Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-09-14 / 74. szám
ő Felségének fel kellett volna írnia; reményük azonban, hogy a nm. Helyt.tanács annál készebb leend most a KK. ’s Rt. felírását részéről is pártolni. — Végre azt állitá, ha a másik párt a tisztujitásnál jogaiban sértettnek érzé magát, kötelessége lett volna másnap a közgyűlésben megjelenni ’s ott keresni törvényes orvoslást, nem pedig holmi „conventiculumokban“. (Nemde hogy fejeiket újra megvéreztessék ’s még emberölésre is szolgáltassanak okot?— Mi pedig a kisebbségben maradást illeti: az csak akkor áll, ha a szónok ur az ihr kardokat is számbaveszi.) A negyedik szónok azt állitá, hogy ő minden tekintetben vétkeznék, ha az újonan de facto választott tisztikart el nem ismerné,de megbízója meghagyásából kénytelen kinyilatkoztatni: ha csak ugyan igaz, hogy a nemességnek nagy része a választás helyéről fegyveres kézzel elűzetett ’s így alkotmányos joga gyakorlatában, t. i. a választásban résztvenni gátoltatott, úgy az ujonan választott tisztikar törvényessége méltán kétségbe hozható. — Ezen magával ellenkező okoskodás mind magának a szónoknak, mind pedig a hallgatóságnak is kaczajra szolgáltatott okot. *— A most következett szónok a turómezei körlevél foglalatját, melly a hírlapok utján az egész hazának, sőt Európának ist tudtára esett, annyira becsületsértőnek találta a főispánra 's az egész tisztikarra nézve, hogy Ő többé meg sem akar jelenni a gyülekezetben, ha e becsületsértés illőleg meg nem boszultatik. (Én azt tartom , sokkal becsületsértőbb volt maga a tisztujitás merénye.) — Ezek után szót kért fiumei kam. ügyvéd, ki igen szép férfias előadással’s józan logikával megmutatta, hogy épen azon törvényekből, mellyekre az előtte szólók hivatkoznak , kiviláglik a kir. biztos kiküldetésének törvényessége, mert épen ezen törvények rendelik a rendkívüli esetekben annak kiküldetését; márpedig a múlt tisztújítást nem fogja csakugyan senki rendes esetnek tartani, de különben is ennek meghatározása egyedül ő Felségét illeti. Nem áll továbbá az, hogy ,,erga unilateralem delationem“ történt volna a kir. biztos kiküldetése, mivel a főispán ő mélt. is felküldé azonnal a tisztujitás után relatióját ’s egyébiránt is a kir. biztos épen azért küldetik, hogy mind a két részt ő Felsége nevében kihallgassa. Oda járul tehát véleménye: álljanak el a Kir. ’s Rt. a kérdéses felírástól annyival inkább, mivel okosan fel nem tehetni, hogy ő Felsége határzatát vissza fogná ismét húzni, és sokkal nagyobb leend a compromissio, ha a felírás daczára is a kir. biztos kiküldetése újra megerősíttetik. E szavakra felszökött ismét a felemlített városbiró ’s még nagyobb szenvedélyességgel állitá, hogy a kir. biztos kiküldetése által annyira megvan sértve a megyei hatóság, hogy abból országos sérelmet lehetne képezni, ha a magyaroktól e részben pártolás volna reménylhető, annál inkább, mert a turómezei „dominium“ által (igy gúnyolá a turómezei nemesség hatóságát) felterjesztetett vádlevelet az ottani nemesség nem is értette ’s ez csak némelly részakarók agyában foganszott meg, ’s azért azt a törvények értelmében előbb a megyével kellett volna közölni, ’s csak ennek kihallgatása után küldeni kir. biztost. Sürgette tehát újra a felírást, ’s ha időközben megérkeznék a kir. biztos, közöltessék vele a megyének is határzata, ’s ha ő mind a mellett is a vizsgálathoz fogna, mit a szónok azonban hinni nem akar, akkor, ha