Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)
1970-05-30 / 102. (347.) szám
VILAGGAZDASAG 1970. MÁJUS 30., SZOMBAT II. ÉVFOLYAM 102. (347.) SZÁM Az EGK tanácskozása a politikai együttműködésről A közös piaci országok külügyminiszterei — mint a VILÁGGAZDASÁG már jelentette — a NATO értekezletének befejezése után az olaszországi Viterboban rendkívüli megbeszélést tartottak a politikai együttműködés kérdéseiről. A tanácskozáson, amely péntek este fejeződött be, megállapodtak az új, kilenctagú végrehajtó bizottság összetételében. Az új bizottság hivatalos megbízatása a miniszteri tanács jövő havi brüsszeli ülésén történik majd meg, s annak elnöke az olasz Malfatti lesz. Az olasz politikus a kereszténydemokrata párt tagja, Rumor kormányában postaügyi miniszter volt, az egyik előző kormányban pedig külügyminiszter-helyettes. Az új bizottságnak három alelnöke lesz, a francia Barre, a nyugatnémet Haferkamph és a holland Sicco Mansholt. Tagja lesz a bizottságnak Dahrendorf, aki jelenleg az NSZK külügyi államtitkára, a belga Coppe, a luxemburgi Borschette, a francia Deniau. Olaszország második képviselőjének személyéről később döntenek. Az osztrák APA hírügynökség úgy értesül, hogy Malfattit teljes egyhangúsággal fogadták el a belga Jean Rey utódaként, Mansholt újraválasztása körül azonban vita bontakozott ki, többen kifejezésre juttatták, hogy a személycsere az agrárszakértők posztján hajlékonyabbá tehetné a Közös Piac mezőgazdasági politikáját. A tanácskozáson meghallgatták a belga külügyminisztérium politikai főigazgatója vezette bizottság jelentését. A szakértők e csoportja a hágai csúcsértekezlet útmutatásaival összhangban a politikai integráció problémáit tanulmányozta. Az előterjesztés alapján kibontakozó vitában nem született megegyezés, de a megfigyelők szerint kirajzolódtak a kompromisszum körvonalai egy olyanfajta politikai együttműködés számára, amelybe bekapcsolják a csatlakozni óhajtó országokat is. A szakértői jelentés előzetesnek tekintendő, a végleges jelentést júliusra fogják elkészíteni. A dokumentum elkészülte után a külügyminiszterek egy újabb konferencián deklarációt adnak ki a szorosabb együttműködésről. A viterboi tanácskozáson megállapodás született arról, hogy nem vezetnek be olyan rendszert, amely kötelezően előírja a konzultációkat. Ezzel szemben kívánatosnak mondották, hogy a hat kormány minden fontos kérdés eldöntése előtt tanácskozzék partnereivel. Ezzel a megfogalmazással Franciaország is egyetértett. Kimondották azt is, hogy a konzultációs gépezetbe valamilyen módon bekapcsolják az Európai Parlamentet és a Végrehajtó Bizottságot is. Elvi egyetértés született arról is, hogy a külpolitikai együttműködés szolgáljon a leendő politikai unió megalapozásául. A tanácskozás végén közzétett hivatalos kommüniké kijelenti, hogy a hat ország külügyminisztere megvitatta a szakértők ideiglenes jelentését arról a kérdésről, melyek a haladás legjobb útjai a politikai egyesülés felé, szem előtt tartva a Közös Piac kibővítését. A miniszterek megvizsgálták a jelentésben érintett kérdéseket és szempontokat adtak egy újabb dokumentum kidolgozásához. Ezek az utalások a következő problémákra vonatkoznak: 1. a követendő célok leszögezése; 2. a külpolitikai együttműködési formának kialakítása; 3. a politikai összefogás útján történő további haladásra irányuló erőfeszítések folytatása és az együttműködés lehetőség szerinti kiterjesztése egyéb, nem a külpolitikára vonatkozó területekre; 4. informálása a felvételt kérő országoknak, illetve a velük folytatott konzultáció. A Reuter tudósítójának értesülése szerint az az elképzelés alakult ki, hogy a külügyminiszterek éventekétszer folytatnak majd politikai