Világgazdaság, 1970. július (2. évfolyam, 124/369-146/391. szám)
1970-07-10 / 131. (376.) szám
1970. JÚLIUS 10. VILÁGGAZDASÁG 2 Olaszország gazdasági gondjai Az olasz kormánynak a közelmúltban történt lemondása a növekvő belpolitikai nyugtalanság újabb fontos jele, következménye, de annak további okozója is. A politikai fejleményeket illetően merészség lenne jóslásokba bocsátkozni. Könnyebb arra a kérdésre válaszolni: milyen gazdasági helyzetben érte Olaszországot az újabb belpolitikai krízis? E kérdés nem közömbös, mert az alapvető gazdasági tényezőkkel számot kell vetnie a majd megalakuló új kormánynak, bármiféle is lesz az összetétele, színezete. Közismert, hogy Olaszország az utóbbi évtizedben a tőkésországok sorában a gazdasági növekedés tekintetében a második helyet szerezte meg magának Japán mögött. (Ezt a páratlan fejlődési vonalat csak 1964—65-ben törte meg a rövid ideig tartó gazdasági recesszió.) Ismét lanyhult a gazdasági tevékenység 1969 tavaszától 1969 végéig; az ipari termelés indexe a márciusi 127,9- ről decemberben 110,6-ra esett. Az utóbbi fejlemény a nagyarányú sztrájkmozgalmaknak, mélyen fekvő problémák kirobbanásának tulajdonítható. Ez év elejétől kezdve a termelés ismét növekedni kezdett és februárban 128,4-es eredménnyel elérte az egy év előtti szintet, majd április végén 132,4- re emelkedett. Mindebből nyilvánvaló, hogy az 1970 februárban megkezdődött termelésnövekedés aligha pótolhatta a termeléskieséseket, hiszen a termelés csökkenése csaknem egy évig elhúzódott. Mivel a fogyasztói kereslet továbbra is élénk ütemben nőtt és a termelési kapacitások kihasználása feszítetté vált, értelemszerűen nagymértékben emelkedett az import, ami a kereskedelmi mérleget jelentékenyen deficitessé tette. Ez év első öt hónapjában az import 20,6 százalékkal, az export viszont csupán 5,7 százalékkal fokozódott és így a kereskedelmi mérleg 462 milliárd líra hiánnyal zárult az egy évvel azelőtti egyensúlyi helyzettel szemben. Főleg a kereskedelmi mérleg romlása idézte elő azt, hogy a fizetési mérleg deficitje 1970 első négy hónapjában 580 milliárd lírára nőtt az egy év előtti 350 milliárdról. A fizetési mérlegnek ez a kedvezőtlen alakulása indította Olaszországot arra, hogy 50 millió dollár SDR-t vegyen igénybe és a Nemzetközi Valuta Alapnak korábban adott 250 millió dolláros hitelét Japánnak engedje át. Az olasz ipari termelés — ez esetben — elégtelen növekedési üteme mellett a munkásság nagyarányú béremeléseket harcolt ki, az áremelkedések meggyorsultak. Az infláció rátája ma Olaszországban évi 6 százalékra becsülhető (a létfenntartási költségek alapján számítva), míg a nagykereskedelmi árszínvonal már márciusban 9 százalékkal haladta meg az egy év előtti szintet. Az ipari termelés egy egységre jutó bérköltsége ez év elején 16—17 százalékkal, egyes esetekben 21 százalékkal is több, mint egy évvel ezelőtt. (Az erősen inflálódó USA-ban ez az arányszám 1969 végén 62 százalék volt.) Mivel a béremelések a termelékenység növekedésének legalább kétszeresét jelentik, ezért — eltekintve az újabb béremelések lehetőségétől — máris attól lehet tartani, hogy a belföldi fogyasztói árak emelkedési üteme gyorsul, ami végső soron az olasz áruk nemzetközi versenyképességét még hátrányosabban befolyásolhatja. A külkereskedelem, illetve a fizetési mérleg alakulása, a líra nemzetközi megítélése szempontjából nem közömbös, hogy az olasz ár- és béremelkedések mérve máris nagyobb, mint Olaszország legtöbb versenytársánál. Mindehhez hozzá kell venni a túlzottan nagymérvű állami improduktív kiadásokat, a félállami vállalatok tetemes deficitjét, a közigazgatás alacsony szintű hatékonyságát, ami mind inflációs tényező. Az olasz jegybank nemrég közzétett jelentésében felemelte szavát az ellen, hogy