Világ, 1915. október (6. évfolyam, 273-303. szám)

1915-10-06 / 278. szám

* fötó. október «,­­ VILÁG forog fenn, efféle intézkedések, mint például egy hadviselő hatalom által csapatoknak partraszállítása, meg nem engedhető. A felkészült Bulgária Oroszország agresszív fellépése nem olyan hatást váltott ki a bolgároknál, amilyent az entente-hatalmaik az ultimátum nyomán vártak. Bulgária már régen számíthatott Oroszország előbb, vagy utóbb elkövetkező­­ ultimátumára és minden irányban jól felké­­szült egy esetleges ellenséges támadás ellen. Bulgária tisztázta Romániához való viszonyát, úgy hogy Tornán részről nem kell támadástól tartania. Görögország a maga részéről szintén nem bocsátkozik bele egy Bulgária elleni ak­cióba. Arról lehetne tehát csak szó, hogy Oroszország a Fekete tenger felől lép akcióba Bulgária ellen, a többi szövetséges pedig azzal egyidejűleg. Görögország semlegességének erő­­szakos megsértésével csapatokat szállít partra Szalonikiben és Kavallában és görög területről támad Bulgáriára. Egy harmadik oldal, amerre Bulgáriának védekeznie kellene, volna az Égei-tenger bolgár partvidéke. Eltekintve az entente és különösen Orosz­ország sokszorosan tett ilyen irányú kijelen­téseitől sem valószínű, hogy Oroszorzág jelen­tékenyebb erőkkel vegyen részt a Bulgária elleni ak­cióban. Ennek az eddigi orosz­­front eseményein kívül és különösen az az oka, hogy Oroszország más szállítási lehetőség hij­­ján kénytelen volna a déloroszországi tűzfé­szekből elvont csapatokat vízi úton, a Fekete­tengeren szállítani Bulgária ellen. A Fekete­tenger pedig a háború tartama alatt, különö­sen mióta a német tengeralattjárók oda is ki- terjesztették működésüket, rendkívül bizony­talan közlekedési terület lett az orosz hadi­hajók számára. Ezenfelül a bolgár vízizónának robbanó aknákkal való elzárása is nagyhatású eszköz az orosz csapatok bolgár partokra való kihajózásának megakadályozására. Azokat az orosz hajóegységeket pedig, amelyeknek sike­rülne a vízalattjáró naszádok torpedóit elkerülni­­ és a bolgár vízizónának a halál magjával sű­rűn bevetett aknamezején is sérületlenül sik­­lanának keresztül. Kjumjurluktól kezdve Szveti Stefanig a bolgár partvidék minden pontján lövésre készen fogják várni a bolgár parti tüzérség modern, mersszehordó ütegei. Kimnjurluk, Kestiroe, Várna, Galata, Chad­­semamlar, Sztara-Orechova, Fiandrakli, Bjela, Emin, Pazokastra, Mesembria, Anchiel, Ala­­naskej, Burgas, Sveti Nikola, Cseh­ek Vaszi- Jicko, a görög lakosságú Agriopulis, a török lakosságú Geledz­sici és Szveti Stefan mind­­megannyi modern partvédő művekkel felsze­relt pontja a Fekete tenger bolgár partvidéké­nek, ahonnan 35-ös löveggel köszöntenék az érkező orosz hajóegységeket. A Görögország felől jövő támadás sem kecsegtethet sokkal nagyobb sikerrel. Sztru­­micától kezdve Szak­sabanig, magas meredek esésű hegyek húzódnak végig az egész görög­bolgár határ mentén és adott esetben a Rodopi hegység sziklafalairól vissza fog pattanni a Balkán viszonyaihoz egyébként sem szokott tarka összetételű szövetséges csapatok még oly vehemens támadása is. A természetadta védő erősségek jelentőségét sokszorta meghatvá­­nyozzák azok a modern erődítések és jól ki­épített védővonalak, amelyeket a bolgár had­­vezetőség a balkáni háború óta a Bjela Plani­­nától a tengerparton levő Szarisahanig a Ro­dopi hegyek kedvező alakulatainak zseniális kihasználásával létesített. Az Égei-tenger felől nagyon valószínűt­lenné teszi az entente számottevő fellépését elsősorban az, hogy a tenger a partoktól már sok kilométernyire oly sekély, hogy a nagyobb h­ajóegységek, legtöbbnyire még ágyúik lőtá­­volán kívül megállni kénytelenek, kisebb egy­ségekkel pedig a sűrű aknamezővel, a leg­újabb fölszerelésű­ partvédő megerősítésekkel, mindenek fölött pedig a bolgár védősereggel szemben fölötte problematikus