megbeszélést. A felvételt kérő országok bevonásával kapcsolatban — amelyet Franciaország tudvalévően ellenez — Scheel nyugatnémet külügyminiszter előterjesztette kompromisszumos tervét. E terv értelmében a tanácskozások kétnaposak lennének, s a második napon oda ülhetnének a tárgyalóasztalhoz a tagjelölt országok is. A tanácskozás befejezése után Harmel belga külügyminiszter közölte az újságírókkal: hétfőn tájékoztatják a felvételt kérő országokat a konferencián kialakult nézetekről. Megvárják a négy jelentkező ország állásfoglalását, és csak azután látnak hozzá a részletekbe menő javaslat kidolgozásához. Az MTI tudósítójának kommentárja szerint voltaképpen nem folyt érdemleges munka a politikai unió létrehozására, a franciák miatt, akik még mindig nem hajlandók hatékonyabb politikai együttműködésre. Ez tükröződött a pénteki ülésén is, ahol nem született egyetlen konkrét határozat sem. KAMBODZSA ÁRNYA A WALL STREETEN A Wall Street-ről érkező első pénteki jelentések szerint a nyitáskor mutatkozó kedvező irányzat rövid idő alatt megfordult és a Dow Jones index — nagyrészt a nyereségrealizáló eladások következtében — a 680 pontos szintre esett vissza. Szerdán és csütörtökön több mint 50 ponttal javult az index. A Reuter Washingtoni tudósítója szerint ebben oroszlánrésze volt a Nixon és az üzleti vezetők között létrejött találkozónak, ahol az elnök biztosította tárgyalópartnereit arról, hogy az eredeti tervek szerint június 30-ig teljes számban kivonják a Kambodzsában harcoló amerikai csapatokat. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy legkésőbb június közepéig Nixon tájékoztatja a közvéleményt a Wall Street megrázkódtatását előidéző legfőbb két kérdésről: Indokínáról és az amerikai gazdaság helyzetéről. A kormányzat részéről legutóbb Stans kereskedelmi miniszter igyekezett olyan képet festeni az amerikai gazdaságról, mint amelyik már elérte a mélypontot és a recesszióból való kilábalás előtt áll. Friedman, a neves amerikai gazdasági szakértő szerint a New York-i tőzsde visszaesése tükrözi a tőkés körök felismerését, hogy az infláció többé már nem vezethet a nyereségek emelkedéséhez. A következő tíz év alternatívája: vagy csekély mértékű infláció, vagy pedig a korlátozó és fékező intézkedésekkel kísért, a vállalatok számára hasznot nem hozó pénzelértéktelenedés. A Chase Manhattan Bank ügyvezető elnöke sem bízik a piac gyors újjáéledésében. Mint mondotta, a következő hónapokban nem várható jelentékeny javulás, mert a kormány gazdaságpolitikája elsősorban a nyereségek és a munkanélküliség szabályozására, semmint az inflációs helyzet javítására irányul. A nemzetközi értéktőzsdékről érkező hírek egységesen javulásról adnak számot. Frankfurtban 5—10 százalékkal emelkedtek a papírok árfolyamai és Zürichben is az előző napi New York-i irányzat határozta meg a kedvező hangulatot. Milánóban, Brüsszelben, és Amsterdamban egyaránt emelkedtek az árak. A párizsi piacon gyakorlatilag valamennyi részvényre kiterjedt a javulás. Egyedül Londonban volt kevésbé hangsúlyozott az áremelkedés. Lassul az osztrák gazdasági növekedés A következő hónapokban fokozatosan lelassulhat az osztrák ipar termelése. A termelővállalatok ma már kevésbé bíznak a rendelésállomány növekedésében, mint tavaly ősszel, állapítja meg a bécsi gazdaságkutató intézet legújabb jelentése. Az áremelkedés már túljutott a tetőfokán, de valószínűnek látszik, hogy az ipari kapacitás kihasználása változatlanul magas marad — írja a havi jelentés. Továbbra is igen alacsony azoknak a cégeknek a száma, amelyek a jelenlegi termelési eszközökkel növelhetnék gyártási volumenüket, sőt a beruházási javak szektorában e vállalatok aránya meredeken visszaesett. Ezért