Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-09-16 / 74. szám
ő cs. kir. ap. Fölsége Priviczer István kományszéki ülnököt a fiumei e. b. vallót.szék és tengeri hajózásra ügyeli bíróság elnökévé, Paner Káro vltót.széki bírót pedig a fiumei és magyar partvidéki kormányszék ülnökévé méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Ugyan ő cs. k. ap. Fölsége Zámai Vilmost, az ország báromorvosát a pesti m. kir. egyetemnél ürességben volt báromorvosi tanszékre kegyelmesen kinevezni méltóztatott. A tisza-ujlaki kir. sószállítási hivatalnál az ellenőri állomás ürességbe jött. Országgyűlési tudósítások. Pozsony, September Irén. A JL országos ülés (mindkét Táblánál.) (A KK. és RR él.) A XLIV. fejezet után kerületileg alapított újabb fejezet országos tárgyalás alá vétetvén , szerinte, ki bármiféle közsegedelmet akár pénzben, akár termesztményben, akár pedig katonai ujonczokban, országgyűlési ajánlás nélkül, megígér, kivet, és beszed, a beszedett öszveg visszatérítésén felül a zsarlásról szóló 34 fejezet, — a kényszerítő módon állított ujonczokért mint emberrabló a 17. fejezet értelmében lesz büntetendő; ugyaneképen büntetendő azon tisztviselő is, ki az említetteket a köztörvényhatóság végzése nélkül ön hatalmával követte el, és ha ezen büntetést a törvényhatóság elmulasztaná, a legközelebb országgyűlésen egybegyűlt országos niknek joguk leend azon tisztviselő ellen közkeresetet rendelni. A felolvasott törvényjavaslatra a nmlgy elnök megjegyzé: mikép nem tagadhatni, hogy Ulászló V. Decretumában, miként azt tegnap is megemlíté, illyesmiről létetik ugyan említés, — ezen ténynél a becsület van összeköttetésben, de annak kivihetőségét is képzelni nagy mesterség. Ulászló idejében azért hozatott olly törvény, mivel a nemzetmódokról gondolkozott, hogy Ulászló háza ne uralkodhassék; a szóló kir. személynek ő excirja e tárgyra nézve a kép kívánt rendelkezni , hogy törvény által mondassák ki, miszerint illy esetben fizetni senki se tartozzék, ’s ha valaki arra erőszakot használna, az erőszakoskodótól hasonló módon törvény útján a kicsikart öszveg ítéltessék vissza; ez lenne természetes következése a dolognak. Továbbá felhozó, hogy midőn a tegnap vitatott d) pontban olly keményen büntettetik a király rész tanácsadója, és ki azon rész tanácsot végrehajtandja, szoros logica következtében iparkodni fog a tanácsos, hogy rész tanácsot ne adjon, mind pedig a végrehajtó hatalom óvakodni fog a törvénytelen parancsok végrehajtását eszközleni; hát ha a megye olly statútumot hoz, mit jónak lát ugyan de melly nem törvényes, és annak egyik vagy másik tagja engedelmeskedni nem akar, mert ollyannak engedelmeskedni constitutionalis országban nem is tartozik , a biró bizonyosan alóla felmenteni fogja. Ez ellen elmondatott, hogy a múlt időkön okulva a szerkezetet megtartani szükséges, 1 825 ben ugyan orvosoltatott a nemzet ebeli sérelme, de azért, hogy ill. tettek a kormány által elkövettetni nem fognak, eléggé a nemzet biztosítva nincs; és ha alkotmányos országban a fejedelem jogai törvényeken sarkalnak, nem kell rész néven venni, ha a nemzet is törvényeiben utalmat keres, nem szokták egyszerre a nemzetet jogaitól megfosztani ,sat. A másik fél mondá: mikép ezen törvény által csak a sérelmek orvoslását akarja a törvényhozás a büntető törvénykönyvbe átvinni, és hogy csak mindig a felülről jött hibákat keresik, pedig alulról is szinte történnek kihágások, törvénytelenségek; e végre tehát ha a kormány tetteiért feleletre vonatik, legyenek egyszersmind felepécsi, Smith és Meunier fiumei készítményei jelesek; Pokorny takarék-tűzhelyei igen szép készületek; Hajós Sándor kalapjai ismeretesek- Dísztárgyak közöl megemlitendők: Érti Károly pozsonyi hegedümüves mozaikra készült és gyöngyházzal