Világgazdaság, 1970. július (2. évfolyam, 124/369-146/391. szám)

1970-07-10 / 131. (376.) szám

1970. JÚLIUS 10. VILÁGGAZDASÁG 2 Olaszország gazdasági gondjai Az olasz kormánynak a közelmúlt­ban történt lemondása a növekvő bel­politikai nyugtalanság újabb fontos jele, következménye, de annak további okozója is. A politikai fejleményeket illetően merészség lenne jóslásokba bocsátkozni. Könnyebb arra a kérdés­re válaszolni: milyen gazdasági hely­zetben érte Olaszországot az újabb bel­politikai krízis? E kérdés nem közöm­bös, mert az alapvető gazdasági ténye­zőkkel számot kell vetnie a majd meg­alakuló új kormánynak, bármiféle is lesz az összetétele, színezete. Közismert, hogy Olaszország az utób­bi évtizedben a tőkésországok sorában a gazdasági növekedés tekintetében a második helyet szerezte meg magának Japán mögött. (Ezt a páratlan fejlődé­si vonalat csak 1964—65-ben törte meg a rövid ideig tartó gazdasági recesszió.) Ismét lanyhult a gazdasági tevé­kenység 1969 tavaszától 1969 végéig; az ipari termelés indexe a márciusi 127,9- ről decemberben 110,6-ra esett. Az utóbbi fejlemény a nagyarányú sztrájkmozgalmaknak, mélyen fekvő problémák kirobbanásának tulajdonít­ható. Ez év elejétől kezdve a termelés is­mét növekedni kezdett és februárban 128,4-es eredménnyel elérte az egy év előtti szintet, majd április végén 132,4- re emelkedett. Mindebből nyilvánvaló, hogy az 1970 februárban megkezdődött termelésnö­vekedés aligha pótolhatta a termelés­kieséseket, hiszen a termelés csökkené­se csaknem egy évig elhúzódott. Mivel a fogyasztói kereslet továbbra is élénk ütemben nőtt és a termelési kapacitások kihasználása feszítetté vált, értelemszerűen nagymértékben emelke­dett az import, ami a kereskedelmi mérleget jelentékenyen deficitessé tette. Ez év első öt hónapjában az import 20,6 százalékkal, az export viszont csu­pán 5,7 százalékkal fokozódott és így a kereskedelmi mérleg 462 milliárd líra hiánnyal zárult az egy évvel azelőtti egyensúlyi helyzettel szemben. Főleg a kereskedelmi mérleg romlása idézte elő azt, hogy a fizetési mérleg deficitje 1970 első négy hónapjában 580 milliárd lírára nőtt az egy év előtti 350 mil­­liárdról. A fizetési mérlegnek ez a kedvezőt­len alakulása indította Olaszországot arra, hogy 50 millió dollár SDR-t ve­gyen igénybe és a Nemzetközi Valuta Alapnak korábban adott 250 millió dol­láros hitelét Japánnak engedje át. Az olasz ipari termelés — ez eset­ben — elégtelen növekedési üteme mellett a munkásság nagyarányú bér­emeléseket harcolt ki, az áremelkedé­sek meggyorsultak. Az infláció rátája ma Olaszország­ban évi 6 százalékra becsülhető (a lét­­fenntartási költségek alapján számítva), míg a nagykereskedelmi árszínvonal már márciusban 9 százalékkal haladta meg az egy év előtti szintet. Az ipari termelés egy egységre jutó bérköltsége ez év elején 16—17 százalékkal, egyes esetekben 21 százalékkal is több, mint egy évvel ezelőtt. (Az erősen inflálódó USA-ban ez az arányszám 1969 vég­én 6­2 százalék volt.) Mivel a béremelések a termelékeny­ség növekedésének legalább kétszeresét jelentik, ezért — eltekintve az újabb béremelések lehetőségétől — máris attól lehet tartani, hogy a belföldi fogyasztói árak emelkedési üteme gyorsul, ami végső soron az olasz áruk nemzetközi versenyképességét