Világgazdaság, 1971. július (3. évfolyam, 126/621-148/643. szám)
1971-07-01 / 126. (621.) szám
Napirenden a tőkés valutaárfolyamok ingadozásának tágítása Új kísérletet tesznek a Közös Piac pénzügyminiszterei a valutaválság megoldására. Brüsszelben csütörtökön megtárgyalták a spekulációs megrázkódtatások megelőzésére hivatott intézkedéseket. Ezek között egyre inkább előtérbe kerül az árfolyamok ingadozására megállapított határok tágítása, amit a közösségen belül elsősorban az NSZK szorgalmaz, kívülről pedig Amerika támogat. Ha a brüsszeli tanácskozás eredményes lesz, újra megindulhat a Hatok elakadt haladása a valutaunió megteremtése felé. Ennek a távolabbi perspektívának a szempontjából méltó figyelemre az olasz miniszterelnök londoni megjegyzése: lényegében a font sterling beolvasztását javasolta a megteremtendő nyugat-európai valutába. A nyugat-európai országok közös gondja, az infláció elleni küzdelem, most Franciaországban vált a legaktuálisabbá, de Giscard d’Estaing cáfolta, hogy Párizs a felértékelés eszközéhez akar folyamodni. A nyugat-európai pénzügyminiszterek mezőgazdasági kollégái, mint várható volt, nem jutottak dűlőre az 1972—73. évi mezőgazdasági árak ügyében és július 19-re halasztották a döntést. A Közös Piac brüsszeli pénzügyminiszteri konferenciájának az a célja, hogy közös akcióval torlaszolják el az Európa felé irányuló dolláráramlást, ezzel lehetővé tegyék a tagállamok valutaárfolyamainak egymás közti rögzítését (tehát a márka és a holland forint „lebegésének” megszüntetését is), s ilyen módon megteremtsék az előfeltételeit a valutaunió további kiépítésének — írja brüsszeli jelentésében a DPA. A hat pénzügyminiszter, akik június közepén Luxemburgban tartott értekezletükön még nem találtak kiutat a valutaválságból, csütörtökön hagyományos negyedévi találkozójukra gyűlnek össze. Ezt a nem hivatalos jellegű tanácskozást később már a miniszteri tanács tagjaiként folytatják. A miniszteri tanács értekezlete, ellentétben a negyedévi megbeszéléssel, határozati joggal is fel van ruházva. Mérsékelt rugalmasság A miniszterek a Reuter-iroda értesülése szerint elsősorban arról a lehetőségről fognak tárgyalni, hogy kitágítsák valutáik árfolyamának ingadozási határait a dollárral szemben. Az EGK szakértőinek véleménye az utóbbi hetekben egyre inkább a dollárral szembeni rugalmasabb ingadozás mellé állt, mert ebben látják a spekulációs tőkebeáramlás legbiztonságosabb ellenszerét. A brüsszeli szakértők szerint elsősorban Nyugat-Németország és Olaszország, de bizonyos mértékig Hollandia is támogatná az ingadozási sáv szélesítését Erre hajlik a brüsszeli bizottság is, amelynek alelnöke, Barre, nemrég az ingadozás mérsékelt kibővítése mellett foglalt állást. E megoldás hívei remélik, hogy a miniszteri tanácskozáson meggyőzhetik Franciaországot és Belgiumot is. Ez a két ország ellenezte eddig leginkább a nagyobb rugalmasságot. A rugalmasság hívei között is nagy nézeteltérések vannak azonban a kívánatos mérték tekintetében. Barre a „mérsékelt” tágításon azt érti, hogy a dollárparitástól felfelé és lefelé 0,75 százalékos ingadozást engedjenek meg, ami az ingadozási sávot a jelenleginek kétszeresére, 1,5 százalékra szélesítené. A nyugatnémet szakértők sokkal radikálisabbak és 2,5 százalékos sávot ajánlanak, az olaszok viszont 2 százalék mellett nyilatkoztak. Az EGK tagállamainak valutapolitikai együttműködését a márka és a holland forint lebegtetése megakasztotta. Ha az EGK az árfolyamingadozások kérdésében szeptemberig, a Nemzetközi Valuta Alap közgyűléséig, egységes álláspontot tud kialakítani, ennek