Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-04-30 / 35. szám

így hát oltsuk össze két karunkat, és sem­­mittéve aludjuk medvetéli óráinkat. Okosan korán­­sem Éjjel nappal együtt, külön, vizsgáljunk, — fontolva , olvasva ’s gondolkodva, — újat, hevest, és izgatót, valamint tespedő­t, vagy lassan fonto­lót ,a nemzet szerelméért ! csak türelemmel és bé­késen vitassuk ; es édes hazánk ügye felett —• fek­­­eteven hiúságot, jogtalan kinézéseket, es szen­vedélyes elragadtatásokat ’s ál-becsületérzést (melly hibák ma hemzsegnek) tanácskozzunk azon, mint fő feladaton, mikép kelljen ’s lehessen a nemzet hátramaradtán az alap-alkotmány legkisebb sérelme nélkül békés шоп javítást eszközleni? mennyi jó ’s üdvös hárul e vagy ama reformból ? egyszerre tel­jesíthető e ez vagy az? Angliában az egyetlen emancipatio mintegy 20 évnek javítási gyümöl­cse; itt is akár milly fogékonyaknak híreszteltessünk mi, — sem okos — sem bölcs tapintatnak nem néz­ném egyszerre , rögtön — a­mint czéloztatik — sok­­ és túlságos újításba vágni. Ez meggyőződési hitem,­­ bocsánatot kérve a terjedelmességért, ezen hiten és fen-hrtt elveken felállított, de senkire nem kö-­­­tött — talán fontolást érdemlő­ — tárgyról politikai nézetimet bővebben kifejtendem. 1) Eredeti szabadság in statu absoluto) füg­getlenül senkinek semmivel nem tartozni — kivé­­vén talán a természeti ösztönbelit szülő és gyer­mek között. Ha volt? vagy lehet és kell képzel­ni (a mi pedig a természeti jog­ törvénynek alapja) társaságon kívüli léteit ? ezen kötetlen szabad ál­lapot volt ez és csak ebből állott. Ma is az a leg­eredetibb társaság, melly azon eredeti mintához legközelebb áll; más­ szóval: melly azon eredeti állapotból mennél kevesebb szabadságot vesztett el. Én úgy vélem , legtöbb eredeti szabadsággal bír­ván ma is egy magyar nemes , ez még a legerede­tibb alkotmányi szerkezet, vagy institutio. Ez le­het tehát azon tükör , vagy átalános sinormérte­k, melly e szerencsés alkotványú haza, nemnemes osztályára is halkan, fontolva, ’s a kormány köz egyeztével kiterjesztendő 's kitágitandó volna. 2) Maga a közállomány, melly ámbár ezer éves, még is egyező véleményünk szerint is erő­teljes ifjú, kir olly tulajdonokkal, mellyeket al­kotmányi ereklyéknek, és sérthetlen szentségek­nek nevezhetünk. Ilyen p. v. a) a királyi fölség személyének sérthetlensége; b) a haza füg­getlenségének eladhatlansága; c) a nemesség eltö­­ürhetlensé­ge; d) a megyei általános rendszernek visszavonhatlansága, törvényes hatáskörének szo­­rithatlansága, melly eszmék alá tartozók a köz­gyűlések, tiszt- és követválasztások szabad tartása, törvény-engedte szabályok (statútum) ’s önrendel­kezések ; és adó-kivetési, ’s felirati és más efféle szabadságai. Ezt én röviden igy fejezem ki: Ma­gyarország , monarchico-aristocratico- democratiai vegyes rendszer. Ezeket én olly nemzeti alap­szerződéseknek spacta socialia) nézem, ’s oly sérthetlen erek­lyéknek vélem, mellyekben — nemzetiségünk meg­tagadása — erdődink hamvainak megfertőztetése —­ a józan okosság lemondása , maradékunk szol­gaságra kárhoztatása bűnein kívül még rendes di­­aetán is ujitást tenni ’s reformot hozni szentség­törés lenne. Ebben anyira meggyőződtem, hogy ezen eredeti szerződésekben még országgyűlésnek is vál­tozást tenni józanul nem más esetben, csupán ak­kor engedtethetnék, midőn valaha a nemzet többsé­ge — ennél — Isten sugalásából jobbat ’s haszno­sabbat ne talán látva — orsz gyűlési utasítás ké­szítésekor, ’s a végett előre fejenkint összehivatva minden megyének többsége amaz eredeti szerződést a következő országyülésen egy vagy más részében­­ vagy egészen is megváltoztatni jónak találná ’s elrendelné. Hátra van egyszerű vélekedésemet kimondani az iránt: a ma napi­renden lévő tarka vegyületű ezerszinű indítványok, vélemények, átalakulási vagy fontolt haladási eszmék, szenvedélyes vagy mérsékelt tusák , továbbá megyei