Világ, 1915. október (6. évfolyam, 273-303. szám)

1915-10-27 / 299. szám

Szerinte VILÁG 1915. OBSKer n. L Erőpróba a Balkánon Az entente diplomáciája még mindig két­ségbeesett kísérleteket tesz, hogy a Balkán semleges államait a maga ügye mellett fegy­verbe állítsa. Romániának, újabb javaslatban ismét engedményeket kínálnak s a russzofil izgatókkal hangulatot akarnak kelteni a ket­tős szövetség ellen. A román kormány azon­ban már nem habozik, erélyes eszközökhöz nyúl, hogy az izgatókat megfékezze. Görög­országra is nyomást igyekeznek gyakorolni, hogy semlegességéből kimozdítsák. De a gö­rög kormány tisztán látja a helyzetet s nem akarja, hogy Görögország Szerbia sorsára jus­son. A bolgár offenzíváról ma újabb hivata­los jelentések nem érkeztek. A német nagyvezérkar jelenti: Bojadzsieff tábornok hadseregétől­­ újabb jelentések nem érkeztek. Legfelsőbb hadvezetőség: Szerb ultimátum az ententehoz A Világ tudósítójától Zürich, október 26. A római Tribtuna híradása sze­rint Szerbia az entente­hoz ultimátu­mot intézett, amelyben felhívta, azon­nal nyilatkozzék, hogy milyen méretű segítségben kívánja Szerbiát részesí­teni és ezt a segítséget haladéktalanul adja is meg, mert elleneseiben Szerbia elhatározásai tekintetében szabadnak fogja magát érezni. Szerbia válsága : A Novoje Vremjá­ban Jovanovics szerb belügyminiszter nyilatkozik Szerbia helyzeté­ről. Kijelentette, hogy ebben a küzdelemben a végsőkig kitart, abban a biztos tudatban, hogy a nála sokkal hatalmasabb nagy szö­vetségesei minden tőlük telhető módon segí­teni fogják Szerbiát, mely legfőképp ő értük küzd a német-bolgár támadással szemben. A Don­g News jelenti: Az a vitézség és makacs ellentállás, amelyet a szerb hadsereg a négy-ötszörös túlerővel szemben kifejt, min­denesetre jó benyomást kelt Londonban, bár a végeredmény iránt a bizalmat nem emel­heti. Az újonnan elindított angol és francia csapatok beavatkozásától sok függ. Ennek jelentőségét diplomáciai forrásból szerzett in­formációk szerint azért kellene nagyra be­csülni, mert siker esetén Görögország maga­­tatása sokkal gyorsabban megváltoznék, mint általában hiszik. A moszkvai lapoknak jelentik Misből: 1 A város tömve van sebesültekkel. A legtöbb ma­gánházat is kórházzá alakították át. A gazda­sági és pedagógiai intézményeket bezárták és Pristinába helyezték át. Hasonlóképpen tör­tént a bankokkal is. Nist a végsőkig akarják védeni a szerbek, aggastyánok, asszonyok és gyermekek dolgoznak a város megerősítésén, amely francia­ mérnökök felügyelete alatt tör­ténik. Az albánok a szerbek ellen A Világ tudósítójától Szófia, október 26. Az albánok egy­re nagyobb tömegekben jelentkeznek és kérik besorozásukat a bolgár hadseregbe. Az eddig besorozottakból négy arnauta-zászlóaljat állítottak ki, amelyeket már el is indítottak Üszkük felé. Az albánok nagy lelkesedéssel mennek harcba a szerbek ellen, akik az albániai akku páci­ó idején rend­kívül kegyetlenül bántak el az albán lakos­sággal. Az amantáknak csak az a kívánságuk, hogy Macedóniába küldjék őket, ahol hamaro­san elérhetik az albán határt. A menetzászló­aljak induláskor lelkesen éltették Ferdinánd cárt és Wied herceget. Az entente balkáni expedíciója A Journal de Génévé távirata szerint a szövetségesek október 19-e óta ismét har­mincezer embert szállítottak partra Szldován­ben és ezeket útnak indították Szerbia felé. E csapatok kétharmadrészükben a Gallipoli félszigetről kerültek