Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-09-23 / 76. szám
pélyes cselekvényen. A magyar birodalomból is rendkívül sokan sereglének össze ez alkalomra. Miután a berat először eredetiben török , azután pedig fordításban szerb nyelven fölolvasva jön, következett a török és szerb katonaságtól álgyüdörgések közt adott hadi gyakorlat, és záradékul az egyházban hálaima tartatott , mellynél az érdemteljes Péter érsek pontificált, ’s egy hosszú, ez ünnepélyes cselekvényhez ’s az ország körülményeihez alkalmazott jeles beszédet mondott. Mire a hűnéli szerencse-kivánatok következtek. Ez este ’s a következett más kettőn az egész város ki volt világítva. Ugyan e nap tette le a kormányzóság eddigi hivatalát a hg kezeibe. A fejdelem, miután a metropolita kezeibe az alkotmánylevélrel esküt újból letette, legott egy hirdetvényt bocsátott ki , miáltal kijelenté a népnek: miképp a státuskormányt ismét kezébe vette,’s országlásra lépett. Egyszersmind valamennyi politikai vétkesnek közbocsánatot adott, ’s mindazoknak, kik még külföldön léteznek, a közbocsánat mellett, megengedi hazájokba föltétlenül visszatérhetni, kivévőn egyedül csak azon személyeket, kik császári parancscsal kirekesztvék , az Obrenovicsoknak nevezetesen, ’s a volt ministereknek jövőre is az országon kül kell maradniok. Ez okból Stojanovics István státustanácsos Knezsevics titkárral Zimonyba küldetett, a menekvökkel hivatalosan tudatandó, mikép visszatéréseknek mi sem áll utában. A nemzeti gyűlés előterjesztést nyújtott be a fejedelemnek és tanácsnak, miszerint járuljanak közbe Vucsics és Petronievics mielőbbi visszatértük iránt. Fölvilágosítás és törvények valának a mostani nemzeti gyűlés jelszavai, miket a hűnek szivére kötött. A hg tegnap, sept. Izén délután, Lieven báró és Vascsenko főconsul jelenlétében, a nemzeti gyűlést feloszlatta , és a követeket elbocsátá. Spanyolország. A fővárosban teljes csend uralkodik ; éjjel is katonaörök száguldnak még az utczákon, a milicianok restellenek kimenni. Csak a választási előkészületek okoznak némi élénkséget. A „törvényes haladást“ választók alaprajzot bocsátanak, melly az 1837-i alkotványt, II. Isabella alkotmányszerü trónját, a nemzeti függetlenséget és az igazi szabadelmüek egyesítését olly szövetnekül jelöli, melly előttük világítson. A miniszterek közti szakadást nem titkolhatni többé, ’s közhír, mikép itt nemsokára változások történendnek. Némellyek szerint Serrano és Lopez lépend ki, kik a christinokkal szoros szövetségben állnak, mások szerint Ayllon és Caballero, kik még mindig a progressista zászlót követik. A minisztériumi kérdést a küzdés Barcelonábani kimenete fogná megoldani. Serrano legnagyobb szigort akar használni Barcelona ellenében ,s e czélból már czélszerű parancsot is bocsátott a cataloniai parancsnokokhoz. Ayllon ellenben és Caballero már ráállanának egy középponti junta egybehívására, csak hogy ez által a jelen rendet törvényesíttessék. Az uralkodó bizonytalanság miatti kellemetlen érzés napról napra terjed a társaságok köreiben. Múlt hó 30 és 31 -én Madrid nyilvános tévéi csapatokkal voltak megrakva, és a várőrség nagyobb része fegyverben állott. A főkapitánynál valamennyi várőrségi tiszt és parancsnok összegyűlt, kik egyhangúlag oda nyilatkoztak, miszerint készek a kormányt gyámolítani. A hír, mintha a cadizi politafőnököt börtönéből a nép kiszabadította volna, valótlannak bizonyul. Barcelona utczái nevezetes látványnyal kínálkoznak, ds még árgyúzás közepett is a legnagyobb munkássággal dolgoznak az ostromzárakon és lőrések újbóli kitöltésén. Még egy tapodatnyi földet sem vesztenek, a megtámadót mindig visszaverték. A kikötőnek ostromzár alávéte, ’s azon parancsolat, hogy 24 óra alatt a hajók hagynák el a kikötőt’s bele többé egy se vitorlázzon, szörnyükép fölizgatá a kedélyeket. Hogy ezen rendszabály árgyáztatási szándékkal volna kapcsolatban , senki sem gondolja, mert mint bizonyos híreszteltetik , mikép Echaluce, Prim azon parancsolatjára, hogy a városra álgyúztasson, azt felelte, mikép: ,,ő sohasem lövetend a szabadság védőire.