Világ, 1917. október (8. évfolyam, 244-269. szám)

1917-10-10 / 251. szám

2­­017. szeptember 10. VILÁG A politikai helyzet (A Világ tudósítójától.) Vasárnapra je­lentette be gróf Tisza István, a munkapárt vezére, hogy a harctérről visszaérkezik Buda­pestre. A jelentés válasz volt arra a levélre, melyet a párt intéző­bizottsága küldött gróf Tisza Istvánnak, tudatván vele, hogy a kép­­viselőházat október 16-ára összehívják és hogy Wekerle miniszterelnök az első ülésen benyújtja az indemnitást, tehát, a pártnak állást kell foglalnia, milyen időtartamú in­­demnitást hajlandó átengedni. " Tisza hazajövetelének hírére egyszerre megélénkült a munkapárti klub. Az intéző­bizottság sürgősen munkához látott Levelek, táviratok indultak útnak: Tisza hazajön, legyen itt fogadására a párt minden tagja, apraja-nagyja. A tájékoztatásra vágyók ut­­­­mutatást kapnak, a kételkedők és aggodal­maskodók megnyugtatásban részesülnek és talán még a­ jövőbe is bepillanthatnak, ha Tiszának úgy tetszik, hogy esetleg már most tájékoztassa híveit tervei felől. A munkapárt szünidei vezetői egyébiránt Tisza fogadtatására azzal készülnek, hogy a pártban a parlamenti harcra tüzelik a jelen­levőket azzal a célzattal, hogy­­amikor Tisza megérkezik, itt harcias hangulatot találjon. Azt hiszik, Tiszának kedvére lesz, ha a mostani ülésezések alatt még a választójogi reform előtt, tehát az indemnitás tárgyalása­kor felveszik a küzdelmet a kormány ellen és napirenden tartják az összes olyan kérdé­seket, amelyeket a kormány pozíciójának gyengítésére fennt és lenni alkalmasnak vél­nek, így előkeresik az osztrák részről emelt követeléseket egyfelől, másfelől viszont a magyar kormány mulasztásait teszik szóvá a szünet közben előfordult incidensekkel együtt. Mindezekhez természetesen Tisza hozzájárulása szükséges és most még nem tudják bizonyosan, váljon Tisza ri­kré ,hatá­rozza el magát. A személyi kérdések közül firtatni akarja a munkapárt az államtitkári kineve­zéseket, amelyek közül, most különösen a Sreck Lajos kinevezésének előzményeit ke-,­resik. Bock Lajosról arnyit tudnak, hogy­ a minisztertanács elhatározta igaz­ságügymi­­niszteri államtitkárrá való kineveztetését aképpen, hogy a munkálkodását az átmenet­­gazdaságügyi minisztériumban fogja kifej­teni, de azt mondják, hogy Földes Béla nem szívesen veszi maga mellé államtitkárnak. A különböző hírekkel szemben minket arról értesítenek, hogy Beck Lajost nem a pártarányoknak megfelelő követelés alapján nevezik ki, hanem kinevezése magának We­­kerle Sándor miniszterelnöknek óhajtására történik. Ami pedig azt illeti, hogy Földes Béla néni­­fogadja szívesen, ez nem vezethető vissza személyes okokra, hanem arra, hogy küldésre pártja, az Apponyi­-párt pressziót gyakorol. 1 -7. ' * * ’ ' " A közélelmezési kérdések minden poli­tika mellett a legnagyobb aktualitásban ma­radnak. Most több napon át Budapesten tar­tózkodott az osztrák közélelmezési miniszter és állandóan tanácskozott gróf Hadik János miniszterrel. A magyar közélelmezési minisz­tériumot Hadik Nagy Ferenc segítségével erősebbre szervezi. A közélelmezési tanácsot is reorganizálják. Gróf Hadik­ipa átiratot küldött a parlamenti pártokhoz, felszólítván, jelentsék be, kiket bíznak meg képviselteté­­seikkel. Nevezetesen az eddigi tanácsban ép­pen a most kormányon levő pártok nem vol­tak képviselve. Az osztrák és a magyar közélelmezés Landwehr Ottokár vezérőrnagy, valósá­gos belső titkos tanácsos, a közös élelmezési bizottság elnöke, , aki több napot Buda­pesten­­ töltött és élelmezési ügyekben tár­gyalásokat folytatott a magyar szakminisz­terekkel, ma este kíséretével együtt visszauta­zott . Bécsbe. Ju­ssihot személyi ambíciók, hiúságok, ő min­dig csak az ügyet, hazája modern előrehala­dásának