Világgazdaság, 1978. szeptember (10. évfolyam, 170/2424-191/2445. szám)
1978-09-02 / 171. (2425.) szám
a W(§ 1978. SZEPTEMBER 2. A francia repülőtársaságok nagy vesztesége a munkalassítás miatt Párizs légibuszok megvételére sarkallja Londont A francia repülésirányítók munkalassítási akciója egyre nagyobb veszteségeket okoz a légitársaságoknak. A három francia állami légitársaság — becslések szerint — eddig több, mint 33 millió frankot vesztett. Az Air France közvetlen veszteségeit 20 millió frankra becsülik. Az Air—Inter, amely elsősorban belföldi járatokat üzemeltet, 29 ezer utast, s ennek megfelelően legalább 10 millió frankot veszített. A legkisebb az IJTA vesztesége nem éri el a 3 millió frankot. Az újabb munkalassítási akció majdnem két hete tart. Ez immár az ötödik július eleje óta és várhatóan hétfőn fejeződik be. A francia közlekedési minisztérium nem hajlandó tárgyalni a jobb munkafeltételekért harcoló légiirányítókkal, ha „szabotálják a munkát”. Megérkezett Párizsból az első visszhang arra a brit bejelentésre, hogy London csatlakozni akar a légibusz-konzorciumhoz. Le Theule közlekedési miniszter elmondta: nehezen tudja elképzelni, hogy miként vehetne részt London a légibusz megépítésében, amikor nem kötelezi el magát annak megvásárlására, hanem ehelyett a konkurrencia, a Boeing gyár új gépére jelenti be vásárlási igényét. A miniszter, szavait enyhítendő, hozzáfűzte: az általa mondottak nem azt jelentik, hogy becsapta volna London előtt az ajtót, de még többhetes kemény tárgyalássorozatra" van szükség, hogy kialkudják a csatlakozás feltételeit. A nyugatnémet gazdaságügyi minisztérium szóvivője üdvözölte a londoni csatlakozási kérelmet és reményét fejezte ki, hogy a még fennálló problémákat sikerül rövidesen megoldani. (Reuter, AP—DJ) HOGYAN KELL GYENGÍTENI A DOLLÁRT? Azoknak, akik esetleg még nem tudják, elmagyarázza ezt David Edwards, a Citibank volt alkalmazottja, több európai fiók vezető beosztású tisztviselője. A Washington Postban közölt írás szerint a tipikus támadás így történik: Az amerikai bank nyugateurópai fiókja fölvesz az eurodollárpiacon 4 napra 50 millió dollárt és nyomban arra fordítja, hogy más valutákat vásároljon: 20 millióért nyugatnémet márkát, 10 millióért svájci frankot és 20 millióért font sterlinget. Az 50 millió dollár piacra dobása — ahogy elképzelték — a nap folyamán lenyomja az amerikai valuta kurzusát, annál is inkább, mert a bank a saját ügyfeleinek „diszkréten” azt tanácsolja: szabaduljanak a dollártól. Mindez arra vezet, hogy az amerikai valuta néhány óra alatt elveszíti értékének 2 százalékát. Ezért a Londonban székelő amerikai bank úgy dönt, hogy az 50 millió dollárt még aznap, immár 2 százalékkal olcsóbban visszavásárolja. Az 50 millió dolláros hitel költségeinek levonása után a bank 1,23 millió dollár tiszta hasznot könyvel el. A Citibank, az Egyesült Államok második legnagyobb bankja, alaptalannak minősítette a dollár tudatos gyengítésének vádját. Az amerikai pénzügyi hatóságok egyik vezetője azonban kifejtette az újságban, hogy a beszámoló „száz százalékig megfelel a valóságnak”. V. J. Lengyelország és a Koreai NDK polgári légiforgalmi megállapodást kötött Phenjanban. • A nyugatnémet szövetségi kormány 900 millió márkás, hat évre szóló, 6 százalékos kamatú, valamint 500 millió márkányi, tíz évre szóló, évi 6,5 százalékos kamatú kötvényt bocsát ki. Svédországban az átlagos órabér júniusban 28,03 korona (6,23 dollár) volt, 6,7 százalékkal több, mint tavaly júniusban. A legmagasabb órabért a bányászok, a legalacsonyabbat a textil- és konfekcióipari dolgozók kapják. • India és a VSZK Új-Delhiben aláírt kereskedelmi jegyzőkönyve