“ Telegraphi tudósítás szerint sept. 8. majd ép igy állottak a dolgok Barcelonában. Az este Monjuichtól Atarazanásra kezdett tüzelés a Barceloneta és fellegvár ellen irányzott álgyútelepeket semmivé tette. A főkapitány elrekesztette a csatornákat, mellyek a város szökkutaibavizet vezetnek, a városban azonban sok mély kút van. A sevillai mozgalom komoly fordulatot kezd venni. Montes kapitány gyűlölve van,és az Aragon gyalogezredbeli csapatoknak mit sem hisz, habár ennek tisztei engedelmességüket a madridi kormány iránt írásban nyilvánítók. Cadiz, Granada, Cordova és Murcia utczáin Esparterot éltetik. _ A Principe-ezred eltávolíttatik a fővárosból, mindazon kegymutatás mellett sem hisznek neki, mellyet szemle alkalmával Narvaez maga adott tudtára. Barcelonai levelek szerint Echaluce letételeit monjuichi parancsnokságából, mivel Atarazauas erősségére és a városra nem akart ledüztetni. — Sept. 12-én olly hír érkezett, miszerint Missouri éjszakamerikai hadi gőzös-fregat aug. 20. a Gibraltári öbölben a víztükrig elégett. A lőporkamra jégbe röpült, de mégis senki sem veszett el, sőt 50 ezer piaszter pénz, és sok becses jószág megmentetett. Mint mondják, a tűz a széntartókamrában ütött ki. Bayonneból sept.bén érkezett telegráf szerint Narvaez tábornagy szemle alkalmával nyilván kijelenté a sergeknek , mikép a Principe-ezredből várfogságra ítélt katonáknak meg van kegyelmezve. Több ezen ezredbeli tiszt, altiszt és közvitézek, kik a zendület ellen álltak, előléptettek, és rendjeleket kaptak. A sergeken nagy lelkesülés volt észrevehető. Újabb tudósítások szerint Barcelonában újra kezdetett a tüzelés ; a fölkelőkhez a városbeli, és a vidékről is számos polgárkatonaság csatlakozott. Monjuich fellegvárából nemcsak Atarazanas várára, hanem a város egyéb részeire is álgyúznak, főleg oda, hol a középponti junta védelmezői gyülöngnek össze. A város hatósága atyafiságos kéréssel fordult a főkapitányhoz, hogy a vérengzést szüntesse meg, mellynek ártatlan gyermekek ’s asszonyok is esnek áldozatul. IV.Bi’itanuia: Sept. 7 én délutáni egy órakor jelenték az ő felsége elibe ment St. Vincent és Caledonia sorhajók álgyai , hogy Victoria királynő ismét Angolország partjaihoz közelget. E hajók messze ben voltak a tengeren, úgy hogy álgyaik döreje csaknem egyidőben hirdeté a hazatérést Franczia- és Angolországnak. Melly jeladásra a vidékből nagyszámú — kandiákkal rakott — gőzösök indultak Brighton felé, a nép csoportokban tódult a kikötő-gáthoz és a katonaság a pavillonba vivő uton állott föl. Midőn „Victoria és Albert“ disziramló a kikötőhöz közeledik, legalább is tízezer ember üdvözlé azt lelkesült istenhoztával. Ennyi hajót nehezen lehetett valaha együtt látni Brightonban, a két vagy három franczia gőzös is kísérte vagy inkább követte a királynét, minthogy egy félórával később érkeztek meg. Ez alkalommal 14 gőzös feküdt a kikötőben, négy mérföldnyire a tengeren pedig három sorhajó és két pompás fregatt. Az udvar csak kevés napig mulatott Brightonban. Albertig 200 font