Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-03 / 62. szám

4L' 1916. március 3. VILÁG A Dardanellák védelme Angol lapot bőven kifejezték azt a néze­tet, hogy a Dardanellák ellen sikeres támadást csak a szárazföldi harccal párhuzamosan le­hetne folytatni. A minap közöltük a Times ka­tonai szakértőjének véleményét, melyben a tengeri ostromnak hiábavalóságát fejtegette. Ugyanakkor jelentették athéni hírek, hogy az angolok szárazföldi csapatokat szállítottak partra a xeresi félszigeten. Úgy látszott, hogy az ostromlók csakugyan le akarják vonni be­látásuk konzekvenciáját. Már akkor kifejtet­tük, hogy a szárazföldi ostrom nem érheti el a kívánt eredményt, mert a törököknek elég nagy, még­pedig elit hadseregük áll készenlét­ben, továbbá azt is, hogy a szövetségeseknek nincs módjukban akkora hadsereget itt partra tenni, mely a török csapatokkal a siker remé­nyében mérkőzhetnek. A partraszállítás a partvédő sereg támadásai folytán roppant ál­dozatok árán is aligha történhetnék meg, mert az ilyen harcokban mindig a partvédő fél van fölényes helyzetben, azonkívül sem Angliának, sem Franciaországnak nincs ma ilyen távo­labbeső célok számára nélkülözhető hadse­rege. Már azóta ki is derült, hogy az athéni hírek szerint a xerosi öbölben partraszállott nagy csapatok, tengerészkülönítmények vol­tak azzal a rendeltetéssel, hogy felderítő szol­gálatot teljesítenek. De ezeknek a partraszállí­­tása is meghiúsult. Ezek alapján kellő világí­tásba lehet helyezni azt a kevés valószínűség­gel bíró hírt, melyet tegnap a római Tribuna közölt arról, hogy egy francia hadtest indult el azzal a rendeltetéssel, hogy a Gallipoli fél­szigeten partraszálljon. A franciák ma egy hadtestnek sokkal reálisabb hasznát vehetnék a németek ellen harcoló frontjukon. Az angol és francia csapatok partraszállítási kísérletére egy török félhivatalos kommüniké ma meg­adja a választ, amikor közli, hogy a török hadvezetőség a Dardanelláknál jelentékeny csapattömegeket vont össze. Mindjárt sejteti is ezeknek az itt számbavehető csapattömegek nagyságát, amikor azt mondja, hogy az enten­­tenak itt legalább is negyedmillió katonát kellene partraszállítania, hogy sikerre számít­hassanak. Más források kétszázezer emberre teszik az Európában koncentrált török had­sereg számát. Feltűnésre tarthat számot a Timesnak az a híre, mely szerint Odesszában egy új orosz hadsereget szerveznek, melynek az lenne a rendeltetése, hogy Jolidiánál a Fe­kete tengeri parton szálljon ki és onnan Kon­­stantinápolyba tartson. Ha Oroszországnak sikerülne is , nem tudni milyen tartalékokból és nem tudni milyen klasszisu — hadsereget összeállítani és a Midiánál partraszállást kísé­relne meg, ugyanakkor, mikor szövetségesei a szorosi partokat támadják, hasonló céllal, ez megosztaná a török hadsereget. Ahhoz azon­ban, hogy ez megtörténhessék, Oroszország­nak első­sorban rendelkeznie kellene a kellő­s emberanyaggal és fölszereléssel, azután pedig meg kellene előbb semmisítenie a Fekete-ten­geri török flottát, melylyel az orosz flotta nem merte eddig a harcot fölvenni. Bulgária és Románia sem nézhetné tétlenül, hogy egy ha­talmas orosz sereg szálljon partra Midiánál! Diplomáciai körökben az a hír tartja ma­gát, hogy a Dardane fálkat ostromló flottának lámpák angol admirális a parancsnoka. Sim­­pth volt az, aki Konstantinápolyban, miint a török flotta szervezője működött, a­ki más an­gol tengerésztsztekkel együtt abban az időben hivatott meg, mikor a Portán nem sejtették, hogy Anglia Oroszországgal együtt fog Török­ország ellen harcolni. Az angol tengerésztisz­tek, így elsősorban Limpus, ilyenformán bir­tokába jutottak a török tengerészet titkainak. Ez az eljárás még a háború ne­m igen váloga­tós erkölcsét is arcul csapja. A török­ tengeré­szeti intéz­k­edések azóta a Dardanellák­b­ó 11 mindent megváltoztattak. Török csapatok a Dardanelláknál A főhadiszállás közli: Az ellenséges flotta ma lassú tüze­lést folytatott Seddil-Bahr erődei el­len.