Világ, 1946. november (430-454. szám)

1946-11-27 / 451. szám

& 1946 november 27 MM6ÖLT£M Hitit RTI RTASPEMCSR walls REGÉNY — Megállapíottuk, hogy két an­gol ejtőernyős, akik egy héttel ezelőtt Neuköllnben ereszkedtek földre, a Seydelstrassei házban tűnt el... — Éppen elég sokáig vártunk rájuk... — Ó, már értem: kiküldöttek voltak... — Ügy van. Mondanom sem kell, hogy ez a különakció annyira ké­nyes, hogy csak néhányan tud­hattak róla. Például Ribbentrop­­nak halvány sejtelme sincs az egészről. Bevallom, az első pilla­natban arra gondoltam­, hogyha mást nan, magát beavatom a ti­tokba, de aztán mégsem tettem, mert tudtam, hogy enélkül is ép­pen még gondja van... — Ennek igazán örülök... — Persze, ma már sajnálom, hogy nem tettem meg. Egy csomó felesleges munkától kímélhettem volna meg. Dehát azon, ami meg­történt, nem lehet változtatni és ezért megragadom az alkalmat és elárulom magának, hogy London­ban már nagyon megértek a dol­gok. Az új jobboldali vezérek az én embereim és hetek kérdése, mikor tör ki a forradalom, amely Churchill bandáját elsöpri a föld színéről. Himmler még jobban ámult. — Erről van szó? Ragyogó sakkhúzás! Ki hitte volna, hogy amíg akadnak a birodalomban kishitűek, akik már mindent veszni látnak, azalatt a Führer a világtörténelem legügyesebb dip­lomáciai és politikai sakkjátszmá­ját játssza... Fel és alá járkáltam és közben fontoskodó hangon, folyton gesz­tikulálva tovább magyaráztam neki azt a hülyeséget, amelyet a rémület pillanataiban találtam ki. — Igen, összeszorított fogakkal játszottam a nagy játszmát, mi­közben tábornokaim egymásra halmozták az ostobaságokat. Ha őket is belevonom a dologba, megint fontoskodni kezdtek volna és, ,.fogadom, mindent, elrontanak. “,Az átkozottak! — rázta öklét dühöngve Himmler. — Végezni kellene a vén satebakterekkel! Mindnyájukkal! — Mindenkivel! — jegyeztem meg rejtett gúnnyal. — Mindenkivel! — ismételte Himmler meggyőződéssel. 4. Félóra múlva is tűrben állott előttem. Láthatta arcomon, hogy fontos esemény történhetett, mert egész közel jött hozzám és örömé­ben aggodalom ült, amikor meg­kérdezte: — Baj van? — Keserűen felnevettem. — Baj? Micsoda baj? Csupa erőim az élet. Képzeld, Boré, éppen most volt nálam Himmler és leg­nagyobb rémületemre elmondta, hogy napok óta figyeltet egy Seydelstrassei házat­­.. — Mi a szösz? — füttyentett Bero Regis és összeráncolta hom­lokát. — Valamit észrevettünk, de — könnyelműségünkben — nem tulajdonítottunk neki jelentősé­get. Amióta Walter Garrick és Thomae Éagl© Neuköllnből a Seydelstrassera érkezett, titokzatos árnyak keringnek az utcában. Mennyit tud a dolgainkról? — Obertalerre és rád is gyana­kodott s ma vagy holnap akar le­csapni rátok. — És? Töviről-hegyire elmondtam Re­­gisnek a köztem és Himmler kö­zött lefolyt beszélgetést. Parancs­nokom feszülten hallgatott és mire végeztem, megkönnyebbülten fel­­lélegzett. — Gondolod, hogy nem gya­nakszik tovább? — kérdeztem ag­godalmasan. — Azt hiszem, sikerült tökélete­sen félrevezetned. Ragyogó mesét adtál be neki és lefogadom, hogy utolsó szóig elhitte. Odahaza, ná­lunk egy hatéves gyerek sem dőlt volna be, de Himmler... Töprengő arcot vágott. Szeme távolba meredt és szórakozottan simogatta erős állát. Láttam rajta, hogy valami azért bántja és hogy aggodalom tölti el. — Mi a baj? — kérdeztem nagy­­sokára. — Baj mindig van, hiszen mondtam neked, hogy ebben a sú­lyos játszmában éppen az a leg­­idegesítőbb, hogy a véletlennek túl nagy szerep jut benne. I­t nem lehet előre elkészített