Világ, 1921. június (12. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-01 / 117. szám
4 ^1921. június 1: VILÁG ! A forradalom legnagyobb bűne, hogy a határokat nem védte és megakadályozta azt, hogy tisztességes békét kössünk. Téved Sándor Pál, hogy Andrássy nem ■látta előre a forradalmat. Látta és ezért vállalta azt a fájdalmas missziót, hogy a németektől elszakadva, felajánlja a különbékét. Nem igaz, hogy megakadályozta Károlyi elfogatását, nem is tudott róla a mai napig,hogy egyáltalában volt ilyen terv. Csak azt követelte, hogy sürgősen vizsgálják meg a Károlyi Imre-féle vádakat, mert attól félt, hogy mártírt csinálnak Károlyi Mihályból. Tiltakozik Sándor Pálnak az ellen a vádja ellen is, hogy ő a Tisza elleni harcot személyes, vagy családi okokból folytatta. Hogy mik voltak köztük az ellentétek, annak illusztrálására részleteket olvas fel Diplomácia és világháború című könyvéből. A nemzeti tanács értesülése felől is: tévedésben van Sándor Pál. Andrássyt ugyan tényleg , felszólították, hogy mint magyar külügyminiszter tárgyaljon a pacifista békéről, de a feltételeket ő nem fogadta el. Helytelennek tartotta, hogy a monarchia minden állama külön külügyminiszterrel vegyen részt a béketárgyalásokon. Akkor jött az erszenté-rnak az az ajánlata, hogy kérik rögtön megbízott kiküldését, hogy Ausztria- Magyarország fenntartásáról tárgyaljanak. Ez azonban a pesti forradalom következtében meghiúsult. Tiltakozik az, ellen is, hogy őt politikájábanszemélyes ambicio vezette volna. Sokszor lehetett volna miniszterelnök. "(Egy ziarig a kisgazdapárton. Igaz, hogy nem sokáig!) Svájcba nem azért ment ki, hogy testi épségét védje, hanem, hogy az ország integritása érdekében munkálkodjon. Csikéry kimaradása a parlamentből — nemzeti szégyen Sándor Pál viszonválasza után Bleyer Jakab szól hozzá a vitához. A keresztény eszme és a germánság közelléte tette lehetővé, hogy Magyarország ezer esztendeig fennállhatott. Szent István birodalmát külső kereteiben és belső struktúrájában vissza kellállítani. De ez nem jelent kardcsörtetést, sem útszéli antiszemitizmust. Két kérdéssel óhajt beszédében foglalkozni, a keresztény kurzus és a külpolitikai orientáció kérdésével, a nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatban. Fájlalja, hogy Csivéry András, nem jutott be a parlamentbe, ezt nemzeti, szégyennek tartja. Ő már a kommunizás alatt nem antiszemitizmust hirdetett, hanem kereszténységet, tehát megértést és szeretetet. Minden zsidónak be kell látnia, hogy ez így nem mehet tovább, hogy az ország lakosságának egy kis töredéke az egész ország fölött uralkodjék. Nekünk nem liberális jogrend, hanem keresztény jogrend kell, nem az ügyvédek jogrendje, hanem a keresztény erkölcs jogrendje. Szent István volt az, aki országát belehelyezte a germán szférába. A germánságnak volt érdeke és ma is érdeke az, hogy Magyarország régi integritásában megmaradjon. Sokan tekintgetnek most Franciaország felé, meg kell azonban mondanii, hogy Magyarország feldarabolása a francia brutalitás következménye. Naivitás volna azt gondolni, hogy Franciaország tényleg segíteni akar rajtunk. '■■' : • Nekünk nincs és nem is lehet más barátunk, mintNémetország. Vele volt közös a sorsunk és ma is az. Kelet- és Középeurópa térképe akkor fog megváltozni, ha Németország újra megmozdulhat. Wilson 14 pontjából kettő eleven erő marad: a népek önrendelkezési joga és a nemzeti kisebbségek jogai. Márpedig a békeszerződések ezen jogok figyelemmbevétele nélkül készültek. Figyelmezteti politikai és közéleti vezető férfiainkat, hogy gondoljanak elszakított testvéreinkre. Régi nemzetiségi politikánkat nem folytathatjuk tovább. A nemzetiségek faji öntudata nagyon megnövekedett. (Hubér: Joguk van hozzá!) A bánáti svábok magyar érzelműek, de elvárják, hogy ha visszakerülnek