­­Az ellenség kísérletei, hogy egyes pontokon felderítő csapatrészeket szál­lítson partr­a, meghiúsultak. Végül öt ellenséges páncélos, amely eredmény­telen tüzelést folytatott más ütegeink ellen, a mi ütegeink által leadott srét lövéstől találva, kénytelen volt visz­­szavonulna. A Journal de Génévé levelezője jelenti lapjának: Az angol-francia flotta bizonyos rendszer alapján bombázza a Dardaneliláikat. Ezt a­z aukciót az a körülmény tette szüksé­gessé, hogy az antant nincs tisztában Bulgária, és Görögország szándékaival és ellensúlyozni alkarja azt a benyomást, amely a semleges ál­lamokban az osztrák és magyar monarchia ja­vára együtt járt azzal, hogy az osztrák-­ma­gyar csapatok fel­s­zabad­ították Bukovinát és ezáltal nagy erőről tanúskodtak, felvonulva a románn határ közelében. Aggodalmat keltett az antantnál az is, hogy Bulgária általános fegy­vergyakorlatot hívott össze Viddin környékére, a­lig ötven kilométernyire a 3z­erb-magyar ha­tártól, Konstantinápolyból jelentik. A török had­­vezetőség a Dardanelláknál igen jelentékeny csapat­töm­egeket vont össze, mert nagyon jól tudja, hogy a Dardanellák útjának birtokába csak egyidejüleges szárazföldi és tengeri győzelem útján juthatni. A szövetsé­gesek ez idő szerinti katonai helyzete azonban megfelelő csapattestek part­­raszálltásaiak lehetőségét kizárja. Azt tartják, hogy a szövetségeseknek legalább negyedmillió katonát kellene partraszállítaniuk, hogy a sikerre való kilátással vehessék a török Dar­­danella-sereggel fel a küzdelmet. Török katonai részről fantasztikusoknak mondják azokat a francia részről elhelyezett hiiteket, mintha tutajokká, ártalmatlanokká le­hetne a Dardanellákban az aknamezőket termi. A Times azt írja, hogy Szófiából odaérke­zett jelentések szerint Odesszában új hadsere­get állítanak össze, amelynek az a célja, hogy a Boszporustól északnugadra, Mi­diában, partra­­szálljon és Konstantinápoly ellen induljon. Konstantinápolyból jelentik: A Dar­danellák tegnapi bombázása, amely délutánt két órakor kezdődött, egy óra elteltével már megszűnt. A Reuter-ügynökség jelenti: Óriási vihar megakadályozta a Dardanellák előtt a további hadműveleteket. Harc Egyptomért A háború elején az angolok az egyptomi lapokban azt hirdették, hogy a törököknek nincs muníciójuk és nincs fegyverük, le­hetetlen, hogy Egyptomot megközelítsék. Te­kintve azonban, hogy a veszély már nagyon közel van, az angol intéző körök jónak látják meghazudtolni önmagukat és közük a publi­kummal, hogy a törökök Kalat-al-Nadilig vasutat építettek és ezen nehéz ágyukat szállí­tottak a csatorna partjára, mindenki készüljön el ehát a támadásra. A londoni lapok jelentik, hogy több in­diai és ausztráliai csapatszállító-hajó, amelyek nem tudtak átkelni a csatornán, Adenben állo­másozik. A nagyszámú gyarmati csapatok egy részét Egyptomba, más részét pedig az észak­franciaországi harctérre akarták szállítani, azonban a csatorna partján történő török had­műveletek megakadályozták ennek a tervnek a kivitelét. Az angolok — amint a lapok őszin, S rends­ zén bevallják — Adenben sem érzik magukat