ügyét szolgálta, de ebben aztán nem alkudott, nem ismert vezért és nem ismert rabszolga pártfegyelmet, kiáltott, agitált, har­colt. A népek szövetsége, ellentéteknek békés, megértő kiegyenlítése Justh Gyulának szeretet­tel gondozott ideálja volt, az interparlamen­­táris konferenciáiban lelkes munkálkodást fejtett ki. A parlamenti élet és a közélet tisz­taságáért a legnagyobb elszántsággal harcolt. Nyílt beszédű, kemény hangú, súlyos öklű­ harcosa volt a becsületnek, üldözője a vissza­éléseknek, de épp oly bátor és elszánt bajnoka az egyenlő jogoknak. Bánffy sovén politiká­jával nem értett egyet. Tisza alkotmánytipró tetteivel szem­beszállott. A koalíció alakulásá­ban részt vett, a képviselőház elnöke lett. De elveiből­ semmit sem engedett semmiféle ha­talom kedvéért. Az általános,­­ egyen­lő és titkos választói jogot hirdette szakadatlanul,­­ bízva erős hittel az­­ eszme teljesülésében. Függetlenség volt az ábrándja. Önálló­­ vám­terület és külön bank. Szövetkezett volna érette bárkivel. Gáncsot, vetettek ,neki. .meg­csalták,' , 'megbuktatták. Justh Gyula nem csüggedt. Külön maradt híveivel és nem szűnt meg agitálni, főképpen az általános, egyenlő és,titkos választói jogért, melyen egy rajongó fanatizmusával csüngött és úgy várta meg­valósulását. Ő nei kicsak hirdette 1910-ben az ■általános választói jogot, de hitte is, r.i­g körü­lötte a hazug ígéreteket pénzzel és korrupció­val táplálták, hogy aztán megtagadják. Mennyi küzdelem, mennyi viszontagság !«^Igg»üiw£jCIJüiZl!gg» és csalódás következett! Egy munkapárti többség korokozott az ellenzékkel­­szemközt. Az elvtagadások szörnyű, korszaka jött. A többség a választások programmját eldobta és a hatalom minden erejével rátört a liberális gondolatok meggyilkolására. A parlamenti izgalmak egymást érték. Jusich Gyula szép emlékei közé tarto­zott Ferenc József kegyes figyelme, amely a belső titkos tanácsosságot juttatta részére. Justh Gyula most ezt a kitüntetést vissza­adta. Elkeseredett harcos lett. Amikor az ellenzéket rendőrökkel és csendőrökkel ki­kergették a képviselőházból, Justh Gyula mindennap megjelent a kitiltottak csapatával tüntetni a parlament előtti téren. Az utcán is kergették őket és gyülekezésüket feloszlatták. Justh Gyula egyszer mellét feszítette a csendőr­­szurony elé. Az utolsó pillanatban akadá­lyozták meg a katasztrófát. Mennyit kellett várnia, amíg szebb na­pok virradtak. Betegség gyötörte, de nem pi­hent. Betegen, megtörtén, orvosai tilalma da­cára, aggódó családja köny­ö­rögésére nem hall­gatva, mindig feljött tornyai birtokáról, ha­­ a képviselőházban "szükség volt az ő bátorító­­ lelkesítésére, megingathatatlan hitének " ,tanu­­ságtételére.­­Emlékezünk, hogyan állott az­ ellenzéki mező élén Tiszávál és a m­­unkapárttal szem­­­­­ben és miképpen vezényelte a kiáltást­ . — Éljen az általános, egyenlő ,és titkos választói jog! Mintha a lelke szakadt volna bele. Lát­noki utódon meg kellett éreznie a nagy kor ’eljövetelét, hogy aztán elérkezvén az ideje, egy, a sóhajtással ily néma őszi estén elszánjon a nemes lélek. Ő mindent megtett, ami em­beri erőtől telt, mindent, egész életén át be­csületesen, hősiesen, önfeláldozóin, szép fia­talságának idejétől öregségéig mindig . . . Úgy kellett éreznie, hogy az eszme már meg­valósul, útjában mér nincs hatalom, mely akadályozhatná. * Gondolatban most ott vagyunk halottas­­ágya mellett a dunaparti szálloda udvari szobájában és hallgatjuk, miképpen beszélik testi elmúlásának történetét, így mondják el a riporteri ceruza részére. Ezelőtt három nappal jött fel Justh Gyulai tornyai birtokáról. A Hungária szállo­dában fogadott lakást. Ideiglenesen az első emelet 153. számú udvari szobát kapta, amíg megüresedik rendes lakószobája. Mint minden este, ma este, 7 órakor is lement a dunaparti­­ korzóra Sétálni. Egy­­boltban is volt, ahol hideg ételeket vásárol­gatott, sonkát, gyümölcsöt, pár süteményt és kis csomagjával nemsokára visszatért a val­lottába és kissé fázósan felment a szobájába. Fáradt járása feltűnt.