Világgazdaság, 1970. március (2. évfolyam, 42/287-61/306. szám)
1970-03-28 / 61. (306.) szám
1970. MÁRCIUS 28. NAPIRENDEN A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE Moszkvai tudósítónktól, G. I. Voronov, az OSZSZK Minisztertanácsának elnöke március 21-én a Moszkva-terület mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén előadást tartott, amit a Leninszkoje Znamja közölt. Bevezetőben az elért eredményeket röviden értékelte, majd hangsúlyozta, hogy nem szabad elhallgatni a nehézségeket sem. Megemlítette, hogy ha jogosult a panaszok, a bútor, fajanszedények stb. ellátását illetően, akkor a húsellátási nehézségekért viszont a mezőgazdasági dolgozók a felelősek. A mezőgazdaságban az utóbbi években, különösen a KB 1965 márciusi ülése óta, jelentős javulás tapasztalható, de még korántsem elegendőek a szükségletekhez képest. Különösen az állattenyésztésben jelentkeznek komoly nehézségek. Néhány év óta feszültség mutatkozott a lakosság húsellátásában, amelynek felszámolására az SZKP Központi Bizottságának 1969 decemberi ülése határozott intézkedések meghozatalát követelte meg. Ha alaposan elemezzük a helyzetet, akkor kiderül, hogy jelentős tartalékokkal rendelkezünk — mondotta Voronov. Nagy különbségek mutatkoznak például a különböző gazdaságok terméshozamában. Évente bizonyos mennyiségű őszi vetés veszendőbe megy, s e veszteségek különösen tavaly jelentősek voltak (több mint 9 százalék). A gyors műszaki fejlődés időszakában nem helyes csupán az időjárási és természeti nehézségekre hivatkozni. Meg kell vizsgálni, hogyan használják fel az agrotechnikai lehetőségeket, milyen a munka szervezése és díjazása, hogyan alkalmazzák a tudomány eredményeit és az élenjáró tapasztalatokat. A KB decemberi ülésén Brezsnyev a megbírált területek között nem említette ugyan a moszkvai területet, a tehénállomány alakulása azonban itt is csökken. (1969. január 1-én 424 ezer volt, egy évvel később pedig 2400-zal kevesebb; a sertésállomány is mintegy 5 százalékkal csökkent a tíz év előttihez képest.) Nem lehet elfogadni azt az indokolást sem, hogy ez a csökkenés a közös állomány egyidejű növekedése mellett megy végbe. Mint ismeretes, a KB 1964 októberi ülése csökkentette a háztáji gazdaságokra vonatkozó megkötéseket. Az első években ennek eredményeképpen jelentősen nőtt a szarvasmarha-állomány, de 1967—69-ben újra gyorsan csökkent, s a társadalmi szektor hústermelésének a növekedése ezt nem tudta ellensúlyozni. Az állattenyésztés további fejlődésének sikerei szoros összefüggésben vannak a takarmánybázissal. Több helyen azonban e probléma megoldására nem fordítanak kellő gondot. A takarmánytermelés a moszkvai területen is évek óta lényegében azonos szinten mozog. Igaz, hogy a gabonatermelés növekedett, de ez nem kielégítő. Az NDK-ban például az elmúlt 20 év alatt 34 százalékkal nőtt a tehénállomány, a tej majdnem négyszeresére, a marhahústermelés pedig három és félszeresére. Az élenjáró tapasztalatok átvételében és alkalmazásában a moszkvai területnek szintén példát kell mutatnia. Voronov ezután a mezőgazdasági munkaszervezés kérdésével és bérrendszerével foglalkozott. Végezetül hangsúlyozta, hogy az 1970. évi terv megnövelt feladatainak teljesítése különösen fontos az országnak, mert az ötéves terv utolsó éve, s ettől nagymértékben függ a XXIII. pártkongreszszus elveinek teljesítése. Az idén megrendezett fontos politikai események (Lenin-centenárium, a választások, a pártkongresszus) is növelik a feladatok teljesítésének jelentőségét. B. L. A szovjet—angol kereskedelem perspektívái Londoni tudósítónktól: A Times moszkvai tudósítója kéthasábos cikkben írja: a CBS szovjetunióbeli látogatása fellendíti a két ország