Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-08-19 / 66. szám
dalom fentartó eleme a kormánynak, hova egyszer a bizalmatlanság férge becsúszott, ott nemzet és kormány a bizalmatlanságszülte ingerlékenység kellemetlenségének van kitéve. És igy nemzet és kormány érdekében áll egyiránt távoztatni minden intézkedést, melly bizalmatlanságra, vagy a kormány és nemzet közti súrlódásokra okot és alkalmat nyújt. Márki szemtanúja a közdolgok folyásának , nem egyszer tapasztalható, mi könnyen okoz a hatalomkar kérdése nemzet és kormány között súrlódásokat. A hatalomkart elrendelő felsőbb parancsot a megye foganatosítni vonakodik, a kormány sürgeti ’s ellenállásábanharczolást ’s engedetlenséget lát, a megyéhez feddőleg intézi parancsit, a megye ellenben törvénysérelmet, vagy hatalmaskodást gyanít, ’S igy bizalmatlanság kel keblében, főkép ha az esethez más conjuncturák járulnak. Ellenben többször a kormány tiltja le a hatalomkart, ’s ekkor ismét sérelemről panaszkodik, mint Vasmegye állítólagos sérelmében, legközelebb pedig Nyitramegye. És ime ennyi rész mind eredménye egy törvényes hiánynak, mellyet nemzet és kormány érdeke kiegészitni ’s jobbítani fölkér! Mit századok gyakorlata szőtt a nemzet jogállapotjába , azt pusztán kitörleni ’s helyébe jobbat nem tenni sokkal ártalmasb, mint a hibás intézmény, melly hosszas éltével pótol nagyobb rosszat, t. i. a semmit. Következőleg az oppositio és brachium megszüntetésén parlagon maradt jogtért üdvös intézményeknek kell elfoglalni! — Nézetünknél fogva egy uj ’s eddig nem létező törvényszék ’s bíróság nélkülözhetetlen, mihelyt amazok elenyésznek. — Hibát nem az ítéletben , hanem a törvényszabta formák elmulasztásában követhet el a legjobb bíró is , mert emberekből, mégpedig gyarló emberekből áll az, pedig az elmulasztott törvényes formáknak, magára az ügynek végeldöntésére minő lényeges befolyása lehet, onnét is kitűnik, hogy azokat a törvény épen a kereset biztosabb kivilágosítására rendelte. ’S így lenni kell egy bíróságnak, melly egyedül az elkövetett hiányokról ítélne, ’s mi ezen törvényszéket legmagasb törvényszékeinkhez emelnők, mert mi ezt mindazon jogokkal ruháznék fel, mellyeket törvényes parancsaival gyakorol a főügy kanczellarra. Az ország nádora elnöke, helyettese pedig a koronaőr lehetne ’s olly számmal vélnék felállítani, hogy folytonosan üléseit tartván, az igazság kiszolgáltatását gyors ítéletével elősegítse.—Körébe tartoznék elitélni, vájjon illető biró előtt folyt-e a hozzá felvitt kérés, ’s ellenkező esetben ítélet által jelölné ki az ügynek bíráját, és ítélete ellen mint a hétszemélyes táblai ítélet ellen folyamodni tilos volna. Megítélné az idézéstől kezdve le egész az ítéletig a fogyatkozásokat, természetesen értetvén , hogy csak az első bíróság eldöntő ítélete után lehessen egyszer az említett bírósághoz fölvinni perét. Az ekint átnézett vagy az ítélet után 30 nap alatt feljebb nem vitt ítélet végrehajtatnak,s többé semminemű ellenállásnak, a kereset örökös elvesztése ,s egyéb a keresethez mért költségek és birság büntetése alatt. Ekint tisztába jönne törvényes rendszerünk, emelkednék hitelünk,s maga a kormány egy nagy tehertől és többször kellemetlen súrlódásoktól mentetnék meg. Remélljük tehát, hogy ébredő nemzetünk gondos figyelmét e hiányról sem fogja elsor- Fővárosi Baárek ’s eseménnyese ti Pest, aug. 19én. Páratlan buzgalmú vállakozó miárosunk Wagner József műboltjában ismét egy derék magyar hangmű jelent meg: Szigetvár ostroma, eredeti magyar ábránd, a népközött forgott százados