Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-03 / 62. szám
4L' 1916. március 3. VILÁG A Dardanellák védelme Angol lapot bőven kifejezték azt a nézetet, hogy a Dardanellák ellen sikeres támadást csak a szárazföldi harccal párhuzamosan lehetne folytatni. A minap közöltük a Times katonai szakértőjének véleményét, melyben a tengeri ostromnak hiábavalóságát fejtegette. Ugyanakkor jelentették athéni hírek, hogy az angolok szárazföldi csapatokat szállítottak partra a xeresi félszigeten. Úgy látszott, hogy az ostromlók csakugyan le akarják vonni belátásuk konzekvenciáját. Már akkor kifejtettük, hogy a szárazföldi ostrom nem érheti el a kívánt eredményt, mert a törököknek elég nagy, mégpedig elit hadseregük áll készenlétben, továbbá azt is, hogy a szövetségeseknek nincs módjukban akkora hadsereget itt partra tenni, mely a török csapatokkal a siker reményében mérkőzhetnek. A partraszállítás a partvédő sereg támadásai folytán roppant áldozatok árán is aligha történhetnék meg, mert az ilyen harcokban mindig a partvédő fél van fölényes helyzetben, azonkívül sem Angliának, sem Franciaországnak nincs ma ilyen távolabbeső célok számára nélkülözhető hadserege. Már azóta ki is derült, hogy az athéni hírek szerint a xerosi öbölben partraszállott nagy csapatok, tengerészkülönítmények voltak azzal a rendeltetéssel, hogy felderítő szolgálatot teljesítenek. De ezeknek a partraszállítása is meghiúsult. Ezek alapján kellő világításba lehet helyezni azt a kevés valószínűséggel bíró hírt, melyet tegnap a római Tribuna közölt arról, hogy egy francia hadtest indult el azzal a rendeltetéssel, hogy a Gallipoli félszigeten partraszálljon. A franciák ma egy hadtestnek sokkal reálisabb hasznát vehetnék a németek ellen harcoló frontjukon. Az angol és francia csapatok partraszállítási kísérletére egy török félhivatalos kommüniké ma megadja a választ, amikor közli, hogy a török hadvezetőség a Dardanelláknál jelentékeny csapattömegeket vont össze. Mindjárt sejteti is ezeknek az itt számbavehető csapattömegek nagyságát, amikor azt mondja, hogy az ententenak itt legalább is negyedmillió katonát kellene partraszállítania, hogy sikerre számíthassanak. Más források kétszázezer emberre teszik az Európában koncentrált török hadsereg számát. Feltűnésre tarthat számot a Timesnak az a híre, mely szerint Odesszában egy új orosz hadsereget szerveznek, melynek az lenne a rendeltetése, hogy Jolidiánál a Fekete tengeri parton szálljon ki és onnan Konstantinápolyba tartson. Ha Oroszországnak sikerülne is , nem tudni milyen tartalékokból és nem tudni milyen klasszisu — hadsereget összeállítani és a Midiánál partraszállást kísérelne meg, ugyanakkor, mikor szövetségesei a szorosi partokat támadják, hasonló céllal, ez megosztaná a török hadsereget. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténhessék, Oroszországnak elsősorban rendelkeznie kellene a kellős emberanyaggal és fölszereléssel, azután pedig meg kellene előbb semmisítenie a Fekete-tengeri török flottát, melylyel az orosz flotta nem merte eddig a harcot fölvenni. Bulgária és Románia sem nézhetné tétlenül, hogy egy hatalmas orosz sereg szálljon partra Midiánál! Diplomáciai körökben az a hír tartja magát, hogy a Dardane fálkat ostromló flottának lámpák angol admirális a parancsnoka. Simpth volt az, aki Konstantinápolyban, miint a török flotta szervezője működött, aki más angol tengerésztsztekkel együtt abban az időben hivatott meg, mikor a Portán nem sejtették, hogy Anglia