az állami kiadások egyre nagyobb részét bankópréssel fedezzék és a termelési célokra szolgáló beruházások növelését sürgette. Carli, a jegybank elnöke júniusban tett nyilatkozataiban a termelés, illetve a beruházások elégtelenségéről, a termelékenység lemaradásáról, a nagyarányú ár- és béremelkedésekről panaszkodott, attól tartva, hogy ezek a fejlemények újabb tömegmenekülést, illetve az egész ország gazdasági helyzetének válságosra fordulását idézhetik elő. Tagadhatatlan, hogy Olaszország gazdasága és vele a líra is veszélyzónába került. Ily módon a belpolitikai válság — vagy akár a politikai bizonytalanság — tartósabbá válása is súlyos fejleményeket indíthat meg. Valószínű azonban, hogy a líra iránti — viszonylagos — bizalom megrendülése esetén is Olaszország bőséges devizahiteleket kaphat nemzetközi pénzügyi együttműködés keretében, talán elsősorban a Közös Piactól. Ezekkel a hitelekkel kellőképpen egészítheti ki jelenleg is tetemes, mintegy 5 milliárd dollár összegű monetáris tartalékait. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az ilyen akciók csupán áthidaló jellegűek. Tartósabb megoldáshoz határozott inflációellenes intézkedésekre, így többek között az állami kiadások megszigorítására, a bevételek növelésére, továbbá a beruházások, a korszerűsítések fokozására, a termelékenység emelésére, újabb struktúraváltozásokra, mindenekelőtt nyugalomra van szükség. Bár nem tartjuk valószínűnek, mégsem látszik egészen lehetetlennek, hogy bizonyos körülmények fennforgása, kényszerítő ereje következtében szó lehet az olasz valuta leértékeléséről — olyan lépésről, amely az olasz gazdaság tartósabb konszolidálásának, versenyképessége helyreállításának alapjait vetheti meg. Dr. Reviczky Loránd 9 14 tagú szovjet küldöttség érkezett négynapos látogatásra az olasz fővárosba, hogy tárgyalásokat folytasson a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésről. A küldöttség az 1966-ban létesített olasz—szovjet gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési vegyes bizottság negyedik ülésszakán vesz részt. A plzeni Skoda művek mozdonyüzeme június végén befejezte a Szovjetuniónak gyártott újabb 50 gyorsvonati elektromos mozdony szerelését. Párhuzamosan megkezdték annak a húsz mozdonynak a készítését, amelyek rövidesen Bulgária vasútvonalain futnak. Alkatrészek tárolására kíván berendezést vásárolni a francia Renault cégtől a szovjet Avtopromimport külkereskedelmi vállalat. A berendezéseket a moszkvai teherautógyárban állítják majd üzembe. A két vállalat közötti kapcsolat a két ország tudományos és műszaki kooperációs egyezményén alapszik, már eddig is 80 millió rubel értékben vásároltak berendezéseket a Renault-nál. A nyugatnémet létfenntartási index június közepén 124,2 pont volt, 3,8 ponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei és a tavalyi szint közötti különbség április óta változatlanul 3,8 pont. Az 1962-es bázison számított index 1970 májusában 123,8, 1969 júniusában 119,6 pont volt. Aláírták Pekingben az 1970-re szóló kínai—csehszlovák árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodás szerint Csehszlovákia a többi között fémmegmunkáló gépeket, Diesel-motorokat, Diesel-aggregátokat, építőipari gépeket, teherautókat és kohászati termékeket exportál. Kina rizst, disznóhúst, hús- és gyümölcskonzerveket, színes, fémet, fogyasztási cikkeket és különböző nyersanyagokat szállít Csehszlovákiába. Pakisztán valószínűleg több Mirage—5 típusú francia lökhajtásos repülőgépet vásárol — közölték párizsi ipari körökben. A kétszeres hangsebességgel repülő gépekkel a pakisztáni légierő F—86 típusú amerikai gépeit kívánják helyettesíteni. A Dassaultművek nem nyilatkozott az esetleges vásárlásokról, a W§ jelenti : A minimális személyi jövedelem növelését