Világgazdaság, 1970. június (2. évfolyam, 103/348-123/368. szám)
1970-06-30 / 123. (368.) szám
1970. JÚNIUS 30. Mezőgazdasági hírek MOSZKVA. A Kubány vidékén és a Don vidékén, Ukrajna déli részén, Grúziában és Örményországban, valamint a közép-ázsiai szovjet köztársaságokban, megkezdődött az aratás. Az idei mezőgazdasági terv előirányozza, hogy több mint 174 millió tonna gabonát kell betakarítani, vagyis 13 millió tonnával többet, mint tavaly. A helyszínről érkezett jelentésekből kitűnik, hogy az időjárás szeszélye az idén is megnehezíti az aratás munkáját. Ezúttal arról van szó,hogy számos körzetben a vártnál előbb kezdődött a gabona beérése. Ez azt jelenti, hogy már most oda is gépeket és munkaerőt kell irányítani, ahová a tervek szerint erre csak később került volna sor. Az SZKP és a szovjet kormány külön határozatban hívta fel a figyelmet a betakarítás hatékony megszervezésére, a szállítás fennakadás nélküli biztosítására. A határozat nagy figyelmet fordít az aratásban részt vevők anyagi ösztönzésére. A mezőgazdasági üzemek vezetői jogot kaptak arra, hogy ne csupán pénzben, hanem természetben is fizessenek a munkáért. Külön díjazzák azokat a kombájnvezetőket, traktorosokat és gépészeket, akik az orosz föderáció és Kazahsztán szűzföldjein aratnak. A minisztériumok és hivatalok, továbbá a Szovjetunió állami bankja — a gazdasági reform szellemében — széles körű lehetőséget kapott a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöknek és hiteleknek, valamint más tartalékoknak a mezőgazdasági termelés érdekében történő mozgósítására. Ezzel egyidejűleg a szovjet sajtó rendkívül kemény hangnemben bírálja azokat a mezőgazdasági gépgyártó vállalatokat, amelyek hanyagul elmulasztották a szükséges mennyiségű pótalkatrész gyártását. SZÓFIA. A bolgár minisztertanács egyik legutóbbi ülésén döntést hozott, amelynek értelmében — az érintett szervezetek javaslatára — a központi szövetkezeti szövetség idén július 1-től a földművelésügyi és élelmiszeripari minisztériumnak adja át a termelőszövetkezeti gazdaságok irányítását és minden ezzel kapcsolatos tevékenységét. Pontosabban fogalmazva: visszaadja, minthogy ez az irányítás csupán a központi szövetkezeti szövetség 1967-ben történt létrehozása után került át hozzá. A jövőben a vidéken a megyei népi tanácsok végzik az irányítást. A szövetség hatáskörében — egyebek között — az érdekvédelem, a társadalmi biztosítás, az üdültetés, a háztáji gazdaságoknak történő segítségnyújtás joga és lehetősége marad meg továbbra is. Az állami gazdaságok irányítását ugyancsak a földművelésügyi és élelmiszeripari minisztérium veszi át, s július 1-től megszűnnek az állami gazdaságok megyei egyesülések BUKAREST. A központi román lapok ismertetik a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási minisztérium és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos szövetségének tanácsa által a mezőgazdasági termelés és munka megszervezéséről kidolgozott törvénytervezetet, amelyet nyilvános vitára bocsátanak, mielőtt a nagy nemzetgyűlés törvényerőre emelné. A tervezet rámutat, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés megköveteli a magasabb rendű munkaszervezést, a tudomány és a fejlett technológiák vívmányainak széles körű alkalmazását, az összes termelőeszköz ésszerű kihasználását a magas fokú termelékenység és gazdasági hatékonyság biztosításáért. A hat fejezetből álló törvénytervezet foglalkozik a földalap felhasználásának, a mezőgazdasági műszaki munkáknak és a kötelező agro-zootechnikai akcióknak a szabályaival, tartalmazza a mezőgazdasági dolgozók kötelezettségeit, járandóságait, a felelősség megállapítását és szankciók kivetésének formáit. BELGRÁD: Idén Jugoszláviában a terméskilátások lényegesen gyengébbek, mint a múlt évben voltak. A kisebb termést a minisztérium három fő tényezőnek tulajdonítja: csökkent a vetésterület, a hozamok valószínűleg kisebbek lesznek és az árvíz is komoly veszteségeket okoz. Így a takarmánygabona-termelés mintegy 10,8 százalékkal lesz kevesebb, mint a múlt évben, a kukoricatermés 6900 ezer tonna lesz, majd egymillió tonnával kevesebb, mint 1969-ben. . A román árvíz igen súlyos károkat okozott a fafeldolgozó iparnak: 2422 kilométer erdei utat és 259 kilométer erdei vasutat teljesen szétrombolt, több hidat pedig erősen megrongált. Sok bútorgyár emiatt nem jutott elegendő nyersanyaghoz és termelését részben vagy teljesen be kellett szüntetnie. Ő Moszkvába utazott McEwen ausztráliai miniszterelnök-helyettes egyhetes japán tartózkodása után. A kormány elnökhelyettese, aki egyúttal kereskedelmi és ipari miniszter is, gazdasági kérdésekről folytat tárgyalásokat szovjet közgazdászokkal. A miniszter a későbbiek során Londonba, Brüsszelbe és Belgrádba is ellátogat. • Államosították az ecuadori cukorexportot. Mint azt Velasco Ibarra államfő mondotta, a jövőben az ország központi bankja veszi át a cukorexport irányítását. • A természeti csapások által sújtott országok megsegítésére rendkívüli alap létrehozását javasolta az ENSZ Fejlesztési Programjának kormányzó tanácsa. A földrengés, árvíz vagy más csapások pusztításainak helyreállítását a tagállamok önkéntes hozzájárulásaiból finanszírozzák majd. A program a javaslatot az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának tette. 0 Felemelik a japán búza hivatalos felvásárlási árát. Az intézkedés, amely alapján a tavalyi ár 5 százalékkal emelkedik, július 1-én lép hatályba. 0 Az angol—francia Concorde szuperszonikus repülőgép brit előállítói továbbra is bíznak abban, hogy a gépet 1973 végéig átadják a légitársaságoknak, s ezzel ellentmondtak a francia gyáraknak, akik szerint a brit műszaki problémák és sztrájkok miatt a gépet csak 1974-ben állíthatják be a közlekedésbe. A világ legnagyobb tartályhajóját akarja 1973 februárjáig elkészíteni a japán Ishikawajima—Harima Heavy Industries társaság. A brit megrendelésre épülő hajó 477 000 tonnás lesz s előreláthatólag közel-keleti nyersolajat szállít Japánba. A szuper-tartályhajó hossza 379, szélessége 62, mélysége 36 méter lesz, 45 000 lóerős turbinamotor fogja hajtani. Franciaországra a következő hónapokban a bérek, az árak és ipari beruházások alakulása miatt gondok várnak — közölték az amerikai kereskedelmi minisztériumiban. Ugyanakkor hozzátették, hogy a francia gazdaság jelentős haladást mutatott fel a költségvetés, a kereslet-kínálat, és a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának elérése irányában. • Az olajüzők nemzetközi szervezete következő kongresszusát július 6. és 9. között Londonban tartják meg. Előreláthatólag 35 ország képviselői vitatják meg az olaj és zsír terme,lésének, értékesítésének, szállításának kereskedelmi és műszaki problémáit. A WIn JELENTI 0 A svéd kereskedelmi deficit májusban 307 millió svéd koronára csökkent, az áprilisi 412 millióról. Tavaly májusban 116 millió koronás aktívumot regisztráltak. A deficit az év első öt hónapjában 1 milliárd 878 millió korona volt, szemben az egy évvel korábbi 552 millióval. Az Ausztriában dolgozó külföldi munkások száma június közepén 77 480 főt tett ki — közölte a Néppárt sajtószolgálata. Az ország maximálisan 95 839 külföldi munkást tud foglalkoztatni. Jelenleg a külföldiek legnagyobb része bécsi vállalatokban dolgozik. Az iparágakat tekintve az első helyen a vas- és fémipar, majd az építőipar található. A legtöbb munkás (58 834) Jugoszláviából érkezett. Eladja olaszországi érdekeltségeinek egy részét a Rowan Industries társaság. Előzetes megállapodás szerint az amerikai Ford Motor a 4,5 millió dolláros ügylet során átveszi a Ghia torinói tervezőintézetét, a De Tomaso Automobili társaságot, valamint a torinói Vignale gyárat. A modenai De