Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-08-05 / 62. szám

62. PESTEN, 1843. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szomba­ton. Hivatalos tudósításokon kívül, Hirlője közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet sorától három krajczárért pengő pénzben. Nem-rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket.VILÁG SZOMBAT, Augustus 5. ___ Kifizethetni helyben — Emi­ch Gusztáv ur könyv kereskedésében (Úri és kígyó utczák szög­letén) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal; az országban minden — azon kívül csak a cs. hír. fő-postahivatalnál Bécsben. Minden közlés „a Világ szerkesztő-hivatalának“ czim alatt kéretik bekü­ldetni. Tartalom. Kétségek I. — Alduna-fmmei vasút. Fővárosi hírek s esemé­nyek. (Kinevezések.) Pozsonyi hírek. — Vidéki vegyes közlések: Pozsegából (közgyűlés, mellyen orsz.gyű­l. követeiket a RRk oda utasítják, hogy ezentúl a kerül. üléseken is csak latinul szól­janak.) — Sopron­yi és Túró­cz­i közgyűlésekről. Bácsbul (követi—pótlékutasitások.) M­i­s­k­á­­­czrul (az ágost. hitv. gymna­­siumot tárgyazó). Spanyolország. (Madrid erősítése. San Miguel, Aspiroz tábornok felszólítása. A barcelonai főjunta figyelmezteti az ideigl. kormányt, mikép főhivatalokra idegeneket ne alkalmazzon. Az ideigl. kormány is honárulóknak nyilatkoztatja azokat, kik a királynénak Madridból eltávolíttatását gyámolítják. Serranonak felszólítása a sa­­ragossai ayuntamiento, tartományi küldöttség’s a nemzeti katonaság­hoz , ’s az erre adott közös válasz. Ortega ezredes a saragossai­­akhoz uj felszólítást bocsát. Madrid capitulal, Narvaez a fővárosba vonul. Legújabb.) Nagybritan­nia. (O’ Connell repealgyű­lést tart. Repeal-ellenes mozgalom. A parliament) gyorsított munkálatok. Rebeccaiták garázdálkodásai.’sat.) Francziaország (Az idei kam­­raülésekben kevés történt az ország érdekei előmozdítására. A kam­rák eloszlanak. Izlandiak iránti franczia rokonszenvnek aláirás-gyű­j­­tése. Le Normand asszony utolsó jóslatai, ’sat.) Németalföld (Uj vá­asztások.) — Egye­sü­leti ’s intézeti k­öz­­­és­ek: Magy. tudós társa­ság. Iparegyesület.— Pesti műegyesület.—Bihari gazd.egyesület állat-, gyümölcs ’s egyéb termény és műkiállitása. Értekezés: Majorátusok II. Hírlapi kalászok. Tárcza. Könyvismertetés (Országgyű­l. tárcza 1830ról.) Nincs többé aranyér! kopaszfej! fogfájás! — Statistikai adatok Er­délyről. r.Thewrewk J. utazási­ naplójából. Elegy. Hivatalos és magán hirdetések. — Pest, augustus 5. 1843. Métaégek. 1. Meggondolván mindazon szövevényeket, mellyek között a nemzeti munkás élet, ’s a nemzeti szorga­lom kifejlődésének kezdetét, elöhaladását, 's mind­kettőnek nemkülönben visszatartóztató akadályait, mint elősegítő okait világosan általlátni, egymástól megkülönböztetni ’s kölcsönös egymásra hatásuk sze­rint méltatni felette nehéz; nem csuda, ha egyfelől a közgazdaság rendszerei mind e napig is­ teljesek tév­­állitmányokkal, ellenmondásokkal, első tekintetre világos igazságoknak látszó álokoskodásokkal, mel­­lyeknek öszvefüggetlen kapcsolatát sok esetben csak az önkorán okuló késő tapasztalás tünteti fel ellen­­mondhatlanul; nem csoda, ha a történetírás bizonyít­­m­ányai nem terjedhetnek tovább az események egy­másutáni következéseinél, de azoknak valóságos szerző okai felkeresését egyedül az elfogultságoktól ment tiszta belátástól,és minden körülményeket egymás­sal szigorú vizsgálattal öszvehasonlító részrehajlatlan ítélőtehetségtől várhatják; nem csuda, ha épen más,talán épen ellenkező