Világ, 1921. augusztus (12. évfolyam, 169-192. szám)
1921-08-05 / 172. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal VT* Andrássy út 43. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 kor., félévre 240 kor., negyedévre 120 kor., egy hóra 40 kor. A „VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 2 K, Ausztriában 2 magyar K. Hirdetések felvétetnek Budapesté® a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J. Blau J., Bokor, Benkő és Társa, Győri és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwara József, Siklay, Mezei Antal, Mossa Rudolf, Eckstein Bernát hirdetési irodákban. Bégben: Hausenstein és Vogler, M. Dukcs Nachfolger, Rudolf Mosse. XII. évfolyam Budapest, PÉNTEK 1921 augusztus 5. 172-ik szám Clemenceau táviratilag megkazedrelji Windlischgrietz herceget A függetlenségi 48-as Kossuth-párt 1921 augusztust 4-én ülést tartott azoknak a rágalmazásoknak és gyanúsításoknak tárgyában, melyekkel Windischgraetz Lajos herceg több izben elhalmozta a függetlenségi 48-as Kossuth-párt egyes tagjaik A gyűlésről a függetlenségi 48-as Kossuthpárt a következő tudósítást adta ki: Windischgraetz Lajos a Pester Lloyd-ban azta vádat emelte, hogy néhai Holló Lajos lakásán a háború során francia pénzt osztottak szét és oly megbeszéléseket folytattak, amelyek lényegesen hozzájárultak a monarchia összeomlásához. Bár Windischgraetz herceg kifejezetten kijelentette, hogy vádjai nem vonatkoznak Batthyány Tivadar grófra és Balla Aladár nemzetgyűlési képviselőre, mert ők az állítólagos hazaárulásról semmi mit sem tudtak, utóbbi mégis magáévá tette a néhai Holló Lajos elleni vád ügyét és a nemzetgyűlésen bebizonyította, hogy Windischgraetz és Andrássy „bizonyítékai" egy Posztócky nevű szélhámos és notórius hazudozó fecsegései, amelyeket a rendőrség és a belügyminiszter első tekintetre félredobott. . Windischgraetz herceg erre a Pester Hágában hangoztatott rágalmait elejtette.. Ellenben a nemzetgyűlés július 6-án tartott ülésében új rágalmakkal állott elő és azt állította, hogy Károlyi Mihály és Ábrahám Dezső felajánlotta a franciáknak Magyarország forradalmasítását és katonai titkokat árult el a háború folyamán. Ez új vád bizonyítására a francia kamarának 1918 december 18-iki ülésének naplójára hivatkozott és a francia miniszterelnöknek egy beszédét idézte. Érthető, hogy mikor egy Windischgraetz herceg a nemzetgyűlés nyilt ülésén a francia kamara hivatalos naplójának szószerinti szövegében idézi a francia miniszterelnök szavait, akkor a közvélemény ennek az idézetnek kénytelen hitelt adni és Windischgraetz herceg és társai elérték azt, hogy a jóhiszemű közönség az általa meggyanúsított függetlenségi politikusok méltatlankodó tiltakozását kételkedéssel fogadta . Gróf Batthyány Tivadar, a függetlenségi és 48-as Kossuth-párt elnöke azonban hitelt adva a meggyanúsítottak ama kijelentésének, hogy Windischgraetz vádjaiból egy árva szó nem igaz, kötelességének tartotta pártjának becsülete érdekében Franciaország budapesti meghatalmazott minisztere, Vouchet úr útján egyenesen Clemenceau Györgyhöz, Franciaország volt miniszterelnökéhez fordulni fölvilágosításért. Clemenceau volt miniszterelnöktől a mai napon a következő sürgöny válasz érkezett: Comte Theodore Batthyány Budapest Paris 5774 8 3 16 le Je n’ai prononcé aucune des paroles,que m’attribua prince Windischgraetz Clemenceau Magyarul: Egyetlen szót nem mondtam ab'ból, amiket Windischgraetz herceg nekem tulajdona. A függetlenségi 48-as Kossuth-párt mai ülésén gróf Batthyány Tivadar elnök bemutatta Clemenceau miniszterelnök válaszát, mely épp oly lakonikus, mint volt annak idején Clemenceau- nak az a három szava: Na menti! (Hazudott!), amellyel gróf Czerfinit megsemmisítette. A függetlenségi 48-as Kossuth-párt elégtétellel vette tudomásul Clemenceau miniszterelnök felvilágosítását és érdeklődéssel várja, várjon Windischgraetz herceg közéleti szereplésére minő következményekkel fog járni az a tény, hogy főbenjáró vádjai hazugságnak bizonyultak. Rassay sajtóperrel felel a nemzeti Újság vádjaira váró Nemzeti Újság ma reggeli számában részletesen kögyi annak a memorandumnak a szövegét, amelyet állítólag Persián Ádám a cseh követséghez intézett és amelyben ajánlatot tett arra nézve, hogy a mai kormányzati rendszert a liberális blokk