még hátrányosabban befolyásolhatja. A külkereskedelem, il­letve a fizetési mérleg alakulása, a líra nemzetközi megítélése szempontjából nem közömbös, hogy az olasz ár- és béremelkedések mérve máris nagyobb, mint Olaszország legtöbb versenytársá­nál. Mindehhez hozzá kell venni a túl­zottan nagymérvű állami improduktív kiadásokat, a félállami vállalatok tete­mes deficitjét, a közigazgatás alacsony szintű hatékonyságát, ami mind inflá­ciós tényező. Az olasz jegybank nemrég közzétett jelentésében felemelte szavát az ellen, hogy az állami kiadások egyre nagyobb részét bankópréssel fedezzék és a ter­melési célokra szolgáló beruházások növelését sürgette. Carli, a jegybank elnöke júniusban tett nyilatkozataiban a termelés, illetve a beruházások elégtelenségéről, a ter­melékenység lemaradásáról, a nagy­arányú ár- és béremelkedésekről pa­naszkodott, attól tartva, hogy ezek a fejlemények újabb tömegmenekülést, il­letve az egész ország gazdasági helyze­tének válságosra fordulását idézhetik elő. Tagadhatatlan, hogy Olaszország gaz­dasága és vele a líra is veszélyzónába került. Ily módon a belpolitikai válság — vagy akár a politikai bizonytalanság — tartósabbá válása is súlyos fejlemé­nyeket indíthat meg. Valószínű azonban, hogy a líra iránti — viszonylagos — bizalom megrendü­lése esetén is Olaszország bőséges devizahiteleket kaphat nemzetközi pénz­ügyi együttműködés keretében, talán elsősorban a Közös Piactól. Ezekkel a hitelekkel kellőképpen egészítheti ki jelenleg is tetemes, mintegy 5 milliárd dollár összegű monetáris tartalékait. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az ilyen akciók csupán áthidaló jellegűek. Tartósabb megoldáshoz ha­tározott inflációellenes intézkedésekre, így többek között az állami kiadások megszigorítására, a bevételek növelé­sére, továbbá a beruházások, a korsze­rűsítések fokozására, a termelékenység emelésére, újabb struktúraváltozásokra, mindenekelőtt nyugalomra van szük­ség. Bár nem tartjuk valószínűnek, mégsem látszik egészen lehetetlennek, hogy bizonyos körülmények fennfor­gása, kényszerítő ereje következtében szó lehet az olasz valuta leértékelésé­ről — olyan lépésről, amely az olasz gazdaság tartósabb konszolidálásának, versenyképessége helyreállításának alap­jait vetheti meg. Dr. Reviczky Loránd 9 14 tagú szovjet küldöttség érkezett négynapos látogatásra az olasz fővá­rosba, hogy tárgyalásokat folytasson a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésről. A küldöttség az 1966-ban létesített olasz—szovjet gaz­dasági, tudományos és műszaki együtt­működési vegyes bizottság negyedik ülésszakán vesz részt.­­ A plzeni Skoda művek mozdony­üzeme június végén befejezte a Szov­jetuniónak gyártott újabb 50 gyors­­vonati elektromos mozdony szerelését. Párhuzamosan megkezdték annak a húsz mozdonynak a készítését, ame­lyek rövidesen Bulgária vasútvona­lain futnak.­­ Alkatrészek tárolására kíván beren­dezést vásárolni a francia Renault cég­től a szovjet Avtopromimport külke­reskedelmi vállalat. A berendezéseket a moszkvai teherautógyárban állítják majd üzembe. A két vállalat közötti kapcsolat a két ország tudományos és műszaki kooperációs egyezményén alap­szik, már eddig is 80 millió rubel ér­tékben vásároltak berendezéseket a Renault-nál.