Világgazdaság, 1974. január (6. évfolyam, 1/1251-21/1271. szám)
1974-01-03 / 1. (1251.) szám
VILÁGGAZDASÁG 1974. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK N Nyugat-Európa borús kilátásai Nyugat-Európa vezető politikusainak újévi üdvözlő beszédeiből ezúttal hiányzott a gazdasági prosperitást jövendölő derűlátás, szinte kivétel nélkül valamennyien nehézségeket és mindenek előtt bizonytalanságot tartogató 1974-ről ejtettek szót. A Perzsa-öböl menti országok karácsonyi meglepetése az olajárak megduplázása volt, s nem maradt el az újévi ajándék sem: a nyugat-európai olajbehozatalban oroszlánrészt képviselő Líbia és Nigéria csatlakozott az áremelők sorához. A nyugat-európai valuták, mint ahogy várható volt, tovább gyengültek a dollárhoz képest. A befektetők attól tartanak, hogy az olajtermelők készleteik kímélésére foganatosított „árembargója” az NSZK-t és a nyugat-európai országokat érzékenyebben sújtja, mint az Egyesült Államokat. Arrais számítanak, hogy a magasabb olajárak a felhasználók dollárétvágyát fokozza majd. A New York-i First National City Bank komoly esélyét látja annak, hogy a Nyugat-Európában elfekvő dollárfeleslegek problémája mint „dollárhiány-probléma” jelentkezik. Mivel az NSZK nyersolaj szükségletének közel egyharmadát fedezi Líbia, a nyugat-európai országok között az NSZK-t érintette a legérzékenyebben az újabb olajáremelési hullám. Importszámláját a Teheránban elhatározott drágítás következményein felül újabb 12,3 milliárd márkával terheli idén a líbiai és nigériai intézkedés. A részvénytőzsdén általános áresés következett be és a devizapiacon a márka tavaly május óta nem szerepelt olyan gyengén, mint szerdán, az új év első tőzsdei napján. A befektetők osztják az üzleti körök általános véleményét: a legutóbbi áremelés még az eddig sziklaszilárdnak hitt nyugatnémet fizetési pozíciót is kikezdheti. Az NSZK kereskedelmi mérlege a múlt év első tíz hónapja után még közel 27 milliárd aktívummal zárult, de a láthatatlan tételek és az átutalások mérlegének nagyarányú deficitje miatt a fizetési mérleg folyó tételei csak 6,6 milliárd fölösleget mutattak ki. A bonni kabinet még ebben a hónapban eldönti, vajon szükségesek lesznek-e további lépések az olajválság gazdasági hatásainak kivédésére — jelentette be Brandt kancellár újévi köszöntőjében. „A kormány mindent megtesz a munkanélküliség megakadályozására, és ha az mégis eluralkodik, igyekszik azon gyorsan úrrá lenni.” A szabadpiaci erők szabályozó szerepének fenntartása mellett az államnak magára kell vállalnia az elkerülhetetlen társadalmi megpróbáltatások enyhítését, a gazdasági szerkezet javítását, a kutatás és fejlesztés korábbinál tudatosabb irányítását — hangoztatta a kancellár. A gazdasági visszaesés és az ezzel együtt járó munkanélküliség réme nemcsak Bonnban kísért, de nyugtalansággal tölti el a francia vezetőket, üzletembereket is. Mind a lebegő pénzügyi frank, mind a kereskedelmi frank veszített értékéből a párizsi valutatőzsdén, s pénzügyi szakértők szerint a „finánc-dollár” hamarosan túlszárnyalhatja az 5 frankos árfolyamszintet. Az energiaimportköltségeinek emelkedése miatt a külkereskedelmi mérleg , már múlt hónapban csalódást keltő eredményeket mutatott fel, vélik devizapiaci körökben. Pompidou elnök szilveszteri televíziós beszédében arról beszélt, hogy 1974 nehéz és minden körülmények között bizonytalan év lesz. az év kezdetén Nem titkolta, hogy az erőteljes gazdasági expanzió időszaka lezárult. Országának jelenlegi helyzetéből kiindulva Leone olasz államelnök újévi üzenetében arra figyelmeztetett, hogy Olaszország súlyos gazdasági válság időszakát éli át, és ebből az új évben is