Világgazdaság, 1971. október (3. évfolyam, 190/685-211/706. szám)
1971-10-28 / 209. (704.) szám
1971. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK III. ÉVFOLYAM, 209. (704.) SZÁM VILÁGGAZDASÁG Tízéves szovjet—francia gazdasági egyezmény A RENAULT RÉSZT VESZ A KAMAGYÁR FELÉPÍTÉSÉBEN A Brezsnyev vezette szovjet küldöttség párizsi tárgyalásai során mind konkrétabban bontakozik ki a szovjet—francia kapcsolatok elmélyülésének jelentősége és várható hatása mind az európai viszonyok, mind pedig a két ország közötti kapcsolatok perspektívája szempontjából. A Szovjetunió és Franciaország képviselői szerdán tízéves gazdasági, műszaki és ipari együttműködési egyezményt írtak alá. Ezzel párhuzamosan létrejött a megállapodás a Renault-gyár részvételéről a Ráma melletti teherautógyár kiépítésében, amihez a francia állam hitelt biztosít. A gazdasági megállapodásokkal párhuzamosan intenzív politikai tanácskozások folynak a két ország vezetői között, s ezek során a legfontosabb kérdésben, az európai biztonsági értekezlet előkészítésében —ahogy Schumann francia külügyminiszter a megbeszélések után kijelentette — a két ország véleménye „nagyon közel került egymáshoz.” Szerdán délelőtt Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Giscard d’Estaing gazdasági és pénzügyminiszter aláírták a szovjet—francia gazdasági, műszaki és ipari együttműködés fejlesztéséről szóló tíz évre kötött egyezményt. Az egyezmény — mint a TASZSZ közli — előirányozza a szovjet és francia szervezetek és cégek aktív részvételét a jelenleg érvényben levő gazdasági egyezmények megvalósításában, felsorolja azokat az ágazatokat, amelyekben elsősorban bővítik a Szovjetunió és Franciaország együttműködését. Ezek közé tartozik a gépkocsi- és traktoripar, a gépgyártás, hajógyártás, villamosenergia-termelés, precíziós és elektronikus szerszámgépek előállítása, a hírközlés, a kohászat, a kőolaj- és gázkitermelés, a szénipar, a faipar, a vegyipar, a könnyűipar és a bányászat, vagyis mindazok a gazdasági ágazatok, amelyekben — figyelembe véve a két ország erőforrásait és lehetőségeit — kedvezők a feltételek az együttműködés fejlesztésére. Az egyezmény értelmében a két ország részt vesz nagy ipari létesítmények építésében, a Szovjetunió, illetve Franciaország területén, továbbá Franciaország részt vállal számos könnyűipari vállalat korszerűsítésében a Szovjetunióban. Az egyezmény gondoskodik arról is, hogy a meghatározott iparágakban és a kereskedelemben hosszú lejáratú együttműködési programot dolgozzanak ki. Moszkvai tudósítónk a szovjet fővárosban kialakult nézetekre utalva rámutat, hogy már a Brezsnyev-látogatás első óráiban is érezhető volt: a szovjet kormányküldöttség jelenlegi látogatása a francia fővárosban nemcsak a két ország közötti múltbeli kapcsolatok pozitív tartalmának felidézése lesz. Elsősorban a jövőről van szó, és nem elvont formában, hanem konkrét megállapodások aláírásával. Ennek egyik megnyilvánulása a tízéves együttműködési egyezmény. Figyelemre méltó — írja tudósítónk — az egyezmény időtartama. A Szovjetunió eddig csak egy-egy iparágban — például a földgáziparban, kőolajiparban — kötött ilyen időtartamú szerződéseket. Átfogó jellegű, az ipar egészére kiterjedő megállapodásra most került először sor és ilyen hosszú lejáratú megállapodást a Szovjetunió még a szocialista országokkal sem írt alá. A hivatalos tájékoztatásból kitűnik, hogy a két fél elsősorban a gépiparban kívánja bővíteni a kapcsolatokat. Ez összefüggésben van azzal a szovjet törekvéssel, hogy a zavartalan fejlődés érdekében a szovjet export összetételét a jövőben megváltoztassák. Eddig ugyanis a szovjet kivitelben a gépek és berendezések részaránya csak 4,5 százalékot képviselt. A felsorolt ágazatok mindegyikében megvan a lehetőség a szovjet export kibővítésére. A tízéves megállapodás csak keretet jelent, de mint a múltban már