Világgazdaság, 1972. május (4. évfolyam, 84/833-104/853. szám)

1972-05-16 / 93. (842.) szám

VILÁGGAZDASÁG 1972. MÁJUS 16., KEDD IV. ÉVFOLYAM, 93. (842.) SZÁM FOLYTATÓDNAK A SZOVJET-AMERIKAI KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK A szovjet—amerikai kereskedelmi tárgyalások a politikai helyzet kiéleződése ellenére tovább folytatódnak — jelentette ki Peterson, amerikai kereskedelmi miniszter. „Kereskedelmi és gazdasági kérdések­ről tárgyalunk nem politikai problémák­ról — mondotta hét végi sajtóértekez­letén az amerikai kereskedelmi minisz­ter. „Ebben egyetértés alakult ki Pato­­licsev szovjet külkereskedelmi minisz­ter és közöttem” — idézi a minisztert a Reuter jelentése. Az amerikai gazdaságpolitikus meg­jegyzéseiből az szűrhető le, hogy a je­lenlegi kereskedelmi tárgyalások ered­ményeként a két ország közelebb jut ahhoz, hogy kereskedelmi egyezményt köthessen — jegyzi meg az AP tudósí­tója. Peterson a tárgyalássorozat első felét áttekintve utalt rá, hogy igen szé­leskörűek a felölelt témák. Közölte: megvitatják a legnagyobb kedvezmény elvének biztosítását a Szovjetunió szá­mára, tárgyalnak az esetleges hitelmeg­állapodásokról, amelyek mindkét felet érdekelhetik, a „lend-lease” adósságok­ról, a Szovjetunió gabonavásárlási szán­dékáról, a Moszkvában felállítandó amerikai képviseletekről és közös vál­lalkozások lehetőségéről. Peterson szerint szovjet szempontból a legfontosabb témák: a gabonakereske­delem, a kohászati berendezések szállí­tása és az egyes nyersanyagok kiakná­zásával kapcsolatos közös vállalkozások. Ami az Egyesült Államokat illeti, a miniszter kijelentette, kiemelt helyen foglalkoznak a Szovjetunió nyersanyag­tartalékainak kitermelésével, közte az olaj- és földgáztartalékok, a vasérc, a króm, a réz kiaknázásával és egyes fi­nomított ásványok kereskedelmével. A sajtóértekezleten több monetáris vonatkozású kérdés hangzott el. „Nem merültünk el a monetáris problémák­ban” — mondotta Peterson válaszában arra a kérdésre, hogy a rubel konverti­bilitását megvitatták-e. Viszont — fűzte hozzá —, bizonyos mértékig tisztáztuk, „mit értünk azon: hitelek mind a két fél számára”. A megbeszélések tegnap folytatódtak, és előreláthatólag a hét végéig tartanak. Szovjet felajánlás a fejlődő országoknak UTOLSÓ HETÉBE LÉPETT AZ UNCTAD ÜLÉSSZAKA Utolsó hetébe lépett a chilei fővárosban az UNCTAD harmadik ülés­szaka. A hét végi ülések kiemelkedő eseménye volt a plenáris ülésen elhang­zott szovjet felajánlás, amely szerint a Szovjetunió a mostani ötéves tervben jelentékenyen növeli a fejlődő országokból származó importot. A plenáris ülés még nem döntött „a nemzetek gazdasági jogairól és kötelességeiről” szóló nyilatkozat elfogadásáról, viszont jóváhagyta az első határozati javas­latot. Ez a fejlődő országok idegenforgalmának ösztönzését irányozza elő. A Szovjetunió a harmadik világke­reskedelmi konferencia plenáris ülése elé nyilatkozatot terjesztett, amelyben bejelentette: fokozza a fejlődő orszá­gokból származó importot és más terü­leteken is segítséget nyújt a fejlődő világnak. A deklaráció egyetlen felté­telről szó: a fejlődő országoknak is meg kell mutatniuk jóakaratukat és biztosí­tani kell a Szovjetunióhoz fűződő gaz­dasági kapcsolatok előrehaladását. A Szovjetunióval folytatott kereskedelem feltételei nem lehetnek rosszabbak, mint a harmadik világ és a fejlett tőkés­országok kereskedelemében érvényes feltételek. A szovjet nyilatkozat ígéretet tesz a fejlődő országokból származó import minőségének és mennyiségének javítá­sára és az odairányuló export árustruk­túrájának korszerűsítésére. Előirányoz­za, hogy hosszú lejáratú segélyprogram keretében a legújabb műszaki eljárá­sokkal ismerteti meg a harmadik világ szakembereit. A nyilatkozathoz mellé­kelt táblázat