tervek sze­rint dolgozni, mert a helyzet pil­lanatról pillanatra változik és az embernek villámgyorsan kell dön­tenie. Most is ... Meghökkentem. — Most is? Hiszen éppen az imént jelentetted ki, hogy sikerült. Himmler gyanakvását elaltat­­nom__ — Himmlertől nem félek. Vér­szomjas, megszállott alak, aki gyönyörűségét találja a tömegvé­­rengzésben, de kevés esze van •­ és főleg nem ravasz. Ezzel szemben Kurt Gü­strow a pokol száz ravasz ördögével is felveszi a versenyt. — Güstrow, Bormann barátját — Az. Bormann barátja és Himmler jobbkeze, a Gestapo bel­biztonsági osztályának főnöke. — Egyszer­ már találkoztam vele... Olyan ártalmatlan kül­sejű, hogy... — Ha egyszer az ördög a pokol­ból a földre jön, akkor előbb Güstrownak maszkírozza magát, hogy mindenkit megtévesszen. — És mi van Vele? — Ő fogja a nyakunkat kitörni, ha — — Ha? — Ha nem sikerül megelőznünk őt és az ő nyakát kitörnünk. XVIII. FEJEZET. Jó hét hetes háza­ ­. A nemzeti szocalizmus valóban földrengést okozott a világon,­­elsősorban Németországban. A lel­kek forradalma volt. Az erősek teltét megerősítette, megedz­ette, felvértezte ellene, a gyengéket fe­nekestül felforgatta és az altudat mélyéből felhozta a rejtett ösztönö­ket, amelyek azután az egész vi­lágot pusztulással fenyegették. Ez a legszembeszökőbben talán dr.­­ Kurt von Güstrownál, a bonni egyetem nagyhírű tanáránál tör­tént, aki Beethoven-kutató, zene­történész és esztéta volt és aki minden szépért, nemesért rajon­gott. Az alacsony, szőke, rövidlátó emberkét egy napon­­ elkapta a nácizmus forgószele, ide-oda so­dorta, mint a hullott falevelet az őszi szél és végül Berlinben rakta le, ahol megtagadta egész múltját, eszméit, tanítását és vér­szomjas vérebbé változott, hogy gyönyörűséget találjon az erő­szakban, a kínban, a mások gyöt­résében és saját korlátlan hatal­mának kiélésében. Güstrow mindig mosolygott és ez tette őt visszataszítóvá és min­den Gestapo gyilkosnál ijesztőbbé. — Az eszme diadala milliók életénél is többet ér! — szóno­kolta, ha véletlenül akadt ember, aki a felesleges vérontásról le akarta beszélni. Később már sen­ki sem akadt,­­aki felelősségre vonta volna, mert még legbizal­masabb barátai és munkatársai is rettegtek tőle s féltek bosszújától. Lehet, hogy még maga Himmler is óvakodott attól, hogy felbos­- szantsa, pedig a Gestapo-főnök senkinek az érzékenységével sem törődött. Február 4-én, éppen azon a na­pon, amikor a jaltai konferencia megkezdődött, történt, hogy Bere Begis telefonon értesített. Miff eltűnt és valószínűleg Kurt von Gu­sk­ow kaparintotta a kezébe. — Remélem, tudod, mint jelent, ha valaki a steglitzi házba kerül? — kérdezte és aggodalom csendül ki hangjából, pedig ő sohasem szokott aggodalmaskodni. — Meglehetősen keveset tudok Güstrowról — jegyeztem meg, de már engem is elfogott az aggo­dalom. — Güstrow irodája a Ge||tap& központban van, de valójában egy steglitzi házban rezideál, mert nem szereti a forgalmas he­lyeket. Azt beszélik, hogy még nem akadt ember, aki onnan ép testtel, lélekkel kikerült volna, ha egyszer elkapták és vállalóra fogták. Mindazt a szörnyűséget, amelyet az emberi agyafúrtság és aljasság az elmúlt évezredek alatt kitalált, ott kipróbálják a foglyokon. A­ szerencsétlenek vé­gül nemcsak azt vallják be, amit el szeretnének titkolni, hanem azt is, ami sohasem történt meg. És ha már mindent kifacsartak be­lőlük és aláírták a jegyzőköny­veket, boldogan fogadják az ir­galmas halált. — Borzalmas! És Miff odake­rült? — Igen. —­ Azonnal