Világ, 1922. június (13. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-24 / 141. szám
2 1922 július 24. VILÁG Megválasztották a nemzetgyűlés bizottságait A nemzetgyűlés mai ülésén elsőbben a négy tanácskozó osztályt sorsolták ki, majd az újonnan rendszeresített két jegyzői állásra választották meg Czik József ,Andrássy-párti és Hibert Ede szociáldemokrata képviselőket Megválasztották azonkívül a mai ülésen azösszes bizottságokat. Ez a pont is teljesen programmszerűen ment végbe, csak a kormánypárt, a pártközi megállapodás ellenére, kibuktatta a földmivelési bizottság tagjai közül Drozdy Győzőt, aki helyett a nagyagrárius Czettler Jenőt választották meg. A megállapodás megszegését az ülésteremben egyelőre nem tették szóvá, de annál nagyobb recenzust szült az ellenzéki pártok között, amelyek a folyosón igen élénken tárgyalták az esetet, Alassay Károly pedig bejelentette Gaal Gaszton elnöknek, hogy mindaddig, amíg ezt a sérelmet nem reparálják, a kormánypárttal semmi népen nevezendő tárgyalásba bocsátkozni nem hajlandó. Az ülésteremben ezalatt Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjesztette az indemnitásról szóló törvényjavaslatot, majd szünet következett, amely alatt a bizottságok legnagyobb része megválasztotta elnökét és jegyzőjét, amit elnök nyílt ülésen bejelentett A holnapi ülés napirendjének megállapítása után Szabó István (győrzámolyi) mondta el sürgős interpellációját arról, hogy 423 községben van ebzártat a veszettség miatt és a veszettség miatt nagymennyiségű más állat is pusztul el Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter azonnal válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy a baj lokalizálására mindent el akar követni, azonban ez idő szerint az állati veszettség gyógyítására még nincsen szérumunk, de a földmivelésügyi minisztérium illetékes osztálya most kísérletezik alkalmasnak tetsző oltóanyaggal. Nagy akadálya a segítségnek, hogy nincs elegendő számú kísérleti nyúl és azokat a minisztérium nem is tudja beszerzési. A mai nehéz helyzetben a szakminiszter különben is csak a pénzügyminiszter hozzájárulásával kaphat az ilyen célokra pénzt.Egy hang az ellenzékről. Hát választási célokra ? Amikor Szabó István miniszter azt mondja, hogy a veszettség egyébként nem tart egész éven át, valaki azt kiáltja az ellenzéken. Csak a választásokon. Létay Ernő pedig azt véli: Ott volt elég kísérleti nyúl is.) A választ a Ház tudomásul vette, mire az ülés véget fckfjV____| ■ ,r. A választási rendeletek és a kivételes hatalom fenntartása az indemnitási javaslatban (A Világ tudósítójától.) Kállay Tibor pénzügyminiszter ma a nemzetgyűlésen nyújtotta be az 1922—23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot A javaslat azt kéri, hogy a kiadásokra nézve 1921—22. költségvetési évre összeállított és a törvényhozás elé terjesztett előirányzat keretei lehessenek irányadók. A törvényjavaslat 33 szakaszból áll és igen sok különféle természetű kormányintézkedésre kér felhatalmazást. A sok fontos és rendkívüli összegeket igénylő intézkedés között is az első pillanatban feltűnik a kormánynak az a kívánsága, amely a 6. szakaszban foglaltatik és amely szó szerint így szól: „Jóváhagyatnak a kormánynak ama rendeletei, amelyek alapján a nemzetgyűlés összeül. A javaslatnak ez a szakasza rendkívül heves politikai és parlamenti vitákra ad majd alkalmat, mert hiszen ez az egyetlen mondat nem kevesebbet tartalmaz, mint azt, hogy a nemzetgyűlés vegye le a kormány válláról a felelősséget, amelyet e különböző rendeletek útján intézett választások révén visel Hasonlóképpen sok vita tárgya lesz a 7. szakasz, amelynek első kikezdése kimondja, hogy a háború esetére szóló kivételes hatalom a törvény életbelépésével megszűnik. Ugyanennek a szakasznak további részei azonban felhatalmazzák a kormányt, hogy mindazokat a rendelkezéseket, amelyek még hatályon kívül nem helyeztettek, továbbra is hatályban tarthassa, módosíthassa, sőt