Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-11-22 / 93. szám
födözik ? — E gyalázattól úgy is megnenekedtek, ha közvetlenül az egésznek javára ’s roppant szükségeinkre adóztok. Egy szóval, nekem házi adó—ha minden elszámlált czélotokat kívánnátok is elérni—nem kell. Ha nem kell országos adó,országos,nagy,nélkülözhetlen,(mármár körmünkre égett) de majdan dúsan kamatozó (közvetőleg ’s közvetlen kamatozó) vállalatokra,intézetekre fordítandó. Ugyde szegények vagyunk,’s a földbirtokosok, kik leginkább járulandanak az uj adóhoz , nagyrészben adósságokkal, a legjobb esetben is hat ргосеétes adósságokkal terhelvék, ’s terményeik, könnyű közlekedési és egyéb hiányok miatt értéktelenek ’S im itten a cselekvés emberének, a lángésznek, a hon javáért lángoló férfiúnak — hasonlithatlan terve. Szerezzünk úgymond a földbirtokosnak pénzt, olcsó pénzt, hogy az adózásban közvetlen hasznát láthassa. Vegyünk túl országos kölcsönt olly kamatra mint más országok, s mellyre czélszerű törvények és országos biztosítások mellett épen olly reményünk lehet mint más országoknak , legfölebb száztól négy kamatra. Biztosítsuk ezen kamatot és a törlesztési öszletet, tehát évenként mintegy 5 milliót a földbirtokra — holdjára általában véve két garasával — vetett közvetlen adóval. Azonban adjuk ezen kölcsönnek egy részét szinte kölcsönös olcsón földbirtokosainknak, más részét fordítsuk gyümölcsöző és már nélkülözhetlen országos investitiókba.“ Eképen Széchenyi. Én legalább tervét így értem. Ezen alaptervhez felvilágosításul is talán némi pótlásul három észrevételt bátorkodom tenni: Első észrevétel Százmillió kölcsönbül közvetlen csak 50 millió tőkét kellene országos vállalatokra fordítani, mert hasonló vállalatok egy nagy részére nézve nincs szükség az egész tőkére, hanem csak kamatjaira, például ipari, gazdasági ’s más illy intézetekre, iskolákra ’stb. csak évenkinti bizonyos jövedelem kell; ’s eképen a közvetlen kamatozásra kiadandott 50 millióból négy procentjével két millió járván évenkint, sok szép intézetet lehetne ebből mind alapítni, mind fentartani, pl. vegyünk polytechnicumra évenkint 50 ezeret, népnevelőket képző 50, és magokra a népnevelő iskolákra szinte 50 ezeret gazdasági intézetekre 50 ezeret, Ludoviceum czélszerű használatára 50 ezeret magyar szinezetképző iskolára és magyar tudós-társaság czélszerű detaliójára 50 ezeret, talán ujdon építendő börtönök fentartására 50 ezeret mind évenkint st. Meg ez mindössze is alig teszen fél milliót, tehát körülbelül másfél millió egyéb országos czélokra fordíttathatnék, magának az adónak ’s országos kölcsönnek kezelését is, melly alkalmasint egy országosan, ő felsége befolyásával választandó és szigorú számadás alatti testületre fogna bízatni, nem kell kifelejtenünk ; ’s ha erre is évenkint 50—100 ezeret számítunk is, épen nem fogunk nagyot hibázni. Második észrevétel. Az adó fizetése csak fokozatos mennyiségben állapíttassák meg. Mindjárt első évben öt milliót fizetni terhes volna az ország lakosainak. Hanem ha első évben például csak egy milliót—tehát általában egy egy holdtól mintegy egy krajczárt, — másodikban két milliót — (egy holdtól két krajczárt), midőn már az első évből néhány millió ki is fogott