körülmények között a műveit nemzetek példáinak válogatás nélküli rögtönös követése, úgy a­mint a felhevült képzelő tehetségnek első tekintettel csábító fényben mutatkozik , nem vezet a nemzeti dicsőség fénypoloza felé , hanem százszorosán több esetben, százszorosán több hihetőséggel az elaljasodás örvényébe sülyeszt.Mindezekhez pedig hozzájárul az is, hogy midőn a nemzeti műveltség felemeléséről van szó, nem elég a szembetűnő legelsőbb ötletek vezér­ele után terveket, javaslatokat, igazításokat ajánl­­gatni, mellyek magukban --talán ártatlanok lehetnek , és legalább káros következéseket nem vonnak magok után, hanem egyszersmind a lehető­­ leghasznosabb intézményeknek mindenek feletti létrehozásáról szük­séges gondoskodni. Mert a földi élet színhelyét szám­talan vegyületű­, gondolkodású, jellemű, hajlamú elő­­retörekvő nemzetek foglalják el, kik szinte úgy min­den elüttök nyitvalévő utakon erejükhöz képest ha­ladni törekszenek, és a­kik közülök a leghathatóbb eszközöket, a legegyenesben czélravezető utat vá­lasztják, azoké a küzdés jutalombére, a többiek tá­vol hátramaradva nem a kitűzött czél felé, hanem a helyett mindinkább a végenyészet felé közelítenek. Mit mondjunk tehát arról, midőn a választott esz­közök felől nemcsak be nem bizonyíttathatik, hogy azok volnának mindenek felett előlegesen teendők, hanem még csak az iránt sem találnak elegendő biz­tosítást, várjon nem leend­ő reményeinket meghiúsí­tó , várakozásainkkal épen ellenkező hatásuk, sőt épen ártalmas veszélyhozó következéseik. A tévedés e részben annál sajnosabb , mivel a nemzeti jólét ki­fejlődésének természettel lassú folyamata közben alig lehet a lassú előmenetelt a lassú hátramaradástól megkülönböztetni. Ez alatt pedig nemcsak az, hogy az eltévesztett irány megváltoztatása újabb és még a kezdetnél is több akadálylyal van öszveköttetve, az ingatag tétovázás elgyengülést, utóbb felbomlást is vonhat maga után, hanem egyszersmind vannak mú­­lékony tünemények, mellyeket első tekintettel a jó­­lét sebes előmenetele jelenségeinek tarthatni, később azonban elmaradhatlanul kitűnik, hogy mindazok nem egyebek valának a tarka képzelet álomjátékinál. Az egyoldalúság legfőbb és leggyakoribb hibája szokott lenni minden emberi intézménynek, és innét elsőbb a nemzeti jólét előmozdításában is: a mulhatlanul meg­­kivántató súlyegyént és öszvehangzást könnyű elté­veszteni ; ekkor a szorgalom egyik vagy másik ágá­ban előmenetel mutatkozik ugyan, de nem más okból, hanem mivel az egyik helyről elvont erő a másikra fordittatott, nem valóságos nyereséggel, minthogy az erők munkálatainak megháboríttatásából semmi va­lóságos hasznot sem várhatni, hanem inkább kárral, mert minden megháboríttatás erő és időveszteséggel történik. I­lyenkor hiába hivatkozunk a múlékony előhaladás látszatos kü­ljelenségeire, mert midőn egy darabig ezekkel az ellenvéleményű­ek okoskodásit mellőzzük vagy czáfolgatjuk, előbb utóbb feltartóz­­tatlanul beállnak a későbbi következmények, mellyek után, vagy akarjuk vagy nem, egyszer csakugyan ál­tal kell látnunk, minél későbben annál rosszabb, hogy egyoldalú intézményeink nem vittek előbbre, hanem inkább hátrafelé. Nyolczszáz éves nemzeti életünk tapasztalásai e részben, ha látni akarunk, elég adatokat szolgáltat­hatnak. Kétség kívü­l őseinknek sem volt szándékuk­ban sem az elmaradás sem a hátramenetei, hanem törekvéseik czéljául, szintúgy mint mi, belátásuk sze­rint a közjó előmozdítását tűzték ki. És ime nyolcz száz év leforgása sem volt képes egyebet