szerint az árucsere-forgalom 1979 végéig eléri a 10 millió dollárt. India szövőgép-alkatrészeket, pamutfonalat, vegyszereket ad és — egyebek között — haszonfát és étolajat kap cserébe. A A svájci parlament Bukarestben tartózkodó küldöttsége megbeszélést folytatott a román külkereskedelmi bank vezetőivel. A JELENTI Az angol export földrajzi megoszlása alaposan megváltozott 1950 óta. A Nyugat-Európába irányuló kivitel aránya az export egészéből 31 százalékról 1977-re 53 százalékra emelkedett, a nemzetközösség országaiba pedig a kivitel 38 százalékról 14 százalékra csökkent. A0 Arab beruházók vizsgálják, hogyan lehetne Szudántól Nílus-vizet vásárolni és csővezetéken Port Szudánból a szaúd-arábiai Dzsiddába eljuttatni. A sivatag termővé tételére született elképzeléshez Egyiptom beleegyezése is szükséges, hiszen ezáltal kevesebb Nílus-vízhez jut. • Ballisz görög külügyminiszter tegnap kezdődött moszkvai tárgyalásain várhatóan fontos helyet kapnak a gazdasági kapcsolatok is. Erre enged következtetni, hogy a tárca vezetőjét az athéni külügyminisztérium vezető gazdasági szakértői is elkísérik. Japán arany- és devizatartaléka augusztusban 163 millió dollárral csökkent és a hét végén 29,2 milliárd dollár volt. Az arab országok, amelyek egyre nagyobb búzabevitelre szorulnak, az ezredfordulóig évente 10 millió tonnával akarják fokozni búzatermelésüket Ha sikerül megvalósítani a kitűzött célt, 2000-re igényeik 70 százalékát saját forrásból tudják fedezni. A tervet az Arab Liga gazdasági és szociális tanácsának szakértői dolgozták ki, s megvitatására a tanács szeptember 9-ére összehívott iraki megbeszélésén kerülhet sor. Abdul-Hasszán Zalzala, a liga gazdasági ügyekért felelős főtitkárhelyettese elmondta, hogy az arab országok évente több mint 7 milliárd dollárt költenek gabonaimportra, elsősorban búzabevitelre. Friss adatokat nem közölt, de ismertette, hogy 1978-ban az arab országok 8,5 millió tonna búzát importáltak. A gabonaimport 1970-ben még 1,7 milliárd dollárba, 1975-ben már 7 milliárdba, azóta még többe kerül. A főtitkár szerint ki kellene szélesíteni az arab búzaövezetet, amely ma döntően Egyiptomot, Szíriát, Irakot, Algériát és Marokkót jelenti. Köztük Egyiptom évi 2 millió tonna búzát termel, a többi nagyobb termelőről nem állnak rendelkezésre adatok. A szakértők által kidolgozott program arab tőkét, arab munkaerőt használna fel, s megvalósításához egységes árpolitikára és egy arab búzapiac kialakítására van szükség. Az utóbbi a világpiactól különállóan működne, és felügyeletét az arab mezőgazdasági miniszterekből álló közös bizottság látná el. Gaballah, korábbi egyiptomi tervezési miniszter, a liga egyik tanácsadója elmondta: a legnagyobb probléma az, hogy a 140 milliós lakossághoz viszonyítva a megművelt földterület — 47,4 millió hektár — igen kicsi az arab világban. Ráadásul a térség 78 százalékának öntözése kizárólag a csapadék alakulásától függ, így a termelésben igen nagyok az ingadozások. Korszerűtlen a művelés módja, és igen alacsony a gépesítettség. Ennek következtében az arab országokban egy hektár átlagosan 1,1 tonna gabonát hoz, szemben a hektáronkénti 1,9 tonnás világátlaggal A hektáronkénti mintegy egy tonnás búzatermés jóval elmarad az 1,65 tonnás világátlagtól. Gaballah szerint gépesítésére, a műtrágya-felhasználás fokozására és az öntözés kiterjesztésére van szükség a gazdasági tanács tervének megvalósításához. (Reuter) Az Arab Liga tanácsülése elé ARAB TERV A BÚZAIMPORTTÓL VALÓ FÜGGŐSÉG CSÖKKENTÉSÉRE Peru bányászai dacolnak az ultimátummal A Peruban sztrájkoló mintegy 45 ezer bányász közölte a kormánnyal: nem vet véget a sztrájknak mindaddig, amíg a tavaly