Világ, 1922. július (13. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-08 / 152. szám
8, 1922 július 1 HÍREK A lépfene szérumának feltalálója magyar ember (A Világ tudósítóiétól.) Huszonegy esztendei távollét után érdekes férfiú érkezett ma Budapestre, érdekes magyar karrier, amely Amerikában lendült magasba. Huszonnégy esztendővel ezelőtt hagyta el a budapesti állatorvosi főiskola Rottenbiller utcai pavilionját dr. Eichorn Adolf, hogy az Egyesült Államokban folytasson praxist. Fiatalon, nagyravágyóan, becsvággyal telten ment el innét és most sikerekben gazdagon jött haza az Egyesült Államok megbízásából Budapestre dr. Eichhorn, mint az állattenyésztéssel kapcsolatos ipari ágak legfőbb vezetője és mint az amerikai hadsereg legmagasabb rangú ezredes-állatorvosa.. Öt esztendeig tanult és dolgozott Amerikában a fiatal állatorvos, amikor 1900-ban az amerikai kormány szolgálataiba lépett és megkezdte munkáját a földművelési minisztérium állategészségi osztályán. A legnagyobb munkát végezte a fiatal magyar doktor, amit az Egyesült Államokban ezen a téren végeztek, megszervezte az Unió állategészségügyét, öt esztendeig egyfolytában dolgozott, egyfolytában uton volt, lóháton, öszvérháton, expresszvonaton, folyami hajókon járta be a hatalmas birodalmat s a végtelen síkokon, hegyvidéki állatgazdaságok között egyformán tanulmányozta a különböző állatbetegségeket, a takonykórt, a száj- és körömfájást, a lépfenét és a sertésvészt. A világ legnagyobb állattenyésztő országának állategészségügyét ő reformálta, ő rendszeres Zita királyné Bajorországba költözik ? Zita özvegy királyné anyja a bajorországi Grünwaldeban lakást vett és tárgyalásokat folytat egy Geiselgasteigban levő nyaraló megvásárlásáról. Hir szerint Zita özvegy királyné is Bajorországba akarja áttenni székhelyét. Hogy a tartózkodási engedélyt megkapja-e, müncheni távirat szerint még kérdéses. — A csongrádi főispánság. A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére dr. Szabó Sándort, Csongrád vármegye főispánját, ettől az állásától felmentette és dr. Aigner Károly szegedi főispánt Csongrád vármegye főispáni rendőinek ellátásával is egbizta. — Anatole France indexen. Rómából táviratoztak. Az Acta apostolicae sedis a szent kondó határozatát közli, amely szerint Anatole franca összes művei indexre tétetnek. — Az orosz járványok ellen. Sir Alfred Mond, közegészségügyi miniszter, a londoni királyi orvosszövetégben kijelentette, hogy olyan nemzetközi tzünet tervén dolgozik, amely nemzetközi orvosi gőt nyújthat Oroszországnak, a népszövetség alatt. A tervezett intézménynek célja, hogy megállítsa a járványos betegségeknek azt az áradatát, amely már-már túllépi Oroszország határait. ill Ut miniszteri tanácsos. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Eckhardt Tibor miniszteri osztálytanácsost, a miniszterelnökségi sajtóiroda vezetőjét, miniszteri tanácsossá nevezte ki. *— Repülőgépen a világ körül. Blake őrnagy és társai, akik repülőgépen világkörüli útra indultak, tegnap nagy lelkesedés mellett tovább utaztak Athénből. Az indulásnál megjelent a görög királyné, valamint Miklós herceg is. A légi út legközelebbi állomása az ötszáz mértföldnyire eső Solum Egyiptomban. A Latinovich-könyvtár a pozsonyi egyetemé. A közoktatási miniszter őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította Horthy Istvánná született Latinovich Margitnak, azért a nagylelkű adományért, hogy néhai édesatyja, Latinovich Illés mintegy 15—16.000 kötetből és füzetből álló könyvtárát összes fölszerelésével együtt a pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetemnek adományozta. — A vizdijeszelés ellen. A pénzügyi bizottság ma Folkusházi Lajos elnöklete alatt tartott ülésén a bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a főváros az Egressy úton egy telek birtokában levő részvénytársaság eladó részvényeit vásárolja meg, szám szerint 1337 darabot, körülbelül 