Magyarországhoz, akkor itt nem a nyolcvanas évek zsidó-liberális nemzetiségi politikájával találkozzanak. Nemzetiségi politikánk revízióra szorul. A törvényhozás sürgős feladata, hogy olyan törvényt hozzon, amely a nemzeti kisebbségek jogait határozza meg. Módunk és alkalmunk van mintaszerű nemzetiségi politikát csinálni, mert csak ez adja meg nekünk a bázist, hogy elszakított testvéreink számára is hasonló elbánást követeljünk. A kiadott kormányintézkedéseket nem tartják meg. Oldjuk meg jól a nemzetiségi kérdést- és akkor lesz fundamentumunk ezt elszakított testvéreink számára is követelni. A holnapi napirend- megállapítása után az ülés véget ért.' ' A felsősziléziai felkelők elfogtak egy német képviselőt "írr "A német birodalmi gyűlés a pünkösdi ünnepek után ma ismét összeült. Az fejnek a napirend előtt a következő nyilatkozatot tette: Tegnap jelentés érkezett ide, mely mindnyájunkban a legnagyobb felháborodást keltette. A felsősziléziai lengyel felkelők ennek a háznak egyik tagját, Hartmann német nemzeti párti képviselőt elfogták és ismeretlen helyre hurcoltak. Az ülés folyamán Matzahn követségi tanácsos a külügyminisztérium nevében közölte a házzal, hogy a birodalmi kormány jegyzéket intézett a szövetségközi bizottsághoz és, a képviselő rögtöni kiszabadítását követelte. A varsói német képviselő ezt a követelést élőszóval, is megismételte. A szövetségközi bizottság válasza még nem érkezett meg. " Repülőgép a gyémántmezőkön, a Szahara és a Csendes-Óceán fölött A belga Kongó-vidéken nagy gyémántmezők vannak. Most a Forminiere Társaság azt a javaslatot tette, hogy célszerű lenne a telepről, melyhez az út igen fáradtságos, a gyémántmezők homokját repülőgépen szállítani a hozzáférhetőbb vidékekig. A vonal, mely szóban forog, ötszáz mértföld és rendes uton körülbelül 35—40 napig tart. Természetesen repülőgéppel az utat egy nap alatt kényelmesen meg lehet tenni. . ■ Augieras francia kapitány átrepülte a nyugati Szaharát. Az út hossza Algírtól Dakarig 4500 kilométer a sivatag fölött. Rotterdam városa saját költségén nagyszabású repülőteret építtett. A tér a London—Amsterdam— Amsterdam—Brüsszel—Párisés Rotterdam— Hamburg vonalak kapcsán vált szükségessé. Japánnak igen nagyarányú tervei vannak a repülés kiépítésével. A közelmúltban hat angol tengerésztisztet szerződtettek, akik a vízi repülésben képezik ká a japánokat. • Az Egyesült Állaok ádifinalitása jelenleg a Csendes-Óceán átrepülését készíti elő. Erre a célra óriási repülőcsónakot építenek, amely három darab négyszáz lóerős Ltf'en'i-motorral tesz ellátva.. A villamos vasutak problémája a közgyűlés előtt !(A Világ tudósítójától.) A budapesti villamosvasutak bonyodalmas problémája rövidesen a főváros közgyűlése elé kerül. A kereskedelmi miniszter ismeretes rendelete adja meg az alkalmat, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága is foglalkozzék ezzel a komplikált üggyel. 7 A villamos vasutak problémája tudvalevően harminc hónappal ezelőtt kezdődött. 1918 november 6-án a forradalom szocializálta és egyesítette a budapesti villamos közúti vasutakat, valamint a „Közúti"- és a „Városi‘‘-vasutak érdekkörébe tartozó vicinálisokat. Azóta állami kezelésben működik a villamos és eddig 137 millió korona deficitet produkált. Egy hónappal ezelőtt aztán a kereskedelmi miniszter, egy azóta sokat vitatott rendelettel, tisztázni próbálta a villamos vasút-bonyodalmat. A miniszter elrendelte az egyesített vasutak likvidálását. Kimondta, hogy a kormánybiztos vezetése alatt működő vasutak deficitjét az állam nem vállalja, hanem azt szét kell osztani azok között a részvénytársaságok között, amelyektől annak idején elszocializálták a vasutakat. Kimondja a rendelet, hogy a likvidálást egy héttagú bizottság intézi, amelybe a szakminisztériumok négy tagot, egy-egy tagot a