az álláspontnak érvényesítése érdekében sokkal határozottabban léphetnek majd fel a kögyűlésen — hangsúlyozzák Brüsszelben. A miniszteri értekezleten Schiller nyugatnémet gazdasági és pénzügyminiszternek válaszolnia kell kollégáinak arra a kérdésére, hogy mennyi ideig akarja még folytatni a márka lebegtetését. Válasza a brüsszeli vélemények szerint nagyrészt azon múlik, hogy az ingadozási sávról folyó vita miképpen halad. Az árfolyam ingadozási sávok szélesítése mellett szállt síkra ismét Burns, az amerikai Federal Reserve elnöke. Washingtoni nyilatkozata szerint ez lehetővé tenné, hogy az egyes országok monetáris helyzetében mutatkozó eltérések ne idézzenek elő túlzott rövid lejáratú tőkeáramlásokat. Burns egyébként a speciális lehívási jogok további kibővítését is javasolta, s megismételte azt a washingtoni felfogást, hogy az USA fő feladata a nemzetközi valutahelyzettel kapcsolatban is a belső árstabilitás helyreállítása. A tőkés világ többi országának kötelessége, hogy az amerikai árucikkek importjának megkönnyítésével az USA katonai terheinek átvállalásával járuljanak hozzá az Egyesült Államok külföldi fizetési deficitjének mérsékeléséhez. A font és az EGK-valuta Colombo olasz miniszterelnök, aki korábban pénzügyminiszter volt, hivatalos londoni látogatásán pénzügyi kérdésekről is nyilatkozott és a Reuteriroda jelentése szerint azt javasolta, hogy Angliának az EGK-hoz való csatlakozása után a font sterling tartalékvaluta szerepét ruházzák át a Közös Piac ellenőrzése alatt álló monetáris egységre. Ennek a monetáris egységnek a megteremtése — amelynek előfeltétele a Hatok valutaúniójának létrejötte —, új élettel töltené meg és megerősítené Londonnak, mint a kereskedelem, a pénz- és hitelforgalom nagy nemzetközi központjának szerepét, hangoztatta Colombo. Az olasz miniszter megjegyzésének azért tulajdonítanak nagy jelentőséget a Cityben, mert röviddel azután hangzott el, hogy Anglia a Brüsszelben folytatott csatlakozási tárgyalásokon vállalta a hivatalos sterlingköveteléseknek, tehát a font -tartalékvaluta szerepének fokozatos leépítését. Párizs nem értékel fel Miscard d’Estaing francia pénzügyminiszter a francia nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában a leghatározottabban cáfolta és a „fantazmagóriák” világába utalta egyes lapoknak azt az értesülését, hogy a kormány a frank felértékelését tervezi, az infláció leküzdése érdekében. Párizsi pénzügyi körökben teljes mértékben hitelt adnak a miniszter cáfolatának, mert nem hiszik, hogy Franciaország nehezen megszerzett külföldi fizetési egyensúlyát kockáztatná a felértékelés kétséges előnyeiért. Megjegyzik azt is, hogy a frank felértékelését nehezen lehetne összeegyeztetni azzal az erélyes bírálattal, amelyben Párizs a nyugatnémet kormányt részesítette a márka árfolyamának felszabadítása miatt. Az agrárárak emelése A hat földművelésügyi miniszter ülése, amely kedden — a hagyományokhoz híven a késő esti órákban — ért véget, nem tárgyalták érdemben a brüsszeli bizottságnak az 1972—73. évi árakra tett javaslatát, hanem — mint az ülésen elnöklő Cointat francia földművelésügyi miniszter a sajtónak elmondta — csak azt beszélték meg, hogy miképpen fogjanak hozzá az árprobléma megoldásához. A bizottság átlag 3 százalékos és 7 százalékig terjedő áremelkedéseket javasolt. Ezek ellen Washington máris tiltakozott (lásd június 30-i számunk 2. oldalát) a tagállamok egy része azonban kevesli. Franciaország és Belgium például 10 százalékos áremelést akar elérni a tejtermékek és a marhahús számára. A miniszterek a július 19-i ülésre halasztották