Világgazdaság, 1975. május (7. évfolyam, 82/1579-102/1599. szám)
1975-05-03 / 82. (1579.) szám
2 \_A 1975. MÁJUS 3. SZOVJET FÖLDGÁZ NYUGAT-EURÓPÁBAN Nyugat Európának az energiahiány miatt szüksége van arra, hogy összekössék a szovjet gázvezeték-hálózattal. Szovjet szakemberek szerint a nyugateurópai gázigények az ezredfordulóra körülbelül 50 százalékkal haladják meg a jelenlegit. Nyugat-Európa belső erőből azonban aligha tudja a szükséges gázmennyiséget előteremteni. Hollandia a következő években nem fogja növelni gázexportját Franciaországba, az NSZK-ba, Olaszországba, Svájcba, Belgiumba és Luxemburgba. A jelenlegi szinten marad Norvégia nyugateurópai gázkivitele, valamint az Olaszországba szállított algériai gáz menynyisége is. Így szükségesnek látszik egységes nyugat-európai gázrendszer kialakítása, amelyet összekötnének a szovjet gázmezőkkel. Már befejezéséhez közeledik a Szovjetuniót Ausztriával és Olaszországgal összekötő 768 kilométeres vezeték. Az Ausztrián keresztülhaladó vezetéknek mintegy fele 965,2 milliméter átmérőjű, a többi pedig 914,4 és 863,6 milliméteres. A létesítmény évi több mint 6 milliárd köbméter szovjet gáz szállítását teszi lehetővé. Az osztrák és olasz vállalatokkal kötött megállapodások értelmében a gáz 90,5 százaléka Olaszországba kerül, a fennmaradó részt pedig Ausztria használja fel. Gázvezeték köti össze a Szovjetuniót Bajorországgal is. A Csehszlovákián áthaladó vezeték 400 kilométeres szakasza 1200 milliméteres átmérőjű. Jablonecből mellékág indul ki Ausztria felé. A fő ágnak Jablonec és Zlonec közti 300 kilométeres szakaszát 900 milliméteres csövek alkotják. Zlonecből újabb elágazás indul ki. A szovjet—bajor gázvezeték csehszlovák szakaszán hét kompresszor működik. A közelmúltban a Szovjetunió megállapodást kötött francia, olasz és nyugatnémet cégekkel gázvezeték építéséről Pozsony és az észak-olaszországi Gemon között. A vezetéket összekötik Trieszt mellett az NSZK déli részébe haladó vezetékkel, ami lehetővé teszi a szovjet gáz eladását az NSZK déli részébe, valamint Franciaországnak az NSZK-val határos megyéibe. A Közel-Keleten meg kell említeni az iráni—szovjet gázvezetéket, amely lehetővé teszi iráni gáz exportját a Szovjetuniónak. A fő vonal 1103 kilométeres, az elágazások összhossza pedig 803 kilométer. A nyugat-európai gázkonzorcium tagjai annak a lehetőségét tanulmányozzák, hogy gázt importálnak Irán egyik legújabban felfedezett, kangani gázmezőjéről. A gáz szállítására két elképzelés alakult ki: az egyik terv szerint a vezetéket a törökországi Iszkanderon kikötőig építenék meg. Az ott cseppfolyósított gázt szállítóhajók vinnék Nyugat- Európába. A másik terv meghosszabbítaná a gázvezetéket a szovjet határig, s a gázt a továbbiakban a szovjet vezetékrendszeren keresztül továbbítanák Nyugat-Európába. (Ekotaszsz) • Kreisky osztrák kancellár május közepén Bulgáriába és Romániába látogat. Szófiában május 11-től 14-ig tartózkodik, Bukarestbe pedig május 17-én érkezik négynapos látogatásra. • Lengyel—amerikai mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködési szerződést írtak alá Varsóban. Az egyezmény a mezőgazdasági terményforgalomban különféle könnyítéseket irányoz elő, ezenkívül rendszeressé teszi a tudósok és szakemberek cseréjét és tanulmányútjait. • A brazil külkereskedelmi hivatalideiglenesen