Világgazdaság, 1976. július (8. évfolyam, 127/1871-149/1893. szám)
1976-07-01 / 127. (1871.) szám
----------------------------------------------,---------. .................... - --------------mnwwr.il - ...... ......... 1976. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK VIli. ÉVFOLYAM, 127. (1871.) SZÁM A közös piaci külügyminiszterek megállapodásai A görög csatlakozás ügye még mindig függőben van szélyeztetve. Ha július 8-ig sikerül e kérdésben megállapodni — határozták el a miniszterek — akkor július 20-án elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Görögországgal. Ha nem, a tanácskozás a nyári vakáció utáni időszakra marad. A négynapos magánlátogatásra ma Párizsba utazó Karamanlisz görög miniszterelnök többek között azon fáradozik,hogy ne az utóbbi eset következzék be.. A Közös Piac a jövőben szorosabbra akarja fűzni gazdasági kapcsolatait a Földközi-tenger menti arab országokkal. Ezt célozza az az egyezség is, amelynek alapján a következő öt évben 350 millió dolláros pénzügyi segélyben részesítik Egyiptomot, Szíriát, Jordániát és Libanont. A külügyminiszterek megállapodtak abban a tervezetben is, amely lehetővé teszi, hogy Pápua Új-Guinea és öt másik afrikai és karib-tengeri ország csatlakozzék a loméi konvencióhoz. Egyedül Franciaország ágált Pápua Új-Guinea társulása ellen, a tengerentúli területeinek ígért közös piaci segéllyel azonban leszerelték ellenállását. A tanácskozás legkézzelfoghatóbb eredménye 18 szabványosítási megállapodás — szokatlan, hogy ezzel a külügyminiszterek foglalkoznak — ezek egységesítik a Közös Piac tagországaiban a villamosipari, kozmetikai, vegyipari termékek gyártási előírásait. A halászati és tengeri jogokkal kapcsolatban Nagy-Britannia járt az élen azzal a javaslattal, hogy egységesen 200 mérföldre terjesszék ki a parti vizek határát, s a halászati területeket 50 mérföldben szabják meg. Mivel a többi nyolc ország 12 mérfölddel is megelégedne, nem sikerült megtalálni a közös hangot. Mindössze arról határoztak, hogy a brüsszeli bizottság nem hivatalos tárgyalásokat kezdhet Izlanddal és Norvégiával a felségvizek kérdéséről. • Csak a zárt ajtók mögött folyt nem hivatalos tanácskozáson került szóba a nyugat-európai politikai unió jövőjével foglalkozó Tindemans jelentés, s azEurópai Parlament képviselőinek megválasztási módja. Azt remélik, hogy erről a júliusi csúcstalálkozón hoznak határozatot. Ugyancsak az államfők tanácskozására vár az Olaszországnak nyújtandó gazdasági segély mértékének eldöntése is. A közös piaci országok igen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy eredményes legyen a csúcstalálkozó. Többek között ennek előkészítésén serénykednek a kormányfők, kiknek kétoldalú konzultációi megsokasodtak az utóbbi napokban. Tegnap óta Schmidt nyugatnémet kancellár vendége Callaghan brit miniszterelnök, akivel az Európai Parlament jövője mellett azokról az intézkedésekről tanácskozik, amelyek elkerülhetetlenek a font sterling megszilárdításához. Callaghan után nem sokkal, július 5-én Giscard utazik Bonnba. Feltehetően ő is a Puerto Ricó-i csúcseredményeiről fog eszmét cserélni, és az UNCTAD nairobi konferenciájának határozatairól, s érinti az Európai Parlament választási mechanizmusával kapcsolatos elképzeléseket is. (Ezek egyébként a francia elnök múlt heti tárgyalásai nyomán lényegesen közelebb kerültek egymáshoz.) Valószínűleg nem kerülhetik el a közös piaci agrárszubvenció problémakörét sem, mely szembeállítja egymással az NSZK-t és Franciaországot. A miniszteri tanács előkészületeit a csúcskonferenciára mától kezdve már Van der Stoel holland külügyminiszter vezeti, aki a féléves megbízatását letöltő, holland kollégájánál jóval hajlékonyabbnak ismert Thorn luxemburgi