jogtalanul elbocsátott bányászokat vissza nem veszik. Mint ismeretes, a kormány azonnali munkafelvételre szólította fel a szakszervezeteket, ellenkező esetben tömeges elbocsátásokat helyezett kilátásba. Pozo, a bányászszakszervezet vezetője sajtókonferencián közölte, hogy a napokban őrizetbe vettek 20 helyi szakszervezeti vezetőt, s egyes bányaterületeken leállították az élelmiszer- és az áramszolgáltatást. A kormány 10 bányászkörzetben hirdetett ki rendkívüli állapotot és függesztette fel az alkotmányos jogokat. Szeptemberre — a sztrájk eredményeként — Peru vis majort jelentett be a rézkatód-szállítmányokra. (Reuter) Pekingbe készül a japán külkereskedelmi miniszter Komoto japán külkereskedelmi és iparügyi miniszter szeptember 11-én ötnapos látogatásra Pekingbe utazik. A kínai vezetőkkel a két ország kereskedelmi forgalmának bővítéséről tárgyal. Komoto minisztériuma közölte: Pekingben arról lesz szó, hogy számottevően felemelik a nyolcéves kereskedelmi megállapodás előirányzatait. Tokió elsősorban a kínai nyersolajexport fokozását szorgalmazza. A 20 milliárd dolláros hosszú lejáratú szerződés szerint Japán 1982-ig évente 15 millió tonna nyersolajat vásárol Kínától. Japán a múlt évben 1,94 milliárd dollár összegű árut vitt Kínába, s onnan 1,55 milliárd dollár értékű terméket vásárolt. (AP-DJ) Jugoszláv bank kölcsönfelvétele A jugoszláviai Investiciona Banka Titograd 30 millió dollár hitel felvételéről kötött megállapodást USA- beli és kanadai bankok konzorciumával. A csoportot vezető Bankamerica International szóvivője közölte, hogy az összeget Crna Gora fejlesztésére fordítják, visszafizetését 30 havi türelmi idő után két év alatt kell teljesíteni, kamata 14 százalékkal magasabb a mindenkori londoni bankközi kamatnál. (Reuter) Megalakult Izland új kormánya Csütörtökön véget ért a két hónapja tartó kormányválság Izlandon. Johannesson, a centrista Haladó Párt vezetője hárompárti koalíciós kormányt alapított. A kilenc miniszterből álló kabinetben a haladókon kívül helyet kaptak a Szociáldemokrata Párt és a Népi Szövetség tagjai. Johannesson kivételével még egyikük sem vett eddig kormányban részt. (A Népi Szövetségben haladó erők vesznek részt, egyebek között a Kommunista Párt képviselői.) A NATO brüsszeli hivatalos személyiségei pénteken elégedettségüknek adtak hangot az izlandi kormányválság megoldását illetően: a szervezet számára stratégiai fontosságú szigetország kormányában az „érzékeny” tárcák olyan politikusok kezében maradtak, akik támogatják Izland NATO-tornáját. A Ném Szövetség képviselői a köree-kedelmi, az ipar- és energiaügyi és a közoktatási minisztérium irányítását vették át. (Reuter, MTI) A Chrysler újabb nagy üzlete a Peugeot-Citroennel A Chrysler megállapodott a Peugeot-Citroennel, hogy a francia cég öt éven át évi 400 ezer darab, az elsőkerékmeghajtású gépkocsikban felhasználandó fontos alkatrészt szállít. A szerződés, amint azt a cég képviselője Detroitban hangsúlyozta, független a két autóipari konszern közelmúltban beharangozott üzletétől. A most bejelentett megállapodás értéke 200 millió dollár körül van. Az alkatrészeket a Chrysler eddig az angol Guest Keen and Nettlefordstól vásárolta, s most közölték, hogy ezek a szállítmányok továbbra is folytatódnak, a francia cégtől való vásárlásokból a pótlólagos igényeket fedezik. A cég megbízottja nem nyilatkozott, hogy tervezik-e az elsőkerékmeghajtású modellek választékának bővítését. Mint ismeretes, több nagy amerikai cég, így a General Motors és a Ford is hamarosan beindítja ilyen típusok gyártását. (AP—DJ) VILAGGAZDASAG Az új portugál kormányra váró feladatok Portugália amúgy is gyenge gazdasági kilátásain