Tomaso gyárban szerelik össze a Pantera típusú sportkocsikat. • A British Leyland Motor Corp. Ltd. június 29-i hatállyal 3,7 százalékkal emelte Jaguar, Rover és Triumph típusú személygépkocsijainak árát. Az áremelkedésre a magasabb nyersanyagárak és termelési költségek miatt került sor. „Szuper-biztonságos autó” megalkotására több millió dolláros program megvalósításához kezdtek hozzá az Egyesült Államokban. A kormány a megbízást az American Machine Foundry Company és a Fairchild Hillier Corporation cégnek adta, s a két társaság 18 hónapon belül előreláthatólag négyajtós, 1800 kilogramm súlyú, öt személy szállítására alkalmas „biztonsági autót” hoz létre. A Malaysiai küldöttség utazik a közeljövőben a Közös Piac tagállamaiba, hogy tárgyalásokat folytasson az ország társult tagsági viszonyának kiépítéséről — jelentette be június 28-án Malaysia kereskedelmi és iparügyi minisztere. Franciaországban a létfenntartási költségek indexe májusban 0,5 százalékkal növekedett — közölték a francia pénzügyminisztériumban. Ez az alakulás ugyanolyan, mint az áprilisi, felét az orvosi költségek emelkedése okozta. Az Ilseder Hütte részvényesei jóváhagyták azt a javaslatot, hogy Stahlwerke Peine Salzgitter AG. néven új társaságot hozzanak létre a Salzgitter AG-vel történő egyesülést követően. Az új társaságban az Ilseder 45 százalékkal részesedne, s a 312 millió márkás alaptőke 55 százaléka jutna a jelenlegi Salzgitternek . Új irodát nyit Bejrútban az ENSZ Nemzetközi Fejlesztési Konferenciájának titkársága. Az új iroda feladata a nemzetközi kereskedelmi és szolgáltatási lehetőségek tanulmányozása lesz. OECD-tanulmány készül az inflációellenes eszközökről Van Lennep, az OECD főtitkára a szervezet gazdaságpolitikai bizottsága ülésének befejezésekor az újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a tagállamok felkérték az OECD-t tanulmány készítésére az inflációellenes harc módszereiről. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a keresletszabályozáson kívül sok egyéb inflációellenes eszköz is létezik, amit eddig nem tanulmányoztak kielégítően. A munkaerő- és jövedelempolitika is hasznos eszköznek bizonyulhat. Egyes országokban, ahol a keresletszabályozás igen jól és hatékonyan működik, meg kellene próbálkozni jövedelempolitikai eszközökkel is, így például a keresetek restriktív szabályozása révén. Van Lennep ezzel összefüggésben Finnországra hivatkozott, ahol a jövedelempolitikai eszközök hatékonyan működnek, a kormány és az ipar szoros együttműködése eredményeként. A most befejeződött konferencián megvizsgálták az exporthitelek problémakörét is, amely egyes küldöttek szerint gátolja a tagországok inflációellenes erőfeszítéseit. A probléma tanulmányozására munkacsoportot hoztak létre, amelynek feladata, hogy megállapítsa: szükség van-e az exporthitelfeltételek korlátozására a fejlettebb országok között. (Reuter) Egyiptom exportja gyorsan növekszik A kairói gazdasági és külkereskedelmi minisztérium közleménye szerint az ország az 1969—70-es időszakra kitűzött exporttervének már 73,9 százalékát teljesítette — írja a Financial Times. Az előirányzott kivitel 302 millió egyiptomi font, amiből 226 millió font értékű árut már az elmúlt 9 hónapban kiszállítottak az országból. 140,9 millió font értékű mezőgazdasági terméket exportáltak, ezzel a terv 88,4 százalékát már teljesítették. Az exportterv az idei gazdasági évre 650 ezer tonna rizs kivitelét tűzte ki célul (74 százalékát már kiszállították a megrendelőknek). Eddig 59 ezer tonna hagymát szállítottak külföldre, ebből 40 ezer tonnát nyugat-európai országok vettek fel. Az elmúlt háromnegyed évben 72 ezer tonna burgonyát, 11 ezer tonna földimogyorót, 90 ezer tonna citrusgyümölcsöt és 4500 tonna fokhagymát adtak el a külföldi vásárlóknak. Az ipari termékek exportjának értéke a szóban forgó időszakban 85,3 