Világgazdaság, 1978. szeptember (10. évfolyam, 170/2424-191/2445. szám)
1978-09-01 / 170. (2424.) szám
1978. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK X. ÉVFOLYAM, 170. (2424.) SZÁM HATÁROZOTT KÖRVONALAT ÖLT A JAPÁN GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉSI PROGRAM 2500 milliárd jenes injekció A júliusi bonni gazdasági csúcstalálkozó egyik legaktívabb résztvevője, Japán megkísérli, hogy eleget tegyen a 7 százalékos gazdaságnövekedési ütem megvalósításáról szóló ígéretének. Fukuda miniszterelnök és gazdasági miniszterei szerdán elhatározták, hogy 2500 milliárd jen összegű pótköltségvetés elfogadására szólítják fel a szeptember végén összeülő parlamentet. Az ösztönzési intézkedések terve már jó ideje a levegőben lógott, a határozathoz a japán gazdaság áprilisi—júniusi kedvezőtlen gazdasági eredményei adták meg a végső lökést. A szombaton összeülő kabinet vitatja majd meg részletesen, hogy az elsősorban közmunkaprogramokra szánt összeget mely szektorok kapják meg. A japán kormány az 1978-as pénzügyi év első negyedévének, az április-júniusi időszaknak a gazdasági eredményeitől tette függővé, szükség van-e és mekkora pótlólagos költségvetésre, hogy elérjék a 7 százalékos növekedést. Keddre a gazdaságtervezési hivatal el is készítette beszámolóját, s ebből kitűnik, hogy a kormánynak haladéktalanul gazdasági injekciót kell „felírnia”. Az április—júniusi három hónap alatt a japán gazdaság reálértékben csupán 1,1 százalékkal növekedett, szemben az előző negyedév 2,5 százalékos bővülésével. A GNP növekedésének lassulását elsősorban az export csökkenése okozta, ezt a tényt a tokiói gazdaságtervezési hivatal a jen mértéktelen erősödésével magyarázza. Az április 1-ével kezdődött 1978-as pénzügyi év első negyedének reálnövekedése 4,5 százalékos éves növekedésnek felel meg, míg a január—márciusi időszaké 10,4 százalékosnak. A jelentés megállapítja, hogy ilyen ütem mellett a pénzügyi év végére csupán 5,4 százalékkal bővülne a japán gazdaság. Fukuda miniszterelnök szerdán összeült három gazdasági miniszterével, Komoto külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel, Murajama pénzügyminiszterrel és Majazavával, a gazdaságtervezési hivatal igazgatójával. Elhatározták, hogy 2500 milliárd jenes (13,16 milliárd dollár) pótköltségvetést javasolnak, amelyről a szeptember végén összeülő parlamentnek kell döntenie. A teljes kabinet szombaton tanácskozik róla, hogy a 2500 milliárdot milyen közmunkákra fordítsák. Az üzleti körök már jó ideje erős nyomást gyakoroltak a kormányra, ők 3000—4000 milliárd jen összegű ösztönzési keretet láttak volna szívesen. Murajama a szerdai megbeszélés után sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy az osszétíz jelleg pénzügyi helyzetében ez a legnagyobb összeg, amelyet a gazdaság élénkítésére fordíthatnak. Meggyőződése szerint a javasolt mennyiség, amely 1,3 százalékkal növeli a GNP-t, elegendő lesz a 7 százalék eléréséhez. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a pótlólagos költségvetéssel a belső kereslet növekedéséhez — az import fokozódása révén —, a külkereskedelmi aktívum csökkenéséhez és a jenspekuláció megállításához akarnak támogatást nyújtani. A miniszter elmondta, hogy a jen erősödése kifejezetten árt a növekedésnek. Egyelőre nem lehet tudni, pontosan hogyan akarják felhasználni a 2500 milliárd jent. A „gazdasági bölcsek” szerdai megbeszélésükön elvetették a jövedelemadó mérséklésére vonatkozó követeléseket, amelyeket egyébként a japán gyáriparosok szövetsége, a Keidanren is támogatott. Mijazava elmondta, hogy a mérséklés a kormánynak komoly anyagi nehézséget okozna, anélkül, hogy látható gazdasági haszna lenne. Közölte, hogy a pénzt nemcsak infrastrukturális beruházásokra, hanem új munkahelyek megteremtésére és az ipar szerkezetének módosítására fordítják. Szombaton dől el, hogy a kormány elfogadja-e azokat a javaslatokat, amelyek az import növelésének előmozdítására alakult különleges bizottság készített. Ezek egyebek között azt a finanszírozási rendszert akarják kibővíteni, amelyet a kormány áprilisban léptetett életbe a hosszú lejáratú importügyletek megkönnyítésére . Váctság azt tanácsolja, hogy növeljék a kedvezmények körét, egyebek között alkalmazzák az enyhe feltételű hiteleket a repülőgépek vásárlására és a külföldi beruházásokra. Ha a parlament elfogadja a kormány pótköltségvetési javaslatát — s ehhez nem fér sok kétség —, Fukuda miniszterelnök valószínűleg állni tudja a növekedésre tett ígéretét, amelyet a legfejlettebb tőkésországok bonni csúcstalálkozóján is megismételt. Ezt Fukuda pártelnöki pozícióinak megerősítésére is felhasználhatja a Liberális Demokrata Párt december 1-én sorra kerülő elnökválasztásán, így az április—júniusi kedvezőtlen gazdasági eredmények feltétlenül előnyöket hoztak a japán miniszterelnöknek. Japán legjelentősebb kereskedelmi partnerei láthatják, hogy csökken a janán kivitel növekedési üteme, a belföldi választók pedig az eddiginél biztosabbak lehetnek benne, hogy a kormány garantálja gazdasági ígéreteit. Fukuda egyébként ma egyhetes hivatalos látogatásra a Közel-Keletre utazik, Iránt, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket és Szaúd-Arábiát keresi fel. Megbeszéléseit főként a közel-keleti olajszállítások stabilizálására használja majd fel. Japán olajszükségletének 80 százalékát a Közel-Keletről szerzi be, Szaúd-Arábia 30 százalékkal. Irán pedig 24 százalékkal részesedik a japán importból. J. Zs. Anglia csatlakozik a légibusz-konzorciumhoz Együttműködés a Boeinggel is A brit repülőgépipar szempontjából rendkívül nagy horderejű döntéseket ismertetett Varley iparügyi miniszter. Anglia csatlakozik a Boeing 757-es repülőgép megépítéséhez, és a British Airways 19 darab gépet köt le 800 millió dollár értékben. A British Aerospace viszont betársul a nyugat-európai légibusz-konzorciumba, 20 százalékos részesedéssel. London tehát azt akarja, hogy a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon, a Rolls Royce megkezdheti a Boeingbe szánt motorok kifejlesztését, s a British Aerospace sem marad munka nélkül. Párizs és Bonn korábban gyanakvó szemmel szemlélte a britek és a Boeing tervezett kapcsolatát, de ez, úgy látszik, mégsem akadálya többé annak, hogy a Közös Piac három vezető hatalma együttesen fogjon hozzá az új légibusz megépítéséhez. Londonban hivatalosan bejelentették, hogy Nagy-Britannia csatlakozik a Boeing 757-es típusú, középméretű, 180 üléses repülőgép megépítéséhez. A gépbe Rolls Royce motorokat szerelnek, a brit cég hamarosan fél milliárd dolláros fejlesztési programba kezdhet. A Rolls Royce reméli, hogy körülbelül 2 milliárd dollár értékben fog eladni motorokat. Az amerikai megrendelés 10 ezer angolnak kínál