külügyminiszter helyére lép. Megfigyelők szerint Thorn hat hónapja — bár erről ő aligha tehet — az EGK legterméketlenebb féléve volt. Nem sikerült megállapodni a politikai unió jövőjéről, az északi-tengeri olaj árküszöbéről. Franciaország kivált a valutakígyóból, Olaszország — megsértve az EGK alapelveit — importkorlátozásokat vezetett be, s emellett nem csökkent a fejlettebb és fejletlenebb tagországok közötti rés sem. F. Zs. A kilencek külügyminisztereinek kétnapos luxemburgi konferenciáján a napirendi pontok egy részéről határoztak, más részüket pedig a július 12-i csúcstalálkozó résztvevői elé utalták. Többek között megállapodtak a Görögországnak és Törökországnak folyósítandó hitelek összegében, szakosítási egyezményekben, néhány fejlődő országnak a loméi konvencióhoz való csatlakozásában. Igyekeztek előkészíteni az EGK kormányfőinek júliusi brüsszeli csúcstalálkozóját. Ezen fáradozik többek között a tegnap óta Bonnban tartózkodó Callaghan brit miniszterelnök is, valamint Giscard d’Estaing francia elnök, aki a csúcstalálkozó előtti héten fog tanácskozni Schmidt kancellárral. Sikernek könyvelik el, hogy a külügyminiszterek egyezségre jutottak a Görögországnak, illetve Törökországnak nyújtandó segélyek kérdésében. Sauvagnargues francia külügyminiszter meghajolt kollégái akarata előtt, letett arról a javaslatáról, hogy Athénnek juttassanak nagyobb összeget. A megállapodás szerint Görögország az Európai Beruházási Banktól (EIB) 250 millió dollár kölcsönt, a Közös Piac költségvetéséből pedig 81,5 millió dollár támogatást kap. Ugyanezekből a forrásokból Ankarának 368 millió, illetve 90 millió dollárt juttatnak. A döntéssel az egyik legsúlyosabb akadály hárult el Görögország közös piaci csatlakozása elől. A tagságról való tárgyalásnak azonban még az is feltétele, hogy a kilencek meg tudjanak állapodni Törökországgal. A két dél-európai ország között balanszírozó EGK-tól a törökök azt kérik, külön miniszteri tanácsot hívjanak össze problémáinak megtárgyalására. Elsősorban azt akarják elérni, hogy mezőgazdasági termékeik könnyebben juthassanak be a Közös Piac országaiba. Olaszország erről egyelőre hallani sem akar, mivel saját mezőgazdasági cikkeit látja be- NYILATKOZATOK PUERTO RICO UTÁN Schmidt a kelet-nyugati kereskedelem növekedéséről Az állam- és kormányfők Puerto Ricóból hazatérve egybehangzóan méltatták a csúcskonferencia sikerét, a felszólalások magas színvonalát, a bizalom légkörét, de kénytelenek voltak elismerni, hogy konkrét megállapodások nem születtek. A pártatlan megfigyelők jelentős része is ugyanerre célozva elhamarkodottnak nevezte az összejövetelt, sőt a New YorkTimes azt írta: csak arra volt jó, hogy lejárassa az effajta csúcskonferenciák értékét. Bonnban Schmidt kancellár szólott Puerto Ricóról (és szem előtt tartva a közelgő választásokat) az ország gazdasági helyzetének javulásáról. Elmondotta, hogy a fellendülés a vártnál gyorsabb egy sor országban és ezek magukkal ragadják majd a gyengébb gazdasági helyzetben levő országokat is. Puerto Ricóban — mondotta — a vezetők újból késznek mutatkoztak arra, hogy multilaterális hitelekkel segítsenek a rászorulóknak, miként ezt Angliával tették. Közölte, hogy véleménye szerint rövidesen tízre szaporodik a Közös Piac tagsága, mert Görögországot felveszik. Túl ezen, Portugália és Spanyolország is közelebb kerül az EGK-hoz. Ez a folyamat anyagi terheket ró a régebbi tagokra, ám ennek vállalására őket politikai felelősségük kötelezi. Schmidt örömmel nyugtázta a kelet-nyugati kereskedelem „viharos” expanzióját, amelyben az NSZK vezető szerepet játszik. Tovább halad a KGST-országok integrálása a világgazdaságba, ami kiegyensúlyozó tényező a két tömörülés viszonyában. A nyersanyagkérdésről