Világ, 1844. január-május (1-42. szám)
1844-02-07 / 11. szám
is nagy vita és kétszeri szavazás után. Laroche Macquelin azonnal lemondott a követségről. Spanyolország. A béke áldott napja , úgy látszik , mégsem vizadt fel e szerencsétlen országnak ; már ismét különböző módon nyilatkozik a nyugtalanság eleme, mellynek hullámai itt örökös hánykodásban vannak. A tartományokban vakmerő vad csoportok űzik kárhozatos munkájukat, az izgatás és lázítás mindinkább nyíltabban előtörő cselszövényeit, rabló szemtelenséggel párosultam Mondják, hogy azayacucho-pártiak messze terjedező öszszeesküvésének elágzása létezik Gibraltar, Malaga, Granada Sevilla, és több más város között, olyannyira, hogy hír szerint Nogueras és Iriarte vezérleteik alatt két oldalról is bátorkodandnak megtámadni az országot, kémiában van. 13-án máris a hadi törvényt kelle kihirdetni, hogy a készülőben volt zendülésnek eleje vétessék. Mig a tartományokban illy jelei mutatkoznak az újabb zavargásoknak , addig a főváros sem ment a békétlenségnek nyilvánodásitól, hol is izgató falragasztványok falának több ízben olvashatók, úgy hogy a politikai főnök kénytelen volt minden , bárminemű hirdetvények felragasztását, a színházak ’s egyéb mulatságok napi jelentéseit kivéve, szigorun eltiltani. Ehez járul, hogy a cabinet eljárása ’s működése nyilvános panaszra ad okot hírlapokban ’s azokon kívül. A többek közt az ',Eco‘ erre nézve mondja, mikép a minisztérium balfogásai olly szembeszökők, hogy még a leghódolóbb lapok sem merik azokat nyílt sisakkal védelmezni. Olozagat illetőleg az ,Ecomilly megjegyzést tesz : Gonzalez Bravour, a híres kir. rendelvény szerzője vagy nem akarta, vagy képes nem volt Olozaga úr személyes bátorságát ótalmazni, kinek élte még a congressus palotájában is veszélyeztetve volt. Barátjai kéréseinek engedvén elvonult az alattomos fondorkodások elől, nem azért, hogy idegen országban vétkére leplet vonjon, mikép ezt némelly lapok hiresztelék, ’s azért sem, hogy a cortes jogszerű bíráskodását kikerülje, hanem hogy olly catastrophát távoztasson el, mellyre minden áron törekedtek , csak hogy a botrányos pert elfojthassák. Ezen érdemdús spanyolnak vigasztalására szolgálhat a részvét, mellyet minden ellentörekvések daczára tanúsítottak iránta rokonérzelmű hontársai a választások alkalmával. Ildveezie. Fontos újságul közöltetik, hogy a genfi nagytanács az esküttszékek létesítését határozta 85 szóval 56 ellenében. Annál nagyobb feszültséggel várják e határzat sikerét, minthogy az esküttszékekre nézve ez az első kísérlet Helvecziában, ’s eddig felé majd minden vidék más módon választott, de állandó bíróságokkal bir. Poroszország. Német lapok igen érdekes leírását adják a berlini iparegyesület ünnepélyének, mellyen a multévi működés szüleményei és kitett tárgyai igen örvendetes tüneményül szolgáltak. Ezen egyesület már 24 év óta áll fenn, ’s jelenleg 332 berlini és 640 kültagot számlál. — Ebből láthatni, hogy tagok száma tekintetében honi iparegyesületünk nem áll mostohán a berlinihez képest. De a berlini iparegyesület már 36 ezer tallér tőkepénzt keresett magának, azonkívül pedig örökülés következtében mintegy 120 ezer tallérnyi összeggel bír. Nevezetes az egyesületnek azon sajátnemű kezelése, miszerint a felsőbb rangúak közös magukat mesterségre szánó egyéneknek 300 tallérnyi évi szorgalomdíjt és szabad oktatást ad; azonfelül tartatnak népszerű tanfelolvasások ; — illyenek már nálunk is megkezdettek. Oroszország. 