Világgazdaság, 1972. május (4. évfolyam, 84/833-104/853. szám)
1972-05-16 / 93. (842.) szám
VILÁGGAZDASÁG 1972. MÁJUS 16., KEDD IV. ÉVFOLYAM, 93. (842.) SZÁM FOLYTATÓDNAK A SZOVJET-AMERIKAI KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK A szovjet—amerikai kereskedelmi tárgyalások a politikai helyzet kiéleződése ellenére tovább folytatódnak — jelentette ki Peterson, amerikai kereskedelmi miniszter. „Kereskedelmi és gazdasági kérdésekről tárgyalunk nem politikai problémákról — mondotta hét végi sajtóértekezletén az amerikai kereskedelmi miniszter. „Ebben egyetértés alakult ki Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és közöttem” — idézi a minisztert a Reuter jelentése. Az amerikai gazdaságpolitikus megjegyzéseiből az szűrhető le, hogy a jelenlegi kereskedelmi tárgyalások eredményeként a két ország közelebb jut ahhoz, hogy kereskedelmi egyezményt köthessen — jegyzi meg az AP tudósítója. Peterson a tárgyalássorozat első felét áttekintve utalt rá, hogy igen széleskörűek a felölelt témák. Közölte: megvitatják a legnagyobb kedvezmény elvének biztosítását a Szovjetunió számára, tárgyalnak az esetleges hitelmegállapodásokról, amelyek mindkét felet érdekelhetik, a „lend-lease” adósságokról, a Szovjetunió gabonavásárlási szándékáról, a Moszkvában felállítandó amerikai képviseletekről és közös vállalkozások lehetőségéről. Peterson szerint szovjet szempontból a legfontosabb témák: a gabonakereskedelem, a kohászati berendezések szállítása és az egyes nyersanyagok kiaknázásával kapcsolatos közös vállalkozások. Ami az Egyesült Államokat illeti, a miniszter kijelentette, kiemelt helyen foglalkoznak a Szovjetunió nyersanyagtartalékainak kitermelésével, közte az olaj- és földgáztartalékok, a vasérc, a króm, a réz kiaknázásával és egyes finomított ásványok kereskedelmével. A sajtóértekezleten több monetáris vonatkozású kérdés hangzott el. „Nem merültünk el a monetáris problémákban” — mondotta Peterson válaszában arra a kérdésre, hogy a rubel konvertibilitását megvitatták-e. Viszont — fűzte hozzá —, bizonyos mértékig tisztáztuk, „mit értünk azon: hitelek mind a két fél számára”. A megbeszélések tegnap folytatódtak, és előreláthatólag a hét végéig tartanak. Szovjet felajánlás a fejlődő országoknak UTOLSÓ HETÉBE LÉPETT AZ UNCTAD ÜLÉSSZAKA Utolsó hetébe lépett a chilei fővárosban az UNCTAD harmadik ülésszaka. A hét végi ülések kiemelkedő eseménye volt a plenáris ülésen elhangzott szovjet felajánlás, amely szerint a Szovjetunió a mostani ötéves tervben jelentékenyen növeli a fejlődő országokból származó importot. A plenáris ülés még nem döntött „a nemzetek gazdasági jogairól és kötelességeiről” szóló nyilatkozat elfogadásáról, viszont jóváhagyta az első határozati javaslatot. Ez a fejlődő országok idegenforgalmának ösztönzését irányozza elő. A Szovjetunió a harmadik világkereskedelmi konferencia plenáris ülése elé nyilatkozatot terjesztett, amelyben bejelentette: fokozza a fejlődő országokból származó importot és más területeken is segítséget nyújt a fejlődő világnak. A deklaráció egyetlen feltételről szó: a fejlődő országoknak is meg kell mutatniuk jóakaratukat és biztosítani kell a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatok előrehaladását. A Szovjetunióval folytatott kereskedelem feltételei nem lehetnek rosszabbak, mint a harmadik világ és a fejlett tőkésországok kereskedelemében érvényes feltételek. A szovjet nyilatkozat ígéretet tesz a fejlődő országokból származó import minőségének és mennyiségének javítására és az odairányuló export árustruktúrájának korszerűsítésére. Előirányozza, hogy hosszú lejáratú segélyprogram keretében a legújabb műszaki eljárásokkal ismerteti meg a harmadik világ szakembereit. A nyilatkozathoz mellékelt táblázat szerint