felfüggesztette az importengedélyek kiadását argentin árukra. A Jornal do Brasil szerint a CACEX az argentin protekcionista rendelkezésekre válaszul állította le a bevitelt. • Apel nyugatnémet pénzügyminiszter tegnap Japánba érkezett, hogy Ohira pénzügyminiszterrel és Morinagával, a Japán Bank igazgatójával a világgazdasági helyzetről tárgyaljon. Apel Tokióból Hongkongba és Szingapúrba is elutazik. • A La Manche-alagút építésének leállítása Franciaországnak 220 millió frank veszteséget okoz. Rossi kormányszóvivő a szokásos heti minisztertanács után ismertette, a francia közlekedési minisztérium tanulmányát, amely szerint csupán a meglevő létesítmények lebontása 25 millió frankjába kerül a francia államnak. • A tadzsikisztáni Regarbam átadták a készülő alumíniumkombinát első gyáregységét. Az új üzemet a közeli nusreki vízerőmű látja el olcsó energiával. • Bolgár licenc alapján készül Kuba és egész Latin-Amerika első elektromos targoncatípusa, az EV—717. A targoncák gyártásában való együttműködésről a kétoldalú gazdasági és tudományos-műszaki kormánybizottság nyolcadik ülésén határoztak, januárban Havannában, amI jelenti • Japán eddigi legnagyobb külföldi ipari kiállítását rendezik meg Pekingben. A november 18. és december 20. között megtartandó kiállításra több mint 200 japán vállalat jelentette be részvételét. • A tavalyinál nagyobb összegű osztalékot fizet részvényeseinek a Fried. Krupp Hüttenwerke AG. A Krupp acélvállalata, amelyben Irán 25,04 százalékos részesedést szerzett, 1975 első negyedében 323 ezer tonna acélt állított elő, 15,2 százalékkal kevesebbet, mint 1974 utolsó negyedében. A vállalat szóvivője szerint csupán a belföldi kereslet fellendülésétől remélhető az acélfogyasztás növekedése, a külföldi igények rendkívül mérsékeltek. 4. A kölcsönös importkorlátozások enyhítéséről tanácskozott Ausztrália és Japán kereskedelmi minisztere. Az ausztrálok a japán marhahús-, vaj- és gyapjúimportkvóta felemelését és előrejelzését szorgalmazzák, Japán viszont több gépkocsit szeretne exportálni második legnagyobb külkereskedelmi partnerének. • A Szovjetunió nagy teljesítményű gőzkazánokat szállít Lengyelországnak. Az Elektron és a Technopromexport megállapodása 1976—1979-re vonatkozik. A General Motors gépkocsi-összeszerelő üzemet létesít Szaúd-Arábiában. Az üzem kezdeti évi 8 ezer darabos kapacitását később 15 ezerre növelhetik.S* A lengyel tengeri kikötők kapacitását a jelenlegi 56,2 millió tonnáról 1980-ig 86 millió tonnára növelik. Korszerű technológiák alkalmazásával megrövidítik az átrakási időt is. 4. Bolgár kereskedelmi küldöttség utazott Manilába, élén Petkov külkereskedelmiminiszterhelyettessel. A delegáció kereskedelmi megállapodás létesítéséről tárgyal Bulgária és a Fülöp-szigetek között. Csehszlovák autóbusz- és vagonexport A Tatra csehszlovák vállalat 350 darab Dumkar-típusú tehervagont készít ebben az évben szovjet megrendelésre. Egy korábban aláírt szerződés értelmében a Szovjetunió összesen 870 ilyen vagont vásárol. Ugyancsak a Tatra az év második felében kétszintes autószállító vagonokat gyárt Lengyelországnak. A Karossá autógyár ebben az évben 210 darab távolsági, illetve turistabuszt szállít Romániának. Az év második negyedében a román közlekedési vállalat már átveheti az ezredik városi autóbuszt is. (CTK) A