Világ, 1947. november (727-751. szám)
1947-11-23 / 745. szám
745. SZÁM * ÁRA 40 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1947 NOVEMBER 23 * VASÁRNAP /Rádiómelléklet ■ Ma:M rejtélyek birodalmában VILÁG teljes gazdasági zűrzavar Ausztriában Zenész-bojkott fenyegeti a rádiót Hajókazánban deportáltakat ír lélek az Akadémián (8. G.) Arany János a fiatalos lélek hevültségével vetette bele magát a forradalomba. A Marat Ami du ptapi űrlapjának mintájára készült Nép barátja szerkesztőségét csak azért hagyta ott, mert ez a lap nem volt neki eléggé radikális. Aztán akkor összeomlott a forradalom . Arany János •megírta a Nagyijai cigányokat Csőri cigányvajda tragikomédiáját, Kossuth és a szabadságharc tragédiájának szörnyű szatíráját, 1200 példányban jelent meg. De a kiadis nagyobbik része még tíz év múlva is eladatlanul hevert a kiadó pincéjében. A magyar közönség nem fogadta el az egykori forradalmárnak a sikertelen forradalom fölött elhangzó igaztalan ítéletét A Magyar TudományosAkadémia viszont titkárának választotta meg Arany Jánnost, I Ferencz József pedig a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki. Ettől kezdve az Akadémia és a magyar közönség lelke között ugyanaz a rianás következett be, mint politikai téren a Tisza Kálmán-féle 1875-ös fúzióval. Tisza is a szélső balon kezdte az életét, aztán egy szép napon, a „bihari pontok felfüggesztésével®, kiegyezett a hatalomért a hatalommal. A nép pedig csak azért is szembefordult a törött gerincű Bezchicichtigungshofrat - okkal, tehát Tisza Kálmán politikai •*mameluk«-jaival, tudomá nyos vonalon pedig az Akadémiával- Azzá! az Akadémiával, amelynél pedig népszerűbb magyar intézmény egykor. Széchenyi István alapítása idején, s azon túl egészen a forradalomig ratig volt. Hiszen amíg a külföldi akadémiák általában fejedelnői kegynek köszönhették létükéit, a magyar Akadémia a magyarság saját erejéből született meg. Az 1867-es kiegyezéstől fogva aztán a Magyar Tudományos Akadémia többé nem tudta egykori népszerűségét visszaszerezni. Tudományos téren megtartotta ugyan a presztízsét, de mint a magyar lélek irányítója elveszítette a játszmát Végül odáig bukott a tudományos téren is, — hogy néhány mdásznapló közlése jogán elnökévé választotta az egyébként teljesen jelentéktelen Alcsuth (Habsburg) Józsefet, a minden politikai rendszert — még a Szálasi-félét is — engedelmesen kiszolgáló magyar Egalité Fülöpöt. A százéves Akadémiának bizonyára ez volt a mélypontja. Az 1945.-i fordulat aztán itt is változást hozott. Az az Akadémia, amely egykor kapható volt olyan héroszt is, teszi cselekedetre, hogy tagjai közül kizárjon egy Marczali Henriket vagy egy Goksziher Ignácot, mo®t iparkodott negyedszázados mulasztásait expiálni. Egész sor olyan tagot vett fel sorai közé, akiket forradalmi múltjuk vagy egyébidesék tusaik® miatt egy negyedszázadon keresztül nem méltattak a tagságra. Ez azonban önmagában még nem jelentett volna lélekváltást « magyar „halhatatlanoknál®. Két esztendő óta azonban újra »érdekesek« az Akadémia délutánjai. Ezek persze nem a még mindig használhatatlan, bombaverte dísztermekben folynak le, hanem egy viszonylag kicsiny titkári szobában, ahol rendszerint zsúfoltan ülnek egymás hegyén-hátán akadémikusok és külső érdeklődők. Már ez a tény önmagában is szimpatikus, hiányzanak a díszruhás, rendjeles habottűek, akik egy egy főhercegi vagy miniszteri kegyes kézfogás kedvéért »szenvedik végig« az unalomba fulladó délutánokat. Aki ma ilyen akadémiai előadáson megjelenik, az nem »pofafürdő« okából jön oda, hanem azért, mert tudja, hogy amit hallani fog, az lényeges része a mának, még akkor is, ha a századok távlatából hozza a paradigmáit. Ilyen előadást nyújtott legutóbb Révész Imre debreceni református püspök. Az értekezés címe eléggé szürkén festett: „Társadalmi és politikai eszmék a magyar puritanizmusban®. Ami mondandója volt azonban ezzel kapcsolatban Révész püspöknek, az annál élőbb valóság volt Révész a 17. századi angol puritanizmusból indult ki, amely nagyszülőhazájában, — a »zarándok ősök« útján — az Újvilágban megteremtette a polgári demokrácia fogalomvilágát és életformáját, majd pedig a nagy francia forradalom közvetítésével átformálta az egész művelt világot. Ez eddig meglehetősen közismert tény volt. Kevésbbé ismert, illetőleg egyáltalán ! (Folytaddá « c. oldalon./ Győr, november 22. (A Világ tud. tel. jel.) Különös körülmények között tartott főtárgyalást pénteken a győri Képbíróság Horváth-tanácsa Papp