javasolja a jugoszláv kormánynak a jugoszláv szakszervezeti szövetség központi tanácsa. A jelenlegi havi 300 dínáros összeg már lényegesen kevesebb a létminimumnál. A személyi jövedelmek alsó határa ezentúl 400 vagy 450 dinár lesz. Hivatalos adatok szerint az idén áprilisban mintegy 15 000-en kaptak Jugoszláviában minimális bért. A fejlődő országok üzleti vállalkozásainak finanszírozására Nederlandse Financieringsmij voor Ontwikkelingslanden NV néven új bankot hozott létre több mint száz holland szervezet, köztük az ország három legnagyobb szakszervezete, valamint vezető ipari társaságok, és bankok. Az új bankot 20 millió gulden tőkével alapították. Sztrájkba lépett a dél-perui Toquepala rézbánya 2000 munkása. A sztrájkolók béremelést követelnek és a munkaügyi minisztérium újjászervezését. Sztrájkkal fenyeget a Cerro de Pasco-i bánya 15 000 munkása is. Felavatták a libériai Greenville város vízvezetékhálózatát. A hálózat építésének költségeit, mintegy 750 000 dollárt, majdnem teljes egészében az NSZK finanszírozta. Libéria 45 000 dollárral járult hozzá a terv kivitelezéséhez. A hálózat segítségével 25 000 ember vízellátását biztosítják. 9 Járműgyár építéséről kötött megállapodást a francia Renault és az algériai állami tulajdonban levő Ste Nationale de Construction Mecanique társaság. Az Oranba (Nyugat-Algéria) tervezett gyár felépítésének költségei 700 millió algériai dinárt tesznek ki. A gyár előreláthatólag három év múlva kezdi meg a termelést, évi kapacitása 25 000 darab lesz. 9 Japán 20 millió dolláros hitelt nyújt jenben a mexikói energiaipar fejlesztésére. Az ezzel kapcsolatos megállapodást a japán export-import bank és a mexikói Nacional Financiera S. A. képviselői írták alá. 9 Az osztrák nagykereskedelmi árak indexe júniusban 5,3 ponttal haladta meg az egy évvel korábbit. 1964-es bázison számítva, az index júniusban 116,8 pont volt. Az ipar aranyszükséglete gyorsabban nő, mint a termelés A világ aranytermelése egyre inkább elmarad a nem monetáris felhasználás szükségleteitől — írja az Optima című dél-afrikai szaklap. A helyzet még akkor is meglehetősen rossz, ha a központi bankok vásárlásaitól eltekintünk. A hiányt mostanáig a spekulánsok tartalékaiból fedezték. (Mintegy 500 metrikus tonnányi mennyiséget.) Az aranytermelés és a felhasználás közötti szakadék a következő évtizedben minden bizonynyal tovább nő, a bányászatban ugyanis nem várható a termelés emelkedése, a nem monetáris piac és különösen az ipari szektor aranyfelhasználása viszont a következő évekban még az eddiginél is gyorsabban nő majd.A lap előrejelzése szerint 1973-ban az ipar egyedül is képes lenne felszívni a termelt aranymennyiséget. Ahhoz, hogy az egyre növekvő hiányt pótolni tudják, szükség lesz a meglevő tartalékok forgalomba hozatalára is. A cikk elsősorban a szovjet készletekre és a tradicionális kincsképző területek tartalékaira (például Franciaországban) gondol. Ha ez nem valósul meg, az arany szabadpiaci árának rendkívül gyors emelkedésére kell számítani. Néhány dél-amerikai aranytermelő részvénytársaság közölte, hogy vizsgálatai során hasonló következtetésre jutott. (Reuter) Javaslat nemzetközi ipari szervezet létrehozására Platen, az OECD ipari bizottságának elnöke tokiói újságíróknak adott nyilatkozatában bejelentette, az OECD javasolja az iparilag fejlett országoknak olyan nemzetközi szervezet létrehozását, amely az ipari fejlődés problémáinak megoldására lenne hivatott. Az elnök szerint ilyen szervezet létrehozása elengedhetetlen, ha a fejlett országok közötti kereskedelemben és az ipar területén ki akarják küszöbölni az olyan súrlódásokat, mint az amerikai—japán textilvita. A javasolt nemzetközi szervezetnek meg kellene gyorsítania az iparszerkezet korszerűsítését, és az ipar növekedési