­­ A nyugatnémet létfenntartási index június közepén 124,2 pont volt, 3,8 pont­tal magasabb, mint egy évvel koráb­ban. Az idei és a tavalyi szint közötti különbség április óta változatlanul 3,8 pont. Az 1962-es bázison számított in­dex 1970 májusában 123,8, 1969 júniu­sában 119,6 pont volt.­­ Aláírták Pekingben az 1970-re szóló kínai—csehszlovák árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodás szerint Csehszlovákia a többi között fémmeg­munkáló gépeket, Diesel-motorokat, Diesel-aggregátokat, építőipari gépe­ket, teherautókat és kohászati termé­keket exportál. Kina rizst, disznóhúst, hús- és gyümölcskonzerveket, színes­­, fémet, fogyasztási cikkeket és külön­böző nyersanyagokat szállít Csehszlo­vákiába.­­ Pakisztán valószínűleg több Mi­­rage—5 típusú francia lökhajtásos repülőgépet vásárol — közölték párizsi ipari körökben. A kétszeres hangse­bességgel repülő gépekkel a pakisztáni légierő F—86 típusú amerikai gépeit kívánják helyettesíteni. A Dassault­­művek nem nyilatkozott az esetleges vásárlásokról, a W­§ jelenti : A minimális személyi jövedelem növelését javasolja a jugoszláv kor­mánynak a jugoszláv szakszervezeti szövetség központi tanácsa. A jelen­legi havi 300 dínáros összeg már lé­nyegesen kevesebb a létminimumnál. A személyi jövedelmek alsó határa ezentúl 400 vagy 450 dinár lesz. Hiva­talos adatok szerint az idén április­ban mintegy 15 000-en kaptak Jugo­szláviában minimális bért.­­ A fejlődő országok üzleti vállal­kozásainak finanszírozására Neder­­landse Financieringsmij­ voor Ontwik­­kelingslanden NV néven új bankot hozott létre több mint száz holland szervezet, köztük az ország három legnagyobb szakszervezete, valamint vezető ipari társaságok, és bankok. Az új bankot 20 millió gulden tőké­vel alapították.­­ Sztrájkba lépett a dél-perui Toque­­pala rézbánya 2000 munkása. A sztráj­kolók béremelést követelnek és a munkaügyi minisztérium újjászerve­zését. Sztrájkkal fenyeget a Cerro de Pasco-i bánya 15 000 munkása is.­­ Felavatták a libériai Greenville vá­ros vízvezetékhálózatát. A hálózat épí­tésének költségeit, mintegy 750 000 dol­lárt, majdnem teljes egészében az NSZK finanszírozta. Libéria 45 000 dol­lárral járult hozzá a terv kivitelezésé­hez. A hálózat segítségével 25 000 em­ber vízellátását biztosítják. 9 Járműgyár építéséről kötött megál­lapodást a francia Renault és az algé­riai állami tulajdonban levő Ste Natio­nale de Construction Mecanique társa­ság. Az Oranba (Nyugat-Algéria) ter­vezett gyár felépítésének költségei 700 millió algériai dinárt tesznek ki. A gyár előreláthatólag három év múlva kezdi meg a termelést, évi kapacitása 25 000 darab lesz. 9 Japán 20 millió dolláros hitelt nyújt jenben a mexikói energiaipar fejlesz­tésére. Az ezzel kapcsolatos megálla­podást a japán export-import bank és a mexikói Nacional Financiera S. A. képviselői írták alá. 9 Az osztrák nagykereskedelmi árak indexe júniusban 5,3 ponttal haladta meg az egy évvel korábbit. 