a döntést. Az előírások értelmében legkésőbb augusztus 1-ig kell jóváhagyniuk a jövő évi árszintet, de Érti nyugatnémet földművelésügyi miniszter az ülés után megjegyezte: kételkedik abban, hogy a határidőt sikerül betartani. Rendeződik a francia—algériai olajkonfliktus Úgy tűnik, lassan rendeződik a francia—algériai olajvita. A CFPA francia vállalat megegyezett a Sonatrach algériai állami olajérdekeltséggel. (A megállapodás egyes, előzetesen kiszivárgott részleteire a VILÁGGAZDASÁG is utalt június 25-i számában.) Politikai körökben úgy tartják, hogy az egyezmény nagy jelentőségű lehet az utóbbi időben megromlott algériai— francia kapcsolatok szempontjából. Az AFP jelentése szerint a megállapodás tíz évre szól. Záradékait kölcsönös megegyezéssel öt év múlva módosítani lehet. A CFPA ismét megkezdi működését Algériában és elfogadja az államosításért felajánlott kártérítést. Megállapodtak abban is, hogy az algériai nyersolajat a francia vállalat önköltségi áron kapja. Ezért cserébe beruházásokat finanszíroz majd, amelyek nagyságát a vállalat által átvett nyersolaj mennyisége határozza majd meg. A CFPA algériai olaj érdekeltségeinek 49 százalékát tartja meg. Az olajkonfliktusban érdekelt másik nagy vállalattal, az állami érdekeltségű ELF-ERAP-pal, a tárgyalások július 12-én folytatódnak. (Reuter, DPA, AFP) SZABADKERESKEDELMI ÖVEZET TERVEI NYUGAT-EURÓPÁBAN Ausztria arra számít, hogy 1973-ban megkezdődhet az ország integrációja a Közös Piacba — mondotta dr. Gredler, bonni osztrák nagykövet. Az integráció, a nagykövet szerint, nem lesz teljes jogú tagság, hanem „minimális megoldás”. Ennek „szabadkereskedelmi jellegűnek” kellene lennie, mivel csak ez lenne összegyeztethető Ausztria GATT-tagságával. Dr. Gredler kifejezte meggyőződését, hogy Ausztria és a Közös Piac szabadkereskedelmi övezet jellegű kapcsolatai megfelelnének az osztrák államszerződésben rögzített semlegességnek. Ennek betartását alkalomadtán a hágai bíróság is megvizsgálhatja. Dahrendorf, a brüsszeli bizottság tagja síkraszállt egy „nagy európai szabadkereskedelmi övezet” létesítéséért. A szabadkereskedelmi övezetbe beletartoznának a semleges EFTA-országok is. Szerinte a Közös Piac jövője az ezekhez az országokhoz fűződő viszonyától függ. Nagy-Britannia már biztosra vehető közös piaci tagsága után most a fő probléma az, hogy az EGK milyen kapcsolatokat épít ki az EFTA-országokkal. „Eléggé erősek vagyunk ahhoz, hogy ezeknek az országoknak szabadkereskedelmi övezet létesítését ajánljuk” — mondotta Dahrendorf. Az EFTA-országok között név szerint megemlítette Svédországot, Svájcot, Finnországot és Ausztriát. Hozzáfűzte, hogy az EGK politikailag ugyan zárt közösség, de a kereskedelemben nyitva áll Európa és az egész világ számára. (DPA) iTl1 JD1 -7/MA- 11 NAPRÓL NAPRA ♦ A KÖZÖS PIACON BELÜL ÉS KÖRÜLÖTTE felélénkültek a tárgyalások. Ezúttal három írásunk foglalkozik ezzel a témakörrel. A valutaválság megoldását, az EGK elakadt valutapolitikai együttműködésének helyreállítását szeretnék elérni a pénzügyminiszterek, akiknek brüsszeli tanácskozásain elsősorban a nyugat-európai valutaárfolyamok rugalmasabb ingadozásának lehetőségéről van szó. Az EFTA tagjainak, különösen Ausztriának a nyugat-európai integrációval kapcsolatos problémáira utal egy rövid tudósításunk, a második oldalon pedig Dánia, Írország és Norvégia csatlakozási tárgyalásairól, s az ott felmerülő halászati problémáról számolunk be. ♦ A NEMZETKÖZI BERUHÁZÁSI BANK ELVILEG HOZZÁJÁRULT ahhoz, hogy az IKARUS és a MÁV fejlesztési hitelt kapjon — mondotta dr. László Andor államtitkár, aki