Konjunktúra- és Piackutató Intézet keretében működő GÉPIMPORT IRODA a közeljövőben megjelenteti a — Lengyel kommunális gépek — Szovjet vegyi- és rokonipari műszerek — Szovjet üzemgazdasági műszerek — Szovjet súlymérő- és adagoló berendezések — Szovjet anyagvizsgáló berendezések — Bolgár hőtechnikai- és műanyag hegesztő berendezések — Bolgár elektronikus produktív alkatrészek c. gyártmányismertetőket, melyek tartalmazzák az illető szocialista országokból importálható gépeket, műszereket és berendezéseket. _ A kiadványok díjmentesen igényelhetők — a vállalat, intézmény stb. pontos megnevezésének, címének, valamint az igénylő munkavállaló nevének és beosztásának megjelölésével — cégszerű levélben, az alábbi címen: KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET Gépimport Iroda 1389 Budapest Pf.: 133. Gazdasági válság fenyegeti Kenyát Kenya gazdasági válsággal küzd, ami komolyan veszélyezteti a függetlenség elérése óta mért évi 6,8 százalékos gazdasági növekedési ütemet — állapította meg Kibaki pénz- és tervezésügyi miniszter a kenyai parlamentben. Az importárak gyorsabban nőttek, mint az exportárak, így az országnak az import fedezéséhez több árut kellett kivinnie, és kevesebb maradt hazai felhasználásra. Ugyanakkor — a külföldi kölcsönfelvétel nehézségei miatt — a kormány képtelen a fizetési mérleg hiányát pótolni. Ebben a helyzetben — állapította meg a miniszter parlamenti előterjesztésében — határozott intézkedésekre van szükség. A belföldi árak nem érhetik el az emelkedő importárak 50 százalékát, a bér- és termelési költségnövekedést okozó importot le kell állítani, a belső- és az exporttermelést pedig ösztönözni kell. (AP—DJ) Államosítás Ghánában A ghánai kormány bejelentette, hogy azokat a bányászati vállalkozásokat, amelyek tőkéje 500 ezer cedi, illetve évi forgalma legalább 1 millió cedi, jövő év elejétől — 55 százalékos részesedéssel — állami tulajdonba veszik. (1 cedi valamivel kevesebb, mint a USA dollár.) A bauxitfeldolgozó iparban az állam legföljebb 30, az olajfeldolgozó iparban pedig legfeljebb 20 százalék részesedést szerez. Bizonyos vállalkozásokban — ahol a tőkeigény 500 ezer cedinél és az évi forgalom 1 millió cedinél kevesebb — a kormány megtiltotta a külföldi részvételt. Az ennél nagyobb tőkeigényű vállakozásokban — a vállalkozás jellegétől függően — a ghánai magánszemélyek vagy az állam részesedése 30 és 50 százalék lesz. A kormány most közzétett nyilatkozatában számos üzleti ágat — hajórakodási szolgáltatást, kereskedelmi szállítást, ügynöki tevékenységet, a hirdetést, a sajtót, a ruházati ipart a ghanai üzletembereknek tart fenn. (Reuter) India kereskedelmi deficitje A rendkívül kedvező exporteredmények ellenére India kereskedelmi deficitje 1974—1975-ben 10 milliárd rúpia (1,3 milliárd dollár) lesz. Ez jórészt a nagyarányú élelmiszer-, fűtőanyag- és műtrágyaimport következménye — mondta a parlamentben India kereskedelmi minisztere. Az elmúlt három évben az exportbevétel megkétszereződött, 32 milliárd rúpiát (4,3 milliárd dollárt) ért el, az összeg 60 százalékát a fent említett termékek behozatalára fordították. A kormány új mezőgazdasági termékek exportjának növelésével igyekszik úrrá lenni a hatalmas kereskedelmi hiányon. E termékek közé a hosszú- és extrahosszú szálú gyapot, a burgonya, a hagyma, a cukor, és a