1830 ben megjelent ukáz szerint minden kóbor czigánycsaládoknak bizonyos lakhelyekre kelle telepítetni; azóta már 8000 illy egyénnél több nyert állandó lakhelyet ’s életmódot koronás jószágokon. Ez Oroszországban történik, ’s mi még is mindig azt mondjuk: nem lehet; holott már egyes példák köztünk is léteznek, hogy lehet állandó foglalatossághoz, földműveléshez kötni a czigányt is. Görögország. Nagy mozgalmat okozott Koloko- Ironis váratlan visszatérése. Sokan azt hitték, hogy ő és pártja ideiglenes száműzetése okozóin boszut készül állani, de mindeddig semmi illyésnek jelensége nem mutatkozott, mikülönben is Kolokotronis jelleménél fogva nem igen valószínű. Rigas Palamides pártja folyvást igen radical szellemben nyilatkozik, ’s minden felé lövöldözi nyilait, mindamellett e párt, valamint egyátalában az egész ellenzék napról napra gyöngül, mi leginkább abból tűnik ki, hogy a felírás 175 szóval 11 ellenében fogadtatott el. Montenegro. A vladika egészen váratlanul indult Útra és pedig Bécsbe. Ez utazás egyik fő czéljául mondják diplomatikai közbenjárás megkísértését a fegyveres erővel vissza nem szerezhető Franina és Lessandria szigetek visszanyerhetése iránt. Azonfelül gyanítják, hogy a Bécsben levő orosz követséggel az Oroszországtól kapni szokott évenkinti segélypénzek szaporítása, ’s a Kaukázusba szállítandó néhány ezer montenegrói harczos ifjú iránt akar értekezni. Törökország. Az orosz diplomatia aligha kis perbe nem keveredik a divatnal , ’s pedig a leányperbe. Minap nagyszámú rabnőket szállítottak Konstantinápolyba Gserkeszföldről, ’s pedig némellyek közülök olly vidékekre valók, mellyek orosz birtokhoz tartoznak; de különben is ellenkezik a cserkesz rabokkali kereskedés a drinápolyi békekötés ez iránti pontjaival; ’s a trapezunti pasa mégsem átall illy kereskedést űzni. Jelen esetben már az által is kényesebbé válik a kérdés, mert a rabnők legnagyobb része a vultán háremébe való,szánva. Észak-amerikai egyesült statiusok. Legjelentékenyebb hírül közük alapok, hogy az adósságfizetéstől inkább irtózó statusok némellyeiben szelídülni kezd a hangulat,olly emberek is nyilvánosan kárhoztatván’ s mintegy tanszékről legyalázván a repudialio azaz, az adósság el nem ismerés elvét,kik ezelőtt nem épen jeles oldalukról ismertetők meg magokat. E hangulati szelídülés különösen Pennsylvaniára értendő, mellyről egy amerikai levelező azt jegyzi meg: miképp tökéletesen meg van győződve, hogy e státus kifizetendi adósságait,de mikor? az iránt nem merne jóslatot mondani. Boldog kilátás a hitelezőknek,ha kegyelemnek kell tartaniok az adósnak ama nagylelkű elszánását,hogy csakugyan fog fizetni, majd — valaha. Úgy tetszik, mintha illy féle példákat nem kellene épen a messze Amerikában keresnünk! ríTi£,oSiHBi jíik.i jeE«*BBJ é§ a filsfamily-iátt‘saság II§4V*ki pimusiáratairól, ’s pénztára BiiSöcnléftéröl. '*) I. A Kisfaludy-társaság, mint magyar szépirodalmi intézet, a mult évben is szíves örömmel igyekezett czéljának megfelelni. Munkásságát úgy irányza, hogy míg egyfelől a folyó élet és ízlés szükségeit, a nagy közönség igényeit tartaná figyelemben, másfelől a szépműtant, melly inkább a szép és fenséges törvényeit fejtegeti, ’s a szépirodalomra készülök vezetésére, ’s ízlésének művelésére szolgál, se felejtse ki munkássága napirendéből. —Elsőre nézve egy állandó bizottság van kinevezve a társaság kebeléből, mellynek tiszte a Külföldi Regénytár számára művek és fordítók választása, szóval: az egészre felügyelés; másodikra nézve a lefolyt évben különös szeretettel fordult a társaság a világ legifjabb és legkülsőibb nemzetének, a hellénnek irodalma felé, míg jutalom-iratai és egyéb tagtársi munkálatok által mindig a hazai szükséget veszi szemügybe, ’s ennek hiányait igyekszik pótolgatni.