Világ, 1915. szeptember (6. évfolyam, 243-272. szám)

1915-09-30 / 272. szám

'­­ 1915. nwptember SO. VILÁG : ' .... !■ I ■■■■"- ni A Balkán döntés előtt 'Az a bizonytalanság, amely a Balkán magatartását a háború eddigi tartama alatt jellemezte, mindinkább tisztul a délkelet, európai színtéren lepergő események gyors egymásutánjában. Az entente diplomáciája és balkáni barátai még kísérleteznek, de azok a kudarcok, amelyek eddig érték a négyes, szövetséget a Balkánon, úgy látszik, hagyomá­nyosakká lesznek. Bratianu miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy a román kor­mány nézete szerint nem érkezett el az ideje annak, hogy Románia mozgósítson. Fontos kijelentéseket tett Marghilottian, a román konzervatív párt elnöke is, kinek véleménye szerint a pártnak ragaszkodnia kell a korona­­tanács határozatához. Görögország készülődé­sei mindinkább entense­ellenes szint nyernek. Marghiloman beszéde A konzervatí­v­ párt klubhelyiségeinek megnyitása alkalmával Margh­ Rtoman pártel­nök egyebek közt a következőket mondotta: — Az egyedül helyes román politika a várakozó semlegesség, amelyet annak idején a koronatanács elhatározott. Azok, akik Orosz­ország mellé akarnának állani, szem elől té­vesztik, hogy nemcsak északon és nyugaton, hanem keleten is vannak románok. Besszaráb Jiában nincsen már egyetlenegy román iskola sem, az analfabéták száma 85%. Midőn nem­zeti ideálunkat követjük, a lehetőségekkel és nem érzelmekkel kell számolnunk. Ezért párt­különbség nélkül ragaszkodnunk kell a ko­ronatanács határozatához. Én azt hiszem, hogy Románia senkinek sincsen lekötve. Ha azt kérdik tőlünk, hogy a közvéle­mény helyesli ezt a várakozási politikát, mi igennel válaszolunk, mert az igazi közvéle­mény, amelynek egyedüli szempontja, hogy az ország területe gyarapodjék, a konzervatív párt mellett van. A gyűlésen sok vidéki kiküldött vett részt, s ezzel hazugságnak bizonyult az az állítás, hogy a konzervatív párt Filipescu híveinek kiválása folytán összeomlott. Marghilomanon kívül Árion, Cantacuzene György, Nenicescu és Dobrescu is felszólaltak. Bratianu a román semlegességről A Viitorul mai vezércikkében felfedi az összefüggést az immár szerencsésen elszuny­­nyadt „nemzeti akció“ és a „parlamenti liga “ közt, amely vasárnap tartotta első ülését. A nemzeti akció egyes vezéreinek elhamarko­dottsága, ízléstelensége és rövidlátása felfedte az akció kulisszatitkait s a közvélemény meg­győződött annak valódi mivoltáról, azután a szokott s ismert nyugodt, határozott módon eldöntötte a „nemzeti akció“ sorsát. A nem­zeti akció, miután elvesztette a közönség bi­zalmát, helyt ad a „parlamenti ligának“, amelynek ugyanazok a patrónusai. Egyes szó­nokaik a nemzeti akció ülésén véltek lenni s nemzeti kormány alakítását követelték. Ezért megjósoljuk: a parlamenti liga a nemzeti akció sorsára fog jutni. A közvélemény tudja már, hogy miről van szó. A parlamenti liga képviselői tegnap átnyújtották Bratianu mi­niszterelnöknek a liga szombati határozatát. A miniszterelnök így válaszolt: Az a kívánságuk, hogy mozgósítsunk az Önök lépésének olyan jelleget ad, amely nem tűri meg más kérdések lehetőségének és al­kalmas voltának mérlegelését. A mozgósítás iránt való óhajtásuk oly értelmű nyilatkoza­toknak eredménye, hogy Romániára nézve ütött a háborúba való beavatkozásának órája. A kormány nem osztozik e