ütemét. Hitelnyújtási lehetőséggel is rendelkeznie kellene „olyan formában, mint a Világbank, vagy mint a Nemzetközi Valuta Alap” — mondotta Platen. A szervezet másik fő feladata a munkaerőforrások ésszerű elosztásának elősegítése, és a termelési szerkezet átalakítása lenne az egyes fejlett országokban. (Kyodo) Francia részvétel Irak mezőgazdaságának fejlesztésében Tudósítónktól. Az 1970-ben megindult iraki ötéves terv számos mezőgazdasági létesítmény megvalósítását irányozza elő. A most Bagdadban aláírt megállapodás alapján a francia Sobatra vállalat részt vesz 13 mezőgazdasági létesítmény felépítésében, az ország különféle részein. Franciaország finanszírozza a szükséges berendezések megvásárlását, szakértőket és technikusokat bocsát rendelkezésre és betanítja az iraki személyzetet. Irak nyersolajban, vagy más belföldi termékben egyenlíti ki tartozását. Az „INCHEBA 70” Tudósítónktól: Több mint 150 kiállító, ebből 70 belföldi, az egész csehszlovák vegyipar, valamint 11 hazai külkereskedelmi vállalat, 9 építő-, 8 vegyipari és néhány gépészeti-kohászati vállalat mutatta be újdonságait és különféle termékeit a napokban zárult „INCHERA ’70” pavilonjaiban. E szakosított kiállításon komoly üzleti kapcsolatok létesítése mellett nagy összegű üzletkötésekre is sor került. A Daimler-Benz gyár eredményei A nyugat-németországi Daimler-Benz gyár 1969-ben eredményesség tekintetében maga mögött hagyta az autóipart. A konszern teljes forgalma 9,59 milliárd márkát tett ki, az előző évhez képest 33,8 százalékkal többet. A vállalat fennállása óta ez a legnagyobb emelkedés. Igaz ugyan, hogy a 2,4 milliárdos forgalomemelkedésből közel 1 milliárd az év folyamán megvásárolt újabb részesedésekből származik. Magának a Daimler-Benz AG-nak a forgalma másfél milliárddal emelkedett és 7,33 milliárdot ért el. Ebből több mint 3 milliárd az exportból származik. Személykocsiból 19 százalékkal többet, összesen 256 700 darabot gyártottak, a kereskedelmi célú járművek előállítása pedig 80 százalékkal emelkedett és 170 500 darabot tett ki (a külföldi leányvállalatok teljesítményével együtt). A személykocsik 48 százalékát, a kereskedelmi járművek 50 százalékát exportálták. ELŐREJELZÉS A HOLLAND GAZDASÁGRÓL Kedvezőek a holland gazdaság további növekedésének kilátásai — közli a holland központi tervező intézet „A holland gazdaság 1973-ban” című tanulmánya. Az intézet előrejelzése szerint a termelés — mennyiségét tekintve — 5,2 százalékkal, a munka termelékenysége 4,1 százalékkal javul majd. A munkahét 1973-ban 41 órára csökken, a munkaerőpiac a gazdaságnak továbbra is szűk keresztmetszete marad, annak ellenére, hogy évente 15 000 külföldi munkás vándorol az országba. A magánfogyasztás évi 4,9 százalékos növekedése elmarad a termelés 5,2 százalékos növekedése mögött, de a beruházások évi 6,2 százalékos gyarapodása meghaladja a termelést. Az előrejelzés szerint az export évi növekedése 9,7 százalék lesz majd, míg az importé 8 százalék. A holland fizetési mérleg folyó tételei 1973-ban 1 milliárd gulden értékű aktívumot mutatnak fel, szemben az 1969. évi aktívumhiánnyal és az 1971. évi 600 millió gulden értékű aktívummal. A fogyasztói árak növekedése lelassul, s ismét a 2,5—3 százalékos évi emelkedés jellemzi majd a mostani 4 százalék helyett. Ezt a nemzetközi árak és a helyi bérek akkori valószínű nyugodtabb irányzata is elősegíti. Az intézet tanulmánya szerint a bérek évi növekedése 7,5—8 százalékos lesz. Ez a ráta bár alacsonyabb az elmúlt év növekedésénél, még mindig tetemesen túlszárnyalja a munka termelékenységével elérhető nyereséget. A holland gazdaság különböző ágait sóra véve, az előrejelzés a következőket írja: „Az 1968—1973-ig terjedő ötéves időszak alatt az olajfinomítás 130, a vegyipar 80, a közszolgáltató