Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-04-20 / 32. szám
csak gyermekjáték volna a státusbölcseség, ha e százados tűzpróbát kiállótt elvek alkalmazása nem termené meg a várt gyümölcsöket, és a britt nemzeti nagyság, és jólét várfalaiba leseket lődözne inkább, hogy sem azokat tartósan szilárdítaná. De talán nem is ezt akará a 130dik számú vezérczikk kétségbe vonni, hanem inkább az eszmetársulat lánczolatait követve, midőn S. Robert Peel, és angol aristocratia cselekvéseit méltányolá , hozzánk magyarokhoz , a magyar aristocratiákhoz, a magyar conservativekhez, intézé szavait: „Nézzetek Peelre ■— ezt akarja, gondoljuk, mondani — lássátok, mint áldozza fel az angol birtok-aristocratia önérdekeit a nemzeti érdeknek , mint lövik magok a körlel— hetlen toryk azon érdekek várfalaiba a legelső rész, melly fölött a várfal előbb, vagy utóbb rakásra omland.—Nem gyönyörű látvány, nem követésre méltó példa ez? Miben tory, miben conservativ tehát azon párt, melly a nemzetérdek zászlóját a végett ragadja ki a testvértábor kezeiből, hogy azt önmaga vigye előre? Ezek nem azon conservativek , kik minden fenállót rideg mozdulatlanságban akarnak fentartani, miszerint az ilyeneknek nálunk magyaroknál visszaéléseket, előítéleteket, szegénységet, ’s a nyomoroknak egész seregét kellene conserválniok. Nem, az illyen áriszocratiának nem vagyunk baráti — de mélyen tiszteljük az ollyat, melly enged a kor kivánatinak, melly áldozatban , tettben, honszerelemben nemzetének elsőrendű tagja, de ura nem. A magyar aristocratia a múltakat nem szégyenelheti, de most a politikai láthatáron borús fellegek tünedeznek fel, mellyek az ő díszjövendőjének leghőbb barátit aggodalomra kényszeríthetik. Senki sem elég botorul, és nevetségesen kába, hogy a magyar aristocratiát ijesztgetésekkel akarná roszra vagy jóra rábírni, és azért a háziadóbani részesülés ellen a felsőbb és alsóbbrendű aristocratia között forrongó idegenkedést eloszlatni megkísértendjük, és le fogunk szállni a nemzeti politika magasb nézőpontjáról édesmindnyájunk erszény-félelmének alacsony szűk körébe , és ha nem fogtok tudni igazságosak lenni, akkor meg fogunk kérdezni, és felszólítni, feleljetek: miben vagytok hát conservatively? nem visszaéléseket, nem szegénységet, nem a nyomorok egész seregét akarjátok—e conseválni?“—Ezt akarta,gondoljuk,a magyar conservativeknek mondani a vezérczikkező. És hála neki, hogy ezeket akkor mondá, mikor még illyeneket joggal kérdezni a magyar conservativektől nem lehetett, és hála, hogy valószínűleg illyek soha sem fognak joggal a magyar conservativektől kérdeztethetni! Nem magyaráztathatik szerénytelenségnek, ha azt vagyunk bátrak állítani, hogy mi Sir Robert Peel politikai véleményeihez közelebb állunk, mert magunk is conservatively az ő jellemét nem kevésbbé tudjuk méltánylani,mint a P. Hírlap szerkesztője. De ha ránk szíveskedett volna bízni, hogy szóljunk a magyar conservativekhez, és figyelmeztessük őket azon nagy példára, melly Sir Robert Peelben elöltök áll, azt mi örömest ugyan, de kissé különbözően, ’s hihetőleg a követező modorban cselekeszszük vala: Hazámfiai! Nézzetek Albionra Az angol lory—aristocratia, és mostani képviselője Sir Robert Peel, ' 82-ban a minden politikai jogból, 's a polgáriaknak nagy részéből kizárt hat millió catholikust, polgári háborútól félelmükben, emancipálták. Az angol Avhig-aristocratia 1834ben a rabszolgaságot, a fory-aristocratia ellenzésének daczára, a gyarmatokban dorongott, és csak nehezen csilapított lázadások után, eltörlötte. A Avhigek vezére lord Grey 1833ban, Sir Robert Peel, és pártja ellen vitték keresztül a parliamenti reformot, mellyhez a felsőházi toryk hallgató megegyezéseket már csak akkor adták meg, midőn látták, hogy további ellenszegülés néplázadást szülhetne. A helyhatósági szerkezetek javítását mindvégig ellenző Sir Robert Peel, és pártja — a közönség tömérdek kényelmével járó postai reformot, nemkülönben — a whigek által indítványozott galmatörvényi módosítás, és vámleszállítások ugyan e sorsban osztoztak. Ellenben, midőn 1835 ben néhány hónapra Sir Robert Peel a miniszteri székbe ült, első kijelentése , mellyel lamworthi választóihoz intéze, abban állt, hogy a reformbillt, mint bevégzett tényt (fait accompli) tekinti, elfogadja, és annak szellemében fog kormányozni — 1842 ben pedig, midőn ismét azon poletra jutott, mellyen olly igen maga helyén van, első indítvány, melylyel a parliament elibe lépett, a gabonatörvények módosítása, második a jövedelmi adó javaslása volt; — bizonyságul, hogy a conservativ szellem képes a tényekhez, s az idő szükségeihez simulni, — bizonyságul, hogy osztály-érdekeket csak, addig’s annyiban véd, meddig azok elveket képviselnek , ’s a mennyiben nemzeti érdekek kiegészítő részeit képezik. — És most magyar Birtokaristocratia , te állj elő, és számolj! Lázadásra, ellenszegülésre volt-e szükség, hogy nagyszámú polgártársaid igazságos vallásbeli panaszait méltányolad, és orvoslásukra mindent elkövess? Lázadásra volt-e szükség, hogy a nép legszámosb osztályát anyagi- és erkölcsileg emelni igyekezzél, hogy vállairól leemelj terheket, ’s a magadébra tedd? mikor volt nálad szükség kívülről jövő erőszakra, hogy megfelelj feladásodnak? És midőn a múltak így állnak, hol azon borús fellegek, mellyek a jövendő láthatárán föltűnni mondatnak?vagy talán azért borúst a jövendő, mert a ti conservatively nem akarjátok magatokat jogszerű befolyástokból hazátok ügyeire kizáratni ? De hisz ebben igazotok van. Vagy talán azért borús, mert magatokat kényre és kegyelemre (auf Gnade, und Ungnade) elleneiteknek átadni vonakodtok? De hisz ebben igazotok van Vagy talán azért, mert nem tűritek a zsarnokságot, még akkor sem, ha magát szabadelműségnek hirdeti? De hiszen ez helyes. Vagy talán azért, mert azon jogot követelitek magatoknak, hogy amit mások korkivánatnak kiáltanak ki, azt nektek is lehessen megvizsgálnotok, és teljes szabadsággal hozzá szólnotok? De hisz ez csupa igazság.Vagy talán azért, mert azon pártnak, melly midőn a végrehajtó és törvényhozó hatalmat erősen korlátozni törekszik , és minduntalan önkény ellen kiált, ritka következetlenséggel a megyei hatalmat, mellyben leggyengébbek az önkény elleni kezességek, minél korlátlanabbá tenni kívánja, magatokat ellenszegzitek ? De hisz ez merő józanság. Vagy azért talán, mert azon pártot, melly alkotmányos kormányzást lehetlenítni igyekszik, bányakodásiban gátolni igyekeztek?De hisz ez kötelességtek. Vagy azért borús talán, mert a rohanó párt egész osztályokat elidegenítve ügyetlenkedései és paczkázásai által némelly haladási kérdésektől, már most a jó ügynek diadalmához, melylyel az elmék megbarátkozni olly szépen indultak, kisebb a reménység? De hisz ez csak következése a megelőző okoknak. Vagy talán azért borús a jövendő, mert ti conservatively nem bútok már el, hanem ki a síkra, és a rohanóknak útját állni bátorkodtok? De hisz ez az, mi a jövendő borait deríti. És illyen tehát a ti rideg mozdulatlanságtok, melly ellenetek felhozatik? Esengve kérlek, conserváljátok azt mindenek fölött — conserváljátok rideg mozdulatlanságukban a nemzeteket fentartó elveket, és ha nem fogtok is azon nagyszerű színpadon mozogni, mellyen Sir Robert Peel ’s pártja mozognak , ha rátok nem fog is bámulni a civilizsált nemzetek öszvesége, lm nemzeti elismerés helyett nemzeti hálátlanság követné is lépésiteket — eljártatok kötelességtökben, és ne kétkedjetek, lesz hazátok évkönyveiben egy lap, melly emlékezeteteket fentar landja!“ Így szóltunk volna mi a magyar conservativekhez, ha a P Ilir lap szerkesztője bennünket meg nem előz vala, és meglehet nem kisebb sikerrel, mint millyet az ő szavainak ez esetben szivünkből óhajtunk. És mindezek után szabad legyen befejezésül a Pesti Hírlap szerkesztőjéhez fordulni és kérdezni: érti e már most: miben tory, és miben conservativ ?, hjedelmünk életéért. A két városban állomásozó katonaság és a polgári zászlóaljak tisztelkedőleg gyűlvén össze kirendelt helyeikre, díszmeneteik, zene és lövések által emelek, az ünnepély nagyszerűségét. A nemzeti színházban f. hó 15én ismét egy új darabot láttunk Fáncsy jutalomjátékául: Don Alvaro, spanyolból fordította Földváry Ferencz. Azt hittük, valami nagyszerű szomorújátékot látandunk, ’s lett belőle valami, minek nevet is