1964-es bá­zison számítva, az index júniusban 116,8 pont volt. Az ipar aranyszükséglete gyorsabban nő, mint a termelés A világ aranytermelése egyre in­kább elmarad a nem monetáris fel­­használás szükségleteitől — írja az Optima című dél-afrikai szaklap. A helyzet még akkor is meglehetősen rossz, ha a központi bankok vásár­lásaitól eltekintünk. A hiányt mos­tanáig a spekulánsok tartalékaiból fe­dezték. (Mintegy 500 metrikus ton­nányi mennyiséget.) Az aranytermelés és a felhasználás közötti szakadék a következő évtizedben minden bizony­nyal tovább nő, a bányászatban ugyanis nem várható a termelés emel­kedése, a nem monetáris piac és különösen az ipari szektor aranyfel­használása viszont a következő évek­­ban még az eddiginél is gyorsabban nő majd.­­A lap előrejelzése szerint 1973-ban az ipar egyedül is képes lenne fel­szívni a termelt aranymennyiséget. Ahhoz, hogy az egyre növekvő hiányt pótolni tudják, szükség lesz a meg­levő tartalékok forgalomba hozatalára is. A cikk elsősorban a szovjet kész­letekre és a tradicionális kincsképző területek tartalékaira (például Fran­ciaországban) gondol. Ha ez nem valósul meg, az arany szabadpiaci árának rendkívül gyors emelkedésére kell számítani. Néhány dél-amerikai aranytermelő részvénytársaság közölte, hogy vizsgá­latai során hasonló következtetésre jutott. (Reuter) Javaslat nemzetközi ipari szervezet létrehozására Platen, az OECD ipari bizottságának elnöke tokiói újságíróknak adott nyi­latkozatában bejelentette, az OECD ja­vasolja az iparilag fejlett országoknak olyan nemzetközi szervezet létrehozá­sát, amely az ipari fejlődés problé­máinak megoldására lenne hivatott. Az elnök szerint ilyen szervezet létreho­zása elengedhetetlen, ha a fejlett or­szágok közötti kereskedelemben és az ipar területén ki akarják küszöbölni az olyan súrlódásokat, mint az ameri­kai—japán textilvita. A javasolt nemzetközi szervezetnek meg kellene gyorsítania az iparszerke­zet korszerűsítését, és az ipar növeke­dési ütemét. Hitelnyújtási lehetőséggel is rendelkeznie kellene „olyan formá­ban, mint a Világbank, vagy mint a Nemzetközi Valuta Alap” — mondotta Platen. A szervezet másik fő feladata a munkaerőforrások ésszerű elosztásá­nak elősegítése, és a termelési szerke­zet átalakítása lenne az egyes fejlett országokban. (Kyodo) Francia részvétel Irak mezőgazdaságának fejlesztésében Tudósítónktól. Az 1970-ben megindult iraki ötéves terv számos mezőgazdasági létesítmény megvalósítását irányozza elő. A most Bagdadban aláírt megállapodás alap­ján a francia Sob­atra vállalat részt vesz 13 mezőgazdasági létesítmény fel­építésében, az ország különféle részein. Franciaország finanszírozza a szük­séges berendezések megvásárlását, szakértőket és technikusokat bocsát rendelkezésre és betanítja az iraki sze­mélyzetet. Irak nyersolajban, vagy más belföldi termékben egyenlíti ki tarto­zását. Az „INCHEBA 70” Tudósítónktól: Több mint 150 kiállító, ebből 70 bel­földi, az egész csehszlovák vegyipar, valamint 11 hazai külkereskedelmi vál­lalat, 9 építő-, 8 vegyipari és néhány­ gépészeti-kohászati vállalat mutatta be újdonságait és különféle termékeit a napokban zárult „INCHERA ’70” pavi­lonjaiban. E szakosított kiállításon ko­moly üzleti kapcsolatok létesítése mel­lett nagy összegű üzletkötésekre is sor került. A Daimler-Benz gyár eredményei A nyugat-németországi Daimler-Benz gyár 1969-ben eredményesség tekinte­tében maga mögött hagyta az autó­ipart. A konszern teljes forgalma 9,59 milliárd márkát tett ki, az előző év­hez képest 33,8 százalékkal többet. A vállalat fennállása óta ez a legnagyobb emelkedés. Igaz ugyan, hogy