Világ, 1922. június (13. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-24 / 141. szám

2 1922 július 24. VILÁG Megválasztották a nemzetgyűlés bizottságait A nemzetgyűlés mai ülésén elsőbben a négy tanács­kozó osztályt sorsolták ki, majd az újonnan rendszere­sített két jegyzői állásra választották meg Czik József ,Andrássy-párti és Hibert Ede szociáldemokrata képvi­selőket Megválasztották azonkívül a mai ülésen az­­összes bizottságokat. Ez a pont is teljesen programm­­szerűen ment végbe, csak a kormánypárt, a pártközi megállapodás ellenére, kibuktatta a földmivelési bizott­ság tagjai közül Drozdy Győzőt, aki helyett a nagy­­agrárius Czettler Jenőt választották meg. A megállapo­dás megszegését az ülésteremben egyelőre nem tették szóvá, de annál nagyobb recenzust szült az ellenzéki pártok között, amelyek a folyosón igen élénken tár­gyalták az esetet, Alassay Károly pedig bejelentette Gaal Gaszton elnöknek, hogy mindaddig, amíg ezt a sérelmet nem reparálják, a kormánypárttal semmi né­pen nevezendő tárgyalásba bocsátkozni nem hajlandó. Az ülésteremben ezalatt Kállay Tibor pénzügymi­niszter beterjesztette az indemnitásról szóló törvény­javaslatot, majd szünet következett, amely alatt a bi­zottságok legnagyobb része megválasztotta elnökét és jegyzőjét, amit elnök nyílt ülésen bejelentett A holnapi ülés napirendjének megállapítása után Szabó István (győrzámolyi) mondta el sürgős interpellációját arról, hogy 423 községben van ebzártat a veszettség miatt és a veszettség miatt nagymennyiségű más állat is pusz­tul el Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisz­ter azonnal válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy a baj lokalizálására mindent el akar követni, azonban ez idő szerint az állat­­i veszettség gyógyítására még nincsen szérumunk, de a földmivelésügyi minisz­térium illetékes osztálya most kísérletezik alkalmas­nak tetsző oltóanyaggal. Nagy akadálya a segítségnek, hogy nincs elegendő számú kísérleti nyúl és azokat a minisztérium nem is tudja beszerzési. A mai nehéz helyzetben a szakminiszter különben is csak a pénz­ügyminiszter hozzájárulásával kaphat az ilyen célokra pénzt.­­Egy hang az ellenzékről. Hát választási cé­lokra ? Amikor Szabó István miniszter azt mondja, hogy a veszettség egyébként nem tart egész éven át, valaki azt kiáltja az ellenzéken. Csak a választásokon. Létay Ernő pedig azt véli: Ott volt elég kísérleti nyúl is.) A választ a Ház tudomásul vette, mire az ülés véget fckf­jV____| ■ ,r. A választási rendeletek és a kivételes hatalom fenntartása az indemnitási javaslatban (A Világ tudósítójától.) Kállay Tibor pénzügymi­niszter ma a nemzetgyűlésen nyújtotta be az 1922—23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közter­hekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvény­­javaslatot A javaslat azt kéri, hogy a kiadásokra nézve 1921—22. költségvetési évre összeállított és a törvény­hozás elé terjesztett előirányzat keretei lehessenek irányadók. A törvényjavaslat 33 szakaszból áll és igen sok különféle természetű kormányintézkedésre kér fel­hatalmazást. A sok fontos és rendkívüli összegeket igénylő intézkedés között is az első pillanatban feltűnik a kormánynak az a kívánsága, amely a 6. szakaszban foglaltatik és amely szó szerint így szól: „Jóváhagyat­nak a kormánynak ama rendeletei, amelyek alapján a nemzetgyűlés összeül­. A javaslatnak ez a szakasza rendkívül heves politikai és parlamenti vitákra ad majd alkalmat, mert hiszen ez az egyetlen mondat nem keve­sebbet tartalmaz, mint azt, hogy a nemzetgyűlés vegye le a kormány válláról a felelősséget, amelyet e külön­böző rendeletek útján intézett választások révén visel Hasonlóképpen sok vita tárgya lesz a 7. szakasz, amely­nek első kikezdése kimondja, hogy a háború esetére szóló kivételes hatalom a törvény életbelépésével meg­szűnik. Ugyanennek a szakasznak további részei azon­ban felhatalmazzák a kormányt, hogy mindazokat a rendelkezéseket, amelyek még hatályon kívül nem