zene-töredékekből alkotta Lavota , újabban rendezte Kirch János. A czímlap rajza, Zrínyinek szigetvárbeli kirohanását ábrázoló igen csinos kőnyomat, mellyet annál inkább figyelembe ajánlunk, minthogy honi készítmény; rajzolta Torsch, nyomtatta Walzel; valóban ez Walzel nyomdája műveinek sükerültebbjei közé tartozik. A másik újdonság a zene mezéjén, mellyel legközelébb meglependi Wagner a közönséget: ,Honti súrlódások' zon- *gorára Balogh-tól. — Ha vannak Pozsony-nagyszombati hírek, miért ne lehetnének Pest-füredi hírek is, t. i. ollyak, mellyeket az ember Füredet illetőleg Pesten hall? Szolgálunk tehát illyennel ’s pedig igen örömest, mert ez kedvelt honi fürdőnk újabb szépítését ’s mulatságinak czélszerü szaporítását tárgyazza. M. Gzindery László úr indítványára, úgy hallottuk, Füreden lövészházat akarnak építni, mire az aláírások már megkezdettek; a terv készítésével pedig Hild pesti építészünk bízatott meg. — Egyik laptársunk megemlíti, hogy a német színház falára magyar szinczédulát ragasztani újabb időkben nem szabad. ’S csakugyan úgy látszik, még nem huzatott vissza e sajátszerű tilalom. Figyelmeztetjük az illetőket, hogy egy kis figyelemmel legyenek e figyelmetlenségre, különben kénytelenek leszünk azt csakugyan többnek, mint puszta figyelmetlenségnek tulajdonítni. — Múlt kedden tartván közgyűlését a műegyesület, 1844 ki malapul Waldmüller Rendeltetés sejtelme czímü jeles festvényének rézbe metszetendő másolatát választá elhatározólag. E jeles díjlaphoz az 1844-i részvényeseknek előre is szerencsét kívánunk. — Ugyan múlt kedden f. hó 15én tartó délelőtti Hkor első gyűlését a vízbe estek megmentésére alakulandó és most már aláírások által tettleg alakult egyesület. Ideiglenes elnökké Szekrényessy Endre, helyettessé Havas Ignácz orvostudor, titoknokká Frankenburg Adolf, ’s pénztárnokká Mitterdorfer urak választattak. — Több lap említé, hogy egy az uszoda körében vizbe esett lánykát a derék úszómester Péczely mente meg. Mi körülményeiben hallván a dolgot röviden előadjuk: Az uszoda közelébeni talpon egy asszony mosván kisded lányát a talpra ülteté, Buda felől horgonyőr-csónakon érkező ....... úr zömök testével hirtelen a talpra ugorván azt annyira megingatá, hogy a kis gyermek a vizbe bukott. Ő maga jó úszó lévén soká habozott: várjon segítsen-e vagy nem , é s végre is a nagy elhatározás az jön, hogy ő bizony nem ugrik a vizbe. Egy szegény ember ugyan utána eredt, de nem lévén elég ügyes maga is elbukott. Ekkor a zajra Péczely jó segítségre, kihúzza a lányt és az embert. A szegény asszony nem bírván megjutalmazni a mentőt, ama ..... úrtól kért néhány húszast a jóakaratú emberek számára, de szidalom jön jutalma. Úgy halljuk, a városi hatóság részéről Péczely a szokott 25 pentnyi díjban fog részesítetni , emberszerető hölgyek pedig az uszodában aláírási ívet nyitottak számára. Bljazat bittliographia. ))Büntetésjogi elméletek, tekintettel a büntetés faján, különösen a halálbüntetésre , mikép gyakoroltatott ez régi, s újabb népeknél?■ írta Csúcsás Imre, a kir. győri akadémiában a természeti, és magyarországi nyilvános jognak tanulója., ’’sak I. Bölcselkedési rész. Bécsben 1843. n. Sárét. A két résznek ára fűzte 2 for. 20 kr. ezüstben.A Világ 43. számában méltólag emlékezünk szerző e jeles munkájának sokhasznu becséről, midőn a II. vagy is történeti rész vázlatos ismertetését tisztelt olvasóinknak felmutatók. Íme előttünk fekszik az I. rész is, ’s lehetlen eltitkolnunk azorni örömünket, mikint az igen érdemes szerző osztatlan figyelme, irodalmunk azon árnyoldalaira is kihatott, honnan a divatos felületesség az észszerűség alaptanját majdnem háttérbe szorul.