ki. Marseilleből is igen sok szállítóhajót jeleztek. A Figaro jelenti Athénből. Diplomáciai közlések szerint az antáni­ hatalmak elhatá­rozták, hogy is­ hatályos intézkedéseket tesz­nek Szerbia támogatására. Jelentékeny csa­pattesteket haladéktalanul partra fognak szál­lítani. Anglia megígérte, hogy nagyszámú­­ csapatot és jelentékeny hadianyagot fog­­ küldeni. A négyesszövetség újabb aján­lata Romániának A Világ tudósítójától Zürich, október 26. A Giornale df Italia jelenti Bukarestből, hogp a négyesszövetség egyik hatalma Romá­­­­niának igen fontos katonai és politikai ter-­­­mészetű előterjesztéseket tett, amelyeket a­­ bukaresti miniszterek a legnagyobb sietséggel tárgyaltak. Bratianu tudomására adta a kabi­­­­netnek, hogy négyes­szövetség kész nagyobb seregeket Szalonikibe küldeni és Oroszország is elhatározta, hogy a Balkánon erélyes ak­cióba kezd. Románia visszautasította a szövetsé­gesek ajánlatát A Berliner Tageblatt jelenti Kopen­­hágából, hogy a Telegraph híre sze­rint Románia a négyes­ szövetség leg­utóbbi ajánlatait határozottan vissza­utasította. A Nationaltidende jelenti: Románia a Né­metországból érkezett hatezer bolgár alattvaló­nak, akiket nemrégiben a román határon fel­tartóztattak, most megengedte az átvonulást Bulgáriába. A russzofllek kudarca Bukarestből jelentik . Tegnap délután volt az Unionista Föderáció régóta hirdetett nyil­vános gyűlése, amelyen többnyire pénzen szer­zett közönség vett részt. Minthogy a vezetők a fősúlyt az utcai tüntetésekre helyezték, maga a gyűlés alig egy óráig tartott. A több száz főnyi tömeg a gyűlésteremből Bukarest fő­utcájába, a Calea Viktóriára vonult. A menet élén Filipescu, Take Ionescu, Nitzu Xenopol, Lukács, Delavrancea és Istra haladtak. A kor­mány a rend fen tartására rendőri és katonai készenlétet rendelt ki, amely a nemzeti szín­háznál, ahonnan az út a királyi palota felé vezet, a tüntetők elől elzárta az utat. A tün­tetés résztvevői a közeli Filipescu-klubhoz mentek. Az erkélyről Goga Erdélyből, to­vábbá Drumaru, Filipescu és Mille beszéltek. A szónokok a tüntetés céljáról kissé homályo­san nyilatkoztak, csak Filipescu tárta fel végül a tulajdonképpeni célt, amikor izgatot­tan kiáltott le az erkélyről: Megbuktattam Bratianut, az apát, meg fogom buktatni a fiát is. A tüntetők éllén haladt tömeg és a katonák kordonja között kisebb verekedés is volt. Egy 13 éves gyermek megsebesült és még tegnap sebesülésébe belehalt. Ugyanez alkalommal további négy fiatalember sebesült meg. A rend­őrség senkit sem tartóztatott le. Éjféltájban a csapatokat bevonták, mire a tüntetők csopor­­tokba verődtek és beverték a Minerva című lap szerkesztőségi helyiségeinek ablakait, úgy­szintén a liberális­ klub és a Marghitolan-klub ablakait. A tegnapi események kapcsán, a Viitorul­­ „Egy kampány összeomlása“ című vezércik­kében a következőket írja : A gyűlés egyik­­ szónoka sem mondotta meg, miért kívánja,­­ hogy Románia haladéktalanul lépjen akcióba. Ezzel szemben valamennyien a leghevesebb támadásokat intézték a kormány ellen. Bebi­zonyították ezzel, hogy akcióba lépésük a kor­mány megbuktatására törekszik. Érthető,­­ hogy­ ilyen körülmények között a gyűlést kö-­­­vető tüntetésnek fiaskóra kellett vezetnie. Még azok is, akik a gyűlésen hallgatták az izgató beszédeket és azután résztvettek a tün­tetésen, (amelyre toborozták a hallgatókat és résztvevőket) bevallották, hogy az elhangzott frázisok nagyon gyönge visszhangra