közötti kereskedelmet; az angol tárgyaló delegáció igen pozitívan értékeli a tárgyalásokat és úgy látja, hogy ezek fordulatot hoznak az angol—szovjet gazdasági és műszaki együttműködés terén — hangoztatja a lap. A szovjet tárgyaló fél — írja a Times — érdeklődést tanúsított az iránt, hogy brit és nemzetközi pénzügyi és szakértői támogatást kapjon hatalmas vasés rézérckészleteinek feltárásához. Nagy-Britannia most először kap módot, hogy ilyen nagy jelentőségű fejlesztési munkában részt vegyen — valószínűleg a japánokkal együtt — Szibériában. A delegációt vezetőSir Arthur Norman nyilatkozatában közölte, hogy a vasércszállítást Murmanszkon keresztül, a rézszállításokat egy szibériai kikötőn keresztül kellene megszervezni. A szükséges hitel nagysága 500 millió font. A szovjet fél arra törekszik, hogy Angliával is olyan típusú megállapodásokat kössön, mint a japánokkal és a nyugatnémetekkel, akik részt vesznek a szovjet nyersanyagforrások feltárásában és az ott kitermelt nyersanyagok formájában kapják meg hiteleik ellenértékét. A Times tudósítója hozzáfűzi, hogy a TASZSZ pozitívan értékelte az angol—szovjet kereskedelmi kapcsolatokat és közölte, hogy a Szovjetunió a jövőben több angol fogyasztási cikket — közte cipőt — fog importálni. LAPUNK LEGKÖZELEBBI SZÁMA ÁPRILIS 1-ÉN, SZERDÁN JELENIK MEG. A kubai cukorkampány eredménye március 26-án — 9 nappal később a tervezettnél, de 24 nappal korábban, mint tavaly — elérte a tervezett 10 millió tonna felét, így a cukortermelés máris túlhaladta a tavalyi teljes szezon 4,7 millió tonnás eredményét. • A Pekingben tartózkodó Burtica román külkereskedelmi miniszter Lin Hain-junnal, a kínai külkereskedelmi miniszter teendőjét ellátó tisztviselővel a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyalt. Csütörtökön délután a román külkereskedelmi miniszter látogatást tett a „Román—kínai barátság” nevű népi kommunába. A japán—csehszlovák kapcsolatokról nyilatkozott Prágában Marko csehszlovák külügyminiszter. Kijelentette: a két ország között nincsenek lényeges problémák, így a kapcsolatok fejlesztése előtt szabad az út. A két ország viszonyának szorosabbra fűzését — mondotta a miniszter — leghatásosabban a kereskedelmi és a műszaki információcsere egyezmények szolgálhatják. A miniszter szerint Csehszlovákia részvétele az EXPO-n rendkívül fontos. • Nagy hozamú olajmezőkre bukkantak Bolíviában. A felfedezést a Gulf Oil Company egykori koncessziós területén tették. Az első kőolajkút a jelentések szerint naponta 565 hordó olajat ad. • Kennedy amerikai pénzügyminiszter április 12-én Tokióba utazik, hogy találkozzon japán kollégájával, Takeo Fukudával. Az amerikai pénzügyminiszter tokiói útja előtt az Ázsiai Fejlesztési Bank Szöulban tartandó közgyűlésén vesz részt • Holland földgáz Svájcba történő szállításáról tárgyal a francia állami vállalat, a Gaz de France a svájci Societé de Gaz de la Ville de Basseval. Évi 50—100 millió köbméter gáz szállítása került szóba. A WíZ JELENTI 0 Idén másodízben értékelték le a brazíliai cruzeirot. A központi bank rendelkezése szerint 1 dollár az eddigi 4,35/4,41 cruzeiro helyett 4,46/4,49 cruzeirot ér. A madridi iparügyi minisztérium jóváhagyta az acél és a vastermékek árának 7 százalékos emelését. Így néhány termék új ára a következőképpen alakul metrikus tonnában: öntöttvas buga 4000, acél buga 5400, melegen hengerelt szalag 9300, hidegen hengerelt szalag 11100 peseta. Vasárnap bezárta kapuit a genfi Autószalon, amelyet körülbelül félmillió látogató tekintett meg. A szalonon a világ 22 országának összesen 946 személygépkocsi típusa szerepelt. A Dél-jemeni Népköztársaságban újabb öt olyan kereskedelmi társaságot sajátítanak ki, amelynek