kirakott bőgője ; (de ára 100 arany!); Müller Lajos aranyműves drágakövekkel ékesített kardja ; Schönfeld aradi aranyműves ezüst-asztaléke zeneművei. Hölgyi munkák közt jelesek Csáforti Tóth asszonyság és több növendékeinek munkái, nem különben Krajcsovics Lujza asszonyság, vásárhelyi Nagy Aloyzia, és Weisz Aloysia hímzései. Figyelmet érdemelnek még az igen csinos esztergályos művek , minőket Rásch Ferdinand pozsonyi, Krupka ó-budai mesterek adának; czinművesek közöl Fauser budai mester állított ki csinos tárgyakat; Schröder István pesti ihatimár készítményei szarvas, dámvad-, kecske-, őz-, és egyéb bőrökbül igen csinos kidolgozásúak; Kurcz Leopold pesti kovácsmester, phaetonja megtekintésre méltó; — a köteles művek közül Michel Károlyéi tűnnek ki főleg ; karton és kendőncműekből Leitner és fia budai gyártmányit emeljük ki; dicséretesek a pesti vakok intézetének különféle kézmüvei; szíjgyártó Roller Ferencz szép lószerszámot tett ki köznézetre; Maisek András magyar diszlovagszere valóban díszes; Oláh kantárai jelesek ; Manschön ostorai figyelemreméltók ; a pesti stearingyár gyertya-osztályzata meglepő szépséggel kínálkozik; Länderer és ifjen cri a s betlimutatványai, nyomott arczképei, ’s galvani készülete érdekes mutatvány; Baldi éri Sarolta, és Góla Adolf virágbokrétái kitűnők; Vágó Jánlesek a törvényhatóságok is. Erre válaszoltatok, miképen megismerik, hogy alulról felülről egyformán erednek méltatlanságok, é s hogy az alulról jött törvényellenes cselekvények mellőztessenek, korlátoztassanak, megkívántask, hogy például felülről sugározzék le mindaz, mi nemes és törvényes; a vitatkozás közben mind a kormány által, mind pedig a megyékben elkövetett számos esetek említtettek meg, mellyek vagy törvénytelen uton eszközöltettek , vagy a törvény végrehajtása elmulasztásából származtak, de mellyeket itt egyenkint előszámlálni szűk körünk nem engedi. Végre egyik megyei követ a czélnak elérése tekintetéből kívánta, hogy minden országgyűlés annak megvizsgálásával kezdessék meg: váljon az előbbi országgyűlésen hozott törvények mindenütt végrehajtottak-e. A többségnek e fejezet körüli megállapodását már fentebb kijelentettük , és a bűnt. törv.könyv olvasása folytattatott. A hivatalos kötelessége teljesítésében eljáró tisztviselő nyilvános meggyalázásának büntetéséről szóló 449. §ból a 269. §ra hivatkozást kihagyatni, és a visszavontatás megengedését itt többen mellőztetni kívánták; a kívánat ellenében egyik megyei követ mondá, miképen igen gyűlöletes volna a közpolgárokra nézve, ha a tisztviselő, és polgárok becsületsértésénél különbség tétetnék; a ki rágalmazását bebizonyítani nem képes, az természetesen sujtassék, de a meggondolatlan szólót, ki sértő szavait visszavonja ’s azzal maga elismeri, hogy gondolatlan tettet követett el, büntetni nem lehet; — ez elvet megállapították a RRk a 269dikknál, mit a szóló itt is fentartatni óhajtott, de válaszul adatván, hogy a tisztviselőt, midőn bírói foglalatosságát teljesíti, ha a felhozott elv felállítatik, a vesztett fél sokszor legnagyobb konoksággal, ’s összeszedett, válogatott szavakkal gyalázhatja, ’s tiszti tekintetének alacsonyításával legnagyobb méltatlansággal szabadon illetheti. Mondatott tovább, hogy a tisztviselő és közpolgár közt fokozatnak is kell lenni, mivel a közpolgár a becsületsértést, gyaláztatást kikerülheti, de a tisztviselő, midőn hivatalos kötelességében, például valamelly végrehajtásban, foglalkozik, ott a gyaláztatást, becsületsértést a szenvedő féltől nem mellőzheti,s ha a közbátorságot fentartani akarjuk , a közhatóságot kormányzó férfiak tekintetét is szükséges fentartanunk; különben is Magyarországban a törvényhatósági tisztviselők, mert fizetésök igen csekély, leginkább csak becsületért szolgálnak, és