intézkedem! — Várj. Egyetlen lépést se tégy addig, amíg nem beszéltünk ve­led. Egy óra múlva érted jövök és elviszlek valahová, ahol nyu­godtan összejöhetünk. A Seydel­strassei ház már nem biztonsá­gos, annak ellenére, hogy Himm­ler visszavonta embereit. A Dres­­dener Strassera, Obertaler palo­tájába sem mehetünk, mert eset­leg azt is állandó megfigyelés alatt tartják... Letette a hallgatót, én meg ide­gességemben és türelmetlensé­gemben bőszen jártam a hatalmas dolgozószobát s lestem a múló perceket, mert attól tartottam, hogy minden pillanat veszteség­ végzetes lehet. Jól tudtam, hogy Mill kemény fiú, aki már sok vihart megélt, nem ijed meg­ saját árnyékától, de azt is tudtam, hogy Güstrow olyan eszközöket alkalmaz vele szemben, melyekkel még az acél­ból készült szíveket is meg lehet törni. Ha pedig Miff a kínvalla­tás következtében beszélni kez­dene, többé egyikünk sem lehet biztonságban. Nagyon féltem. Pedig­ akkor még nem tudtam, miért nevezik Güstrow steglitzi tanyáját a Hét Hetes Húsának. (Folytatjuk.) 0 ‘POOBfl -^NYOMOZÓ INFORMÁLI 1 18 999 T^réjeL-Art. J£. MEGÉRKEZTEK az amerikai autók Eladás és felvilágosítás: Országház Garage Fodor Ferenc Külforgalmi Rt­­3 bizományosa­i,isador­ u 38.T.: 12-22 2. VILAD Angol gyökérpipát Darwitz-tél,­­Párisi-utca 9., Kígyó-utca 4. (X) Halálozás. Dr. Gömöri Pál egy­ magántanár kislánya, Judit te­metése f. hó 27-én d. u. 2 órakor lesz a kerepesi temetőben. (X) Súlyos gyász érte Salamon Bélát, a kiváló színművészt, menye, Salamon Gyuláné született Katz Ilonka fiatalon hirtelen el­­húnyt. Temetése szerda délután­­13 órakor lesz a Kerepesi­ úti temetőben. Volt orosz hadifoglyok Bellén filiett szül. 1911-ben, állítólag 1943 márciusában a lagerkórházban volt. Ki látta ott vagy későbbi időpontban? Költséget térítek, biztos adatot jutalmazok. Gellért, Budapest. V., Klotik­l-utca 12'c. fi. 2 '.uyl'ft 4. Délután 4—7 óráig. Szerda „A NOJ-ra azért van szükség, hogy a laikus bírák működését szakbírók vizsgálják felül. A NOT új elnöke a névbíróság és a NOT ítéleteinek arán­y­talanságairól Major Ákost, a budapesti Nép­­bíróság eddigi elnökét nevezte ki az igazságügyminiszter a NOT elnökévé. Major Ákos tegnap ■tettó le hivatali esküjét. A NŐT ez alkalommal Bojta Béla állam­­titkár elnöklésével teljes ülést ,­­ ott s ezen üdvözölte" új elnökét. Major Ákos beszédében rámu­tatott arra, hogy a népbíróságok és a NŐT ítéletei között arány­talan félreértések mutatkoznak és hogy a népbíráknak nagy szabadságuk miatt nagy a hiba­­lehetőségük is. Azért van szük­ség a NOT működésére, hogy a népből álló laikus bíróság műkö­dését szakbíróság bírálja felül. Óriási nehézség — mondotta be­széde további részén — ha a különböző politikai álláspontot képviselő bíráknak más a véle­ményük az igazságról, de a NŐT bíráinak véleményeiket közös ne­vezőre kell hozniuk. Bajor Gizi visszalépett, Lukács Margit az új Ginka Panna Kodály Zoltán új Rákó­czi-indulót komponált Az idei évad egyik legérdeke­sebb színházi eseménye a sCinka Pannia­ bemutatója lesz. Balázs Béla és Kodály Zoltán darabjá­nak egyik különlegessége, hogy azt a Nemzeti Színház és az Osteraház művészei együttesen adják elő — az Operaháziján. A darab olvasópróbáját, értesü­lésünk szerint, most kezdik meg a Nemzeti Színházban. A szerep­osztásban lényeges változások történtek, de így sem lesz aka­dálya annak, hogy a bemutatóra időben elkészüljenek. A szinka Panna­ zenei szenzá­ciója az új Rákócz L indidó lesz. A bemutató idején éppen 101-ik éve, hogy Budapesten először hirdet­ték