szólva azt mondotta: esély van rá, hogy az ipari államok viszonylag egységesen lépnek fel, mi több, még arra is esély van, hogy megállapodnak a fejlődő országokkal. Az NSZK ismét, igazolta reputációját, hogy „lokomotívja” a nemzetközi gazdasági javulásnak. A kancellár azt állította, hogy a jelenlegi fellendülés épp oly erőteljessé válik, amilyen az 1967—68-as volt. Washingtonban közölték, hogy napirenden tartják a multilaterális finanszírozás Puerto Ricóban szellőztetett kérdését. Arra törekszenek, hogy az IMF szabályait módosítva, a testület jogot kapjon a különféle „kölcsönkosarak” kombinálására, úgy, hogy Olaszországnak például akár 5 milliárd dollárt bocsáthasson rendelkezésére. Londonban a miniszterelnök cáfolta azt, hogy a csúcskonferenciána közületi kiadások 1 milliárd fonttal való csökkentését ígérte meg. Ám megjegyezte: nem nyújthat biztosítékokat a kiadások jövő évi szintjére vonatkozóan. Fukuda japán miniszterelnök-helyettes Tokióban kijelentette: Japánnak nem kell azonnali módosításokat végrehajtani a gazdasági politikáján. Elismerte viszont, hogy az országot általános bírálat érte, amiért kevés részt vállalt a gyengébb helyzetben levő országoknak a recesszióból való kisegítéséből. V. J. Július 7-én kezdődik a KGST ülése A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszaka július 7-én kezdi meg munkáját Berlinben, az NDK fővárosában. A tagállamok delegációit az előzetes megállapodásnak megfelelően a kormányfők vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Minisztertanács elnöke lesz. (MTI) Aláírták az orenburgi eurodollár hitelszerződést Aláírták az orenburgi gázvezeték építéséhez kapcsolódó eurodollár hitelszerződést. A frankfurti Dresdner Bank tegnapi bejelentése szerint nyugati bankok konzorciuma hatéves lejáratra 600 millió dollár kölcsönt nyújt a KGST-tagállamok Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankjának. A hitelből az orenburgi gázvezeték építéséhez szükséges nyugati importberendezések vásárlását finanszírozzák. (Reuter) A szovjet—francia árucsere-forgalom Moszkvai tudósítónktól, Vlagyimir Kirillin miniszterelnökhelyettes vezetésével szovjet kormányküldöttség utazott Párizsba, hogy részt vegyen a szovjet—francia tudományosműszaki és gazdasági együttműködési vegyes bizottság 11. ülésszakán. Az ülésen megkülönböztetett figyelmet szentelnek az árucsere-forgalom alakulásának. Tavaly a kölcsönös szállítások értéke meghaladta az 1,3 milliárd rubelt, s 30 százalékkal volt több az 1974. évi eredménynél. A további dinamikus növekedés feltételei is adottak, mivel — a gyorsmérleg szerint — 1976 első felében a külkereskedelmi vállalatok 20 százalékkal több magánjogi szerződést írtak alá, mint a múlt év első felében. Moszkvában nem tartják kizártnak, hogy túlteljesítik az 1975—79-re előirányzott tervet a szovjet—francia árucsere-forgalom megkétszerezését 1970—74-hez képest. (Lásd VILÁGGAZDASÁG, június 30., második oldal.) I NAPRÓL NAPRA . MÁSODSZOR IS SIKERÜLT MEGSZAVAZTATNI A BRIT PARLAMENTBEN a hajó- és repülőgépipar részleges államosítását. A kormány a skót nacionalistáknak tett engedménnyel érte el a szavazat többségét. + JÓVÁHAGYTA A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS az ötéves gazdaságfejlesztési tervet. A legújabb adatok azonban arra mutatnak, hogy a terv előirányzatai — legalábbis az idén — nem teljesülnek. A CHILEI REZSIM MÓDOSÍTJA GAZDASÁGPOLITIKÁJÁT, amely a katonai diktatúra bevezetése óta katasztrofális eredményekre vezetett. A bejelentett intézkedések között van a chilei valuta felértékelése. + KÉT SZAKOSÍTÁSI EGYEZMÉNYT ÍRTAK ALÁ LENINGRÁDBAN a KGST fémkohászati állandó bizottságának legutóbbi ülésén a METALIMPEX képviselői. Ennek alapján polikristályos szilíciumot, valamint