Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-08-05 / 62. szám
62. PESTEN, 1843. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kívül, Hirlője közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet sorától három krajczárért pengő pénzben. Nem-rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket.VILÁG SZOMBAT, Augustus 5. ___ Kifizethetni helyben — Emich Gusztáv ur könyv kereskedésében (Úri és kígyó utczák szögletén) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal; az országban minden — azon kívül csak a cs. hír. fő-postahivatalnál Bécsben. Minden közlés „a Világ szerkesztő-hivatalának“ czim alatt kéretik beküldetni. Tartalom. Kétségek I. — Alduna-fmmei vasút. Fővárosi hírek s események. (Kinevezések.) Pozsonyi hírek. — Vidéki vegyes közlések: Pozsegából (közgyűlés, mellyen orsz.gyűl. követeiket a RRk oda utasítják, hogy ezentúl a kerül. üléseken is csak latinul szóljanak.) — Sopronyi és Túróczi közgyűlésekről. Bácsbul (követi—pótlékutasitások.) Miskáczrul (az ágost. hitv. gymnasiumot tárgyazó). Spanyolország. (Madrid erősítése. San Miguel, Aspiroz tábornok felszólítása. A barcelonai főjunta figyelmezteti az ideigl. kormányt, mikép főhivatalokra idegeneket ne alkalmazzon. Az ideigl. kormány is honárulóknak nyilatkoztatja azokat, kik a királynénak Madridból eltávolíttatását gyámolítják. Serranonak felszólítása a saragossai ayuntamiento, tartományi küldöttség’s a nemzeti katonasághoz , ’s az erre adott közös válasz. Ortega ezredes a saragossaiakhoz uj felszólítást bocsát. Madrid capitulal, Narvaez a fővárosba vonul. Legújabb.) Nagybritannia. (O’ Connell repealgyűlést tart. Repeal-ellenes mozgalom. A parliament) gyorsított munkálatok. Rebeccaiták garázdálkodásai.’sat.) Francziaország (Az idei kamraülésekben kevés történt az ország érdekei előmozdítására. A kamrák eloszlanak. Izlandiak iránti franczia rokonszenvnek aláirás-gyűjtése. Le Normand asszony utolsó jóslatai, ’sat.) Németalföld (Uj váasztások.) — Egyesületi ’s intézeti közések: Magy. tudós társaság. Iparegyesület.— Pesti műegyesület.—Bihari gazd.egyesület állat-, gyümölcs ’s egyéb termény és műkiállitása. Értekezés: Majorátusok II. Hírlapi kalászok. Tárcza. Könyvismertetés (Országgyűl. tárcza 1830ról.) Nincs többé aranyér! kopaszfej! fogfájás! — Statistikai adatok Erdélyről. r.Thewrewk J. utazási naplójából. Elegy. Hivatalos és magán hirdetések. — Pest, augustus 5. 1843. Métaégek. 1. Meggondolván mindazon szövevényeket, mellyek között a nemzeti munkás élet, ’s a nemzeti szorgalom kifejlődésének kezdetét, elöhaladását, 's mindkettőnek nemkülönben visszatartóztató akadályait, mint elősegítő okait világosan általlátni, egymástól megkülönböztetni ’s kölcsönös egymásra hatásuk szerint méltatni felette nehéz; nem csuda, ha egyfelől a közgazdaság rendszerei mind e napig is teljesek tévállitmányokkal, ellenmondásokkal, első tekintetre világos igazságoknak látszó álokoskodásokkal, mellyeknek öszvefüggetlen kapcsolatát sok esetben csak az önkorán okuló késő tapasztalás tünteti fel ellenmondhatlanul; nem csoda, ha a történetírás bizonyítmányai nem terjedhetnek tovább az események egymásutáni következéseinél, de azoknak valóságos szerző okai felkeresését egyedül az elfogultságoktól ment tiszta belátástól,és minden körülményeket egymással szigorú vizsgálattal öszvehasonlító részrehajlatlan ítélőtehetségtől várhatják; nem csuda, ha épen más,talán épen ellenkező körülmények között a műveit