tulajdonosai iráni és indiai származású magánszemélyek. Az intézkedést a kormány gazdaságpolitikájával összhangban hajtják végre. A Nemzetközi Vas és Acél Intézet (IISI) 22 tagországa februárban 32,48 millió tonna nyersacélt olvasztott, szemben az 1969 februári 30,64 millió tonnával. Az idei két első hónap termelése így 67,47 millió tonnára emelkedett, az egy évvel korábbi 63,27 millióról — az elemzés szerint — nagyrészt a japán termelés dinamikus bővülése miatt. Anglia nagyszabású kereskedelmi kampányt indít, hogy visszanyerje Dél- Afrika piacán hegemóniáját, amelyet most a japán és a nyugatnémet verseny veszélyeztet. A brit nemzeti exporttanács szóvivője bejelentette: bár a két ország kereskedelme növekedett, Nagy- Britannia részesedése Dél-Afrika kereskedelmében csökkent. Nixon elnök felszólította a kongreszszust, adó- és kamatkedvezményekkel ösztönözzék az amerikai kisvállalatokat. Üzenetében az elnök kiemelte, hogy az ország önálló vállalatainak 95 százalékát kis cégek alkotják, amelyek 37 százalékkal járulnak hozzá a bruttó nemzeti termék megteremtéséhez. Csehszlovákia és Malaysia kereskedelmi kapcsolatai Csehszlovákia rövidesen követi a többi kelet-európai szocialista ország példáját és formális kereskedelmi kapcsolatokat létesít Malaysiával. E hét közepén öttagú kereskedelmi delegáció érkezett Kuala Lumpurba hivatalos tárgyalásokra. Az elmúlt két év során a Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, Románia és Jugoszlávia kötött hivatalos kereskedelmi szerződést Malaysiával. A Csehszlovák küldöttség vezetője, az ország kereskedelmi kamarájának elnöke újságíróknak elmondotta: reméli, hogy a jelenlegi megbeszélések idővel a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéhez vezetnek. Hazatérése előtt a csehszlovák küldöttség malaysiai üzletemberekkel is folytat nem hivatalos tárgyalásokat. (Reuter) Lengyel-bolíviai tárgyalások A Bolívia fővárosában tartózkodó lengyel ipari delegáció a bányaipar gépesítéséhez szükséges felszerelések és berendezések szállítását ajánlotta fel bolíviai ón-, horgany- és wolframszállítmányok fejében. A küldöttség vezetője kijelentette, hogy Lengyelország hajlandó átvenni 4 ezer tonna ónt, 80 ezer tonna horganyt és 4 ezer tonna wolframot, a szállítás határidejét azonban nem jelölte meg. (Reuter) Szovjet—afgán kereskedelem A Szovjetunió és Afganisztán között most aláírt, 1970-re szóló árucsere-forgalmi egyezmény a két ország kereskedelmének további fejlesztését irányozza elő. A szovjet exportban az idén is a gépek és berendezések dominálnak. Ami pedig az importot illeti, a megállapodás szerint a Szovjetunió jelentős mennyiségű nyersanyagot vásárol Afganisztánban, de ezenkívül a szovjet külkereskedelmi vállalatok afgán készárukat is importálnak. A Szovjetunióba irányuló afgán exportban új tételt jelent a földgáz, amely egy 100 kilométer hosszú gázvezetéken jut el Afganisztánból a Szovjetunióba. A már korábban megkötött egyezmény értelmében a Szovjetunió 1985-ig 57,7 milliárd köbméter földgázt importál Afganisztánból, több mint 300 millió dollár értékben. (MTI) Az új csehszlovák ötéves terv Az idei egyéves népgazdasági tervet a válságos helyzetből való kijutás eszközeként jellemezhetnénk, az 1971— 1975-ös évekre készülő ötéves terv célja pedig az intenzív gazdaságfejlesztés — írja a pozsonyi Új Szó. Az 1968. és 1969. évi tervek inkább a gazdaságirányítási modellt helyezték előtérbe, az új ötéves tervben a tárgyi tartalomra helyeződött át a fősúly. Ez összefügg a terv szerepének növelésével, kötelező jellege viszszaállításával. Természetesen nem a merev, adminisztratív, direktív tervezés visszaállításáról, hanem objektív szükségszerűségről van szó: a tervezés kínálta