Közúti és a Városi Vasút részvénytársaságok, egy tagot pedig a főváros delegál. A delegáltakat május 31-ig leell bejelenteni. Kimondja a rendelet, hogy a Budapesti Egyesített Városi Vasutak közkereseti társasággá alakul át, amelyet az érdekelt vasúttársaságok számlájára, de a társaságok beleszólása nélkül vezetnek a likvidálás befejezéséig. Az érdekelt társaságoknak máig kellett bejelenteniük, hogy a vállalatokat keik képviselik a likvidáló bizottságban. A Közúti Vaspálya Társaság már be is jelentette, hogy a bizottság munkájában nem óhajt résztvenni és tiltakozik a sérelmes rendelet ellen. Ez a bejelentés a kereskedelmi minisztert nem hozta zavarba, mert már rendeletében kimondja, hogy abban az esetben, ha a vállalatok vonakodnának képviselőt küldeni a likvidálós bizottságba, a kereskedelmi miniszter nevez ki helyettük lilly fiaiért A kereskedelmi miniszter rendeletével foglalkozott a főváros közlekedésügyi kérdéseinek elintézésére kiküldött 12-es bizottság is. Fölszólaltak Sipőcz Jenő, Folkusházi I.Lajos és Rengi Rezső polgármesterek, Szabó Imre főügyész, Ereid és Jaczkó bizottsági tagok és mások. A fölszólalók egyike, másika meglehetősen erős kritikát mondott a rendeletről. Ennek a kritikának egy részét Szabó Sándor tiszti főügyész szövegbe önti és a főváros közgyűlése elé terjeszti. Mindjárt vita volt annál a kérdésnél is, hogy a főváros és a Városi Villamos Vasút képviseltesse-e magát a likvidáló bizottságban? A dolog ugyanis úgy áll, hogy ebben a likvidáló bizottságban a kormánynak hat delegáltja szerepel, ezek mellett tehát a főváros képviselői alig juthatnak szóhoz. A bizottság mindazonáltal a főváros részéről Till Antal tanácsnokot, a Városi Villamos Vasút részéről Rérzig, ■ Rezi0 alpolgármestert küldte a bizottságba.A közgyűlés elé terjesztendő javaslatban egyébként a tizenkettes bizottság tiltakozni fog az ellen is, hogy a kereskedelmi miniszter a főváros 51 millió koronát kitevő területhasználati részesedését dublóz követelésnek tekinti. Sérelmesnek tartja a fővárosra, mint a Villamos Városi Vasút főrészvényesére nézve, hogy az állami vezetés alatt produkált deficit egy részét a kereskedelmi miniszter rendelete szerint a Villamos Városi Vasút részvénytársaságnak kell megfizetnie. Végül sérelmesnek tartja a bizottság,hogy a rendelet nem biztosítja a főváros számára a likvidálás alatt levő Vállalat részéről a területhasználati részesedést. ■ úgy látszik, hogy a közgyűlésen parázs vitát fog provokálni ez a szokatlan rendelet, amellyel legközelebb a tanács, a jövő szerdán pedig a törvényhatósági bizottság foglalkozik. De már a holnapi közgyűlésen is napirendre kerül a bonyodalmas ügy, amennyiben Pető Sándor interpelláció keretében hozza szóba . Szerda - Sztanykovszky második felesége (A Világ tudósítójától.) A tárgyalás megnyitása után Gartner feláll és izgatott hangon követeli, hogy az újságírókat távolítsák el a teremből hogy ne hazudjanak. I' Jf Elnök: Rendiiutasítom. W Gartner: Én ártatlan vagyok. Jf Elnök: Ha nem viselkedik tisztességesen, meg fogom büntetni. f jp Gartner:Vállalok mindent Büntetést. Elnök: Fegyelmi büntetést sújtom. A csütörtöki napot magánzárkátan, bütnesben tölti és egynapi böjtöt kap. Gartner: Én pedig bejelentem, hogy nem veszek részt a tárgyaláson. Elnök Gartnert durva viselkedése miatt a teremből eltávolítja. Ezután folytatják Vargai Ferencné kihallgatását. Sztanykovszkyné családjáról mond el részleteket, hogy Sztanykovszky mennyi pénzt költött a menyasszonyára és hogy ő, tanú, milyen viszonyban állt a családdal. Polónyi: ön tűl valamit Kovács vizsgálóbíró haláláról? Vargainé: Én többször jártam fent a vizsgálóbíró úrnál. Egyszer — a dátumra nem emlékszem — szintén fent voltam, ott egy úr nagyon izgatottan sétált az előszobában, azt mondták, hogy az Friedrich István. Ez az