bizonyíta­ni, hanem végtére is a megrögzött hiedelemnek : nincs jobb élet mint Magyarországon épen ellenkezőjét. Rendelkezéseik egyoldalúak vol­tak, egy osztály érdekeit a másikéinak csonkításával segítették elő; nem tudtak sem a nemzetiség, sem a földművelés, tudományok, műipar és szorgalom fel­élesztésére más eszközöket használni, hanem ha szün­telenül kiváltságokat, szabadalmakat és a közterhek viselése alóli felmentetést. Mostan­ra felvilágosultabb századunkban azoknak hiányait tisztán látjuk is, a bajon mindazonáltal alakjában más, de lényegében és természetében mindenben hasonlatos egyoldalu­ in­tézményekkel lehetetlen segíteni. Gyáraink nincsenek. Tagadhatatlan, nem is ál­lítja senki, hogy vannak. Külső készítményekért sok pénz kitakarodik az országból — mindezt elvesztjük — állítsunk gyárakat, ne szoruljunk külföldre, így a pénz itthen fog maradni, nyereségünk szemmel­­látható és kézzelfogható leszen, gazdagulni fogunk; ipar, szorgalom, kereskedés föléled. Azt gondolja valaki, hogy ezen következések egytőlegyig ezen lánczolatban fognak előállani? Épen nem. Ugyanis: A valóságos nyereség nem pénz , hanem a be­cserélt élvezeti anyagok, és a ki okoskodásainak alapjául a pénz öszveszámitgatásait veszi fel, minden­kor tetemes tévedésekre vezettetik. Ha valamelly nem­zet felteszem 20 milliót ereszt külföldre akárminemű termesztmények és készítményekért, mellyeknek előállítása ben a­zonban 30 millióba kerülne , annak veszteségét helytelenül számítgatjuk 20 millióra, ha­nem inkább valóságos nyereséget 10 millióra kell tennünk. E részben a természetes kifejlődés szabály­szerűbb előmenetelt tart az ezekhez hasonlatos ál­okoskodásoknál. Az ipar rendes előmenetele közben az első lépcső az olcsóbb és durvább készítmények előhozásán mutatkozik, mellyeket a behozatal költsé­ges volta miatt a külszorgalom a vásárról ki nem szoríthat. Azután a népesség szaporodtával együtt növekszik nemcsak a fogyasztás, hanem egyszers­mind kényesebb ízlés kezd terjedezni, a kézműves nagyobb mennyiségben adhatja el készítményeit, több dolgozó kezet foglalkoztathat, egyfelől a munka osz­­tályozatával növelheti munkásságának foganatát, más­felől a kényesebb ízlés követeléseit kénytelen lévén kielégíteni a kézi mesterségekből elsőben kézműségek (manufactura) és később gyárak alakulnak. Ellenben míg az ipar kifejlődésének előzményei hiányzanak, a kényszerítve létrehozott gyárak vagy már magukban is fel nem állhatnak, előbb utóbb tönkre kell jutniok, vagy azoknak ápolgatásához­­ újabb nemzeti áldozatok kívántatnak. A gyárak fel- A VILÁG TÁRCZÁ­JA. Men­yitamertetés. Országgyűlési tárcza 1830ról, közli Bertha Sán­dor (hites ügyvéd, táblabiró ’s a magy- akadémia lev. tagja.) Nyomtatott Pesten Trattner-Károlyi betűivel. 1843- Velin. 8adr- 3­.0­1- Borítékba fűzve 2 p. f-Ezen korszerű munka , melly 1 évi tavaszán jött ki sajtó alul, sok­oldalu hasznáért sem mellőzheti figyel­münket. Egy egész Országgyűlés — az 1830ki — van ab­ban helyes okszerű kivonatban, 20 íven előadva, a ke­rületi , és országos ülések tanácskozásai és irományaival együtt. A sokféle tárgy, igen czélszerűen , oldalaslag is fel van jegyezve röviden a szöveg lapjain, és végül ábé­­czé rendben a tartalom kimutatva, hogy a­ki egyes ta­nácskozási tárgyról kivan olvasni, azt legott feltalálhassa. Érdeknövelő e munkában az is, hogy az 1830ks ország rendes névsora is benne foglaltatik , és 13 év alatt mi ily sokan nincsenek többé az akkori országgyűlési tagok kö­zöl ! — Minden név megpillantása