7 millióért. Következett a vízdíjak emelésének kérdése. Az elnök jelentést tett a tegnapi értekezletről is, amely két pozitívumot nyújtott, először, hogy a vízművek számára a tatai szén beszerzése akadályokba ütközik ma, másodszor, hogy át kellene térni a lignit tüzelésre. Ezt az információt Buzáth alpolgármester kiegészíti még azzal, hogy a vizdiják emelése feltétlenül szükséges, még akkor is, ha a tüzelőanyagból eredő deficitet sikerülne eltüntetni. A bizottság kimondta, hogy egyelőre nem megy bele a vizdiják emelésébe. Elfogadta ellenben Joanovics Pálnak azt az indítványát, hogy a vízdíjak megállapítása ne szabályrendeletileg történjék ezentúl, hanem a közgyűlés döntsön a kérdésben. Ezután utcarendezési és karbantartási ügyeket tárgyaltak. Azóbudai evangélikus egyházközségnek a kért 30.000 korona helyett 80.000 korona rendkívüli segélyt szavaztak meg, a Petőfi Ház legsürgősebb tataroztatására pedig 400.000 koronát, a Nemzeti Színház Nyugdíjintézetének Mecénások köve című akciója számára 100.000 koronát azzal, hogy a bizottság kimondta, hogy a cél érdekében is volna és példaadásképpen is ajánlatos, hogy ezt az akciót az állam támogassa. A tárgyítást holnap, folytatják "esítette, öt esztendeig járt, utazott, tanított, megfigyelő- és orvostelepeket állított fel, mígnem munkája betetőzéséül megalapította számára az amerikai kormány a világ legnagyobb állategészségügyi laboratóriumát, a washingtonit. Ebben a laboratóriumban fedezte fel Eichorn a lépfene ellen való szérumot, majd a lépfeneoltás új módszerét találta meg, hogy mindkét felfedezésével új utat kezdjen az állategészségügy terén. Szérumának hasznosítására így alakult meg a Lecierte Antitoxin Laboratories, Amerika egyik legnagyobb szárumgyára, amelynek természetesen a találmány tulajdonosa egyúttal az elnöke is. Dr. Eichhorn most az amerikai kormány megbízásából jár Európában. Minden európai államot bejárt, hogy itt állategészségügyi tanulmányokat folytasson és hogy újabb tudományos kutatások eredményeivel megismerkedjék. Dr. Eichhorn természetesen Budapesten is fölkeresi az állatorvosi főiskolát, ahonnét elindult pályája útján egy negyedszázadnak előtte a fiatal magyar fiú és ahová most a világhírű tudós hírnevével tér vissza. Dr. Eichhorn különben az amerikai magyar élet egyik vezérférfia, aki különösen sokat cselekedett a magyarok érdekében és befolyását sokszor érvényesítette a magyar jótékonysági és egyéb akciók érdekében. A magyar tudományra különösen sok diszt hozott, mert magyarságát mindig büszkén vallotta és igy a tengerentúli akadémiáknak is ő az egyetlen magyar tagja, aki soha nem titkolta, sőt mindig fennen hirdette magyarságát, a Gorombaság. A főváros egyik bizottságában ma egy városatya panaszt tett s intézkedést kért a villamoskalauzok udvariatlansága és gorombasága ellen, ugyanakkor a főkapitány rendeletet bocsátott ki, amellyel alantasait utasította, hogy szigorúan vegyék a bérkocsisok gorombasága ellen érkező panaszokat. Mindezek nagyon helyes intézkedések és szükségesek is és a villamoskalauzok, meg a bérkocsisok valóban gyakran udvariatlanok és gorombák. De valljuk meg őszintén, nemcsak ők azok, hanem a közönség is. És különben nemcsak a közlekedési ügyek viszonylatában divik ez az eldurvult modor. A hivatalokban gyakran a tisztviselők vétenek súlyosan a hivatali élet legelemibb törvénye ellen, hogy feleik ügyeit udvariasan intézzék el, de ugyanakkor épp oly gyakran vétenek a felek ugyanebben, mert olyan hangon szólnak a tisztviselőkhöz, mintha egyedül csak azért volna ott, hogy panaszaiknak alázatos rabszolgája legyen. Igaz, valljuk be, hogy e csúf és viharos esztendők sok mindenben voltak rossz hatással az emberekre, de semmiben sem olyan erősen és feltűnően, mint azokban a külső jelenségekben, amelyek az embereknek egymással való kölcsönös érintkezésére vonatkoznak. A legfinomabb embert is eldurvította e sok vihar, mint ahogy a