—A kedvező sükerrel megkezdett szép műtani Írókhoz Plató Hippias Majorja és Quintilian, vannak kiszemelve, Székács József pedig Plató Ionának fordításával örvendeztető meg a társaságot. Henszmann Imre ujonan választott tag egy a hellén dramaturgiáról szóló, ’s körülbelől 20 ívre menő eredeti, vizsgálódó munkájával köszöntött be, melly az Évlapok VI közetében fog megjelenni. Szabó István, az Odyssea fordítója, miután Aesop meséit adó nyelvünkön, még Isocrates három parainesisét, mint a classica literatura remekeit, plántálta állat, megjelenendőket a hellen könyvtár 2d. kötetében. A második kötet számára, a görög anthologia lefordítására is tétettek lépések. — Szabó István székfoglaló értekezése a hellen és magyar prósát állító egymás ellenébe ’s éles észrevevő tehetséget tanúsítván, igyekszik párhuzamot vonni néhány hellen és magyar prósa-iró között. — Schedel F. a műfordítás elveiről tart a vizsgáló értekezést,s azt, hogy annál hozzáférhetőbb legyen a társaság tagjain kívül a nagy közönségnek is, nyomtatásban adó, olly czéllal, hogy minden adaz értőtől szívesen fogad helyeslést, vagy gáncsol, felvilágosítást vagy pótlékot, az ismeretek és ízlés terjesztésének íme nagy csatornája, a műfordítások felől akarván tisztába hozatni fogalmunkat. Majd Erdélyi János tarta felolvasást a magyar népdalköltészébről, ’s figyelmet gerjesztvén azoknak szándéklolt gyűjtése által, a társaság szívesen vallá magáénak ez ügyet, mint az ajakról ajakra menő poesisnek, az énekben élő költészetnek megismerésére legczélirányosbat, e részben teendő lépéseit az egyetemes magyar népköltészetre kivánná kiterjeszteni, ’s felszólításokat határza különösen is egyesekhez, de általánosan is újságok által minden ahoz értőhöz. Egyesek közöl Józsika Miklós b. és Döbrentei G. k. tanácsos és akadémiai r. tag ígértek hathatós segédkezeket. Garay János „A magyar írók és irodalom Pesten, ötven év előtt és most“ czím alatt, irodalomtörténeti hű és jellemző festést, és vázlatokat ira, melly a jelen órában fel fog olvastatni. Szóntagh G. „A művészet kutforrásai, elemei, kellékei és viszonyairól az élethez, mintegy gyakorlati szempontból íra, világos, derült színben tüntetvén elő a költészet végczélját, melly szinte a mai ünnepélyen fog olvastatni.—Józsika Miklós b. költői munkásságot fejte ki Tündérvár czímű novellájával, képeket állítván elő a múltból; e dolgozat is a jelen óra figyelmét igényli. Sebedel F. eszméket közöl a magyar verstan átalakításához, vizsgálódásai után uj adatokat és tanulságokat emelvén ki, szinte még a folyó ünnepély alatt; — ugyancsak e pótlék-adatokat gyűjte a római mértéken irt régibb magyar költők ismeretéhez, ez által is bővíté irodalmunk történetét. — Kellő figyelmet fordított a társaság a színészetre is, ’s evégett Goethe Schauspielkunst czímű munkája kiszemelve, melly már csak a szükséges alkalmazást várja, egyébiránt kész Bajza József tagtárs