kölcsönöztetni — harmadikban három milliót és így tovább fizetendőnk, ez igen-igen könnyítné az adó behozatalát. Évenkint tehát csak mintegy 20 millió kölcsönt venne föl az ország, miáltal a kölcsönvétel is könnyítletnék , de sok pénzzel is egyszerre nem özönlenék be az orságot. A 20 millió fele újra kölcsön adatnék, másik fele orzágos vállalatokra fordíttatnék. A kiadandó kölcsönt természet szerint hypothecával fekvő vagyonban, ’s hypotherai törvényekkel kellene biztositni, tehát csak földbirtokosnak adni, legyen az nemesi vagy jobbágyi birtok, Cpko.örök megváltásoknál). • Harmadik észrevétel. Egyelőre az adó ne tovább ajánlassék, csak a törlesztési évekig. Négy procentes kamatú adósság egy procentes törlesztési részlét mellett mathematical számítás szerint 42 év alatt rovatik le. Ámde 15—20 múlva csak lehet azon reményünk, hogy a gyümölcsöző országos vállalatokba, u. m. utakba, vaspályákba , vizek szabályozásába, csatornákba fektetett 50 millió évenként jövedelmezend legalább két három procentet, 25—30 év alatt talán két annyit is; e szerint 30 év múlva a 100 millió országos kölcsönre nézve fele adózásra is alig lenne szükségünk, de év múlva pedig alkalmasint semmire sem. Egy szóval a lehető legroszabb esetben is 42 év múlva le van róva a száz millió országos adósság. Ajánjuk tehát az adót (közvetlen adót) 42 évre ’s tovább nem Ekkor már a mondott vállalatok olly szépen jövedelmezendnek, hogy a folyó országos költségek azokból is fedöztetni fognak. Ekkor tehát újra adótól ’s országos adósságtól szűz vállakkal dicsekedni — hacsak általa ismét nagyobb hasznot nem remélhetünk, — hatalmunkban állandó segítsen az ég mindnyájunkat! Mindezek után a következő eredményeket remélhetjük: 1) Az adófizetés magára az adófizető földbirtokosra nézve is közvetlen pénzbeli hasznot ár osztani. Vegyük a legroszabb esetet: vegyünk például egy földbirtokost, kinek ezer hold középszerű jóságú földje van, számítsuk holdját mintegy 100 váltó vagy 40—50 pengő forintjával, az illyenért meg szoktak haszonbér fejében évenkint 2 pengő forintot adni, (’s az ilyen minőségű föld a legtöbb az országban) és rójjuk épen az illyenre a ,,két garas" adót. Fizet tehát az illy birtokos egy holdtól vagyis annak 2 pengő forint jövedelmétől két garast azaz jövedelmének huszadrészét és így ezer holdtól, mellynek évekkénti jövedelme mintegy kétezer pengő forint, száz forintot. Tegyük fel, hogy azon ezer holdon már annyi adósság fekszik, hogy annak hat procentes kamatja egész évi jövedelmét fölemészti, például 30- 35 ezer. Ekkor ő kap az országtól 5 procentre szinte annyit, hogy t. i. ezzel régi adósságát kifizethesse; az öt procentből is egy procent a tőke lerovására fordíttatván, ő most tulajdonképen csak 4 procent kamatot fizet, azaz 30 ezertől csak 1200 frtot, mellyhez hozzátevénd 100 fr. adót/’) fizetend összesen 1300 frtot, marad tehát neki a kétezer évi jövedelméből 700, vagy a törlesztési ősziét is betudatván 400 forint. Nyer tehát ezer holdó birtokos azon adó által, mellyhez ő maga is járul, még mikor egészen terheltetik is adóssággal, évenkint 700 forintot, vagy ha 30 ft. törlesztésre fordíttatik, 400 frtot, és az utóbbi esetben, adósságától 42 év múlva, ha körülményei nem