többször is bebizonyosodott, az üzletemberek értenek ahhoz, hogy kihasználják a lehetőségeket. Figyelmet érdemel, hogy a megállapodás a könynyűipar területén is lehetővé teszi a kapcsolatok kiszélesítését. Ez talán a magyar ipar számára is tanulságos jelzés — írja tudósítónk. Párizsi tudósítónk a megállapodást elemezve azt emeli ki, hogy nem kereskedelmi jellegű megállapodásról van szó és célja eltér a már eddig is ismert ötéves hosszú lejáratú egyezményektől. Az új megállapodás a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kereteit szabályozza és politikai jelentőséggel bír. Erre utal többek között az a körülmény, hogy előkészítését nem a gazdasági és pénzügyminisztérium funkcionáriusai, hanem a francia külügyminisztérium végezte. A kormányközi tárgyalásokkal párhuzamosan több szovjet szervezet és vállalat folytat nagy jelentőségű tárgyalásokat Párizsban. Ezek között kiemelkedő jelentőségű az ugyancsak szerdán aláírt megállapodás a Renault részvételéről a Káma mellettiszovjet teherautógyár felépítésében. Mint ismeretes, a gyár szovjet tervek alapján épül és számos nyugati ország vállalataiszerettek volna bekapcsolódni a hatalmas komplexum létrehozásába. Párizsi tudósítónk értesülése szerint a gyár beruházási költsége 9 milliárd francia frankot tesz ki, amiből mintegy 4 milliárd frank érttékű külföldi részvételre nyílik lehetőség. A Reuter jelentése szerint Dreyfuss, a Renault elnöke mai sajtóértekezletén részleteket hozott nyilvánosságra az általa és Taraszov szovjet gépkocsiipari miniszter által aláírt megállapodásról. Dreyfuss elmondotta, hogy a Renault felszerelések szállítása mellett gyártási eljárásokat és technológiai ismereteket bocsájt a kárai teherautógyár Dieselmotor üzeme rendelkezésére. Az üzem, amely 1974-ben kezdi meg a termelést, végső kiépítésben 250 ezer darab 200— 300 lóerejű motort fog előállítani. A Renault elnöke arról is tájékoztatott, hogy a motorgyár csak egyike az évi 150 ezer teherautó előállítására tervbe vett hat gyáregységnek és vállalata kész bekapcsolódni a további munkálatokba is. A most megkötött megállapodás 1,2 milliárd francia frank értéket képvisel és megvalósításához a francia állam biztosít hitelt. A Technopromimport szovjet vállalat képviselői ugyancsak tárgyalásokat folytatnak francia partnereikkel különféle berendezések és felszerelések vásárlásáról. Ezek között szerepelnek az elektronikus iparban használatos alkatrészek gyártását, sebészeti műszerek gyártását szolgáló berendezések, textilgyári felszerelések és fogyasztási cikkek, így szemüvegeket, gyermektápszereket, üvegipari cikkeket előállító berendezések is. A Technoproemimport hagyományos kapcsolatokkal rendelkezik Franciaországban, ahol az elmúlt tíz év folyamán több mint egymilliárd francia frank értékű vásárlást eszközölt. A két ország gazdasági kapcsolatainak a fentiekben vázolt kiterjesztésére természetesen a politikai kapcsolatok figyelemre méltó fejlődése teremtette meg a lehetőséget. Ez állt azoknak atanácskozásoknak a középpontjában, amelyeket Brezsnyev és Pompidou most már a miniszterek bevonásával folytattak szerdán. A két vezetőn kívül a tanácskozásokban szovjet részről Kirillin miniszterelnökhelyettes, Gromiko külügyminiszter és Abraszimov párizsi nagykövet, francia részről Chaban-Delmas miniszterelnök, Schumann külügyminiszter és Seydoux moszkvai nagykövet vettek részt. A tanácskozás után Schumann külügyminiszter kifejtette, hogy a szovjet és francia nézetek az európai biztonsági értekezlet gyors és hatékony előkészítésével kapcsolatban nagyon-nagyon közel kerültek egymáshoz. A külügyminiszter azt is bejelentette, hogy a szovjet küldöttség látogatásának végén nemcsak közös közlemény kiadására kerül sor, hanem dokumentumot is aláírnak, amely körvonalazza a szovjet—francia együttműködés vezérelveit politikai téren és más területeken. Brezsnyev és