a Szovjetunió 1975-ig évi 65 ezer tonnára növeli a kávéimportot a fejlődő országokból (1963:29 ezer tonna). Déligyümölcsből az ötéves tervidőszak végén 330 ezer tonnát (60 ezer), gyapjúból 90 ezer tonnát (20 ezer), teából 50 ezer tonnát (18 ezer) színesfémekből pedig 900 ezer tonnát (75 ezer) vásárol a fejlődő világtól. A Szovjetunió ezen túlmenően az együttműködés lehetőségeit keresi a fejlődő országokkal „bizonyos termelési ágakban” és az ipari termékekre adott megrendelések növelésével hozzá akar járulni a munkanélküliség csökkentéséhez. Az ipari termelés fokozását pedig szovjet gépek és berendezések szállításával kívánja elősegíteni. A hetvenhetek csoportja közös indítványban javasolta, hogy az UNCTAD fogadja el „a nemzetek gazdasági jogairól és kötelességeiről” szóló deklarációt, amely az ENSZ „emberi jogok nyilatkozatának” mintájára készülne. A legalapvetőbb jog, amelyet a fejlődő országok követelnek, a természeti kincsek feletti korlátlan rendelkezés joga, s ezzel szoros összefüggésben, hogy a fejlett tőkésországok ne alkalmazzák a gazdasági fenyegetés vagy nyomás eszközét a természeti kincsek tulajdonosaival szemben. Hangot kapott az a követelés is, hogy jöjjön létre a nemzetközi biztonságnak a békés gazdasági fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges rendszere. Szombaton egyhangúlag elfogadták a hetvenhetek csoportjának a határozati javaslatát a harmadik világ idegenforgalmának fejlesztésére. Ez az első javaslat, amelyet a plenáris ülés is jóváhagyott. A határozati javaslat — mint már jelentettük — elő kívánja segíteni a fejlődő országokba való utazások számának növekedését, hitelnyújtással idegenforgalmi infrastruktúrát kíván létrehozni ezekben az országokban, s egyéb intézkedésekkel próbálja megkönnyíteni a tőkésországok turistáinak utazását a fejlődő országokba. Megtartotta első ülését az Aconcaguacsoport, amely a konferencia csúcsszerveként a hátralevő néhány nap alatt kompromisszumokat próbál kidolgozni a legfontosabb határozati javaslatokra. A csoport munkájában öt latin-amerikai, öt ázsiai, öt dél-amerikai, tíz fejlett tőkés és öt szocialista ország képviselői vesznek részt. Üléseit zárt ajtók mögött tartja. (Reuter) Szovjet kőolajvásárlás Líbiában A Szovjetunió nagy mennyiségű kőolajat vásárol Líbiától — írja az Al Ahram moszkvai tudósítója. Mabruk líbiai olajügyi miniszter a szovjet fővárosban megállapodást írt alá, amely szerint a Szovjetunió megvásárolja az államosított vállalatok által kitermelt olaj egy részét. A jelentés számszerű adatokat nem közöl. Mabruk befejezte látogatását a Szovjetunióban, s Bulgáriába utazott, ahol külkereskedelmi és a nehézipari miniszterrel tárgyalt a két ország kapcsolatairól. Magyar nukleáris műszerek kiállítása Moszkvában Moszkvai tudósítónktól: Az elmúlt két év nukleáris műszerfejlesztésének eredményeit bemutató kiállítás nyílt Moszkvában a METRIMPEX rendezésében. A bemutatott termékek figyelembe veszik a szovjet népgazdaság fejlesztési célkitűzéseiből kínálkozó magyar exportlehetőségeket. A magyar kutatóintézetek termékeiből az öt napig tartó rendezvényen olyan műszereket sorakoztatnak fel, amelyeket más szocialista országokban nem készítenek és minőségük, korszerűségük (integrált áramkörrel működnek) megfelel a világszínvonalnak. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tartanak számot a komplett nukleáris mérőműszer-család tagjai, valamint a nukleáris erőművek reaktorait ellenőrző műszerek is. Az érdekelt vállalatok között most kezdődnek majd a tárgyalások az új cikkek eladásáról és a nagyobb üzletkötést megelőző kipróbálásról. A tervek szerint a bemutató végeztével a kiállított termékeket Dubnába szállítják. A METRIMPEX a bemutató témájához közelálló bauxitanalizátorát is elhozta Moszkvába. A magyar külkereskedelmi vállalat e termékből már jó néhány darabot tőkés piacokon is értékesített, s most aSzovjetunióba szeretne exportálni. Figyelembe véve a szovjet alumíniumipar gyors fejlesztését, erre minden lehetőség megvan. A magyar-jugoszláv bankkonzorcium ülése A magyar—jugoszláv bankkonzorcium igazgató bizottsága május 11— 12-én Belgrádban tartotta negyedik ülését, amelyen a két ország üzleti körei közötti kapcsolatok előmozdítását szolgáló intézkedésekről, konkrét kooperációs üzletek finanszírozásáról, valamint egy további jugoszláv banknak a konzorciumhoz csatlakozásáról hoztak határozatot. A megbeszéléseket dr. Salusinszky István, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezérigazgatója, illetve Dragomir Miljkovics, a jugoszláv kereskedelmi bank vezérigazgatója vezette. Japán kölcsön Indonéziának Vasárnap hazautazott a japán fővárosból Szuharto. Az indonéz köztársasági elnök, aki ötnapos hivatalos látogatást tett Japánban, megkapta vendéglátói hozzájárulását egy új, nagyobb kölcsönhöz. Szuharto két ízben tárgyalt Szato miniszterelnökkel és megbeszéléseket folytatott más magas rangú politikusokkal a japán gazdasági és technikai segély növeléséről. A közös közlemény bejelenti, hogy Japán hozzávetőleg 200 millió dolláros kölcsönt nyújt Indonéziának az olajfeltárási program végrehajtásához. A nyilatkozat az említett kölcsönről szólva megállapítja, hogy ezt nem sorolják a hitelező országok nemzetközi konzorciuma által folyósított japán hozzájáruláshoz. Nem tekinthető a kölcsön — hangoztatja a közlemény — előzetes kiegyenlítésnek sem a jövőben szállítandó indonéz olajért. Tokiói értesülések szerint tárgyalást folytattak egy másik, 100 millió dolláros magánkölcsönről, ezt azonban az olajszállítások meghitelezésének tekintik. Szuharto közölte, hogy Indonézia 58 millió kiloliter alacsony kéntartalmú olajat szállít Japánnak a következő 10 esztendőben. Az előző szerződésekben lekötött olaj szállítása ettől függetlenül tovább folyik. Tokiói értesülés szerint Szato miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy fontolóra veszik Japán közreműködését egy indonéziai vízi erőmű építésében és az észak-szumátrai, a sahani alumíniummű létrehozásában. Az indonéz köztársasági elnök részt vett egy értekezleten, amelyen mintegy 40 vezető üzletember volt jelen, s ekkor felkérte az üzleti köröket, vállaljanak részt Indonézia kőolaj-, gumi-, fűrészáru-iparának és idegenforgalmának kifejlesztésében. A hírügynökségek jelentései szerint az Indonézia támogatására alakult nemzetközi konzorcium keretében Japán a csoport által folyósított összes segély mintegy egyharmadát adja Indonéziának. (Reuter, Kyodo) NAPRÓL NAPRA ♦ A SZOVJET—AMERIKAI KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOKON sikerült előbbrelépni a két ország közötti kereskedelmi egyezmény kérdésében — mondta sajtókonferenciáján Peterson. Az amerikai kereskedelmi miniszter Patolicsevvel az elmúlt napokban megvitatta a legnagyobb kedvezmény elvének a Szovjetunióra való kiterjesztését, a hitelkérdéseket, a land-lease adósságokat, a szovjet gabonavásárlás és a közös vállalkozások lehetőségeit. ♦ A SZOVJETUNIÓ FELAJÁNLOTTA A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKNAK, hogy az ötéves tervidőszak végére jelentékenyen, egyes esetekben négyszeresére növeli a fejlődő országokból származó importot. Az UNCTAD konferenciáján előterjesztett szovjet nyilatkozat ígéretet tesz az import minőségének és a fejlődő világ országaiba irányuló export árstruktúrájának javítására is. ♦ MA AVATJÁK FEL A VASKAPUI ERŐMŰVET, amelynek építését két és fél évvel ezelőtt kezdték el román—jugoszláv közös vállalkozásban. A költségek megközelítik a félmilliárd dollárt. Az erőműrendszer