Világ, 1923. február (14. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
1928 február 1. VILÁG Világos után Rég elhunyt emberek gyermekeinél, unokáinál pírtank, poros könyvtárak fóliáisai között kutattunk, Másztatok rág bezárt fiókjainak elsárgult kéziratait nézegettük, hajdan élettel, vérrel teli vallomásokat olvastunk — és ami mindebben igazság, élet, vér, lélek volt, az az elszállott tíz... ötven évek alatt !". Igazság és élet maradt, mert a földön csak ez örökkévaló. És így támadt ez a ciklus. Holnap kezdi meg a Világ a történelmi értelmi feljegyzések és életrajzok közlését. Mindjárt az első nap egy rendkívül érdekes fejezet kerül sorra Kossuth Lajosé kujdosása. Ezt követi holnapután Kossuth Lajosné elhagyja Magyarországot. A magyar szabadságharcnak és az azt követő emigrációnak vezéralakja Kossuth Lajos. Vele, körülötte és általa történik minden, de feleségéről alig esik szó és annak a körülményei, a részletei, hogy mi történt vele a világosi fegyverletétel idején és Világos után, magyar nyelven alig volt még ismertetve. * Kutatásaink során erre vonatkozólag a legautentikusabb feljegyzésre bukkantunk. Felkerestük ugyanis a Humpel-családot és Pulszky Garibaldit, hogy tőlük kapjunk ismeretlen adatokat Pulszky Ferencről és Pulszky Ferencnéről, akik Kossuth és Kossuthné társai váltak északamerikai körútján, és akiknek feljegyzése között talán vannak olyan írások és emlékek, amelyeket még nem ismerünk. Hampel Beatrix amó volt olyan szíves és felhívta figyelmünket egy Withe red—black című műre, amelyet Pulszky Ferenc és Pulszky Ferencné közösen írt és amely Pulszkyné naplójegyzeteit tartalmazza. A könyv 1853-ban jelent meg Londonban. Magyarországon és Ausztriában tilos olvasmány volt, oda nem kerülhetett be, azután elfogyott, úgy hogy most még Pulszkyék birtokában sincs meg. Ebben a könyvben van részletesen megírva Kossuth Lajosné menekülésének története. Erről Pulszky Ferenc Életemés korom című művében (Franklin-kiadás, második kötet 72. oldal) ez olvasható: „Kossuthné folyvást szenvedő volt a hajón, ritkán jőt a fedélzetre, de lent a szalonban elbeszélte feleségemnek menekülésének regényes történetét." Ugyanennek a kötetnek 118-ik oldalán: „Feleségem átnézte és rendezte naplójegyzeteit, melyekhez hozzáadtam a statisztikai, politikai, történelmi és etnográphiai kitéréseket és észrevételeket, így keletkezett négy hónap alatt egy kétkötetes munka Amerikában, mely újév táján egyszerre Londonban és New Yorkban jelent meg." Withe red—black — az Amerikában élő három népfaj színe. — Hónapokon keresztül kerestem mindenfelé a könyvet magam is, — mondta e sorok írójának Pulszky Garibaldi, a könyv íróinak még egyetlen életben levő gyermeke, — de sehol sem tudtam ráakadni. Egy példányról volt értesülésem, a Pulszky Ágostonnénál levőről, de ez Bécsben volt. Nem hiszem, hogy Magyarországon megvan valahol! És elbeszélgetett édesanyjáról, aki a könyv legérdekesebb fejezeteit írta. Leánykori neve Walter Teréz és régi születési bizonyítvány tanúsága szerint 1819 március 21-én délután négy órakor született Berlinben. Szülei később Bécsbe költöztek. Walter János Frigyes Ágost, Pulszkyné édesapja, bankár volt, akinek palotájába korának legkiválóbb tudósai, művészei, államférfiai jártak, estélyes találkozói voltak a bécsi nagy társaságnak és a külföldi diplomáciának, és míg Pulszky Garibaldi mindezt elmesélte, levett a falról egy kis miniatűrt, a híres Daffinger művét, Pulszky Ferencné fiatalkori arcképét. Daffinger is a Walter-család vendégkörébe tartozott. A finomarcú, szép Walter kisasszony természetesen több nyelvet beszélt, művészien zongorázott, igen tehetségesen festett és kezéért nagy versengés folyt. A vetélkedésben Pulszky Ferenc, az akkori magyar kormányzat bécsi külügyi államtitkára lett a győztes, és ezzel a Walter Teréz sorsa eldőlt. Részese lett a magyar politikának, négy év alatt kitűnően megtanult magyarul, szíve dobbanásával és minden izgalmával követte a magyar szabadságharc eseményeit, azután férjével együtt Londonba menekült és Kossuthékkal Amerikába ment. Pulszky Garibaldi elmondta, hogy