Pompidou politikai tárgyalásainak végeredménye természetesen még nem ismeretes — írja párizsi tudósítónk. A francia fővárosban azonban általános az a vélemény, hogy a politikai eredmények arányban lesznek azoknak a gazdasági megállapodásoknak a jelentőségével, amelyeket szerdán kötöttek meg. A Hatok acélipara a szocialista acélimport liberalizálás ellen A Közös Piac acéltermelői felkérték a brüsszeli bizottságot, hogy ne enyhítse a kelet-európai szocialista országokból származó acél importjára kivetett korlátozásokat. A Reuter brüsszeli jelentése szerint az acéltermelők szövetségének elnöke levélben fordult ebben az ügyben a bizottsághoz. A szövetség tulajdonképpeni célja, hogy az EGK szerve ne fogadja el a szocialista országokból érkező acél importjának liberalizálására tett francia javaslatot. Az amerikai kereskedelmi korlátozások után létrejött új helyzetben egy ilyen lépés hátrányosan érintené az Európai Gazdasági Közösség acéltermelőit — írja a levél. A Közös Piac acélipara már most is csak a teljes kapacitásnál lényegesen kisebbel dolgozik, s az Egyesült Államokból kiszoruló termékek Nyugat- Európába áramlása még súlyosabbá teszi a helyzetet. A liberalizálásra tett francia javaslatot a Hatok miniszteri tanácsa hamarosan megvitatja. Az elmúlt években a közösség növekvő igényei miatt fokozatosan lazítottak a kelet-európai acél importjára érvényes korlátozásokon, első eset, hogy Japán acélcsöveket adott el egy kelet-európai országnak. A szóvivő elmondotta, hogy a japán acélipar jelenleg új piacokat keres Kelet-Európában és Latin-Amerikában, miután az Egyesült Államokba és a Nyugat-Európába irányuló acélexportot önkéntesen korlátozta. Az üzletben érdekelt másik két japán cég a Nippon Kokan Kaisha és a Sumitomo Metal Industries. (Reuter) Románia japán acélcsöveket vásárol Három japán acélgyár szerződést kötött Romániával 5000 tonna nagy átmérőjű acélcső eladására — jelentette be a Nippon Steel Corporation szóvivője. A csöveket Romániában csővezeték építésére használják majd fel. Ez az Együttműködési lehetőségek Algéria és Kína között Paj Hsziang-kuo, a Kínai Népköztársaság külkereskedelmi minisztere hivatalos algériai látogatásán az 1972— 74. évi kereskedelmi egyezményt vitatta meg algériai partnereivel. A kooperációs kilátások kerültek szóba Tajebi mezőgazdaságügyi miniszterrel és Abdesszalem ipar- és energiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélésein. Az algériai mezőgazdasági miniszter néhány olyan területet említett meg a tárgyalásokon, amelyekben a Kínai Népköztársaság pénzügyi és technikai segítségnyújtással hozzájárulhat a kifejlesztéshez. Ilyen terület a szarvasmarhatenyésztés száraz, terméketlen földeken, a selyemhernyótenyésztés, a szójabab-, rizs- és zöldségtermesztés a Szaharában. A hivatalos algériai hírügynökség jelentése szerint a kínai külkereskedelmi miniszter látogatásának befejeztével aláírják a három évre szóló kínai-algériai kereskedelmi egyezményt. Ez lényegesen hozzájárulhat a két ország közötti árucsere-forgalom értékének, mennyiségének és összetételének javításához. A két ország kereskedelme tavaly 10 millió dollár volt. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ A SZOVJETUNIÓ ÉS FRANCIAORSZÁG tíz évre szóló gazdaságiműszaki és ipari együttműködési egyezményt kötött. Ezzel párhuzamosan létrejött a megállapodás a Renault-gyár részvételéről a Ráma menti teherautógyár felépítésében. E megállapodások jelentőségét elemzi első oldalon közölt cikkünk, s moszkvai és párizsi tudósítónk tollából a két fővárosban kialakult nézeteket ismertetjük. ♦ A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK VALLJÁK LEGINKÁBB KÁRÁT a nemzetközi monetáris rendszer zavarainak, az ismét jelentkező protekcionista irányzatoknak. Az IMF elnökének, Schweitzernek nyilatkozata borús képet fest a fejlődő országok exportkilátásairól, s egyúttal