál lelke volt, ’s így leendett ő kétségenkivül a jövőn is vezére ezen egész nagy statustestnek , mellynek részletes ellenzéke azóta majd majd teljesen megtört ama meggyőződésen , mellyért a tudományának rendkívüli terjedékenysége, mint szinte szava és írásai nagy hatalmával is egykép tündöklő gróf Dessewffy Aurél , minden melléknézet fölé emelkedve tiszta hazafiúságával olly lelkesen ’s erőteljesen harczola. — Csak hamar átlátta ő, hogy korunkban csupán egy politikai elv lehet, melly minden eset és viszonyban kielégítő, t. i. „a jogban gyökerező erő!“— Ezen elvet, mellyet az újabb statustan alapítója jelszóul tűze ki 's mellyet a status külviszonyaira nézve gyakorlatba hozott, véve hasonló joggal a boldogult vezérfonalul a belkifejlés tekintetében ’s annak testtel és lélekkel hódola. () volt a győzelem zászlója, midőn az anarchia mindinkább dagadó rohama ellen ritka elmetehetségivel és bizonyos sikerrel harczra szállt. Illy kitűnő elme figyelmét nem kerülheti ki az, hogy valamint ezen elv a monarchiai egységet az egész boltozat zárköve gyanánt tünteti föl, úgy csak egyedüli rajta alapszik ama valódi szabadelmüség (Freisinnigkeit) is, melly fentart és épít a nélkül, hogy a fenálló alapokat sarkaiból kiemelné, így veté meg gr. Dessewffy A. egyrészről nyíltan a divatos szabadelmüségnek ’s üres szereskedésinek egy nemét, míg a valódi haladást legszilárdabbúl védelmezé. És míg benne egyrészről minden forradalmi követelés sziklaszerű ellent talált, nem sokalt más részrül semmi áldozatot ott, hol azt valódi társasági haladás, vagy a nemzeti erő bármilly nemű kifejtése szükségessé tévé, nem ijedt ő soha bármi messzevágó reformtól is vissza, ha attól az igazi jó, és a haza jövendő szerencséje függött. Míg az úgynevezett hazafiak, a rég elkopott szabadsági és egyenlőségi tanoknak üres phrasisokba öntői, Magyarország 52 megyéjét 52 kis köztársasággá átalakítni iparkodtak , gróf Dessewffy Aurél kitűnő elmetehetsége és elvei voltak azon szirt, mellyen e veszélyes törekvések hajótörést szenvedtek A „Világ” czímű lapban, mellyet ő ellenzékül állított szembe a Kossuth szerkesztése alatt lévő Hírlap demagogicus egyenlősítési törekvésinek, Trakále gróf D. A. legnemesb erejét, legfényesb elmetermékeit. E czikkek, mellyeket az angol journal-literatura legsikerültebb termékei sem múlnak felül, nemcsak egy jeles iró értekezésit foglalják magokban , hanem telvék a legtökéletesb statusbölcseséggel, mellyet illy fiatal korban csak a legkitűnőbb elme teremthetett. Bennek Magyarország javára ’s újjászületésére nézve csirái vannak elhintve ama tisztult nézeteknek ’s tanulmányoknak, mellyek egykor arany kalászokat hozandók. Kívánatos volna, hogy ezen művészi termékek a mozgalom örvényében el ne enyészszenek. A boldogult honfitársainak, vagy inkább magának a statusnak, kellene azokat összegyűjteni **) ’s mint népkönyvet keringésbe hozni az országban , hogy a jelen mozgalmai Sybilla lapjaiként szét ne szórják azokat, mellyekből Magyarország jövőjét nagyrészben tanulhatni. Az itt közlöttekből látható, hogy nincs Magyarország kormányzásában olly magas állású hivatal, mellyre gr. Dessewffy Aurél hivatva nem volt volna; mert bármellyikre is elmetehetségei nagyszerűsége és érettsége által inkább vala feljogosítva, mint valamennyi fiatalabb vágytársai, s benne mindazon lelki kincs egyesült, mellyeket ezek egyenkint bírnak. ’S ezen szép, nemes a természettől dúsan megajándékozott férfiútól a haza néhány nap alatt, az élet legszebb virága és erejében fosztatott meg. — Gróf Dessewffy Aurél mint ifjú hős halt el a legtüzesb csatazajban, hol a jogos igazság fénylobogóját olly rettenthetlen és nyugott bátorsággal vitte előre. E nemes küzdésben lepte meg őt a halál. Valamint Ma г c e au-t a nemes és bátor ifjút, midőn elhalt, a barátságos és ellenséges hadak kisérék sírjához , úgy kellene most Magyarországban a felingerült kedélyeknek e hideg tetemek fölött kezet fogniok ’s a valódi hazafiaknak fogadást tenniök, hogy azon elvekhez, mellyekért e kitűnő halott harezda, hűk maradandnak. Csak ezek azok, kik Magyarország jövőjét nagygyá, dicsővé tehetik E meljetek neki emléket, magyarok! Ő megérdemli #) Nem Budán, hanem Pesten, hol az országos választmányi munkálatokban résztveendő , ideiglenesen lakott. Szerk. : ##) Ezt a dicsőült jobbatlán maga teljesíté , midőn tavali értekezésit az XV. 7-könyvben öszszeszedve a publicumnak drága hagyományképen átadá. Van még több czikkelye is a világ tavali ’s idei folyamában, mellyek annak idejében ’s az illető gondjából — mint reménylenünk szabad — szinte szaporítandják egykor az e könyvben lerakott kincsek halmazát. 