előnyök kihasználásáról. Az új ötéves terv lényegében racionalizálási program lesz. Az ésszerűsítés leglényegesebb mozzanata pedig a tervszerűség, ezért áll előtérben a népgazdasági terv tekintélyének növelése. A gazdasági hatékonyság növelésének fő irányai a gépkihasználás növelése (jelenleg a gépiparban például csak 40—80 százalékos az úgynevezett gépidő), a munkatermelékenység fokozása, a helyes munkaerőgazdálkodás. Az intenzivitásra most új körülmény is kényszerít: tavaly az országban a munkaerőkereslet 511 000 fő volt, azaz ennyi munkahelyet kínáltak a vállalatok. Munkát ugyanakkor csak 5617 ember keresett. Ennyivel azonban nem lehet extenzív módon fejleszteni a termelést. Ezért most már nincs más hátra, mint az intenzív fejlesztés. Franciaország olajtartályokat importál a Szovjetunióból A francia SPEICHIM olajtartályokat vásárolt a szovjet Masinoexporttól. A tartályokat egy szovjet üzemben saját technika alapján automatikusan hegesztik. Ezzel az eljárással a gyártási idő 90 százalékkal csökken. A SPEICHIM szóvivője közölte, hogy valószínűleg még ebben az évben 150 ezer—200 ezer köbméteres tartálykapacitásra kapnak megrendelést a francia olajtársaságoktól. (Reuter) Skoda-gyártás Pakisztánban Tudósítónktól: A csehszlovák Skoda Művek eladta Pakisztánnak az Octavia-Combi személygépkocsi gyártási licencét. Pakisztánban már megkezdték a Skopak (Skoda—Pakisztán) márkájú személygépkocsik gyártását. Az új kocsik motorja csehszlovák, a karosszériája pakisztáni lesz. VILÁGGAZDASÁG A font és a Közös Piac Amint ismeretes — a VILÁGGAZDASÁG folyamatosan hírt adott róla — a közös piaci integrálódás iránya a tagállamok fokozottabb pénzügyi együttműködése. Ez elsősorban abból a felismerésből fakadt, hogy az integrálódás további szakaszában önmagában is mellőzhetetlen feladat a pénzügyek szorosabb koordinálása, de abból is, hogy az egész nemzetközi valutarendszer működésének biztosítása végett — akarva, nem akarva — növekszik a vezető tőkésországok együttműködése. Ugyanekkor érlelődik Anglia belépése a Közös Piacba. Természetes, hogy ez hosszú időt vesz igénybe, hiszen vannak még buktatók, de számuk csökken. Ezzel kapcsolatban emlékeztetünk rá, hogy korábban az angol csatlakozástól elzárkózó közös piaci körök egyik kedvelt érve az volt: a Közös Piac tagállamai nem vállalhatják az angol font rendkívül ingatag helyzetével kapcsolatos valutáris kockázatokat, veszélyeket. Az utóbbi időben ez az ellenvetés — az angol valuta fokozatos, jelentékeny megerősödése, valamint kedvező kilátásai következtében — már nem hallható. Arról viszont kevés szó esett, hogy Anglia csatlakozása nem jelentene-e előnyt a Közös Piacnak? Legutóbb Ansiaux, a belga jegybank elnöke az Angol—Belga Kereskedelmi Kamara londoni ülésén tartott előadásában mélyreható elemzés alapján igen határozottan kimondta: Anglia csatlakozása a közösséghez nemcsak a fontot erősítené tovább, hanem a Közös Piacot is, jelentékenyen előmozdíthatná a közös piaci valutáris integrációt, és ezzel hozzájárulhatna az egész nemzetközi valutáris rendszer alátámasztásához. Ansiaux kifejtette, hogy véleménye szerint a Közös Piac jegybankjainak valamilyen, az amerikai Federal Reserve Boardhoz hasonló szervezetet kellene létrehozniuk, amely irányvonalakat szabna meg a tagállamok hitelpolitikájára és valutapolitikájára Mindegyik jegybank saját országának megfelelően „fordítaná le” ezeket az általános irányelveket. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy nem hisz egy közös piaci egységes valuta megteremtésének lehetőségében, de arra nincs is szükség akkor, ha az általa javasolt közös piaci jegybankok vezető testülete megalakul. Anglia csatlakozása mindenekelőtt azzal az előnnyel járna a Közös Piac számára, hogy a londoni „világpiac” a Közös Piac keretében lenne és így minden tagállam részére közvetlenül állnának rendelkezésre London szakértelme, szervezete, hatalmas lehetőségei és akkor valóban létrejöhetne a Közös Piac egységes tőkepiaca. Nem lekicsinyelhető az a szempont sem, hogy a font nemzetközi valuta, míg a Közös Piac jelenlegi tagállamai egyikének valutája sem az. Jelenleg az a helyzet, hogy ha valamelyik tagállam jegybankja interveniál a devizapiacon, akkor ezeket a műveleteket dollárral végzi, nem pedig belga frankkal, francia frankkal stb. Anglia csatlakozása következtében a tagállamok közös valutaként a fontot használhatnák. Anglia belépése a Közös Piacba természetesen azzal a követelménnyel jár, hogy monetáris politikáját a többi tagállaméval összhangba hozza. Nem valószínű, hogy ez elháríthatatlan nehézségekbe ütköznék. Előfordulhat, hogy a Közös Piac és Anglia között már a csatlakozási tárgyalások kezdetétől nagyobb együttműködés jön létre valutáris kérdésekben. A BIS havonta megtartott ülésein máris szoros kapcsolatok fejlődtek ki a bankok között. A Közös Piac jegybankjai erősen törekednek arra, hogy minél jobban kooperáljanak az angol jegybankkal, még Anglia csatlakozása előtt is. Amennyiben megtörténik Anglia belépése, akkor jelentékeny lépésekkel haladhat előre a Közös Piac monetáris integrációja. Feltehető, hogy abban az időpontban már létre is jött a közös piaci Federal Reserve Board. Ansiaux nézete szerint pénzügyi, illetve valutáris szempontból sokkal kevesebb akadálya lehet a csatlakozásnak, mint a mezőgazdaság vagy a szociális problémák területén. Ezzel egyidejűleg az is feltételezhető, hogy Anglia már csak azért is törekedni fog saját fizetési mérlege egyensúlyának biztosítására, mert így növeli súlyát a Közös Piacon belül. Mindezek után az olvasóban nyilvánvalóan felmerül az a kérdés: mi lehet az USA vezető köreinek álláspontja olyan fejleményekkel kapcsolatban, amelyeket Ansiaux vázolt. A kérdés elől Ansiaux nem tért ki. Hangsúlyozta, hogy a nyugati világ jelenleg többékevésbé a dollár-standardon áll. Ezt a helyzetet egyetlen ország sem változtathatja meg egyedül. Vajon azt jelenti ez, hogy bele kell nyugodni minden valutának a dollárhoz kötésébe? E kérdésre Ansiaux nemmel felelt. Az ameriaki hatóságok vazuáris akcióit az amerikai belföldi és külföldi politikai motívumok dominálják. Az amerikai problémák megoldására tett kísérletek viszont időnként kedvezőtlenül hatnak a többi országra. Feltehető, hogy az USA belátható időn belül" fizetési mérlegének rendbehozatala végett — nem fogja felemelni az arany dollárparitását. Mivel Amerikában a kivitel a nemzeti terméknek csupán töredéke, ezért a dollár elsősorban nemzeti számolási egység, és ehhez kellene a többi országnak igazodnia. Az USA nem várhatja el, hogy a Közös Piac a jövőben saját valutáris egyensúlya érdekében ne tegye meg az általa szükségesnek tartott lépéseket. Az ilyen független valutáris politika aligha képzelhető el egy-egy elszigetelt ország, de még a jelenlegi Közös Piac esetében sem. Anglia csatlakozása következtében azonban a Közös Piac annyira megerősödik, hogy ilyen politika lehetséges. Ansiaux úgy véli, hogy a dolgok ilyen alakulása az egész világ, tehát az USA számára is előnyös. Ansiaux okfejtését alapjában véve gazdasági szempontból igen helyesnek, védhetőnek tartjuk. Más kérdés azonban — sok gazdasági ellenérven kívül —, hogy az USA miként reagálna az Angliával, az angol fonttal megerősített és így a dollártól erősebben függetlenedhető Közös Piac kialakulására. Ebben a tekintetben kissé túlzottnak véljük Ansiaux derűlátását. További probléma az, hogy az USA-val mindenféleképpen erősen összefonódott Anglia milyen mértékben lenne hajlandó egy ilyen folyamatot tevőlegesen előmozdítani. Dr. Reviczky Loránd Az NDK külkereskedelmének tendenciái Az 1970-es lipcsei tavaszi vásár üzleti lehetőségeket nyújtó légkörével megerősítette a Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmében mutatkozó tendenciákat. A szakemberek különösen az 1968 óta tartó szakaszt tartják figyelemre méltónak. Erre az időszakra az állandó és igen gyors ütemű forgalomnövekedés a jellemző. 