Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-04-30 / 35. szám
így hát oltsuk össze két karunkat, és semmittéve aludjuk medvetéli óráinkat. Okosan koránsem Éjjel nappal együtt, külön, vizsgáljunk, — fontolva , olvasva ’s gondolkodva, — újat, hevest, és izgatót, valamint tespedőt, vagy lassan fontolót ,a nemzet szerelméért ! csak türelemmel és békésen vitassuk ; es édes hazánk ügye felett —• feketeven hiúságot, jogtalan kinézéseket, es szenvedélyes elragadtatásokat ’s ál-becsületérzést (melly hibák ma hemzsegnek) tanácskozzunk azon, mint fő feladaton, mikép kelljen ’s lehessen a nemzet hátramaradtán az alap-alkotmány legkisebb sérelme nélkül békés шоп javítást eszközleni? mennyi jó ’s üdvös hárul e vagy ama reformból ? egyszerre teljesíthető e ez vagy az? Angliában az egyetlen emancipatio mintegy 20 évnek javítási gyümölcse; itt is akár milly fogékonyaknak híreszteltessünk mi, — sem okos — sem bölcs tapintatnak nem nézném egyszerre , rögtön — amint czéloztatik — sok és túlságos újításba vágni. Ez meggyőződési hitem, bocsánatot kérve a terjedelmességért, ezen hiten és fen-hrtt elveken felállított, de senkire nem kö-tött — talán fontolást érdemlő — tárgyról politikai nézetimet bővebben kifejtendem. 1) Eredeti szabadság in statu absoluto) függetlenül senkinek semmivel nem tartozni — kivévén talán a természeti ösztönbelit szülő és gyermek között. Ha volt? vagy lehet és kell képzelni (a mi pedig a természeti jog törvénynek alapja) társaságon kívüli léteit ? ezen kötetlen szabad állapot volt ez és csak ebből állott. Ma is az a legeredetibb társaság, melly azon eredeti mintához legközelebb áll; más szóval: melly azon eredeti állapotból mennél kevesebb szabadságot vesztett el. Én úgy vélem , legtöbb eredeti szabadsággal bírván ma is egy magyar nemes , ez még a legeredetibb alkotmányi szerkezet, vagy institutio. Ez lehet tehát azon tükör , vagy átalános sinormértek, melly e szerencsés alkotványú haza, nemnemes osztályára is halkan, fontolva, ’s a kormány köz egyeztével kiterjesztendő 's kitágitandó volna. 2) Maga a közállomány, melly ámbár ezer éves, még is egyező véleményünk szerint is erőteljes ifjú, kir olly tulajdonokkal, mellyeket alkotmányi ereklyéknek, és sérthetlen szentségeknek nevezhetünk. Ilyen p. v. a) a királyi fölség személyének sérthetlensége; b) a haza függetlenségének eladhatlansága; c) a nemesség eltöürhetlensége; d) a megyei általános rendszernek visszavonhatlansága, törvényes hatáskörének szorithatlansága, melly eszmék alá tartozók a közgyűlések, tiszt- és követválasztások szabad tartása, törvény-engedte szabályok (statútum) ’s önrendelkezések ; és adó-kivetési, ’s felirati és más efféle szabadságai. Ezt én röviden igy fejezem ki: Magyarország , monarchico-aristocratico- democratiai vegyes rendszer. Ezeket én olly nemzeti alapszerződéseknek spacta socialia) nézem, ’s oly sérthetlen ereklyéknek vélem, mellyekben — nemzetiségünk megtagadása — erdődink hamvainak megfertőztetése — a józan okosság lemondása , maradékunk szolgaságra kárhoztatása bűnein kívül még rendes diaetán is ujitást tenni ’s reformot hozni szentségtörés lenne. Ebben anyira meggyőződtem, hogy ezen eredeti szerződésekben még országgyűlésnek is változást tenni józanul nem más esetben, csupán akkor engedtethetnék, midőn valaha a nemzet többsége — ennél — Isten sugalásából jobbat ’s hasznosabbat ne talán látva — orsz gyűlési utasítás készítésekor, ’s a végett előre fejenkint összehivatva minden megyének többsége amaz eredeti szerződést a következő országyülésen egy vagy más részében vagy egészen is megváltoztatni jónak találná ’s elrendelné. Hátra van egyszerű vélekedésemet kimondani az iránt: a ma napirenden lévő tarka vegyületű ezerszinű indítványok, vélemények, átalakulási vagy fontolt haladási eszmék, szenvedélyes vagy mérsékelt tusák , továbbá megyei