135 azt, mint kevés más, azért mit, tett; még inkább azért, mit tenni iparkodott. Aagyar Vitmin. Az angol parliament megnyittatott, ’s a trónbeszédre (1. 15 sz.) adandó válasz feletti viták néhány óra alatt befejeztetvén, 1. Stanley egy éoen gyakorlati előterjesztvényt tön az alsó házban a gyarmatokat illető rendszabályok javítására. Ha összehasonlítjuk a két — franczia és angol — parliamenti munkálatok menetét, elfojthatlan rokonszenv szállja meg kebleinket ez iránt, míg ama felett sajnosan vagyunk mosolygni kénytelenek. Mennyi szó , mennyi hasztalan vita, mennyi idővesztés a Szajna mellett,s ellenben milly komoly gazdálkodás az idővel, milly kész akarat ez ország bajain leendő gyors segítésre a Themzénél! Amott hiúság, hatalomrai vágy elöli a szentebb érzelmeket ; itt mintegy feledve az egyik párt a kezéből nemrég kisikamlott kormányrudat, nem teszi saját édes énje vágyait ebbe az ország köz javának! Amott bő, végtelen szóáradat, emitt tett és csak tett! Nálunk többeket szoktunk anglomániáról vádolni, nem tudjuk alaposan-e vagy sem ? Annyi azonban igaz: sok van nálunk, mi bennünket inkább némi franczia természetre emlékeztet, mert nálunk is szó es szó, s mindig csak pártérdek annyira, hogy politikai elleneinktől még a jót sem igen vagyunk hajlandók elfogadni. Azonban legyen szabad remélnünk, hogy még néhány év, és a politikai elvszínezetek minden férfiai , egymást teljesen megértve, anélkül, hogy politikai hitvallásukhoz , hűtlenek lenni akarnának, az angol statusférfiak szép példáját követendik , ’s Hol a köz jó fog fenforogni , feledni fogják egészen nézeteik különbözését, ’s egyesült erővel igyekezendnek a jót létesítői.• A jelentőbb franczia lapok véleményét az említett trónbeszéd felett, nem lesz érdektelen hallanunk. Al. d. Debats feltűnőnek mondja azt józanságában : a külföldi politika csak másodszerepet játszik benne, mert sokkal nehezebb feladat megfejtése vár a miniszterek és parlamentre benn az országban, hol a valóságos nyomorúság sötét képét a walesi hg. keresztelési ünnepélye látszott egy időre eltakarni. A hajóvizsgálati jogra nézve pedig úgy nyilatkozik a franczia lap, hogy szavaiból méltán gyaníthatni, miszerint az ismert ötös szövetségi szerződés némi változtatások nélkül a franczia cabinet részéről helybenhagyatni nem fog. — A Constitutionnel az angol trónbeszédben egész őszinteséggel látja leirva II. Britannia külügyeinek helyzetét; ’s ez annak fényes oldala—mond e lap — de hátul miriád dolgozó nép áll, mellynek az ország nem képes táplálékot adni; a gabnatörvények módosítását, mellyet Peel előbb ellenze, a ministerium elfogadá, ’s itt nehéz leend Peel állása, mert Russell lorddal a táborok nagy része fog az ellen szavazni; különösen pedig figyelmezteti e lap Angliát közelgő bukására. —A Presse tompa’s határozatlannak mondja azt ellenében ama trónbeszédnek , mellyet a whigek múlt augustusban készitenek.A Courrier Francais pedig bizonyságát látja abban a toryk változékonyságának és erkölcstelenségének, midőn benne most mindaz dicsértetik, mit Peel az ellenzéki padokon taval ostromlott vala. —• A Quotidienne megjegyzi, hogy Peel nem szánt külön szakaszt Francziaországnak, és sajnálja azon bizalmas hangot, mellyel a trónbeszéd a rabszolga kereskedés elnyomatásáról emlékezik. — A Commerce végül magasztalja azt főleg azért, hogy Peel nem áll benne dönthetlen akadály és rendszeres ellenző gyanánt azok ellenében , kik a javítást és haladást akarják. „Anglia mond e lap — kívánja a gabnatörvények átvizsgálását, és ő siet tudtára adni a nemzetnek, hogy e kérdés parliament elibe fog hozatni.“ — A mi igénytelen véleményünk szerint a toryk most is régi politikájukat követelt ; azon reformokat t i. mellyeket, míg a kormányon nem valának, ellenzékek, kormányrajutásuk után nagy részt maguk sürgetik, így történt az különösen a catholikusok emancipatiojánál is. A febr.orán tartott felsőházi ülésben a felírás indítványozásakor Brongham lord úgy nyilatkozott , hogy a gabnatörvények iránt meggyőződése az , hogy a legbiztosabb mód minden korlátozás elmellőzése leend, melly ugyan fokonkint történjék, de szükséges, hogy végre teljes legyen. Örömmel üdvözli a porosz királynakszerencsejósló látogatását: 32