a termelés kevésbé gyorsan emelkedik, mint múlt év őszén, bár továbbra is rugalmasan alkalmazkodik a kereslethez. A munkaerőpiac mindjobban kimerülőben van, s az országban foglalkoztatott külföldi vendégmunkások száma eléri a 63 ezret, 40 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Jelenleg a munkaerőlétszám meghaladja a 2,3 milliót. A jelentés rámutat, hogy az osztrák gazdasági növekedés tényezői között mind nagyobb szerepet játszanak a belső gazdasági tényezők, s ezzel párhuzamosan csökken a külkereskedelem szerepe: az osztrák áruk kivitele lassabban emelkedik, mint ősszel, ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom egyre élénkül, gyorsan növekszik a behozatal. A jelentés derűlátóan ítéli meg az osztrák exportiparágak kilátásait a hetvenes esztendőkre. Mint írja, az osztrák exportsruktúra kedvezően alakul, s a munkaigényesebb, több feldolgozási fázison keresztülmenő árucikkek részaránya mindjobban emelkedik a hagyományos exportcikkek, a vas-, acél- és faáruk rovására. Remény van arra is — írja a jelentés —■, hogy csökkennek az osztrák árukat sújtó közös piaci vámterhek és növekedhet az OECD- országokba irányuló kivitel. Ausztria jelenlegi gazdasági problémái nem jelenthetnek akadályt a fejlődő országoknak nyújtott támogatás fokozásában — hangoztatta New Yorkban az ENSZ második fejlesztési évtizedét előkészítő bizottság osztrák tagja. „Jelenleg a társadalmi össztermék 0,66 százalékát költjük fejlesztési segélyekre, de szándékunkban áll a segélyek összegét a bruttó társadalmi termék egy százalékára emelni” — jelentette ki. (Reuter, APA) SZOVJET-ROMÁN TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN Koszigin szovjet kormányfő és Maurer román miniszterelnök pénteken megbeszélést folytatott a szovjet fővárosban — jelenti a TASZSZ-iroda. A baráti és elvtársi légkörben lezajlott tárgyalásokon a Szovjetunió és Románia közötti gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének kérdéseit vitatták meg. Koszigin és Maurer kifejezték megelégedésüket a tárgyalásokkal kapcsolatban és reményüket arra vonatkozóan, hogy szakadatlanul tovább fejlődik majd a két ország közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés. A DPA hírügynökség kelet-európai forrásokra hivatkozva jelenti, hogy a szakértő bizottság élén csütörtökön Moszkvába érkezett Maurer miniszterelnök elsősorban azoknak a gazdasági kérdéseknek a konkretizálásáról tárgyalt, melyeket előzőleg Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára beszélt meg Moszkvában. A megbeszélések központi témája a mindkét országban jövőre meginduló új ötéves gazdasági terv összehangolása volt. Moszkvában cáfolták azokat a nyugati értesüléseket, hogy a román küldöttség látogatása összefügg Románia aktuális problémáival, nevezetesen az árvízkatasztrófával. Már a román küldöttség összetétele is arra mutat, hogy nem aktuális, hanem távlati gazdasági problémák vannak a tárgyalások napirendjén — hangoztatják a szovjet fővárosban. BOLGÁR-ANGOL LÉGIFORGALMI EGYEZMÉNY Május 28-án írták alá Londonban Bulgária és Anglia légiforgalmi egyezmé- nyét. A szerződés az eddigi nem hivatalos kapcsolatok helyébe lép. (Reuter) Kilátásaink Latin-Amerikában Vályi Péter nyilatkozata a VILÁGGAZDASÁG-nak Vályi Péter pénzügyminiszter délamerikai útjáról hazatérőben, néhány napra megszakította útját Londonban. Tudósítónk — élve az alkalommal — kérdéseket intézett Vályi Péterhez. Mi tette indokolttá, hogy felkeresse a dél-amerikai országokat? — Olyan országokat látogattam meg, amelyekkel eddig gazdasági és műszaki kapcsolataink nem voltak, vagy csak igen csekély mértékben. Ugyanakkor jó kilátásaink vannak ezekkel az országokkal. Bolíviában fizetési és