kihirelt utasítási határozatok, vagy czélzatok, és hírlapi hajlamok ezernyi seregei között mi lehetne a hazának most elsőbb és üdvösebb, mellyek mellett a többi teen- idők későbbi országgyűlésre a majd fogékonyabbakká mivelendő nemzedékekre áthalasztathatnának. Fő elvem itt az országot minél kevésb uj törvénynyel terhelni, mert a sok törvényhozás előjele a süllyedésnek, a mik hozainak pedig, minden osztályzatra mennél hatályosabban kiterjedők, kevés szavú, de tömött, határozott és többféleképen nem magyarázható törvények legyenek. Vigyázzunk, nehogy a sok szó mellett az új úrbéri törvény dilemmájába essünk, melly ma is sokban sokfelé elmagyarázható. 3) Három utóbbi országgyűlésünknek szent czélja volt a nemeseket, a nemtelen ’s polgári osztályzatokkal közelebbről egyesíteni A tapasztalás ellenkezőt mutat, ama számítás czélt vesztett, ’s ezen szent kötelékek tágultak. Észrevéve ezt sok avatott és avatatlan, ’s leginkább feljajdultak, kik a képzelt zavarból a nemesi tulajdon-harácsolással jog és föld-nyerésre számítanak. E párt vezérei hévtől , vagy hiúságtól elragadtatva eltévedének, nem látván hogy ismét czél ellen dolgoznak. Hiszen az előre kikürtölt utakon a szeretet kötele, melly egyedül képes a hont egyesíteni, inkább gyűlölséggé változtatik. Mondják ők ti: adózzék a nemes, adja át egy részét kényszerített váltság mellett birtokának. De ha a másik adózó rész ez után nemcsak az adózásban megmarad , de bizonyára sulyosodást várhatnak, ez kívánt engesztelési korán sem eszközöl. Az ember felébresztett vágya mindig többet kiván , hol leend ennek véghatára. Jobb ’s tanácsos lenne tehát itt is a fen már érdeklett eredeti mintára törekedni a nem-nemesekkel, és kormány beegyeztével, ’s némi kárpótlással az érdemes nem-nemeseket kiváltság nélkül ingyen felemelni, ’s őket azon eredeti szabadságba részesítetni, melly elüttök becsesb lenne minden más engedvénynél; de kényszerített, de nem teljesíthető, váltásnál, melly minden könnyítésnek ’s engesztelő módnak öszvegét foglalná magában. — így, csak igy lehet s kell az alkotmány-kívülieket a nemzetiséggel egybeforrasztani, ’s igy értem én a Kossuth felelete 233ik 234ik lapjain felhozott üdvös kivánatok elérhetését,és ezen egyben minden lehető— kor követelését kiengesztelhetőnek ezen után vélem. Ami pedig ez ellen az adó csonkulásából eredő egyetlen nyomatékos ellenvetést illeti , azt én a status javai jobb gazdálkodásával elenyészthetőnek vélem, mit, az elv megalapíttatván, a haza bölcs atyjai egyeseknél bővebben kifejteni bizandnak. Elismerem, hogy a statusnak hatalmában áll: egyénektől visszavenni jogot, tulajdont és kiváltságot ; de ezen szélső hatalom gyakorlata csak akkor jöhet elő, midőn minden más képzelhető forrás és status-javak kimerítve lévén, nyomasztó mód használata nélkül a status élete és fenmaradása koczkáztatnék ; illy veszélyben a mint joga van annak az egyesek életét áldozatra kitenni, a mi pedig legdrágább vagyon , szinte úgy elveheti azoknak értéki javait is lehető kárpótlással; de ez csak akkor használható mód , midőn minden más segély megkísértve sikeretlennek találtatik. Kérdés: illy szélső veszély pártján áll e ma a Haza ? Kérdés: vajjon a kényszerítő váltás törvényhozói bölcseséggel egyező mód e? holott pénz nem létében ha már meghozva volna is a kényszerítő törvény , még akkor is az minteddig úgy ezután is igazságos kárpótlással nem történhetnék. Vannak Európában példák, miszerint ennek is lehet szelídebb módját feltalálni. Véleményem szerint sürgetőbb és múlhatlanabb feladata most a hazának nincs , mint az erkölcsi-séget, ipart és élelmességet lehető felső fokra emelni, a megrázkódtatott egyességet helyreállítani , ezek tekintetéből kevés tömött, de minden osztályzatra kiható törvényeket hozni Ezen czélokra első volna, a szellemi fejlődést tekintve, elemi oskolákat némi