nemzetek példáinak válogatás nélküli rögtönös követése, úgy amint a felhevült képzelő tehetségnek első tekintettel csábító fényben mutatkozik , nem vezet a nemzeti dicsőség fénypoloza felé , hanem százszorosán több esetben, százszorosán több hihetőséggel az elaljasodás örvényébe sülyeszt.Mindezekhez pedig hozzájárul az is, hogy midőn a nemzeti műveltség felemeléséről van szó, nem elég a szembetűnő legelsőbb ötletek vezérele után terveket, javaslatokat, igazításokat ajánlgatni, mellyek magukban --talán ártatlanok lehetnek , és legalább káros következéseket nem vonnak magok után, hanem egyszersmind a lehető leghasznosabb intézményeknek mindenek feletti létrehozásáról szükséges gondoskodni. Mert a földi élet színhelyét számtalan vegyületű, gondolkodású, jellemű, hajlamú előretörekvő nemzetek foglalják el, kik szinte úgy minden elüttök nyitvalévő utakon erejükhöz képest haladni törekszenek, és akik közülök a leghathatóbb eszközöket, a legegyenesben czélravezető utat választják, azoké a küzdés jutalombére, a többiek távol hátramaradva nem a kitűzött czél felé, hanem a helyett mindinkább a végenyészet felé közelítenek. Mit mondjunk tehát arról, midőn a választott eszközök felől nemcsak be nem bizonyíttathatik, hogy azok volnának mindenek felett előlegesen teendők, hanem még csak az iránt sem találnak elegendő biztosítást, várjon nem leendő reményeinket meghiúsító , várakozásainkkal épen ellenkező hatásuk, sőt épen ártalmas veszélyhozó következéseik. A tévedés e részben annál sajnosabb , mivel a nemzeti jólét kifejlődésének természettel lassú folyamata közben alig lehet a lassú előmenetelt a lassú hátramaradástól megkülönböztetni. Ez alatt pedig nemcsak az, hogy az eltévesztett irány megváltoztatása újabb és még a kezdetnél is több akadálylyal van öszveköttetve, az ingatag tétovázás elgyengülést, utóbb felbomlást is vonhat maga után, hanem egyszersmind vannak múlékony tünemények, mellyeket első tekintettel a jólét sebes előmenetele jelenségeinek tarthatni, később azonban elmaradhatlanul kitűnik, hogy mindazok nem egyebek valának a tarka képzelet álomjátékinál. Az egyoldalúság legfőbb és leggyakoribb hibája szokott lenni minden emberi intézménynek, és innét elsőbb a nemzeti jólét előmozdításában is: a mulhatlanul megkivántató súlyegyént és öszvehangzást könnyű eltéveszteni ; ekkor a szorgalom egyik vagy másik ágában előmenetel mutatkozik ugyan, de nem más okból, hanem mivel az egyik helyről elvont erő a másikra fordittatott, nem valóságos nyereséggel, minthogy az erők munkálatainak megháboríttatásából semmi valóságos hasznot sem várhatni, hanem inkább kárral, mert minden megháboríttatás erő és időveszteséggel történik. Ilyenkor hiába hivatkozunk a múlékony előhaladás látszatos küljelenségeire, mert midőn egy darabig ezekkel az ellenvéleményűek okoskodásit mellőzzük vagy czáfolgatjuk, előbb utóbb feltartóztatlanul beállnak a későbbi következmények, mellyek után, vagy akarjuk vagy nem, egyszer csakugyan által kell látnunk, minél későbben annál rosszabb, hogy egyoldalú intézményeink nem vittek előbbre, hanem inkább hátrafelé. Nyolczszáz éves nemzeti életünk tapasztalásai e részben, ha látni akarunk, elég adatokat szolgáltathatnak. Kétség kívül őseinknek sem volt szándékukban sem az elmaradás sem a hátramenetei, hanem törekvéseik czéljául, szintúgy mint mi, belátásuk szerint a közjó előmozdítását tűzték ki. És ime nyolcz száz év leforgása sem volt képes egyebet bizonyítani, hanem