úr bement. Egyszerre csak kijött a biró ur, az egyik arca vérvörös volt és igy szólt hozzám: , — Lássa, ez a jutalmam. Azután olvastam az újságban, hogy öngyilkos lett. Polótnyi ellenzi a tanú megesketését, mert az az izgatottan föl-alá sétáló ur dr. Ulain Ferenc volt, a tanú állításai, tehát nem fedik a valóságot Sztanykovszky tagadja, amit a tanú állít. Sztanykovszky Tiborné, Rotmüller Olga előadja, hogy Sztanykovszky rendesen elvált az első feleségétől és rendesen megesküdött vele. Még menyasszony korában nagyon tetszett neki, hogy Sztanykovszky olyan nagy szerepet visz a forradalomban, tagja a tizenegyes katonatanácsnak és hogy a neve szerepel az újságokban. Férjét századosi ruhában soha nem látta. Soha nem dicsekedett előtte a Tisza-gyilkossággal. Annyit mondott neki Sztanykovszky egy ízben, hogy Horváth-Sanovics dicsekedett neki a gyilkossággal.Mikor Sztanykovszky átkerült a katonai fogházba, egy fiatr bejelentette tanúnak, hogy beismerő vallomást kell tennie, de nem lesz belőle semmi baj, mert úgyis ártatlan, a beismerésénekpolitikai okai vannak. rv.rr.' ' , Elnök: Hogyan jutott az ön férjének védelméhez "! Lengyel Zoltánval Sztanykovszkyné: Lengyel írt nekem egy levelet, hogy saját érdekemben keressem fel. Odamentem és elmeséltem neki, hogy az egész dolog Vargánné kitalálása, de őt csak azt érdekelte, hogy milyen viszonyban volt az uram Friedrichhel, Heltaival, Kéri- vel. Azután elvállalta az uram védelmét. Elnök ismerteti Sztanykovszkynak egy levelét, amelyben azt írja, hogy kénytelen vállalni a Tisza- ügyet, mert másképp: zendülésért ítélik el és az sokkal súlyosabb lesz. Ismerteti azután az elnök Hüttner egy levelét, amelyben elismeri," hogy beismerő vallomása nem felel meg a valóságnak. Előkészíti Sztanykovszkyt, hogy mind a ketten vissza fogják vonni a vallomásukat és pontosan kitanítja, mit kell mondania. Elnök megkérdezi Hüttnert, hogy ennek ellenére is megmarad-e vallomása mellett? Hüttner, igenlően felel. Ezzel szemben Sztanykovszky, is megmarad állításai mellett. Szünet után folytatják Rotmüller Olga kihallgatását. Elnök: Tud-e arról, hogy férje egy vallomását csak akkor írta alá, mikor előzőleg négyszemközt beszélt valakivel? Tanú: Igen, dr. Lengyel Zoltán órákig beszélt vele négyszemközt és Hüttner Sándorral is. Fényes László tanuk iránt érdeklődött, akik igazolni tudnák Sztanykovszkynénak Lengyel Zoltánra vonatkozó állításait. Fényes: Mit beszélt ön Uramnal? Tanú: Ő több helyre akart engem elküldeni. .! Fényes: Hová? Tanú: Erre vonatkozóan megtagadom a választ. Az elnök hosszas unszolására előadja, hogy rá akarták beszélni, hogy az ura érdekében próbálja kelepcébe csalni Friedrich Istvánt egy levéllel. Fényes: Mikor az urát Paksy vagy Pahm detektívek hazahozták, ottmaradtak azután vele? Tanú: Nem, elmentek, vagy esetleg én mentem az urammal a szomszédokhoz. Sztanykovszkykét az ügyész indítványára nem esketik meg. Rotmüller Miksáné, Sztanykovszky anyósa a következő tanú. Nincs tudomása róla, hogy Sztanykovszky részes a Tisza-gyilkosságban. Egyszer látta Sztanykovszkyt századosi disztinkcióval. Sztanykovszky, mióta letartóztatták, állandóan hangoztatja ártatlanságát. Elmondja, hogy hányszor és milyen körülmények között jött Sztanykovszky haza a Margit-körútról. Kovács Aladár vezérkari ezredestől 1918 november elején Hüttner soronkívüli előléptetését követelte. Mikor tanú ezt a kérést megtagadta, Hüttner dühbe jött és az asztalt verte. Kovács Linderhez utasította őt. Linder nem volt ott, csak Friedrich Friedrich azonban kiüzent, hogy nem ismeri Hüttnert és nem is fogadja. Erre Hüttner eltávozott Ugyanaznap délelőtt beállított a tanúhoz Vágó Jenő. Panaszkodott, hogy ők csinálták a forradalmat és most az urak beülnek a bársonyszékbe. Ezután a tárgyalás folytatását a bíróság holnapra halasztja. w