millió font, 10,8 millióval több mint a megfelelő 1968—69-es időszakban. Az iparcikkek exportját az idei gazdasági évben 132,7 millió font értékben tervezik. A gazdasági minisztérium közleménye szerint a teljes gazdasági évre 308 millió fontos importtal számolnak, amelyből 97,5 százalékot, 273 millió fontot már be is hoztak az országba. Irak külkereskedelme Irak bevitele az idén — a legfrissebb hivatalos statisztikai adatok szerint — eddig 150 millió iraki dinárt ért el, s ez 6 millióval haladja meg a tavalyi év ugyanezen időszakának importeredményét. A növekedés annak ellenére ment végbe, hogy a kormány devizatakarékosság céljából csökkenteni akarta az importot. Irak legnagyobb szállítója 64 millió dinárral továbbra is Nyugat-Európa. A növekedés ebben a viszonylatban egy év alatt 6 millió dinár. A Kelet-Európából Irakba irányuló export szinte változatlan szinten maradt (30,33 millió dinár az egy évvel korábbi 31 millió helyett). Az ország összexportja (beleértve a kőolajat is) ez időszak alatt 1 millió dinárral 22 millióra esett vissza. Ennek döntő része (13,4 millió) az arab országokba irányult; az ázsiai országok 3,12 millió, Kelet-Európa pedig 2,8 millió dinár értékben vásárol Iraktól. (AP) Idén 5 százalékkal nő a svéd papíripar exportja A svéd cellulóz- és papírgyártók szövetsége által nyilvánosságra hozott adatok szerint a papír- és kartonpapírgyártás az országban 1,08 millió tonnára emelkedett az év első három hónapjában. A termelés ezzel 3,8 százalékkal múlja felül a tavalyi hasonló időszak értékeit. A kivitel 5,2 százalékkal 642 400 tonnára szökött fel. A különféle papírfajták közül 10 százalékkal nőtt a finom újságpapír gyártása. A szulfátos csomagolópapír termelése visszaesett, míg az újságpapír és a jó minőségű ivópapír gyártása nem változott. Az első negyedév adatai azt mutatják, hogy a svéd kivitel zömében a nyugat-európai piacokra ment. Az ország belső papír- és kartonpapírfogyasztása az év első negyedében nagyjából az 1969-es szinten maradt, összesen 333 000 tonna papírt szállítottak a belső felhasználóknak. VILÁGGAZDASÁG Londoni kamarai képviselőnk tapasztalatai A Magyar Kereskedelmi Kamara több országban létesít kamarai képviseletet, illetve küld ki képviselőt. Dr. Sattler Tamás Londonban tölti be ezt a funkciót, tudósítja emellett a VILÁGGAZDASÁGot is. Tekintve, hogy új kezdeményezésekről van szó és a londoni képviselő egy éve dolgozik, a szerkesztőség úgy vélte, tanulságos elbeszélgetni a tapasztalatokról. — Kiutazása előtt volt-e képe arról, hogy mi a feladata külföldön egy kamarai képviselőnek? — Nemigen volt. Az ágazati szemlélet nagyon eluralkodott gondolkodásunkban és azt a látszatot keltette, hogy a kereskedelmi kirendeltségeinken minden ágazatnak megvan a maga képviselője, amivel a gazdaság egésze tulajdonképpen le van fedve. Hol marad itt tér kamarai aktivitásra, ha csak kerülni akarjuk az átfedéseket? Aztán részben a felkészülés, de még inkább a piaci tapasztalatszerzés során kiderült, hogy van még mit tenni. Itt van elsősorban az információ intenzifikálása az áramlás mindkét irányában. Aztán vannak addicionális szolgáltatások, melyeket tagvállalataink részérenyújthatunk, mint amilyen az adott ország marketing-gyakorlatának tanulmányozása és értékelése hazai szempontból, a vezetés és irányítás módszerei stb. Itt van aztán a kamarák között nemzetközi méretekben szövődő és egyre fontosabbá váló közvetlen kapcsolat és ennek ápolása. Sorolhatnám még a területeket és feltételezem, hogy az idő múltával ez a lista állandóan bővülni fog. — Említette az információk továbbítását. Ennek egy része kétségtelenül az a tudósítói munka, melyet lapunk számára végez és amely lehetővé teszi, hogy az adott piacról bővebben legyünk informálva. Milyen egyéb tevékenységet fejt ki ezen a területen? — Az információ a mai gazdasági életben — és nem csak a gazdasági életben — az egyik legfontosabb dolog. Aki jobban, korábban és részletesebben van informálva, az jobb üzletet csinál. Óriási éhség mutatkozik tehát információk után. Ezt ismerve, a vállalatok, szervek, egyesületek stb. igyekeznek magukról a lehető legtöbb információt közölni, természetesen mindig érdekeiknek megfelelő tartalommal, időpontban, terjedelemben. Így tehát az információk piacán ijesztő mennyiségű „áru” halmozódik fel. A számítógépek az információknak nagyobb mennyiségét tudják feldolgozni az emberi agynál, tehát az éhség még egyre fokozódik. Nagyon szerény eszközökkel — távolról sem komputerekkel, de még komputeres feldolgozásra sem alkalmas módon — igyekszem az információk tengeréből azt a keveset kihalászni, ami számunkra talán a legtöbbet nyújtja, új piacokat, új vevőket hoz a felszínre és ezeket az adatokat kamaránk apparátusán keresztül eljuttatni a címzettekhez. Boldog lennék persze, ha egyszer valamilyen visszacsatolás révén megtudnám, hogy egyik-másik információm tényleges üzletkötésre is vezetett. —Milyen eredmények várhatók az intenzívebb kamarai érintkezésektől? — Tudni kell, hogy Angliában, illetve az Egyesült Királyságban minden kisebb-nagyobb területi vagy gazdasági egységnek megvan a maga kereskedelmi és iparkamarája. Számuk tehát jóval meghaladja a százat. Ezek a kamarák tagságuknak sokféle érdekét képviselik, a legtöbbre az exportérdekeket is, minthogy ez az ország körülbelül hasonló százalékban van ráutalva a külkereskedelemre, mint a mienk. Minthogy pedig az ország ipara területileg rendkívül decentralizált, ezért fontos, hogy a magyar piac import- és export-adta lehetőségei és az ezekről szóló adatok, információk elkerüljenek a szigetország legtávolibb zugaiba is. Tapasztaljuk, hogy külkereskedelmünk az Egyesült Királysággal erősen a fővárosra és közvetlen környékére összpontosul, és hogy az ismeret mennyisége rólunk a Londontól való távolság arányában négyzetesen vagy a harmadik hatványon csökken. Ha tehát kapcsolatainkat legalább a legfontosabb 10—115 kamarával rendszeressé és tartalmassá tudjuk tenni, akkor jelentős piaci munkát végezhetünk vele. Érdeklődés egyébként is van és egy sor Londonon kívüli kamara keresi és ápolja velünk a kapcsolatot. Persze mindezek ellenére a Londoni Kereskedelmi Kamara, mint az ország egyik legtekintélyesebb testülete, továbbra is nagyon fontos partnerünk — Mi indokolja, hogy a managementkérdésekkel foglalkozik? Nem teszi-e a két ország társadalmi rendszere közötti különbség a tapasztalatok átvételét lehetetlenné? — A kamara tagvállalataink reális igénye a vezetés állandó fejlesztése. Ezzel az igénnyel számolnunk kell és ahogy csak tudunk, segítséget kell nyújtanunk az igény kielégítésére. Igaz, hogy a két ország közötti társadalmi differenciák és a manegement mélyen társadalomhoz kötött volta sok problémát támasztanak egyes jelenségek átértékelésekor, az esetleges adaptáláskor. Vannak azonban tényezők — és ezek különösen az utóbbi évtizedekben hatnak —, melyek bizonyos tapasztalatok tanulmányozását és transzponálását .lehetővé teszik. Itt van mindenekelőtt az a tény, hogy a managementben egyre nagyobb szerepet játszanak a különféle gépek, kezdve a korszerű hírközlő berendezésektől, a sokszorosítás, nyilvántartás módszerein keresztül a számítógépek alkalmazásáig. Ezek a management-technikában egyre inkább előtérbe engednek kerülni bizonyos nemzetközi vonásokat. Ez a nemzetköziesítés igényli a nemzetközi tipizálást, az üzleti okmányok és eljárási módok egységesítését. A nemzetek fölötti monopóliumok kialakítása és nem utolsósorban a fejlődő nemzetek igénye szintén a nemzetköziesítést szorgalmazza. Ahogy a nemzetközi közlekedés, főleg a légiforgalom időszakában, a hírközlés, a tv-átvitel és még sok egyéb dolog elképzelhetetlen nemzetközi szabványosítás és