kihirelt utasítási határozatok, vagy czélzatok, és hírlapi hajlamok ezernyi seregei között mi lehetne a hazának most elsőbb és üdvösebb, mellyek mellett a többi teen- i­dők későbbi országgyűlésre a majd fogékonyabbak­ká mivelendő nemzedékekre áthalasztathatnának. Fő elvem itt az országot minél kevésb uj tör­vénynyel terhelni, mert a sok törvényhozás elője­le a süllyedésnek, a mik hozainak pedig, minden osztályzatra mennél hatályosabban kiterjedők, kevés szavú, de tömött, határozott és többféleképen nem magyarázható törvények legyenek. Vigyázzunk, ne­hogy a sok szó mellett az új úrbéri törvény dilem­májába essünk, melly ma is sokban sokfelé elma­gyarázható. 3) Három utóbbi országgyűlésünknek szent czélja volt a nemeseket, a nemtelen ’s polgári osz­tályzatokkal közelebbről egyesíteni A tapasztalás ellenkezőt mutat, ama számítás czélt vesztett, ’s ezen szent kötelékek tágultak. Észrevéve ezt sok avatott és avatatlan, ’s leginkább feljajdultak, kik a kép­zelt zavarból a nemesi tulajdon-harácsolással jog és föld-nyerésre számítanak. E párt vezérei hév­től , vagy hiúságtól elragadtatva eltévedének, nem látván hogy ismét czél ellen dolgoznak. Hiszen az előre kikürtölt utakon a szeretet kötele, melly egye­dül képes a hont egyesíteni, inkább gyűlölséggé változtatik. Mondják ők t­­i: adózzék a nemes, ad­ja át egy részét kényszerített váltság mellett birto­kának. De ha a másik adózó rész ez után nemcsak az adózásban megmarad , de bizonyára sulyosodást várhatnak, ez kívánt engesztelési korán sem esz­közöl. Az ember felébresztett vágya mindig többet kiván , hol leend ennek véghatára. Jobb ’s ta­­nácsos­ lenne tehát itt is a fen már érdeklett ere­deti mintára törekedni a nem-nemesekkel, és kor­mány beegyeztével, ’s némi kárpótlással az érde­mes nem-nemeseket kiváltság nélkül ingyen fele­melni, ’s őket azon eredeti szabadságba részesítet­­ni, melly elüttök becsesb lenne minden más enged­­vénynél; de kényszerített, de nem teljesíthető, váltásnál, melly minden könnyítésnek ’s engeszte­lő módnak öszvegét foglalná magában. — így, csak igy lehet s kell az alkotmány-kívülieket a nemze­tiséggel egybeforrasztani, ’s igy értem én a Kos­suth felelete 233ik 234ik lapjain felhozott üdvös kivánatok elérhetését,és ezen egyben minden lehető— kor követelését kiengesztelhetőnek ezen után vélem. A­mi pedig ez ellen az adó csonkulásából ere­dő egyetlen nyomatékos ellenvetést illeti , azt én a status javai jobb gazdálkodásával elenyészthe­­tőnek vélem, mit, az elv megalapíttatván, a haza bölcs atyjai egyeseknél bővebben kifejteni bizandnak. Elismerem, hogy a statusnak hatalmában áll: egyénektől visszavenni jogot, tulajdont és kiváltsá­got ; de ezen szélső hatalom gyakorlata csak ak­kor jöhet elő, midőn minden más képzelhető for­rás és status-javak kimerítve lévén, nyomasztó mód használata nélkül a status élete és fenmaradása kocz­­káztatnék ; illy veszélyben a mint joga van annak az egyesek életét áldozatra kitenni, a mi pedig leg­drágább vagyon , szinte úgy elveheti azoknak ér­­téki javait is lehető kárpótlással; de ez csak ak­kor használható mód , midőn minden más segély megkísértve sikeretlennek találtatik. Kérdés: illy szélső veszély pártján áll e ma a Haza ? Kérdés: vajjon a kényszerítő váltás törvényhozói bölcseség­­gel egyező mód e? holott pénz nem létében ha már meghozva volna is a kényszerítő törvény , még ak­kor is az minteddig úgy ezután is igazságos kár­pótlással nem történhetnék. Vannak Európában pél­­dák, miszerint ennek is lehet szelídebb módját fel­találni. Véleményem szerint sürgetőbb és múlhatlanabb feladata most a hazának nincs , mint az erkölcsi-­­séget, ipart és élelmességet lehető felső fokra emelni, a megrázkódtatott egyességet helyre­állí­tani , ezek tekintetéből kevés tömött, de minden osztályzatra kiható törvényeket­­ hozni Ezen czélokra első volna, a szellemi fej­lődést tekintve, elemi oskolákat némi