legfinomabb kézfej bőrét is redőssé teszi az eső és a szél. Durvákká tett bennünket a világháború és a forradalmak sok nyomorúsága s durvákká tesz bennünket a ma sok minden keresztviselése. Bizonyos pedig, hogy nemcsak a kocsisokat és kalauzokat, hanem mindenkit. Mivel pedig a pesti konfliskocsis már a háború előtt is fővárosunk ama specialitásai közé tartozott, aki „enyhe és nyájas“ modorával lepte meg az idegent, elképzelhető tehát, hogy mindnyájunk e közös eldurvulása nála vetíti ki gyakorta legfeltűnőbb bizonyságait De ezen nem lehet, sajnos, rendeletekkel segíteni, hanem el kellene felejttetni hozzá a tegnap sok minden szomorú és fájdalmas emlékét, elfelejtetni a ma jólétében, kellemes és nyugodtan békés és biztos viszonyaiban. Amíg azonban mindnyájan a keserűségtől, haragtól, méltatlanságtól fáradt és összeszorlott szájjal indulunk el az élet ezerszerezer gondja közé s egy nyomorúsággal és teherrel teli nap után kétségbeesett reménytelenséggel hajtjuk álomra fejünket — addig nem lehet csodálni, hogy nem sima modorúak az emberek. Szomorú, hogy így van — de ez is betegség. Idegbajt S az orvostudomány már régen rájött, hogy mindenféle idegbajt nem a tünetek, hanem a belső indító okok gyógyításával kell megszüntetni. Majd ha nem lesz drágaság és sok minden egyéb hasonló — megint jobb modornak és előzékenyek lesznek az emberek. Igaz, hogy a konfliskocsisok akkor is biztosan még éppen eléggé gorombák lesznek. — BUDAPESTI ÉLET. Hatvan krasznojarszki magyar túsz Rigába érkezett. — Az Ügyvédi Kamara megszüntette a fegyelmi eljárást a népbiztosoknak védői ellen, akik fegyelmit kértek maguk ellen akkor, amikor a vádhatóság képviselője azzal vádolta meg őket, hogy a Bécsbe szökött kommunistáktól eredt az elfogadott védői honoráriumuk. A népbiztosok védői igazolták, hogy az amsterdami, a cseh-szlovák szociáldemokrata párt, továbbá New-York, St. Louis, Brüsszel, Chicago és London angol, német és magyar munkásai gyűjtötték azt az összeget, amelyből a védők honoráriuma kikerült. — Az utódállamok postatakarékpénztári értekezletét még e hónapban megtartják Budapesten. — A holland katolikusok gyermekkonyhákat akarnak szervezni Budapesten. A tett már a megvalósulás stádiumában van .) VILÁG Számba! Sztrájkba léptek a Wiener Bankverein tisztviselői (A Világ tudósítójától.) A Wiener Bankverein magyarországi fióktelepének tisztviselői körülbelül egy esztendő óta mozgolódnak és az igazgatóságot többizben kérték, hogy az elviselhetetlen drágaságra való tekintettel terjesszék ki a segélyezést. A tisztviselők hivatkoztak arra, hogy a többi budapesti pénzintézet alkalmazottait lényegesen nagyobb segélyben részesíti, mint a Wiener Bankverein. A sérelmeket a tisztviselők három pontban foglalták össze és az igazgatóságtól kérték, hogy az intézet állítson föl menzát, ahol olcsón étkezhetnek. Addig, amíg más bankbéli tisztviselő ezeken a menzákon 10—15 koronáért kap ebédet, addig ők az étkezésre ezreket kénytelenek áldozni. Kifogásolják, hogy a Wiener Bankvereinnél nincs beszerzési csoport és így a tisztviselők nem részesülnek természetbeni ellátásban. A követelés harmadik pontja a drágasági pótlék fölemelésére vonatkozik. Most, hogy a bankok az eddigi ötszázalékos segélyt tíz százalékra emelték föl, ezt az emelést a Wiener Bankvereinnél úgy hajtották végre, hogy a tisztviselők voltaképpen nem kapják meg a tíz százalékot, hanem ennél kevesebbet. A budapesti fióktelep körülbelül százhetven tisztviselője a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületében tegnap értekezletet tartott és elhatározták, hogy sérelmeiket pontokba foglalják és a memorandumot tíztagú bizottság adja át az igazgatóságnak. A bizottság ma délelőtt IX órakor megjelent az igazgatóságnál, melynek a memorandumot átadta, egyszersmind pedig kijelentette, hogy amenynyiben a kérést két óra leforgása alatt nem teljesítik, sztrájkba lépnek. Az igazgatóság a küldöttségnek