végtére is a megrögzött hiedelemnek : nincs jobb élet mint Magyarországon épen ellenkezőjét. Rendelkezéseik egyoldalúak voltak, egy osztály érdekeit a másikéinak csonkításával segítették elő; nem tudtak sem a nemzetiség, sem a földművelés, tudományok, műipar és szorgalom felélesztésére más eszközöket használni, hanem ha szüntelenül kiváltságokat, szabadalmakat és a közterhek viselése alóli felmentetést. Mostanra felvilágosultabb századunkban azoknak hiányait tisztán látjuk is, a bajon mindazonáltal alakjában más, de lényegében és természetében mindenben hasonlatos egyoldalu intézményekkel lehetetlen segíteni. Gyáraink nincsenek. Tagadhatatlan, nem is állítja senki, hogy vannak. Külső készítményekért sok pénz kitakarodik az országból — mindezt elvesztjük — állítsunk gyárakat, ne szoruljunk külföldre, így a pénz itthen fog maradni, nyereségünk szemmellátható és kézzelfogható leszen, gazdagulni fogunk; ipar, szorgalom, kereskedés föléled. Azt gondolja valaki, hogy ezen következések egytőlegyig ezen lánczolatban fognak előállani? Épen nem. Ugyanis: A valóságos nyereség nem pénz , hanem a becserélt élvezeti anyagok, és a ki okoskodásainak alapjául a pénz öszveszámitgatásait veszi fel, mindenkor tetemes tévedésekre vezettetik. Ha valamelly nemzet felteszem 20 milliót ereszt külföldre akárminemű termesztmények és készítményekért, mellyeknek előállítása ben azonban 30 millióba kerülne , annak veszteségét helytelenül számítgatjuk 20 millióra, hanem inkább valóságos nyereséget 10 millióra kell tennünk. E részben a természetes kifejlődés szabályszerűbb előmenetelt tart az ezekhez hasonlatos álokoskodásoknál. Az ipar rendes előmenetele közben az első lépcső az olcsóbb és durvább készítmények előhozásán mutatkozik, mellyeket a behozatal költséges volta miatt a külszorgalom a vásárról ki nem szoríthat. Azután a népesség szaporodtával együtt növekszik nemcsak a fogyasztás, hanem egyszersmind kényesebb ízlés kezd terjedezni, a kézműves nagyobb mennyiségben adhatja el készítményeit, több dolgozó kezet foglalkoztathat, egyfelől a munka osztályozatával növelheti munkásságának foganatát, másfelől a kényesebb ízlés követeléseit kénytelen lévén kielégíteni a kézi mesterségekből elsőben kézműségek (manufactura) és később gyárak alakulnak. Ellenben míg az ipar kifejlődésének előzményei hiányzanak, a kényszerítve létrehozott gyárak vagy már magukban is fel nem állhatnak, előbb utóbb tönkre kell jutniok, vagy azoknak ápolgatásához újabb nemzeti áldozatok kívántatnak. A gyárak fel- A VILÁG TÁRCZÁJA. Menyitamertetés. Országgyűlési tárcza 1830ról, közli Bertha Sándor (hites ügyvéd, táblabiró ’s a magy- akadémia lev. tagja.) Nyomtatott Pesten Trattner-Károlyi betűivel. 1843- Velin. 8adr- 3.01- Borítékba fűzve 2 p. f-Ezen korszerű munka , melly 1 évi tavaszán jött ki sajtó alul, sokoldalu hasznáért sem mellőzheti figyelmünket. Egy egész Országgyűlés — az 1830ki — van abban helyes okszerű kivonatban, 20 íven előadva, a kerületi , és országos ülések tanácskozásai és irományaival együtt. A sokféle tárgy, igen czélszerűen , oldalaslag is fel van jegyezve röviden a szöveg lapjain, és végül ábéczé rendben a tartalom kimutatva, hogy aki egyes tanácskozási tárgyról kivan olvasni, azt legott feltalálhassa. Érdeknövelő e munkában az is, hogy az 1830ks ország rendes névsora is benne foglaltatik , és 13 év alatt mi ily sokan nincsenek többé az akkori országgyűlési tagok közöl ! — Minden név megpillantása