Világgazdaság, 1974. július (6. évfolyam, 124/1374-145/1395. szám)
1974-07-02 / 124. (1374.) szám
VILÁGGAZDASÁG SZÉLESEBB ALAPOK A KÖLCSÖNÖSEN ELŐNYÖS EGYÜTTMŰKÖDÉSNEK A tízéves szovjet—amerikai megállapodás Csak a színtere változott meg a hét végén Brezsnyev és Nixon tárgyalásainak. A munkatempó ugyanolyan feszített maradt. A két államférfi szombaton és vasárnap majd kilenc órát szentelt a leszerelés és a keletnyugati kapcsolatok tanulmányozásának. A világbéke megvédése szempontjából alapvető fontosságú a védelmi rakétarendszerekre vonatkozó megállapodás továbbfejlesztése, amely újabb részsikerekre nyújt lehetőséget a fegyverkezési verseny megállításában. Az oreandai kiránduláson számottevő haladást értek el a kelet—nyugati kapcsolatok számára meghatározó jelentőségű európai biztonsági értekezlet kérdésében. A szovjet és az amerikai álláspont sok szempontból azonos vagy közelálló. „A tárgyalások sikeresen folynak — mondotta vasárnapi értékelésében Leonyid Brezsnyev — és reális lehetőség van fontos megállapodások aláírására.” A szombaton aláírt tízéves szovjet— amerikai gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezmény újabb ösztönzést adhat a két ország közötti együttműködés fejlesztésére, mert lényegesen szélesebb alapokra helyezi a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. Az egyezmény értelmében a két ország kormánya elősegíti gépek, építőipari berendezések vásárlását és eladását, a termelési kapacitások korszerűsítését, nyersanyagok, mezőgazdasági és késztermékek, fogyasztási cikkek és szolgáltatások kereskedelmét, szabadalmak, know-how-k és termelési eljárások adás-vételét. Együttműködést irányoz elő szakemberek képzésében és cseréjében, ipari és egyéb termelési kapacitások más országok területén való létesítésében. Konkrét árucsere-forgalmi előirányzatot — a Szovjetúniónak más fejlett tőkésországokkal kötött szerződéseihez hasonlóan — ez az egyezmény sem tartalmaz. Ez érthető is, hiszen ilyen hosszú távra még megközelítően sem lehet megjósolni a forgalom alakulását. Különösen igaz ez az olyan sok, még kiaknázásra váró lehetőséget hordozó kapcsolatban, amilyen a szovjet—amerikai. A Szovjetunió és az Egyesült Államok forgalmában még a rövid távú becslések sem mértékadók. Két évvel ezelőtt például a kölcsönös szállítások értékét az 1972- től 1974-ig terjedő periódusra 1,5 milliárd dollárban irányozták elő. A forgalom 1973-ban egyetlen év alatt 1,5 milliárd dollár volt, 1974-ben pedig már az eddig aláírt szerződések is 1 milliárd dollár feletti forgalmat eredményezhetnek. Figyelembe véve a dinamikus előrelépést, a múlt évi csúcstalálkozón az 1973- tól 1975-ig terjedő időszakra már 2—3 milliárd dolláros előirányzatot jelöltek meg, de a módosított számokat is minden bizonnyal túlteljesítik. A Szovjetuniónak a fejlett tőkésországokkal kötött hosszú lejáratú kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos szerződései az eddigi tapasztalatok szerint kedvező lehetőségeket nyújtanak a kétoldalú árucsere-forgalom bővítésére is. Az első esztendők adatai átlagban a kölcsönös forgalom 15—30 százalékos növekedését mutatják. A szombaton aláírt megállapodás kedvező időpontban született. A Szovjetunióban most folynak a tizedik ötéves terv, valamint az 1976—1990 évekre szóló hoszszú távú népgazdasági prognózis kidolgozásának munkálatai. Az amerikai vállalatok igen nagy érdeklődést tanúsítanak az ennek keretében kínálkozó export—import lehetőségek kiaknázása iránt. Ugyanakkor a szovjet tervek készítői is bele tudják építeni rövid- és hosszú távú elképzeléseikbe a tengerentúli cégektől beszerezhető gépek, berendezések, licencek vagy technikai dokumentáció