bronz- és réztermékeket importál majd a vállalat. -s MAGYARORSZÁG SZAKOSODIK A MŰTRÁGYACSOMAGOLÓ KOMPLETT VONALAK, valamint más vegyipari termékeket kiszerelő berendezések gyártására a szerdán Budapesten aláírt szerződés értelmében. A megállapodást a magyarokon kívül szovjet, lengyel és jugoszláv részről írták alá, a közeljövőben csatlakozik Bulgária és Csehszlovákia. A BOLÍVIA ÁTMENETILEG CSATLAKOZIK a nemzetközi önegyezményhez, s ezzel lehetővé teszi, hogy a megállapodás július 1-én életbe lépjen, de csak egy esztendőre. Nairobi mérlege II. Az árkiegyenlítő alap problémái A konferencia első számú gazdasági és politikai kérdésében egyhangú határozat született, amelynek értelmében az UNCTAD keretében integrált nyersanyagprogramot kell kidolgozni. E célból az UNCTAD ,valamennyi tagállamának részvételével, Genfben ez év őszétől előkészítő tárgyalások lesznek egyrészt a közös pénzügyi alap létrehozása, másrészt a programba bevont termékekre kötendőnemzetközi áruegyezmények feltételeiről. Az előkészítő tárgyalásokat követően 1977 márciusáig nemzetközi tárgyaló konferencia ül össze, amelynek döntenie kell a közös pénzügyi alap célkitűzéseiről, működési szabályairól,az alap nagyságáról, finanszírozásának forrásairól és módjairól, valamint az alap nemzetközi irányításáról. A határozat felhatalmazza az UNCTAD főtitkárát, hogy nem^e^kjeljijj áruikonferenciákat hívjon össza^Smint arra az előkészítő tárgyalások alapján a feltételek megértek. A termésien^gt##11' tárgyalásokat 1978 végéig kel folytatni- V Integrált nyersanyagprogram A közös pénzügyi alap létrehozásával kapcsolatos elképzelés az, hogy a mintegy 6 milliárd dollár nagyságú alap a programba bevont termékek árstabilitását biztosítaná individuális tartalékalapok finanszírozásával. A program tehát azért kapta az integrált elnevezést, mert a különböző piaci helyzetű nyersanyagok egymást kölcsönösen támogató rendszerét hozná létre. Más szóval, az erős piaci helyzetű termékek tartalékalapjaiból megvalósított eladások bevételeiből fedeznék a gyenge piaci helyzetű termékek tartalékalapjai terhére történő vásárlásokat. A közgazdasági feltételezés az, hogy adott számú termék piaci egyensúlyának biztosítása ilyen módon kevesebb pénzügyi fedezetet igényel, mint az egymástól függetlenül, individuálisan gazdálkodó tartalékalapok együttesen. A határozat szerint a tárgyalásoknak a fejlődő országok következő exporttermékeit kell felölelnie: banán, bauxit, kakaó, kávé, réz, vasérc, juta és termékei, mangán, hús, foszfát, gumi, cukor, tea, trópusi fák, ón, növényi olajok és olívaolaj, valamint olajos magvak. E termékkör a tárgyalások során tovább bővíthető. Az integrált nyersanyagprogram céljaiként a határozat, a nyersanyagáringadozások kiküszöbölését, méltányos és igazságos nyersanyagárak létrehozását, a nyersanyagok kínálata és kereslete közötti egyensúly biztosítását és a fejlődő országok cserearány romlásának a megszüntetését írja elő. A nyersanyagárak megfelelő szinten történő megállapításának egyik eszköze az, hogy a fejlődő országok által importált ipari termékek árainak változását mindenkor kövessék az általuk exportált nyersanyagok árai (indexáció). Nyugati ellentervek E határozat egyhangú elfogadását követően Charles Robinson amerikai államtitkár-helyettes az amerikai kormány fenntartását jelentette be, közölve, hogy a további tárgyalásokon ugyan részt vesznek, de nem osztják sem a közös pénzügyi alap, sem a piacok megszervezésével kapcsolatos meggondolásokat és célkitűzéseket. Az USA álláspontja változatlanul az, hogy a nyersanyagkereskedelmet a szabadpiaci viszonyoknak kell szabályoznia. Lényegében azonos álláspontot foglalt el a japán, az angol és a Német Szövetségi Köztársaság delegációja