Világ, 1914. augusztus (5. évfolyam, 181-211. szám)
1914-08-12 / 192. szám
Szerda hanták a tábornokra és leányára. „A magasrangu tisztnek ez a határozott föllépése lecsendesítette a rendőröket és csak most lett végrehajtva — még pedig tisztességes módon — a tábornok letartóztatása, a kisasszonyt pedig a magasrangu tiszt vette pártfogásába és egy szállodába vezette, ahol az őt megillető figyelemmel elhelyezte.“ VILÁG 1914. augusztus 12. Sí A franciáit vereségei A német hadsereg eddig legszebb diadalait és legjelentősebb sikereit Franciaországgal szemben vívta meg! A gyors mozgósítás, a förgetegszerű előrenyomulás után a belga határon való betörés, Liége bevétele, melyről csak napok múlva mert beszámolni a francia és a belga sajtó, a hetedik francia hadtestnek teljes viszaszorítása és megvetése, mind olyan sikerek, amelyeknek hatása páni félelmet keltett Franciaországban és különösen Parisban. Ma pedig a németek tabb győzelmet arattak a lotharingiai Légáráénál. Leginkább Liége bevétele okozta a riadalmat, hiszen a francia hadvezetőség csalódva az oroszok észak-katári fellépésében, legalább kétheti megálásra akarták kényszeríteni a németeket, hogy ezalatt ők Belfort felől a hetedik hadtesttel Németország testébe benyomulva, az észak felől francia földre tartó hadtestet tartóztassák fel. De Lüttich mindjárt elesett és Belfort alól hazaverték a franciákat. Liége ostromáról a franciák a legkalandosabb híreket röpítették világgá. Ezekkel szembenStein német tábornok felsőbb megbízásból a, következőket közölte a nyilvánossággal: „Francia híresztelések nyugtalanságot keltettek lakosságunk körében. E francia hírek szerint húszezer német esett el Liége előtt, sőt azt is mondották, hogy Liége még egyáltalában nincs birtokunkban. Azzal, hogy teátrális módon a becsületrend keresztjét adományozták a városnak, a valószínűség látszatát akarták adni híreszteléseiknek. A német nép meg lehet győződve, hogy sem kudarcokat nem fogunk elhallgatni, sem pedig sikereket nem fogunk felfújni. Az igazat fogjuk mondani és teljesen bízunk benne, hogy népünk nekünk előbb fog hinni, mint az ellenségnek. Közléseink nem hozhatók nyilvánoságra addig, ameddig esetleg elárulhatnák terveinket. Most már veszély nélkül tehetünk közléseket. Lüttichről és mindenki maga ítéletet alkothat a franciák által kikiáltott húszezer főnyi veszteség hazugságáról. Négy nap előtt Liégenél még gyönge volt operáló csapatunk. Vakmerő vállalkozást nem lehet fölösleges csapatok felvonultatásával elárulni. Hogy mégis elértük a kívánt célt, azt alró előkészítésnek, csapataink vitézségének, az erélyes vezetésnek köszönhetjük. Az ellenség erejét megtörtük. Csapatai nem harcoltak keményen. Nehéz és elkeseredett harcok voltak. Egész községeket kellett elpusztítanunk, amíg megtörtük az ellentállást, amiig vitéz csapataink a váréveken át benyomulva, a város birtokába jutottak. Az igaz, hogy az erődök egy része még tartotta magát, de nem tüzelt többé. Ő felsége egy csöpp német vért sem akart elpazarolni az erődök ellen intézendő rohammal, hiszen azok nem akadályoztak többé szándékaink keresztülvitelében. Nyugodtan bevárhattuk nehéz tüzérségünk érkezését és nyugodtan, egymás után összelövöldözhettük az erődöket egy embernyi veszteség nélkül, hacsak az erődök őrsége előre meg nem adja magát. Minderről azonban egy lelkiismeretes hadvezetőség egy szót sem közölhetett, amíg oly erős haderőt nem toltunk Liégebe csapatainkután, hogy a világ minden ördöge sem vehette vissza a várat kezeinkből. Ebben a helyzetben vagyunk most. A belgáknak a vár védelmére, mint most áttekinthetjük, több csapatuk volt, mint amennyi a mi részünkről rohamra ment. Minden megértő ember föl tudja fogni a fegyvertény nagyságát. Valóban páratlan fegyvertény volt." A kegyetlen belgák Düsseldorfba menekült brüsszeli német. Újságírók, akik körülbelül ezer német polgárral Brüsszelt elhagyták, megállapították, hogy Liége elestét szombaton még Brüsszelben nem hozták nyilvánosságra. A szombati esti lapok azt mondották, hogy a hadügyminisztériumba harctéri hírek nem érkeztek, de Littiehben a helyzet nem rossz. Az Antwerpenből és Brüszszelből menekült németek megállapították, hogy a belga nép még bestiálsabban dühöngött, mint eleinte gondolták. Gúnynak látszik, hogy a belga igazságügy-miniszter pénteken bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy anyagot gyűjtsön a német csapatok várható kegyetlenkedései ellen. Ezzel szemben Brüszszelben a tömeg a német nőket sem kímélte. Sokan napokig kénytelenek voltak Brüszszelben bujkálni. A kémkedés miatt letartóztatottak között van Croix herceg két soffőrjével. Az antwerpeni német nagykereskedők, akiknek a kikötő fellendülését elsősorban köszönheti, borzalmas bánásmódban részesültek, őket is kémkedéssel gyanúsították. Webert, az ismert antwerpeni szállótulajdonost a csőcselék megölte. "» A belga polgári lakosság a házakból, bokrokból a legvadabb