kiegészíthesse. Az ellenzéken máris hangoztatják, hogy az 1920. évi VI. te. apodiktikusan kimondja, hogy ennek az évnek július 26. napján „köteles a kormány a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket hatályon kívül helyezni. Ezzel szemben a kormány a javaslat megokolásában arra hivatkozik, hogy az ország mai helyzete nem engedi meg a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletek hatályának egyszerre való megszüntetését. A megokolás szerint i a kivételes hatalom átmenet nélkül való megszűnése ,,nemcsak az állam rendjére, és biztonságára lenne katasztrófái hatással, hanem úgyszólván minden álampolgárra egyénileg is súlyos sérelmet jelentene“. Azt a körülményt, hogy a kivételes rendelkezéseknek a kormány még kiszélesítését is kéri, azzal okolja meg, hogy az állam érdekei a békeszerződés végrehajtásának körében csak oly módon védhetők meg, „ha ebben a tárgyban a kormány kivételes hatalma egészében fenntartatk“. Külön is hangoztatja a javaslat, hogy a kivételes hatalmon alapuló büntető rendelkezések hatálya sem szűnik még meg! Felhatalmazás az állami jegyhitel igénybevételére ! A politikai természetű rendelkezéseken kívül a javaslat nagyfontosságú pénzügyi természetű felhatalmazásokat is kér. Többek között felhatalmazást kér a pénzügyminiszter arra, hogy az állam folyó bevételeiből nem fedezhető összegek megszerzésére hiteleket vehessen igénybe és pedig olyanképpen, hogy az 1921. évi XIV. tc.-ben foglalt tilalom felfüggesztése mellett az Országos Pénzügyi Tanács hozzájárulása alapján a jegyintézettől állami jegyhitelt vehessen igénybe. A javaslat egy másik szakasza utólag szankcionáltatni kívánja azt, hogy a pénzügyminiszter a múlt évi költségvetésben előirányzott 556 millió hitelösszegen felül 805 millió korona kiadást folyósított a m. kir. honvédség első felszerelésének kiegészítésére a vagyon- Váltság terhére. A hitelnek ezt a túllépését a magyar korona vásárlóerejének leszállításával okoljuk meg. Több szakasz foglalkozik a tisztviselők és egyéb állami alkalmazottak ellátásának kérdésével. Az egyik szakasz a kedvezményes ellátást hosszabbítja meg a jövő év június végéig. A másik szakasz az államsegélyt élvező tanszemélyzet segélyét 1922 december 31-éig hosszabbítja meg. Külön szakasz rendelkezik a vármegyei tisztviselők ellátásáról, valamint az állatai küldetésben felszámítható napidíjakról Állami részesedések Felhatalmazza a javaslat a pénzügyminisztert, hogy a szivarkahüvely és szivarkapapír után állami részesedést biztosíthasson. Továbbá érvényben maradnak az őrlési és forgalmi adóról szóló rendelkezések addig, amíg — mint a megokolás mondja — az őstermelés forgalmi adójának beszedésére az őrlési adónál alkalmasabb megoldást találnak. Felhatalmazza a javaslat a pénzügyminisztert, hogy a külföldi só után fizetendő engedélyilleték mértékét rendelettel szabályozhassa. Egy másik szakasz a bányailletékek új díjtételeit szabja meg, illetve emeli fel jelentékeny mértékben. Ugyancsak felemelik a fémjelzési illetékeket is. Rendkívüli fontosságúak azok a szakaszok, melyek A Mllések után reakhdó .yncjtáá h^onri^s^si^a és az építkezések előmozdítása érdekében való intézkedésekre vonatkozunk. Kimondja a javaslat, hogy az állami házadó alapjául vett haszonérték 60%-a fizetendő kincstári haszonrészesedés fejében, továbbá ehhez az összeghez az 1918. évi állami házadó alapjául vett haszonérték további 20—20 százalékának megfelelő összeg járul hozzá minden olyan házbértöbblet után, amely többlet az 1917. évi bérnek négyszeresére való emelésén felül az 1918. évi házadó alapjául vett haszonértékben legalább 50 és legfeljebb 100%-át teszi ki. Ebből az összegből legalább 60 millió korona a lakásépítési akció céljaira kibocsátandó kölcsöntőke és kamat törlesztésére szolgál. Ezzel összefüggésben van az a másik szakasz, amely felhatalmazást ad arra, hogy a pénzügyminiszter az építkezések előmozdítása érdekében a magyar