importálásának lehetőségét. Az egyezmény nyújtotta keretek között különösen jó lehetőség kínálkozik olyan nagyarányú és távlati együttműködés kimunkálásához, amely egybeesik aszovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok fejlődésének fő irányával. A szovjet vállalatok a szénbányászat, a fémkohászat, a vízenergia hasznosítása és a nagyfeszültségű távvezetékrendszerek építése terén, az amerikai cégek főleg ásványi nyersanyagok feldolgozásában, olaj- és földgázkitermelésében, az elektronika és a vegyipar fejlesztésében, faáruk és fogyasztási cikkek termelésében javasolnak együttműködést. A gazdasági vállalkozásoknak nem kell kizárólag hosszú távú tervekre korlátozódniuk. A két kormány ösztönzi a kisebb vagy közepes amerikai cégek rövidebb lejáratú tranzakcióit is. Erre már vannak kedvező példák: a Káma menti autógyár építésében majdnem 80 kis és közepes tengerentúli vállalat vesz részt. Az amerikai szállítások értéke — szemben az 1973. évi 200 millió dollárral — az idén előreláthatólag eléri a 300, sőt esetleg a 400 millió dollárt is. Faragó András ATOMENERGIAIPARI SZERZŐDÉS TEHERÁN ÉS WASHINGTON KÖZÖTT Irán nukleáris energiaiparának kiépítése újabb döntő állomáshoz érkezett; a Teheránban tárgyaló amerikai küldöttséggel megállapodás jött létre arról, hogy az Egyesült Államok két nukleáris reaktort szállít Iránnak. Az USA felajánlotta, hogy segítséget nyújt 130 millió dolláros segélyprogram keretében a perzsa urán dúsításához, amely „elektromos áram termelésére és más békés célokra használható csak fel”. A szerződés ideiglenes jellegű, és csak azután lép érvénybe, hogy Irán az Egyesült Államok által követett szigorú biztosítékokról szóló egyezményt is aláírja — jelentette ki Washingtonban az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Jelezte azonban, hogy az USA elfogadja azt az iráni nyilatkozatot, amely szerint Iránnak nincs szándékában nukleáris fegyvereket gyártani, minthogy aláírta az atomsorompó egyezményt. Az atomreaktorok és a reaktorhoz szükséges hasadó anyagok szállítására vonatkozó szerződés aláírását több mint egy hónapos tárgyalások előzték meg. Mint ismeretes, a sah múlt heti párizsi látogatásakor öt atomerőmű megvásárlásáról írt alá megállapodást Franciaországgal, és Teherán további két atomreaktor megvételéről folytat megbeszéléseket Kanadával. Perzsia a világ egyik legnagyobb olajtartalékát mondhatja magáénak, s az előrejelzések még 60 évet adnak az olajkutak kimerüléséig. Az iráni sah eddig már többször rámutatott, hogy az országnak új energiaforrások után kell néznie, ha nem akar lemondani iparának folyamatos fejlesztéséről. A meglevő energiaforrások értékesítése a lehető legmagasabb áron változatlanul az iráni gazdaságpolitika egyik alapelve. Teheráni lapjelentések szerint bizonytalan időre elhalasztották a Szovjetunió, Irán és az NSZK hétfőre kitűzött bonni tanácskozását, ahol az iráni földgáz árának módosítása szerepelt volna a napirenden. Nem vezetett eredményre az iráni földgázipari delegáció múlt heti moszkvai útja, és ezért felvetették annak lehetőségét, hogy egyoldalú döntéssel az eddigi 30,7 dollárcentről 92,7 centre emelik a Szovjetuniónak szállított földgáz 1000 köblábonkénti árát. Az 1966-ban létrejött szerződés értelmében a Szovjetunió évente 30 milliárd köbláb földgázt importál Iránból, s ennek fejében részt vesz Irán iparosításában. Szovjet részről közölték, hogy a földgázárak emelése esetén magasabb áron fogják kalkulálni az Iránnak szánt ipari berendezések értékét is. (Reuter, AP—DJ) _________________ Brüsszel emeli a marhahús exporttámogatását A Közös Piac július 1-én 25 százalékkal emelte a marhahús export ártámogatását, hogy