biztonságban és tartana­k attól, hogy a part­­menti és a belső vidékek benszülöttei meg fog­ják támadni Adent. Ezért most lázas sietséggel erősítik a várost és a helyőrséget kiegészítik, részben a gyarmati csapatokkal. A Lokalanzeiger jelenti Génfből, hogy a francia minisztertanácsban újból szóba került a Sziria ellen küldendő expedíció kérdése. Erre vonatkozólag határozatot is készülnek hozni. A török kamara ülése A török kamara mai ülésén a belügymi­niszter felolvasott egy dekrétumot, amely a kamarát szeptember 28-ig elnapolja, tekintettel arra, hogy a háború egyre tart és a trónbeszéd­­ben megjelölt sürgős munkálatok megoldásra várnak. Halil elnök lendületes beszédet mon­dott, amelyben elismeréssel szólott a népkép­viselők egységéről, amelylyel megmutatták, hogy az Ottoman nemzet történelmi pillanatok­ban az uralkodó köré tömörül. Megemlékezett a török hadsereg győzelmeiről és annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy Egyptom nemsokára felszabadul. Végül hangsúlyozta, hogy az ellenség a Dardanellákkal szemben semmi sikert nem ért el. Ha mégis egy flottá­nak sikerülne a szorost forszírozni, mint oroszlánok fognak küzdeni az ottománok és megmutatják, hogy el vannak határozva arra, hogy ki ne töröljék őket az élő nemzetek so­rából. Ha azonban meg kell halniok, mint hő­sök fognak meghalni. A beszédet gyakran sza­­kitották ,félbe tetszésnyilvánításokkal és szen­vedélyes felkiáltásokkal: Le az oroszokkal! A kamara ülésének­ végén Halil elnök be­­­szédet mondott, melyben a Dardanellák os­tromáról szólva, ezeket mondotta: — Kizártnak látszik, hogy az ellenség a­ tengerszoroson keresztüljuthasson. Az ellenség tudja meg, hogy hadseregünk legnagyobb része itt van koncentrálva és minden eshető­ségre számítva, tettük meg intézkedéseinket Az egész világ tudja meg, hogy mi élni aka­runk, de nem a porban csúszva, hanem mini oroszlánok harcolva, nem tehorgasztott fejjel gyáván és nyomorultan, hanem mi­vt függet­len, büszke nemzet magasra tartva fejünket az emelvényről kiáltom: Nem fogaid­ meg­halni, élni fogunk! Majd így folytatta: — A törökök, németek, osztrákok és ma­gyarok, akik e halomban egyesültek és a csatatereket vérükkel áztatják, meg fogják semmisíteni az oroszokat. A török katona, aki Konstantinápolyban és Anatólia határán őrt áll, tudni fogja azt, hogy egyidejűleg Berlin, Bécs és Budapest hős védelmezőié, ép­pen úgy, amint Németország, Ausztria és Ma­gyarország katonái tudni tárnák, hogy egy­úttal Konstantinápoly , Anatoma dicső védel­mezői is. Bombák a kongregációs iskolában Brusszában az odavaló vélt jelentése sze­rint a francia kongregácionisták iskolájában eszközölt házkutatás alkalmával fegyverekre és bombákra, továbbá dinamitot tartalmazó tizenkilenc csomagra akadtak. A török kormány rendeletére a szak­mai vál­ az ellenséges országokból való valamenn­yi kongregációt kiutasította. A kiutasítás a laza­­ristákat és a Sion-rendet éri, amelyek iskolá­kat tartottak férni. Szerdán már kilencven ki­utasított érkezett Athénbe. A kongregációk által fenntartott iskolák világi személyzetét nem utasították ki. Olasz-török incidens A Corriere della Sera-nalk teremtük Szuez­ből. Február 6-án indult el Massanából a Mari­tima Itatiana hajóstársaság Massam nevű gő­zöse, amelyen a társaság jeddai képviselője,, Giuseppe Lazzer­ini is­­Jeddába utazott. Mikor a hajó kikötött, a kapitány átnyújtotta Lazzeri­­ninak az olasz postazsákot, hogy juttassa el Jeddában az olasz konzulhoz. Alig szállott ki LgM^m­^ n­^c^ok e£o$gk J& az. okug posta*

Next