- A büntető jog észtanya erkölcs- és természetijog-elvekkel lévén ugyanazonositott: korunk jogérzetéhez alig lehet illőbb mint azokat tanulmányul veni, honnan mint segéd- és külforrásból foly ki az emberi igazak törvényes valósága. Innen szerző, rögös ugyan és nehéz, de fontos pályát választa munkássága tárgyául, midőn a bölcsészeti fogalmak meddő mezejére annyi szép jogeszméket rendszerezve ültetett át, mikint az olvasó könnyűszerüleg sajátjává teheti mindazokat, mellyek itt amott szétszórva, ’s csak nagy munkával összeszerezhetőleg léteznek. Ez I. rész tiszta észszerű jogtan, általános értelemben, mikint az ember rendeltetésének viszonossága vétetik Az igen czélszerű bevezetés, a sérelmek különbségeit, ’s ebből folyó jogtekintetek meghatározását tartalmazza , — következtetőleg a büntetés befolyásával az emberiség boldogságára, vagy boldogtalanságára. A büntetőjog általános elméletét illetőleg alárendelt fajokat szerző, A. az erkölcsi világrenden épült büntetésjog-elemeket, lényegben, és következésekben taglalja, és kiméri a jogosság és jogtalanság észkorlátait, és meghatározza, miként a büntetés czélja kizárólag erkölcsi. Ha világrendre alapított büntetésjogi elemeket fejtegetve, annak alapját egy részről leoszti, és egyenlőtlenség, más részről jogosság szempontjából helyhezve a kettő között párhuzamot von. Függelékül terjedelmes munkát ragaszt szerző ezen elméleti taglalathoz, mellyben a büntető jogirók elméleteit elősorolja. E függelék azonban legfőbb érdeket a különböző vélemények előterjesztése által nyer. Innen átmegy szerző a büntetés czéljára , ’s azt összevágó rendszerrel a legparányabb részletekre gondos figyelemmel kiereszkedve , erkölcsi , és physical következeseivel felmutatja, — hozzá csatolván végül a büntetés jog megalapítása, és elmélete különböző iskoláit is. A megelőzési, biztosítási, valamint a lelki kényszerítés elmélete is, a bűn gátlása, megtorlása, erkölcsi és physicai nézetből tanulságos ismereteket nyújt. Elvégre —■ mintegy értve a kor felhívó szellemét a javító rendszerre bocsátkozik, ’s azoknak keletkezését, czélját, mineműségi különbségeit, és kezelési módját — nem elméleti, hanem gyakorlati vizsgálódás szempontjául tűzi ki. Ezt a büntetéjog megalapítására vonatkozó elmélet rekeszti be, t. i. a polgári viszonyoktól elvonva, vagy azzal kapcsolatosan tekintve. Ez röviden a szerző jelen munkájának vázlatos tartalma, — mellyel részletesen megismerkedni csak haszonhozandó foglalkozás. Ugyan azért teljes szívből óhajtjuk, hogy szerző munkálkodása vírja ki a fáradságosan megérdemelt közméltánylatot és részvétet, ’s ezután is szorgos kezekkel hintegesse azon magvakat, mellyek tudományosságunk parlag terén mindig több üdvhozó gyümölcsöket teremtenek. 4 N. L. 544 díjani, hanem inkább a kegyes kormány öszvehatásával e sürgető jogbajt orvoslandja. N. I. — Városunkban új magánnevelési vállalat fog életbe lépni. A vállalkozó a nevelés pályáján gyakorlott egyén lévén vezérletétől a növendékekre nézve csak jót várhatni. Vállalatának elve és czélja a legjózanabb, ’s a nevelés magasztos eszméjével öszhangozó„ Főleg gymnasialis osztályú ifjakat óhajt felügyelése alá venni, kik vagy nyilvános iskolákba járnak, vagy egészen tőle és segédeitől nyerendik az oktatást. Mi több figyelmet érdemel, az, hogy a rendes iskolai tanulmányokon kívül, minden külön díj nélkül a franczia és német, vagy ha ezekben a növendékek már jártasak, az angol és olasz nyelvekben