Világ, 1911. május (2. évfolyam, 103-127. szám)
1911-05-03 / 103. szám
: Sierda VILÁG 1911. május 3. 3 . ■ - ■- -- - ... ■ - ...... ..............■ - - -_____ folytatódott. Tőry államtitkár az utolsó munkát végezte a hadügyminiszter javaslatán és a nyelvről szóló szakasz az államtitkár fogalmazásában az összes tényezők hozzájárulásával intéződött el. Ezzel átestek az utolsó nehézségeken és a még függőben lévő ösközes kérdéseket már most gyorsan elintézték. Féltizenegykor befejezték a katonai büntető-perrendtartásról szóló tárgyalást, megállapodtak a kiadandó kommüniké szövegében s abban egyeztek meg, hogy a törvényjavaslatot a magyar képviselőház elé való terjesztése előtt nem fogják nyilvánosságra hozni. Báró Bienerth, akit a király vasárnapra kihallgatásra rendelt, hogy folyó ügyekről jelentést tegyen, magára vállalta, hogy a királyt értesíteni fogja a megegyezésről és a tárgyalás befejezéséről. A kész javaslat A «Magyar Távirati Iroda» illetékes helyen úgy értesül, hogy gróf Khuen- Héderváry miniszterelnök, amint a javaslat felkészül, azt ő felségének még magyarországi tartózkodása alatt előzetes szentesítés végett elő fogja terjeszteni és a képviselőházzal még május havában tárgyalás alá véteti. Gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök és Székely Ferenc igazságügyminiszter titkáraik, dr. Bárczy István és dr. Mikó kíséretében az felső délutáni gyorsvonattal visszautaztak Budapestre, ahová este 7 órakor érkeztek meg. Gróf Khu en-Héderváry holnapután, május hó 4-én tehát meg fog jelenni Gödöllőn a király előtt, hogy Magyarországra érkezése alkalmával szokás szerint a kormány nevében őt üdvözölje s ekkor jelentésttesz a megegyezésről, és kérni fogja ahhoz és azegész véderőreformhoz az előzetes királyi szankciót. Ezután pedig a javaslatok egész komplexumát, a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával a Ház elé terjeszti. Mint a «Pol. Ért.» jelenti, a katonai büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslat mintegy nyolc nap múlva a parlament elé kerül. Egy hétig tart Ugyanis körülbelül a javaslat kinyomatása és bizonyos formalitások megtörténte. A tárgyalások története nezve, a nyelvkérdést érintő paragrafusok kivételével. E részben a két kormány között áthidalhatatlan ellentétek támadtak s még a nyáron az osztrák igazságügyminiszter Budapestre jött, hogy magyar kollégájával tisztázza a nézetkülönbségeket. Ez év elején tető alá került a véderőjavaslat és Bécsben a két miniszterelnök között megindultak a tárgyalások a katonai perrendtartási nyelv kérdésének tisztázására, de nehezen haladt a munka. A delegációk ülésezése alatt a tárgyalások megakadtak és csak április elején indultak meg ismét. Április 6-án konferencia volt a két miniszterelnök között. Még aznap gróf Kbuen kihallgatásra ment a királyhoz. 10-én ismét tanácskozás volt Bécsben, de eredményre nem vezetett és a magyar miniszterelnök Bécsbe hívta az igazságügyminisztert. 11-én újabb királyi kihallgatáson jelent meg báró Bienerth, gróf Khuen pedig eredmény nélkül tért haza. Április 18-án új tárgyalás volt a két miniszterelnök között. Ez sem vezetett eredményre. 19-én gróf Khuen és báró Bienerthi külön-külön ment kihallgatásra. 21-én mind a ketten ismét a király előtt voltak,aki utasította a kormányelnököket, hogy folytassák a tárgyalásokat. Gróf Khuen Budapestre utazott, minisztertanácsot tartott, de ez elutasította az osztrák közvetítő javaslatot. Ugyanaz nap ismét Bécsbe utazott Khuen és 24-én kihallgatásra ment az uralkodóhoz mind a két kormányelnök, előbb Bienerth, azután Khuen. A kihallgatások után újabb tanácskozás volt. 27-én vonták bele a tárgyalásokba báró Schönaichot s erre következett az elvi megállapodás. Másnap a miniszterelnökök a hadügyminiszterrel együtt összeültek, hogy megszövegezzék a vitás rendelkezéseket. Ezen a konferencián ismét nehézségek mutatkoztak. 