a KK. ’s RR. neki engedelmeskednek , ő nem ellenzheti, de mi saját személyét illeti, bátran nyilatkoztatja, hogy ő neki nem engedelmeskednek. —E veszélyes kifejezést a fanatizált ilírek iszonyú tombolással és szűnni nem akaró “zsio“val fogadták. — Hát ez nem annyit tesz, mint az anarchiát mintegy publice kikiáltani?) A most következett szónok sem lát valami kicsapongást a múlt tisztujitásnál, melly a kir. biztos kiküldetését szükségessé tehette volna, ha csak a szurkákat s a nemzeti (?) zászlót nem tekintik azoknak. Már pedig Magyarországban néha 10—12 zászló is lobog illy tisztujitás alkalmával ,s még is senkinek sem jut eszébe ezen megütközni, itt pedig az egyetlen egy zászló is szemet szúr. (Elfelejti itt az érdemes szónok, hogy Magyarhonban a zászlók csak a választandó személyek képviselői valónak, kiknek neveit is magukon hordák, itt pedig az egyetlen egy zászló képviselője volt a magyar nemzet ellen törekvő hon’s alkotmány-veszélyeztető mozgalomnak.) Most ismét a már emlitett gróf szólamlott meg’s nyilvánitá csudálkozását, mint lehete kb. biztost a törvények ellen kiküldeni, mert Magyarországban sokszor illy alkalommal 1 Otan is részint megsebesülnek részint mégis ölelnek ,s még sem küldetnek ki kir. biztosok. (Itt vagy az emlékező tehetség hagya el az érdemes grófot, vagy nem igen forgatja a magyar lapokat.) Ezek után a főispán ő mit. maga is kimondá véleményét, mellynélfogva ő ugyan nem ellenzé, hogy a Kir. ’s RR. feliráskép felterjeszszék abbeli fájdalmukat, hogy ő Felsége ezen iránta mindig hű ragaszkodással volt megyét kihallgatás nélkül kir. biztossal fenyitette meg, egyszersmind abbeli kérelmükkel a magas trónhoz járuljanak, hogy ő Felsége őket a kit biztostól minélőbb fölmenteni ’s a megyehatóság törvényességét elismerni nem akarókat arra kényszerűm méltóztassék. ’S e kérelmük sikeritésére jónak találja egyszersmind a vádlók fentérintett protestatióját ’s a múlt tisztujitásnál történt kicsapongások megvizsgálására kiküldött megyei választmánynak munkálatit is hozzá mellékelni. — De hogy e felírásban a kir. biztos kiküldetése törvénytelennek nyilatkoztassák, s hogy ezen értelemben sürgettessék ennek visszahívása, abban ő részéről soha sem fog megegyezni. De miután egy kanonok is igen szenvedélyes előadással törvénytelennek állitá a kir. biztos kiküldetését, ’s annak ő Felsége általi visszahivatását sürgette volna, a többség zajongása által kivítta, hogy a felírás az első indiványozónak értelmében szerkesztessék, ’s hogy egyszersmind a nagy Helyt.tanácsnak egy az első alispán indítványa szerint készítendő válasz küldessék fel. — Szólottak többen ilír nyelven is, mellyet még a horvátok sem igen értenek , mint tolmácsom maga megvallá, — mintegy via facti diplomaticai rangra emelni akarván az ilir nyelvet, s még is azt állítva, hogy azért nem levelezhetnek a magyar megyékkel magyarul, mivel nálok a deák nyelv a diplomaticai. — Ezen ilir szónokok egyike egész őszinteséggel megvallá, miszerint ,,most olly szomorú állapot uralkodik Horváthonban, hogy az atya meghasonlott fiával, a testvér testvérével, a rokon rokonával; de e siralmas állapotot — mondó nagy okossággal — a horvátpárton lévők okozták, azért actiót nekik.“ — Ezen az actiókkal olly bőkezű ilir szónok előadását hangos ,zsivnolt követte. (Folytattatik.) Hívltrátlól.