is adatik oktatás, úgy szinte a rajzolásban és szépírásban is. Napirendjét és felosztását igen czélszerűnek találtuk, miért is vállalatát a t. közönség figyelmébe ajánljuk. A vállalkozó nevelő lakása Sz. Mihály naptól kezdve a gránátos utczában a megyeház ellenében 462 számú Libasinszky-ház 1ő emeletében 51k szám alatt. Addig is bővebb tudósítást ad Emich Gusztáv könyvárus úr. — Nifont de Barke ur több ideje már, hogy megérkezett fővárosunkban, mindeddig mükép-csarnokának elrendezésén munkálkodott, most azonban annyira készen van már vele, hogy e hóban még bizonyosan megnyitandja. Előre is jelenthetjük, hogy e ritka müképcsarnok, miként azt a múlt év végén, és ennek elején testvér-hazánk lapjai is remeknek hírlelék, megérdemlendi a müveit közönség részvételét. — — Piatti Alfréd ur, a milánói conservatorium növendéke, kinek müvésztehetségeit. olvasóink nemzeti szinházunkbani föllépte óta ismerik, ’s ki betegeskedése miatt Füredre teendő kirándulásával fölhagyni kénytelen volt, gyöngélkedéséből fölépülvén, a városi kisebb tánczteremben szándékozik a jövő héten föllépni. Az ép olly derék, mint szerény művészt ajánljuk olvasóink figyelmébe. A nagy magy. kir. udv. Kamra a Ménesen ujdon alapitott, kamra évdíjas erdész gyakornokságra Odenszky Móriczot alkalmazta. Országgyűlési tilósítások. Pozsony, auguszt. 15. (1'ünnep). Pótlékul. F. hó 12dikéről kelt tudósításunkban említők , hogy a vallásbeli súlyoknak és nehézségeknek a múlt országgyűlésen fentartott pontjai iránt készített üzenet-tárgyalásokon, azon pontnál, melly a protestánsoknak Horvátországban lakhatását és polgári jogukat tárgyalja , a BR. ezen kivonata ellenére az egyházi rend részéről felszólalások történtek; hogy hivatkozás történt Horvátország municipális jogaira , mellyek a protestánsoknak Horvátországban lakhatását tiltják ’s nekik ott polgári jogokat nem adnak; közöttük kivonatban ezen municipalitást érdeklő jeles beszédét egy megyei követnek, és most terjedelmesen kívánjuk azt tisztelt olvasóinkkal közleni, mert hiszszük, hogy a széles tárgy- és körülmény-ismerettel mondott beszéd, mint a fenforgó tárgyra nézve elhatárzó erővel, úgy a vallás ügyét éber figyelemmel kisérő előtt érdekkel bírand. »Alig van életkérdése a magyarnak — mond — melly Horvátország által meg nem támadtatnék. Országgyűlési tanácskozásunkat egy nyelven kívánjuk folytatni, ’s kik nyújtanak ellene óvást ? a horvátok! Országlási ’s közigazgatási nyelvvé akarjuk tenni a magyart, mellytől veszi nevezetét a birodalom ’s korona, és kik szegülnek ellene félszázad óta ? a horvátok. A közadót egyenlőn akarjuk fölosztani minden lakos között, és kik ellenzik ez örök igazságú szabályt? a horvátok. Hazánk eredeti alkatré Isffiszlay M. és ...Unes aaraiayereAG A sallangos és vevő-csöditésre számitott könyvezimeknek én sem vagyok barátjok, nagy örömöm: tartalomdús könyveket találni egyszerű czim alatt; ellenben nevelek és talán boszankodom is, midőn a szerző maga hánytatja ki dicséretekkel munkája hirdetményét. Azonban ha minden keresztény embernek szabad úgy keresztelni gyermekét, ahogy akarja, és fiját például, ki minden nyúlszivnek legnagyobbika, hős nap fénynek, ’s leányát, kitől boldog és boldogtalan szalad, bájvirágnak nevezheti, miért ne szabadna a szerzőnek is olly nevet adni munkájának, minőt akar. Ő cselekszik szabadsága szerint ’s a nagy közönség méltatólag nevezendi el okos-mik vagy ostobának, szerénynek vagy szemtelennek. A Miszlay által megrótt czimek nekünk sem tetszenek, Miszlay méltán kikelhető ellenük, de,mennyire tud.