voltaképpen anyjának voltak összeköttetései az angol diplomáciai és politikai világgal, hogy ő ismertette meg Lord Lansdowre-nél Pulszky Ferencet, hogy általa tárgyaltak az angol politikusok, ha nem is hivatalosan, a magyar ügyről és hogy itt készítették elő Kossuth angliai szereplését. A nagyműveltségű hölgy férjét azután Olaszországba követte, vele együtt kereste fel Garibaldit Caprera szigetén, hogy Kossuth háta mögött Klapka tudtával Garibaldi megnyerje a magyar ügynek. Emiatt Kossuth és Pulszky Ferenc között feszültség is támadt. És Pulszky Garibaldi egy kis vízfestményre mutatott, amely a tengeren magányos sziklafoltot mutatott, a sziklafokon kis fehér ház, körülötte zöld fák . Garibaldi lakása Caprera szigetén, Pulszky Ferencné festménye. Az Íróasztalon pedig ott áll a bibliai arcú olasz szabadsághős arcképe, hátán a sajátkezű ajánlás Pulszky Ferencnének, nagybetűs, határozott és mégis gyermekes írás. Egy sarokban Garibaldi fafaragású szobra. Egy rajongó művész alkotása, amelyet szintén Garibaldi adott emlékül Pulszkyéknak. De a Withered—black-ről, se édesanyja naplójeegyzeteinek sorsáról, se az eredeti kéziratról nem tudott semmit. Mégis elnéztem a Nemzeti Múzeum könyvtárába, hátha megtalálom. És valóban, ebben a nagyszerű könyvtárban, a sok, sok ezer kötet könyv között, azúti rajzok legvégében megvolt a ritka könyv. Három kötet, Horváth Árpád könyvtáriból való, nőheti Módé a legérdekesebb, hogy szórós Károly ajándéka — de a legérdekesebb, hogy fel se volt vágva! Kossuth Lajosné menekülésének a történetét lefordítottuk a könyvből és átadjuk a nagy magyar nyilvánosságnak. Ma már nem tilos olvasni. Egy asszony lelken keresztül látjuk benne a nagy tragédia utolsó napjait. A sorok között szenvedély, '■'nvedés és vád. És mi, akik csak most éltük át egy másik nagy tragédia komor jeleneteit, akik résztvevői, szereplői, nézői és szenvedői voltunk e szomorú játéknak, megérezzük és átéljük Kossuth Lajosné menekülése történetének minden betűjét, minden"izgalmát. w 9 m 9 m 9 © c c ® ® ® ^ • Európa városalaprajzai 6$ fajtípusai (A Viláti tudósítójától.) A Néprajzi Táras'g mai ülésében Princz Gyula érdekes előadást tartott Európa városalaprajzai címmel. Előadását azzal kezdte, hogy Európa általános földrajzáról szóló kézikönyvének a városokat tárgyaló fejezetéhez szüksége volt nagyobb tanulmányok készítésére. Mintegy nyolcszáz város alaprajz-alapjain kereste azokat a jellegzetes vonásokat, amelyek típusokat adnak és az egy típusba tartozó alaprajzok elterjedési hatásait nyújtják. Bizonyos, hogy sok város alaprajza tiszta népies alkotás. Az ilyeneken a települők gazdasági és társadalmi életének nem egy vonása tükröződik vissza. Sok város van különösen Déleurópában, amelyeknek alaprajza arra vall, hogy a lakosság a városfalon belül minden kényszer nélkül ülte meg a teret. Az ilyen városok utcahálózata teljesen szabálytalan. Az egyes teleptömbök szabálytalan peremszerű sejtek és azok tömegéből főút és központi tér nélkül alakul ki az alaprajz. Az ilyen sejtvárosok nagy családot alkotnak, amelyen belül a besűrűsödés, a házak zsúfolódása, alakja és az utcai közlekedés eszközei típusokat fejlesztenek. A besűrűsödés zsákutcákat, a zsufolódás többszörösen megtört és ágas zsákutcákat, a nagy négyszöges udvarház a sikátorok derékszögű megtöréseit és a sejtek négyszögességre törekvését, a kordé, majd a szekér bevonulása szélesebb, egyenletesebb futású utcákat, a kereskedelmi és társadalmi élet pedig tereket idéz elő, Így alakulnak ki az egyes természeti fejlődésű, úgynevezett népies típusok. Az indaszerű, sikátor hálózatú kaukázusi, a négyszöges, tört zsákutcás mediterrán, az enyhén kanyargó utcás etruszk, a tömérdek apró terecskével teletűzdelt arab és az agórás görögalaprajz mind ilyen népies típusok és az a nevezetes, hogy csekély helyi topográfiai hatásból eredő elváltozásoktól eltekintve, ezek a típusok nem egyedül, hanem csoportosan fordulnak elő. Leszámítva a faluból lett és a falu alaprajzát megtartott városokat, a városok legnagyobb része alapítvány eredetű és ezt alaprajzuk jellege mindjárt elárulja. A