is. Egyidejűleg 16 fejlett tőkésország — a fentiektől eltérően — egyetértését fejezte ki a nyersanyagkereskedelem átfogó megszervezésére irányuló programmal kapcsolatban és több ország közülük a közös pénzügyi alaphoz való hozzájárulását is bejelentette. Említést kell tenni a nemzetközi nyersanyagbankra vonatkozó amerikai javaslatról, amelyet Kissinger terjesztett a konferencia elé. A javaslatot egy sor ország elutasította és a viták során lényegében egyetlen ország semtámogatta. Ennek ellenére a konfe- rencia záró napján a fejlett tőkés ár- Sitigcsoport határozati javaslatot terjesztett be a nyersanyagbank létesítésének további tanulmányozására. A javaslatot a konferencia 33 szavazattal (mellette 31, tartózkodás 41) elutasította. A javaslat ellen szavaztak a szocialista országok, s több ázsiai és afrikai ország. A javaslat mellett voltak a tőkésországok és a latin-amerikai államok többsége. A nyersanyagkereskedelemmel kapcsolatos konferenciai döntés előrelépést jelent azon az úton, amely a nyersanyagszektorban a fejlődő országok számára kedvezőbb nemzetközi munkamegosztás létrehozására irányul. A határozat az UNCTAD további tevékenységének központi feladatává tette az Integrált Nyersanyagprogram életbe való átültetését, amely által az UNCTAD nyersanyagkereskedelem- ,mel kapcsolatos átfogó hatásköre egyértelműen megerősödött. A kérdésben lefolytatandó további tárgyalások rendkívül bonyolultak lesznek, figyelembe véve az említett fejlett tőkés országok ellenállását, továbbá azt, hogy a párizsi nemzetközi együttműködési konferencián párhuzamosan ugyanebben a kérdésben a fejlődő és fejlett tőkés országok szintén egyezkednek. A fejlődő országok adósságai A konferencia második legfontosabb kérdése volt a fejlődő világ eladósodásának enyhítésére nemzetközi akciók elfogadása. A fejlődő országok a bilaterálisan nyújtott kormányhitelekből származó adósságterheik enyhítésére világkonferenciát javasoltak öszszehívni a jövő év folyamán, illetve a válsághelyzetbe jutott fejlődő országok adósságterheinek teljes elengedését javasolták. A kereskedelmi hitelnyújtások során keletkezett tartozásaik 25 éves moratóriumának kiterjesztését indítványozták. Az egyhangúlag elfogadott határozat „az adós hitelező konferencia” összehívása helyett arról rendelkezik, hogy multilaterális keretben, gyors megoldásokkal kell orvosolni a fejlődő országok megkereséseit és az elért eredményeket az 1977. évi UNCTAD Kereskedelmi és Fejlesztési Tanács miniszteri szintű ülésének kell ellenőriznie. A „multilaterális keret” kimondatlanul a párizsi tárgyalásokra utal, ahol ugyanezen kérdés szintén napirenden szerepel. Furulyás Ferenc Púja Frigyes befejezte dániai látogatását Koppenhágában tegnap befejeződtek a magyar—dán külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes, aki kollégájának Knud Boerge Andersennek meghívására két napot töltött Dániában, elutazása előtt sajtókonferencián számolt be látogatásának eredményéről. Ezen — koppenhágai tudósítónk jelentése szerint — a többi között elmondotta: „Alapvetően elégedettek vagyunk az országaink közötti kapcsolatok fejlődésével.” Ugyanakkor — tette hozzá — kétségtelen, hogy további lehetőségek is vannak a fejlesztésre, politikai és gazdasági téren egyaránt. Rendkívül hasznosak voltak a megbeszélések — jelentette ki az MTI munkatársának adott nyilatkozatában Andersen külügyminiszter. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi gazdaságihelyzet alakulásamiatt a magyar—dán kereskedelmi kapcsolatok fejlődésébenmintegy két év óta bizonyos megtorpanás tapasztalható. A most befejezett tárgyalások eredményeként — fejezte fel meggyőződését — feltárhatók és kiaknázhatók az együttműködés korábbi lendületét biztosító lehetőségek.