­­ Várták rendelkezéseit. Fél nyolc órakor, miután addig senkit sem szólított, a szoba­leány" benyitott ajtajáé. Ott látta az ágyon fekve Justh Gyulát megmerevedett arccal. Fejen borogatás volt. Úgy kellett lenni, hogy Justh Gyula rosszul lett, lefeküdt, annyi ereje volt, hogy borogatást tegyen a fejére... Csomagja az asztalon érintetlen volt. A román teológia Nagyszebennül jelentik, hogy az érseki konzisztórium legutóbb Mangra Vazul m­etro­­polita elnöklésével tartott ülésében behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, miképpen. ...le­hetne a gör­­kei. román egyház teológiát, okta­i lávát modern alapokra fektetni, hogy a szemi­náriumokból kikerülő lelkészek képzettsége­­ megfelelő színvonalra e­ emeltessék. A konzissz­­tórism­ végül elhatározta, hogy a teológiai ta­nárok felh­ívandók, hogy egységes tantervet dolgozzanak ki, mely úgy a nagyszebeni, mint az aradi és a karánsebesi teológiai intézetben­ lesz alkalmazandó. Egyúttal egységes fegyelmi szabályzat megalkotása iránt is történt intéz­kedés. Mangra metropolita egy létesítendő teológiai fakultás iránt is tett előterjesztést. e Szerda kérdésben azonban a legközelebbi kon­gress­zus lesz hivatva végleg határozni. Apponyi rendelete és a románok Balázsfalváról jelentik. A gyulafehérvári és fogarasi egyház­tartomány püspökei , október 8-án értekezletet tarsoltak Balázsfalván. Az értekezleten elhatározták,­­ hogy a fennhatóságuk­­alatt lévő tanutónírképző intézeteket fenntartással megnyitják, de egyúttal feliratot intéznek a vallás- és közok­­etásü­gyi miniszterhez, hogy az intézet működésé­­nek­­ellenőrzésére kiküldött biztosoknak olyképpen módosítsa az­ utasítását, hogy az állami főfelügye­let tartsa tiszteletben az egyháznak törvényben biztosított önkormányzati jogait, másrészt, hogy a miniszteri biztosok által gyakorot ellenőrzés­­i pedagógia követem­ényeinek minden­­ tekintetben­ megfeleljen. •­ . . A Radikális Párt Vázsonyi Vilmos miniszternéi Tegnap már megírta a Világ, hogy a­ Radi­kális Pártba tömörült közalkalmazottak küsl­döttségileg kére­­k meg Vázsonyi Vilmos vá­lasztójogi minisztert, h­ogy őt a tisztviselői aktív és passzív választói jogával kapcsolta, óhajtásaikról tájékoztassák. A küldöttség dr. Juszt Oszkár p­ártelnök vezetésé­­vel ma délben jelent meg Vázsonyi Vilmos választójogi mi­niszter előtt, ahol Dénes Lajos ismertette a tisztviselők­ kívánságait.­­A memorandum, amelyet átnyújtott, kéri az összeférhetetlenség megszüntetését, a máig a köztisztviselői állás és a képviselőházi tagság között fennáll. E kérés mindkét nembeli tisztviselőkre vonatko­zik. Részleteiben a memorandum azt hang­súlyozza, hogy a képviselőjelölt a választások kiírásától annak megejtéséig szabad­ságoltas­­sék. Továbbá,­­ hogy a képviselőnek választ­ott köztisztviselő mandátuma m­inden jogának épségben tartásával hétyezethesek szolgálati viszonyon kívül. Vázsonyi miniszter szívesen fogadta a küldöttséget, beható eszmecserét folytatott­­velük és megígérte, hogy kérésüket miniszteri­­tanács elé viszi. Választójogi gyűlés Késmárkon .A késmárki választóké­pü­lét­nek a demokra­tikus , választójogi képviselete nemzeti megújhodás jegyében egyesült kormányt támogató pártjainak alakuló és szellezkedő gyűlése a választó­polgár­ság nagy lelkesedése mellett fogyl le. Mattyasovszky Elemér dr. megyei pártelnök bevezető beszéde­­ után, amelyben az új korszak követelte új utak ‘ tZölkségességét fejtette ki. Jimekner Károly ma-

Next