javulnának is, megmenekszik. Íme a Széchenyi terve szerinti adózással — mi már úgy tetszik mások által is megérintetett—még az adóssággal tele levő földbirtokosra is szembetűnő és tetemes közvetetten pénzbeli nyereség háramlik. Hát még közvetőleg? például csak a megkönnyített közlekedés által mennyire emeltetendik a föld termékeinek értéke? Az olly földbirtokosra nézve pedig , kinek semmi adóssága nincsen, még szembetűnőbb a nyereség , mert hányadik jószág az, melly czélszerű befektetéssel olcsó kölcsönpénz után aránylag sokkal többet nem jövedelmezne? Erre azon ellenvetést tehetne valaki. Az öt millióból, mellyeket az én javaslatom szerint egészen földbirtokosok részére adandó kölcsönökre fordítnánk, csak nem fog annyi jutni, hogy adós, nem adós kaphasson belőle? — Lehető, hogy abból nem fog jutni, de jutand az országban levő többi pénzből. Hiszen — 1) aki mostani adósságát, hitelezőjének az országtól kapott kölcsönből kifizeti, ezen hitelező ismétigyekszik azt tovább adni ’s hozzá hasonló módon száz és ezer hitelező, és épen ez által fog a többi tőkének is kamatja leszállani. — De hát akkor— mondjátok — a tőkések vesztendenek- Ne féltsük azokat- Azoknak is jobban fog esni a bizonyos 4—5 procent, mint jelenleg a hat vagy tíz, örökös félelemben. Az uzsorások pedig pártfogást úgy sem érdemelnek —2) A másik 20 milliót sem viszi el egészen a manó, mert hiszen a mi országos vállalatokba, p. o. utakra szabályozásokra fordíttatandik, azt is nagyrészint honi munkások fogják kapni, tehát az is nagyrészint az országban fog keringni, ’s egyrészben kamatul is adatni ’sat. — Még azon ellenvetést is tehetne valaki, hogy hát ha az ország nem kap 4 procentre, hanem például 5re, akkor mindezen számítások nem állanak. — De bizony állanak. — Föntebb mondottam, hogy az újra kölcsön kiadandott 50 millióból meg sok számos intézetek alapítása és fentartása mellett is több marad évenkint egy milliónál, tehát ha még 5 procentre kapnók is a kölcsönt (véleményemmel inkább nagyobb procentet adjunk , mint alpármn alól vegyük a kölcsönt), egy millió (száz milliónak egy procentje) fordíttathatik törlesztésül, és ezzel 5 procent kamat mellet még rövidebb idő alatt, tudniillik 37 év alatt, törlesztetik le az országos adósság. Mindi mellett a földbirtokosoknak nem kellene négy procentnél magasabb kamatra adni ki a kölcsönt Mert ezen kamattal az országos adónak semmi összeköttetése. Az országos adó fizettetnék az országos kölcsönnek — 10 milliónak — kamatjául; a kölcsönül ismét kiadott 50 millió kamatra pedig fordittatnék a föntebb érintettem ’s több hasonló intézetekre-2dik eredmény lenne. Hazánk földbirtokosai négy procentes kölcsönt kapnának, mellyel még egy procenttel évenkint, 42 év alatt a legnagyobb ¥ ért elemmel és haszonnal vollalnánа ] le. Lehet-e földbirtokosainkra nézve nagyobb jótéteményt csak képzelni is? 3) Az egész adómennyiség egyesekre nézve olly csekélység volna, hogy szót is kár érte vesztegetni, a. m. egy ollyan holdtól, mellyröl egyremásra 2 p.ft haszonbért jelenleg is megadnak(és illyen az ország legnagyobb része, ennél roszabb kevés lesz, de jobb sokkal több), első évben egy krajezár, (egyetlenegy kr.) tehát a tiszta jövedelem egy 120-ad része, második évben két kr ’s hatodik évtől kezdve kevesebb mint 40 évig , két garas’, tehát a jelenlegi tiszta jövedelemnek is csak egy huszadrésze, és így két ezer forint tiszta jövedelemből csak 100 forint, 20 ezerből 1000 forint, 200 ezerből 10.000 forint jár adózásképen akkor, midőn a kétezer forint tiszta jövedelemmel bíró 700 forintot nyer évenként még, úgyis, ha jelenleg mind a kétezer forintja adósságai kamatjainak fizetésére fordíttatik. 