a 2,4 mil­liárdos forgalomemelkedésből közel 1 milliárd az év folyamán megvásárolt újabb részesedésekből származik. Ma­gának a Daimler-Benz AG-nak a for­galma másfél milliárddal emelkedett és 7,33 milliárdot ért el. Ebből több mint 3 milliárd az exportból származik. Személykocsiból 19 százalékkal töb­bet, összesen 256 700 darabot gyártot­tak, a kereskedelmi célú járművek elő­állítása pedig 80 százalékkal emelkedett és 170 500 darabot tett ki (a külföldi leányvállalatok teljesítményével együtt). A személykocsik 48 százalékát, a ke­reskedelmi járművek 50 százalékát ex­portálták. ELŐREJELZÉS A HOLLAND GAZDASÁGRÓL Kedvezőek a holland gazdaság to­vábbi növekedésének kilátásai — közli a holland központi tervező inté­zet „A holland gazdaság 1973-ban” című tanulmánya. Az intézet előre­jelzése szerint a termelés — mennyi­ségét tekintve — 5,2 százalékkal, a munka termelékenysége 4,1 százalék­kal javul majd. A munkahét 1973-ban 41 órára csökken, a munkaerőpiac a gazdaságnak továbbra is szűk kereszt­­metszete marad, annak ellenére, hogy évente 15 000 külföldi munkás vándo­rol az országba. A magánfogyasztás évi 4,9 százalé­kos növekedése elmarad a termelés 5,2 százalékos növekedése mögött, de a beruházások évi 6,2 százalékos gyarapodása meghaladja a termelést. Az előrejelzés szerint az export évi növekedése 9,7 százalék lesz majd, míg az importé 8 százalék. A holland fizetési mérleg folyó tételei 1973-ban 1 milliárd gulden értékű aktívumot mutatnak fel, szemben az 1969. évi aktívumhiánnyal és az 1971. évi 600 millió gulden értékű aktívummal. A fogyasztói árak növekedése le­lassul, s ismét a 2,5—3 százalékos évi emelkedés jellemzi majd a mostani 4 százalék helyett. Ezt a nemzetközi árak és a helyi bérek­ akkori való­színű nyugodtabb irányzata is előse­gíti. Az intézet tanulmánya szerint a bérek évi növekedése 7,5—8 szá­zalékos lesz. Ez a ráta bár alacso­nyabb az elmúlt év növekedésénél, még mindig tetemesen túlszárnyalja a munka termelékenységével elérhető nyereséget. A holland gazdaság különböző ágait sóra véve, az előrejelzés a követke­zőket írja: „Az 1968—1973-ig terjedő ötéves időszak alatt az olajfinomítás 130, a vegyipar 80, a közszolgáltató ágazatok 75, a fémkohászati gépgyár­tás 60, az elektromos gépgyártás 50 százalékkal fejlődik. A földgáz kiter­melése előreláthatólag megháromszo­rozódik, a szénbányászat ugyanakkor jelenlegi szintjének harmadára csök­ken. A textil­ruházati és cipőipar ter­melésének növekedése 20—25 százalék között fog mozogni. Ezek az ágazatok jelenleg strukturális problémákkal küzdenek.” (Reuter) !llinil!!ll!l!!lfll!lll!lllllllllllll IPAR ÉS TECHNIKA TÖBB MINT 20-FÉLE JÁRMŰVET GYÁRT A ZOMBORI ÚJ AUTÓGYÁR A napokban nyílik meg a jugo­szláviai Zomborban a kragujevaci Crvena Zastava Autógyár új részlege. Mint erről a vállalat igazgatója a Magyar Szó munkatársának nyilatko­zott, a gyáregységben a már szerelés­ben lévő 750—K és T autókon kívül még 23-féle járművet, többi között egészségügyi, postaforgalmi és szere­­­­lési célokat szolgáló autót, valamint 13 és 18 üléses diákbuszokat készíte­nek. A termelés értéke jövőre már 130 millió dinár lesz — 5 ezer autót gyártanak. GRÁNITVÁGÁS GYÉMÁNTTAL A Kaukázus északi részében fekvő Terszkben működő szerszámgyár most készítette el a