(folytatás) Továbbá az ugyan e napi gyűlésen Torontál megye levele a nádor, ’s egyéb országos hivatalok választásmódja. Beregé a vegyes házassági határzat kinem nyomathatása, 's a magyar egyháznak Romátóli függetlensége ; Fejére a státusköltségen építendő ismeretes útvonal, nemzeti bank ’sat.; végre Szabadka kir. város felszólítása a kir. városok új rendszeritése iránt, az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasittattak. — Szőnyegre került ekkor Vas megye ismeretes panaszló levele, de viszhangra nem talált; a Rendek meglevén győződve, hogy a nemes törvényesen csak országgyülésileg kivetett adó fizetésére szoktathatik. — A turopolyai nemességnek hozzánk is megküldött barátságos levele , és lelkes felírása hőn pártoltatván, rokonszellemű ’s irányú felirás határoztatok ő felségéhez ; e közt szeretve tisztelt főispánunk nem kis megnyugtatásunkra szóval előadó , mikép ő felsége, atyáskodó királyunk, a tények megvizsgáltatását biztosa által már elrendeld, ’s igy az orvoslást is bizton reménylhetjük — közpártolást nyert a fiumei kapitányság felszólitása is a pestfiumei vasút iránt. Trencsiny, Hont, ’s Arad megyék a vontatók ügyében értesitő levelei tudomásul vétetvén , az illető szolgabirók által közhirré tétetni rendeltettek. Ezek fonalán beadó a vontatók megszüntetési módjával megbizott választmányunk , miről múlt közlésünkben tevénk említést, jelentését, mellyel nem fogadtatván, újólag megbizatott javaslat készítésre azon elv mellett , hogy a vontatók kiszolgáltatása a lehető legszűkebb korlátokba szoríttassék ; idegen utazóinkra nézve pedig a vontatók díja egy állomásra egy forint, 40 krra emeltetvén, ezen határozat november első napjától foganatba vétetni, miheztartás végett pedig erről községeink, ’s egyéb megyék is értesittetni fognak. — Gyűlésünk folyvást tart, magányosak ügyeivel foglalkozva, ha némelly érdekesebb tárgy kerülendene szőnyegre, el nem mulasztandjuk azt a t. közönséggel közleni. Vidéki rövid közlésed. TŰz ! Pozsonyban, levelezőnk tudósítása szerint,f. h. 8 és Dike közti éjjel, mintegy 12 óra tájon tűz támadott, melly, bárha semmi szél nem élesztő lángjait, mégis 8 pompás házat hamvasztott el a belvárosban a sz. Mihály-kapu közelében. Körülményes leírását közelebbi lapjaink adandják. Zala megyének múlt havi közgyűléséről adott közlésünkhez még azon pótlólagos tudósítást vettük, miszerint II r a b v szás aláírással a P. H. 16 -ik számába iktatva volt czikk tartalma legnagyobb részt alaptalan ; ’s minthogy némelly tiszti egyének 's különösen táblabirákkal ráfogassal sértettek , megyei határozat által a dolog mibenlétének a P. Hirlapban nyilvánítása eszközöltetni rendelteték. — Ugyan onnan írják, hogy Zalaegerszegen múlt aug. hava utolsó napján esti 7 és 8 óra közt mindenki által érezhetett földrengés volt, mi sokakat nagy félelembe ejtett. Nyitra September 6án. — Tempora mutantur — ha soha, úgy ez időben városunkra alkalmazhatók az iró e szavai. A sok, a tömérdek mulatság, vigalmak tömkelegében, végre szerencsénk vala egy zenészeti estvélyhez. Bírálatába bocsátkozni nem is szándékunk „minden nagynak kicsiny a kezdete“ csak kitűzött czélja nem elégít ki bennünket. ’S kérdezi tán a t. olvasó : miféle ügy egyesíthető polgárunkat e czélra? Íme a felelet: egy énekiskola megalapittatása! — Első perezben nem tudtuk sajnálkozzunk e , vagy nevessünk e czélon. — boldog isten , Nyitrán énekiskola; énekeltessük ki először a tömérdek sok koldusnak undorig haladó szemtelenségét; énekeltessük ki rösz kövezetünket, ’s a bokáig érő