szép becsületben fognak tartatni, ha akkor, midőn valamelyik tiszti kötelességben jár, akárki által szabadon becsületében gyaláztathatik. Történt még erre is némi viszonzás, a többség azonban a 269 § akép módosította, hogy azon elv is menten tartassék, miképen a tisztviselő és a közpolgár becsületsértése közti különbség felállítva ne legyen, minden becsületsértésre nézve: a közkeresetnek megkezdése után a viszszavonás büntetlenségi mentességet nem eszközöl, mivel a ki csak gondatlanságból ’s nem szándékos roszaságból követi el a becsületsértést, elég ideje marad vagy a tett után azonnal, vagy a kereset megkezdéséig vétkét megbánni, ’s annak visszavonásával a sértett féltől bocsánatot kérni. Most egyik megyei követ megemlíté, miképen a XXVII. fejezet megállapítva van, ’s a conclusummá vált 269 §st felforgatni ’s a már elhatározott tárgyat veszedelmes következés nélkül megváltoztatni nem lehet, ’s azért a mai határozatot, ha a BRdek többsége megtartatni kívánja, az, a köztisztviselők becsületsértésére nézve, külön ,ba fognos pesti gépész gabnarostái a gazdák figyelmére érdemesek. Haberern hazánkfiának Párisból beküldött szőnyegei meglepő változékosságuak. A festék, bánya- és ásványnemüekből a többek közöl megemlítjük következőket : Indigo , Szebényi Samutól Rosnyón; sziksó, Zselavitztól és Humortól Szegeden; vegytani festékosztályzat és szalaj-(hamuzsir)Kiessing testvérektől Posonban; regecz galiczkereszt, ’s dárdánykirály Malvieux ’s Pri hradny iglói gáliczkegyárából; rézmutatványok, érczkő’s kényese a felső magyarhoni Bányapolgárságtól; timsó mutatvány gr. Schönborn munkácsi timsógyárából; ide sorozzuk Römer Károly enyv-mutatványit is; érczforrasz, gálicz, bányavirág, dárdány ’sat. különbféle példányokban, a kir. almagyarhoni selmeczi fökamara grófi hivataltól. Sorozhatnánk elő még számos tárgyakat, mellyek a figyelmes vizsgálót méltán érdekelhetik, így például óraművek közül Fuchs budai óraműves, könyvkötői munkából Kammerlohr, Skolnik Károly (Aradról) szép példányokat küldtek be ’stb de legyen ez elég ismertetéséül a jelen kiállításnak, melly elégséges tanúságul szolgálhat arra, hogy a magyar műipar gyermekkorából mármár kilépni készül,s ifjonti virágzatnak indul; mellyre az ég adja legjobb áldását, hogy két év múlva, midőn ismét találkozni fogunk e termekben a honi müipar szorgalom példányival, az örömtől repeső szívnek azon hazafias felkiáltásával üdvözölhessük a gyűjteményt: ,Haladtunk, nézz ide Európa! a magyarnak van már megállapított, szilárd, virágzó műipara. Két év sokat fejleszthet, sokat érlelhet az anyagi tárgyak körüli fökéletesülésben; reméljük, nem csalatkozandunk lattassék. Azonban válaszul adatott, miszerint itt veszedelmet a conclusum-megsértésben nem látnak, ’s Шуей systematicus nagy munkánál többször megtörténik a változtatás, a nélkül hogy azt visszavonásnak mondhatnék, ’s a törvényhozóban nincs nagyobb hiba, mint makacskodónak lenni, mert nem szégyen a hibát átlátni, de a hibát átlátva nem javítani hiba ’s e szerint a RRK előbb kimondott határozatuk mellett maradtak.— Azon §., melly a 469. után kerületi megállapodás után keletkezett, melly szerint azon közhivatalnok, ki a fenálló törvényt sértő pápai bullára a kir. tetszvényt aláírja, hivatalának elvesztésével — ugyszinte azon föpásztorok is, kik megyéjükben vagy kerületükben kir. tetszvény nélkül valamelly pápai bullát kihirdetnek, vagy törvényt sértő pásztori körlevelet bocsátanak közre , hivataluk, ’s ennek javadalmai elvesztésével büntetendők, került tanácskozás alá. — A nm. elnök megjegyezvén, hogy a pápai bullára a kir. tetszvény mindig ő Felsége kegyelmes rendeletéből iratik alá, ebben az aláíró titoknak nem ellenkezhetik ’s azért mivel e kötelességét teljesíti, hivatala