Oroszországgal együtt fog Törökország ellen harcolni. Az angol tengerésztisztek, így elsősorban Limpus, ilyenformán birtokába jutottak a török tengerészet titkainak. Ez az eljárás még a háború nem igen válogatós erkölcsét is arcul csapja. A török tengerészeti intézkedések azóta a Dardanellákbó 11 mindent megváltoztattak. Török csapatok a Dardanelláknál A főhadiszállás közli: Az ellenséges flotta ma lassú tüzelést folytatott Seddil-Bahr erődei ellen.Az ellenség kísérletei, hogy egyes pontokon felderítő csapatrészeket szállítson partra, meghiúsultak. Végül öt ellenséges páncélos, amely eredménytelen tüzelést folytatott más ütegeink ellen, a mi ütegeink által leadott srét lövéstől találva, kénytelen volt viszszavonulna. A Journal de Génévé levelezője jelenti lapjának: Az angol-francia flotta bizonyos rendszer alapján bombázza a Dardaneliláikat. Ezt az aukciót az a körülmény tette szükségessé, hogy az antant nincs tisztában Bulgária, és Görögország szándékaival és ellensúlyozni alkarja azt a benyomást, amely a semleges államokban az osztrák és magyar monarchia javára együtt járt azzal, hogy az osztrák-magyar csapatok felszabadították Bukovinát és ezáltal nagy erőről tanúskodtak, felvonulva a románn határ közelében. Aggodalmat keltett az antantnál az is, hogy Bulgária általános fegyvergyakorlatot hívott össze Viddin környékére, alig ötven kilométernyire a 3zerb-magyar határtól, Konstantinápolyból jelentik. A török hadvezetőség a Dardanelláknál igen jelentékeny csapattömegeket vont össze, mert nagyon jól tudja, hogy a Dardanellák útjának birtokába csak egyidejüleges szárazföldi és tengeri győzelem útján juthatni. A szövetségesek ez idő szerinti katonai helyzete azonban megfelelő csapattestek partraszálltásaiak lehetőségét kizárja. Azt tartják, hogy a szövetségeseknek legalább negyedmillió katonát kellene partraszállítaniuk, hogy a sikerre való kilátással vehessék a török Dardanella-sereggel fel a küzdelmet. Török katonai részről fantasztikusoknak mondják azokat a francia részről elhelyezett hiiteket, mintha tutajokká, ártalmatlanokká lehetne a Dardanellákban az aknamezőket termi. A Times azt írja, hogy Szófiából odaérkezett jelentések szerint Odesszában új hadsereget állítanak össze, amelynek az a célja, hogy a Boszporustól északnugadra, Midiában, partraszálljon és Konstantinápoly ellen induljon. Konstantinápolyból jelentik: A Dardanellák tegnapi bombázása, amely délutánt két órakor kezdődött, egy óra elteltével már megszűnt. A Reuter-ügynökség jelenti: Óriási vihar megakadályozta a Dardanellák előtt a további hadműveleteket. Harc Egyptomért A háború elején az angolok az egyptomi lapokban azt hirdették, hogy a törököknek nincs muníciójuk és nincs fegyverük, lehetetlen, hogy Egyptomot megközelítsék. Tekintve azonban, hogy a veszély már nagyon közel van, az angol intéző körök jónak látják meghazudtolni önmagukat és közük a publikummal, hogy a törökök Kalat-al-Nadilig vasutat építettek és ezen nehéz ágyukat szállítottak a csatorna partjára, mindenki készüljön el ehát a támadásra. A londoni lapok jelentik, hogy több indiai és ausztráliai csapatszállító-hajó, amelyek nem tudtak átkelni a csatornán, Adenben állomásozik. A nagyszámú gyarmati csapatok egy részét Egyptomba, más részét pedig az északfranciaországi harctérre akarták szállítani, azonban a csatorna partján történő török hadműveletek megakadályozták ennek a tervnek a kivitelét. Az angolok — amint a lapok őszin, S rends zén bevallják — Adenben sem