sterlinget osztatott ki az eu-i szegények közt. A várban Lajos Fülöp egy Victoria-képtárt készül állítani 30 festvénynyel , mellyek a Victoria ott mulatójára emlékeztetendő jeleneteket ábrázolandják. A gabnatörvények elleni szövetség egyik legmunkásabb tagja a humoráról ismeretes Sidney Smith nem rég, mintegy 20 nap alatt, igen számos hallgatóság előtt tartott felolvasásokat a gabnatörvényügy ellen tizenhárom különböző helység és városban. Legújabb időkben a római-katholikus zárdák száma Angliában feltűnőleg szaporodott, részint újak alapítása, részint a régiek helyreállítása által; most ismét egy apáczazárda létesül Leicestershireben, mellynek alapkövét most tették le. Olaszország. Mind a mellett is, hogy Bolognából érkezett tudósítások az ottani nyugtalanságokat bevégezetteknek mondják, nem igen hisznek a békének, és a nélkülözhető katonaságot az éjszaki tartományokba szállítják. A kormány nevezetes jutalmat tön azon 8 egyén elfogására, kik az összeesküvés főnökei voltak, de még elég korán elillantak. Mint mondják, az egész bujtogatás külföldrül ered, hol eszközül a csempárusokat használják. Az ifjú Italia folyvást működik. Miután a tervek Bolognát illetőleg meghiúsíttatták, a bolognai és ravennai összeeskültek Imolában akartak összejöni, ’s innen Ravenna városát közerővel megrohanni, valamint a történetesen ott levő három bibornokot elfogni és ideiglenig mozgalmi középpontot alakítni. Tervek azonban a rendőrség éberségén törést szenvedett. Mégis valami 1 50nen elindultak Imolába, itt azonban mit sem lehettek, mert a város bezáraték é s a várőrség fegyverben állott ; azért a hegyek közé vonultak vissza, hova pápai katonák küldetvén utánok, közölök 35öt elfogtak. — Bolognában most csend van ugyan, de észrevehetni, mikép titkos forrongás létez, minek kitörése nem lehetlen. Egyébiránt a kormány igen éber, ’s a várőrségi csapatok mindig ütközetkészen vannak. Hémetország. A nassaui ág Erzsébet nagybűnöt Mihály orosz nagyhg második leányát magának házastársul jegyezte, mi a rigi hivatalnokoknak sept.kén jön hivatalosan ludlul adva. Törökorsz.ág. Egy „Az isteni gondviselés Görögország fölött mindig őrködött, Athene 1843.“ czimü görög röpirat nagy zajt üt jelenleg Konstantinápolyban A könyvecske három főpont körül forog: 1) hogy a király görög származású és vallású és ollyan legyen, kitől utódokat várhatni. 2) hogy az idegenek Görögországból távolítassanak el, mint kik eddig csak az ország romlásán dolgoztak. 3) hogy szabadelmü alkotmány legyen. A könyvnek czélja nem más, mint Görögország ifju monarchájának tekintélyét a görög nemzet előtt csökkenteni. E czélra dolgoznak a konstantinápolyi hírlapok is, minek bizonyságául a sok közül csak azon czikket említjük, mellyben azon hirdeztetik oda , hogy a király uj palotáját, miután azt a görög érsekkel megáldana, titkon kath. káplánjával újból megáldaná, attul félvén , hogy az elsőnek áldása üdvellenséget okozna. És ezt mind elhiszik Görögországban, mert a hazugság sehol sem arat több szerencsét, mint épen itt. ügyesületi és intézeti közlések*sfaludy-Tár sa s ág. I. Miután Tóth Lörincz úr, hat évig viselvén a titoknoki hivatalt, azt a társaság kezeibe letette ; ez neki eddigi lelkes és buzgó közremunkálkodásáért köszönetet szavazott, ’s a választást aug. Ijére tűzvén ki, a legközelebbi három társasági évre titkos voksolás utján egy értelemmel Erdélyi János munkás tagját választotta,kihez ennélfogva utasittatnak mindazok, kiknek az intézethez közléseik vannak. — II. Emlékezetbe hozatnak a Társaság 1844re kitett következő