Világ, 1920. augusztus (11. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-07 / 187. szám
( MI 0.UC ..VO T angol és francia önkéntesek mennek a lengyel frontra Londoni jelentések szerint az angol kormány két hadosztály mozgósításán kívül önkéntes ezredekkel is segíti Lengyelországot, továbbá hitelt , nyit a lengyel kormánynak és hadianyagot szállít a lengyel hadseregnek. A hadianyagok egy részének szállítása iránt már megtörténtek az intézkedések. Többek között számos repülőgép van útban Lengyelország felé. A francia kormány önkéntes csapatokat küld szintén. ANational Tidence magántávirata szerint kodmányozza. / • !'*■•.• Több, mint egy év előtt a múlt év nyarának kezdetén akart Churchill egy félmilliónyi önkéntes hadsereget talpraállítani Oroszország ellen. Lloyd George nem azonosította magát hadügyminiszterének tervével, de módot adott Churchillnak a toborzásra. A leszerelt és állás nélkül maradt angol tisztek közül vagy ezren jelentkeztek, azonban legénységet nem tudott szerezni Churchill - tisztek számára, tábornagy Varsóba utazik, hogy a helyzetet tanul ja lengyel békedelegátusok útban Minszk felé LokdonijJelentések szerint az új lengyel békedelgátusok még augusztus negyedikén, szerdán délután elindultak Jétrsóból Minszkbe. Az orosz hadsereg főparancsnoksága tudvalevőleg már a delegátusok baranovicsii találkozása alkalmával Minszkit jelölte meg a béketárgyalások színhelye gyanánt. A lengyel kormány csak egy feltételt fűzött a tárgyalások megkezdéséhez: azt, hogy a delegátusok szabadon érintkezhessenek szikratáviratok és telefon útján a varsói kormánynyal. A Triedrich-párt bízik vezérének ártatlanságában A Friedrich-párt helyiségeiben ma este mozgalmas élet volt. A párt tagjai igen nagy számban gyűltek ögésre, hogy vezérük iránt kifejezésre juttassák ragaszkodásukat és leszögezzék azt, hogy a Tisza-per tárgyalásának újabb fordulataitól Friedrich István ártatlanságának bebizonyosodását várják. Friedrich István tegnap tudvalevőleg egy nyilatkozatot tett közzé és értesítette a nyilvánosságot arról, hogy nem érzi biztonságban életét. Friedrich nyilatkozatának ezt a passzusát élénken kommentálták a pártkörben és arra az elhatározásra jutottak, hogy elsősorban a pártnak kell gondoskodnia Friedrich életének biztonságáról, ezért egy ötven tagú testőrséget állítanak fel és így védik meg vezérüket az esetleges merényletek ellen, noha Friedrich István elfelejtett említést tenni arról, hogy milyen alapon félti életét erőszakos támadásoktól. Szóba került a pártkörben az is, hogy a Friedrich-csoport képviselőtagjai már a holnapi napon egytől-egyig fegyverviselési engedélyt fognak kérni. Ez természetesen nem jelenti azt, mintha a párt nem akarna szabad folyást engedni a törvényes eljárásnak, hanem szintén csak az esetleges merényletet akarja elhárítani Friedrich István személyétől. Aki ma fenjárt a Friedrich-pártban, az megbizonyosodhatott arról, hogy a Tisza-perben idáig elhangzott tanúvallomások nem szigetelték, el teljesen az októberi forradalomnak ezt az epizódistáját, aki olyan nevezetes szerephez jutott később, pontosan egy évvelazelőtt, hogy a mentelmi bizottság eleget tett az ügyészség kiadatási kérelmének. Hiszen ma, augusztus hatodikén tárgyalta az ügyészség kérelmét a mentelmi bizottság és a múlt év augusztus hatodikén lepte meg rz országot Friedrich István váratlan megjelenése a magyar politika élén. A Fiedrich-párt különben ma este a Wenckheimpalotáa népes értekezletet tartott Wein Dezső elnöklésére, amelyen Breki Károly felszólalása után határozati javaslatot fogadtak el, amely szerint a pártvezér iránt a párt a legteljesebb bizalommal viseltetik és bízik abban, hogy az ellene megindult üldöztetésből mocsoktalanul kerül ki. Ezután bizottságot választottak, amely Wein Dezső vezetésével ezt a határozatot tolmácsolni fogja Friedrich