segítségével külföldről döntsék mmeg. A Nemzeti Újság közlése szerint Persián a liberális blokk választási költségeinek fedezése céljából azt kérte Békestül, hogy adjon a Mezőgazdák Szövetkezetének kiviteli engedélyeket, mert az ebből származó nyereség elegendő lesz a szükségeskiadásokra. A Nemzeti Újság cikkében burkolt gyanúsítás foglaltatik a Polgárok és Munkások Szövetsége és a Polgárok és Munkások Szövetségének vezetői ellen. Munkatársunk ez ügyben kérdést intézett Rassay Károlyhoz, aki a következőket mondotta : — Ami a Nemzeti Újság perfid beállítását illeti, mindenekelőtt kijelentem, hogy sajtópert indítok és remélem, hogy a független magyar bíróság teljes elégtételt fog szolgáltatni úgy nekem, mint az egész úgynevezettliberális blokknak. Én már több izben kijelentettem a nemzetgyűlésen és a nemzetgyűlésen kívül, is, hogy sem én, sem tudomásom szerint a liberális blokk egyetlen egy tagja se folytatott tárgyalásokat abból a célból, hogy a mai kormányzati rendszert idegen befolyások érvényesítésével döntse meg. Most se tehetek mást, mint hogy a Nemzeti Újság burkolt gyanúsításait a legerélyesebben visszautasítom. A Polgárok és Munkások Szövetsége már foglalkozott ezzel a kérdéssel akkor, amikor Persián Ádámot letartóztatták és ez alkalommal a gondolatot is elutasítottuk magunktól, hogy akár közvetlenül, akár közvetve, idegen állam politikusaival érintkezést kerestünk volna. Mi a magunk részéről ezt szükségtelennek is tartottuk, mert meg voltunk győződve arról, hogy a liberális blokk programmjának és kitűzött céljainak megvalósítását egyrészt a feltartózhatatlanul fejlődő események logikája, másrészt a nemzetnek, a választásokon megnyilvánuló akarata úgyis győzelemre fogja segíteni. Hogy mennyire képtelen a Nemzeti Újság által emelt vád, arra nézve nem is kívánok részletesen nyilatkozni és nem tartom szükségesnek újból hangsúlyozni, hogy a memorandumban foglalt dolgokról a Polgárok és Munkások Szövetségének tudomása nem volt. Hogy ezek a tények mennyiben felelnek meg a valóságnak, azt nincs módomban megállapítani, erre vonatkozólag csak azt jegyzem meg, hogy értesüléseim szerint egyes politikusoknak sikerült a cseh követségen egy állítólag Persiántól származó memorandumot megszerezni és lefényképeztetni. Én amagam részéről a kérdéses ügy és az ország érdekében helyesnek tartottam volna, ha nem a különleges protekciót élvező lapokat informálják ennek a memorandumnak a szövegéről, hanem nyilvánosságra hozzák a memorandumot, amelynek alapján azután meg lehetett volna állapítani, hogy ezt kinek a számlájára kell írni. A Nemzeti Újság vádjait illetőleg különösen súlyos megítélés alá esik az, hogy Persiánnak ebben az akciójában anyagi szempontok is érvényesültek, amit semmiféle jó szándékkal se lehet menteni. Amikor kijelentem, hogy úgy a magam, mint a Polgárok és Munkások Szövetsége nevében visszautasítom ezt a vádat, egyben kijelentem, hogy nem engedem magant terrorizálni abban a kérdésben, hogy amennyiben a múltban sajnos nem volt alkalmam, a jövőben minden egyes alkalmat meg fogok ragadni arra, hogy külföldi politikusokkal az ország érdekében érintkezést keressek. • Egyébként az a meggyőződésem, hogy az egész ügy beállítása és kezelése azt a közeledést akarja megakadályozni, amely az ország demokratikus tömegeinek vezetői és az utódállamok demokrata politikusai között kialakulóban van és amely úgy az utódállamok, mint Magyarország érdekében áll. Véleményem szerint az utódállamok és Magyarország demokrata politikusainak érintkezése volna hivatva a H Habsburg-propaganda elfojtására. A helyzet e tekintetben ma az, hogy az ország közvéleménye , a nemzetgyűlés nagy többségének felfogása ellenére a Habsburg-ellenes irányzat külpolitikai összeköttetések hiányában gyakorlatban nem tud érvényesülni. Ha ezek a politikusok létre tudnák hozni ezt összeköttetést az utódállamok demokrata politikusaival, akkor ezzel meg tudnák törni azt a láncot, amelyet a mindenkori kormányok ezzel ellentétes politikája és tehetetlensége vonz az ország körül és egyben megoldáshoz segítenék a királykérdést. A Habsburg-ellenes politikának a hivatalos külpolitikai képviselet terén nincsenek exponensei és éppen ezért más lehetőség híjáján azzal kell megelégednie, hogy "minden eszközzel igyekszik elébe vágni egy esetleges