kesuindusdió-olaj tartozik. Növelik a hagyományos exportcikkek — tea, kávé, juta, vasérc, bőráruk, rizs, cement, kókusz — kivitelét is. (AP—DJ) Rendelet a venezuelai munkanélküliség ellen A szakszervezetek támogatják, a magánszektort aggasztja a Venezuelai elnök rendelete, amely 100 ezer új munkahely létesítésére irányul. Pérez elnök minden 10 munkásnál többet foglalkoztató vállalat számára előírja, hogy 5 százalékkal növelje az alkalmazottak számát. Venezuelában a munkanélküliség az egyik legsúlyosabb gond, hivatalos adatok szerint 350 ezren, a szakszervezeti vezetők szerint 600 ezren vannak kereset nélkül. Az ellenzéki pártok azt állítják, hogy a teljes és részleges munkanélküliek száma elérte az 1 milliót, a munkaképes lakosság egynegyedét. Az olajjövedelmek (évi 10 milliárd dollár) egyelőre nem tették lehetővé a munkanélküliség terjedésének megakadályozását, a kormány beruházási programja ezt tűziki céljául. A magánszektor szerint lehetetlen munkát adni újabb 100 ezer embernek. E tekintetben a kormány sokat remél az olajipar államosításától. Az állami bevételek 90 százaléka ugyanis innen származik, de a külföldi tulajdonosok mindössze 24 ezer embert foglalkoztatnak. (AP—DJ) Program az argentin gazdaság élénkítésére A termelés növelésére, újabb beruházásokra, valamint arra akar ösztönözni az argentin gazdasági miniszter új csomagterve, hogy takarékosabban bánjanak az állami pénzekkel. A rendkívüli intézkedéseket a termelés csökkenése, a száguldó infláció, az egyre terjedő sztrájkmozgalmak, a már-már elapadó beruházási kedv tette szükségessé. Az ország devizatartalékai az elmúlt három hónap során 33 százalékkal, 850 millió dollárral estek. A közeljövő nem ígér javulást: 1975-re 80 százalékos inflációval számolnak. Morales gazdasági miniszter a rendkívüli gazdasági intézkedések tervét jóváhagyásra Isabel Perón elnök elé terjesztette. Hírügynökségi értesülések szerint az árak és bérek ellenőrzésére, a nem feltétlenül szükséges termékek importjának visszaszorítására is kiterjed a terv. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG PÁRIZS ÉS A MARHAIMPORT-STOP KÖNNYÍTÉSE A francia kormány haladéktalanul beavatkozik, ha a marhahús importjának részleges liberalizálása károkat okoz a belső piacon — mondotta Bonnet francia mezőgazdasági miniszter a nemzetgyűlésben. Hangoztatta, hiába próbálta megakadályozni az EGK miniszteri tanácsülésén az importstop könnyítését. A fiatal termelők francia szervezete közös piaci hadüzenetnek minősítette az intézkedést. Az import liberalizálása egyáltalán nem gyarapítja a húshegyet — jelentette ki Lardinois, a brüsszeli bizottságnak mezőgazdasági kérdésekben illetékes tagja. Az importot ugyanis az export kompenzálja, és egyáltalán nem nő a felesleg. A közös piaci mezőgazdasági miniszterek hét eleji brüsszeli értekezletén nem sikerült közös nevezőre jutni az Észak-Afrikából származó mezőgazdasági import kérdésében. Marcora olasz miniszter ellenzi az importkönnyítéseket abban az esetben, ha az olcsó észak-afrikai áruk versenyt támasztanának az olasz cikkeknek. A megfigyelők szerint Róma magatartásában nagy súllyal esnek latba a június 15-én tartandó tartományi választások. Mexikó és a Közös Piac kedden felfüggesztette brüsszeli megbeszéléseit kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötéséről. Az