Magyarországot képviselte Moszkvában a bank tanácsának harmadik ülésén. Elmondotta, első ízben tűzték közvetlenül a banktevékenységet érintő kérdéseket a napirendre. Ennek keretében hagyták jóvá az említett két magyar hitelkérelmet, valamint három lengyel hiteligényt. ♦ AZ ENERGIAÉRTÉKESÍTÉS EREDMÉNYEIRŐL tanácskozik Bukarestben a VIII. energetikai világkonferencia. Megvitatják a korszerű energetika fejlődésének jellegzetes irányait és az energiastruktúra változásának kilátásait. ♦ A SZABOLCSI ALMA EXPORTJÁNAK FOKOZÁSÁT szállítási és tárolási problémák akadályozzák. A gondokat közgazdász szimpozion is megvitatta. Rámutattak, meg kell gyorsítani a vasúti szállítást és fejleszteni kell a közúti szállítási lehetőségeket is. Nagy gond a hűtőtárolók kapacitás-kihasználatlansága is, mivel a tárolt készletek hitelezését csak szűkített önköltségen teszik lehetővé a vonatkozó rendelkezések. ♦ AZ EGYIPTOMI KÖLTSÉGVETÉS a védelmi kiadások mellett nagy összeget irányoz elő az infrastruktúra és az ipar, azon belül is főként a nehézipar fejlesztésére. A költségvetést ismertető cikk a Világsajtóból című rovatunkban méltatja az egyiptomi gazdaság fejlődését, különösen az ipari export növekedését. Ennek ellenére probléma az infláció és a kölcsönök visszafizetése. ♦ A KUKORICA A MEGSZOKOTT OLAJOSMAGVAK VERSENYTÁRSA lehet — mondotta az Unilever tröszt egyik vezetője. Előadásában, amelyet, lapunk negyedik oldalán ismertetünk, megállapítja, hogy a mostani világpiaci árak mellett legérdemesebb napraforgót termelni, de kikísérleteztek magas olajtartalmú kukoricafajtákat is. JÁRMŰÉRTÉKESÍTÉS A KÖZEL-KELETEN Több mint tíz éve exportál a MOGÜRT autóbuszokat és különféle járműveket Közel-Keletre. Egyik legjelentősebb piacuk Egyiptom, ahova a jövő évben 3,5 millió dollárért 150 csuklós autóbuszt szállítanak. Egyiptom mellé felsorakozik Kuvait, Marokkó és Tunézia is. A magyar autóbuszok legjelentősebb közel-keleti piaca Egyiptom. Másfél évtizeddel ezelőtt kötött első ízben szerződést a MOGÜRT autóbuszok, tehergépkocsik és speciális járművek magyar exportjára. Az Ikarus 66 és 31 típusú autóbuszok 1956 óta, a csuklós autóbuszok 1968 óta közkedvelt járművek Egyiptomban. Az egyiptomi járműszállításokból eredő forgalom újabban az évi 3—4 millió dollárt is eléri. Az export zöme, mintegy 80 százaléka autóbuszok, 20 százaléka pedig tehergépkocsik és dömperek eladásából adódik. A magyar autóbuszok több olyan tendert nyertek, amelyeken vezető japán, nyugatnémet és spanyol cégek is részt vettek. Ezek eredményeképpen lett Magyarország 1968 óta Egyiptom legnagyobb autóbuszszállítója. Az exportált autóbuszokat a helyi körülményeknek megfelelően megerősítve, trópusi kivitelben, a szokásosnál nagyobb vízhűtővel és erősebb szellőzőberendezésekkel látják el. Az 1968-ban exportált 150 csuklós autóbusz kiválóan bevált, Egyiptom ezért 1972. évi szállításra 3,5 millió dollár ellenében újabb 150 csuklós buszt rendelt a MOGÜRT-től. Ezek mellett 1970-ben 80 darab, 1971-ben pedig 60 darab Ikarus 556-os, 100 személyes autóbuszt is szállítottak Egyiptomnak, amelyek összértéke meghaladja a 2 millió dollárt. Egyiptom nemcsak fontos bázispiac, de jelentős referenciapiac is a magyar járművek számára az arab világban. Az ott szerzett tapasztalatok és információk tették lehetővé nagyobb számú autóbusz eladását több más közelkeleti piacon, így Irakban és Tunéziában is. Irak részére első ízben 1958-ban szállított Ikarus autóbuszokat a MOGÜRT, 1970-ben 150 darabos Ikarus 556-os és 50 darab csuklós autóbusz szállítására kapott a vállalat megbízást. A mintegy 3 millió dollár értékű járművek szállítását áprilisban kezdték meg és az év végéig folyamatosan befejezik. Tunézia 1969 óta vásárol magyar autóbuszokat (eddig közel 100 darabot) és már újabb vásárlásokról tárgyalnak. 