fordítása szerint. — A társaságnak mult évi nyomtatványai következendők. A Külföldi Regénytárt—XXI-ig folyó füzetekben folytatta’s folytatja. Eszközlé Kisfaludy K. munkáinak negyedik kiadását ezeket ifj. Kilián, amazokat starlleben könyvárus által. A ,Nemzeti Könyvtár' második folyamát is is megindította, mellyből már három füzet, Kármán Józsefnek, a korán elhunyt jelesnek írásival, Fanni hagyományaival és Csokonai munkáinak egy részével, világ előtt van. Kiadá végre a társaság Eggenberger J. könyárus által Évlapjai VI. kötetét, ’s arra, mint történetei ’s a keblebeli mozgalmak élő tanúság-levelére egész szerénységgel, de némi önérzettel is bátorkodik hivatkozni.—Költ Pesten, febr. 2. 1844. Erdélyi János titoknok. II. Jelentés. Az 1844 kijutalmakról. A társaság által kihirdetett ezen jutalomkérdésre : „Előre bocsátván, mik legyenek az úgynevezett uj franczia (komoly) dráma jellemző tulajdonai; mulattassák ki, milly viszonyban áll a drámai világirodalom egyéb kitünőbb irányaihoz; mik annak egy felöl követésre, másfelől kerülésre intő oldalai; melly irány az, mellyel mind a belső becset, mind a színi hatást tekintve — színköllőinknek követni kell.“a kitűzött határnapig egyetlen pályamű érkezett. Nem lehetvén többé szó a felöl, vájjon a jutalom kiadassék-e vagy ne, minthogy a társaság alapszabályai azt mindenkor kiadatni rendelik, bírálók véleménye egyedül arról ten tudósítást, kinyomassék-e vagy ne, a kézirat, miért azt kell e tekintetbe venniük: dramaturgiánk, mint jelenleg áll, fog-e nyerni általa, és fognak-e nyerni dráma-költőink? Előszámlálván pontra! pontra észrevételeiket a bírálók igyekeztek a pályairat fény-és árnyoldalait egyarányt kitüntetni, ’s bár örömmel vettek észre éleselmü megjegyzéseket, de találtak igen is aféle gyöngékre, mellyek az irót elárulják, hogy a szemlélődést mód nélkül szereli, ’s azonnal sikarnak pedig, mihelyt a tapintat által biztosítható gyakorlat mezejére lép, melly hiány mellett az éles szemlélődés csak egyoldalúság, minek az élet hasznát nem veheti; mind e mellett az ülés tanácsosának látván ha ez kinyomatik, mintha semmisem, a kézirat kinyomatását elhalázzá ugyan, de olly föltétel alatt, hogy az szerzőjének kijavítás végett viszszaadassék, mi, nem levén több pályázó, senki másnak ellenére nem lehet,’s még egyszer vétessék bírálat,’s csak ekkor bocsáttassák sajtó alá. —Ezen költői feladatra: „Kívántatik egyvalamelly emberi szenvedélyt előállító ’s az életre nézve fontos igazságokkal átszőtt tanköltemény, mellyben a tárgy ne csak a külső (kötött) hanem a belső (költői) alak szépségivel is képzelemhez és kedélyhez szólólag adatik elő,“ 19 pályamű érkezett. A bírálók az idei versenyt általán véve kevés sikerűnek találák; mindazáltal egyező véleményük szerint a IX. VI. VII. X. számnak és így mindössze négy látszott figyelemre érdemesnek, kettő pedig u. m. a Vili. és XVI . számú egymásnak méltó versenytársai ’s épen ez által némi huzamos fontolgatásnak lőnek tárgyai; a VIII számút „Az életből“ ajánló különösen költői ereje, mig a másikat, a XVI-kat „Féltés“ czím alatt feladatához hűsége, tárgyához mintegy tapadása, végre a tankölteményi forma határozottsága, oda emelők, hogy ennek ítéltetnék a jutalom; a Yilldik száma pedig „az életből“ dicséretre tartatott érdemesnek. Kisfaludy K. munkáiból egy emlék-példánynyal megtiszteltetni, ’s a közülésen felolvastatni rendeltetett.