29-én báró Schönaichot kihallgatáson volt az uralkodónál, ezután gróf Khuen-Héderváryval, majd báró Bienerthtel külön-külön tárgyalt. Április 30-án eredményre vezették a tárgyalást, ezt konstatálták a délelőtti minisztertanácson, délután pedig a szakreferensek végleg megszövegezték a nyelv-paragrafust. A munkapártban A nemzeti munkapártban ma este nagy számmal gyűltek össze a párt tagjai. A’ pártkörben fent volt gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök, gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter, gróf Zichy János kultuszminiszter, Hazai Samu honvédelmi miniszter, Rohsonyi Gyula, Jeszenszky Sándor, Kazy József, Kálmán Gusztáv, Balogh Jenő s Jakabffy Imre államtitkárok. A párt tagjai este a Hungária-szálló fehértermében pártvacsorára gyűltek össze, amelyen a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok isrészt vettek. A trónörökös szerepe Bécsből táviratoztak a «Budapesti Tudósító»-nak . Néhány lap azt jelentette, hogy Ferenc Ferdinánd főherceg, báró Bienerth osztrák miniszterelnököt magánkihallgatáson fogadta, ám Budapesti Tudósítóit illetékes helyről felhatalmazták annak kijelentésére, hogy ez a hír és a hozzáfűzött kombinációk minden alapot nélkülöznek. A katonai perrendtartás körül végbement szívós küzdelemnek ez a rövid története. A tárgyalásások már tavaly kezdődtek és aránylag rövid idő alatt a javaslat minden szakasza meg volt szövet és az «Utánam»-ban ért el szép sikert. Ezzel a személyzettel működnek a rendezők, Szilágyi Vilmos és Jób Dániel. Akik mai sorból kimaradtak, azok is megérdemelnéka megnevezést, de hát eléggé szerepelnek a színházi rovatban, mert hiszen elég sűrűn jutnak szóhoz abban a változatos műsorban, amelynek megteremtése már teljesen a Faludy Gábor szívósságának és akaraterejének érdeme. Mert hát sokkal nehezebb volt az eredeti fen suite-rendszerről a változatos műsor rendszerére áttérni, semhogy azt sokan gondolnák. Mit csináljon egy, a modernség jegyében meginduló színház, amelynek még nincs irodalmi készlete ? Megtanulnak egy darabot, adják és aztán tanulnak egy másikat és adják. Lélegzethez sem tudnak jutni. Hazulról alig lehetett valamit remélni, hiszen rémes volt a dekadencia, amelyet Csíky Gergely tartóztatott fel ideig-óráig , külföldön is csak a franciák biztattak. És most tessék csak figyelembe venni, hogy egy kissé erőszakolt magyar cikluson át, amely száz előadást ölelt fel, a fejlődés legtermészetesebb útján oda jutott egy budapesti színház, amelytől nemrégiben a magyarságot féltették, amelyben német színházat sejtettek, oda jutott, hogy hónapokon át magyar darabokat játszott. Volt olyan hete, amelyben hat magyar újdonság váltakozott, «Testőr», «Medikus», «Ördög», «Tanítónő», «Próféta», «Zseni», «Kormánybiztos», nem szólunk más, régebbi darabról, — értékben nem egyforma, dehát magyar, eredeti mű! Amellett pedig a vígjáték és bohózat mellett, — amint idegen irodalom tekintetében is, — mindjobban hódított tért a komoly dráma; könnyűvérsi kacagás mellett felhangzott a tragédia szava; a mosolyok mellett feltűntek a bánat csillogó könyei. Amilyen anachronizmussá lett a színészet pártolása, olyan nevetségessé lett a magyar irodalom támogatása. Herczeg Ferenc, az «Ocskay brigadéros» szerzője, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Heltai Jenő, Kálmán Imre, Bakonyi Károly, Lengyel Menyhért nevei jelzik, hogy a magyar drámaíró egyenlő tényezővé lett a színházi vállalkozóval és ki tagadhatná, hogy a Vígszínháztzal együtt fejlődött konkurrencia idézte ezt elő. Ez a konkurrencia nemcsak a Vígszínháznál, de más színháznál, más szervekkel is meghozta üdvös gyümölcseit. Csak Földes Imrére hivatkozunk, aki a Vígszínházban nem tudott gyökeret verni, de közvetve mégiscsak az