jutalmai, úgymint I. (Szépműtani) : Előrebocsátván, mik legyenek az úgynevezett újfranczia (komoly dráma jellemző tulajdonai; mutattassék ki, milly viszonyban áll az a drámai világirodalom egyéb kitünöbb irányaihoz, mik annak egyfelől követésre, másfelül kerülésre intő oldalai, ’s melly irány az, mellyet mind a belső becset, mind a színi hatást tekintve, szinköltőinknek követni kell. Jutalma 15 ar. 2. (költői): Kívántatik egy, valamelly emberi szenvedélyt előállító, ’s az életre nézve fontos igazságokkal átszőtt tanköltemény, mellyben a tárgy nemcsak a külső (kötött), hanem a belső (költői) alak szépségeivel is, képzelemhez és kedélyhez szólólag, adatik elő. Jutalma szinte 15 arany. Mindkét rendbeli pályamunkák beküldésének határnapja f. évi nov. 2 Odika, melly ideig azokat tisztán ’s idegen kézzel írva, lapozva, ’s iratok nevét rejtő, gondosan bepecsételt levélre hivatkozó jeligével ellátva, Erdélyi János litoknok ur (Pesten Fel-Dunasor, 39. sz.) veszi által. — III. Megszűnvén azon körülmények, mik a nemzeti könyvtár első folyamában megjelenő,Kisfaludy Károly minden munkáia nyolczadik (vagyis ingyen) füzete megjelenését akadályoztatták, annak képestül f. évi novemberi pesti vásárra megjelenése iránt a társaság levelezői ’s az előfizetők ezennel bizonyossá tétetnek. — IV. A Nemzeti Könyvtár második folyamának első füzete, mellyben Kármán I. írásai foglaltatnak ’s „Fanni Hagyományai“ megkezdetnek, Kármán és Fanni arczképeivel diszesítve, Pesten Hartleben könyvárusnál megjelent, ’s 40 kren (a folyam utolsó füzete előfizetése mellett) a két haza minden hiteles könyvárusai, valamint a társaság kéréséhez képest a Kisfaludy K. munkái előfizetésgyűjtói által is, kapható. A második füzet, mellyben Fanni Hagyományai foglaltatnak, és Csokonai Vitéz Mihály Minden Munkái kezdetnek meg, sajtó alatt van’s oct. 15 én kiadatik. IV. Sajtó alatt van a Kisfaludy-Társaság Évlapjai negyedik kötete is, melly novemberi vásárra jelenendik meg Eggenberger J. és fia academiai könyvárusoknál , ’s kapható lészen szinte minden hazai könyvesboltban. — Végre VI. kötetnek a társaság alapitó ’s pártoló tagjai, hogy az 1843 még hátralévő kamat- és segédpénztartozásaikat minél előbb méltóztatnának Pestre a társaság pénztárnokához Nagy Ignácz úrhoz (a Jelenkor hivatalába) beküldeni. Költ Pozsonyban sept. 12. 1842. I. Schedel Ferencz igazgató. A Pesti mű egyesület részéről. Az 1843 évre kiadott műlap nyomatai immár az egyesület kezeihez jutván, a t. ez. egyesületi tagok ezennel tisztelettel felszólíttatnak, hogy azoknak egyesületi pénztárnok Klausz A. L. artak (a városi színház épületbeni tükörraktárában) átvételéről, a lefizetett részvénydíjakról szóló eredeti nyugtatvány visszaadása mellett rendelkezni méltóztassanak. Egyszersmind az eddigi t. ez. részvényesek, és ezen egyesületbe lépni kívánó minden műkedvelők tisztelettel megkéretnek, hogy az ez idei műlap átvétele alkalmával, pénztárnoknál az iránt nyilatkozni szíveskednének, várjon egy vagy három évre akarnak-e az egyesületbe lépni, hogy így azok, kik az alapszabályok értelmében 3 évre aláírnak, azon szembetűnő nyerereségben részesüljenek , miszerint részvényük a megvásárlott képek kijátszására 2 számmal játszik, és az egyesület rendes tagjaivá lesznek , noha részvénydíjaikat nem egyszerre az aláírt 3 évre hanem minden évre egyenként 5. pontjára), ’s mindenkor csak a műlap kiszolgáltatása alkalmával kötelesek letenni. Ugyanis a méltányosság kivánata az , hogy azon tagok , kiknek adományára az egyesület 3 153* -------------------- 029