szerint a Szovjetunió 1975-ig évi 65 ezer tonnára növeli a kávéimportot a fejlődő országokból (1963:29 ezer tonna). Déligyümölcsből az ötéves tervidőszak végén 330 ezer tonnát (60 ezer), gyapjúból 90 ezer tonnát (20 ezer), teából 50 ezer ton­nát (18 ezer) színesfémekből pedig 900 ezer tonnát (75 ezer) vásárol a fejlődő világtól. A Szovjetunió ezen túlmenően az együttműködés lehetőségeit keresi a fejlődő országokkal „bizonyos termelési ágakban” és az ipari termékekre adott megrendelések növelésével hozzá akar járulni a munkanélküliség csökkentésé­hez. Az ipari termelés fokozását pedig szovjet gépek és berendezések szállítá­sával kívánja elősegíteni. A hetvenhetek csoportja közös indít­ványban javasolta, hogy az UNCTAD fogadja el „a nemzetek gazdasági jogai­ról és kötelességeiről” szóló deklará­ciót, amely az ENSZ „emberi jogok nyi­latkozatának” mintájára készülne. A legalapvetőbb jog, amelyet a fejlődő országok követelnek, a természeti kin­csek feletti korlátlan rendelkezés joga, s ezzel szoros összefüggésben, hogy a fejlett tőkésországok ne alkalmazzák a gazdasági fenyegetés vagy nyomás esz­közét a természeti kincsek tulajdono­saival szemben. Hangot kapott az a kö­vetelés is, hogy jöjjön létre a nemzet­közi biztonságnak a békés gazdasági fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges rendszere. Szombaton egyhangúlag elfogadták a hetvenhetek csoportjának a határozati javaslatát a harmadik világ idegen­­forgalmának fejlesztésére. Ez az első javaslat, amelyet a plenáris ülés is jóváhagyott. A határozati javaslat — mint már jelentettük — elő kívánja segíteni a fejlődő országokba való uta­zások számának növekedését, hitelnyúj­tással idegenforgalmi infrastruktúrát kíván létrehozni ezekben az országok­ban, s egyéb intézkedésekkel próbálja megkönnyíteni a tőkésországok turistái­nak utazását a fejlődő országokba. Megtartotta első ülését az Aconcagua­­csoport, amely a konferencia csúcs­szerveként a hátralevő néhány nap alatt kompromisszumokat próbál ki­dolgozni a legfontosabb határozati ja­vaslatokra. A csoport munkájában öt latin-amerikai, öt ázsiai, öt dél-ameri­kai, tíz fejlett tőkés­ és öt szocialista ország képviselői vesznek részt. Üléseit zárt ajtók mögött tartja. (Reuter) Szovjet kőolajvásárlás Líbiában A Szovjetunió nagy mennyiségű kő­olajat vásárol Líbiától — írja az Al Ahram moszkvai tudósítója. Mabruk líbiai olajügyi miniszter a szovjet fő­városban megállapodást írt alá, amely szerint a Szovjetunió megvásárolja az államosított vállalatok által kitermelt olaj egy részét. A jelentés számszerű adatokat nem közöl. Mabruk befejezte látogatását a Szovjetunióban, s Bulgá­riába utazott, ahol külkereskedelmi és a nehézipari miniszterrel tárgyalt a két ország kapcsolatairól. Magyar nukleáris műszerek kiállítása Moszkvában Moszkvai tudósítónktól: Az elmúlt két év nukleáris műszer­­fejlesztésének eredményeit bemutató kiállítás nyílt Moszkvában a METRIM­­PEX rendezésében. A bemutatott ter­mékek figyelembe veszik a szovjet nép­gazdaság fejlesztési célkitűzéseiből kí­nálkozó magyar exportlehetőségeket. A magyar kutatóintézetek termékeiből az öt napig tartó rendezvényen olyan mű­szereket sorakoztatnak fel, amelyeket más szocialista országokban nem ké­szítenek és minőségük, korszerűségük (integrált áramkörrel működnek) meg­felel a világszínvonalnak. Minden bi­zonnyal nagy érdeklődésre tartanak számot a komplett nukleáris mérő­műszer-család tagjai, valamint a nuk­leáris erőművek reaktorait ellenőrző műszerek is. Az érdekelt vállalatok kö­zött most kezdődnek majd a tárgya­lások az új cikkek eladásáról és a na­gyobb üzletkötést megelőző kipróbálás­ról. A tervek szerint a bemutató végez­tével a kiállított termékeket Dubnába szállítják. A METRIMPEX a bemutató témájához közelálló