Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-08-19 / 66. szám

dalom fentartó eleme a kormánynak, hova egyszer a bizalmatlanság férge becsúszott, ott nemzet és kor­mány a bizalmatlanságszülte ingerlékenység kellemet­­lenségének van kitéve. És igy nemzet és kormány érdekében áll egyiránt távoztatni minden intézkedést, melly bizalmatlanságra, vagy a kormány és nemzet közti súrlódásokra okot és alkalmat nyújt. Már­ki szemtanúja a közdolgok folyásának , nem egyszer tapasztalható, mi könnyen okoz a hatalomkar kérdése nemzet és kormány között súrlódásokat. A hatalom­kart elrendelő felsőbb parancsot a megye foganatosítni vonakodik, a kormány sürgeti ’s ellenállásában­­har­czolást ’s engedetlenséget lát, a megyéhez feddőleg intézi parancsit, a megye ellenben törvénysérelmet, vagy hatalmaskodást gyanít, ’S igy bizalmatlanság kel keblében, főkép ha az esethez más conjuncturák já­rulnak. Ellenben többször a kormány tiltja le a hata­­lomkart, ’s ekkor ismét sérelemről panaszkodik, mint Vasmegye állítólagos sérelmében, legközelebb pedig Nyitramegye. És ime ennyi rész mind eredménye egy törvényes hiánynak, mellyet nemzet és kormány ér­deke kiegészitni ’s jobbítani fölkér! Mit századok gyakorlata szőtt a nemzet jogálla­­potjába , azt pusztán kitörleni ’s helyébe jobbat nem tenni sokkal ártalmasb, mint a hibás intézmény, melly hosszas éltével pótol nagyobb rosszat, t. i. a semmit. Következőleg az oppositio és brachium megszünteté­sén parlagon maradt jogtért üdvös­ intézményeknek kell elfoglalni! — Nézetünknél fogva egy uj ’s eddig nem létező törvényszék ’s bíróság nélkülözhetetlen, mihelyt amazok elenyésznek. — Hibát nem az ítélet­ben , hanem a törvényszabta formák elmulasztásában követhet el a legjobb bíró is , mert emberekből, még­pedig gyarló emberekből áll az, pedig az elmulasz­tott törvényes formáknak, magára az ügynek végel­döntésére minő lényeges befolyása lehet, onnét is kitűnik, hogy azokat a törvény épen a kereset biz­tosabb kivilágosítására rendelte. ’S így lenni kell egy bíróságnak, melly egyedül az elkövetett hiányokról ítélne, ’s mi ezen törvényszéket legmagasb törvény­székeinkhez emelnők, mert mi ezt mindazon jogokkal ruháznék fel, mellyeket törvényes parancsaival gya­korol a főügy kanczellarra. Az ország nádora elnöke, helyettese pedig a koronaőr lehetne ’s olly szám­mal vélnék felállítani, hogy folytonosan üléseit tart­ván, az igazság kiszolgáltatását gyors ítéletével elő­segítse.—Körébe tartoznék elitélni, vájjon illető biró előtt folyt-e a hozzá felvitt kérés, ’s ellenkező eset­ben ítélet által jelölné ki az ügynek bíráját, és íté­lete ellen mint a hétszemélyes táblai ítélet ellen fo­lyamodni tilos volna. Megítélné az idézéstől kezdve le egész az ítéletig a fogyatkozásokat, természetesen értetvén , hogy csak az első bíróság eldöntő ítélete után lehessen egyszer az említett bírósághoz fölvinni perét. Az ekint átnézett vagy az ítélet után 30 nap alatt feljebb nem vitt ítélet végrehajtatnak,­­s többé semminemű ellenállásnak, a kereset örökös elvesztése ,s egyéb a keresethez mért költségek és birság bün­tetése alatt. Ekint tisztába jönne törvényes rendsze­rünk, emelkednék hitelünk,­­s maga a kormány egy nagy tehertől és többször kellemetlen súrlódásoktól mentetnék meg. Remélljük tehát, hogy ébredő nem­zetünk gondos figyelmét e hiányról sem fogja elsor- Fővárosi Baárek ’s eseménnyese­­ ti Pest, aug. 19én. Páratlan buzgalmú vállako­zó miárosunk Wagner József műboltjában ismét egy derék magyar hangmű jelent meg: Szigetvár ostro­ma, eredeti magyar ábránd, a népközött forgott szá­zados zene-töredékekből