újabb karnista-puccs megglepetéseinek. A hivatalos kormánypropagandával szemben az ország jól fölfogott érdekei kívánják meg tőlünk azt, hogy megtörjük azt az izoláltságot, amelyben ma senyvedőnk és a Habsburg-restauráció híveivel szemben fölvegyük az érintkezést az utódállamokpolitikusaival, akik a magyarországi királykérdést illetőleg velünk hasonló álláspontot hirdetnek. Ez az, amit a véleményem szerint a Nemzeti Újság mai perfid cikke és az ehhez csatlakozó akciók meg akarnak hiúsítani és ez az, ami ellen függetlenül az aktuális és Persión ellen irányuló vádtól föl kell venni a harcot. — Még csak azt akarom megjegyezni, hogy a Nemzeti Ursáágnak mai cikke alkalmas volt is arra, hogy meggyőzzön engem a fönnálló sajtótörvények szigorításának szükségességéről, mégsem fogok lelkesedni ezentúl sem az igazságügyminiszter sajtónovellájáért,, mert meggyőződésem szerint a független magyar bíróság a fönnálló tömények értelmében is igazságot fog szolgáltatni annak, akit becsületében méltatlanul megtámadnak. Remélem, hogy a Nemzeti Újság ellen megindított sajtópöröm csak meg fog szilárdítani ebben a hitemben. Pártközi értekezlet az elnöki szék betöltése tárcában * ./ma délután 6órakor pártközi értekezlet volt a miniszterelnöségen, amelyen a megüresedett elnöki szék betöltéséről tanácskoztak. Az értekezleten, .'luiéfym gróf Bethlen István miniszterelnök elnöket, a keresztény nemzeti egyesülés pártját gróf Andrássy Gyula, Vass József kultuszminiszter, Jffaller István és Huszár Károly képviselték. A párt részéről a bizottságba választott Taszter Béla az értekezleten nem jelent meg. A kisgazdapártot nagyatádi Szabó István, Mayer János, Meskó Zoltán, Szijj Bálint és Schandl Károly, a disszidenseket pedig Fáy■ Gyula és Korányi Frigyes báró képviselték. Gróf Bethlen István miniszterelnök az értekezlet megnyitása után ki-jelentette, hogy kívánatosnak tartaná, ha a pártok megegyeznének az elnökválasztásban, illetőleg az elnök személyében és fölkérte a pártok megbízottjait, hogy álláspontjukat adják elő. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter olyképpen nyilatkozott, hogy a kisgazdapárt az ország legnagyobb pártja lévén, föltétlenül reflektál az elnöki állásra. Ezzel szemben a kereszténypárt, melynek álláspontját gróf Andrássy Gyula tolmácsolta, nem tartja helyesnek, ha az elnökség kérdését a pártok erőviszonya szempontjából mérlegelik és leghelyesebbnek tartaná, ha minden pártszempont kiküszöbölésével azt választanák az elnöki székbe, aki erre a legalkalmasabb. Azután áttértek a személyi kérdés tárgyalására. A kisgazdapártnak két jelöltje van: Bottlik József és Gaál Gaszton. A kereszténypárt megbízottjai kijelentették, hogy amennyiben a kisgazdapárt az elnökséget magának vindikálja, úgy a párt megköveteli, hogy az egyik alelnök kereszténypártbeli legyen. Szóba került az is, hogy az elnöki állást egyáltalán ne töltsék be egyelőre és hogy újítsák meg az egész elnökséget. Az értekezlet egyébként abban állapodott meg, hogy a pártközi értekezletet holnap folytatják és a személyi kérdést illetően holnap dönt. Az értekezlet után a kereszténypárt, képviselői párthelyiségükben még hosszasan tárgyaltak a kérdésről és abban állapodtak m meg, hogy amennyiben valóban a kisgazdák követelése teljesülne, ez esetben az alelnöki állásra mindenesetre Túri Béla személyéről lehet csak szó. Eltekintve a döntés bánikénti eredményétől, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja ez ügyből semmiesetre sem kíván kabinetkérdést csinálni. Az Andrássy-párt elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát A latírok a most tárgyalás alatt lévő két mentelmi üggyel kapcsolatban hírt adtak arról, hogy a parlament többsége nem helyesli, hogy Prónay alezredes a Ház nyílt színe előtt jelenjék meg. Jóllehet a kifogást a kisgazdapárti képviselők csakugyan kifejezésre is juttatták, a különböző hírek a kereszténypártot is bevonták e felfogásba. A párt álláspontjáról Haller István ezeket mondotta: Ismeretes, hogy azt a döntést, melynek értelmében Prónay alezredes a Ház nyílt színe előtt tartozik megjelenni,a mentelmi bizottság többsége hozta. Ennélfogva a keresztény párt a parlamentben is a többség álláspontját fogja képviselni. Az ügy előreláthatóan nem fog annyira fejlődni, hogy esetleg pártkérdéssé váljék.