csak nehezen tud kilábolni. Pillanatnyilag talán a legnehezebb helyzetben Nagy-Britannia van, ahol a 900 ezer munkanélkülihez szerdától 15 millió dolgozó volt kénytelen, részleges munkanélküliként csatlakozni. Ők a szenvedő alanyai a kormány 3 napos munkahetet elrendelő intézkedésének, és az emiatt megrövidült fizetéseknek. A kormány mint ismeretes, a bányászok túlóra-sztrájkjára és az emiatt bekövetkezett szénellátási nehézségekre hivatkozva vezette be a 3 napos munkahetet. Boardman iparügyi miniszter „megnyugtatta” a közvéleményt, a jelenlegi fűtési, áramfogyasztási takarékoskodás mellett a szénkészletekkel ki lehet húzni a telet. A valódi okokra mutatott rá Wedgwood Benn munkáspárti vezető: a szénbányászokat a kormány bűnbaknak szeretné felhasználni, hibás gazdaságpolitikájának igazolására. Szerda délután döntő tárgyalásokat vártak a Széntanács és a bányász szakszervezet vezetői között, az esti jelentések szerint azonban nem sikerült áthidalni az ellentéteket. Még gyors megegyezés esetén is legalább 6 hétig eltart a jelenlegi rövidített munkahét alkalmazása, az energiaellátás normalizálása — hangoztatják a brit fővárosban. A nyugat-európai recessziós félelmek tükröződnek az arany árfolyamának újabb megszilárdulásában is. Londonban 115 dolláros szinten ingadozik unciánkénti ára, de mivel a dollár is állandóan növeli értékét, még látványosabb az arany drágulása más valutákban kifejezve. Az arany legnagyobb dollárértékét tavaly július 6-án érte el 130 dollárral. Tegnap az unciánkénti arany 49,596 font sterling volt, míg tavaly július 6-án csupán 49,301 font. Márkában kifejezve ugyancsak rekordszintre szökött tegnap az arany árfolyama: unciája 314 márkát ért el, míg tavaly júliusban csak 290-et. (Reuter, APA, DPA) Az olajválság következményei Nyugat-Európában A nemzetközi olajválság munkanélküliséget vagy rövidített munkaidőt hozott Nyugat-Európa sok ezer dolgozójának, s munkahelyük elvesztésével fenyeget további milliókat. Olaszországban eddig 15 ezer ipari munkást bocsátottak el, Svédországban 60 vállalat szüntette be a termelést. Nagy- Britannia 25 milliós munkaerő-hadseregéből pillanatnyilag majdnem 900 ezer a munkanélküliek száma, és a Közös Piac brüsszeli bizottságának véleménye szerint a kilenc tagállamban idén a 4 millió főt is elérheti a munkanélküliek serege. A bizottság szóvivője előzetes számítások alapján azt jósolja, hogy a munkanélküliségi ráta 2 százalékról 4,5 százalékra emelkedik. Mindazonáltal a nyugat-európai országok ipara eddig óvatosan reagált a krízisre. Csak Angliában és az NSZK- ban hoztak átfogó intézkedéseket. Angliában bevezették a háromnapos munkahetet, az NSZK kormánya pedig megtiltotta külföldi munkaerők toborzását. A legtöbb országban egyelőre csak a korábban előrevetített 5 százalékos átlagos gazdasági növekedés 1,2 százalékra való lassulását várják 1974-re az olajhelyzet következményeként. Ami az ipar egyes ágazatait illeti, az olajválság várhatólag a vegyiparban, a műanyagiparban és a szintetikus textíliákat előállító vállalatoknál fogja éreztetni hatását, de konjunktúrájának erős hanyatlásával számol az építőipar is — nem annyira az olajhiány miatt, mint inkább az általános gazdasági lassulása következményeként. Aggodalmakkal néz az új év elébe a nyugat-európai gépkocsiipar is. A FIAT, amely 120 ezer dolgozót foglalkoztat, nem vesz fel új munkásokat, és nem pótolja a nyugdíjbamenőket. A vezető nyugat-európai gépkocsigyárak még nem tartanak ott, mint az amerikai General Motors, amely bejelentette, hogy munkásainak 6 százalékát elbocsátja, és ezzel mintegy 38 ezer embert tesz utcára, de karácsony és újév között a legtöbben bezárták