gyémántéllel ellátott 2 méter átmérőjű körfűrészek első so­rozatát. A körfűrészeket gránit- és márványtöm­bök fűrészelésére használ­ják fel, percenként 600 fordulattal mű­ködnek. A fűrészek a gránitot olyan könnyen vágják el, mint a normális fűrészgépek a fát, emellett minimális­ra csökkentik az anyagveszteséget. (Ekorassz) 4 / Piaci lehetőségek Malaysiában Malaysia 334 ezer km2 területével és 10,1 millió lakosával számottevő piac. Az ország bruttó nemzeti ter­mékének értéke 1968-ban közel 3 mil­liárd dolláros szintet ért el és az 1 főre jutó érték megközelítette a 300 dollárt. Az ország befejezte az 1966— 1970. évi első ötéves tervét, amelynek fő célja a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, valamint a szociális szolgáltatások nagyfokú javítása volt. A tervidőszakban némileg fejlődött az ország külkereskedelme is. Az 1965. évben az ország áruex­portja egymiliárd 208,4 millió dollárt tett ki, míg az import értéke egy­­milliárd 047,4 millió dollárt. Az ex­port 13 százalékkal haladta meg az import értékét. A következő években az áruexport értéke kismértékben emelkedett és az export minden évben meghaladta az import értékszintjét. Az előzetes számítások szerint az áru­export értéke 1969-ben egymilliárd 266,2 millió dollárt, míg az import egy­­milliárd 061,6 millió dolárt tett ki. Az export 19 százalékkal haladta meg ■az import értékszintjét. Az utolsó öt év átlagát számítva az ország exportja értékének 40 százalé­kát a nyers gumi, 23 százalékát az ón, 7 százalékát a fa, 4 százalékát a vasérc, 3 százalékát pedig a pálma­olaj kivitele képezte. Egyéb termékek kiviteléből származott az export ér­tékének 23 százaléka. A legfontosabb importcikk az élel­miszer, amely a teljes import 26 szá­zaléka. Az ipari termékek részaránya 24 százalék, a gépek és gépipari be­rendezéseké 22 százalék, az ásványi fűtőanyagoké 12 százalék, az ipari nyersanyagoké 7 százalék, egyéb ter­mékeké 9 százalék. A malaysiai piac új exportőrök részére számos nehéz­séget támaszt. Az egyes fontosabb termékcsoportokat áttekintve a piaci kilátások a következők: — élelmiszerek területén az új exportőrök csak a kínai exportőrök által kínált ala­csony árszint alatt érhetnek el eredmé­nyeket ; — a jó minőségű textiltermékek Angliából származnak, míg az olcsóbb textilter­mékek ellátását Japán biztosítja. Az új exportőrök kilátása piac szerzésére itt sem kedvező.­­ Malaysia egyre nagyobb számban im­portál lábbelit. A hagyományos szállító­nak Anglia tekinthető. A gumicipők szállítása területén előretört az utóbbi években Ausztrália. Az olcsó cipőket Kína, Tajvan és Hongkong szállítja; — a háztartási berendezések és irodafelsze­relések legnagyobb szállítója Kína, Ja­pán és­­Singapore. A piac szűkül a belső termelés növelése következtében; — az egészségügyi cikkek és felszerelések legnagyobb szállítója Anglia, az Egye­sült Államok és Nyugat-Németország. A jó minőségű áruk megfelelő áron a piacon elhelyezhetők, s a mezőgazdasági gépek számára széles piacot kínál Malaysia. A drágább minő­ségű termékeket Anglia és Nyugat- Németország szállítja, míg az olcsó fel­szereléseket alacsony áron Kína és Ja­pán. A kínai árszint mellett csak Ja­pán látszik versenyképesnek. A Malaysia az elmúlt években átlagosan évi 13—16 ezer gépkocsit