nem sokat javított, hogy létrejött az új, pártokon kívüli kormány Nobre da Costa vezetésével, aki Soares első kormányának iparügyi minisztere volt. A miniszterelnök elsősorban üzletember, és valószínűleg nem tehet sokkal többet, mint elegendő támogatást keres kormánya számára ahhoz, hogy kihúzzák az időt a következő tavasszal esedékes választásokig — vélekedik a Business Europe. Az új választásokkal kapcsolatos találgatások máris megindultak. Általában azt tartják, hogy a szociáldemokraták többséget is szerezhetnek, de szoros versenyben maradnak a szocialistákkal. A demokrata centrum kissé előrenyomulhat, a kommunisták pedig valószínűleg megtartják előző, 16 százalékos szavazati arányukat. A gazdaság növekedése lassult ugyan az 1977-es viszonylagos fellendüléshez képest, de azt remélik, hogy a jelenlegi szükségprogram megfelelő alapot teremt egy későbbi valóságos fellendülésnek. Az idén és jövőre is a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékos emelkedését várják a tavalyi 6 százalék után. Ez a lassúbb ütem azonban a szükségprogram közvetlen következményének tekinthető. A tavalyi 12 százalékos bővülés után az ipari termelés valószínűleg 4 százalékkal emelkedik. Az első negyedévben kiemelkedően jó forgalommal dicsekedhetnek a cement- és acélipari cégek, a legtöbb területen azonban — így a cipő- és a textiliparban — a helyzet erősen a külföldi kereslettől függ, a nyomott hazai piactól nem lehet ösztönzést remélni. Kilátás van arra, hogy a mezőgazdasági termelés a tavalyi igen súlyos, 19 százalékos visszaesés után az idén 5 százalékkal emelkedik. A legutóbbi adatok szerint a búza vetésterülete 35 százalékkal, a zabé és rozsé 15 százalékkal bővült. Portugália évente több mint 1 milliárd dollárnyi élelmiszer bevitelére szorul, ez az összeg megfelel az erre az évre előirányzott fizetésimérleghiánynak. Hozzátéve még, hogy a mezőgazdaság hozza létre a portugál GDP 12 százalékát, és foglalkoztatja a munkaerő 28 százalékát, látható, hogy a mezőgazdasági termelés bővülése nagyban javítaná mind a bel- mind a külgazdasági helyzetet. A bruttó állótőke-beruházás a tavalyi 12 százalék után az idén várhatóan 5 százalékkal nő. Az összes magán- és állami beruházást 178 milliárd escudóra becsülik, de az állami tőkebefektetések reálértékben nem fognak nőni. A magánberuházásokat gyengíthetik a szigorú hitelfeltételek, bár az autó- és vegyiparban néhány nagyobb új külföldi befektetés készül. A Renault 212 millió dolláros összeszerelő üzeméről folyó tárgyalások már a végső szakaszba jutottak. A Quimigal és az Upjohn egyenként 10 millió dollárt fektet egy 45 millió dolláros közös vállalkozásba, a tőke hiányzó részét a nemzetközi pénzpiacról kölcsönzik. A magánfogyasztás az idén ismét esik, talán 4 százalékkal. Erre utal, hogy január és május között az idén 40 százalékkal kevesebb autót vásároltak, mint tavaly. Mindenesetre a 4 százalékos csökkenés is javulást jelentene a tavalyi 10 százalékos visszaesés után. Várhatóan, az áprilisi költségvetésben jelzett 20 százalékkal visszaesnek az állami folyó kiadások is. Az infláció üteme legalább 25 százalékos lesz a várt 20 százalék helyett Ennek tarthatatlanságát jelzi, hogy már az első negyedévben, a nagy áremelések előtt a fogyasztói árak 23 százalékkal haladták meg a tavalyi megfelelő időszakét. A tavalyi 15 százalékos maximum után a bérek emelkedését maximálisan 20 százalékban szabták meg. Nehezebb azonban új állásokat teremteni az IMF által megkövetelt szükségprogram mellett. A kormány csak annyit remélhet, hogy a jelenleg a munkaképes lakosság 15—18 százalékát kitevő munkanélküliség nem növekszik tovább. Már ehhez is az állást