állandó munkalehetőséget. A Boeing 757 1983-ban készül el, de jövőre máris biztosítottnak látszik. Az amerikai Eastern Airlines 21 gép vásárlásában állapodott meg és további 24-re opciót jelentett be. A British Airways zöld utat kapott, hogy 19 darab Boeinget vegyen. A salamoni döntés másik fejezete, a British Aerospace 20 százalékos érdekeltséget szerez a nyugat-európai légibusz-konzorciumban. A csatlakozás hivatalos időpontja 1979. január 1. Az iparügyi miniszter elmondotta, hogy London 100 millió dollárral járul hozzá a konzorcium alaptőkéjéhez. A feltételeket még nem tisztázták, erre azonban hamarosan sor kerül. A csatlakozás azt jelenti, hogy Anglia teljesjogú tagként vesz részt az A—310-es légibusz megépítésében. Párizs korábban megfenyegette Londont, hogy nem járul hozzá a brit részvételhez, ha Anglia nem ad fel rendeléseket a légibuszra. Varley hangoztatta, hogy a jelenlegi igényeknek jobban megfelel a középméretű, keskeny testű Boeing 757-es. Széles testű gépek vásárlása esetén viszont a legmegfelelőbbnek a 310-es légibuszt tartják. A londoni kormány „jószándékú figyelemmel” kíséri a British Airways tárgyalásait a légibusz-konzorciummal és adott esetben vásárlási engedélyt fog adni. A mostani bejelentések által érintett három vállalat, a British Airways, a British Aerospace és a Rolls Royce egyaránt állami tulajdonban van. A két előbbi a Boeinggel való együttműködés mellett kardoskodott, míg a harmadik a légibuszkonzorciummal szemezett. Heves vita bontakozott ki Nagy-Britanniában, hogy melyik partnert válaszszák, olyannyira, hogy a döntés fontos politikai kérdésnek számított. Most mindhárom vállalat, no meg az EGK és az USA megkapta, amit akart. Egy kérdés még nyitott: a francia és a bonni kormány álláspontja (a csatlakozást engedélyezniük kell). A francia közlekedési miniszter a hét elején Londonban tárgyalt, így aligha kétséges, hogy a vitás pontokat valahogy sikerül megoldani. (Reuter, AP—DJ) i IPISZ és az INTURISZT megállapodása A jövő évben 44 ezer magyar turista látogat a Szovjetunióba és 39 ezer szovjet állampolgár ismerkedik hazánk nevezetességeivel annak a kiegészítő megállapodásnak az értelmében, amelyet B. Zezulin, az INTURISZT elnöke és dr. Hahn Lívia, az IBUSZ vezérigazgató-helyettese írt alá tegnap Moszkvában. A két utazási iroda együttműködését 1978—81-re szabályozó szerződés azért szorult módosításra, mert az érdeklődés mindkét részről meghaladta az előirányzott évi 10 százalékos növekedési ütemet. Megállapodtak abban, hogy az olimpiai idegenforgalmi keretszerződést ez év őszén megkötik és az INTURISZT vezetői 1979 tavaszáig megküldik az IBUSZ-nak a konkrét útvonalterveket (MTI) I NAPRÓL NAPRA IS + ALPBACHBAN A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KONFERENCIÁN Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese előadásában a szocialista országok eladósodási problémáit elemezte. (3. oldal) + A METRIMPEX AZ ELSŐ FÉLÉVBEN — mint a korábbi években is — nem tudta teljesíteni időarányos tervét, az exportban lemaradtak, az importot túlteljesítették. (3. oldal) + SZOVJETUNIÓ ALUMÍNIUMKOMBINÁTOT SZÁLLÍT GÖRÖGORSZÁGNAK. A 600 ezer tonna kapacitású létesítményről született elvi megállapodást a görög gazdasági koordinációs miniszter jelentette be. (4. oldal) + A NYUGATNÉMET TURISTÁK MINDEN EDDIGINÉL TÖBBET KÖLTENEK KÜLFÖLDÖN, az év első felében 