ezzel is lehetővé tegye a növekvő húshegy leapasztását, a fölösleg elhelyezését a világpiacon, ahol az árak az utóbbi napokban tovább estek. A húshegy napjainkban már rekordszintre, 110 ezer tonnára nőtt, az élő állatokért fizetett közös piaci ár pedig 6 százaléknál alacsonyabb a szokottnál. Az elmúlt két hónapban a közösség tett néhány erőfeszítést a fölöslegek értékesítésére s az import csökkentésére. Ezek közé tartozik az importengedélyek múlt csütörtöki bevonása. Július 12-től Európa többi országaiból nem lehet bevinni sem élő állatot, sem friss, vagy fagyasztott húst. (Reuter) C NAPRÓL NAPRA ♦ ROMÁN—EGYIPTOMI GAZDASÁGI VEGYES BIZOTTSÁG ALAKUL, Románia százmillió dolláros kölcsönt nyújt Egyiptomnak— gazdasági szempontból ez a két legfontosabb eredménye Ceausescu és Szadat most véget ért bukaresti tárgyalásainak. Megállapodtak egy közös bank létrehozásában is. ♦ EREDMÉNYTELENÜL ZÁRULT AZ UNCTAD MEXIKÓVÁROSI ÉRTEKEZLETE, amelynek feladata lett volna az egyes országok gazdasági jogai és kötelezettségei alapokmányának kidolgozása. Ez a charta alapvetően a harmadik világ kereskedelmi pozícióját erősítette volna, de a 18 hónapig tartó vita nem közelítette egymáshoz a fejlett és fejlődő országok nézeteit. ♦ A SZOVJETUNIÓ TÁMOGATJA A PARTI ORSZÁGOK IGÉNYÉT A 200 MÉRFÖLDES GAZDASÁGI ÖVEZETRE, de a felségvizek határát 12 mérföldben kívánja megállapítani — mondta a caracasi tengerjogi világértekezleten a szovjet delegáció vezetője. A japán kormány 50 mérföldben szabná meg az óceánok szennyeződését megelőző övezet határát, terve elfogadását illetően azonban, úgy látszik, nem lehet túl optimista. ♦ MEGALAKULT A HUNGAROTEX NYOLCADIK VEGYES VÁLLALATA Kanadában. Az új cég képviselői máris részt vehetnek a HUNGAROTEX második vegyes vállalati konferenciáján. Lapunk harmadik oldalán a HUNGAROTEX vezérigazgatója, valamint a kuvaiti és az olasz vegyes vállalat igazgatója nyilatkozik. ♦ AGYAGBÓL LEHET ALUMÍNIUMOT GYÁRTANI, de eddig ez nem volt gazdaságos — mondta az Anaconda alelnöke, annak kapcsán, hogy Jamaica kormánya 2 dollárról 11-re emelte a külföldi vállalatok által kitermelt bauxit után járó illetéket. A bauxit ilyen erős drágulása elképzelhetővé teszi, hogy előveszik az „agyagból alumíniumot” technológiát. 1974. JÚLIUS 2., KEDD VI. ÉVFOLYAM, 124. (1374.) SZÁM SZADAT SZÓFIÁBAN - FAHMI BONNBAN Román—egyiptomi gazdasági vegyes bizottság alakul, közös bankot létesítenek, Románia pedig 100 millió dolláros kölcsönt nyújt Egyiptomnak — gazdasági szempontból ez a három legfontosabb eredmény Szadat és Ceausescu most véget ért megbeszélésének. A rendkívül szívélyes légkörben folytatott tárgyalásokon megvitatták a két országnak az 1972-es kairói megállapodások óta kedvezően fejlődő politikai, gazdasági kapcsolatait, a közelkeleti helyzetet, valamint a főbb nemzetközi kérdéseket. A 100 millió dolláros kölcsönt — az Agerpres és az AP jelentése szerint — Egyiptom román berendezések, tervek, licencek, műszaki segítség vásárlására használhatja fel, és esetleg vegyes vállalatokat hoznak létre olajfeltárásra és kiaknázásra — ez mindkét fél szerint közös érdek. A tervek között szerepel egyiptomi ipari és mezőgazdasági létesítmények építése és korszerűsítése is. Bukarestből Szadat elnök Szófiába utazott, ahol hétfőn Todor Zsivkovval találkozott. A bolgár—egyiptomi tárgyalásokhoz fűzött előzetes kommentárjában a Rabotnicseszko Delo című bolgár lap a két ország kedvezően fejlődő gazdasági kapcsolatait emeli ki. Árucsere-forgalmuk az idén valószínűleg eléri a 60 millió dollárt. Bulgária számos egyiptomi létesítmény építéséhez nyújtott műszaki segítséget, az aszszuáni ferroszilicium üzemet bolgár gépekkel és berendezésekkel szerelték fel. Július 23-án kezdi meg működését az első abból a négy baromfikombinátból, amelyek bolgár segítséggel épülnek és évente 10 millió broiler-csirkét szállítanak piacra.