érzik magukat biztonságban és tartanak attól, hogy a partmenti és a belső vidékek benszülöttei meg fogják támadni Adent. Ezért most lázas sietséggel erősítik a várost és a helyőrséget kiegészítik, részben a gyarmati csapatokkal. A Lokalanzeiger jelenti Génfből, hogy a francia minisztertanácsban újból szóba került a Sziria ellen küldendő expedíció kérdése. Erre vonatkozólag határozatot is készülnek hozni. A török kamara ülése A török kamara mai ülésén a belügyminiszter felolvasott egy dekrétumot, amely a kamarát szeptember 28-ig elnapolja, tekintettel arra, hogy a háború egyre tart és a trónbeszédben megjelölt sürgős munkálatok megoldásra várnak. Halil elnök lendületes beszédet mondott, amelyben elismeréssel szólott a népképviselők egységéről, amelylyel megmutatták, hogy az Ottoman nemzet történelmi pillanatokban az uralkodó köré tömörül. Megemlékezett a török hadsereg győzelmeiről és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Egyptom nemsokára felszabadul. Végül hangsúlyozta, hogy az ellenség a Dardanellákkal szemben semmi sikert nem ért el. Ha mégis egy flottának sikerülne a szorost forszírozni, mint oroszlánok fognak küzdeni az ottománok és megmutatják, hogy el vannak határozva arra, hogy ki ne töröljék őket az élő nemzetek sorából. Ha azonban meg kell halniok, mint hősök fognak meghalni. A beszédet gyakran szakitották ,félbe tetszésnyilvánításokkal és szenvedélyes felkiáltásokkal: Le az oroszokkal! A kamara ülésének végén Halil elnök beszédet mondott, melyben a Dardanellák ostromáról szólva, ezeket mondotta: — Kizártnak látszik, hogy az ellenség a tengerszoroson keresztüljuthasson. Az ellenség tudja meg, hogy hadseregünk legnagyobb része itt van koncentrálva és minden eshetőségre számítva, tettük meg intézkedéseinket Az egész világ tudja meg, hogy mi élni akarunk, de nem a porban csúszva, hanem mini oroszlánok harcolva, nem tehorgasztott fejjel gyáván és nyomorultan, hanem mivt független, büszke nemzet magasra tartva fejünket az emelvényről kiáltom: Nem fogaid meghalni, élni fogunk! Majd így folytatta: — A törökök, németek, osztrákok és magyarok, akik e halomban egyesültek és a csatatereket vérükkel áztatják, meg fogják semmisíteni az oroszokat. A török katona, aki Konstantinápolyban és Anatólia határán őrt áll, tudni fogja azt, hogy egyidejűleg Berlin, Bécs és Budapest hős védelmezőié, éppen úgy, amint Németország, Ausztria és Magyarország katonái tudni tárnák, hogy egyúttal Konstantinápoly , Anatoma dicső védelmezői is. Bombák a kongregációs iskolában Brusszában az odavaló vélt jelentése szerint a francia kongregácionisták iskolájában eszközölt házkutatás alkalmával fegyverekre és bombákra, továbbá dinamitot tartalmazó tizenkilenc csomagra akadtak. A török kormány rendeletére a szakmai vál az ellenséges országokból való valamennyi kongregációt kiutasította. A kiutasítás a lazaristákat és a Sion-rendet éri, amelyek iskolákat tartottak férni. Szerdán már kilencven kiutasított érkezett Athénbe. A kongregációk által fenntartott iskolák világi személyzetét nem utasították ki. Olasz-török incidens A Corriere della Sera-nalk teremtük Szuezből. Február 6-án indult el Massanából a Maritima Itatiana hajóstársaság Massam nevű gőzöse, amelyen a társaság jeddai képviselője,, Giuseppe Lazzerini isJeddába utazott. Mikor a hajó kikötött, a kapitány átnyújtotta Lazzerininak az olasz postazsákot, hogy juttassa el Jeddában az olasz konzulhoz. Alig szállott ki LgM^m^ n^c^ok e£o$gk J& az. okug posta*