Világ, 1920. december (11. évfolyam, 283-305. szám)

1920-12-05 / 287. szám

Argentína kilépett a népszövetségből trendból- jelentik. Pueyrredon, az argentínai dele­gáció vezetője, a népszövetség konferenciájának elnöké­hez ma délután egy iratot juttatott, amelyben közli, hogy az argentínai­­ delegáció legnagyobb sajnálatára kénytelen kijelenteni, hogy a népszövetség konferenciá­­jának további munkálataiban nem vehet részt. A terje­delmes iratban Pueyrredon emlékeztet az argentínai ja­vaslatokra, amelyek a nagyhatalmak felvételét és a kie­rt népszövetség mai ülésén Barr­es, a volt angol, munkás­­miniszter azt kérdezte, hogy hajlandó-e megakadá­lyozni a­ népszövetség az orosz-lengyel háború, tavaszra várt kitörését. Paderewsky szerint az orosz-lengyel há­ború, esetleges kin jutásáért nem, Lengyelországot fogja terhelni a felelősség. Nanselt azt hangsúlyozta, hogy a népszövetség idd­b­­-tavasszal is megakadályozhatta volna az orosz-lengyel háború kitörését, ha elég energiával lép fel. Bourgd­ts azzal válaszolt a sze­mreh­ányásokra, hogy a népszövetség csak tagjainak egyhangú elhatáro­zása alapján járhat el és ezért nem szabad gyors cselekvést kívánni a népszövetségtől. Mx epjí€n(e~f hadsereg front­ katonái a nemzetek békéjéért Párisbó­l jel­entik. A francia fővárosban­­ tartotta m£0p'> második nagygyűlését az ente­nte-fondseregek, front’ harcosaitiak kongresszusa és elhatározta, hogy bizottságtól küld ki azzal a feladattal, h­ogy vizsgálja meg az országok és a népek között még el nem oszlatott lélre­értéseket és tegyen jelentést a félreértések eloszlatásá­nak módjáról sídn Az entente-hidseregek frontharcosai elgjjt**'kongresz­­szusu­kat Strassblurgban tartották Henry Bar­busse mondott leS^édet a kongr^ssátus megnyitásán a szervező­bizottság itfNtatMMéM^,'*fl­enry Barbusse híres regénye indította meg Franciaországban cí háborít alatt a háboruelencs mozgalmat és Henry Barbusse volt az egyik legexponáltabb képviselője annak a kemény harc­nak, amely a, győztes államok egyes irodalmi körei részéről nyomban a fegyverszünet megkötése után meg­indult az igazságos békefeltét­elek kiküzdéséért.. Henry Barbusse meghívása ünnepi szónok gyanánt elég vilá­gos bizonyítéka a frontharcosok szövetsége által kép­viselt törekvéseknek. A­­francia frontharcosok szö­vetsége rendezte egyébként a hadirokkantaknak­ azt a nagy tüntetését, amely V­ilsont fogadta Parisba, érke­zésének napján és amely alig néhány héttel a fegyver­szünet megkötése, után arra szólította fel az Egyesült Államok elnökét, hogy még a békekonferencia meg­nyitása előtt gondoskodjék Németország éhes gyerme­keiről és éhes asszonyairól. Ezerszám kopogtak e­gy sorban a mankók ez­en a napon Paris utcáin és man­kóra támaszkodva vezették a féllábnak azokat a tár­saikat, akik két szemüket vesztették el­­a lövészárkok­­ban. Ennek ellenére a francia kormány állandóan arra hivatkozik, hogy a­ front harcosai személy­ess sértés gya­nánt vennék azt, ha Franciaország lemondana a meg­torlás eszközeinek alkalmazásáról Németországgal szemben, hatalmak felvételét szavazási jog nélkül, a tanácsnak de­mokratikus tanácstagokból való megalakítását é­s a döntő ítélem törvényszék, felállítását, ajánlották. Majd így folytatja Pueyrrchon: Úgy hittük, hogy­ ajánlatainkat a leghamarabb megfontolás tárgyává fogják tenni. Lesza­vaztak minket, nincs­­reményünk továbbra sikerre. A kongresszus tagjai néhány nap múlva szerteoszolnak, anélkül, hogy foglalkoztak volna, ezekkel a kérdésekkel. Iljimsureia Faiméból lelt ivrit intített Tessin né­péhez, amelyibev, kiltllásbp■ helyezi számára, hogy felsza­badítja a svájci eu­ítélagpp, elnyomás alól és Olaszország-­ hoz csatolta. Nemcsak a német svájci és a francia svájci, de 3. Messini kanton sajtója is, mint nevetséges túlzást, elutasítja D’Annnunzio ajánlatát. B’TranMozzio felszabadítja a svájci olaszokat Nagyatádié Rubinok vagy Teleki A politika izgalmai márt kissé elcsendesedtek. A kormányzó megkezdte a kihallgatásokat és ezért az érdeklődés elsősorban a ki­hallgatásokról kiszivárgó hí-­vekre irányul. Azok a pol­tikusok, akik ma voltak a kormányzónál, nem mond­t­ak semmi olyat­,­­ amiből a válság megoldásának irány­ra lehetne következtetni. A­­ kormányzó különben eddig még nem érdeklődött, sze­mélyi kérdésekről,­­de mi lehallgatta a minisztereknek a királykérdés megoldás­ra vonatkozó előterjesztő­j­­eiket. 