* Egyiptomi kormánydelegáció utazik ma az NSZK-ba Ismail Fahmi külügyminiszter vezetésével, hogy a Bonn által megígért hosszú lejáratú hitelről, valamint az atomenergia és elektromosenergia termelésben és más területeken kialakítandó kooperációról tárgyaljon — írja az Al Ahram. A megbeszéléseken szó esik a napenergia felhasználásáról, a tengervíz sótalanításáról — hogy azt mezőgazdasági célokra felhasználhassák — és nyugatnémet cégek részvételéről egyiptomi beruházásokban. (Ez utóbbiak között a Szuezi-csatorna újjáépítése is szerepel.) Egy ugyancsak kairói keltezésű hír szerint a Szuezi-csatorna újra megnyitásához szükséges munka elvégzésére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 70 millió dollár értékű kölcsönt nyújt Egyiptomnak. A Világbank delegációja jelenleg Egyiptomban tárgyal. Az OECD derűlátó prognózisa 1975 első felére A gazdasági növekedés gyorsulását, az infláció lassulását és a külkereskedelmi hiány mérséklődését jósolja 1975 első felére hat legnagyobb tagállamában az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet). Jól értesült körökben ebben foglalják össze a 24 tőkésországot tömörítő szervezet július második felében kibocsátásra kerülő jelentésének lényegeit. A hat ország (az USA, az NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán és Olaszország) társadalmi összterméke a jövő év első felében átlagosan évi 3,7 százaléknak megfelelő ütemben fokozódik, szemben az 1974-re várható 0,5 százalékkal. A GNP a legdinamikusabban, várhatóan 7,2 százalékkal Japánban bővül. Az NSZK-ban és Franciaországban egyaránt 4,2 százalékra gyorsul, illetve lassul a növekedési ütem. Nyugat-Németországban idén 2 százalékosra, Franciaországban pedig 4,7 százalékosra számítanak. Nagy-Britanniában az ez évi 2 százalékos visszaesést a jövő év első felében 1,2 százalékos növekedés váltja fel. Az olasz társadalmi össztermékben jövőre tükröződik a jelenlegi válság hatása: az idei plusz 3,2 százalékos ütemet a jövő év első felében „zéró gazdasági növekedés” váltja fel. (AP—DJ) A Herstatt-csőd hullámai az NSZK-ban és külföldön Nem ültek el, sőt tovább gyűrűznek az NSZK eddigi legsúlyosabb bankcsődjének, a kölni Herstatt bank kényszerfelszámolásának hullámai. A nemzetközi valutatőzsdéken ideges és visszafojtott adásvétel folyt hétfőn is, és a Herstatt váratlan bukása az eurodollár-piacról is elriasztotta a potenciális hitelezőket. A rövid lejáratú betétek kamatai emiatt minden eddiginél magasabbra szöktek, s a bizalmatlanság átterjedt a tőkés kormányok és a pénzintézetek közötti viszonyra is. Japán kötelezte bankjait, hogy havonta számoljanak be eurodollár-piaci hitelfelvételeikről, az amerikai pénzügyminisztérium pedig valamennyi banktól és vállalattól rendszeres időközökben tájékoztatást szándékszik kérni a nyolc legfontosabb valutára vonatkozó tranzakcióikról, tartozásaik és követeléseik állásáról. Apel pénzügyminiszter a Welt am Sonntagnak adott nyilatkozatában bejelentette: a vezetése alatt álló minisztérium vizsgálatot folytat, hogy milyen mértékben kell szigorítani a bankok felügyeletét a megtakarítók érdekeinek védelmében. „Ez ugyan tovább korlátozza majd a hitelintézetek vállalkozói szabadságát, de nem tűrhetjük el, hogy befektetők megtakarított pénzeivel felelőtlen spekuláció folyjék” — hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Egyes jelentések szerint a Herstatt likvidálásával mintegy 1,0 millió márka összegben a bankszövetség és 30 millió márkáért a tulajdonosok, a