egy-egy leerke ’s tanító példa igen sok tekintetben. — Az akkor még csak deák nyelven irt törvények magyar fordítása is benne van e Tárczában. De leginkább megismerteti a munkát és szerzőjét annak előszava, mellyben röviden előadatnak az 1830 ki nevezetes országgyűlés főbb tárgyai : a magyar üzenetek kezdete, a katonaujonczok kiállítási sorshúzása , Galliczia és Lodomeria visszakapcsoltatása, úgyszinte Erdélyé ’s az úgynevezett részeké; a magyar akadémia elrendezése; a még most is országgyűlésileg folytatott tárgy akkor jött először szőnyegre a dec.íjén tartatott kerületi ülésben a tárcza 217). lapja szerint. Dicsően országló urunk ott nevezte magát először Volik Ferdinánd királyunknak a koronázási emlékpénzeken ,’stb.— Leírja itt a szerző, miképen ő az 1822-i országgyűlés elején a kerületi naplót is szerkeszté a RRK megbízásából; de minthogy azt akkor ki nem lehete nyomatni, a szép kezdetnek nem jön sikere, ’s e részben szerencsét kíván a kerületi naplók jövendőjének. ígérő végre a szerző, hogy az 1822 ki országgyűlést is illy formában adja ki, ’s az 1832kinek úrbéri illető részét is, a mit hihetőleg az föltételez, ha jelen munkáját a t. czimzetü közönség pártolandja-Lehetetlen ide nem iktatnunk - mit közlő ur ollyalaposan mond előszavában. ..Országgyűléseink s helyhajtósági rendszerünk , sok boldog napokat deríthetnek ha-zánkra , és mindezeknek folyamatos munkálatit éber figyelemmel kisérni kötelessége minden gondolkozó hazafinak- különösen pedig országgyűléseinket kell ismernünk, mert csak ezekből tanulhatni meg alaposan a törvények eredetét ’s ezeknek történetével együtt a nemzetét is, ami eddig közönségesen csak az országlak életrajza szokott lenni; csak ezekből tanulhatni meg közjogi, közgazdasági és közigazgatási dolgainkat, a nép anyagi és szellemi állásával, a népélettel együtt. Pragmatica históriát csak Országgyűléseink ismeretével írhatni, nélküle nem . történetíróink munkái ezt eléggé bizonyítják ’s a t. ’s a t‘ Mi a 13 év óta csak most megjelenhetett munkát a közönségnek őszintén ajánlani bátorkodunk, mert, miután az országgyűlési nagy jegyzőkönyveket ’s irományokat nem is mindenki szerezheti meg, de azon sokat mind elolvasni nincs is mindenkinek kedve, kivált az ismétlések miatt, illy kivonatokat jövendőre is legczélszerűbbeknek ítélünk, ’s óhajtható, hogy az 1825-i Országgyűléstől fogva hasonló tárcza közöltessék minden Országgyűlésről. Ezért adó legújabb tudósítások szerint egy megye pótlék-utasításul, hogy követei kivonatot eszközöljenek a jelen országgyűlési tanácskozások és irományokban. Kapható a könyv minden hazai könyvkereskedésben- A munkát ajánlja még a tiszta és hibátlan nyomtalás is. Nincs többé arany ér, kopasz fej , fogfájás. * ) Az emberek , de különösen a könyvüzérek , midőn holmi gyárilag készített munkákat kelendőkké akarnak tenni, meglévén azok tartalomszegénységéről győződve, a belérték-hiányt hangos czimmel, rőfös felkiáltó jelekkel. *) E czikk bár kissé elkésett, úgy véljük, az igazságra nézve megjelenése elég korai. Mi a tisztelt szerzőnek, mint orvosnak ítéletét nagyon is szigorúnak tartjuk. Előttünk a vatlanok előtt a czafrangos czimek sok igazsággal is nagy jelentőséggel bírnak , mert csakugyan hol pénz nincs, ott, nincs többé aranyér ! I 1101 paróka van , ott ,nincs többé kopaszfeje, ’s hol fog nincs [. ?lta tincs többé fogfájás) — Értsük ezt igy, ’s szent az igazság ! s aztan mundus vult decipi, ergo......... Szer .