11,2 milliárd márkát adtak ki. (2. oldal) -A NAMÍBIA FÜGGETLENNÉ VÁLÁSÁNAK KÖLTSÉGEIT 300 millió dollárra becsüli az ENSZ főtitkára. (2. oldal) + AZ ÚJ DÁN KORMÁNY EXPORTÖSZTÖNZŐ LÉPÉSEKET 180 millió dollár exporthitelt kíván folyósítani jövőre a gazdasági csomagterv keretében. (2. oldal) A Peugeot-Citroen elnökének sajtóértekezlete A szakszervezetek biztosítékot követelnek A Peugeot-Citroen, a Chrysler nyugat-európai üzemeinek átvételére készülő francia konszern, minden támogatást megad majd az amerikai cég válsággal küszködő brit üzemének — jelentette ki tegnapi sajtókonferenciáján Parayre, a francia cég elnöke. A tervezett fúzió új lehetőséget teremt a tevékenység megújítására, ezáltal az expanzióra és a nyereségesség visszaszerzésére a brit üzemnél is. Nem valószínű, hogy a brit kormány ellenezné, hogy a Chrysler brit üzeme Európa legnagyobb autógyárához csatlakozzék — fejtegette Parayre. Mint ismeretes, az augusztus 10-én bejelentett üzlethez a francia és az angol kormány beleegyezése szükséges. (Madridból, a harmadik érdekelttől az a hír érkezett, hogy a spanyol kormány előzetes hozzájárulására nincs szükség.) A franciáknak a jelek szerint nincs kifogásuk az üzlet ellen, s a kabinet heteken belül jóváhagyhatja a tranzakciót. Az egyetlen akadályt a britek jelenthetik, az amerikai cég angliai üzeme ugyanis az előző három évben összesen 80,5 millió font állami támogatást kapott veszteségei áthidalására. A Peugeot-Citroën elnöke elmondta: feltételezésük szerint a brit kormány nem várja el, hogy az új tulajdonos visszafizesse az államtól kapott összegekből az előző évek veszteségeinek fedezésére szolgáló részt, de hozzátette: a cég természetesen átvállalja a brit gyár minden kötelezettségét, így visszatéríti a kormánytól kölcsön formájában korábban kapott támogatást is. Elébe menve a szakszervezetek egyik követelésének, Parayre elmondta, hogy a cég változatlanul fenntartja a brit Chrysler igazgatótanácsában a londoni kormány képviselőjének járó helyet. Kevésbé egyértelműen nyilatkozott Parayre, a szakszervezet másik fenntartási ügyében. A közvéleményben komoly aggodalmakat váltott ki, hogy a tervezett nagy fúzió újabb racionalizálási hullámmal és újabb munkahelyek elvesztésével járhat. A Chrysler Nagy-Britanniában 23 ezer, Franciaországban 41 ezer, Spanyolországban pedig 15 500 dolgozót foglalkoztat Parayre igyekezett arról meggyőzni hallgatóságát, hogy a cég nem akar elbocsátásokat, és hogy a Peugeot-Citroënhez való csatlakozás az eddiginél nagyobb létbiztonságot jelent az érintett dolgozók számára. Arra az ismételt kérdésre azonban, hogy nem jár-e a csatlakozás esetleges elbocsátásokkal, biztosítékot nem adott, mondván, ma a világon senki nem tud a foglalkoztatás tekintetében abszolút garanciát vállalni. Nem valószínű, hogy ez a bizonytalan válasz megnyugtatja azokat a szakszervezeti vezetőket, akik tegnapelőtt Genfben leszögezték: nemzetközi szolidaritási akciót kezdenek, akár sztrájkot is hirdetnek, ha a tranzakcióból elbocsátások adódnak. A Chrysler, illetve a Peugeot-Citroen szakszervezeti vezetőit Nagy-Britanniától, Franciaországból, Spanyolországból, az USA-ból és Ausztriából hívta össze a Nemzetközi Fémmunkás Szövetség, hogy megvitassák és egyeztessék a szakszervezetek teendőit. A vezetők által elfogadott 15 pontos dokumentumon kívül táviratban szólították fel párbeszédre