találtak. A tegnapi gyűlés és tüntetés eredménye a fi­­derült pártok összeomlása. Ha volt még va­laki, akiben kételyek támadtak e pártok cél­ját illletőleg, az tegnap megkapta a felvilágo­sítást. Mától kezdve lelkiismeretes polgárok utálattal fordulnak el azoktól az emberektől, akik az állam nehézségeivel, szükségleteivel és követeléseivel önös politikai céljaik érde­kében üzérkednek. Az entente Görögország ellen A Londoni News jelenti : Anglia a jövő héten új ajánlatot fog tenni Görögországnak. Ez lesz Anglia utolsó békés lépése Görög­ország irányában. A Gazetta del Popoló-nak jelentik Athén­ből. Elliot angol és Demidoff orosz követ ak­ciója első lépés a demarche előtt, amelyet az entente követei együtt fognak megtenni. En­nek az akciónak esetleg fenyegető jellege lesz. Athénból jelentik: Itt jogtalan követelőd­­zésnek tekintik az entente-nak azt a kísérletét, hogy a görög-szerb szerződés tekintetében a maga értelmezését oktrojálja. Arra utalnak, hogy a szerződés csak Görögország és Szerbia dolga, amelybe más hatalmak, amelyeknek aláírása nincs a szerződésen, nem jogosultak beavatkozni. Már csak azért sem, mert Szerbia maga semmiképpen sem kifogásolta a görög kormány álláspontját. A Daily Mail értesülése szerint helytelen az a feltevés, hogy Cyprus szigetének Görög­ország részére való átengedése arra késztetné, hogy az entente mellé álljon. Az ajánlat egy­részt nincsen feltételekhez kötve, másrészt az egész dolog inkább a hála jelének minősít­hető Görögország sok ízben tanúsított előzé­kenységéért Görögország magatartásának ki­zárólag az a szempont lehet irányadó, vajjon aktív fellépése a központi hatalmak és Bulgá­ria ellen valóban nemzeti fennállásának ér­dekeit szolgálná-e. Ez esetben azonban az entente csapatainak kicsiny számát tetemesen növelni kellene, nehogy Görögország is Szerbia sorsára jusson. A tengeralattjárók munkája A Világ tudósítójától Szab­ofld, október 26. Az Égei-tengeren tegnapelőtt éjszaka ret­tenetes vihar támadt, amely a szövetséges an­gol-francia flotta operációit teljesen meghiúsí­totta. A vihar 18 órán át dühöngött és a szö­vetséges flottaparancsnok­ság kénytelen volt a csapatszállító hajegyrségeket védett helyekre irányítani. A szalonikai hadvezetőségnél ugyan erősen titkolóznak, annyi azonban mégis ki­­szivárgott, hogy az Enosz-öböltől nyugat felé, az Égei-tengeren működő török és német ten­geralattjárók a vi­har alatt sem szűntették be tevékenységüket és igen eredményesen operál­tak. Hir szerint több csapatszállító egys­éget és két cirkálót értek torpedólövések. Türökország háborúja Nevinson haditudósító, aki Londonba most tért vissza a Dardanelláktól, előadást tartott élményeiről. A hadügyi hivatal — mondotta, — megtiltotta neki, hogy megmondja, hol van a Dardanellák ellen harcoló csapatok ve­zérkarának főhadiszállása, nehogy az ellenség is tudomást szerezzen erről. A törökök azon­ban tudták, hogy hol van a főhadiszállás és repülőik bombázták azt, gyakran eredménye­sen. Nevinson úgy találta, hogy a franciák katonai szervezete fölülmúlja az angolokét. Az anafortai partraszállás kudarcáról azt mon­dotta, hogy ennek oka a vezérkar tehetetlen­sége volt, főleg azonban az, hogy csupa új csapatok vettek benne részt, amelyeknek nem voltak haditapasztalataik, a terepet nem ismer­ték és a hőséget és a szomjúságot nem tud­ták elviselni. A török kamarának Husszein Asahid el­nökletével tartott ülésén Hovu­l bej kamarai

Next