Gerlingcsoport elégíti ki a kárvallottakat, de még így is 250 millió márkával adósok maradnak. A felzúdulás olyan nagy, hogy az állami beavatkozást következetesen elvető jobboldali pártok is új rendelkezéseket sürgetnek, amelyek a bankok devizaügyleteit tőkeerejük arányában egyértelműen korlátoznák. A bonni politikai pártok mindazonáltal továbbra is elutasítják a bankok államosítását, amit, elsősorban az SDP „Juso’” követelnek. A Bundesbank igazgató tanácsa csütörtökön tárgyalja a Herstatt-ügyet, és jól értesült körök szerint fel kell készülnie azokra a vádakra, amelyek szerint nem lépett fel időben a bank megmentése érdekében. Klasenék arra hivatkoznak, hogy a mentőakció sikere kétségessé vált, amikor kiderült, hogy a Herstatt vesztesége félmilliárd márka. A bank fizetésképtelensége szinte csak az utolsó pillanatokban derült ki, megmentésének már nem lett volna értelme. Pohl pénzügyminisztériumi államtitkár igyekezett úgy beállítani a csődeljárást, hogy elszigetelt jelenségről van szó, aminek következményeit lokalizálni lehet. A Bundesbank hajlandó bármelyik nyugatnémet banknak támogatást nyújtani, amely az eset következtében likviditási nehézségekkel kerül szembe. A jegybankhoz azonban mindeddig nem érkezett ilyen irányú kérés. A Herstatt-ügy miatt rekordmagasságba emelkedtek a rövid lejáratú eurodollár-betétek kamatai: 14,25 százalékos kamat mellett kínálták az egy hónapos pénzt, 2,25 százalékkal drágábban, mint New York-ban. Ez mutatja, hogy az amerikai tőkék átáramlása lassult. A bankok egymás közötti tranzakcióinál rendkívüli óvatosság volt a jellemző. A hiteleket kihelyező bankok minden eddiginél jobban szelektálnak a hitelképesség szempontjából, okulva a Herstattnak kölcsönző bankok szomorú sorsából.. Japán az eurodollár-hitelfelvételekre vonatkozó irányelveket kiterjesztette és megszigorította. A japán bankok ugyanis az év első felében az eurodollár-piac legnagyobb kölcsönfelvevője közé tartoznak: 8,2 milliárd dollárt vettek fel. A csődbe ment Herstattnak tőkeerejéhez képest szokatlanul széles körűek voltak nemzetközi bankkapcsolatai, többek között (mint a VILÁGGAZDASÁG június 28-i számában jelentettük) a New York-i Morgan Guaranty fut 13 millió dolláros követelése után. Ezután valószínűleg felgyorsult az amerikai pénzügyminisztérium új javaslatának a gyakorlatba való átültetése, amely a bankok és devizaügyletekkel foglalkozó cégek kötelességévé teszi, hogy tartozásaik és követeléseik állásáról, azonnali és határidős ügyleteikről, minden olyan tevékenységükről, amely befolyásolhatja a dollár helyzetét a külföldi devizapiacokon, rendszeres tájékoztatást adjanak. (Reuter, AP,DJ, APA) Az NSZK újabb nagy exporttöbblete Az NSZK újabb hatalmas kereskedelmi mérlegaktívumot halmozott fel májusban, 4 milliárd 881 millió márkát, 303 millió márkával többet, mint áprilisban, illetve alig valamivel kevesebbet, mint a minden idők rekordjának számító februári 5 milliárd 73 milliós kiviteli többlet. Az export 20 milliárd 958 millió márkát hozott, az import 16 milliárd 77 millió márkába került. Az év első öt hónapjában a kereskedelmi mérleg aktívuma 22 milliárd 734 millió márkát tett ki, szemben az egy évvel korábbi 11 milliárd 224 millió márkával. A wiesbadeni statisztikai hivatal előrejelzése szerint az NSZK fizetési mérlegének aktívuma májusban 3 milliárd 400 millió márka volt, szemben az egy hónappal korábbi 2 milliárd 400 millióval. Az első öt hónapban együttesen a bevételi többlet 12 milliárd 600 millió márkát tett ki, egy évvel korábban csak 5 milliárdot. A hatalmas aktívum híre a nyugatnémet devizatőzsdén újra feljebb nyomta a márka árfolyamát a dollárhoz képest (Reuter)