1/F Sokat beszéltek ma a­ pártban a keresztényszocia­­listáknak tegnapi értekezletéről is, amelyen — mint megírtuk — állást foglaltak a kormányzópárt tegnap­­előtti határozatával szemben. Az értekezleten Erősz Sándor elnökölt, aki hosszabban foglalkozott a tegnap­előtti pártértekezleten történtekkel. Véleménye szerint ha elfogadják­­azt a határozatot, amely elhamarkodottan jött létre, akkor ez azt jelenti, hogy beleegyezésüket adják a­ detronizálásh­oz. Már pedig ő nem hajlandó detronizálni. Neki igenis van koronás királya, akihez hű marad. Utána Re­néz Károly szólalt fel és éles hangon bírálta Ernst kijelentéseit. Kifejtette, hogy a pragmatica inctio az osztrák-magyar monarchia, szétbomlásával megszűnt és ezzel megszűntek v­gy az örökösödésre, fism­­t a király személyére nézve is­­mindazok a jogok, amelyek a pragmaticoi sanctióból származtak. Ami pe­dig a legitimistáknak azt az érvét illeti, hogy az or­szágnak van megkoronázott királya, erre azt feleli, hogy IV. Károly távol az országtól, minden erőszak alkalma­zása nélkül lemondott és eleve alávetette magát a nem­zet döntésének.­­Hencz felszólalása a jelen vol­t legitimisták között természetesen nagy izgalmat keltett. Már beszéde köz­ben is állandóan zavarták, de az izgalom akkor em­elke­dett tetőfokán, amikor Rakovszky István állott fel szólásra Katovasky is megismételte, hogy Magyarországnak katonás királya van, aki bármikor visszajöhet, hogy folytassa az uralkodást, amitől csak egy időre vonult vissza és amiről soha le nem mondott. Xapytarit&U vagy Rubineket refonlja mindeszema­jf- elnöknek Jlaller Jr A kormánypártnak a tegnapi és a tegnapelőtti ese­mények által felidézett válsága ma nem vetett fel újabb fordulatot. A válság megoldására nézve megindult vita során Staster azt, a­ kijelentést tette, hogy véleménye szerint csak Rubinek­ Gyula, vagy Nagyatádi Szabó Ist­ván jöhet. Rubinek Gyula mellett a­ ma­i napon ismét gróf Te­leki Pál lemondott miniszterelnököt­, Vass Józsefet, és sokan valóban Nagyatádi Szabó Istvánt is emlegetik. Ru­binekkel szemben a szabad király választók némileg elhidegt­ltek, mert nézetük szerint Rubi­­nek cserbenhagyta, őket a tegnapelőtti párt­értekezleten. Nagyatádi Szabó István miniszerrkr­ökeépét­­szivenen fo­gadnák minden oldalon. " Sirál kertjé-'. A párt vezető politikusainak m­inden igyekezete a pillanatban arra­ irányul, hogy a­ királykérdést lehetőleg kikapcsolják a­ válság megoldásának kereteiből. Úgy tud­ják, hogy ez sikerülni is fog és ez esetben a válság est eddigi hírekkel szemben nagyon rövid, lefolyómb­ lesz és nem­ lehetetlen, hogy a kormányzó mtír a hétfői napon­­leszignálni fogja az új miniszterelnököt. Itr$ 2 Korina Hirdetések felvétetnek Budapesten a­­ VILÁG kiadóhivatalában, Bleckner Bokor, Berkés és Társa, Győri és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi L­ajos, Klein Simon és Társa, León­áld Gyulai Leopold Cornél, Schwarz József, Siklay, Mezei Antal, Messe Rudolf, Eck­­s­ein Bernét hirdetési irodákban. Bécs­­ben: Haaselastein és Vogler, M- Dnkes Nád­ir., Rudolf Messe-/Szerkesztőség és kiadóhivatal VI. Andrássy­ út 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 korona, félévre 240 korona, negyed­évre 120 korona, egy hóra 40 korona. A „VILÁG*1 megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvaro­kon­­ korona,Jugoszláviában 2 korona XI. évfolyam Budapest, 1920 VASÁRNAP december 5* 287-ik szám ff Őrszemek Ma egy értilapban érdekes nyilatkozata jelent mag a magyar nevezetgyülés egyik érdekes tagjának, Gaál.. Gaszton a legkövetkezetesebb, a. Iij I ni ili li i i jjiiiii'lfiii és alighanem la legrokonszenvesebb kémája WfJdilag vaj­­­országon a nagybirtok politikáját^rflf^vagy, a hibás terminus szcrSV^aztm^ksa^^orekv egriek. Gaál Gaez­­t­ ön hisz és pedig te­rjes nittal a, nagybirtokban, a zaezö­­gandanági nagyüzemben, amelynek szerepét és szü­ksé­­gességét a termelésre nézve alighanem