a két cég vezetőit. Hangsúlyozták: egyelőre nem fenyegetnek sztrájkkal, de ha szükséges, akkor minden eszközzel szembeszállnak a munkahelyek beszüntetésével. Kérték a brit és a spanyol kormányt, hogy mindaddig ne adja áldását az üzletre, amíg nincsenek az elbocsátás ellen megfelelő biztosítékok. Parayre tegnapi sajtóértekezletén azt ígérte, hogy az összeolvadás nem jár a választék csökkenésével. Lehetőséget ad ellenben, hogy az egyezségre lépő gyártók sajátos jellegének fenntartása mellett kihasználják az üzemnagyságból adódó előnyöket, fokozott szabványosítást, hatékonyabb gyártást vezessenek be az alkatrészeknél és könnyítsenek a forgalmazáson is. Bővítik majd a spanyol s a brit üzem teherautó-termelését, hiszen a Peugeot-Citroen csak könnyű tehergépkocsikat gyártott, a spanyol Chrysler ellenben a hazai piac 40 százalékát mondhatta magáénak közepes és nagy teherautókból. Néhány új részletet közölt a cég vezetője az üzletről is. Az 1,8 millió új részvénnyel a Peugeot-Citroen a Chrysler francia üzemét vásárolta meg, a 230 millió dollár a spanyol és a brit üzem és annak elosztási hálózatának ára volt. A megállapodás 1980. október 31-ig átmeneti időszakot ír elő, amelyben az amerikai cég még részt vesz átadott üzemei irányításában és részesül azok bevételeiből. Ezután a francia cég teljes tulajdonossá válik, s a Chrysler csak a részvényei arányában rá jutó nyereséget kapja. S. G. Úfjabb arab részvényes az olasz iparban Meg nem nevezett arab befektetője arra készülnek, hogy felvásárolják a hatalmas veszteségeket szenvedett olasz vegyikonszern, a strontedison részvényeinek 10 százalékát — jelentette az Il Mondo magazin legújabb száma. A több hónapja folyó tárgyalások állítólag már az utolsó szakaszban vannak, és az arab csoport a 10 százalékos részesedést szeretné. A tervezett egyezmény szerint, az új nagy részvényesnek bizonyos ellenőrzési joga lenne a Montedison olajvásárlásai és a cég termékeinek arab országokban való forgalmazása felett. Állítólag olyan nemzetközi pénzügyi csoportról van szó, amely az arab olajexportőrök tőkéjét kezeli, képviselőjük egy szaúd-arábiai bank, amely hírek szerint az olasz állami hitelintézettel, a Mediobancival folytatott tárgyalásokat. A Mediobanca ahhoz a szindikátushoz tartozik, amely ellenőrzést gyakorol a Montedison felett. Jól értesült pénzügyi körökben az a hír járja, hogy a befektetők kuvaitiak, s valószínűnek tartják, hogy kilétüket csak a tárgyalások befejezése után fedik fel. A Montedison szóvivője egyébként nem volt hajlandó sem cáfolni, sem megerősíteni a híreket. Kiszivárgott értesülések szerint azonban a fő részvényeseket már tájékoztatták a megbeszélések előrehaladásáról. Az arab részvétellel valószínűleg csökken a cégben az olasz bankok konzorciuma által tartott rész aránya. Egyéb lényeges eltolódástól várhatóan nem kell tartani, miután a legtöbb fő részvényes bővíti érdekeltségét. A részvényeket tartó szindikátus fele-fele arányban magánbefektetőkből, illetve egy állami kézben levő csoportból áll. Az utóbbi tagjai az ENI, az IRI, a Mediobanca és az IMI. A magánrész tulajdonosai között van a Pirelli, a Bastogi és az Italcerrenti. A legnagyobb egyedi részvényes a szindikátusban az ENI 12,47 százalékos tőkearányával. Tavaly a Montedison 509 milliárd lírás hiánnyal zárt, és minden jel szerint az idén is erősen veszteséges lesz. (AP—DJ)