he­lyeztettek, továbbra is hatályban tarthassa, módosít­hassa, sőt kiegészíthesse. Az ellenzéken máris hangoz­tatják, hogy az 1920. évi VI. te. apodiktikusan ki­mondja, hogy ennek az évnek július 26. napján „kö­teles a kormány a kivételes hatalom alapján tett intéz­kedéseket hatályon kívül helyezni. Ezzel szemben a kormány a javaslat megokolásában arra hivatkozik, hogy az ország mai helyzete nem engedi meg a kivéte­les hatalom alapján kibocsátott rendeletek hatályának egyszerre való megszüntetését. A megokolás szerint i a kivételes hatalom átmenet nélkül való megszűnése ,,nemcsak az állam rendjére, és biztonságára lenne ka­tasztrófái hatással, hanem úgyszólván minden álam­­­polgárra egyénileg is súlyos sérelmet jelentene“. Azt a körülményt, hogy a kivételes rendelkezéseknek a kormány még kiszélesítését is kéri, azzal okolja meg, hogy az állam érdekei a békeszerződés végrehajtásá­nak körében csak oly módon védhetők meg, „ha ebben a tárgyban a kormány kivételes hatalma egészében fenntartat­k“. Külön is hangoztatja a javaslat, hogy a kivételes hatalmon alapuló büntető rendelkezések hatálya sem szűnik még meg­! Felhatalmazás az állami jegyhitel igénybevételére ! A politikai természetű­ rendelkezéseken kívül a ja­vaslat nagyfontosságú pénzügyi természetű felhatalma­zásokat is kér. Többek között felhatalmazást kér a pénzügyminiszter arra, hogy az állam folyó bevételei­ből nem fedezhető összegek megszerzésére hiteleket vehessen igénybe és pedig olyanképpen, hogy az 1921. évi XIV. tc.-ben foglalt tilalom felfüggesztése mellett az Országos Pénzügyi Tanács hozzájárulása alapján a jegyintézettől állami jegyhitelt vehessen igénybe. A javaslat egy másik szakasza utólag szankcionál­tatni kívánja azt, hogy a pénzügyminiszter a múlt évi költségvetésben előirányzott 556 millió hitelösszegen felül 805 millió korona kiadást folyósított a m. kir. honvédség első felszerelésének kiegészítésére a vagyon- Váltság terhére. A hitelnek ezt a túllépését a magyar korona vásárlóerejének leszállításával okoljuk meg. Több szakasz foglalkozik a tisztviselők és egyéb állami alkalmazottak ellátásának kérdésével. Az egyik szakasz a kedvezményes ellátást hosszabbítja meg a jövő év június végéig. A másik szakasz az államsegélyt élvező tanszemélyzet segélyét 1922 december 31-éig hosszabbítja meg. Külön szakasz rendelkezik a várme­gyei tisztviselők ellátásáról, valamint az állatai külde­tésben felszámítható napidíjakról Állami részesedések Felhatalmazza a javaslat a pénzügyminisztert, hogy a szivarkahüvely és szivarkapapír után állami részese­dést biztosíthasson. Továbbá érvényben maradnak az őrlési és forgalmi adóról szóló rendelkezések addig, amíg —­ mint a megokolás mondja —­ az őstermelés forgalmi adójának beszedésére az őrlési adónál alkal­masabb megoldást találnak. Felhatalmazza a javaslat a pénzügyminisztert, hogy a külföldi só után fizetendő engedélyilleték mértékét rendelettel szabályozhassa. Egy másik szakasz a bányailletékek új díjtételeit szabja meg, illetve emeli fel jelentékeny mértékben. Ugyan­csak felemelik a fémjelzési illetékeket is. Rendkívüli fontosságúak azok a szakaszok, melyek A Mllések után reakhdó .yncjtáá h^onri^s^si^a és az építkezések előmozdítása érdekében való intéz­kedésekre vonatkozunk. Kimondja a javaslat, hogy az állami házadó alapjául vett haszonérték 60%-a fizetendő kincstári haszonrészesedés fejében, továbbá ehhez az összeghez az 1918. évi állami házadó alapjául vett haszonérték további 20—20 százalékának meg­felelő összeg járul hozzá minden olyan házbértöbblet után, amely többlet az 1917. évi bérnek négyszeresére való emelésén felül az 1918. évi házadó alapjául vett haszonértékben legalább 50 és legfeljebb 100%-át teszi ki. Ebből az összegből legalább 60 millió korona a lakásépítési akció céljaira kibocsátandó kölcsöntőke és kamat törlesztésére szolgál. Ezzel összefüggésben van az a másik szakasz, amely felhatalmazást ad arra, hogy a pénzügyminiszter az építkezések előmozdítása