műszaki-tudományos egyezményt írtunk alá. A fizetési egyezmény szabályozza bilaterális fizetéseink módozatait. Ebben az országban lehetőségeink vannak egyes áruink eladására, a színesfémipar fejlesztése terén pedig kooperációs lehetőségek mutatkoznak. Peruban műszaki-tudományos együttműködési egyezményt írtunk alá és megalapítottuk az együttműködési kormánybizottságot. Peruban komoly érdeklődést tapasztaltam olyan árucikkeink iránt, melyekben exportlehetőségeink jelentősek, vonatkozik ez a gyógyszer, a műszer- és egészségügyi cikkek kivitelére. Ki szeretném emelni, hogy Peruban előnyös lehetőségek mutatkoznak áruk vásárlására is. Venezuelában a gazdasági körök és a kormányzat is érdekelt az export szélesítésében, mind az áruválasztékot, mind a piacok diverzifikálását illetően. Ki szeretném emelni, hogy megítélésem szerint mind a három meglátogatott országban jó importlehetőséget látok. Mondana-e arról néhány szót, hogy Nagy-Britanniában kikkel tárgyalt és milyen kérdések vetődtek fel? — Felkerestem Roy Mason urat, a Board of Trade elnökét. Minthogy az elnök nemrégen tért vissza magyarországi látogatásáról, elsősorban a nálunk szerzett pozitív benyomásait hangsúlyozta, és az angol hivatalos szervek készségét a gazdasági kapcsolatok fokozásának támogatására. Érdeklődésére megemlítettem, hogy nálunk kidolgozás alatt áll egy jelentős vegyipari beruházási koncepció, amelyben együttműködünk szocialista partnereinkkel, de számítunk angol vállalatok részvételére is. A koncepció nagyságrendje mintegy 300 millió dollár és így versenyképes ajánlatok esetén lehetőséget nyújt arra, hogy angol cégek korszerű termékeit megvásárolhassuk — mondotta befejezésül Vályi Péter miniszter. A magyar—szovjet műszaki együttműködés Budapesten tartották a Magyar— Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 9. ülésszakát. P. Bicskov, a Műszaki-Tudományos Együttműködési Állandó Albizottság szovjet tagozatának tudományos titkára válaszolt a VILÁGGAZDASÁG munkatársának feltett kérdéseire: Ön szerint melyek a legfontosabb eredmények a két ország műszaki-tudományos együttműködésében? — A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti műszaki-tudományos együttműködés az utóbbi években nem csak a tudományos kutatásokat, hanem a termelési kooperáció és specializáció előmozdítását is segíti. A gazdasági reform országainkban való bevezetése az együttműködés új formáinak a kialakítását is előtérbe állította. (Például az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása a tudományos-technikai eredmények cseréjében.) A fejlődés fontos szakasza volt az 1968-ban elfogadott együttműködési terv, amelynek alapján a műszakitudományos együttműködést országaink között elsősorban a következő irányokban kívánjuk előmozdítani: a tudomány és a technika fejlesztésének tervezési módszerei; a tudományos és műszaki kutatások és azok alkalmazásának pénzügyi feltételei; a műszaki-tudományos együttműködés fő irányainak meghatározására vonatkozó konzultáció. Ezt szolgálták a múlt év novemberében és ez év februárjában az 1971—75. évi együttműködésre vonatkozó megbeszélések is. Az együttműködés ötéves tervének kidolgozása szoros kapcsolatban van a KGST XXIII. rendkívüli és a XXIV. ülésszaka határozatainak valóra váltásával. A kormányközi bizottság most befejeződött 9. ülésszaka milyen fontosabb eredményeket hozott a soron következő feladatok megoldására? — A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti műszaki-tudományos együttműködés eredményeinek értékelése és a következő évek feladatainak meghatározásakor megállapították, hogy az együttműködési tematika átfogja a legfontosabb kérdéseket. A nehézipari (színes- és feketefém-kohászati, vegyi- és