AfDJ tudni véli, hogy a megállapodás tervezetét esetleg már az év közepén parafálják. A Közös Piac bizonyos kedvezményekkel igyekszik lehetőséget nyújtani Mexikónak, hogy felszámolja a Közös Piaccal fennálló évi mintegy 400 millió dolláros deficitjét. Nincs szó azonban preferenciális megállapodás megkötéséről. (AP—DJ, Reuter) Ford sürgeti a kereskedelmi törvény módosítását A kereskedelmi törvény módosítására szólította fel a kongresszust Ford amerikai elnök, hogy mielőbb meg lehessen kötni a szovjeto-amerikai kereskedelmi megállapodást. Az elnök a csütörtökön beterjesztett kereskedelmi üzenetben egyébként dicsérte a világ ipari államait, amelyek „észről és politikai bátorságról” tanúbizonyságot téve elkerülték a kereskedelmi háborút. Az infláció és a terjedő munkanélküliség pedig erőteljesen szorította a korlátozások bevezetésére a kormányokat. Ingersoll külügyminiszter-helyettes viszont sajnálkozásának adott hangot a brit, a finn és az ausztrál kereskedelmi korlátozások miatt. Egy Chicagóban tartott kereskedelmi értekezleten elmondotta, hogy az ilyen egyoldalú akciók mindig sajnálatosak. Finnország például importletéti kötelezettséget rendelt el, Ausztrália megtiltotta a hús importját, kontingentálja a személygépkocsi bevitelét, a britek pedig az infláció elleni biztosítás ürügyén szubvencionálják a kivitelt. Ingersoll szerint az USA reméli, hogy sikerül leépíteni a nem vám jellegű kereskedelmi akadályokat, s a GATT-értekezleten olyan magatartásformát lehet kialakítani, amely világosan leszögezi, mit tehetnek és mit nem az egyes kormányok a külkereskedelemben. A miniszterhelyettes eloszlatta az aggodalmakat, hogy az olajtermelő országok egész iparágakat vonnak ellenőrzésük alá az USA-ban. Az OPEC-országok nem kívánják birtokba venni az amerikai konszerneket, vezetési tapasztalatuk is hiányzik ehhez. Az OPEC-államok 11 milliárd dolláros amerikai befektetéseiből a hosszú lejáratú közvetlen beruházások nem érik el az 1 milliárd dollárt — mondotta. A GATT tagállamai menetrendet dolgoztak ki a mennyiségi korlátozások enyhítésének a megvitatására. Csütörtökön ért véget a kontingensek kérdésével foglalkozó munkacsoport egyhetes genfi ülésszaka, s ezen megállapodtak: mely országokkal kívánnak tárgyalni, milyen termékek forgalmi korlátozásainak eltörléséről. Őszig nem hivatalos tárgyalások következnek, majd szeptemberben újabb eljárási kérdések kerülnek napirendre. (Reuter, AP—DJ) LONDONI PARLAMENT ELŐTT AZ ÁLLAMOSÍTÁSI TÖRVÉNY Az angol kormány szerdán közzétette a repülő- és hajóépítő ipar államosításáról szóló törvényjavaslatot. Benn iparügyi miniszter elmondta: 20 hajógyárat, illetve 4 repülőgépgyárat egyesítenek két állami konszernben. A részvényeseik kártérítését „rugalmasan kezelik”, alapul az elmúlt hat hónapi árfolyamjegyzések átlagárfolyama szolgál. A törvényjavaslat értelmében a két konszern, a British Aerospace, illetve a British Shipbuilders maximálisan 200, illetve 300 millió fontos állami kölcsönt vehet fel. Bern szerint a törvényjavaslat legfőbb eleme „az üzemi demokrácia előmozdítása”. Az erőviszonyokaz iparágon belül „alapvetően és visszavonhatatlanul azok javára változnak, akik az üzemekben dolgoznak”. A repülőgépkonszern 70 ezernél több személyt foglalkoztat, a hajóvállalat pedigközel 100 ezret. A kormány szeretné, mondotta