gyűlölettel lövöldöz mindenkire, aki német. Már az első napokban is lelőttek egyeseket közülünk, másokat elpusztítottak. Egy németnek éjnek idején, amikor ágyában aludt, elvágták a torkát. Egy belga házra kitűzték a vörös keresztes lobogót. Öt németet helyeztek el e házban és másnap agyonszúrva találták őket. Egy Verviers közeli faluban egyetlenegy katonát találtak, akinek kezei békába voltak verve, szemeit pedig kiszúrták. Egy Lüttich felé haladó automobil-kolon egyik gépkocsija megállt egy faluban, mire egy fiatal asszony odalépett a soffőr elé és hirtelen revolvert rántva, főbelőtte. Gemmenich helységben a lakosság feltartóztatta az egészségügyi csapatok gépkocsijait és a házakból tüzel azokra. A gépkocsikat kisérő három huszár gyenge volt a támadókkal szemben, mindazonáltal a lövöldözők közül hármat elfogott és azokat rögtön lelőtte, a házat pedig, amelyből lövöldöztek, felgyújtotta. A karszalagok és a kocsikra alkalmazott vörös kereszt nem védi meg az orvosokat az orv támadásokkal szemben. A belga kormány megnyitotta határait a franciáknak, azzal a kérelemmel, hogy a németekkel belga földön vívandó harcaikban támogatást adjanak. Erre a felhívásra a Valencienne és Maubeuge mellett álló francia csapatok Mons és Chucheroi mellett egyesültek a belga haddal. A megvert francia hadtest A Belfort felöl Felső-Elzászon át Mülhausenbe előnyomult ellenséget, a hetedik hadtestet és Belfort helyőrségének egy gyaloghadosztályát, a német csapatok megerősített hadállásból déli irányban viszavetették. A franciák nagy veszteséget szenvedtek. Bécsbe érkezett újabb jelentés szerint a németek a francia hetedik hadtestet teljesen szétverték. A francia hadtest megsemmisítésének híre óriási lelkesedést keltett Berlinben. A hír legkorábban a vezérkarhoz érkezett. A vezérkar főnöke felsietett a hírrel a várba. Ezután rendőrtisztek és rendőrök közölték a német győzelmet a lakossággal s félóra alatt az egész város értesült róla. Az Unter den Lindenen egy ezred ■vonult végig s a Wacht am Rheint énekelte, a tömeg a katonasággal ment és együtt énekelt vele. Az emberek csillogó szemmel mondták egymásnak az örömhírt, ismeretlenül megszólították, ha valaki közömbösen sétált és látták róla, hogy még nem tud semmit. A kávéházak forraszain asztalokra álltak föl olyanok, kiknek erős a hangjuk és dörgő szóval kiáltották: — Megvertük a franciákat! Éljen a császár! Alig telt bele egy rövid negyedóra, már köztudomású volt, hogy a francia 7. hadtest és Belfort helyőrségének egy egész gyaloghadosztálya fölött győzedelmeskedett a német haderő. Még nagyobb lett az öröm, mikor megjelentek a lapok különkiadásai a hiteles hírrel és hivatalosan megállapították, hogy a franciák veszteségei nagyon súlyosak voltak, ellenben a német katonákéi aránylag egész jelentéktelenek. ív Egyszerre csak kettévált a tömeg: gyors vágtatással haladt egy kocsi a császári palota felé. Gróf Moltke vezérkari főnök ült benne. Sietett megvinni az uralkodónak a belfarti győzelmes csata részletes jelentését. A sokaság egetverő hurrával üdvözölte a vezérkari főnököt, aki jobbra-balra integetett, máskor rideg arca sugárzott az örömtől. Ma délre a Mühlhausen mellett lefolyt harcról a következő hivatalos ilvirat érkezett: Belfortból Felső-Elzászban benyomult mintegy három hadosztályból álló ellenséges sereget Mühlhausennél elsáncolt állásból kivertük, ellenséget, mely teljes vereséget szenvedek, üldözzük. Az egész sajtó ünnepli a mühlhauseni győzelmet, amely az első sokat ígérő siker a franciák ellen. A lapok hangsúlyozzák, hogy a német nép sziklaszilárd bizalommal, benső hálával kiséri a német hadsereget győzedelmes útján. A mülhauseni győzelem — jelentik hivatalosan — mely a harcosok számát és a küzdelem jelentőségét tekintve, a Wörthi csatával hasonlítható össze, már azért is fontos, mert a vereséget szenvedett VII. hadtest Franciaország elite hadtestét képezte. A német ágyuk hatása fényes volt és fölötte áll minden dicséretnek. * Új harcok előtt Baseli hírek szerint jelentékeny francia hadsereg közeledik Basel felé. Ez a sereg a Mühlhausenben megvert és délre szorított francia hetedik hadtest. A németek Baselbe tartanak és üldözik a franciákat. A svájci kormány hirdetményt tett közzé, elmondva, hogy Baseltól nem nagy távolságra összeütközések lesznek a francia és német csapatok közt és a kormány figyelmezteti a lakosságát, hogy viselkedjék nyugodtan. Bernben diplomáciai körökben már köztudomású Oroszországnak az az elhatározása, hogy egy hadtestet visz a német-francia harctérre. Hollandia is védi határait. A Németország felé vivő országutakon szögesdrótból font barrikádokat készítettek. Vilma királynő proklamálta, hogy Hollandia hadiállapotban van, mindenütt arról beszélnek, hogy a németek be fognak törni Hollandiába. Az országutakat az egész határ mentén katonaság őrzi. A katonák kivétel nélkül mindenkit feltartóztatnak és csak igazolás után bocsátják