alkotta Lavota , újabban rendez­te Kirch János. A czímlap rajza, Zrínyinek szigetvárbeli kirohanását ábrázoló igen csinos kőnyomat, mellyet an­nál inkább figyelembe ajánlunk, minthogy honi készít­mény; rajzolta Torsch, nyomtatta Walzel; valóban ez Walzel nyomdája műveinek sükerültebbjei közé tartozik. A másik újdonság a zene mezéjén, mellyel legközelébb meglependi Wagner a közönséget: ,Honti súrlódások' zon- *­gorára Balog­h-tól. — Ha vannak Pozsony-nagyszombati hírek, mi­ért ne lehetnének Pest-füredi hírek is, t. i. ollyak, mel­lyeket az ember Füredet illetőleg Pesten hall? Szolgálunk tehát illyennel ’s pedig igen örömest, mert ez kedvelt ho­ni fürdőnk újabb szépítését ’s mulatságinak czélszerü sza­porítását tárgyazza. M. Gzindery László úr indítványára, úgy hallottuk, Füreden lövészházat akarnak építni, mire az aláírások már megkezdettek; a terv készítésével pedig Hild pesti építészünk bízatott meg. — Egyik laptársunk megemlíti, hogy a német színház falára magyar szinczédulát ragasztani újabb idők­ben nem szabad. ’S csakugyan úgy látszik, még nem huzatott vissza e sajátszerű tilalom. Figyelmeztetjük az illetőket, hogy egy kis figyelemmel legyenek e figyelmet­lenségre, különben kénytelenek leszünk azt csakugyan többnek, mint puszta figyelmetlenségnek tulajdonítni. — Múlt kedden tartván közgyűlését a műegyesület, 1844 ki malapul Waldmüller Rendeltetés sejtelme­ czí­­mü jeles festvényének rézbe metszetendő másolatát válasz­­tá elhatározólag. E jeles díjlaphoz az 1844-i részvénye­seknek előre is szerencsét kívánunk. — Ugyan múlt kedden f. hó 15én tartó délelőtti Hkor első gyűlését a vízbe estek megmentésére alaku­landó és most már aláírások által tettleg alakult egyesü­let. Ideiglenes elnökké Szekrényessy Endre, he­lyettessé Havas Ignácz orvostudor, titoknokká Fran­­kenburg Adolf, ’s pénztárnokká Mitterdorfer urak választattak. — Több lap említé, hogy egy az uszoda körében vizbe esett lánykát a derék úszómester Péczely mente meg. Mi körülményeiben hallván a dolgot röviden előadjuk: Az uszoda közelébeni talpon egy asszony mosván kisded lá­nyát a talpra ülteté, Buda felől horgonyőr-csónakon ér­kező ....... úr zömök testével hirtelen a talpra ugorván azt annyira megingatá, hogy a kis gyermek a vizbe bu­kott. Ő maga jó úszó lévén soká habozott: várjon segítsen-e vagy nem , é s végre is a nagy elhatározás az jön, hogy ő bizony nem ugrik a vizbe. Egy szegény ember ugyan utána eredt, de nem lévén elég ügyes maga is elbukott. Ekkor a zajra Péczely jó segítségre, kihúzza a lányt és az embert. A szegény asszony nem bírván megjutalmazni a mentőt, ama ..... úrtól kért néhány húszast a jóaka­­ratú emberek számára, de szidalom jön jutalma. Úgy hall­juk, a városi hatóság részéről Péczely a szokott 25 p­e­ntnyi díjban fog részesítetni , emberszerető hölgyek pe­dig az uszodában aláírási ívet nyitottak számára. Bljazat bittliograph­ia. ))Büntetésjogi elméletek, tekintettel a büntetés faján­­, különösen a halálbüntetésre , mikép gyakoroltatott ez régi, s újabb népeknél?■ írta Csúcs­ás Imre, a kir. győri aka­démiában a természeti, és magyarországi nyilvános jognak tanu­ló­ja., ’’sak­ I. Bölcselkedési rész. Bécsben 1843. n. Sárét. A két résznek ára fűzte 2 for. 20 kr. ezüstben.­­A Világ 43. számában méltólag emlékezünk szerző e jeles munkájának­ sokhasznu becséről, midőn a II. vagy is történeti rész vázlatos ismertetését tisztelt olvasóinknak felmutatók. Íme előttünk fekszik az I. rész is, ’s lehetlen eltitkolnunk azorni örömünket, mikint az igen érdemes szerző osztatlan figyelme, irodalmunk azon árnyoldalaira is kihatott, honnan a divatos felületesség az észszerűség alaptanját majd­nem háttérbe szorul.