bauxitanalizátorát is elhozta Moszkvába. A magyar kül­kereskedelmi vállalat e termékből már jó néhány darabot tőkés piacokon is értékesített, s most a­­Szovjetunióba szeretne exportálni. Figyelembe véve a szovjet alumíniumipar gyors fejlesz­tését, erre minden lehetőség megvan. A magyar-ju­goszláv bankkonzorcium ülése A magyar—jugoszláv bankkonzor­cium igazgató bizottsága május 11— 12-én Belgrádban tartotta negyedik ülé­sét, amelyen a két ország üzleti körei közötti kapcsolatok előmozdítását szol­gáló intézkedésekről, konkrét kooperá­ciós üzletek finanszírozásáról, valamint egy további jugoszláv banknak a kon­zorciumhoz csatlakozásáról hoztak ha­tározatot. A megbeszéléseket dr. Salu­­sinszky István, a Magyar Külkereske­delmi Bank vezérigazgatója, illetve Dragomir Miljkovics, a jugoszláv ke­reskedelmi bank vezérigazgatója ve­zette. Japán kölcsön Indonéziának Vasárnap hazautazott a japán fővárosból Szuharto. Az indonéz köztár­sasági elnök, aki ötnapos hivatalos látogatást tett Japánban, megkapta vendéglátói hozzájárulását egy új, nagyobb kölcsönhöz. Szuharto két ízben tárgyalt Szato mi­niszterelnökkel és megbeszéléseket folytatott más magas rangú politikusok­kal a japán gazdasági és technikai se­gély növeléséről. A közös közlemény bejelenti, hogy Japán hozzávetőleg 200 millió dolláros kölcsönt nyújt Indonéziának az olajfel­tárási program végrehajtásához. A nyilatkozat az említett kölcsönről szólva megállapítja, hogy ezt nem so­rolják a hitelező országok nemzetközi konzorciuma által folyósított japán hozzájáruláshoz. Nem tekinthető a köl­csön — hangoztatja a közlemény — elő­zetes kiegyenlítésnek sem a jövőben szállítandó indonéz olajért. Tokiói értesülések szerint tárgyalást folytattak egy másik, 100 millió dollá­ros magánkölcsönről, ezt azonban az olajszállítások meghitelezésének tekin­tik. Szuharto közölte, hogy Indonézia 58 millió kiloliter alacsony kéntartalmú olajat szállít Japánnak a következő 10 esztendőben. Az előző szerződésekben lekötött olaj szállítása ettől függetlenül tovább folyik. Tokiói értesülés szerint Szato minisz­terelnök kilátásba helyezte, hogy fonto­lóra veszik Japán közreműködését egy indonéziai vízi erőmű építésében és az észak-szumátrai, a sahani alumíniummű létrehozásában. Az indonéz köztársasági elnök részt vett egy értekezleten, amelyen mintegy 40 vezető üzletember volt jelen, s ek­kor felkérte az üzleti köröket, vállalja­nak részt Indonézia kőolaj-, gumi-, fű­részáru-iparának és idegenforgalmának kifejlesztésében. A hírügynökségek jelentései szerint az Indonézia támogatására alakult nem­zetközi konzorcium keretében Japán a csoport által folyósított összes segély mintegy egyharmadát adja Indonéziá­nak. (Reuter, Kyodo) NAPRÓL NAPRA ♦ A SZOVJET—AMERIKAI KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOKON sikerült előbbrelépni a két ország közötti kereskedelmi egyezmény kérdésében — mondta sajtókonferenciáján Peterson. Az amerikai ke­reskedelmi miniszter Patolicsevvel az elmúlt napokban megvitatta a legnagyobb kedvezmény elvének a Szovjetunióra való kiterjesztését, a hitelkérdéseket, a l­and-lease adósságokat, a szovjet gabonavásárlás és a közös vállalkozások lehetőségeit. ♦ A SZOVJETUNIÓ FELAJÁNLOTTA A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKNAK, hogy az ötéves tervidőszak végére jelentékenyen, egyes esetekben négy­szeresére növeli a fejlődő országokból származó importot. Az UNCTAD konferenciáján előterjesztett szovjet nyilatkozat ígéretet tesz az import minőségének és a fejlődő világ országaiba irányuló export árstruktú­rájának javítására is. ♦ MA AVATJÁK FEL A VASKAPUI ERŐMŰVET, amelynek építését két és fél évvel ezelőtt kezdték el román—jugoszláv közös vállalkozás­ban. A költségek megközelítik a félmilliárd dollárt. Az erőműrendszer megjavítja