nézetben. Sajná­lattal nem látom annak lehetőségét, amely megengedné nekem ez iránt való okaim fel­tárását. Ezt azért nem tehetem, mert Önök nem maguk számára kérnek választ, hanem azoknak, akik Önöket ide küldötték és én azt hiszem, hogy még nem érkezett meg ama pillanat, amikor a nemzetközi helyzetről nyi­latkozni lehetne. Azok az életérdekek, ame­lyeket képviselünk, arra kényszerítenek ben­nünket, hogy megtartsuk azt a bizalmat, ame­lyet a parlament nekünk adott addig a napig, amikor az államra nem háramlik kár és ve­szedelem a helyzet megbeszélésével. Tudom, hogy támaszkodhatom a parlament többsé­gére. De ilyen pillanatokban nemzeti érdek­, hogy minden oldalról támogassanak minket. Ez érdekek nevében arra kérem Önöket, ke­rüljenek el mindent, amely ezt a mától kezdve egyetlen kötelességünket zavarhatná és amely kötelességet el vagyunk határozva teljesíteni mindazzal az energiával, amelyet az ezért való felelősség megkövetel. Románia tiltakozi­k A Csernovitzer Zeitung úgy értesül, hogy a román kormány jegyzéket intézett az orosz kormányhoz. Valószínűnek látszik, hogy ez a jegyzék az oka a Besszarábiában most folyó nagy orosz csapatösszevonásoknak. A jegyzék megállapítja, hogy orosz re­pülőgépek több ízben román területek fölé kerültek és a békés paraszt lakosság között óriási ijedelmet keltettek. Igaz, hogy román katonaság több ízben tüzelt a határsértő orosz aeroplánokra, de ez még csak növelte a lakos­ság izgalmát. Megállapítja azután a jegyzék azt is, hogy a besszarábiai határh­arcokban állandóan előfordul, hogy orosz srapnellek román területen hullanak le és robbannak fel. Ilyen alkalmakkor sok sebesülés és tűzeset történt. A jegyzék igen arélyes hangon köve­tel intézkedést az iránt, hogy hasonló esetek többé elő ne forduljanak. A román ruszofilek s­övetelés. Szeptember 26-án mintegy ötven parla­menti férfin részvételével értekezletet tartottak Bukarestben. Istrati képviselő, elnök, kijelen­tene, hogy az értekezlet összehívására a né­meteknek Romániában való bűnös üzelmei adtak­ okot. A jelen voltak között szerepeltek Take Ionescu, Filipescu és Delavrancea is. Több beszéd elhangzása után Take Ionescu a következő határozati javaslatot olvasta föl: Az alálírt szenátorok és képviselők követelik, hogy az országot megbélyegző idegen korrup­ciónak vége vezessék. Tekintettel arra a ve­szedelemre, hogy az országot behálózhatnák, aminek az volna a célja, hogy az országot le-­­fegyver­zésre és magas rendeltetéséről való le­mondásra kényszerítsék, követelik az alulírot­tak, hogy a kormány az ország teljes katonai haderejének mozgósítását rendelje el. A h­atá­­rozatot küldöttség nyújtotta át a kormánynak is a politikusok a legközelebbi napokban újra összeülnek, hogy a kormány válaszát tudomá­sul vegyék. Az értekezleten résztvett poli­tikusok valamennyien a Nemzeti Akció tagjai közé tartoznak. többi napok valamelyikére küldöttség megér­kezését várják Epiruszból, ahol jelenleg erős mozgalom van folyamatban, hogy Görögország annektálja Epiruszt és hogy a görög kormány a görög törvény alapján rendelje el a községi választásokat. Minthogy a kormány már elha­tározta magát rá, hogy a három szigeten le­folytatja a községi választásokat, Epirusz északi része tekintetében ugyanerre az útra fog lépni, amely egyenesen az annexióhoz vezet. Ezek a választások, amiket csak az új tarto­mányok területére