változtással, mint a Világ idei 4ik számában kifejtve van (a magyarosítás szempontját sem feledve) az egész hazában; — továbbá műegyetemi (politechnica) iskolát, és a kijavítandó felsőbb oskolai rendszer mellett test- gyakorlati intézeteket részint státusköltségen, részint keletkezendő egyesületek által felállítani, és behozni; a létező kisdedóvó ’s más hasonló kegyes emberbaráti intézeteket ’s egyesületeket kedvezésekben részesítetni ’s ébresztéssel szaporitatni, ’s minden lehető módon valláskülönbség nélküli általános intézetekké átalakitani — ide tartoznék még az emberi ész emeltyűjének a sajtónak okos korlátok közzé vétele. Anyagi tekintetben ismét a következők jöhetnének legelsőbb sorozatba. A ben lakóul megtelepedett magyarul tudó adózók birtokszerezhetőkül nyilvánitassanak, és, ha csak helységenkinti egyes szavazattal is, tiszt-, sőt követ-választáskor is ajándékoztassanak meg, és a tisztesb jobb-hirü ’s nevüek bírói ítéletnél fogva a pálczabüntetéstől kiméltethessenek meg. — A tisztválasztási kicsapongásoknak (a szavazati szám azonban nem kevesbittetvényát vettessék, ’s ezen arany szabadságnak méltósága szereztessék vissza, a visszaélést tevő akár felső és alsó tisztviselő, akár megyebeliek a törvény szigorú fenyítéke alá esvén. A büntető rendszerben most még előlegesen csak néhány fő elv állapítassék meg, a megyéknek gyakorlati tapasztalásából majdan a következő országgyűléseken hozatván e tárgyban részletes törvényezikkek. A zsidók most a türelmi adóktól mentesíttessenek, és az 1828 publico-politikai munkálatnak javaslata szerinti bánásmódban részesíttessenek, de ők is köteleztessenek dogmájokból annyit engedni, hogy a keresztyénekkel együtt társalkodhassanak, házasodjanak, ’s a köznép mételyei lenni szünjenekmeg; különben a bevett módok mellett maradva a hazát veszélyeztetnék, ’s a nemzet velejét kiszíják. A szóbeli perek tárgyai világosabban fejeztessenek ki. Az urbér és irtások logicai szoros határozattal írassanak körül, az úrbéri szabályozás rendszere nyomósabban dolgoztassák ki, kihagyatván abból a felesleg küldöttség munkálata. Az egyenes örökösödésben egy Curia és tiz telekig három, azon fölül öt birói tag választása rendszereziztessék, úgy a birói végrehajtás is igazittassék. Minden bíró , za ő hanyagsága, tudatlansága, vagy részlelkűsége által okozott kárért a feljebbviteli biró előtt felelős leend, tartozván a kárt és személyes büntetést kihallgatás után ugyanazon perben de más végrehajtó biró előtt a foglalásbavételkor szenvedni , hasonló értelvén a felső biróságok egyes tagjaira nézve is. Végre a , Világs7ik számában tett helyes kifejtés nyomán közös apró részvények öszvegéből (melly egy nemzeti banknak legegyszerűbb, kivihetőbb és czélirányosb mintája) vizi-csatornák alkotása legmulaszthatlanabb első hazai feladat, melly nélkül Magyarországon semmi közlekedés nem létesülhet , ’s illy előzmények nélkül utak készítéséhez fogni is sikeretlen törekvés volna. Id. Mándy Péter: Steiltum Ferencz és Teréz elleni csődper (Határnap Pest június 22ke 1842.) 1) 14560. 1842. Pest városa tanácsának felírása folytában szokott kihirdetés végett ezennel tudatul adatik, hogy Stephan Ferencz és Teréz pesti házbirtosонок hitelezői csődületének határnapja 1842. évi junius 22kére tűzetvén ki , pelügyelőül Wrhovszky Mihály ügyvéd rendeltetett. Költ Szent-György hó 18. napján 1842. évben. 3) Miton Mátyás elleni csődper (Határnap Szeged május 3aka 1842.) 1) 14920. 1842. Csongrád vármegye első alispánja jelentvén, hogy csongrádi lakos Khon Mátyás ellen csődületi per rendeltetett ’s a hitelezők megjelenésére i. é. május 30 ik napja határidőül tűzetett ki, ugyanez kihirdetés végett azzal megiratik, hogy tömeggondnokká Balajthy Flóris tiszteletbeli esküdt, perügyelőül pedig Bogyó Sándor tiszteletbeli álügyész neveztetett. 373* K ff Hivatalos . 285