Istvánnak. Friedrichat Mattja a nemzetgyűlés Friedrich István mentelmi ügyében ma délben 12 órakor kezdte meg a mentelmi bizottság tanácskozását. Az ülésen Ereki Károly elnökölt, az előadó dr. Mikovényi Jenő volt. A bizottság 21 tagja közül 16 volt jelen. A tanácskozás másfél órát vett igénybe. Mikovényi előadó beterjesztette az ügyészség átiratát. Az ügyészség Friedrich Istvánt gyilkosságra való felbújtással vádolja. Előadja, hogy a hadosztálybíróság előtt Tisza István gyilkosainak ügyében most folyó tárgyaláson olyan vallomások hangzottak el, hogy ezek alapján a királyi ügyészség indíttatva érzi magát Friedrich István ellen eljárni. A bizottság hosszas tanácskozás után úgy határozott, hogy Friedrich István mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. Kilencen szavaztak a kiadatás mellett, öten ellene, ketten tartózkodtak a szavazástól. Dr. Somogyi István kisebbségi ellenvéleményt adott be, amelyben előadja, hogy a bizottságnak formahibák miatt nem lett volna szabad ilyen határozatot hoznia. Az esti lapoknak azt az értesülését, hogy az ügyészség bizonyító iratokat a kikérő aktához egyáltalán nem csatolt, igen határozottan megcáfolják. Többek között az iratokhoz volt csatolva a vizsgálóbíró határozata a teljes megokolással együtt. A bizottság ülésén felvetették azt, hogy ez nem elegendő, mert sem feljelentés nincs, sem pedig az aktákhoz nincsenek csatolva a hadbírósági tárgyalás jegyzőkönyvei. Ezzel szemben a bizottság előadója arra az álláspontra helyezkedett, hogy mindezek már csak ante-aktáknak tekinthetők, mert hiszen a vizsgálóbíró döntése már ezek alapján épült fel. Vannak azonban a bizottságnak olyan tagjai, akik bár Friedrichnek politikai ellenfelei, mégis azt hangoztatják, hogy a vizsgálóbíró határozatában súlyos ellentmondások fedezhetők fel, a vizsgálóbíró ugyanis külön kiemeli, hogy a múlt év őszén Friedrich ellen terhelő momentum nem merült fel. Kétségtelen azonban, hogy a nemzetgyűlés többsége Friedrich Istvánt ki fogja adni. A holnapi ülésen mindenesetre elő fogják terjeszteni az előadói és kisebbségi véleményt. Hogy azonban még holnap letárgyalnák ezt, ebben a tekintetben nincsen döntés. Erre csak abban az esetben kerülhetne sor, — a házszabályok értelmében — ha vagy maga a bizottság, vagy a kormány kívánná a sürgősséget. A bizottság nem döntött így, a kormány pedig legfeljebb holnap reggel határozhat ilyen irányban. A letárgyalás előtt azonban mindenesetre ki kellene nyomatni és szét kellene osztani a bizottsági jelentést, ami ezideig szintén nem történt meg. Holnap tehát valószínűleg annak száraz bejelentése történik meg, hogy a mentelmi bizottság letárgyalta Friedrich mentelmi ügyét, az előadó beterjeszti a jelentést, kéri annak kinyomatását és szétosztását és az ügynek három nap múlva való tárgyalásra tűzését. Sir szerint különben mentelmi ügyének tárgyalása alkalmával Friedrich István is meg fog jelenni a nemzetgyűlésen és valószínűleg fel is szólal, mert erre a házszabályok megadják neki a módot. Teleki miniszterelnök a bojkott megszűnéséről A Világ munkatársának alkalma volt ma este kérdést intézni gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz a bojkott megszűnéséről, aki a következőket volt szíves mondani: — A wiener-neustadti bojkott-bizottság egyik tagja ma megjelent Wiener-Neustadt és Sopron között a magyar állam egy közegénél, akihez azt a kérdést intézte, hogy milyen álláspontot foglalnánk el mi a bojkott megszüntetése esetén. A mi állami közegünk telefonon érdeklődött az iránt, hogy milyen választ adjon. Azt az utasítást adtam, hogy jelentse ki: A magyar állam csak állammal tárgyalhat, de bojkott-bizottsággal nem. A wiener-neustadti bojkott-bizottság kiküldöttjének azonban, mint magánembernek, valamint bárkinek, tudomására hozhatjuk, hogy ha a bojkott megszűnik, megszűnnek a retorziók is. És ha ez az állapot