vásárolt. Idő­közben helyi összeszerelő-telepeket is létrehoztak. Ennek következtében gyors változásra lehet számítani a piacon, és a kész járművek importja, eltekintve az autóbusztól és egyes speciális gépkocsi­­fajtáktól, feltétlenül csökkenni fog. Az elmúlt években látványos változások következtek be, mert Anglia részaránya a gépjárművekben 32 százalékról 15 szá­zalékra csökkent és Japán ugyanakkor jelentősen megemelte részesedését. A malaysiai piacot áttekintve, meg­állapítható, hogy a malaysiai áruk legnagyobb felvevőpiaca az export értékének 22 százalékával Singapore, majd Japán következik 20 százalék­kal. Az Egyesült Államok részesedése Malaysia exportjából 14 százalék, a Közös Piac országaié 10 százalék, majd Anglia következik 6 százalékkal és a Szovjetunió 5 százalékkal. Malaysia áruimportjából még min­dig Anglia részaránya a legnagyobb 20 százalékkal, majd Singapore kö­vetkezik 11 százalékkal éss Japán 10 százalékkal. A Közös Piac országai­nak részesedése 9, Kínáé 7, az Egye­sült Államoké 6 százalék. Malaysia piacára jellemző, hogy sok tekintetben a tőkeerős angol keres­­­kedőházak uralják. Egyre élesebb ver­seny bontakozik ki a hagyományos angol szállítók és Japán, Kína, vala­mint India kereskedelmi társaságai között. A hagyományos szállítók — az angol, dán, holland, svéd, svájci, francia és nyugatnémet cégek — még mindig az ipari termékek többségét szállítják Malaysiába. Erőteljes változást jelentett Malaysia piacán Kína nagyarányú textil-, szer­szám- és egyes­­gép­f­ajták exportjának megindítása. Különösen fogyasztási cikkekből nagy raktári készleteket ala­kítottak ki. Kínai kereskedőkön ke­resztül jó minőségű árukat igen ala­csony áron értékesítenek. A gépek szállítására a kínai cégek kedvezmé­nyes hiteleket nyújtanak. A piacon az ügynökségek döntő szerepet töltenek be. A 20 legnagyobb ügynökség a gépek, vegyipari termé­kek, egészségügyi berendezések és gyógyszerek forgalmának 90 százalékát bonyolítják le. Az ügynökségek, ural­kodó helyzetük következtében, az új termékek piaci bevezetésére kevéssé érzékenyek. Kivéve, ha azonnali ki­látások mutatkoznak nagy mennyiség elhelyezésére. A következő időszakiban főleg a következőkkel lehet számolni: — az iparosítás előrehaladásával különö­sen a feldolgozóipari termékek importja csökkenhet; — fokozódik Kína és Japán előretörése a piacon, elsősorban a tartós fogyasztási cikkek, a textiltermékek és speciális gé­pek szállítása területén; — a hagyományos szállítók visszaszorulnak és vezető szerepüket csak bonyolultabb gépek, ipari berendezések és értékesebb beruházási javak szállítása területén tartják meg. A japán és kínai verseny, a ki­alakult alacsony árak nagyon kevés lehetőséget kínálnak új exportőrök számára az áruk gazdaságos elhelye­zésére. ÚJ RENDSZERŰ GYÜMÖLCSHÁMOZÓ GÉP A Szovjetunióban olyan hámozógé­pet konstruáltak, amelynek segítségé­vel gyümölcsöt és zöldséget légnyo­mással lehet lehámozni. A berendezés tartályát a hámozni kívánt termékkel megtöltik, a tartályt 8—9 atmoszféra légnyomás alá helyezik és a nyomás hirtelen csökkentésével érik el, hogy a gyümölcs vagy zöldség héja kis darabokban lepattogzik. A művelet 12 másodperc alatt bonyolódik le, a be­rendezéssel óránként 3 tonna gyümölcs vagy zöldség dolgozható fel. (MIA)

Next