érdekében a magyar pénzügyi szindikátus által alapí­tandó szövetkezetet jelzálogkötvények kibocsátásával bízza meg. A javaslat részletesen kifejti ennek a szövet­kezetnek működési körét és kimondja, hogy a pénz­ügyi műveletet a pénzügyminiszter által kijelölendő kormánybiztos fogja ellenőrizni. Az építkezési kölcsönök­ből egymiliárd értékű jelzálogkötvényt részvénytársa­ságoknál helyezhet el . Egyéb Intézkedések Az egyik­ szakasz jóváhagyja a pénzügyminiszter­nek azt az eljárását, hogy nem intézkedett a bűnvádi eljárás megindítása végett azokban az esetekben, ami­kor hamis felülbélyegzésű bankjegyeket nyújtottak be egyesek. Kimondja a javaslat, hogy minden olyan rész­vénytársaság, vagy szövetkezet, amely székhelyét áthe­lyezni kívánja, ezt ezentúl csak a pénzügyminiszter jóváhagyásával teheti meg. Ugyanez a paragrafus fel­hatalmazza a kereskedelemügyi minisztert arra, hogy részvénytársaságok és szövetkezetek közgyűlését elhá­ríthatatlan akadály esetén megfelelő, határozatlan idő­tartamra elhalaszthassa, "­­­1. A Magyarország területén arányban teljesítendő fizetések kérdését a kormány rendeleti úrton szabályoz­hatja.­­ A­ földbirtokrend­ezés gyorsításai érdekében felmés­zülő kiadásokra a már engedélyezett ötmillió koronás felül további ötmillió korona engedélyezését is kívánja­ a kormány. A kereskedelmi miniszter állami utak­ építésére kap felhatalmazást és­­erre a célra 30 millió koronát igénybe vehet A javaslat felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az államvasutak mozdonybeszerzési szükségletének fe­dezésére a költségvetési törvényben megállapított 300 millió koronából eddig igénybe nem vett 268 millió ko­rona értéken belül a mozdonyok vételárát kifizethesse. A pénzügyminiszternek a javaslat elfogadása ese­tén joga lesz arra, hogy a lóversenyeken a totalizátorra feltett összegekből a Magyar Lovaregylet részére az általa versenypályaépítés céljaira felveendő kölcsönre négy százalékot átengedhessen a Magyar Lovaregyzet­­nek. Külön szakasz szól a légi közlekedésre vonatkozó jogszabályokról, majd az egyik végső Szakasz az Or­szágos Levéltárat a belügyminisztérium hatásköréből a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörében utalja át. Benyújtották az első petíciót­ ­A nemzetgyűlés háznagyi hivatalában ma délelőtt a nemzeti polgári párt benyújtotta az első petíciót Bozsik Pál gyöngyösi mandátuma ellen, ahol a nem­zeti polgári párt jelöltje, Márkus Jenő miniszteri ta­nácsos volt. A petíció fő indoka az, hogy a választási elnök nem fogadta el Márkus ajánlását, bár Márkus­nak a szükséges ajánlásokon felül voltak aláírásai 1775 aláírást nyújtott be Márkus Jenő, amiből a vá­lasztási biztos 899-et törölt A nemzeti polgári párt szerint a választási biztos érvényes aláírásokat töröl, Így tehát jogtalanul utasította vissza Márkus aján­lását : I | I , I | i ; , i ; \ | ; Ijjyj Kilencezer korona lesz a képviselők fizetése A nemzetgyűlés gazdasági bizottsága ma a nem­zetgyűlés ülésének végeztével ülést tartott Az ülés egyetlen tárgya a képviselők illetményeinek új meg­állapítása volt. Mint illetékes­ helyen értesülünk, a bizottság úgy határozott hogy a nemzetgyűlésnek­ oly értelmű javaslatot terjeszt elő, hogy a képviselők ugyanolyan illetményben részesüljenek, mint a VI.­K fizetési osztámy első fokozatába sorozott államti tiszti Számba! viselők. Ez az összes illetmény — a természetbeni járandóságokat is pénzben véve — havonként körül­belül kilencezer koronának felel meg. Báztonkívüli képviselők értekezlete­iről Apponyi Albert a pártonkívüli képviselőket hétfőn délelőttre értekezletre hívta össze. Apponyi —­ értesülésünk szerint — az ellenzéki pártonkívüli kép­viselőknek az indemnitási vitában követendő maga­tartását kívánja tisztázni. Fényes Lászlót internálni akarják (A Világ tudósítójától.) Fényes László hírlap­író tudvalevőleg a választások során a pétervásárai kerületben lépett föl jelöltként Amikor a kommün kitört, Fényes Lászlót mindjárt a diktatúra elején