üzemeiket. A nyersanyagpiacokon a Financial Times tegnapi cikke szerint végeredményben áresést fog okozni az olajválság. A lap kifejti, hogy 1974-ben átmenetileg még további áremelkedés lesz, mert az olajhiány megzavarja a nyersanyagok elosztását, akadályozza a termelést, és megszünteti az olajalapú szintetikus helyettesítő anyagok versenyképességét. A továbbiakban azonban a legtöbb nyersanyag iránti kereslet nagyobb mértékben esik vissza, mint a kínálat, s így „az a furcsa helyzet következhet be, hogy a kínálat csökkenése alacsonyabb árszinttel jár együtt”. Az 1974. évi kilátásokat a Financial Times a következőkben foglalja össze: a gabonaárak lanyhulnak, tekintettel a Szovjetunió és az USA jó termésére; a kávéáraik — a termelő országok egységes fellépésének következtében — a kakaózárak pedig — a várható gyenge termés miatt viszonylag szilárdak maradnak; a rézárak az év első felében az amerikai fémipari munkások nyáron várható sztrájkjamiatt szintén magasak lesznek, de az év második felében a többi színesfém árával együtt visszaesnek. (Reuter, AP-DJ) Lengyel-albán kereskedelmi egyezmény Lengyelország és Albánia tegnap aláírt kereskedelmi egyezménye idén az árucsere 10 százalékos növelését irányozza elő. Lengyelország kivitelének legfontosabb tételei a gépek, bányaipari berendezések, gépjárművek, elektromos berendezések, műszerek, kohászati termékek és vegyi cikkek. Albánia többek között bitument, krómércet, kábelt és csöveket, dohányt, textíliákat, különféle gyümölcsöket és mezőgazdasági termékeket szállít Lengyelországba. (AP—DJ) VI. ÉVFOLYAM, 1. (1251.) SZÁM Enyhítések az olasz árbefagyasztásban Az olasz kormány a hét végén két áremelést engedélyezett — írja az APDI hírügynökség. A miniszterközi árbizottság hozzájárult, hogy az érdekelt vállalatok 48 százalékkal emeljék a műtrágya és 40 százalékkal a cement árát. Hírek szerint 10 napon belül 8- 14 százalékkal drágulnak a személygépkocsik, s ismét feljebb megy a benzin ára. A bizottság a műtrágya árának emelését azzal indokolta, hogy meredeken szökik feljebb az alapanyagok beszerzési ára, mindenekelőtt a kőolajé, a földgázé és a foszfáté. A cement esetében az indítóokok mások. A kormány évtizedek óta ellenőrzi ennek az alapvető építőanyagnak az árát, s legutóbb több mint 5 évvel ezelőtt engedélyezett emelést. Emiatt a termelők visszafogták a termelést, vagy exportálták a cementet a magasabb külföldi árak miatt. Mindez recessziót idézett elő az olasz építőiparban, s növelte a lakbérspekulációt. Spanyol textilgyár Lengyelországban Lengyelország komplett műszálgyárat vásárolt a spanyol Trabal cégtől. A gyárat a felső-sziléziai Komorowicében építik fel, s 1975-ben helyezik üzembe. Legfontosabb termékük a lantex—2 lesz. A textilipar korszerűsítési programja keretében Lengyelország jelentős menynyiségben vásárol gépeket és berendezéseket külföldön. Tavaly erre a célra háromszor akkora valutaösszeget fordítottak, mint 1971-ben. (MTI, AP-DJ, Reuter) NAPRÓL NAPRA MEGTETTÉK AZ ELSŐ LÉPÉST A KÜLSŐ VÁMFAL FELÉPÍTÉSE FELÉ a Közös Piac újonnan csatlakozott tagjai. Anglia, Dánia és Írország 40 százalékkal emelte a kívülálló országok viszonylatában érvényes vámokat, adatok pedig a három új tag felé végrehajtották a belső forgalomban érvényes vámok második 20 százalékos leszállítását. ÉLETBE LÉPTEK A MAGASABB OLAJÁRAK AZ OPEC tizenegy tagállamában. A kőolajexportáló országok szervezete húzódozik attól, hogy a fejlődő országoknak kedvezményes olajárat számítson. Kína hajlandó növelni olajszállításait Japánnak, ha a japánok segítenek a szükséges csővezetékek és kikötői berendezések megépítésében. MEGTÖRTÉNT A CERRO AMERIKAI