ágazatok 75, a fémkohászati gépgyártás 60, az elektromos gépgyártás 50 százalékkal fejlődik. A földgáz kitermelése előreláthatólag megháromszorozódik, a szénbányászat ugyanakkor jelenlegi szintjének harmadára csökken. A textilruházati és cipőipar termelésének növekedése 20—25 százalék között fog mozogni. Ezek az ágazatok jelenleg strukturális problémákkal küzdenek.” (Reuter) !llinil!!ll!l!!lfll!lll!lllllllllllll IPAR ÉS TECHNIKA TÖBB MINT 20-FÉLE JÁRMŰVET GYÁRT A ZOMBORI ÚJ AUTÓGYÁR A napokban nyílik meg a jugoszláviai Zomborban a kragujevaci Crvena Zastava Autógyár új részlege. Mint erről a vállalat igazgatója a Magyar Szó munkatársának nyilatkozott, a gyáregységben a már szerelésben lévő 750—K és T autókon kívül még 23-féle járművet, többi között egészségügyi, postaforgalmi és szerelési célokat szolgáló autót, valamint 13 és 18 üléses diákbuszokat készítenek. A termelés értéke jövőre már 130 millió dinár lesz — 5 ezer autót gyártanak. GRÁNITVÁGÁS GYÉMÁNTTAL A Kaukázus északi részében fekvő Terszkben működő szerszámgyár most készítette el a gyémántéllel ellátott 2 méter átmérőjű körfűrészek első sorozatát. A körfűrészeket gránit- és márványtömbök fűrészelésére használják fel, percenként 600 fordulattal működnek. A fűrészek a gránitot olyan könnyen vágják el, mint a normális fűrészgépek a fát, emellett minimálisra csökkentik az anyagveszteséget. (Ekorassz) 4 / Piaci lehetőségek Malaysiában Malaysia 334 ezer km2 területével és 10,1 millió lakosával számottevő piac. Az ország bruttó nemzeti termékének értéke 1968-ban közel 3 milliárd dolláros szintet ért el és az 1 főre jutó érték megközelítette a 300 dollárt. Az ország befejezte az 1966— 1970. évi első ötéves tervét, amelynek fő célja a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, valamint a szociális szolgáltatások nagyfokú javítása volt. A tervidőszakban némileg fejlődött az ország külkereskedelme is. Az 1965. évben az ország áruexportja egymiliárd 208,4 millió dollárt tett ki, míg az import értéke egymilliárd 047,4 millió dollárt. Az export 13 százalékkal haladta meg az import értékét. A következő években az áruexport értéke kismértékben emelkedett és az export minden évben meghaladta az import értékszintjét. Az előzetes számítások szerint az áruexport értéke 1969-ben egymilliárd 266,2 millió dollárt, míg az import egymilliárd 061,6 millió dolárt tett ki. Az export 19 százalékkal haladta meg ■az import értékszintjét. Az utolsó öt év átlagát számítva az ország exportja értékének 40 százalékát a nyers gumi, 23 százalékát az ón, 7 százalékát a fa, 4 százalékát a vasérc, 3 százalékát pedig a pálmaolaj kivitele képezte. Egyéb termékek kiviteléből származott az export értékének 23 százaléka. A legfontosabb importcikk az élelmiszer, amely a teljes import 26 százaléka. Az ipari termékek részaránya 24 százalék, a gépek és gépipari berendezéseké 22 százalék, az ásványi fűtőanyagoké 12 százalék, az ipari nyersanyagoké 7 százalék, egyéb termékeké 9 százalék. A malaysiai piac új exportőrök részére számos nehézséget támaszt. Az egyes fontosabb termékcsoportokat áttekintve a piaci kilátások a következők: — élelmiszerek területén az új exportőrök csak a kínai exportőrök által kínált alacsony árszint alatt érhetnek el eredményeket ; — a jó minőségű textiltermékek Angliából származnak, míg az olcsóbb textiltermékek ellátását Japán biztosítja. Az új exportőrök kilátása piac szerzésére itt sem kedvező. Malaysia egyre nagyobb számban importál lábbelit. A hagyományos szállítónak Anglia tekinthető. A gumicipők szállítása területén előretört az utóbbi években Ausztrália. Az olcsó cipőket Kína, Tajvan és Hongkong szállítja; — a háztartási berendezések és irodafelszerelések legnagyobb szállítója Kína, Japán ésSingapore. A piac szűkül