- A büntető jog ész­­­tanya erkölcs- és természetijog-elvekkel lévén ugyanazon­­ositott: korunk jogérzetéhez alig lehet illőbb mint azokat tanulmányul ve­ni, honnan mint segéd- és külforrásból foly ki az emberi igazak törvényes valósága. Innen szerző, rögös ugyan és nehéz, de fontos pályát választa munkás­sága tárgyául, midőn a bölcsészeti fogalmak meddő me­zejére annyi szép jogeszméket rendszerezve ültetett át, mikint az olvasó könnyűszerüleg sajátjává teheti minda­zokat, mellyek itt amott szétszórva, ’s csak nagy mun­kával összeszerezhetőleg léteznek. Ez I. rész tiszta észszerű jogtan, általános értelem­ben, mikint az ember rendeltetésének viszonossága véte­tik­ Az igen czélszerű­ bevezetés, a sérelmek különbségeit, ’s ebből folyó jogtekintetek meghatározását tartalmazza , — következtetőleg a büntetés befolyásával az emberiség boldogságára, vagy boldogtalanságára. A büntetőjog álta­lános elméletét illetőleg alárendelt fajokat szerző, A. az erkölcsi világrenden épült bü­ntetésjog-elemeket, lényegben, és következésekben taglalja, és kiméri a jo­gosság és jogtalanság észkorlátait, és meghatározza, m­i­­ként a büntetés czélja kizárólag erkölcsi. H­­a világ­rendre alapított büntetésjogi elemeket fejte­getve, annak alapját egy részről leoszti, és egyenlőtlenség, más részről jogosság szempontjából helyhezve a kettő kö­zött párhuzamot von. Függelékül terjedelmes munkát ra­gaszt szerző ezen elméleti taglalathoz, mellyben a bün­tető jog­irók elméleteit elősorolja. E függelék azonban legfőbb érdeket a különböző vélemények előterjesztése ál­tal nyer. Innen átmegy szerző a büntetés czéljára , ’s azt összevágó rendszerrel a legparányabb részletekre gondos figyelemmel kiereszkedve , erkölcsi , és physical követ­kezeseivel felmutatja, — hozzá csatolván végül a bünte­tés jog megalapítása, és elmélete különböző iskoláit is. A megelőzési, biztosítási, valamint a lelki kényszerítés elmélete is, a bűn gátlása, megtorlása, erkölcsi és physi­­cai nézetből tanulságos ismereteket nyújt. Elvégre —■ mintegy értve a kor felhívó szellemét a javító rendszerre bocsátkozik, ’s azoknak keletkezését, czélját, minemű­ségi különbségeit, és kezelési módját — nem elméleti, hanem gyakorlati vizsgálódás szempontjául tűzi ki. Ezt a bünte­té­­jog megalapítására vonatkozó elmélet rekeszti be, t. i. a polgári viszonyoktól elvonva, vagy azzal kapcsolatosan tekintve. Ez röviden a szerző jelen munkájának vázlatos tartalma, — mellyel részletesen megismerkedni csak haszonhozandó foglalkozás. Ugyan azért teljes szívből óhajtjuk, hogy szerző munkálkodása vírja ki a fáradságosan megérdemelt közméltánylatot és részvétet, ’s ezután is szorgos kezek­kel hintegesse azon magvakat, mellyek tudományossá­gunk parlag terén mindig több ü­dvhozó gyümölcsöket te­remtenek. 4 N. L. 544 díjani, hanem inkább a kegyes kormány öszvehatá­­sával e sürgető jogbajt orvoslandja. N. I. — Városunkban új magánnevelési vállalat fog életbe lépni. A vállalkozó a nevelés pályáján gyakorlott egyén lévén vezérletétől a növendékekre nézve csak jót várhat­ni. Vállalatának elve és czélja a legjózanabb, ’s a ne­velés magasztos eszméjével öszhangozó„ Főleg gymnasia­­lis osztályú ifjakat óhajt felügyelése alá venni, kik vagy nyilvános iskolákba járnak, vagy egészen tőle és segé­deitől nyerendik az oktatást. Mi több figyelmet érdemel, az, hogy a rendes iskolai tanulmányokon kívül, minden külön díj nélkül a franczia és német, vagy ha ezekben a növendékek már jártasak, az angol és olasz nyelvekben is adatik oktatás, úgy