teremtő beruházások erős támogatására lesz szükség. A kereskedelmi kilátások továbbra sem túl biztatóak. A felszínen az exporteredmények jónak tűnnek. Január és június között az export 40 szalékkal magasabb volt a tavalyi első félévinél, ami 20 százalékos mennyiségi növekedést jelent, számításba véve a leértékelést. Ennél is magas ütemben, 24 százalékkal bővült azonban az import így a félévi kereskedelmi deficit 64,6 milliárd escudo volt a tavalyi azonos időszak 48 milliárd escudójával szemben. Az eddiginél is szigorúbbak lesznek a hitelfeltételek, a központi bank fogja kijelölni a kölcsön plafonját minden egyes kereskedelmi bank számára. Az 1979 márciusában végződő 15 hónapra a hitelek mindössze 23 százalékos bővülését engedélyezik, miután a bővülés tavaly például 34,5 százalék volt. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a minimális kamatráták rendkívül magasak: a rövid lejáratú kölcsönöknél 18,25, a hosszú lejáratúaknál 22,85 százalékot is elérnek. Az escudo az idén a tavalyinál valamivel gyorsabban, mintegy 23 százalékkal devalválódhat. Az alkalmazott csúszó devalválás a tavalyi 1 százalékos havi árfolyamesésről 1,25 százalékra nőtt. S. G. A kínai—jugoszláv tárgyalások gazdasági következményei # NACHRICHTENT FURAUSSENHANDEL Hua kínai pártelnöknek Jugoszláviában folytatott megbeszéléseivel összefüggésben általában két fontos egyezményt emelnek ki: a hosszú lejáratú gazdasági és tudományosműszaki egyezményt, valamint jugoszláv—kínai együttműködési vegyes bizottság létesítését. Ami a konkrét üzleteket illeti: Jugoszlávia 350 aratógépet, valamint rizsbetakarításhoz szükséges berendezéseket szállít. Mindamellett a kínai párt- és állami vezető látogatása a szkopjei „Október 11” gépkocsigyárban és a zágrábi Rade Koncar elektrotechnikai vállalatnál arra utal, hogy Kínát elsősorban a jugoszláv szállítóeszközök és traktorok, valamint elektromos berendezések érdeklik. A kétoldalú áruforgalom 1978-ban 180 millió dollár körül alakul, szemben az 1977. évi, mintegy 89,3 millió dollárral. Jugoszlávia az idén hajókon és motorokon kívül főleg vaskohászati termékeket, mezőgazdasági berendezéseket (arató-cséplő gépek, traktorok, öntözőberendezések), szállítóeszközöket, dízelmotorokat, villás targoncákat, telefonközpontokat, csapágyakat, vegyipari cikkeket és vetőmagvakat ad el Kínának. Az aleksinaci idom- és csőgyár nemrég 30 ezer tonna hegesztett cső szállítására kapott megrendelést. Tárgyalások folynak ezenkívül további 80 ezer tonna cső szállításáról Kínába. Jugoszlávia főleg mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket, bőrt, vegy- és gyógyszeripari termékeket, különféle fémötvözeteket, textíliákat, valamint közszükségleti cikkeket szerez be a Kínai Népköztársaságból. Arról is szó van, hogy a jövőben több kínai nyersolajat és kokszot vásárol. Tervbe vették, hogy Pekingben jugoszláv ipari kiállítást rendeznek 1979. április 12. és 25. között. Ez lesz az eddigi legnagyobb jugoszláv kiállítás külföldön. Az 5640 négyzetméteres csarnokban, valamint 1850 négyzetméteres szabad téren 180 jugoszláv üzem mutatja be termékeit. Jugoszlávia azt várja hogy a kiállítás hozzájárul a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok további megélénküléséhez. (1978. augusztus 28.) vmgmzmsig A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJAi-nak hetenként ötször INDEX 25 003 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Bp. 1035 Blaha Lujza tér 1—3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft 78.3102/99 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Terjeszti a Magyar Posta F. v. Bolgár Imre Nyomta Szikra Lapnyomda, Budapest F. v. Csöndes Zoltán