elvesztésével nem büntettethetik; a föpásztorokra nézve pedig, minthogy a világi hatalomnak az egyházi dolgokba ereszkedni nem lehet, de különben is a püspököket egyházi méltóságaiktól talán csak a synodus foszthatná meg, ’s tőlük ollyat, mit a közállomány nem adott, de nem is adhatott, elvenni lehetetlen. — Még a kérdés alatt levő törvény §. ellenében a káptalanbeli képviselők által számtalan ok gördítetett, ’s hosszas előadásokban mutogattatokt, hogy a rom. cath. hu egység elveinél fogva kormányoztatik Rómából az egyházi rend, és az onnan nyert bulláknak, brevéknek soha sem volt szándékuk a törvényt megsérteni , sőt abban mindig ollyakra figyelmeztetik az egyházi rend, hogy mit kelljen megadni istennek, ’s a hazának, ’s minthogy a hit dolgában a világi hatalom nem biráskodhatik, azt kihagyatni kívánták, de a RRk ,maradjon mával a szerkezet meghagyatott. (A főrendi táblánál.) Az általunk már közlett , vallásbeli átmenet tárgyábani indítvány a tegnapi határozat szerint köziratra bocsáttatván, már a mai ülésben a m. FőRRek kezénél való. A vitatkozások ma sokkal határzottabb alakban folyanak , mert a vélemények csak kétfelé ágazván, a nyilatkozványok is vagy az egyik , vagy a másik alternatívát tárgyazák ; Így tehát mind a BB üzenete, és törvényjavaslata, mind a felérintett indítvány pártolóikra találtak. Elősoroljuk, — mennyire időnk engedi — azon vndokokat , mellyeket az izenet ellen, ’s az indítvány mellett , és viszont felhozatni hallónk. — Előre kell bocsátanunk, hogy nem nagy volt azok száma, kik az izenetet ellenezték, ’s az illy szellemben felszólalók is csak kevés új argumentummal támogatók véleményüket; mondatott ismételve, mikép ritkán történik az átmenet tiszta meggyőződésből, hanem inkább más mellékczélokből, ’s épen azért szükség, hogy illy átmenni kívánó egyén előbb a kathol. vallás valódi becséről győzettessék meg, ’s ekkép tanítassék. Illy véleményben van ugyan az anyaszentegyház, de azért erővel senkit sem akarhat szorítani arra, hogy a kath. hitben maradjon. Az mondatik ugyan, hogy a kath. lelkészek vonakodni fognak az illető bizonyítványt kiadni, de illy gyanú alaptalan, mert az eddigi tapasztalás is bizonyítja, hogy illy átmeneti bizonyítványok, mindig annak idejében , rendesen szoktak kiadatni. — Érdekében fekszik a közállománynak , hogy a vallásosság a polgárok a várakozásokban! Addig is hazánk műiparos osztályának kedvet, kitörést, lelkességet, és mindenek előtt tiszta hazafiúi érzelmet kívánunk, melly erősítse őt a nehézségek fáradalmi közt, ’s végre az érdem polgárkoszorújával jutalmazza férfias munkásságát! N .v. 608 Hazai bibliografikia. Közönséges kézi- és oskolai Atlasz, a legújabb földirati határozatok szerint, a hazai ifjúság és tanítók számára, valamint az otthoni használatra kiadta Fényes Elek, h.ügjv■ 's a m. t.t.l.t. Festen, 1943. Geibel Karólg tulajdona. I III. földabrosz , keresztedr. egy füzetben , ára: 1 f. p. E kézi Atlasz valamint a kiadó Fényes E. ur irodalmunk körüli fáradhatlan szorgalmának, úgy másrészről a kiadási költségeket viselő Geibel K. könyvárus úr azon honfiúi buzgalma és figyelmének , mellyel pangó irodalmunk érdekesb termékeit közönség kezére juttatni iparkodik, egyik újabb, méltánylandó sőt dicsérendő tanúsága. Ki tudja milly csekély haszonnal jár a magyar irodalmi művek kiadása, ’s mint koczkáztatja legtöbbnél a kiadó, közönségünk részvétlensége mellett költségeit , idejét ’s fáradságát, elismerendi kétségkívül e tekintetbeni érdemeit Creibel K. úrnak, ki legújabban is egy igen költséges vállalatba bocsátkozott: t. ez. Fáy Endre úr, a magyar irodalom veteránjai egyike összes széphalmi munkáinak kiadásába, mihez mi, mint általában minden hasonló érdemű munkák közzétételéhez, őszinte szívből kívánunk szerencsét-