megjavítja a két ország áramellátását, meggyorsítja a dunai hajózást. ♦ OKINAWA ISMÉT JAPÁN FENNHATÓSÁGA alá tartozik. A sziget gazdasága azonban továbbra is amerikai katonai ellenőrzés alatt marad. Rendkívül elmaradott a mezőgazdaság és az elsődleges iparágak, továbbá a feldolgozóipar, a sziget termelésének 74 százalékát a szolgáltatások adják. Ez utóbbiak egyharmada az amerikai katonai támaszpontokból ered. ♦ A SZOVJETUNIÓ TIZENNYOLCADSZOR VESZ RÉSZT a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az eddigiektől eltérően a szovjet kiállítás első helyen nem a termelőeszközöket, hanem a lakosságnak szánt legújabb közszükségleti cikkeket mutatja be. /f/f AH 'rí //i / / A magyar—bolgár árucsere-forgalom alakulása kiküldött munkatársunktól. A magyar—bolgár kereskedelem az 1966—70-es időszakban mintegy 55 százalékkal volt magasabb, mint az előző tervidőszakban, s ez lehetőséget teremtett arra, hogy az 1971—75. évekre aláírt hosszú lejáratú egyezményben a forgalom 63 százalékos növekedését tervezzük. Így ez időszak alatt a két ország közötti kereskedelem az elgondolások szerint meghaladja a 460 millió rubelt. A tervidőszakból már másfél év telt el. Czimer J. Gyula tanácsos, a magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője nyilatkozott a VILÁGGAZDASÁG-nak a két ország kereskedelmének problémáiról és a perspektíváról. A kétoldalú forgalom az elmúlt 4 évben gyorsan emelkedett. 1968-ban 45 millió rubel, 1969-ben 55 millió rubel, 1970-ben 65 millió rubel és 1971- ben 80 millió rubel volt. E forgalom gyors növekedése azt eredményezte, hogy Magyarország a bolgár külkereskedelemben a korábbi hatodik helyről (Romániát megelőzve) az ötödik helyre került. Amíg az összforgalom növekedése egyenletes, addig az export- és az importoldal hullámzóan fejlődik. — Örvendetes forgalomnövekedést értünk el 1970-ben — az előző évhez viszonyítva 15 százalékot —, s ez lendületet adott a következő év kereskedelméhez, amikor is az árucsere 26 százalékkal nőtt. Az idei évre az előirányzat 100 millió rubel. Ebben az esztendőben kis megtorpanás következett be — véleményem szerint ez átmeneti jellegű — s még az év végéig mindkét fél részéről tett intézkedések következtében megközelíthetjük a tervezett forgalmat — kezdte nyilatkozatát Czimer J. Gyula. Az első negyedév kedvezőtlen eredményeinek okát egyrészt saját gazdasági problémáinkban kell keresni, másrészt a bolgár cégek sem a kívánt időben és minőségben ajánlották fel termékeiket eladásra. Az első negyedévben a magyar importban késtek a magánjogi kötések, az exportban a kívánt szintet értük el. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottabbá váljon a két ország közötti forgalom, a magyar vállalatoknak is növelniök kellene vásárlásaikat Bulgáriából — és itt elsősorban szerszámgépekre, mezőgazdasági gépekre, építő- és útépítőgépekre, valamint gyógyszerekre gondolok. Ugyanakkor, ezzel egyidőben a bolgár cégeknek is ügyelniük kellene még jobban a szállítási határidők betartására, a szervizhálózat megszervezésére, s végül figyelembe kellene venniök a magyar kívánságoknak megfelelő műszaki paramétereket. Így tehát valójában mindkét félnek teendői vannak ahhoz, hogy a tervezett forgalmat sikerüljön realizálni. — Milyen lehetőségeket lát a kereskedelem új formáinak bevezetésére, illetve szélesítésére? — A magyar—bolgár műszaki-tudományos együttműködési bizottság 10. ülésszaka még az ősszel megjelölte a fejlesztés útját a további kooperációban és szakosításban. Így például, még a hatvanas évek elején írták alá a kohászati együttműködés jegyzőkönyvét és rögzítették az elektromos targoncák, az emelő-szállítószerkezetek, a rádiók, az útépítőgépek és a számítástechnikai berendezések megosztott gyártását. Érvényes 1968-tól a