BÁNYAMONOPÓLIUM PERUI ÜZEMEINEK ÁLLAMOSÍTÁSA. A hónapokig tartó huzavona után bejelentett döntéssel állami ellenőrzés alá került a perui bányaiparnak mintegy 50 százaléka. AZ ÁRAK ÉS A VÁLLALATI NYERESÉG BEFAGYASZTÁSÁVAL szándékszik az új dán kormány megfékezni az inflációt és elhárítani az energiaválság következményeit. A megfigyelők szerint a január 8-án a parlament elé kerülő javaslattal a dán kormány lélektanilag elő akarja készíteni az országot a későbbi bérrögzítésre is. A KÖZÖS PIAC MARHAHÚSEXPORTJÁNAK SZUBVENCIONÁLÁSÁT jelentette be a brüsszeli bizottság. Az intézkedés célja elsősorban a spanyol, portugál ésgörög piac meghódítása, s furcsasága az, hogy az EGK termelői nem tudják fedezni a tagállamok szükségletét, a kivitel támogatása tehát még nagyobb importot tesz majd szükségessé. // / Feszítettebb beruházási program a Szovjetunióban , Moszkvai tudósítónktól A most induló évben a tavalyinál is feszítettebb beruházási programot valósítanak meg a Szovjetunióban — mondta a Pravdának adott nyilatkozatában Novikov miniszterelnök-helyettes, a GOSZSZTROJ elnöke. A népgazdaság összességében 104,2 milliárd rubelt — a tavalyinál 6,5 százalékkal többet — fordít beruházási célokra. Az eddigiekhez hasonlóan jelentős összegeket szánnak a mezőgazdaság intenzív fejlesztésére, az ipari termelési módszerek további elterjesztésére. Az állattenyésztésben nagy gazdaságokat alakítanak, a növénytermesztésben pedig megkülönböztetett figyelmet szentelnek a talajvédelemnek és az öntözésnek. A mezőgazdaság a múlt évhez képest 11,6 százalékkal több, beruházásra fordítható összeggel rendelkezik idén. Kiemelt területként kezelik a tudományos-műszaki haladást meggyorsító ágazatok fejlesztését is. Az eddigi gyakorlathoz viszonyítva bizonyos módosulást jelent, hogy a népgazdaság beruházási keretének nagyobb részét fordítják rekonstrukciókra és a már termelő egységeknél a kapacitások bővítésére. A tervek szerint idén 86,8 milliárd rubel értékű beruházást fejeznek be. Az elektromos energia termelő kapacitásai az Uszty-Ilim-i és a toktugali vízerőmű, valamint a már működő erőművek bővítése révén 11,3 millió kilowattal gyarapodnak. A fémkohászat nyersanyagbázisának termelőkapacitása 32 millió tonnával gazdagodik. Krivoj-Rogban átadják az 5000 köbméteres nagykohót, amely a maga nemében a Szovjetunió egyik legnagyobb kohója lesz. A Novo-Lipeck-i kohászati kombinátban az oxigén-konverteres üzem első sora is belép a termelésbe. A cserepoveckiji kombinátban 3 millió tonna hengerelt árut előállító üzem kezdi meg termelését. Az autóipar változatlanul fontos helyet foglal el a beruházási tervekben. A gorkiji és az uljanovi gyárakban befejeződik a felújítás, az összeszerelő szalagokról 37 ezer tehergépkocsival több gördülhet le idén, mint egy évvel korábban. A moszkvai személyautógyár rekonstrukciós munkálatai is befejeződnek, és 12 500 gépkocsival többet állíthatnak majd elő, mint eddig. A zaporozseci gyár 10 ezer személygépkocsival emeli termelését. Ebben az évben folytatódik a kámai autógyár építése. Előreláthatóan valamennyi főépület szerelési munkálatait befejezik az év végére. Az életszínvonal-politikának megfelelően 600 könnyűipari üzemet újítanak fel. Kiemelt területként kezelik a pamut- és a selyemipart. Kemerovóban, Orenburgban és Mogoljovban selyemszövőgépet helyeznek üzembe, Sahtiban, Tiraszpolban és Buharában pedig gyapotfeldolgozó textilipari üzemek kezdenek termelni. Mint arról a decemberi pártplénumon is szó volt, a beruházási politika kapcsán nehézségek, egyes területen elégtelenség mutatkozott. Ezeket a hiányosságokat határozott módon fel kell számolni — jegyezte meg Novikov