rendeltek­­el, három hóna­pon belül mennek végbe. Görög lap az entente ellen Az athéni Kronos, azzal a lehetőséggel foglalkozva, hogy a Balkán belekeveredik a világháborúba, felteszi a kérdést, mi sors várna Görögországra, ha a Dardanellák el­vesznének és a négyesszövetség teljes­­győzel­met aratna. Az entente győzelmének a lap szerint feltétlenül katasztrofális következmé­nyei volnának Görögországra. Konstantiná­poly orosz birtokká válnék a Dedekanézosz és Epirusz olasz kézre kerülne, Nagyszerbia pe­dig teljesen ráfeküdne Görögországra. Az en­tente győzelme Görögországot orosz szolgává aljasítaná, aki a cár kegyelméből a klasszikus régiségek őrzőjeként tengetné életét. Görögország annektál Mint a Südslavische Korrespondenz-nek Athénből jelentik, politikai körökben a legna­gyobb feltűnést kelti az a királyi dekrétum, amely a görög törvények alapján való válasz­tásokat rendel el Imbrosz, Tenedosz és Cas­­tello-Riza szigeteken. Azt hiszik tudniillik, hogy a kormány ezzel megteszi az első lépést az említett szigetek annexiójára, amelyet rö­videsen Epirusz északi részének annexiója fog követni. Minthogy a londoni szerződés tudva­levőleg nem ítélte oda ezeket a szigeteket és Epirisz északi részét, főképpen a Venizelosz­­kormány volt az, amely ezeknek a terület­részeknek formális annexióját nem akarta el­rendelni, bár Görögország az említett szigete­ket az első balkáni háború óta megszállva tartja és görög csapatok legutóbb Epirusz északi részét ismét megszállották. A legköze­ Szerbia ellen A hivatalos jelentés közli: Délkeleti hadszíntér: Nincs jelentő­sebb esemény. Hofer altábornagy: A Reuter-ügynökség jelenti Nisből: Peles király ismét teljesen egészséges s a frontra utazott a csapatok megszemlélése végett. Tíz szerb repülőgép hatvan mértföldnyire behatolt Magyarország területére. A repülő­gépek csak kevés osztrák-magyar csapatot láttak, német csapatokat pedig egyáltalán nem. Olasz segítség Szerbiánál! A Tägliche Rundschau bizalmas helyről, állítólag Chiassóból, arról értesül, hogy Olasz­ország csapatainak Szalonikiben leendő part­­raszállítását tervezi egyenesen Szerbia segítésé­nek célzatával és azzal a feltétellel, hogy az angol és francia flotta födözze a partraszál­lást. Ha Cadorna ellenezné a csapatszállítást, akkor Porro lép a helyére. Rómában a partra­szállás esetére Romániának az entente mellett való beavatkozására számítanak. Amennyiben Görögország erőhatalommal akarná a partra­szállást megakadályozni, úgy Olaszország Va­­lona felől is benyomulna görög területre, az egyesült flotta pedig egyidejűleg az egész par­tot blokád alá venné. Valamennyi adriai kikö­tőben lázas tevé­kenység folyik. Csütörtök NYILTTÉR (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a­­ szerkesztőség.) JELENTÉS! Hivatkozással malátakávé gyárunkban történt tegnapi tűzesetre vonatkozó közleményre, tisz­telettel tudatjuk, hogy tekintettel malátakávénk minden fajtájában való tekintélyes kész­leteinkre, igen tisztelt vevőink folytatólagos kiszolgálása fennakadást nem szenved és ím­ István Millsra beérkező megbízások legpontosabban teljesittetnek. A Kőbányai Polgári Serföző R.-T. Budapest-Kőbánya, Malátakávé gyára KAFFEE PRUCKEII (Tulajdonos­: Marosi M.) r&flT Wollzere 4L *“ 1* Stubenring 24. A­­wieni és vidéki magyarok legkellemesebb találkozó­­helye. Figyelmes kiszolgálás ! Gyönyörű tágas terras!

Next