Bemn, ha az alsóház még a jelenlegi ülésszak folyamán elfogadná a törvényjavaslatot. Az államosítás terve ellen máris megindultak a támadások. Ahajóépítők szövetsége ellenzi a kártérítés módját,továbbá félti egyes magántőkével működő üzemek versenyképességét. Az állami vállalat ugyanis veszteséggel is működhet — mondják —, ami állítólag tönkretehet nyereséggel dolgozó magánvállalatokat is. A repülőgépgyáraik is méltatlankodnak: szerintük nincs szükség az államosításra, az üzemi demokrácia kibontakoztatása pedig „rontja a vezetés színvonalát”. A Reuter szerint további államosítások is várhatók. Mint ismeretes,az állam a közelmúltban többségi részesedést szerzett a British Leylandban, s Benn iparügyi miniszter többségi, 75 százalékos részesedéshez szeretné juttatni az államot a Ferrantiban is. A Ferranti, a British Leylanddal együtt folyamodott állami segélyért. Az államosítások esetleg segítenek enyhíteni a munkanélküliségi gondokon. Egyes statisztikai adatok szerint szeptemberben a munkát keresők száma elérheti a másfél milliót, körülbelül 600 ezerrel haladná meg a jelenlegi szintet. Az infláció is változatlanul gyors, bár erre nézve nem tettek közzé újabb adatokat. Healey pénzügyminiszter a parlamentben a bérkövetelések mérséklésére szólította fel a munkásokat. A bérnövekedés évi üteme jelenleg körülbelül 29 százalék, ha ezt 20 százalékraszorítanák, mint mondotta, érezhetően fékeződnék a drágulás. (Reuter, AP—DJ) Lengyelország áramot exportál Ausztriának Bécsi tudósítónktól. Hosszabb idő óta folyó tárgyalások végére tett pontot a most már véglegesnek tekinthető megállapodás . Lengyelország villamos energiát exportál Ausztriába. Két évvel ezelőtt az úgynevezett olajválság hatására Ausztriában is központi kérdéssé vált az ellátási forrásokbővítése ésaz energiahordozók importjának diverzifikálása. Ezzel párhuzamosan ugrásszerűenmegnőtt a szénnek, mint energiaforrásnak a jelentősége is. E két körülmény irányította az osztrák gazdasági szakemberek figyelméta lengyel szénmezőkre. Közel egy éve foglalkoznak az érdekeltek azzal a kérdéssel, hogyan lehetnelengyel szénre alapított hőerőmű révén villamosáramimportforrást biztosítani Ausztria számára. Elvileg már 1974-ben eldőlt, hogy szükség lenne olyan hőerőmű építésére, amely biztosítja egy lengyel szénmező további kiaknázását, s az osztrák fogyasztók jobb áramellátását — az árban azonban nem sikerült megállapodni. A szerződés, amelyet most parafáltak, s később majd ünnepélyesen aláírnak, mindkét fél számára elfogadható árklauzulát állapít meg. Eszerint Lengyelország 1979 és 1983 között 4 ezer gigawattóra áramot, 1983-tól 1999-ig pedig évenként 1600 gigawattórát szállít Ausztriának. Az árakat olyan csúszóklauzula szabályozza, amely figyelembe veszi egyrészt a nemzetközi szén- és nyersolajár-indexet, másrészről néhány kiemelt valuta (dollár, nyugatnémet márka, svájci frank, svéd korona és holland forint) mozgását. „Ha a KGST is érdekeltté válik további áramszállításban, Ausztria hajlandó lenne részt venni például a magyar határ közelében létesítendő erőmű építésében is” —írja a Die Presse osztrák napilap. Átvennénk Komfort 140 típusú VÁROSIGÁZ-KAZÁNT azonnal is. Bejelentés a 484-188-as telefonon, munkaidőben, szombat kivételével, vagy levélben: TRIÁL Beruházási osztálya. Bp. VII., Majakovszkij u. 35.