hangsúlyozza, alkalom nyílott a nemzetközi valutarendszer reformjára, amelyet nem szabad elszalasztani. ♦ MEXIKÓ GAZDASÁGA FOLYAMATOSAN FEJLŐDÖTT az elmúlt esztendőkben, évről évre erősödött az ipari termelés. Az ország természeti kincsekben gazdag, alapanyag- és feldolgozóiparának fejlesztéséhez azonban nem rendelkezik kellő tőkével. A közép-amerikai állam gazdaságával foglalkozó kétrészes cikkünk első fele azt taglalja, milyen körülmények között látják szívesen Mexikóban a külföldi tőkét, és milyen szerepe van az ország gazdasági életében az államnak. ♦ A TÖRÖK KÜLKERESKEDELEM FEJLŐDÉSE a török líra leértékelése óta pozitív fordulatot vett — állapítja meg a Világsajtóból című rovatunkban közölt szemelvény. Az ország fizetési mérlege kedvezőbb, mint az elmúlt két évtized alatt bármikor. Az exportban különösen a feldolgozott termékek és az iparcikkek aránya bővült dinamikusan. A behozatalt egyelőre adminisztratív rendelkezések korlátozzák, ami bizonyos mértékig korlátozza a külkereskedelem bővülését. ♦ A NÖVÉNYVÉDŐ- ÉS GYOMIRTÓSZEREK iránt hazánkban számottevően nő a kereslet. A hazai termelés ezt nem is képes kielégíteni, így jelentős importra szorulunk. A belföldi termelés felfuttatásához központi támogatásra lenne szükség. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy a belföldi gyártás esetén számos bizonytalansági tényező is jelentkezik. ♦ A TITÁN OLYAN POZÍCIÓKAT HÓDÍTHAT MEG a közeljövőben, mint az alumínium, vagy a rozsdamentes acél. Háromrészes cikksorozatunk ennek az egyre nagyobb fontosságra szert tett fémnek a világpiaci „karrierjével” foglalkozik. A mostani első rész a titán termelését és külkereskedelmét mutatja be. A szovjet-kanadai együttműködés lehetőségei Moszkvai tudósítónk kommentárja: Koszigin tíznapos kanadai látogatása minden bizonnyal mint „az egyik leghosszabb út, amit szovjet vezető kapitalista országban tett” kerül be az ország diplomáciai történetébe. Természetesen, nem a zsurnalisztikai érdekesség a legemlítésreméltóbb eseménye ennek az útnak. Igaz, a szerződéskötéseket illetően kevésbé volt látványos: mindössze tudományos-technikai együttműködési megállapodást kötöttek. Sokkal fontosabb viszont a jövőszempontjából az a megbeszéléssorozat, amelyet Koszigin Trudeau miniszterelnökkel, politikai és gazdasági vezetőkkel folytatott. A megbeszéléseken szó esett többek között a mezőgazdasági, halászati, energetikai és természetvédelmi együttműködésről. Közvetve a gazdasági kapcsolatok bővítését szolgálhatja, hogy mindkét ország ösztönzi a tudósok utazásait, a tudományos információk áramlását. Érdemes néhány szót szólni az építői iparról is. A szovjet miniszterelnök körútja alkalmával Montrealban egy házépítő kombinátot látogatott meg. Elmondotta, hogy amikor az emberek lakásproblémákkal küzdenek — így a Szovjetunióban és Kanadában is —, az ilyen üzemeknek nagy a jelentőségük. Figyelemmel tanulmányozzuk az önök gyárát — mondotta Koszigin — és üdvözölnénk a szovjet—kanadai kapcsolatok bővítését e téren is. Nem sokkal a beszéd után érkezett a hír, hogy Moszkvában szovjet és kanadai szakemberek megállapodtak: a jövőben tapasztalatcserére kerül sor az építőanyagiparban és az építkezések területén. Megegyeztek, hogy kicserélik az északi területek lakóhelytervezésében, az utak, a tengeri és folyami kikötők építésében elért eredményeket. Kölcsönösen megküldik egymásnak az építőanyagok mintáit és közösen kutatnak fel újabbakat. Koszigin egyik legutolsó kanadai beszédében az együttműködés más területeit is boncolgatta. A Szovjetunió — mondotta — jelenleg 120 millió tonna acélt gyárt évente. 