sarat; énekeltessük ki a számtalan akadályt, mellyen honi nyelvünk terjesztésének gátat vethetnének ; ’s ha mindezeket az előnemsorzottakon kívül kiénekeltettük , akkor gondoskodhatunk énekiskoláról mulatság kedvéért. Májusban, ha nem csal emlékezetünk, egy ünnepély alkalmával, németül hallók, mire barátunk figyelmeztetett , megyebeli huszárjainkat megszólíttatni. Furcsa kis eset a haladás szakában ! Még egy tényt akarunk említeni. Múltkor a megye kórházából visszatérve, könyörgő sírással vegyült hangokat hallónk, a kíváncsiság edzé lépteinket, é ’s ime egy tisztelt megyei egyént látunk házában önkezeivel szolgáltatni ki az igazságot. Éljen a szabadság, éljen az igazság! Napfényre vele! Tudjuk, hogy az események fontosságát magán- és közéletben idő , hely és viszonyok határozzák el többnyire, ’s igy megtörténik , hogy magában jelentőség nélküli eset a viszonyok által , mellyek hozzá csatlakoznak , alig sejtett fontosságunkká válnak. Illy körülményről tudósittatunk egy tiszteletre méltó férfiú által, azon czikkre vonatkozólag, melly a P. H. 1721k számában Biharból közöltetett. Igazság ’s méltányosság kötelességünkké teszi ennélfogva , az általa szerkesztőségünkhez intézett czikket szorul szóra ide iktatni, é s abban foglalt kivonatát az illető egyéntől részünkről is hathatósan igényleni. Felszólítás: Arad , Kisasszony hó 28. 1842. Toperczer Ödön úr, mint Biharbul , N. Várad aug. 13. költ. ’s a „Pesti Hírlap“ aug. 13. 1842. 172. száma, 603. lapja 3dik hasábjába iktatott Nyílt levél közlője illendően kéretik, ’s illetőleg becsületérzetére felszólittatik , hogy nyílt levele *) jegyében e szavaival „a .Világa i. e. 9ik számábani bihari levelező aradmegyei fi, és állandóul ott lakik, érdeklett, vagy gondolt, avagy tudtára lévő egyén kereszt- és vezetéknevét, úgy lakását, ’s sorsát, minden tartózkodás ’s kimélés nélkül, három 13. napok alatt, (a mai naptól számítva) a Pesti Hirlapban felfedezni méltóztassék.“ ISarsbó!. (Ellennyilatkozat) A ,Világ 4 70ik számában Kosztolányi Péter válaszának kezdetén igazolni iparkodik Tarnóczy Kázmérnak a Pesti Hírlapba igtatott tisztválasztási tudósításból tett kihagyását. — Felhozott okai igen vizenyősek , ’s czáfolatra alig méltók ; átaljában előadása csak annyiban kitűnő, mennyiben logicája helytelen, és újabb bizonyságul szolgál, hogy a méltányosságról ’s jelesen osztó igazságról valóban nincs fogalma. — A többi zagyva közt annak bebizonyítására, mily felesleg volt Turul közlésében emlékezni, ezt mondja: „Hogy többen voltak, kik Tarnóczynak alispánná választatását óhajtották, hogy T. candidáltatni nem kívánt, hogy elvrokonai művét el nem rontó, ’s végül Balogh egyhangú választatásához tettleg járult, ezeket én nem vélem beszélendőknek, mert honszeretete tudatik, hogy ő dicsőbbeket is ten, és teend , mint csupán hogy alispánságot jelesen viseljen. Tőle nem is váraték egyéb , hanem hogy Balogh minél diszesebb választandását ő is óhajtsa és előmozdítsa.“ Ezen koszas, nem a maga idején irt dicsőítő periódusból , a józan logica szerint , Tarnóczyt nem kelle az építészék részleteibe sorolni, de mint főszerepet viselő személyt , hírlapi czikkjében méltólag magasztalni. Tudjuk azonban mi barsiak, miért történt ez máskép; mert aónak dicsőítése, azon hatásnak, mellyel hírlapi czikkjének szülni kelle, ártalmas lehetett, és mivel Kosztolányi Péter akkori érdeke T, elmellőztetését, épen olly mértékben tanácsié, mint 60 .