beáll, akkor három nap alatt megindulhat a teljes forgalom. Ez az, amit a bojkott kérdésében hivatalosan tudok. Ha azonban a bojkott megszűnik, még mindig sok elintézni valónk marad az osztrák kormánnyal. Hogy mást ne említsek, a bojkott alatt ott maradt a postánk és az osztrák területen rekedt szénszállítmányaink pedig elfogytak. Ezt az utóbbit nem rovom fel teljesen az osztrák kormánynak, mert mostanában az állomásokon veszteglő szán vonatokat mindenhol megdézsmálják. » Tizenkétmilliárd az angol hadsereg háborús készleteiért Londonból jelentik. Lord Inverworth, az angol mutációs miniszter most terjesztette be jelentését az angol hadsereg háborús készleteinek elárverezésénél idáig befolt összegekről. Az eredmény nagyon jelentékeny. Június harmincadikáig 504 millió fontot kapott ilyen címen az angol állampénztár, tehát több mint 17 milliárd békekoronát. Azonban még igen nagy készletek vannak az állam birtokában, mert a muníciós miniszter nem akarta a háború alatt felhalmozott árukat egyszerre piacra dobni és lenyomni az árakat. A szigorúan vett hadianyagok természetesen nem kerültek árverés alá. Ezeket részben megsemmisítették, részben elraktározták, részben a kis szövetséges államoknak adták el, és részben számla, természetesen kifizetetlen számmla ellenében az orosz ellenforradalmi hadseregeknek szállították, így csupán Dertikin tábornok 45 millió fontról állította ki az angol kormánynak számlát hadjárata alatt. Invernorth lord elszámolásának van néhány érdekes tétele: 8,506.000 yard posztot és 12,858.030 yard fehérneműkészítésre alkalmas vásznat adtak el idáig a háborús készletekből, továbbá tizennégymillió yard flanelt és 43,940.000 yard olyan vásznat, amilyent a repülőgépek szárnyai részére rendelt a hadügyminisztérium. Polgári ruhákat is rendelt jócskán a hadvezetőség a háború alatt: ezekből 577.000 darabot adtak el június harmincadikáig. Hirdetések felvétetnek Budapestén mi újuág kiadóhivatalában, Blockner J. Gyón és Nagy,Janíus és Tsa.Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tsa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Siklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernét bírd. irodákban, Bécsben: Hausenstein és Vogler, M. Dukes Nachs, Rudolf Mosse, Berlinben Rudolf Koltan Berlin NW, Unter den Linden 40/41* NW vcTT Szerkesztőség és kiadóhivatal VT., Andrássy út 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 280 forona, félévre 140 korona, negyedévre 70 korona, egy hóra 25 korona. AVILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pálya* udvarokon 1 korona. XI. évfolyam Budapest, 1920 SZOMBAT augusztus 7. 187-ik szám XL évfolyam 187-ik szám Jön a kenyéradó A nemzetgyűlés mai ülésén érdekes képet kaptunk arról, hogy: a parlament tagjai mint vélekednek a gaz*dódarendeletről. Ma szinte kivétel nélkül a volt kisgazdapárt tagjai beszéltek és senki sem vonta kétségbe, hogy sem a tisztviselők, sem a munkások nem tudják megfizetni a 2400 koronás lisztárakat. Kiderült, hogy nevetségesen csekély összeg a gazda egész évi munkájáért, tőkebefektetésének kamatjáért, rizikójáért az 500 koronás gabonaár, amikor az őrlés és összegyűjtés ehhez képest jelentéktelen munkája 240 koronát emészt fel. Gaál Gaszton és őrgróf Pallavicini György heves támadásokat intéztek az Áruforgalmi ellen, amely kibírhatatlan adminisztrációs költségekkel dolgozik. Ebben a pillanatban a kilences revíziós bizottság gondolata áll előtérben, amely hivatott lenne ezeket a költségeket revideálni. Ez sem megoldás azonban, mer a közellátásra szorulók akkor sem tudják megfizetni a lisztárakat, ha azok 25 százalékkal alábbszállnak. Teljes tudatában van ennek a kormány is, amely ma már arról tanácskozik, hogy miként lehetne azt a hatszázmilliót előteremteni, amely ahhoz lenne szükséges, hogy a közellátásra szorulók elviselhető áron jussanak mindennapi