alig találunk. Logica kevés, bonyolódás csekély, drá° maiság alig valami, mélység semmi; néhány pattogó hatásra számított jelenet , — deus ex machina akármennyi, ölés mint csirkemészárlás, boszúlihegés, párbaj,álgyudurrogás , a csatát látcsövön néző tisztek ; egy barlang, égi háború,és zárdás karének; egy véletlenül elsülő és gyilkolópisztoly , egy történetből megtalált arczkép , egy véletlenül fecsegő kóbor diák, ’s egy hős, igazi vasgyuró, ki még négy évig viselt barát-csuhában is győzedelmes vívók . Íme az elemek, mellyekből e mű össze van szerkesztve. — Tegnap mint Felséges urunk Születésnapja előestéjén a nézőhely kivilágításával adatott: ,A Fehérek. A külső világítás csakugyan több világot árasztott a nézőkre , a szokott homályosan pislogó, ’s minden pislogásával árcsökkentés melletti bérbeadatását eláruló szeszvilágnál, de csak arra szolgált, hogy jobban meglássuk a színpadon forgolódó egy két szerepvivő angolnak bajuszát, mi nézetünk szerint nem épen leghívebb utánzása a valóságnak. А К О R (irodalom és művészet barátinak egyesülete) vasárnap april. wifikén új szállásán (Hatvani utcza Heinrich - ház) délelőtt 10 órakor közgyűlést tartand. — Költ Pesten april. 18. 1842. Fáy András m. k. kör-elnök, Lauka Gusztáv jegyző. 254 Úl'ővífzB'OSI BitfrííSi.. Pest, apr. b) Ma viradat után megdördültek a budai várfokon és pesti dunaparton az ágyuk hirdetve a nap leendő ünnepélyét. Felséges királyunk Vik Ferdinand születésnapja megsillésére a két testvér városban minden hatósági és tisztviselői személyzet talpon volt, isteni szolgálat alkalmával a legbensőbb kebel ájtatosságát az egeknek feláldozandó kegyel Fe* A magyar orvosok és természet* vizsgálok harmadik közgyűlése, (Beszterczén és Szliácson.) Szerencsém van ezennel magyar és erdélyhoni ügyfeleinket, természet és természettudomány barátit ’s mivelőit a jövő gyűlés előkészítő folyamáról azon hivatalos tudósításokhoz képest, mellyek legközelebb onnét hozzám érkeztek, értesíttem. Kitetszik ezekből, hogy ama példás lelkesedés , mellyel Besztercze városa e tudományos gyülekezetet lényegesen pártoló, növekedő lánggal éltető azon bizottságot, melly tisztelt alelnökünk fölszólalására számos megyei, k. kamarai és városi tagokból összeállóit, ’s a szükséges intézkedésekről gondoskodott Minden vendég a n. várostól szállással 's némi egyéb kényelmekkel fog elláttatni. A n. megye termeiben fognak tartatni üléseink ’s ki állíttatni ezen érdekdús vidék minden természeti ’s műtárgyai, p. o. minden ottani fának példánya zöld , pallérozott ’s szenesedett állapotban, a sok ásványvíz ’stb. *)—Szliácson, hol a 7két aug. közösen fogjuk tölteni, szinte nem hibázand kényelem ’s hihető , hogy ezen rendkívüli fürdő — mellynek üdvös hatása gyengélkedésre , számtalan láb nélküli huzamos betegségre vagy betegség utáni föllábadásra minden hazai fürdőt fölülhalad — már magában képes leend a magyar orvost oda csőditni , úgy szinte remélhetjük, hogy külföldi vendégek is diszesitendik e gyülekezetünket. Szükségtelennek véljük, itt, hol már taval több ízben a vidék minősége leiratott, ez alkalommal róla többet mondani, utasítván ollyakat, kik még nem eléggé értesítve volnának, az Allgem. Zeitung 7ik áprili számában megjelent czikkére, melly részletes hű rajzot ad. — Egyesület nem vagyunk, mert egyesület rendes és lekötelezett tagok nélkül nem létez, pedig illy hibás fogalomnak már némi hibás eredménye volt! hisz történhetnék, hogy a jövő gyülekezet mind uj tagokból állana* — de ments Isten ettől! sőt erősen hiszszük azt, hogy a régiek nem fognak hiányzani,é s ezekhez nagy számmal újak, kik azt érzik, mit mondani szükségtelen, e tudományos, közmunkálkodásra és közlésre fognak hozzájárulni ! ámbár pedig annyian, amennyien jönnek, a derék beszterczeiek között jó helyet fognak találni, mégis az intézkedéseket könnyebbítendjük az által,ha magunkat a fölnevezett leendő elnök úrhoz irányzott levéllel bejelentjük. Úgy szinte ezen gyülekezetet illető tárgyak, alelnök úrhoz előlegesen elküldhetők. Értekezések, mint a múltkor, a magyar nyelvben nem v ilt tehát egy tudományos ügy előmozdítására, három lelkes hatóság kezet fogott!