János főiskolai hallgató bűnügyében. A vádlottat és az ügyben megidézett összes tanukat ugyanis megbilincselve, a váci fegyházból állították elő a népbírósági tárgyalásra. A megbilincselt tanúk felvonulása a győri törvényszék folyosóin nagy feltűnést keltett és az érdeklődők tömegével percek alatt megtelt a tárgyalótérém. A főtárgyaláson az izgatottan viselkedő vádlott kezéről kihallgatása alatt sem vették le a bilincseket. Papp János a felszabadulás után elkövetett sorozatos lopásai és rablásai miatt jelenleg két és félévi fegyházbüntetését tölti Vácott. Szörnyű háborús bűntetteire csak a véletlen folytán derült fény. Az egyházban ugyanis eldicsekedett fogoly- társainak azzal hogy 1944-ben és 45-ben kalandokra vágyva, tiszti rangban egy hajóstársaság szolgálatába szegődött és részt vett a zsidóknak hajón Németországba való deportálásában. Hajóján egy alkalommal rengeteg munkaszolgálatost zsúfoltak össze, erre ő útközben egy este a szerencsétlenek összes értéktárgyait elszedte, majd beosztottjaival együtt s munkaszolgálatosok egy részét a hajó kazánjában elevenen elégették. Az elnök kérdésére a vádlott, kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, bár elismeri, hogy a hajósoknálrossz társaságba keveredett. Ezután a váci fegyencek tanúkihallgatására került sor. Elmondották: „jóérzésük parancsolta”, hogy az előttük dicsekvő tömeggyilkost feljelentsék. A népügyész indítványára ezután a bíróság újabb öt tanú megidézését rendelte el és a tárgyalást elnapolta. égetett el Papp János főiskolás „tengerésztiszt" Váci raktársai leplezték le a dicsekvő tömeggyilkost Megbilincselt tanúk a tárgyalóteremben Visinszki éles támadása a Marshall -terv ellen A világpolitika már a kedden kezdődő külügyminiszteri értekezlet jegyében zajlik. A snagyok® közül elsőként Marshall érkezett meg Londonba. A motetor érkezését hétfőre várják!A 150 főnyi szovjet delegáció egy része már csütörtök ót® az angol fővárosban van.) Londonban különben innkább borúsítóan ítélik meg az értekezlet kilátásait. Marshall megérkezésekor azt mondotta, hogy nem pesszimista, de nem is optimista és hogyminden tőle telhetőt meg fog tenni a megegyezés érdekében... A New York Times szerint »az értekezletnek el kell döntenie, várjon a nagy szövetségesek, amelyek megnyerték a 2. világháborút, meg tudják-e nyerni a közös békét vagy pedig útjuk elágazásához értek«. A moszkvai rádió tegnap este újból éles hangon bírálta az USA külpolitikáját, melynek célja szerinte is, hogy »Európa" a dolláriodalom gyarmatává egye, Visinszti «■■■! — ■» I ■■■•» az UNO közgyűlésének tegnapi ülésen a "tétéjog korlátozására vonatkozó amerikai javaslatot támadva hangsúlyoznia, sá Szovjetunió még arra sem hajlandó, hogy a vétójog valamilyen formában történő módosítását egyáltalán fontolóra vegye.« Éles hangon bírálta a Marshal Horvet, amelynek célja az, hogy az USA-t »a világ gazdasági diktátorává tegyem Az Egyesült Államoknak — folytatta Visinszki — semmi joguk sincsen arra, hogy ők ha árazzák meg, mi a demokrácia. A Szovjetunió már belefáradt annak hallgatásába, hogy kizárólag a nyugati demokrácia az igazi demokrácia. A külpolitikai ellentétek összeütközése most már leplezetlen. A jövő dönti majd el, mi következik ezután: együttműködés, vagy pedig teljes széjjel, válás, amely utóbbi halálos csopártérme a világnak. (Visinszki felszólalása után a közgyűlés 88:6 arányban úgy döntött, hogy az amerikai javaslatot a kisközgyűlés elé utalja.) A berlini SZEB legutóbbi ülésén Szokolovszki tábornagy az Szovjetunió, nevében 23 oldalas szetet olvasott fel a nyugat hatalmak ellen, amelyek aszovjet kormány megítélése szerint ismételen megsértették a posdanti egyezményt és a többi négyhatalmi megállapodást. A brit kiküldött visszautasította a vádakat, mondván, hogy , saruti vádakról van szó, amelyeket már ezátte sanszor megcáfolták?.. Léon Kitt, akiről a muszkvai rádió tegnap este azt mondotta, hogy »a Franciaországban «burjánzó demokráciaellenes erők képviselőjéé, már a kommunisták és gaulleisták elben megindított katronflos háborújának első perceiben elbukott. A francia nemzetgyűlés éleshangjt vita után csak 300 : 277 arányban szavazot ki álmát az agy szociitlista vezérnek, aikteel: ÖÖD-szava-. eatra lett volna szüksége ahhoz, hogy megalakítsa kormányát. A francia köztársaság elnök® Blum bukása után nyomban megkezdte tárgyalásait a többi számításba jöhető politikussal és előreláthatólag még a mai nap folyamán megnevezik új dszigibánt mifeisitterektöket. _