kenyerükhöz. A Világ munkatársa ebben a tekintetben kérdést intézett gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz, aki a következő kijelentést tette: — A kenyérkérdést meg kell oldani, mert ez a helyzet, amely, előtt ma állunk, nem maradhat meg. Hogy tényleg kenyéradót fogunk-e kivetni, ebben a tekintetben mégnincsen döntés. Rendkívül súlyos probléma ez, amit alaposan meg kell fontolnunk. Mindentesetre nagyobb baj lenne, ha a megoldáshoz szükséges összeget az állam fizetné, mert ez az állami szocializmussal, sőt állami kommunizmussal lenne határos. A teher óriási, mert hiszen akkor, amikor az államnak egyenes adókból mindössze kétszázhatvan millió bevétele van, akkor a közellátásra szorulók lisztjére fizetendő összeg hatszázmilliót tenne ki. Ez az összeg, ha adóban akarjuk is bevenni, óriási. A földbirtokreform a hét közepén vagy a hét végégével a Ház elé fog kerülni. Akkor azután megtörténtek a kormányban azok a változások is, amelyeket már előre jeleztünk. Értesülésünk szerint Bence Károly, aki a közélelmezési tárcát fogja betölteni, csak akkor fogadja el a miniszterséget, ha a gabonarendeletet, amelyről most folyik a vita, lényegében megváltoztatják. Hencz különben nagy felkészültséggel, teljesen kidolgozott, jeles programmal jön. A Kommunista Kongresszus a parlamentáris rendszer visszaállítása mellett A kommunista pártiak Moszkvában megnyílt nemzettközi kongresszusának egyik érdekessége Leninnek az álbeszéde volt, amelyben az orosz bolsevisták vezére ki-* fejtette, hogy a polgári osztálynak jelentékeny szerepet kell biztosítani a közigazgatásban is és nem csupán a nagyüzemek technikai és gazdasági vezetésénél. A munkásosztály ismerje be, hogy a közigazgatás területén csak úgy, mint a technika és a gazdasági ismeretek területén a polgári osztály jóval több tudással, jóval, több tapasztalattal, jóval nagyobb ítélőképességgel rendelkezik. A munkásosztály súlyosan vét önmaga ellen,, ha ezeken a területeken monopolizálni akarja a vezetést, és nem értékesíti a polgári osztályban összegyűlt szellemi tőkét. Egy ma érkezett szikratávirat a nemzettközi kongresszus tárgyalásainak újabb igen érdekes fázisáról számol be Bucharin, a magyarra is lefordított száraz és durvaszövésű kommunista röpiratok szerzője, hosszabb beszédben állást foglalt a parlamentáris rendszer visszaállításának szükségessége mellett. Ezt az indítványt erélyesen támogatja az angol kommunista párt delegátusa, Murphy, majd pedig Bucharin javaslatai mellett foglalt állást Lenin is. A kongresszus végül nagy többséggel kimondotta, hogy a parlamentarizmus kétségkívül fontos intézmény. • A határozat értékelésénél nagyon óvatosnak kell lenni, nem csupán azért, mert a határozat szövegezése szintén nagyon óvatos. Nem szabad számításon kívül hagyni azt a körülményt, hogy esetleg taktikai szem-*pontok vezették az állásfoglalásnál Lenint, aki arra gondolhatott, hogy az entente-országok és kivált az angol politikusok esetleg Oroszország javára könyvelik el ezt a határozatot. És másfelől nem szabad megfeledkezni arról, hogy Moszkvában jelenleg a nemzetközi és nents az orosz kommunista párt ülésezik, tehát a kongresszus vezetősége kénytelen méltányolni a nyugateurópai pártok felfogását a parlamentáris rendszer tekintetében. Lenin különben nem vetette el kezdettől fogva a, parlamentáris rendszert, hiszen a Lvow herceg kormánnya, majd Kerenszki által egyre ígért orosz nemzetgyűlést a népbiztosok tanácsa csakugyan összehívta alig két hónappal hatalomra jutása után, azonban a nemzetgyűlésnek csak néhány órás élet adatott meg. Elnökkévé Csernovot választotta meg az orosz nemzetgyűlés, az agrárszocialista párt vezérét és már a formális szavazásoknál kitűnt, hogy a népbiztosok tanácsa legfeljebb a képviselők egyharmadának szavazataira számíthat. Ezért Trockij, aki elnapoltatta a bresztlitovszki