pénzügyi szindikátus által alapítandó szövetkezetet jelzálogkötvények kibocsátásával bízza meg. A javaslat részletesen kifejti ennek a szövetkezetnek működési körét és kimondja, hogy a pénzügyi műveletet a pénzügyminiszter által kijelölendő kormánybiztos fogja ellenőrizni. Az építkezési kölcsönökből egymiliárd értékű jelzálogkötvényt részvénytársaságoknál helyezhet el . Egyéb Intézkedések Az egyik szakasz jóváhagyja a pénzügyminiszternek azt az eljárását, hogy nem intézkedett a bűnvádi eljárás megindítása végett azokban az esetekben, amikor hamis felülbélyegzésű bankjegyeket nyújtottak be egyesek. Kimondja a javaslat, hogy minden olyan részvénytársaság, vagy szövetkezet, amely székhelyét áthelyezni kívánja, ezt ezentúl csak a pénzügyminiszter jóváhagyásával teheti meg. Ugyanez a paragrafus felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert arra, hogy részvénytársaságok és szövetkezetek közgyűlését elháríthatatlan akadály esetén megfelelő, határozatlan időtartamra elhalaszthassa, "1. A Magyarország területén arányban teljesítendő fizetések kérdését a kormány rendeleti úrton szabályozhatja. A földbirtokrendezés gyorsításai érdekében felmészülő kiadásokra a már engedélyezett ötmillió koronás felül további ötmillió korona engedélyezését is kívánja a kormány. A kereskedelmi miniszter állami utak építésére kap felhatalmazást éserre a célra 30 millió koronát igénybe vehet A javaslat felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az államvasutak mozdonybeszerzési szükségletének fedezésére a költségvetési törvényben megállapított 300 millió koronából eddig igénybe nem vett 268 millió korona értéken belül a mozdonyok vételárát kifizethesse. A pénzügyminiszternek a javaslat elfogadása esetén joga lesz arra, hogy a lóversenyeken a totalizátorra feltett összegekből a Magyar Lovaregylet részére az általa versenypályaépítés céljaira felveendő kölcsönre négy százalékot átengedhessen a Magyar Lovaregyzetnek. Külön szakasz szól a légi közlekedésre vonatkozó jogszabályokról, majd az egyik végső Szakasz az Országos Levéltárat a belügyminisztérium hatásköréből a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörében utalja át. Benyújtották az első petíciót A nemzetgyűlés háznagyi hivatalában ma délelőtt a nemzeti polgári párt benyújtotta az első petíciót Bozsik Pál gyöngyösi mandátuma ellen, ahol a nemzeti polgári párt jelöltje, Márkus Jenő miniszteri tanácsos volt. A petíció fő indoka az, hogy a választási elnök nem fogadta el Márkus ajánlását, bár Márkusnak a szükséges ajánlásokon felül voltak aláírásai 1775 aláírást nyújtott be Márkus Jenő, amiből a választási biztos 899-et törölt A nemzeti polgári párt szerint a választási biztos érvényes aláírásokat töröl, Így tehát jogtalanul utasította vissza Márkus ajánlását : I | I , I | i ; , i ; \ | ; Ijjyj Kilencezer korona lesz a képviselők fizetése A nemzetgyűlés gazdasági bizottsága ma a nemzetgyűlés ülésének végeztével ülést tartott Az ülés egyetlen tárgya a képviselők illetményeinek új megállapítása volt. Mint illetékes helyen értesülünk, a bizottság úgy határozott hogy a nemzetgyűlésnek oly értelmű javaslatot terjeszt elő, hogy a képviselők ugyanolyan illetményben részesüljenek, mint a VI.K fizetési osztámy első fokozatába sorozott államti tiszti Számba! viselők. Ez az összes illetmény — a természetbeni járandóságokat is pénzben véve — havonként körülbelül kilencezer koronának felel meg. Báztonkívüli képviselők értekezleteiről Apponyi Albert a pártonkívüli képviselőket hétfőn délelőttre értekezletre hívta össze. Apponyi — értesülésünk szerint — az ellenzéki pártonkívüli képviselőknek az indemnitási vitában követendő magatartását kívánja tisztázni. Fényes Lászlót internálni akarják (A Világ tudósítójától.) Fényes László hírlapíró tudvalevőleg a választások során a pétervásárai kerületben lépett föl jelöltként Amikor a kommün kitört, Fényes Lászlót mindjárt a diktatúra elején