kőolajfeldolgozóipari, energetikai, elektrotechnikai, valamint gép- és műszeripari) együttműködés több mint 150 probléma megoldását érinti. Ezen belül különös szerepe van az alumínium-, az autóbusz- és a Dieselmozdony, az energetikai gépipar és az elektronikus műszerek gyártásának. A következő években különösen erősödik együttműködésünk az elektronikus számítógépek harmadik generációjának kiépítésében. A Maghreb-országok gazdasági kapcsolatai Líbia visszalépése a Maghreb gazdasági közösségben való részvételtől a három egykori francia gyarmat, Marokkó, Algéria és Tunézia bilaterális kapcsolatainak erősödését eredményezte. A gazdasági szövetség legnagyobb szorgalmazója Algéria, az elmúlt napokban jelentős tárgyalások színhelye volt. Mint az APA tudósít, fontos gazdasági megbeszélések folytak Algírban Marokkó, Tunézia és Algéria gazdasági szakemberei között, és ugyanitt tartottak konferenciát, Líbia, Irak és Algéria olajipari miniszterei is. Bár Líbia, tekintettel szomszédjára, az Egyesült Arab Köztársaságra, nem kíván résztvenni a tervezett Maghreb integrációban, Algériához való viszonya — különösen a kőolajpolitika terén — egyre javul. Április közepén a két fél közös kőolajtársaság létesítésében egyezett meg, amelynek részvénytöbbsége a líbiaiak kezében lenne. Khadafi államfő a közös olajtársaság megalakítására született megállapodás alkalmából kijelentette, hogy országa nem csatlakozik a Maghreb integrációhoz, mert nem akarja elzárni a pán-arab gazdasági közösség kialakításának lehetőségét. Szeretne viszont jó bilaterális kapcsolatokat kiépíteni a Maghreb-országokkal. NAPRÓL NAPRA A HATOK NAGY JELENTŐSÉGŰ ÚJABB sorozatát kezdték meg a tárgyalásoknak, amelyek a szorosabb politikai és gazdasági integráció útjának kijelölésére hivatottak, hogy már kész elgondolásokkal ülhessenek a tárgyalóasztalhoz, ha megkezdődnek a csatlakozási alkudozások Angliával. A külügyminiszterek a politikai unióról tanácskoztak. A pénzügyminiszterek között vita van arról, hogy a gazdasági vagy a valutapolitikai uniónak adjanak-e elsőbbséget. JÓ KILÁTÁSOK NYÍLNAK meg a magyar külkereskedelem számára a latin-amerikai országokban — ezt emelte ki Vályi Péter pénzügyminiszter londoni tudósítónknak adott nyilatkozatában. AZ OSZTRÁK IPARI TERMELÉS fokozatos lassulása várható, s az áremelkedés már túljutott a tetőfokán, állapítja meg a bécsi Gazdaságkutató Intézet jelentése. Egyben derűlátóan ítéli meg az osztrák export kilátásait a 70-es esztendőben. Az alumíniumipar, az autóbusz- és Diesel-mozdony-gyártás, az energetikai gépipar és az elektronikus műszerek — ezeknek van a legnagyobb szerepük a magyar—szovjet műszaki együttműködés továbbfejlesztésében, amelynek távlatairól az együttműködési bizottság ülésszaka alkalmából beszámolunk. KEDVEZŐTLENEBBNEK ÍTÉLI A BRIT fizetési mérleg kilátásait a tekintélyes angol Országos Gazdasági és Szociális Kutató Intézet, mint néhány hónappal ezelőtti jelentésében. Az intézet óvatos gazdaságösztönző intézkedéseket ajánl a londoni kormánynak. EREDMÉNYESNEK MINŐSÍTI az új csehszlovák árpolitikát a prágai árbizottság elnöke. Az ármoratórium részletes elemzéséről Sajtószemle rovatunkban ismertetünk cikket. A NEMZETKÖZI VÁSÁRNAK SZENTELT oldalunkon ezúttal a magyar vegyipar fejlesztése került a „reflektorfénybe”. Tudósítunk egyebek között az osztrák cégekkel fennálló kooperációs lehetőségekről, a vásáron ezúttal először jelentkező szicíliai tartomány elgondolásairól, Elefántcsontpart, Kuba és Brazília üzleti terveiről. AZ OLAJTERMELÉS ÉVI NÖVEKEDÉSÉBEN a Szovjetunió az első helyet foglalja el a világon. A termelési előirányzatról és a termelésben alkalmazott műszaki eredményekről tudósítunk a negyedik oldalon.