egy-egy leerke ’s ta­nító példa igen sok tekintetben. — Az akkor még csak deák nyelven irt törvények magyar fordítása is benne van e Tárczában. De leginkább megismerteti a munkát és szer­zőjét annak előszava, mellyben röviden előadatnak az 1830 ki nevezetes országgyűlés főbb tárgyai : a magyar üzenetek kezdete,­­­ a katonaujonczok kiállítási sorshú­zása , Galliczia és Lodomeria visszakapcsoltatása, úgy­­szinte Erdélyé ’s az úgynevezett részeké; a magyar akadémia elrendezése; a még most is országgyűlésileg folytatott tárgy akkor jött először szőnyegre a dec.­íjén tartatott kerületi ülésben a tárcza 2­17). lapja szerint. Di­csően országló urunk ott nevezte magát először Volik Fer­dinánd királyunknak a koronázási emlékpénzeken ,’stb.— Leírja itt a szerző, miképen ő az 1822-i országgyűlés elején a kerületi naplót is szerkeszté a RRK megbízásá­ból; de minthogy azt akkor ki nem lehete nyomatni, a szép kezdetnek nem jön sikere, ’s e részben szerencsét kíván a kerületi naplók jövendőjének. ígérő végre a szerző, hogy az 1822­ ki országgyűlést is illy formában adja ki, ’s az 1832kinek úrbéri illető részét is, a mit hihetőleg az föltételez, ha jelen munkáját a t. czimzetü közönség pártolandja-Lehetetlen ide nem iktatnunk - mit közlő ur ollyala­­­­posan mond előszavában. ..Országgyűléseink s helyha­­j­tósági rendszerünk , sok boldog napokat deríthetnek ha-­­­zánkra , és mindezeknek folyamat­os munkálatit éber fi­gyelemmel kisérni kötelessége minden gondolkozó haza­finak- különösen pedig országgyűléseinket kell ismernünk, mert csak ezekből tanulhatni meg alapo­san a törvények eredetét ’s ezeknek történetével együtt a n­e­m­z­e­t­é­t i­s, a­mi eddig közönségesen csak az országlak életrajza szokott lenni; csak ezekből tanulhatni meg közjogi, közgazdasági és közigazgatási dol­gainkat, a nép anyagi és szellemi állásával, a nép­élettel együtt. Pragmatica históriát csak Országgyűléseink isme­retével írhatni, nélküle nem . történetíróink munkái ezt eléggé bizonyítják ’s a t. ’s a t­‘ Mi a 13 év óta csak most megjelenhetett munkát a közönségnek őszintén ajánlani bátorkodunk, mert, miután az országgyűlési nagy jegyzőkönyveket ’s irományokat nem is mindenki szerezheti meg, de azon sokat mind elolvasni nincs is mindenkinek kedve, kivált az ismétlések miatt, illy kivonatokat jövendőre is leg­­czélszerű­bbeknek ítélünk, ’s óhajtható, hogy az 1825-i Országgyűléstől fogva hasonló tárcza közöltessék minden Országgyűlésről. Ezért adó legújabb tudósítások szerint egy megye pótlék-utasításul, hogy követei kivonatot esz­közöljenek a­ jelen országgyűlési tanácskozások és iromá­nyokban. Kapható a könyv minden hazai könyvkereske­désben- A munkát ajánlja még a tiszta és hibátlan nyom­­­talás is. Nincs többé arany ér, kopasz fej , fogfájás. * ) Az emberek , de különösen a könyvüzérek , midőn holmi gyárilag készített munkákat kelendőkké akarnak tenni, meglévén azok tartalomszegénységéről győződve, a bel­­érték-hi­ányt hangos czimmel, rőfös felkiáltó jelekkel. *) E czikk bár kissé elkésett, úgy véljük, az igazságra nézve megjelenése elég korai. Mi a tisztelt szerzőnek, mint orvosnak ítéletét nagyon is szigorúnak tartjuk. Előttünk a vatlanok előtt a czafrangos czimek sok igazsággal is nagy jelentőséggel bír­nak , mert csakugyan hol pénz nincs, ott, nincs többé aranyér ! I 1101 paróka van , ott ,nincs többé kopaszfeje, ’s hol fog nincs [. ?lt­a­ tincs többé fogfájás) — Értsük ezt igy, ’s szent az igazság ! s aztan mundus vult decipi, ergo......... Szer .

Next