volna hadi­operációkba bocsátkozni. Egy ilyen vállalko­zás a benne résztvevő entente-ha­jókra annál is nagyobb kockázattal járna, miután a török és német tengeralattjárók eddig is állandóan nagy mértékben veszélyeztetik az Égei-tenge­­ren cirkáló ellenséges hajóegységeket. Dedea­­gacsnál pedig, ahol a tenger felől nagyobb ha­jók is megközelíthetik a bolgár partokat, a bolgár parti ütegek fellépése és a török határ nyugtalanítóan közvetlen közelsége, valamint a török és német tengeralattjáróik jelenléte lesznek súlyosan kijózanító hatással a Balká­non fellépő szövetségesekre. A Berliner Localanzelger beavatott for­rásból kapott cikkben ezt írja: A bolgár had­sereg kitűnően áll a határokon. Bulgária egy­maga is nemcsak elég erősnek érzi magát, hogy megvalósítsa nemzeti céljait, hanem kötőerejű szerződésekkel biztosította magát az összes tehető visszahatásokkal szemben. Leszámítva a Dardanella-hadsereget, Tráciai­ban erős török hadsereg áll készenlétben, amelynek hátvédő szerepére a bolgárok szá­míthatnak. Egyáltalában fel lehet tenni, hogy olyan megállapodások léptek életbe, amelyek Bulgáriának nemcsak katonai védelmet nyúj­tanak minden eshetőséggel szemben, hanem szem előtt tartják Középeurópa népeinek fej­lődését és erősítését is. tüntetés meghiúsult, mert hatalmas katonai­ erő kordonnal zárta el az idevezető utakat. Bukarest utcáin plakátok jelentek meg,, amelyekben a kormány azonnali letartóztatás és törvényszék elé állítás terhe alatt megtiltja a lakosságnak, hogy bárminemű, olyan tünte­téseket rendezzen, amelyeknek célzata Romá­nia semlegessége ellen irányul A görög mozgósítás Az Athénben megjelenő Nea Imera je­lenti : Amerikában mintegy ötvenezer görög hadköteles él. Mint most Newyorkból jelen­tik, ezek vonakodnak a behívó parancsnak eleget teendő, hazautazni. Félnek a tengeri út­tól és különösen a Földközi-tengertől, ahol ellenséges tengeralattjárók vannak. A követ­ségen alig néhányan jelentkeznek. A New­­yorkban megjelenő Nea Universas cím­ű görög napilap erélyes hangú felszólítást intéz az amerikai görögökhöz és felszólítja őket, hogy azonnal engedelmeskedjenek a király paran­csának. A görög királyi dekrétum megtiltja, hogy a görög-bolgár határt innen, vagy túl, bárki átléphesse. A bolgár határtól két kilométer­nyire álló görög őrségeket több helyt előre­toltak és mindenütt megháromszorozták. Olaszország és a Belliár­ Luganoból jelentik. Ama félreismerhetet­len aggodalmában, hogy Olaszország tekin­télyét és érdekeit a Balkánon Görögország kedvért még Franciaország és Anglia is eset­leg mellőzik, az olasz sajtó a Bulgáriához in­tézett orosz ultimátummal kapcsolatban nagy hévvel igyekszik bizonyítani, hogy a Szalo­­nikiból, vagy más a bolgár határhoz még kö­zelebb fekvő kikötőkből kiküldendő katonai expedíciónak döntő hatással kell lennie és ezért lehetően erős haderőből kell állnia. Ép­pen ezért az a 150.000 ember, amelynek ki­küldésére Anglia és Franciaország vállalkoz­hatnék, nem elegendő. A lapok azonban, minthogy a görögök bizalmatlanságát el akar­ják oszlatni, nem mondják ki határozottan, hogy Olaszországnak minden befolyását érvé­­nyesítenie kell oly irányban, hogy a Macedó­niába küldendő négyes­ szövetségi csapatok fő­­kontingense olaszokból álljon. Szerbiában A Drina risó folyásánál folyt élénk csa­tározásoknak, amelyekről a hivatalos, jelentés az utóbbi napokban megemlékezett, már eddig is meg van az eredménye: csapataink immár szerb földön portyáznak és foglyokat is ejte­nek már. Vezérkarunk erről a következőket jelenti: Csapataink a Drina-menti határtól kiindulva szerb területen portyáztak. Foglyokat szállítottak be. Egyébként nincs nevezetesebb esemény. Hofer altábornagy. Háborús tüntetések Bukarestben Bukarestből jelentik. A háborús­ párt óriási tüntetésekkel és nagy terorral akarja felfogását a kormányra és a koronára erő­szakolni. A