letartóztatták, s hetekig a gyűjtő fogházban tartották, a túszok kieresztése után Fényes a hevesmegyei Verpelétre menekült, ahol egyik gyermekkori barátja, egy uradalmi tiszttartó, rejtette el. A Verpeléten Fényes természetesen a vörös diktatúra ellen agitált, úgy, hogy Korvin Ottó letartóztatási parancsot küldött ellene, Budapestre hozatta, s Fényes csak a fémmunkások erélyes föllépésére menekült meg. Visszaszökött Verpelétre, ahová egy napon újabb két bőrkabátos Lenin-fiút küldöttek, akik a falu végére vitték Fényest, hogy fölakasszák. A falu népe összesereglett, hiszen Fényes napról-napra agitált közöttük a kommunisták ellen , s a néptömeg és egy ismeretlen főhadnagy erélye megmentette Fényest a kommunisták halálos ítéletétől. Verpelét a pétervásárai kerületben van, a nép nyilván megszerette az írót, aki náluk keresett képviselői mandátumot. Ugyde a választási küzdelem során megakadályozták, hogy ajánlóíveit benyújthassa, letartóztatták, kiutasították a kerületből, ezenfelül a főszolgabíró javaslatba hozta, hogy négy hívével együtt, mint az államrendre veszedelmes elemeket internálják. A főszolgabírói javaslat választási korteseszköznek látszott, s most — egri jelentés szerint —, Heves megye alispánja úgy határozott, hogy Manner Károly hatvanholdas kisgazdát, Nagy József kovácsmestert, Kiss Dezső földmivest és Farkas János kisgazdát, akik mind büntetlen előétetűek, s akiket egy hónap óta az egri rendőrségen elzárva tartanak, Zalaegerszegre internálják, FényesLászlóval együtt, akinek internálását az alispán szintén elrendelte.Az alispáni határozat megokolása szerint Fényes László és négy verpeléti társa titkos kommunista szervezet tagjai. Nyilvánvaló, hogy a hevesmegyei alispánnak alapos értesülései lehetnek a kommunisták titkos szervezeteiről Ha valóban Fényes László egy titkos kommunista szervezet tagja volna, kívüle nemcsak a négy verpeléti magyar tagja ennek a szövetkezésnek. Kell, hogy a hevesi alispán nyomokat adjon a belügyminiszter, és az államrendőrség számára, nyomokat és adatokat, amelyek nyilvánvalóan rendelkezésére állanak.Alig hisszük azonban, hogy a kormánynak és a belügyminiszternek intenciója volna a heves megyei alispán állásfoglalása. Számtalanszor hallottuk, hogy a kormány az internálási táborokat meg akarja szüntetni, s hogy Zalaegerszegen már csak árdrágítók és galíciaiak vannak. Hogy most Fényes Lászlóval és négy verpeléti magyarral, közel három évvel a kommün bukása után, egy új sorát akarnák megkezdeni az internálásoknak, alig hisszük. Ez nem lehet, s bizonyára nem is nézete a kormánynak, sem Rakotzky Iván belügyminiszternek. A konszolidációnak az a módja — s ezt újabban a kormány részéről is hangoztatják —, hogy meg kell szüntetni a nyugtalanság okait. .Verpeléten nyilvánvalóan nem hat a telkekre megnyugtatóan Nagy József, Kiss Dezső, Manner Károly és Farkas János internálása. "Azt sem hisszük, hogy Hevesben ne tudnák, hogy Fényes Lászlót éppen a kommunisták akarták fölakasztani, s hogy ennélfogva az internálást ne látnák inkább politikai hajszának, ami aligha megnyugtató a közvéleményre, s csak újabb fájdalmas megállapításokra adhat okot. Fényes László és négy társa megfelebbezik az alispán véghatározatát. Úgy hisszük, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter föl fogja oldani az alispáni ítéletet, s hogy sürgősen intézkedjék, a négy verpeléti magyar szabadlábra helyezése éri etekében. Végre is a pétervásárai választás most végetért, Fényes ellenfele már megkapta mandátumát, s a választóknak azt a kétharmadát, amely nem szavazott — mert jelöltjét nem engedték ajánlani —, tízezer embert, még csak a hevesi alispán sem tarthatja Fényes László bűntársainak. Az internálás lehetőségét pedig az ilyen okok miatt kell kivenni a közigazgatási hatóságok kezéből: a belügyminiszter nem türtheti meg, hogy a heves megyei vármegyeházán külön jogrendet valljanak má. Szerkesztőségi telefon: . 58—00 Kiadóhivatali K #1—A