nyomban válaszolt és kijelentette, hogy az előterjesztett kérést egyáltalán nem hajlandó teljesíteni és a tisztviselőkkel tárgyalásokba nem bocsátkozik. A küldöttség tudomásul vette a választ, mire a tisztviselők rögtönzött értekezletet tartottak és egyhangúlag elhatározták, hogy sztrájkba lépnek. A munkát délután egy órakor abbahagyták és átvonultak a PTOE helyiségébe. A Wiener Bankverein tisztviselőinek sztrájkja ügyében a közvetítést a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete vállalta. Az egyesület vezetősége a bank tisztviselőinek részvételével késő este értekezletet tartott és úgy van, hogy a tisztviselők holnap sem fognak munkába állni A Wiener Bankverein részéről így, mondták el a sztrájk állását: " Ma reggel megjelent az igazgatóságnál mintegy tíz tisztviselő, akik kivétel nélkül csak néhány hónap óta vagy legfeljebb másfél éve vannak az intézet szolgálatában s egy memorandumot óhajtottak átadni, hogy az igazgatósággal az abban foglalt kívánságokról tárgyaljanak. Tekintettel arra, hogy a tisztviselők érdekképviselete röviddel ezelőtt az intézet kebelében megalakult, az igazgatóság a megjelent tisztviselőket felhívta, hogy kívánságaikat ennek a saját maguk által választott testületnek útján juttassák hozzá, amellyel a legnagyobb készséggel hajlandó a felmerült kívánságokat illetőleg tárgyalásokba bocsátkozni. Ennek ellenére a tisztviselői kar negyedrésze és pedig főleg a fiatal elemek munkájukat abbahagyták és az intézetből távoztak. Az igazgatóság ma délután a PTOE-től levelet kapott, mely szerint a sztrájkoló tisztviselők helyett most már ezen testület kívánta az igazgatósággal a tárgyalásokat felvenni. A PTOE ajánlkozását az igazgatóság sajnálatára igénybe nem vehette, utalván arra, hogy az intézet tisztviselői karának közös érdekeit a fent említett választott testület van hivatva képviselni. Az egész tényállásból az látszik, hogy a tisztviselők egy részéről minden különösebb ok nélkül hatalmi kérdés vettetett fel. Az intézet üzeme a részleges sztrájk folytán nem akadt fenn. Kérdést intéztünk a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületéhez is, ahol Tóth Andor főtitkár a következő felvilágosítást adta : — A Wiener Bankvereinban fellépett sztrájkmozgalom oka három régi sérelemre vezethető vissza, amely sérelmek folytán a Wiener Bankverein tisztviselői kara sokkal hátrányosabb helyzetben van a többi bank tisztviselőinél. Az 5%-os beszerzési segély, kiszámítása náluk nem úgy történik, mint másutt, nem azt a jövedelmet veszik alapul, mint a többi Bankok, ami aztán végeredményben jelentékeny eltérést jelent. Azonkívül már régen szorgalmazzák a tisztviselői menzának a fölállítását és addig is, amíg ez megtörténnek, menzaváltságot kívánnak. _ Végül beszerzési csoportjuk sincs, így nem részesülnek azokban a természeti kedvezményekben, amelyekben a többi banktisztviselők részesülnek. A tisztviselők megunták az örökös halogatást és a PTOE-ben tartott értekezletükön határozottabb lépésre szánták el magukat, választottak egy tizenöttagú bizottságot, hogy az egy mindannyiuk által aláírt memorandumot juttasson el az igazgatósághoz és a memorandumra két órán belül kérjen választ Ez meg is történt ma, az igazgatóság azonban ridegen elutasította őket arra való hivatkozással, hogy van a tisztviselői karnak TÉBE-szerű képviselőtestülete és hogy a bizottság tagjai fiatalok. Csináljanak, amit akarnak — mondották — akinek nem tetszik, menjen el Erre mintegy száznyolcvanan letették a tollat és felkérték a PTOE-t, hogy az vegye kezébe az ügyet Ez meg is történt , vezetőség átírt a Wiener Bankverein igazgatóságához, hogy a tárgyalást megkezdje. Ott azonban azt a választ adták, hogy az igazgatóság csak a TÉBE-szerű képviselőtestület útján hajlandó a tisztviselői karral tárgyalni. A sztrájkolók továbbra is ragaszkodnak követeléseik teljesítéséhez és amellett szilárdan kitartanak- • -- P-- '■ ! '£M’.