meg a Rákóczi-indulót. Hek­­tor Berlioz akkor járt Budapesten, az indulót itt hallotta, valószínűl­leg Kirkel Ferenctől s olyan ha­tást tett rá, hogy néhány napon belül áthangszerelte. Legalább is így emlékezett vissza erről Ber­lioz, a zenetörténészek azonban valószínűnek tartják, hogy Ber­lioz Liszt Ferenc révén már Pa­risban, évekkel ezelőtt, megis­merte a kürttékor harci riadóját. Amikor Berlioz Budapesten elő­ször vezényelte a művet, az fre­netikus hatást keltett, a hallga­tóság tombolva ünnepelte az in­dulót. Ez a siker inspirálta arra, hogy a Rákóczi-indulót felhasz­nálja később világhírű operájá­ban, a s Fatst elkárhozásáéban. Kodály Zoltán egy évszázaddal a nagy bemutató után új Rá­­kóczi-indulót írt, amely az ope­raink szerint nagy eseménye lesz zenei életünknek. Megkérdeztük Balázs Bélát, a mű szerzőjét, hogyan ha­tározza meg a műfaj szerint a sCinka Panná'-it. — A sCinka Panna.. — mondotta Balázs Béla — színdarab-dráma, amelyben, tekintettel a kuruc­­miliőre, elég sűrűn szerepelnek dalok is. Ezenkívül a kuruc­­kórus, a parasztirónus, a hollók kórusa, továbbá a balettnek be­illő menuette lényeges hangulati elemei a darabnak. A szöveget azonban nem énekelik, mint a »Hári János«-ban, a Cinka Panna egészen más műfaj. Értesülésünk szerint a Cinia Panna címszerepére kiszemelt Ba­jor Gizi visszalépett szerepétől, amelyet az illetékesek közös elha­tározással Lukács Margitra bíz­tak. Ocskay, a darab férfifősze­replője Rajczy Lajos, a Nemzeti Színház művésze lesz. Rajczy ku­­rucdalt énekel a darabban. Oláh Gusztáv, a Svédországból most visszatért zseniális dekoratőr ter­vezi a díszleteket és jelmezeket, a színpadi részt Nádasdy Kálmán rendezi. Moszkvában egyszerre két szín­ház készül a­­Cinka Pannáé be­mutatójára. Elsőnek a Cigány­színház szerezte meg a darabot, amelyet azonban megszerzett a Sztaniszlavszki és Nemirovics Dan­­csenko nevét együttesen viselő új színház is, amely a Sztaniszlav­szki Színház testvérintézményé­­nek tekinthető. A két színházban egyszerre próbálják a szinka Pam­ác-t S­ omogyi Vilmos A Hazai Likőr-, Rum- és Szeszárugyár Rt. mély szomorúsággal jelenti, hogy elnök-vezérigazga­tója dr.Hav ny. miniszter e hó 21-én hirtelen el­­húnyt. Elnök-vezérigazgatónk egy évtizedet meghala­dóan a legnagyobb ügy­buzgalommal irányította vállalatunkat. Nagy köz­­gazdasági tudásával és tárgyismeretével vállala­tunknak tekintélyt, szo­ciális gondolkozásával pedig munkatársai sze­­retetét és nagyrabecsü­lését szerezte meg. Emlékét igaz kegyelettel őrizzük. ­|s ÉS*. E 1945 január 31-én elhu­nyt jgg al lírása .Jó uramat | Kern Lajost 1 || o hó 28-án. VslO órakor helyez­ gS *3 zi'ik örök nyugalomra a német­ Mi­gS völgyi úti (Csörsz­ utcai róm. kat. ffS temetőben. |S 4' Örökké gyászolja felesége. |g| •); testvérei, apósa, anyósa és az egész család. »L Szomorú­an tudatjuk, hogy sióagárdi Zöld Márton ny. vezérőrnagy a hadiciklünén­yes Lápót-rövid,­­ Vas­korona-rend és más katonai kitüntetés tulajdonosa hosszú­­ szenvedés után elhúnyt. Csend­ben eltemettük. Gyászolják: leá­nya, fia, menye és unokája. Mélységes fájd­alommal tudat­juk, hogy imádott mindensé­­günk, lm szül. Katz Ilona 1946 november 24-én örökre itt­­hagyott bennünket. Felejthetetlen Ilikénket 27-én, szerdán d. u. V.3 órakor kísér­jük örök nyugovóhelyére a kerepesi úti tem­etőbe, az evan­gélikus egyház szertartása sze­rint. Salamon Gyula férje, Katz Miksán© édesanyja, Rosenzweig Gézáné nővére, Rosenzweig Vera húga, Salamon Béla após­a, Salamon Béláné.

Next