erősen túlozza, noha nem túloz annyira, mint azok, akik azt­ hirdetik, hogy a racionálisan vezetett mezőgazdasági nagyüzeme­ket könnyű máról-holnapra kikapcsolni a termelésből anélkül, hogy ez gazdasági katasztrófára vezetne. Gaál Gaszton szimpatikus, mert őszintén és nyíltan beszél, szimpatikus azért, mert nem támad orozva ől, nem tá­mad ürügyek pajzsa alatt. És szimpatikus Gaál Gaszton azért is, mert nem elvakult pártem­ber, meglátja saját táborában is a fogyatékosságokat és észrevesz néha ér­­tékeket az ellenfél táb­orában is. Így például mai nyilat­kozatában a szakembereknek kormányét sürgeti a poli­tikusok kormányának helyére Gaál Gaszton és csak egy politikust jelöl meg, akinek nem szabad hiányosani, az ilyen hivatalnok-kormány névsorából sem, azt a poli­tikust, aki talán legélesebben, áll szemben a mai hivata­los államférfiak között. Gaál Gaszton nézeteivel és hité­vel: Nagyatádi Szabó Istvánt. Minden más szemponton kívül nem csupán rokonszenves és lovagias, hanem tév­­éjikig is szerencsés Gaál Gaszton állásfoglalása Nagy­atádi újabb minisztersége mellett azért, mert a megvár föld problémáit és a magyar föld népének problémáit tisztán látja és gyökereikig ismeri Nagyatádi, akinek szakember voltát ma már bajos volna kúttágevonni a mezőgazdaság területén. És ha nem Nagyatádinak jutna a földmivelésügyi tárca, akkor mi s­zívesen látnánk a m­agyar föld m­i­ni ártéri­um­ának élén Gaál Gasztonfé is, aki szintén exponált politikus és exponált képviselőin olyan tör­ekvéseknek, amelyek teljesen c''.eckemak a mieinkkel, azonban Gaál Gaszton jóhissemü ember, jóeszü ember, becsületes ember és sahrtén érti a megyei föld életének mindég csinját-binját, tehát egyoldalú­­sága ellenére hasznos munkát végezhetne, mert megvan a teljes tudása a fölmivelésügyi miniszterre bízott problémákkal szemben és megvan benne a férfias becstü­letenség, a férfias bátorság arra, hogy minden, kérdésben Ing jobb tudása szerint cselekedjék és szeme közé vígja a miniszteri tárcát annak, aki feltételezi róla, hogy párt­­politikai okokból aláír egy rendeletet, amelyről tudja, hogy csak kárt és hátrányt hozh­at az országra. mt Gaál G­asz­ton mai nyilatkozatának követítése: «, szak­emberek kormánya, már régóta ajánlott orvosot** rünk a magyar nyomor ellen és a magyar nyomor által felidézett súlyos problémáik megoldására. Magyarország területe összesorvadt, Magyarország lakossága tragiku­san megfogyatkozott legalább egy időre, de sokszor nem növekedtek azok a problémák és azok a gondok, me­lyek Magyarország minisztereire nehezednek. Sokszo­rosra növekedett a felelősség is minden hibás lépésére. Ausitiál a magyarnál is sokszorta nehezebb viszonyai között csak* nem teljes üzemben tartotta exportiparát, ami* mi­t megtehetnénk akkor, ha egy igazi szakember erre fordí­taná egész idejét, minden gondját, teljes energiáját. A magyar földművelésügyi miniszternek ma naponként több órát kellene foglalkoznia a­ többtermelés problémáival, megyénként és járásonként kellene mérlegelnie a lehető­ségeket és keresnie az eszközöket, a megyénként és já­rásonként szétküldött szakemberek részletes jelentései alapján. De hogy a magyar föledmivelésügyi miniszter önt megtehesse, ahhoz nem csupán szakembernek kellene lénnie, hanem szükséges volna az is, hogy a napi politika kis aktuális problémáitól elszakadva fizikailag foglalkoz­­­hassák néhány órán át a többtermelés feltételeivel, né­hány órán át, a termelés folytonosságának ■ fentartásához szükséges eszközök előteremtésével, néhány órán át . . ■ A földmívelésügyi miniszternek, a kereskedelmi minisz­ternek, a pénzügyminiszternek, a kultuszminiszternek ma napi tizennyolc óvát kellene dolgozniok megfeszített erővel, lélegzett fojtott tempóban a reá­hízott súly­pro­blémák megoldásán és ugyanezt kellene tűrnie, a többi miniszternek. Ehelyett a miniszterek kénytelenek napi tizennyolc órán át politizálni, javarészt csip-csup ügyek­ben, kis személyes sérelmek és apró, egyéni érdekek ki­egyenlítésén és elsimításán fáradozni, ami pedig a ti­zennyolc órán felül ma­rad meg napi munkaidejükből, azt­ fordíthatják reális feladataik elvégzésére. Gondoljunk

Next