a két ország áramellátását, meggyorsítja a dunai hajózást. ♦ OKINAWA ISMÉT JAPÁN FENNHATÓSÁGA alá tartozik. A sziget gazdasága azonban továbbra is amerikai katonai ellenőrzés alatt marad. Rendkívül elmaradott a mezőgazdaság és az elsődleges iparágak, to­vábbá a feldolgozóipar, a sziget termelésének 74 százalékát a szolgál­tatások adják. Ez utóbbiak egyharmada az amerikai katonai támasz­pontokból ered. ♦ A SZOVJETUNIÓ TIZENNYOLCADSZOR VESZ RÉSZT a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az eddigiektől eltérően a szovjet kiállítás első helyen nem a termelőeszközöket, hanem a lakosságnak szánt legújabb közszükségleti cikkeket mutatja be. /f/f AH 'rí //­i / / A magyar—bolgár árucsere-forgalom alakulása kiküldött munkatársunktól. A magyar—bolgár kereskedelem az 1966—70-es időszakban mintegy 55 százalékkal volt magasabb, mint az előző tervidőszakban, s ez lehetősé­get teremtett arra, hogy az 1971—75. évekre aláírt hosszú lejáratú egyez­ményben a forgalom 63 százalékos növekedését tervezzük. Így ez időszak alatt a két ország közötti kereskedelem az elgondolások szerint meghaladja a 460 millió rubelt. A tervidőszakból már másfél év telt el. Czimer J. Gyula tanácsos, a magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője nyilatkozott a VILÁGGAZDASÁG-nak a két ország kereskedelmének problémáiról és a perspektíváról. A kétoldalú forgalom az elmúlt 4 évben gyorsan emelkedett. 1968-ban 45 millió rubel, 1969-ben 55 millió rubel, 1970-ben 65 millió rubel és 1971- ben 80 millió rubel volt. E forgalom gyors növekedése azt eredményezte, hogy Magyarország a bolgár külkereskedelemben a korábbi hatodik helyről (Romániát megelőzve) az ötödik helyre került. Amíg az összforgalom növe­kedése egyenletes, addig az export- és az importoldal hullámzóan fejlődik. — Örvendetes forgalomnövekedést értünk el 1970-ben — az előző évhez viszonyítva 15 százalékot —, s ez len­dületet adott a következő év kereske­delméhez, amikor is az árucsere 26 százalékkal nőtt. Az idei évre az elő­irányzat 100 millió rubel. Ebben az esz­tendőben kis megtorpanás következett be — véleményem szerint ez átmeneti jellegű — s még az év végéig mindkét fél részéről tett intézkedések következ­tében megközelíthetjük a tervezett for­galmat — kezdte nyilatkozatát Czimer J. Gyula. Az első negyedév kedvezőtlen ered­ményeinek okát egyrészt saját gazda­­­sági problémáinkban kell keresni, más­részt a bolgár cégek sem a kívánt idő­ben és minőségben ajánlották fel ter­mékeiket eladásra. Az első negyedév­ben a magyar importban késtek a ma­gánjogi kötések, az exportban a kívánt szintet értük el. Ahhoz, hogy kiegyen­súlyozottabbá váljon a két ország kö­zötti forgalom, a magyar vállalatoknak is növelniök kellene vásárlásaikat Bul­gáriából — és itt elsősorban szerszám­gépekre, mezőgazdasági gépekre, építő- és útépítőgépekre, valamint gyógysze­rekre gondolok. Ugyanakkor, ezzel egy­­időben a bolgár cégeknek is ügyelniük kellene még jobban a szállítási határ­idők betartására, a szervizhálózat meg­szervezésére, s végül figyelembe kellene venniök a magyar kívánságoknak meg­felelő műszaki paramétereket. Így tehát valójában mindkét félnek teendői van­nak ahhoz, hogy a tervezett forgalmat sikerüljön realizálni. — Milyen lehetőségeket lát a kereskedelem új formáinak bevezetésére, illetve szélesíté­sére? — A magyar—bolgár műszaki-tudo­mányos együttműködési bizottság 10. ülésszaka még az ősszel megjelölte a fejlesztés útját a további kooperációban és szakosításban. Így például, még a hatvanas évek elején írták alá a kohá­szati együttműködés jegyzőkönyvét és rögzítették az elektromos targoncák, az emelő-szállítószerkezetek, a rádiók, az útépítőgépek és a számítástechnikai be­rendezések megosztott gyártását. Érvé­nyes 1968-tól a szódagyártási