népies és alapítványvárosok a legsötétebb ókorban már egymás mellett éltek. Az alapítvány-városok két őstípusa, az ázsiai városnegyedes, négysejtes alak, amely Egyiptomtól Pekingig terjed és a fór uniós, központi teres római alak, mely az Amótól Gallián át szétterül Európán. Európa első alaprajz-alakterülete, a Kaukázus Balkán, Alpok és a Sierra Morena vidékén van. Ez a sejtvárosok területe. Déli határa az afrikai arábiai sivatag. A római alapítvány-városok törzsterülete főleg az Alpoktól nyugatra Írországig és Skóciáig terjed. A harmadik alakterület Észak- és Keleteurópa, ahol a nyugatról átvett formákkal települt alapítvány városok találhatók. Magyarország a harmadik területen van, bár Dunántúl vannak régi alaprajznyomok is. Ilyen Tabán, Óbuda, Esztergom, Győr és talán még Sopron óvárosa is. Általában azonban azok a formák uralkodnak, amelyek a római kolóniákból az Unnótól a Rajnáig sarjadtak ki, főleg az alpesi piac utcás és a germániai Ring-típusok. Nagyszámunk a falukból lett új városok. Ezek azonban lényegükben ma is csak mezővárosok, nagy falvak, városias központtal. A másik előadást Bartucz Lajos tartotta Európa faj-antropológiája címen. A modern faj-antropológiának különböző módszerei vannak arra nézve, hogy a népkeveredésekből a fajokat kiválogassa. 1.Ye-zgon téves és káros az a felfogás, amely a nép és place fogalmakat összekeveri, mert tulajdonképp a m nép többféle faj-elem történelmi keveredéséből áll. Az előadó a variációs statisztikai módszer követője, ismertette az egyes testi jellegekelterjedését. Módszere alapján három főfajt állapíthat meg: az északi, a szőke, magas testalkatú, hosszú fejűt, az alpesit, a barna, rövidfejű, középtermetűt és a földközi tengeri fajt, melynek jellemző vonása a magas termet, hosszú fej és barna haj. Emellett több ősi race maradványai és keltéről bevándorolt faj töredékei mutathatók ki. Ismertette a magyarországi faj-antropológiai eredményeket, amelyek mutatják a mai magyarság óriási kevertségét. A nagy keveredés dacára is kimutathatók bizonyos race-elemek a magyarság rétegeiben. És pedig három fő- és három mellékrace jellegei nagyon jól észlelhetők. Nem igaz az a fölfogás, mintha a magyarság átalakult volna középeurópai, vagy alpesi o fajjá, mert noha ennek elemei is megvannak a magyarságban, emellett könnyen kimutathatók a finn,ugor, török és avar ősök által idehozott keleti típusok, sőt sokszor határozottan mongol típusok is találhatók, melyek jórészt a besenyőkkel kerültek Magyarországra. Végül kiemelte a hazai faj-antropológiai kutatások nagy fontosságát az általános nemzetközi tudomány szempontjából, mert sok európai jelentőségű fajprobléma csak Magyarország rendszeres antropológiai feldolgozása után oldható meg. Mindkét előadást nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta a nagyszámú közönség és az előadókat megtapsolta Pásztor Árpád. HÍREK Meghalt Paul de Garros ötvennégy éves korában és halálával a legolvasottabb francia regényírót veszítette el a francia publikum. De Garros volt a francia közönség Courtes-Mahlerje, Ohnet közvetlen utóda, akinek írásai hallatlan példányszámban terjedtek el a közönség között. Amikor pár esztendő előtt a Société de gens de Cettre kimutatásokat szerzett be a francia regényírók olvasottságáról. De Garros állott az első helyen: a vidéki közönségnek, a gyarmati hivatalnokok feleségeinek, a párisi varrónőknek ő volt a kedvenc írója. A műfaj, amelyet űzött: a szerelmes detektívtörténet, egyszerre adta Conan Doylet és George Ohnet-t. Nem volt ifjú ifi, gyáros és mesterember volt, de a közönség olvasta és könyvkereskedői nyelven szólva, valósággal falta írásait: jó stilista volt, nem mondott sohase túlságosan újat, se túlságosan szépet, köznapi történeteket adott olvasóinak, azzal szolgálta ki őket, amit kívántak tőle. Típusa volt annak az írónak, amely minden irodalomban él, nem a művésznek, hanem a szorgalmas írói mesterembernek. Tudott regényt írni a diák forró föllobbanásairól, a kis színésznők apró szerelmi történeteiről, kokottok botrányairól és mindenbe be tudott olvasztani valami bűnesetet, gyilkosságot, vagy