4) Édes hazánk néhány évek múlva még országos vállalatok, országos intézetek, mind anyagi mind szellemi jólét dolgában is a legműveltebb országokkal fog versenyezni, ’s polgárjait bármi születésűek, ranguak ’s* nyelvűek legyenek is, hálára, igazi honszeretetrel kötelezni. * 5) Ezen országos vállalatok ’s intézetek közvetőleges hasznát édes hazánkra’s jobblétére, nincs emberi ész és tudomány, melly előleg fölszámíthatná. 6) Negyven év múlva újra adómentesek lehetnénk, kivévén, — mitől isten őrizzen — nem egy kis csekély háborút, hanem világháborúkat, de a mellyek adó nélkül is elkövetkezhetnek, sőt ha előbb a béke idején jobblétre nem teendőnk szert, a nemzetek sorából végkép ki is terülhetnek. Urak! hazánkfiai! pa 1 i t*fl8^Jók ! hírlapírók! megyék! nemzetünk képvselői! nemzetünk nagyai! ezek részint számok, részint kétségbehozhatlan eredményei az okoknak, lelujj-é csak egy napot, csak egy órát is késnetek, hogy a ritka lángelméjü, ’s még ritkább tapintatu Széchenyinek áldáshozó ,kétgarasos tervét, melly nélkül könnyen semmivé lehetünk, rögtön elfogadjátok ! Ezi részemről némileg magam ellen beszélek, mert csekély tőkéimből, mellyekért most 0 ’s részint 5 procentet kapok, alig számolhatok többre mint 4 procentre ; de azért mégis beszélek, mert hazám javát és dicsőségét szomjazom, beszélek, mert Széchenyink tervében ezeket látom. Véleményemmel három eszközt vagyis elvet kell eleve megállapítnotok)a földbirtoknak lehető legpontosabb bevallását, vagy bevallatását, mert ezen sarkallik leginkább a kétgazasos terv szerinti adókivetés; 2) a legszigorúbb adóbehajtási rendeleteket, mert ezeken fog alapulni leginkább országos hitelünk; 3) biztos^hyp . l ho c a törvényt, mert e nélkül az ország által újólag kiadandott kölcsön könnyen veszélyeztethetnék. Még a taglalatról, t. i. ezen két garas czimü termek a Festi Hírlapban megjelent taglalásáról kellene valamit mondanom, de ezt már más számra halasztom. Fogarasi. *) Az első egy krajczáros évben az alig fog 20 frtot lenni és csak az ötödik vagy hatodik évben rúg 100 frtra. Fővárosi Sairek ’s események. — Pest nov. 22. Hirtelen olly hideg állott be, hogy tegnap óta már javában szedik hajóhiduokat, ’s a két oldalruli korlátok már is eltűntek. Beáll tehát azon idő, mellyben Marquard urnák kis gőzöse a közlekedésre nézve, mikép azt némelly lapok szerint használni akarná, igen igen kedves szolgálatot tenne a testvér városoknak. — Lapjaink korán lehunyt vezércsillagának gróf Dessewffy Aurélnek hátrahagyott kéziratai illy czim alatt: ,,Néhány nevezetesb darab gróf Desewffy Aurélnek hátrahagyott munkáiból / összeszedve a boldogultnak testvérétől Emiltől, a sajtót legújabban elhagyók, ’s Heckenast G. pesti könyvárusnál, ’s általa minden hiteles hazai könyvárusnál megszerezhetők, fűzre, t f. 40 kvért p. p. Szerző neve és tolla egyiránt ismerős a magyar hazában, ’s igy fölösleges e könyv tartalmának jelességéről bővebben szólnunk, csak az abban foglalt czikkek jegyzékét iktatjuk ide: „Figyelmeztetés. — Adatok gr. Dessewffy életéhez, az elhunyt által írva. — 1832/eiki országgyűlésen tartott beszédek. — Észrevételek az országgyűlés rendezését illető újabb küldöttségi javaslatra. Toldalékul: Tanácskozási szabályozat fővonásai. 