miniszterelnök-helyettes. Javítani kell a tervezési munkát — folytatta — és meg kell szüntetni a tervelőírások megsértését. Hatékonyabban kell gazdálkodni az anyagi és a pénzügyi forrásokkal, a gazdaságosságot figyelembevéve kell dönteni arról, hol épüljön új gyár, hol végezzenek rekonstrukciót a már működő termelőegységben, hol létesítsenek újabb termelési kapacitásokat, hol javítsák a termelést a berendezések cseréjével, az automatizálás bevezetésével, a munkaszervezés megjavításával. ÁLLAMOSÍTOTTÁK A PAKISZTÁNI BANKOKAT A pakisztáni kormány államosította az országban működő bankokat és pénzintézeteket. Az államosítást bejelentő Mubashir Hasan pénzügyminiszter megnyugtatta a bankbetétekkel rendelkező lakosokat, pénzük biztonságban van. Megígérte, hogy az államosítás az ország egészének és az egyes ember jólétének növelését szolgálja. Szilveszter éjjel három elnöki rendeletet ismertetett az iszlamabadi rádió: a bankok államosítását, a kormány felhatalmazását arra, hogy a kőolajtermékek értékesítésével kapcsolatos tevékenységet állami kézbe vegye, és ugyanígy ellenőrzése alá vonja a hajózási vállalatok vezetését. Az államosításról pontos részletek még nem ismeretesek, de az elnöki rendeletek megfelelő kártalanítást ígérnek. A magántulajdonban levő bankok tulajdonjogát, irányítását és ellenőrzését, magánkézben levő részvényeik mindegyikét az elnöki rendelet az iszlamabadi kormány hatáskörébe utalja. Bankok alapítására kizárólagos jogot ad a kormánynak. A Pakisztánban tevékenykedő külföldi bankokat az államosítás nem érinti, bár a pakisztáni bankbetétek 10 százaléka e bankok trezorjaiban fekszik. (Reuter, AP—DJ) Osztrák—iráni kooperációs tárgyalások Az óév utolsó napjaiban Bécsben tartózkodott Reza Pahlavi iráni sah, és tárgyalásokat folytatott Kreisky kancellárral, valamint az osztrák ipar és kereskedelem illetékeseivel. Nem véletlen, hogy az energiaellátási zavarokkal küzdő Ausztria és a válság adta konjunkturális lehetőségeket többszörösen meglovagló Irán képviselői között lezajlott eszmecseréken sok szó esett az olajról. Napirenden volt az Iránt Európával összekötendő olajvezeték terve is.. A témáról egyébként az osztrák kancellár nyilatkozott a bécsi Kurier hétfői számában, hangoztatva: Magyarországon tett látogatása alkalmával megbizonyosodott arról, hogy az iráni olajszállításokban nem csak Ausztria lenne érdekelt. Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó vezeték megépítésére Ausztria mellett több más ország létesítene kooperációt. Kreisky és a sah megvitatta a rövidebb távon megvalósítható kooperációk kérdését is; az iráni fél osztrák—iráni vegyes vállalkozások létrehozásának lehetőségét vetette fel, Kreisky pedig, aki országa számára sok lehetőséget ígérő partnernek minősítette Iránit, utalt az osztrák acélszállítások kérdésére. Ezek alapján megfigyelők úgy látják, hogy az ismert „acélcsőértolajat” konstrukció van kibontakozóban. Mindazonáltal a tárgyalások anélkül fejezdeittek be, hogy Ausztria ígéretet kapott volna a perzsa sahtól: Irán növeli Ausztriába irányuló olajszállításait. Reza Pahlavi ehelyett csak anynyit közölt, hogy már amúgyis „túl sokan állnak sorban iráni olajért”. A kétoldalú együttműködés elmélyítésének lehetőségeit magas szintű „mindbizottság” fogja tanulmányozni. Ennek gyors felállítását Kreisky azzal indokolta, hogy „nem szabad vesztegetni az időt, mielőbb megállapodásokat kell produkálni”. Január második felében osztrák gazdasági küldöttség látogat Teheránba, ahol már az együttműködés konkrétumait kívánják megvitatni. Most még csak arról szivárogtak ki hírek, hogy Ausztria esetleg részt vesz egy iráni olajfinomító létrehozásában. (AP—DJ)