szinte a rajzolásban és szépírás­ban is. Napi­rendjét és felosztását igen czélszerűnek ta­láltuk, miért is vállalatát a t. közönség figyelmébe ajánl­juk. A vállalkozó nevelő lakása Sz. Mihály naptól kezdve a gránátos utczában a megyeház ellenében 462 számú Libasinszky-ház 1ő emeletében 51k szám alatt. Addig is bővebb tudósítást ad Emich Gusztáv könyvárus úr. — Nifont de Barke ur több ideje már, hogy meg­érkezett fő­városunkban, mind­eddig mükép-csarnokának elrendezésén munkálkodott, most azonban annyira készen van már vele, hogy e hóban még bizonyosan megnyi­­tandja. Előre is jelenthetjük, hogy e ritka müképcsarnok, miként azt a múlt év végén, és ennek elején testvér-ha­zánk lapjai is remeknek hírlelék, megérdemlendi a mü­veit közönség részvételét. — — Piatti Alfréd ur, a milánói conservatori­­um növendéke, kinek müvésztehetségeit­­. olvasóink nem­zeti szinházunkbani föllépte óta ismerik, ’s ki betegeske­dése miatt Füredre teendő kirándulásával fölhagyni kény­telen volt, gyöngélkedéséből fölépülvén, a városi kisebb tánczteremben szándékozik a jövő héten föllépni. Az ép olly derék, mint szerény művészt ajánljuk olvasóink fi­gyelmébe. A nagy magy. kir. udv. Kamra a Ménesen ujdon­ alapitott, kamra évdíjas erdész gyakornokságra Odenszky Móriczot alkalmazta. Ország­gyűlési ti­lósítások. Pozsony, au­guszt. 15. (1'ünnep). Pótlékul. F. hó 12dikéről kelt tudósításunkban említők , hogy a vallásbeli súlyoknak és nehézségeknek a múlt országgyűlésen fentartott pontjai iránt készített üzenet-tárgyalásokon, azon pontnál, melly a protestán­soknak Horvátországban lakhatását és polgári jogukat tár­gyalja , a BR. ezen kivonata ellenére az egyházi rend részéről felszólalások történtek; hogy hivatkozás történt Horvátország municipális jogaira , mellyek a protestán­soknak Horvátországban lakhatását tiltják ’s nekik ott pol­gári jogokat nem adnak; köz­öttük kivonatban ezen mu­­nicipalitást érdeklő jeles beszédét egy megyei követnek, és most terjedelmesen kívánjuk azt tisztelt olvasóinkkal közleni, mert hiszszük, hogy a széles tárgy- és körül­mény-ismerettel mondott beszéd, mint a fenforgó tárgyra nézve elhatárzó erővel, úgy a vallás ügyét éber figye­lemmel kisérő előtt érdekkel bírand.­­ »Alig van élet­kérdése a magyarnak — mond — melly Horvátország által meg nem támadtatnék. Országgyűlési tanácskozásun­­kat egy nyelven kívánjuk folytatni, ’s kik nyújtanak el­lene óvást ? a horvátok! Országlási ’s közigazgatási nyelvvé akarjuk tenni a magyart, mellytől veszi neve­zetét a birodalom ’s korona, és kik szegülnek ellene félszázad óta ? a horvátok. A közadót egyenlőn akarjuk fölosztani minden lakos között, és kik ellenzik ez örök igazságú szabályt? a horvátok. Hazánk eredeti alkatré­ Isffiszlay M. és ...Unes aaraiayereAG A sallangos és vevő-csöditésre számitott könyvezi­­meknek én sem vagyok barátjok, nagy örömöm: tartalom­­dús könyveket találni egyszerű­ czim alatt; ellenben neve­lek és talán boszankodom is, midőn a szerző maga hány­­tatja ki dicséretekkel munkája hirdetményét. Azonban ha minden keresztény embernek szabad úgy keresztelni gyer­mekét, ahogy akarja, és fiját például, ki minden nyúl­­szivn­ek legnagyobbika, h­ős n­a­p f­én­y­nek, ’s leányát, kitől boldog és boldogtalan szalad, bájvirág­nak ne­vezheti, miért ne szabadna a szerzőnek is olly nevet adni munkájának, minőt akar. Ő cselekszik szabadsága szerint ’s a nagy közönség méltatólag nevezendi el okos-mik vagy ostobá­nak, szer­én­y­nek vagy szemtelen­nek. A Miszlay által megrótt czimek nekünk sem tetsze­nek, Miszlay méltán kikelhető ellenük, de,mennyire tud.

Next