innen kiindult nagyobb arányú irodalmi hullámzásnak neveltje. Kitűnt, hogy lehet valaki magyar író, aki nem nyer akadémiai pályadíjat, aki nem tagja irodalmi klikkeknek ; az írók látóköre, merészsége, érzéke a társadalmi kérdések iránt megnőtt, megerősödött. És egyszerre csak a kizárólagos import mellett, amely minket nyűgözött, egészséges és örvendetes export is lábrakapott. Az az eredeti, hogy ebben a kivitelben kiválóan részes egy olyan műfaj, amelyre a színház alapításakor nem is gondoltak, az énekes játék, a «Tatárjárás» kezdte, az «Obsitos» folytatni fogja. Az «Ördög»-öt, «Taifun»-t, «Tanítónő»-t, «Testőr»-t adják mindenütt és ki tudja, sorra kerül a «Bánk bán» is. «Bánk bán» német nyelven! Német tiráda a merániak ellen ! Ez annak a helyes vendégszereplési politikának köszönhető, amelyet a Vigszinsz inaugurált. A színház félig sem aknázta ki az idegennyelvű előadások tartására való jogosultságát, de ha külföldi művész bebocsátásra talál, arról a mi közönségünk biztosan tudja, hogy az elsőrendű kvalitásokkal dicsekedhetik. Novelli, Zacconi, Duce Eleonora, Després Susanne, Brahm Ottó és Reinhardt társulatai gyönyörködtettek és, ne tagadjuk, tanítottak is. Nem akarjuk e sorokat oly részletekkel terhelni, amelyekre az ember csak úgy bukkan, ha írásokat, aktákat tanulmányoz, de hadd említsük fel a Vígszínház nyugdíjintézetét is. Az intézet, amelyet Faludi Gábor nagy áldozatkészséggel táplál, az egyszerű díszítőt épp úgy fogadja be, mint a legkiválóbb művészt. Van már egy-két rokkantra, de áldásos volta természetesen csak a jövőben fog* igazán megnyilvánulni. Szociális szempontból fontos az a kapcsolat is, amely a színház és az Országos Színészegyesület iskolája közt van, amelyet Faludi Gábor alapított és szubven-* cionál. Ezen a téren erősen megelőzte Reinhardt Miksát, aki példáját követte. Sok jót elmondva, nem hunyunk szemet az előtt sem, amit a Vígszínház szemére szoktak vetni. A párisi frivolitások kultiválását értjük. De hát ezeknek a daraboknak mindig voltak nálunk kedvelői, művelői, másrészt a Vígszínházban erősen visszaszorultak a szezon elejére és végére, amikor az is örül nekik, aki különben szidni szereti őket. Ez a mozzanat tehát nem zavarhatja meg a Vígszínház jubileumát Faludi Gábor jó lelkiismerettel fogadhatta a szeretet és elismerés megnyilvánulásait, amelyekkel a születése napján és színházának születése napján ünnepelték. , Budapest, május 2. ,"A katonai követelések ellen.Versecz Város törvényhatósági bizottsága kimondotta, hogy feliratban felszólítja a képviselőházat, hogy a hadügyi kormány által támasztott túlköveteléseket utasítsa el. Versecz városa hasonló szellemű felirat felterjesztésére fogja felhívni a többi városokat is. ■A bán a miniszterelnöknél. Gróf K h u en-Héderváry Károly miniszterelnök hétfőn délelőtt meghallgatta Jeszenszky Sándor és Jakabffy Imre államtitkárok jelentését és azután Tomasics Miklós horvát bán látogatását fogadta, akivel a horvátországi ügyekben hosszas, beható tanácskozást folytatott. A tanácskozás tegnap még nem ért véget, ami a horvát helyzet válságos voltát bizonyítja, úgy hogy a bán ma délelőtt 10 órakor ismét meglátogatta a miniszterelnököt és déli 12 óráig tanácskozott vele. A horvát képviselők egy része ma reggel Budapestre érkezett, akikkel a bán közölte a miniszterelnökkel folytatott tárgyalások eredményeit. Tomasics Miklós bán ma éjjel Chavrak osztályfőnök kíséretében hazautazott Zágrábba. Zágrábból jelentik: Borkovics Iván képviselő vasárnap Valpovóban tartotta meg beszámoló beszédét. Amikor a képviselő Tomasics báni uralmát kezdte bírálgatni, Virágh kerületi főnök ezt nem engedte meg. Ugyanez történt Zágrábban is a szocialisták népgyűlésén, hol a hatóság jelenvolt képviselője szintén nem engedte meg azt, hogy a kormány ténykedéseit bírálgassák.