1968-ban az NDK kereskedelmi forgalmának értéke elérte a 30 milliárd valutamárkát, 1969-ben pedig 34 milliárd valutamárka értékű volt, azaz kereken 13 százalékkal nőtt. Az 1969-ben elért növekedés önmagában nagyobb, mint az NDK egész kereskedelmi forgalma 1949-ben, az ország megalakulásának évében. 1970-re a külkereskedelmi forgalom értékét 38,5 milliárd márkára tervezik. A forgalom gyors növekedésében döntő szerepe volt annak, hogy az NDK ipara jelentékenyen megerősödött 1969- ben, a racionalizálás és a koncentrált automatizálás következtében. Az export és az import 1970-re előirányzott több mint 13 százalékos növekedésének az ipari termelés 8 százalékos emelkedésén kell alapulnia. Ennél nagyobb ütemű lesz az exportra termelő ágazatok termelésének növekedése és tovább fejlesztik az exportra termelő ágazatok specializálását. A következő iparágak kívánják erőteljesen növelni az exportot: az elektrotechnika és elektronika, a poligrafikus gépipar, a műanyaggyártó gépek, speciális fémfeldolgozó gépek, kezdve a szerszámgépgyártással, és a vegyipar. A termelésnövekedés természetesen több importot is kíván majd ipari gépekből és berendezésekből. Így például az automatizációs tervek megvalósítása jelentős részben importtechnikán alapul, elsősorban a Szovjetunióból, de más országokból is. Ezek kétségtelenül ösztönzőleg hatnak az ország egész külkereskedelmére, melynek nem utolsósorban a KGST keretein belül megvalósuló munkamegosztás adott új lehetőségeket és impulzusokat. Az NDK kereskedelmének 72 százalékát a szocialista országokkal folytatja. 1970-re az NDK valamennyi KGST- partnerével folytatott kereskedelmében jelentős növekedést irányzott elő. Ez vonatkozik a csehszlovák NDK relációra, ahol idén a forgalom 4 milliárd márka értékű lesz, Lengyelországra, mellyel az NDK erre az évre az 1969. évi 3 milliárd márkás forgalomhoz képest 10 százalékos növekedésben állapodott meg. (Lengyelország és Csehszlovákia a Szovjetunió után a két legnagyobb kereskedelmi partnere az NDK-nak.) Magyarországgal, Bulgáriával szintén nő a forgalom, Romániával pedig 1 milliárd márka értékű lesz. A Szovjetunióval való árucsere értéke meghaladja majd a 15 milliárd valutamárkát. Az 1969-es év sikeres volt a fejlődő országokkal folytatott kereskedelemben is (különösen az arab országokkal). Új jelenség, hogy a kereskedelmet tudományos-technikai együttműködés és kooperáció egészítette ki a gazdaság egyes részterületein. A nyugati ipari országokkal való külkereskedelmi forgalomban tovább nő a fémfeldolgozó ipar termékeinek részaránya (gép- és berendezésépítés, elektrotechnika és elektronika), és így javul az árstruktúra. Minthogy a múlt évek folyamán az áruforgalmat például Belgiummal, a Német Szövetségi Köztársasággal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Hollandiával és Svédországgal növelni tudták — az első alkalommal kötött hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások Nagy- Britanniával (három évre) és Franciaországgal (öt évre) jobb alapot nyújtanak a további forgalomnövekedésre. Emellett lényeges lenne a normális államközi kapcsolatok helyreállítása, mind politikailag, mind kereskedelmi szempontból. (Panorama — NDK)