egyez­mény, amelyben Bulgárián kívül a Szovjetunió és Magyarország is részt vesz. A devnyai szódagyárhoz különféle gépeket és berendezéseket szállítunk és ezekért 1973-tól 10 évig összesen 620 ezer tonna szódát szállít Bulgária, amely a magyar vegyipar egyik fontos alapanyagául szolgál. Véleményem szerint még tovább kelle­ne bővíteni mindkét országban a lakos­ság jobb áruellátása érdekében a fo­gyasztási cikkek cseréjét. Ugyanakkor jelentősen növelni lehetne a gépipari termékek kooperációját is. Ez utóbbi azért is kívánatos, mivel a forgalomból a gépszállítások a negyedik ötéves terv időszaka alatt 253 millió rubelt képvisel­nek, vagyis a­ kereskedelem 55 százalé­kát. Már edig is egészséges együtműkö­­dés alakult ki e téren, amelyet tovább lehetne bővíteni, így például a bolgár autóbuszgyártás magyar fődarabokra tart igényt. De új távlatokat nyithat az együttműködésben az ágazati miniszté­riumok között kialakuló kapcsolat is, valójában a gépipari együttműködés további fejlesztése a forgalom biztos és stabil bázisát szolgáltathatná. Igen jelentős a magyar—bolgár va­gonipari együttműködés, amely szerint a negyedik ötéves terv alatt Bulgária 1000 darab vagont szállít Magyaror­szágra, a NIKEX pedig ezekért a ter­mékekért vagonalkatrészeket exportál. A MOGÜRT kooperáció keretében ga­rázsberendezéseket szállít a bolgár vál­lalatoknak, cserébe évente 7 millió ru­belért különféle alkatrészeket kapunk. — Hogyan ítéli meg a kereskedelem to­vábbi lehetőségeit? — Az utóbbi időszakban mindkét fél felismerte a hosszú lejáratú államközi egyezmény biztosításának fontosságát. Ivan Popov bolgár miniszterelnök-he­lyettes, gépipari miniszter, május 18-án Budapestre utazik a gépipari együttmű­ködés még meglevő problémáinak tisz­tázására. Úgy érzem, hogy a magyar és a bol­gár vállalatoknak jobban kellene ismer­ni egymás piaci lehetőségeit és még jobban figyelemmel kísérni a műszaki és a kereskedelmi kívánságokat. F­a a vállalatok az év hátralevő részében az 1971. évi kereskedelmi munka szerint folytatják tevékenységüket, 1972 végéig megközelíthetjük a 100 millió rubeles forgalmat és ezzel a magyar—bolgár kereskedelem kiegyensúlyozottabbá vál­hat — mondotta befejezésül Czimer J. Gyula, szófiai kereskedelmi tanácsos, M. E. Amerikai áruhitel Romániának Az amerikai gabonaexport támogatá­sára hivatott Comodity Credit Corpora­tion 40 millió dolláros hitelkeretet bocsát Románia rendelkezésére gabona és más mezőgazdasági termékek beszerzésére. Mint a CCC szóvivője közölte, a há­rom év alatt törlesztendő összegből Ro­mánia amerikai búzát, kukoricát, árpát, gyapotot, faggyút és dohányt vásárol­hat. A hitelből finanszírozott exportüz­letet a július 1-ével kezdődő 12 hónap alatt kell lebonyolítani. (Reuter) Élelmiszerszállítások a kínai-amerikai kereskedelemben A kantoni tavaszi vásáron kötött megállapodás alapján néhány hónapon belül megkezdődik a kínai fagyasztott élelmiszerek kísérleti kiállítása az Egyesült államokba. A kantoni vásáron 200 ezer dollár értékű élelmiszer szál­lítására írtak alá szerződést. Az Egye­sült Államokban az importált fagyasz­tott árukat — mielőtt forgalomba hoz­nák és szerződéseket kötnének az ál­landó szállításról — laboratóriumi vizs­gálatoknak vetik alá. Az amerikai Oregon állam kormány­zója, McCall, aki részt vett a kantoni vásáron, javaslatot tett Oregonban ter­mesztett búza szállítására Kínának. Ez a lágy és fehér búzafajta korábban is kedvelt volt a kínai fogyasztók köré­ben. A Kínai Népköztársaság gabona-, növényolaj- és élelmiszer import- export vállalata megvizsgálta az ore­goni javaslatot és állítólag kedvező véleménnyel továbbította Pekingbe. Washingtonban arra számítanak, hogy a következő két évben jelentősebb meg­rendelést kapnak erre a fajtára. (Reu­ter, MTI)

Next