vál­­toztással, mint a Világ idei 4ik számában kifejtve van (a magyarosítás szempontját sem feledve) az egész hazában; — továbbá műegyetemi (politech­­nica) iskolát, és a kijavítandó felsőbb oskolai rend­szer mellett test- gyakorlati intézeteket részint stá­tusköltségen, részint keletkezendő egyesületek ál­tal felállítani, és behozni; a létező kisdedóvó ’s más hasonló kegyes emberbaráti intézeteket ’s egye­sületeket kedvezésekben részesítetni ’s ébresztéssel szaporitatni, ’s minden lehető módon valláskülönb­ség nélküli általános intézetekké átalakitani — ide tartoznék még az emberi ész emeltyűjének a sajtó­nak okos korlátok közzé vétele. Anyagi tekin­­t­e­t­b­e­n ismét a következők jöhetnének legelsőbb sorozatba. A ben lakóul megtelepedett magyarul tudó adó­zók birtok­szerezhetőkül nyilvánitassanak, és, ha csak helységenkinti egyes szavazattal is, tiszt-, sőt követ-választáskor is ajándékoztassanak meg, é­s a tisztesb jobb-hirü ’s nevüek bírói ítéletnél fogva a pálczabüntetéstől kiméltethessenek meg. — A tisztválasztási kicsapongásoknak (a szavazati szám azonban nem kevesbittetvén­­yát vettessék, ’s ezen arany szabadságnak méltósága szereztessék vissza, a visszaélést tevő akár felső és alsó tisztviselő, akár megyebeliek a törvény szigorú fenyítéke alá esvén. A büntető rendszerben most még előlegesen csak néhány fő elv állapítassék meg, a megyék­nek gyakorlati tapasztalásából majdan a következő országgyűléseken hozatván e tárgyban részletes­ törvényezikkek. A zsidók most a türelmi adóktól mentesíttes­­senek, és az 1828 publico-politikai munkálatnak ja­vaslata szerinti bánásmódban részesíttessenek, de ők is köteleztessenek dogmájokból annyit engedni, hogy a keresztyénekkel együtt társalkodhassanak, há­zasodjanak, ’s a köznép mételyei lenni szünjenek­­meg; különben a bevett módok mellett maradva a hazát veszélyeztetnék, ’s a nemzet velejét kiszíják. A szóbeli perek tárgyai világosabban fejeztes­senek ki. Az urbér és irtások logicai szoros határozat­tal írassanak körül, az úrbéri szabályozás rendsze­re nyomósabban dolgoztassák ki, kihagyatván ab­ból­ a felesleg küldöttség munkálata. Az egyenes örökösödésben egy Curia és tiz tele­kig három, azon fölül öt birói tag választása rend­­szereziztessék, úgy a birói végrehajtás is igazittassék. Minden bíró , za ő hanyagsága, tudatlansága, vagy részlelkűsége által okozott kárért a fel­­jebbviteli biró előtt felelős leend, tartozván a kárt és személyes büntetést kihallgatás után ugyanazon perben de más végrehajtó biró előtt a foglalásbavé­­telkor szenvedni , hasonló értelvén a felső birósá­­gok egyes tagjaira nézve is. Végre a , Világs­7ik számában tett helyes ki­fejtés nyomán közös apró részvények öszvegéből (melly egy nemzeti banknak legegyszerűbb, kivi­­hetőbb és czélirányosb mintája) vizi-csatornák al­kotása legmulaszthatlanabb első hazai feladat, melly nélkül Magyarországon semmi közlekedés nem lé­tesülhet , ’s illy előzmények nélkül utak készítésé­hez fogni is sikeretlen törekvés volna. Id. Mándy Péter: Steiltum Ferencz és Teréz elleni csődper (Határnap Pest június 22ke 1842.) 1) 14560. 1842. Pest városa tanácsának felírása folytában szokott kihirdetés végett ezennel tudatul adatik, hogy Stephan Ferencz és Teréz pesti házbirto­­sонок hitelezői csődületének határnapja 1842. évi junius 22kére tűzetvén ki , pelügyelőül Wrhovszky Mihály ügyvéd rendeltetett. Költ Szent-György hó 18. napján 1842. évben. 3) Miton­ Mátyás elleni csődper (Határnap Szeged május 3aka 1842.) 1) 14920. 1842. Csongrád vármegye első alispánja jelentvén, hogy csongrádi lakos Khon Mátyás ellen csődü­leti per rendeltetett ’s a hitelezők megjelenésére i. é. május 30 ik napja határidőül tűzetett ki, ugyanez kihirdetés végett azzal megiratik, hogy tömeggondnokká Balajthy Flóris tiszteletbeli esküdt, perügye­lőül pedig Bogyó Sándor tiszteletbeli álügyész neveztetett. 3­­73* K­ ff Hivatalos . 285

Next