letartóztatták, s hetekig a gyűjtő fogházban tar­tották, a túszok kieresztése után Fényes a heves­megyei Verpelétre menekült, ahol egyik gyermek­kori barátja, egy uradalmi tiszttartó, rejtette el. A Verpeléten Fényes természetesen a vörös dikta­túra ellen agitált, úgy, hogy Korvin Ottó letartóz­­tatási parancsot küldött ellene, Budapestre ho­zatta, s Fényes csak a fémmunkások erélyes föl­lépésére menekült meg. Visszaszökött Verpelétre, ahová egy napon újabb két bőrkabátos Lenin-fiút küldöttek, akik a falu végére vitték Fényest, hogy fölakasszák. A falu népe összesereglett, hiszen Fé­nyes napról-napra agitált közöttük a kommunis­ták ellen , s a néptömeg és egy ismeretlen fő­hadnagy erélye megmentette Fényest a kommu­nisták halálos ítéletétől. Verpelét a pétervásárai kerületben van, a nép nyilván megszerette az írót, aki náluk keresett kép­viselői mandátumot. Ugyde a választási küzdelem során megakadályozták, hogy ajánlóíveit benyújt­hassa, letartóztatták, kiutasították a kerületből, ezenfelül a főszolgabíró javaslatba hozta, hogy négy hívével együtt, mint az államrendre vesze­delmes elemeket internálják. A főszolgabírói javaslat választási kortesesz­köznek látszott, s most — egri jelentés szerint —, Heves megye alispánja úgy határozott, hogy Man­ner Károly hatvanholdas kisgazdát, Nagy József kovácsmestert, Kiss Dezső földmivest és Farkas János kisgazdát, akik mind büntetlen előétetűek, s akiket egy hónap óta az egri rendőrségen el­zárva tartanak, Zalaegerszegre internálják, Fényes­­Lászlóval együtt, akinek internálását az alispán szintén elrendelte.­­Az alis­páni határozat megokolása szerint Fé­nyes László és négy verpeléti társa titkos kommu­nista szervezet tagjai. Nyilvánvaló, hogy a heves­megyei alispánnak alapos értesülései lehetnek a kommunisták titkos szervezeteiről Ha valóban Fényes László egy titkos kommunista szervezet tagja volna, kívüle nemcsak a négy verpeléti ma­gyar tagja ennek a szövetkezésnek. Kell, hogy a hevesi alispán nyomokat adjon a belügyminiszter, és az államrendőrség számára, nyomokat és ada­tokat, amelyek nyilvánvalóan rendelkezésére­ állanak.­­Alig hisszük azonban, hogy a kormánynak és a belügyminiszternek intenciója volna a heves me­gyei alispán állásfoglalása. Számtalanszor hallot­tuk, hogy a kormány az internálási táborokat meg akarja szüntetni, s hogy Zalaegerszegen már csak árdrágítók és galíciaiak vannak. Hogy most Fényes Lászlóval és négy verpeléti magyarral, közel három évvel a kommün bukása után, egy új sorát akarnák megkezdeni az internálásoknak, alig hisszük. Ez nem lehet, s bizonyára nem is­ nézete a kormánynak­, sem Rakotzky Iván bel­ügyminiszternek. A konszolidációnak az a módja­ —­ s ezt újabban a kormány részéről is hangoz­tatják —, hogy meg kell szüntetni a nyugtalan­ság okait. .Verpeléten nyilvánvalóan nem hat a­ telkekre megnyugtatóan Nagy József, Kiss Dezső, Manner Károly és Farkas János internálása. "Azt sem hisszük, hogy Hevesben ne tudnák, hogy Fényes Lászlót éppen a kommunisták akarták föl­akasztani, s hogy ennélfogva az internálást ne lát­nák inkább politikai hajszának, ami aligha meg­nyugtató a közvéleményre, s csak újabb fájdal­mas megállapításokra adhat okot. Fényes László és négy társa megfelebbezik az alispán véghatározatát. Úgy hisszük, hogy­ Rakovszky Iván belügyminiszter föl fogja oldani az alispáni ítéletet, s hogy sürgősen intézkedjék, a négy verpeléti magyar szabadlábra helyezése éri etekében. Végre is a pétervásárai választás most végetért, Fényes el­len­fele már megkapta mandá­tumát, s a választóknak azt a kétharmadát, amely nem szavazott — mert jelöltjét nem engedték ajánlani —, tízezer embert, még csak a hevesi al­ispán sem tarthatja Fényes László bűntársainak. Az internálás lehetőségét pedig az ilyen okok miatt kell kivenni a közigazgatási hatóságok ke­zéből: a belügyminiszter nem türtheti meg, hogy­ a heves megyei vármegyeházán külön jogrendet valljanak m­á. Szerkesztőségi telefon: . 58—00 Kiadóhivatali K #1—A

Next