szódagyártási egyezmény, amelyben Bulgárián kívül a Szovjetunió és Magyarország is részt vesz. A devnyai szódagyárhoz különféle gépeket és berendezéseket szállítunk és ezekért 1973-tól 10 évig összesen 620 ezer tonna szódát szállít Bulgária, amely a magyar vegyipar egyik fontos alapanyagául szolgál. Véleményem szerint még tovább kellene bővíteni mindkét országban a lakosság jobb áruellátása érdekében a fogyasztási cikkek cseréjét. Ugyanakkor jelentősen növelni lehetne a gépipari termékek kooperációját is. Ez utóbbi azért is kívánatos, mivel a forgalomból a gépszállítások a negyedik ötéves terv időszaka alatt 253 millió rubelt képviselnek, vagyis a kereskedelem 55 százalékát. Már edig is egészséges együtműködés alakult ki e téren, amelyet tovább lehetne bővíteni, így például a bolgár autóbuszgyártás magyar fődarabokra tart igényt. De új távlatokat nyithat az együttműködésben az ágazati minisztériumok között kialakuló kapcsolat is, valójában a gépipari együttműködés további fejlesztése a forgalom biztos és stabil bázisát szolgáltathatná. Igen jelentős a magyar—bolgár vagonipari együttműködés, amely szerint a negyedik ötéves terv alatt Bulgária 1000 darab vagont szállít Magyarországra, a NIKEX pedig ezekért a termékekért vagonalkatrészeket exportál. A MOGÜRT kooperáció keretében garázsberendezéseket szállít a bolgár vállalatoknak, cserébe évente 7 millió rubelért különféle alkatrészeket kapunk. — Hogyan ítéli meg a kereskedelem további lehetőségeit? — Az utóbbi időszakban mindkét fél felismerte a hosszú lejáratú államközi egyezmény biztosításának fontosságát. Ivan Popov bolgár miniszterelnök-helyettes, gépipari miniszter, május 18-án Budapestre utazik a gépipari együttműködés még meglevő problémáinak tisztázására. Úgy érzem, hogy a magyar és a bolgár vállalatoknak jobban kellene ismerni egymás piaci lehetőségeit és még jobban figyelemmel kísérni a műszaki és a kereskedelmi kívánságokat. Fa a vállalatok az év hátralevő részében az 1971. évi kereskedelmi munka szerint folytatják tevékenységüket, 1972 végéig megközelíthetjük a 100 millió rubeles forgalmat és ezzel a magyar—bolgár kereskedelem kiegyensúlyozottabbá válhat — mondotta befejezésül Czimer J. Gyula, szófiai kereskedelmi tanácsos, M. E. Amerikai áruhitel Romániának Az amerikai gabonaexport támogatására hivatott Comodity Credit Corporation 40 millió dolláros hitelkeretet bocsát Románia rendelkezésére gabona és más mezőgazdasági termékek beszerzésére. Mint a CCC szóvivője közölte, a három év alatt törlesztendő összegből Románia amerikai búzát, kukoricát, árpát, gyapotot, faggyút és dohányt vásárolhat. A hitelből finanszírozott exportüzletet a július 1-ével kezdődő 12 hónap alatt kell lebonyolítani. (Reuter) Élelmiszerszállítások a kínai-amerikai kereskedelemben A kantoni tavaszi vásáron kötött megállapodás alapján néhány hónapon belül megkezdődik a kínai fagyasztott élelmiszerek kísérleti kiállítása az Egyesült államokba. A kantoni vásáron 200 ezer dollár értékű élelmiszer szállítására írtak alá szerződést. Az Egyesült Államokban az importált fagyasztott árukat — mielőtt forgalomba hoznák és szerződéseket kötnének az állandó szállításról — laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá. Az amerikai Oregon állam kormányzója, McCall, aki részt vett a kantoni vásáron, javaslatot tett Oregonban termesztett búza szállítására Kínának. Ez a lágy és fehér búzafajta korábban is kedvelt volt a kínai fogyasztók körében. A Kínai Népköztársaság gabona-, növényolaj- és élelmiszer import- export vállalata megvizsgálta az oregoni javaslatot és állítólag kedvező véleménnyel továbbította Pekingbe. Washingtonban arra számítanak, hogy a következő két évben jelentősebb megrendelést kapnak erre a fajtára. (Reuter, MTI)