bonyolult bankártörténetet. Ez az az Irodalom, amely csak kifelé forró, belül hideg, csak kifelé bánatos, bús és borús, hogy szentimentalizmusával elragadja az olvasót, befelé unalmasan sötét és fekete, az az irodalom, amely az olvasót elvonja az igazi írótól. De Garrost milliók olvasták, de a nevét nem tudta és nem ismerte senki, mint ahogy milliók használnak valamely cérnát és sohase nézik meg a gyáros nevét. Dúsgazdag ember volt, Páris mellett egy kastélyban lakott; népszerűnek hitte magát és a temetésén alig jelentek meg tizen. így halt meg Paul de Garros, ma a legolvasottabb francia könyvek írója... — Anglia 62 év alatt fizeti meg amerikai adósságait. A brit kormány elfogadta az Egyesült Államoknak az angol adósság megtérítésére vonatkozó javaslatát. Az angol minisztertanács tegnap este hozta meg határozatát, miután előzőleg meghallgatta Baldwin kincstári kancellár jelentését az amerikai kormánnyal folytatott washingtoni tárgyalásáról. Az angolok adóssága Amerikában 861 millió font sterling, mely összeg után az első tíz évben 3% kamatot fognak fizetni, ez idő után pedig 37%-ot. A tőkét évi 1Vs9/6-os arányban kell viszszafizetni, így tehát az adósságot körülbelül 62 év múlva fogják teljesen letörleszteni. Ezek a feltételek természetesen nagy mértékben emelik az amúgy is súlyos adókat fizető angol állampolgárok terheit, mivel évente körülbelül 161 millió dollár megfizetéséről van szó a legköelebbi tíz esztendőben, azután pedig 52 esztendeig 184 millió dollárt fog kitenni az évente visszafizetendő tőke és kamat. Ez az adósság a háború folyamán keletkezett és nagy mértékben szolgált Nagybritannia szövetségeseinek céljaira is, akik azonban eddig még nem tudtak Anglia iránti kötelezettségeiknek megfelelni. — A Rassay—Bogva-párbaj. Pár nap előtt történt ismeretes parlamenti afférjükből kifolyóan Rassay Károly és Bogya János ma este kilenc órakor kardpárbajt vívtak a Fodor-féle vívóteremben. A párbajt Fábián Béla vezette. Az első összecsapásnál mind a két fél könnyebben megsebesült, mire a segédek a párbajt beszüntették. A párbaj után a felek kibékültek. — Házasság. Márkus Győző okl. gépészmérnök, a Márkus Lajos vasszerkezeti gyár beltagja és Elek Lili január 31-én házasságot kötöttek. Márton Imre iparművész Budapest és dr. Vértesné Reiner Aranka Kispest jegyesek. Süss Rezső, a Süss F. és Társa cég beltagja, eljegyezte Fenyves Renéet, Csillag Sándor, a Magyar Általános Takarékpénztár igazgatójának nevelt leányát. (Minden külön értesítés helyett.) Stern Gyula és neje Szeged február 1-én ünnepük házasságuk 25. évfordulóját. — Elrendelték a perújítást a népszinház utcai gyilkosság ügyében. A statáriális bíróság által halálraítélt Dusek József bécsi pincér perújítási kérelmét ma tárgyalta a budapesti törvényszék. A Fischera Ferencné kávéházi felhenő meggyilkolásával vádolt pincér védője bejelentette, hogy Dufek a gyilkosság éjjelén egy Stehmann nevű emberrel volt együtt. Tanukat jelentett be annak igazolására is, hogy a gyilkosság éjjelén Fischeráné este 9 órakor még az Imperial-szállóban tartózkodott és így megdől a vád koronatanújának, a meggyilkolt asszony, szobaurának az a vallomása, hogy este 9 órakor Dusek hangját hallotta Fischeráné szobájából. A törvényszék elrendelte a per újrafelvételét azzal a megokolással, hogy a bejelentett bizonyítékok alapján aggályosnak látszik a statáriális bíróság ítélete. — Fölemelik a Margitsziget bérét. Amiként ismeretes, a Margitsziget bérletéért évi 225.000 koronát fizet a bérlő részvénytársaság. A Közmunkatanács most tárgyalásokat kezdett, hogy a sziget bérét emeljék föl. A szerződés szerint a társaságnak tízmillió koronát kell beruháznia a szigeten építkezésekbe. Azt is óhajtja a Közmunkatanács, hogy a valutáris viszonyok folytán ezt a kötelezettséget is új formában szabályozzák. — Szabadábrahelyezések a Fővárosi Operettszínház ügyében. A Fővárosi Operettszínház ellen elkövetett revolveres merénylet után letartóztatott tüntetők tizenegyes csoportját ma az ügyészségről átkísérték a főkapitányságra, ahol kihallgatásuk után szabadlábra helyezték őket