adaptálás nélkül — úgy vélem —, hovatovább a nemzetközi gazdasági együttműködés és munkamegosztás is csak úgy jöhet létre, ha a vezetés technikájában megtörténik a szükséges egységesítés, uniformizálás és tipizálás. Kétségtelenül fontos, hogy a tőkésországokat feszítő társadalmi ellentmondások vetületét, mint számunkra használhatatlant, leválasszuk és kiválasszuk az átvételbe ajánlott anyagból. Így is marad még elég érdekes számunkra. Hadd említsem meg ezzel kapcsolatban, hogy a management-tanácsadó cégek egyre jelentősebb szolgáltatásokat képesek adni a hozzájuk fordulóknak. A mi vállalatainknál bizonyos tartózkodást látok ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételétől. Holott úgy gondolom, hogy egy néhány gyakorlati kísérletet érdemes volna végezni. Nem hiszem, hogy ezek a vállalatok a tőkés viszonyok között prosperálni tudnának, ha nem tényleges értéket adnának el megbízóiknak, és ha megbízóik nem találnák meg számításukat. Úgy tudom, hogy az egyik legjelentősebb lengyel gépgyár több éves megállapodást kötött az egyik nagy angol managementszaktanácsadó céggel és az eredmények nem rosszak. Örülnénk, ha ezen a téren is bővülnének országaink között a gazdasági kapcsolatok, mert ez még mindkét fél részére tartogat jelentős kiaknázható előnyöket. KONTINGENSEMELÉS A LENGYEL-SVÉD KERESKEDELEMBEN Az 1970. évi lengyel—svéd kölcsönös áruszállítási jegyzőkönyvet az idén Varsóban írták alá az első negyedév vége felé. Az idei jegyzőkönyv szerves része a két ország között 1968 szeptemberében megkötött és az 1969 —1972. évekre szóló hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásnak. A jegyzőkönyv az 1969. évi teljesítéshez viszonyítva mindkét részről jelentős szállítási növekedést irányoz elő. A lengyel exportban változatlanul megmaradt a 18 tételből álló kontingentált árulista összetétele, azonban számos kontingens-kvótát felemeltek. Így például 2 millió svéd koronával növekedett a mezőgazdasági és élelmiszercikkek kontingense és ezzel együtt 19 millió svéd koronát tesz ki. A textilipari termékek 1970. évi kontingensét 10,1 millió svéd koronában állapították meg, ami 600 ezerrel több, mint 1969-ben volt. A porcelán- és fajanszáruk kontingensét 1,3 millió svéd koronára, a bőrkesztyűk kvótáját pedig 600 ezer koronára növelték. A lengyel importban jelentősen növekedett a különféle gépek kontingense, az 1969. évi 47,5 millió koronával szemben 1970-re 51 millióra. A kontingens terhére a lengyelek egyebek között ofszet-rendszerű nyomdagépeket, bányagépeket, a fémek képlékeny megmunkálására szolgáló szerszámgépeket, továbbá villamosgépeket, mérő- és ellenőrzőműszereket, hegesztő-berendezést, centrifugát, szivattyút és felvonóberendezéseket vásárolnak. Az irodagép- és alkatrészek kontingensét, amely az 1969. évi jegyzőkönyvben 3 milliós svéd korona volt, 1970-ben 4 millióra növelték. A különféle vegyi cikkek, gyógyszerek és műanyagok 1969. évi 7 milliós kontingensét pedig 7,5 millióban állapították meg. A bőrfélék és lábbelik kontingense 4,7 millió, 1 millióval magasabb az előző évi kvótánál. A minőségi acélok importkontingensét 19 millió svéd koronában jelölték meg. A Lengyelországba importálandó nyersanyagokra és félkésztermékekre nincsenek kontingensek. A már említett 18 tételen kívül Svédországba irányuló lengyel exportra nincsenek korlátozó kontingensek és nincs szükség arra sem, hogy az importőr behozatali engedélyt kérjen. A liberalizált árucikkek a Svédországba menő lengyel exportnak mintegy 70 százalékát teszik ki. Vizsgálják a két ország közötti ipari kooperáció bővítésének lehetőségeit több iparágban. Lengyel külkereskedelmi körökben úgy vélik, hogy a jelenleg hatályos hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás érvényessége idején megélénkült a két ország kereskedelmi forgalma és továbbra is kedvező fejlődés várható.