háborúért és az azonnali mozgó­sításért vasárnap az országban a gyűlések százait rendezték. Bukarestben is volt nagy gyűlés és tüntetés. Az osztrák magyar és né­met követségek ellen tervezett merénylet és A török háború A török főhadiszállás jelenti: Anafortánál és Ari­ftum­unál nem történt lényeges esemény. A Sed il Bahr­ szakaszon az ellenséges tüzérség október 3-án balszárnyunk ellen mintegy 1000 löveget lőtt el, anélkül, hogy ennek hatása lett volna. Tüzelését tüzérségünk erőteljes ellene tüzelése elhallgattatta. Egy akna, amelyet e szárnyon felrobbantottunk, az ellenségnek sú­lyos veszteséget okozott. Tüzérségünk egy el­lenséges cirkálót, amely a Dardanellák irá­nyában tüzelt, kétszer eltalálta és szétrombolta a cirkáló páncélzatát. Október 3-án anatóliai ütegeink egy ellenséges hajót lőttek a Seh­il­bahri kikötőnél és érzékeny veszteséget okoz­tak az ellenségnek. Ez utóbbi viszonozta a tü­zet, anélkül, hogy hatást ért volna el. Egyéb jelentős esemény nem történt. Szerda Az olasz fronton A lavaromei femik ellen intézett leg­utóbbi veszteségteljes és eredménytelen táma­dások után az olaszok nem ismételték meg támadási kísérleteiket sem itt, sem a harc­vonal egyéb részén. A vezérkar hivatalos je­lentése a következő: A délnyugati harcvonalon a helyzet változatlan. A vilgoreuthi és lafrauni fensikon az ellenség tegnap nem újította.­­ meg támadásait. Höfer altábornagy, Cadorna jelentése Az október 2-áról kelt hivatalos olasz jelentés így hangzik: Az Isonzo-fronton a Rombontól a Karszt-fensikig az ellenség tegnap hatalmas szóró­­tüzet indított ellenünk ágyukból és lőfegyverekből, egyes helyeken olyan sietséggel, hogy messzevivő ütegek — mint megfigyeltük — az előretolt osztrák lövészárkokat árasztották el lövedékeikkel. A gya­logság azonban egyetlen ponton sem támadott. Csak a Rombon lábánál kísérelték meg ellenséges osz­­tagok vonalainak megközelítését, de pontos tüze­léssel hamarosan visszaszorították őket. Egy ellen­séges repülőgép tegnap Corvignano vasúti állomás közelében néhány bombát dobott le, amelyek két polgárembert találtak el. Két más repülőgép a Karszt-fensíkon lévő állásaink felett portyázott, de repülőgépüldöző állásaink tüzelése elűzte őket. Eh­hez a jelentéshez vezérkarunk a következő megjegyzést fű­zi: Valótlan az olasz vezérkar jelen­tésének október 1-ről szóló ama adata, hogy olasz csapatok a Mrzli Vrh s a Vodil Vrhig és a Santa Maria és a Santa Lucia magaslatoknál támadást in­téztek és hogy a zord időjárás következtében még súlyosabb, rendkívüli nehézségek dacára erős sán­cokat elfoglaltak és több tucat foglyot ejtettek. A­ Mrzli Vrh és a Vodil Vrh elleni ellenséges táma­dásokat már két akadálvonalunk között megállí­­­tottuk. Nem igaz, hogy néhány tucat osztrákot el­fogtak. A Santa Maria és a Santa Lucia ellen nem is indítottak tulajdonképpen gyalogsági támadást az olaszok, mert a támadási kísérletet tüzérségi tüzelésünk részben meghiúsította,­­vagy már csírá­jában elfoj­tolta. Teiméin körül szeptember 28-tól .'50-ig osztrák-magyar csapatok öt olasz tisztet és 406 katonát elfogtak. Olasz szocialistán békemozgalmat­ Monzában a milánói tartomány huszon­két szocialista városi képviselőtestülete és ti­­zennyolc városi szocialista párt gyűlést tartott, amelyen az állami hatóságok tevékenységét bírálták és megál­lapították, hogy Olaszország­nak majdnem minden városa és helysége szo­morú helyzetben van és semmi kilátás sincs arra, hogy az iskolaügy, egészségügy és a pol­gári létföntartás szempontjából emelhető kö-­ vetelések teljesüljenek. A gyűlés követelte a kormánytól, hogy a kínosan érezhető munka­­nélküliségen a mezőgazdaságban és iparban segítsem, ha másként nem, állami munkálatok végeztetésével. A gyűlés végül kifejezést adott a gyors békére való vágynak, valamint annak­­ a kívánságnak, hogy a sztrájkoló testilmilika.

Next