a belső termelés növelése következtében; — az egészségügyi cikkek és felszerelések legnagyobb szállítója Anglia, az Egyesült Államok és Nyugat-Németország. A jó minőségű áruk megfelelő áron a piacon elhelyezhetők, s a mezőgazdasági gépek számára széles piacot kínál Malaysia. A drágább minőségű termékeket Anglia és Nyugat- Németország szállítja, míg az olcsó felszereléseket alacsony áron Kína és Japán. A kínai árszint mellett csak Japán látszik versenyképesnek. A Malaysia az elmúlt években átlagosan évi 13—16 ezer gépkocsit vásárolt. Időközben helyi összeszerelő-telepeket is létrehoztak. Ennek következtében gyors változásra lehet számítani a piacon, és a kész járművek importja, eltekintve az autóbusztól és egyes speciális gépkocsifajtáktól, feltétlenül csökkenni fog. Az elmúlt években látványos változások következtek be, mert Anglia részaránya a gépjárművekben 32 százalékról 15 százalékra csökkent és Japán ugyanakkor jelentősen megemelte részesedését. A malaysiai piacot áttekintve, megállapítható, hogy a malaysiai áruk legnagyobb felvevőpiaca az export értékének 22 százalékával Singapore, majd Japán következik 20 százalékkal. Az Egyesült Államok részesedése Malaysia exportjából 14 százalék, a Közös Piac országaié 10 százalék, majd Anglia következik 6 százalékkal és a Szovjetunió 5 százalékkal. Malaysia áruimportjából még mindig Anglia részaránya a legnagyobb 20 százalékkal, majd Singapore következik 11 százalékkal éss Japán 10 százalékkal. A Közös Piac országainak részesedése 9, Kínáé 7, az Egyesült Államoké 6 százalék. Malaysia piacára jellemző, hogy sok tekintetben a tőkeerős angol kereskedőházak uralják. Egyre élesebb verseny bontakozik ki a hagyományos angol szállítók és Japán, Kína, valamint India kereskedelmi társaságai között. A hagyományos szállítók — az angol, dán, holland, svéd, svájci, francia és nyugatnémet cégek — még mindig az ipari termékek többségét szállítják Malaysiába. Erőteljes változást jelentett Malaysia piacán Kína nagyarányú textil-, szerszám- és egyesgépfajták exportjának megindítása. Különösen fogyasztási cikkekből nagy raktári készleteket alakítottak ki. Kínai kereskedőkön keresztül jó minőségű árukat igen alacsony áron értékesítenek. A gépek szállítására a kínai cégek kedvezményes hiteleket nyújtanak. A piacon az ügynökségek döntő szerepet töltenek be. A 20 legnagyobb ügynökség a gépek, vegyipari termékek, egészségügyi berendezések és gyógyszerek forgalmának 90 százalékát bonyolítják le. Az ügynökségek, uralkodó helyzetük következtében, az új termékek piaci bevezetésére kevéssé érzékenyek. Kivéve, ha azonnali kilátások mutatkoznak nagy mennyiség elhelyezésére. A következő időszakiban főleg a következőkkel lehet számolni: — az iparosítás előrehaladásával különösen a feldolgozóipari termékek importja csökkenhet; — fokozódik Kína és Japán előretörése a piacon, elsősorban a tartós fogyasztási cikkek, a textiltermékek és speciális gépek szállítása területén; — a hagyományos szállítók visszaszorulnak és vezető szerepüket csak bonyolultabb gépek, ipari berendezések és értékesebb beruházási javak szállítása területén tartják meg. A japán és kínai verseny, a kialakult alacsony árak nagyon kevés lehetőséget kínálnak új exportőrök számára az áruk gazdaságos elhelyezésére. ÚJ RENDSZERŰ GYÜMÖLCSHÁMOZÓ GÉP A Szovjetunióban olyan hámozógépet konstruáltak, amelynek segítségével gyümölcsöt és zöldséget légnyomással lehet lehámozni. A berendezés tartályát a hámozni kívánt termékkel megtöltik, a tartályt 8—9 atmoszféra légnyomás alá helyezik és a nyomás hirtelen csökkentésével érik el, hogy a gyümölcs vagy zöldség héja kis darabokban lepattogzik. A művelet 12 másodperc alatt bonyolódik le, a berendezéssel óránként 3 tonna gyümölcs vagy zöldség dolgozható fel. (MIA)