— Felbontatván az ekép eldöntött sorsú pályamunkákra hivatkozó jeligés levélkék, kitűnt, hogy az aesthelicai pályairat szerzője „Müller trodofred köz és váltó ügyvéd ’s törv. dra. Pesten.“ —Feltöretvén a XVI számi költemény jeligés levélkéje, abból e név vola olvasható: „Jey Ferenc*.“ — A Vili számú pályairat szerzőjéül pedig e név tűnt elő: „Turcsányi Béla, Egerben.“—A többi jeligés levélkék felbontatlanul elégedettek, a kéziratok a társaság levéltárába tétettek, kivévén a későn érkezteket, mellyek szerzőik által a társaság sitoknokától minden órán viszszakaphatók. Ill. Jelentés az újonnan kitűzendő jutalom-kérdésekről. Szépműtani kérdés: „Adassék elő, miilyennek kellene a korszerű eposnak lennie? A gépek (úgynevezett machinák) használhatók-e vagy milly módosítással? ’s ha épen nem, mi lehetne azok pótléka, hogy nagyszerűségét, mellyel a regényen fölül áll az epos, korszerűsége mellett is fentarthassa ?“ — Jutalma 15 darab arany. —■ Szépmai feladás. „Kívántatik a magyar történetekből vett valamelly szakasz vagy jelenet prózai leírása, mellyben a tények hitelessége mellett a művészi előadásra legyen fő figyelem.“ Jutalma 15 darab arany.—Mind a kétrendbeli pályamunkák beküldésének változhatlan határideje f. évi nov. 20ka, mikor azokat névrejtő jeligés levélkék kíséretében a társaság tiloknoka veszi át. — Költ Pesten febr. 2. 1844. Erdélyi János titoknok. IV. Jelentés a pénztár állapotjáról febr. 2.1844, A) Tőke, pengőben: 1) Az alaptőke, melly száztól halával kamatoz 1790 fr.; 2) Kovács Mátyás egri kanonok alapítványa 100 frt; 3) Czambert János „Ügyes selyemtenyésztőjéből“ 10 frt; 4) Viola József moldvai fejdelmi orvos alapítványa 70 frt ; 5) Schedel Ferencz alapítványa 50 frt; 6) Fogarasi Jánosé 50 frt; 7) Lukács Móriczé 50 frt; 8) Trefort Ágostoné 50 frt; 9) Kis Lajosné, szül. Mészáros Máriáé 50 frt; 10) Zichy Domokos gr. rozsnyai püspöké 50 frt; 11) Andrássy Györgyné, sz. gr. Königsegg Franciskáé 50 frt; 12) gr. Andrássy Györgyé 50 frt; 13) id. Schedius Lajosé 50 frt; 14) Szemere Pálé 50 frt; 15) Rákóczy János, pestmegyei alügyészé 50 frt; 16) gr. Batthyány Kázméré 50 frt; 17) Névtelené 50 frt; II) Bloch Móriczé 50 frt; 19) b. Podmaniczky Fridriké 50 frt; 20) b.Podmaniczky Árminé 50 frt; 21) Pesti színészeké 50 frt; 22) Gévay Antalé 50 frt; 23) Kiss Károlyé 50 frt; 24) Sopronymegyéé 50 frt; 25) Micsky Zsigmondé 50 frt; 26) gr. Erdödy Kajetáné 50 frt; 27)Szőllősy Jánosé 50 frt; 20) Péchy Józsefé 50 frt; 29) Debreczeni polgári Casinoé 50 frt; 30) Nagy Károlyé 50 frt. Öszszeg 3270 forint. 1) Ľ évé cl. 1) Pénztármaradék 1943. febr. ödikáról 1 arany és 211 frt IS '5 kr pengőben. 2) Kamatokból 160 frt 17 kr. 3) Pártoló tagok segédpénzeiből és adományokból: (1) gr. Dessewffy Virginia 4 frt; 2) Timber Lajos 4 frt; 3) Boronkay, szül. Vass Klára 4 frt; 4) Richter Aloiz 4 frt; 5) Szirmay, szül. Szulyovszky Teréz 4 frt; 6) Forster, szid. Rutkay Sarolta 4 frt; 7) Székács Józsefné 4 frt; 8) Czuczor Gergely 4 frt; 9) Rutkay Emil 4 frt; 10) Hunfalvy 4 frt; 11) Fábián Gábor 4 frt; 12) Király Antal 4 frt; 13) Verbathay Márton 4 frt; 14) Nagy Mihály 4 frt; 15) Sántha Mária 4 frt; 16) Pintér Ferenc 4 frt; 17) Lugossy József 4 frt; 18) 22* ---------- ------------------------- *) Felolvastatott a Kisfaludy-társaságnak f. évi febr. 2kán. Pestmegye nagyobb teremében tartatott közülésén. Szerk. 87