1975-re a termelés 150 millió tonnára bővül. Idén 371 millió tonna kőolajat termelnek ki, négy év múlva már 500 millió tonnát. A gépipar évente több mint 90 milliárd rubelért fog gyártani különböző termékeket. Ezekkel a példákkal kívánta érzékeltetni, hogy a Szovjetunió és Kanada között mindig lehet mindkét fél számára érdekes területeket találni. Az együttműködés bővíthető az energiaiparban és a kohászatban is. A két ország gazdasági kapcsolatainak térképén fellelhető fehér foltok megszüntetésére több út nyílik. A tengerentúli országoknak szinte valamennyi nyugateurópai országgal jelentős kapcsolatuk van. Ezeknek az országoknak a nagy részével élénk kereskedelmi kapcsolatban áll a Szovjetunió is. Mindazokat a kooperációs módszereket, amelyek harmadik országban már jól vizsgáztak a gyakorlatban, itt is alkalmazni lehetne. 1972 májusában ülést tart a szovjet— kanadai vegyes bizottság. Ezen a munkacsoportok javaslatai alapján szó lesz az együttműködés szélesítéséről. A jövő év elején kanadai javaslatra megtárgyalják a jelenleg érvényben levő kereskedelmi egyezmény meghosszabbítását is. Faragó András Súlyosbodott a fejlődő országok helyzete AZ IMF IGAZGATÓJÁNAK NYILATKOZATA A Egyesült Államok erőfeszítései fizetési mérlegének rendbehozatalára a világkereskedelem és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok szétzilálásával fenyegetnek — jelentette ki Schweitzer, az IMF vezérigazgatója. Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa előtt mondott beszédében célzott arra is, hogy Nixon elnök augusztusi gazdasági döntései egyúttal lehetőséget teremtenek a nemzetközi valutarendszer alapvető gyengeségeinek felszámolására. Korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan Schweitzer ezúttal is kitért a jelenlegi monetáris fejlemények és a fejlődő országok helyzete közötti összefüggésekre. Bár a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok jelenlegi nehézségei tükrözik az iparosodott országok közötti gazdasági feszültségeket, jelentőségük óriási a fejlődő országokra nézve is. Ezeknek az országoknak a fejlesztési erőfeszítései szenvedik meg a megfelelő kereskedelmi és fizetési rendszer hiányát. A valutáris zavarok a jelek szerint hozzájárultak az alapanyagok, elsősorban a fémek áreséséhez. A jelenlegi krízis másik nyugtalanító eredménye a fejlesztési kölcsönök körüli huzavona — mutatott rá Schweitzer. A fejlesztési segélyek már régóta szükségessé vált emelése továbbra is halasztást szenved, de talán még súlyosabb következményei lesznek, ha meghiúsul a harmadik világ törekvése exporttermékeik választékának bővítésére. Különösen a feldolgozott termékek értékesítése ütközik nehézségekbe az alacsony nyereségráta miatt. Az árakban, árfolyamokban vagy a kereskedelmi korlátozásokban bekövetkező bármilyen váratlan fordulat teljes mértékben meghiúsíthatja a fejlődő országok ilyen irányú exporttörekvéseit. Sajnálatosnak nevezte Schweitzer, hogy a jelenlegi zavarok egybeesnek a fejlődő országok különösen nehéz időszakával. Szembe kell nézniük az eladósodás mind nagyobb terhével, s tekintettel gyorsan szaporodó lakossságukra, az új munkahelyek megteremtésének nehéz feladatával. Emiatt esik súlyosan latba a valutáris helyzet bizonytalansága, és más, az amerikai importadóhoz hasonló kereskedelmi korlátozás. Mindamellett, mintegy ellensúlyozva nyilatkozatának Amerika-ellenes élét, pozitívnak ítélt meg minden olyan intézkedést, amelynek célja az Egyesült Államok fizetési mérlegének egyensúlyba hozatala. „A vezető ipari országok fizetési mérlegeiben bekövetkezett torzulásokat még csak súlyosbította, hogy elmulasztották a belső és külső korrekciók gyors végrehajtását” — jelentette ki. Befejezésül az IMF vezetője felszólította a tagállamok kormányait, hogy működjenek együtt a nemzetközi valutarendszer megerősítésében, a valutaárfolyamok kiigazítása, illetve a világtartalékok szintjének szabályozása útján. Minden egyes kormánynak maximális mértékben fenn kell tartania pénzügyi stabilitását, a magas szintű foglalkoztatottság és a gyors növekedés céljainak feláldozása nélkül — hangoztatta Pierre Paul Schweitzer. (Reuter)