1967 óta Kuwait is bővítette a vásárlók körét. Első ízben 180 darab Ikarus 66-ost rendelt. Az iskolásgyerekek szállítására beállított járművek beváltották a reményeket. A kuwaiti piacon más járművek, így tehergépkocsik eladására is lehetőség nyílt. A legközelebbi eladásokkal foglalkozó tárgyalások már elkezdődtek. A marokkói állami turisztikai vállalat igazgatója, aki júniusban járt Magyarországon, az IKARUS gyárban tett látogatása után kijelentette, lehetőségeket lát arra, hogy luxus kivitelű turista-autóbuszokat is vegyenek. F. I.. A Nemzetközi Beruházási Bank elvi döntése a az Ikarusnak és a MÁV-nak nyújtható hitelről Dr. László Andor nyilatkozata Dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki hazánk képviseletében soros elnökként részt vett a Nemzetközi Beruházási Bank tanácsának harmadik ülésén, szerdán hazautazott Moszkvából. Elutazása előtt nyilatkozott az MTI moszkvai tudósítójának. Elmondotta, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank tanácsának mostani ülése az alapító, illetve szervezeti kérdésekkel foglalkozó előző két tanácskozást követően első ízben tűzött napirendre közvetlenül banktevékenységet érintő kérdéseket. Különösen jelentős, hogy alig fél évvel a bank alapítása után, a pénzintézet vezető testülete megszavazta azoknak a létesítményeknek a listáját, amelyek számára elvileg hozzájárul a hitelnyújtáshoz. Ez azt jelenti, hogy az elvi hozzájárulás alapján a bank ügyvezetősége a közeljövőben dönt a konkrét hitelnyújtásokról. Az említett listára két magyar és három lengyel hitelkérelmet vettek fel. Ennek megfelelően az ügyvezetőség hitelt szavazhat meg az Ikarus és a MÁV számára egyrészt az autóbuszgyártás fejlesztéséhez, másrészt a Szob és Lökösháza közötti vasútvonal villamosításához. Mindkét esetben olyan létesítményekről van szó, amelyek részei a szocialista országok nemzetközi munkamegosztásának. Az ülésen — fűzte hozzá dr. László Andor , a résztvevő nemzetközi bankelnökök megtárgyalták az 1972. évi tőkebefizetések, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a nemzetközi pénzügyi műveletek kérdéseit is. A tanács megbízta az ügyvezetőséget, hogy tegyen javaslatot a Nemzetközi Beruházási Bank és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankja Moszkvában felépítendő székházának tervezetére. A Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta még: a most zárult tanácsülés megerősítette, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank egész tevékenysége jelentős új szakaszt nyitott a KGST- országok pénzügyi kapcsolataiban. Ez olyan kiindulópont, amely több megoldandó új kérdést vet fel, s az eddiginél szélesebb körű együttműködést igényel a nemzetközi szocialista munkamegosztás elve alapján. Végül, mint az ülés soros elnöke, dr. László Andor pozitívan értékelte a tanácskozást, amelyet a jó előkészítés, s a lényeges kérdésekben megfelelő harmónia jellemzett. Növekednek a japán valutatartalékok A japán pénzügyminisztérium bejelentése szerint júniusban 683 millió dollárral növekedtek a valutatartalékok és elérték a 7 milliárd 599 millió dollárt. A valutatartalékok ilyen nagymérvű növekedése a gyors exportexpanziónak és az import viszonylag lassú emelkedésének tudható be. Felszöktek a külföldiek részvényvásárlásai is Japánban. Bankkörök véleménye szerint a valutatartalékok növekedése a jövő hónapokban is folytatódik. (Reuter)