1933 — Játékszinépítés I. II. 1934. — Az i 83?.jodiki országgyűlésen a főrendi napló megindulása előtt és után tartott beszédek.“ A magyar publicisták legjelesbei egyikének imer iratai, hisszük, óhajtva várt kedves olvasmány teendnek, nemcsak pártfeleink , ha az ellenvéleménynek minden gondolkozni szerető férfiai előtt is. — Ezúttal figyelmeztetjük t. olvasóinkat arra is, hogy ugyancsak gr. Dessewffy Aurélnek munkáiból német nyelvre fordítva is két füzet jelent meg, illy caim alatt: „Aus den Papíren des Grafen Aurel Dessewffy, gesammelt und herausgegeben durch einige seiner Freunde und Gleichgesinnte.“ Nadr. fűzve a 2 kötet ára 3 f. p. Az Is. kötetben vannak dolgozatok, mellyek a felidézett könyvben nincsenek meg; 's a II. kötet az X. Y. Z.-könyvet foglalja magában. — Egy igen érdekes politicai röpiratba is jelent meg nem régiben „Parlagi eszmék, igénytelen nézetek, szerénytelen tervek a függő kérdések ’s az országgyűlése körül; ’satb.“ czim alatt egy ,,Conservativ“tól, mellyben napi kérdéseink közöl több igen jeles tapintat- és tárgyismerettel vitaltatik ’s világittatik meg. Ajánljuk azt figyelmébe a t. közönségnek, azon meggyőződéssel, hogy e röpiratka lapjain gazdag gyakorlati tárgyismeretségű íróval találkozik. Ára 30 kr. e. p. — Ki igy sóhajtana fel: „a szépművészetekben igen hátra vagyunk is igaza volna; mert mi művészet és ipar dolgában — szinte, mint sok egyébben — csakugyan igenigen hátra vagyunk; talán valamicskével — ’s csak is valamicskével ám — előbbre, mint keletdéli szomszédaink ! Majd hasad itt is a korány — ha mégis hasad? mert ekkorig nem nagy művészet-pártolás mutatkozik nálunk. Nemzeti museumunk maholnap elkészül, és a festészet és plastica műveiből mit fogunk oda állíthatni, hogy a külföldiek figyelmét magára vonhassa? Semmit! Jeles maz adásunk ecsetét csak magánosok foglalatoskodtatják . Ferenczinkről már nem is tudjuk: él , vagy hal Mátyás szobrával; és a lelkes gr. Széchenyi ,,Üdvferdéjét“ megmosolyogjuk! A kőnyomat, mióta Grimm V. ez intézetét fővárosunkban felállító, már mulat némi jeles dolgozatokat; de a festészet, szobrászat, réz- vagy épen aczélmetszés , minden közpártolás nélkül tengnek, nem mint művészet, hanem napi munkára sülyesztve! A napokban Schwindt Károly úr, derék táv-arányrajzoló némelly tájrajzait volt alkalmunk láthatni, mellyek kiválólag fővárosunk vidékeit ábrázolják. A művész "szeretné rajzait „Album“ gyanánt kiadói, ’s nem győzvén maga a kiállítási költségeket, vállalkozót keresett, ’s nem talált, mert ki sem számíthat melegebb részvétre! pedig ha mi magyarok nem is, talán a bennünket már számosban látogató külföldiek igen szívesen vennék az illy képeket is , emlékül közöttünk a mulatósoknak. Mi kérjük a szerény művészt, kísértse meg e képet néhányá-